Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:
Tisztelettel köszöntöm a fórumot, belügyminiszter urat, államtitkár urat, köszöntöm a Belügyminisztérium szervezeteihez tartozó munkáltatói oldalon helyet foglaló vezetõket, és a Belügyminisztérium szervezeteihez tartozó szakszervezeteknek megjelent elnökeit, fõtitkárait illetve képviselõit.....

 A mai napi BÉT-nek a napirendi pontjait szeretném pontosítani. A mai napra meghirdetett BÉT-nek az 1-es napirendi pontja a Belügyminisztérium 2011. évi költségvetése, és az ahhoz tartozó kapcsolódó kérdések, a ruházati illetmény és a cafetéria kérdése. 2-es pont a munkavállalói oldal által felvetett kérdések, amelyek külön levélmásolatban lettek csatolva, így a TMRSZ részérõl egy magát a BÉT-et összehívásra ösztönzõ levél, aztán a Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete által megküldött napirendi pontokhoz javaslatot tévõ 4/2010. BM rendelettel módosított 12/2007-es ÖTM rendelet elfogadásával és tartalmával kapcsolatos észrevételek. 2-es plusz javasolt napirendi pont a 2010. évi cafetéria értelmezése, 3-as pont a tûzoltóperek állása. A PVDÉSZ részérõl a veszélyes katasztrófavédelmi pótlék felülvizsgálata, teljes körû kiterjesztése és forrásainak kiterjesztése a 2011. évre. A korábban az ÖM-hez tartozó szakszervezetek 2010. évi támogatása címen 11-es fejezet ÖM 20.9.1.5 alatt tervezett összegelosztással kapcsolatos munkák. A közalkalmazottak részére BM alkalmazási jogviszony után járó juttatás kifizetésének miniszteri rendeletben történõ rendezése. A Belügyminiszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek hivatásos állományú tagjai, kormánytisztviselõi közalkalmazottai, munkavállalói részére 2011. január 1-tõl személyi juttatás terhére teljesítendõ egyes kifizetésekrõl szóló miniszteri utasítás tervezetre javaslat. A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetétõl egy levél, amelyben „a BRDSZ fõtitkáraként kérem Államtitkár Urat, hogy a 2010. december 15-én összeülõ BÉT ülés napirendi pontjai közé a tûzoltók túlóra megváltásának kérdését felvenni szíveskedjék” valamint kéri továbbá, hogy „a soros BÉT ülésen megtárgyalásra kerüljön a volt BM üdülõk sorsa, jogi helyzete, a rendvédelmi szervek munkavállalóinak egészségügyi ellátása, és szeretnénk választ kapni arra is, hogy mi lesz a sorsa a Nyugdíjmegállapító Osztálynak”, amelyrõl már egyszer BÉT-en szó esett, hogy elkerül a Belügyminisztériumból, az a terve a munkáltatói oldalnak. Ezen napirendi pontokhoz kérdezném, hogy van-e valakinek még javaslata, vagy napirend elõtti felszólalás?

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Kettõ, egy napirend elõtt, és kérnék egy „Egyebek” kategóriát felvenni, hogy ami ebbe nem került bele, akkor azt meg lehessen beszélni.

Tisztelt Miniszter Úr! Hétfõn Rendõrségi Érdekegyeztetõ Tanács ülés volt, ahol felvetésre került, hogy a 2010. évben a Rendõrségen belül fizetnek-e folyószámla támogatást. Akkor kiderült, hogy azért tettük fel ezt a kérdést, mert minden szervezethez kiment egy levél, amelyben, ha nem is ilyen szlogennel, de „válts bankot” címszó alatt tájékoztatták a munkavállalókat, hogy vannak olyan bankok, ahol ingyenesen lehet felvenni az elsõ fizetést, tehát a számlára utalt fizetés elsõ alkalommal ingyenes, de mondta a Rendõrség, hogy neki erre nincsen pénze. Én nagyon boldog vagyok, hogy ma kaptam egy telefont, ahol arról tájékoztattak, hogy akárkinek a döntésére – ez közel 200 millió forintot jelent a Rendõrségnek a jövõ évi költségvetés terhére – ki fogják fizetni az egyszer 4000 forintot. Én viszont nem ezért szólok, mert ezért köszönet illeti meg azt, aki erre gondolt, hanem azért szólok, mert miniszter úrnak volt egy olyan felvetése, amikor miniszter lett, és elõször találkozott az érdekképviseletekkel, hogy nem tudja elképzelni, hogy olyan jellegû, mindenkit érintõ juttatások legyenek a belügyi ágazatban, amelyek igazából eltérnek egymástól. Most pedig arról tudom Önt tájékoztatni, hogy a folyószámla támogatás összege a belügyi ágazatban jelenleg 2000-4000-10000 és 12000 forint. Én azt szeretném Öntõl megkérdezni, ha Önnek az a véleménye, hogy a belügyi ágazatban egyformán lehet csak ezeket a juttatásokat adni, akkor hogyan fordulhat ilyesmi elõ? Én azt remélem, hogy teljesen természetes, hogy miután a legtöbbet, akik kapták, már megkapták, és folyószámlájukra került a pénz – és ez nem vonható vissza, ez teljesen természetes –, hogy a többiekét erre a számra fogják kiegészíteni. A szakszervezeti oldal nevében elõre is köszönöm ezt a 12000 forintot.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Most rögtön válaszolnék is rá. Nem tudom, hogy ez azóta történt-e, amióta én vagyok a miniszter. Ha igen, annak a cégnek a számlájáról, aki ezt a többieknek, vagy saját magának a miniszter külön engedélye nélkül engedélyezte, attól elveszem, és a többieknek oda fogom adni. Nem tudom, hogy érthetõ-e? Most akkor feltenném egyenként a kérdést itt a mi oldalunknak, kinek mennyi ez a támogatás? Kezdjük akkor a végén: Alkotmányvédelmi Hivatal.

Balajti László úr, altábornagy, fõigazgató, Alkotmányvédelmi Hivatal:

Miniszter Úr, ha jók az emlékképeim, akkor ez 5000 forint.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál mennyi ez a támogatás?

Kulacs Béla úr, r. ezredes, szolgálatvezetõ gazdasági és igazgatási helyettese, Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata:

A tavalyi évben az IRM-nél 12 ezer volt, ebben az évben nincs még meghatározva.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Még egyszer azt mondom, egy pillanat, pontosan szeretnék fogalmazni, nehogy megint félreértés legyen közöttünk, hogy amióta én miniszter vagyok, azóta történt-e ezen pozitív irányú változtatás az én megkérdezésem nélkül? Senki nem kérdezte meg, ezt azért elõrebocsátom, akkor annak a szervezetnek a pénzébõl a többiekét meg fogom emelni annyival, mint amennyivel az megemelte az én megkérdezésem nélkül. Érthetõ ugye? Korrekt, egyenes és érthetõ. Judit, nem látom a tekintetét. Nem érthetõ?

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Azért nem érthetõ, mert nem az a kérdés, hogy a tavalyihoz képest emeltek-e, hanem az a kérdés, hogy -.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

A következõ a kérdés Judit, kettõrõl beszélünk most, az a következõ. Egyszerre mindent ne lapátoljunk össze. Tehát akkor, reményem szerint volt 12 ezer forint, és nem nyúltak hozzá.

Kulacs Béla úr, r. ezredes, szolgálatvezetõ gazdasági és igazgatási helyettese, Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata:

Ebben az évben még nincs meghatározva, lehet, hogy az idén nem is lesz.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Igen, ez erõsen így hajlik 12 ezernél. Miniszteri Kabinetrõl volt-e valamilyen, vagy tudjuk-e ezt a hozzájárulást?

…

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Akkor kérem ellenõrizni, az biztos, hogy nem volt itt emelés, az 100 %, de kérem, hogy mennyi ez. Állampolgársági Hivatal, BÁH?

Dr. Horváth Endre úr, fõigazgató gazdasági helyettese, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal:

A hivatalnak a nem tartós bérmegtakarítása terhére 10 ezer forintot fizettünk ki.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Mikor?

Dr. Horváth Endre úr, fõigazgató gazdasági helyettese, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal:

Októberben, novemberben bocsánat.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Kinek az engedélyével?

Dr. Horváth Endre úr, fõigazgató gazdasági helyettese, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal:

Miniszter Úr, nem kértem engedélyt.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Köszönöm szépen, semmi probléma. Az összes többinek aztán lehet, hogy több a költségvetése, mint a BÁH-nak egyedül. Szervezett Bûnözés Elleni Koordinációs Központ?

Holpárné dr. Póta Edit asszony, r. alezredes, osztályvezetõ, Szervezett Bûnözés Elleni Koordinációs Központ:

Még nincsen meghatározva összeg.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Rendben, köszönöm szépen. Terrorelhárítási Központ?

Takács Péter úr, r. százados, Terrorelhárítási Központ:

Még nem került meghatározásra.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Köszönöm. Nemzetbiztonsági Szakszolgálat?

Dr. Tarján Gáborné asszony, ezredes, gazdasági igazgató, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat:

… 3800 forint/hó bruttóban jövedelemadó kötelesen.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Mikor?

Dr. Tarján Gáborné asszony, ezredes, gazdasági igazgató, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat:

2010. november hónapban. … és fõigazgatói utasításra.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Köszönöm szépen. Mennyi volt korábban?

Dr. Tarján Gáborné asszony, ezredes, gazdasági igazgató, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat:

2007. óta fizetjük … majd fõigazgatói utasításban rendeztük ezt a kérdéskört.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

És mennyi?

Dr. Tarján Gáborné asszony, ezredes, gazdasági igazgató, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat:

3800 forint/hó, jövedelemadó kötelesen. …

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Havonta?

…

Ez /hó.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Alkotmányvédelmi Hivatal?

Balajti László úr, altábornagy, fõigazgató, Alkotmányvédelmi Hivatal:

Miniszter úr év, tehát 5000/év.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

5000/év. Igen?

Dobson Tibor úr, tû. ezredes, hivatalvezetõ, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság:

Jelentem, esetünkben 2000 forint, és a decemberi illetménnyel tervezzük majd kifizetni.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

És mi ez a 2000 forint, /hó, /év?

Dobson Tibor úr, tû. ezredes, hivatalvezetõ, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság:

Ez /év.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Büntetés-végrehajtás?

Csóti András úr, bv. vezérõrnagy, stratégiai és koordinációs helyettes, Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága:

Jelentem, 4000 forint/év, ugyanennyi volt 2009-ben és 2008-ban is.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Tehát nem volt hozzányúlva?

Dobson Tibor úr, tû. ezredes, hivatalvezetõ, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság:

Nem.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

ORFK?

Lajtár József úr, r. vezérõrnagy, fõigazgató, ORFK Gazdasági Fõigazgatóság:

Jelentem, 4000 forint/év, ugyanennyi volt az elmúlt évben is.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Tehát nem lett hozzányúlva.

Lajtár József úr, r. vezérõrnagy, fõigazgató, ORFK Gazdasági Fõigazgatóság:

Nem.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Rendben. Nagy Attila?

Dr. Nagy Attila úr, fõosztályvezetõ-helyettes, BM Személyügyi Fõosztály:

…

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

És mennyi volt tavaly? Mikor lett hozzányúlva?

Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára:

Jelentem, az igazgatás, mivelhogy 2 vagy 4 minisztériumból jogutódlott, az Önkormányzati Minisztériumnál 4000 forint volt tavaly, idén még nem került kifizetésre a Belügyminisztérium vonatkozásában. Ennél többet terveztünk, de hát miniszteri döntés.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Szakszolgálat: 3800 forint/hó még egyszer kérdezem?

Dr. Tarján Gáborné asszony, ezredes, gazdasági igazgató, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat:

…

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Világos /hó. Tóth úr, érkezett-e ilyen kérés bárkitõl? Senkitõl?

Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára:

Mármint az, hogy mennyi legyen kifizetve?

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Hogy legyen kifizetve, történjen emelés vagy sem.

Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára:

Középirányítói szinten.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Jó. Nagyon jó.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Nem tudom, hogy javasolhatnám-e, hogy még egy körben a 2011-re tervezettrõl valami nyilatkozatot tegyenek a munkáltatók?

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Nem.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Hogy mit terveztek?

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Mondom, nem. Mindenféleképpen, én az adott szavamat be fogom tartani, tehát, hogy egységesíteni fogjuk, az egészen biztos. Most, hogy 36 ezer forintot, vagy 45 és félezer forintot nem fogok tudni egységesíteni, az 100 %. Ezt az egészet nem értem, úgyhogy majd a Személyzeti Osztály vezetõje jöjjön be hozzám. Ez nyilvánvalóan valamit jelez. Jó, eddig ennyit errõl, és a többit, azt majd külön.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Köszönöm, akkor összefoglalva talán azt lehet mondani, hogy miniszter úr megvizsgálja ezt a -.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Köszönöm szépen, erõs vizsgálatot fogok elrendelni ebben a kérdésben.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Akkor Pongó Géza úrnak adnám meg a szót napirend elõtt.

Pongó Géza úr, fõtitkár, Független Rendõr Szakszervezet:

Azért kértem Miniszter Úr napirend elõtt szót, mert ez olyan horderejû dolog, ami nem illeszkedik szorosan a BÉT munkatervéhez, viszont szeretném a szakszervezetünk véleményét elmondani ezzel kapcsolatosan. A múlt héten napvilágot látott egy törvénymódosítás, amely a szakszervezeti jogokról szólt volna. Úgy tudjuk, hogy nem került beterjesztésre, és nyilván elfogadva se lett, viszont szakszervezetünk tiltakozik, illetve megkéri Miniszter Urat és Államtitkár Urat is, hogy a maga útján és csatornáján ha ezzel kapcsolatosan bármilyen információ felmerülne ,akkor továbbítsák, és képviseljenek bennünket, hogy a szakszervezeti jogokhoz nem szeretnénk, ha hozzányúlna a kormányzat, semmilyen módon, semmilyen mértékben, fõleg nem egy salátatörvényben, úgy, hogy ezt semmilyen egyeztetés nem elõzte meg. Tehát ebben kérném a közvetítést illetve egy hatékony helytállást a szakszervezeti jogokért hiszen Miniszter Úrral már régen ismerjük egymást, hosszú-hosszú évek óta, a szakszervezetünknek az egyik jelszava, hogy „a mi jogaink a ti biztonságotok”, én úgy gondolom, hogy ha a szakszervezeti jogok csorbulnak, akkor a tagoknak, a munkavállalóknak a jogérvényesítése is jelentõsen csorbul, úgyhogy ebben kérek segítséget.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Annyiban szeretném pontosítani a kérdést, hogy két kérdéskörben volt szakszervezeti jog tisztázás, ami érint minket – mert a sztrájktörvény nem érint minket –, az egyik a tisztségviselõknek a juttatásaival kapcsolatos volt, a másik pedig a szakszervezeti tagdíjaknak a beszedésének metodikája, ez a két dolog az, ami pontosítva van ebben, és ez egy tervezett beadvány, ez nem egy beadvány még.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Ismeretem szerint ez nem egészen így pontos, hanem úgy pontos, hogy ez egyéni képviselõi indítvány. Miután én nem vizsgáltam olyan mélyen, tehát nem tudom megmondani, hogy ki adta be, miért, a Kormány elõtt ez ilyen jelleggel, hogy mi történjen, nem szerepelt. Amennyiben kormány-elõterjesztésben ez szerepelni fog, akkor én ezt közzé fogom tenni, tehát nincs ebben semmi titkolnivaló. Az én ismereteim szerint Navracsics miniszterelnök-helyettes úr lett megbízva ennek a kezelésével, mielõtt kormányra került. Úgy remélem, hogy egyezség fog születni, mielõtt a Kormány elé ez bekerül, tehát hogy milyen irányban megy el a tárgyalás, arról a szakszervezetek képviselõik útján közvetlenül tájékozódnak, de ahogy a Kormány elé bekerül, akkor tudok tájékoztatást adni arról, hogy milyen anyag került be a Kormány elé, és hogy utána milyen kormánydöntés születik, arról természetesen szintén.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Köszönöm szépen. Tessék, FTSZ-tõl.

Murai László úr, vezetõségi tag, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete:

Miniszter úr, az a kérdésünk, hogy a tûzoltóknak 2011. január 1-jén lejár a biztosításuk, történt-e ez ügyben valami változás, lett-e új biztosítás kötve? Eddig a Generali Biztosítóval volt szerzõdésünk.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Elsõ mondat az, hogy a meghosszabbítására a Belügyminisztérium intézkedett. A második mondat az, dolgozunk azon, hogy egységesítsük ezt szintén az egész országban, szerintem olcsóbban, jobban és több elõnnyel fogunk kijönni belõle, ha egyszerre és egy biztosítóhoz megyünk. Mikorra várható Tóth úr, kb.?

Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára:

Most történik a felmérés az alárendelt szerveknél, hogy kinek meddig, milyen létszámra, milyen összegben van a szerzõdése, és ezt követõen terjesztenénk Miniszter Úr elé egy döntési javaslatot, de mindenféleképpen úgy szeretnénk, ha az egész minisztérium vonatkozásában ez egységes lenne, és olcsóbb.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Az a kérésem, ha a tervezet elkészült, velem egyidejûleg küldjük meg a szakszervezeteknek, hogy véleményt tudjanak mondani, és akkor ugyanabból az olvasatból dolgozunk két oldalról. Elõtte, ha van egy egyeztetés, az sem árt.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Köszönöm, akkor az FTSZ-nek a válasz Murai úr, rendben van? Tajti Úrnak megadnám a szót.

Tajti István úr, elnök, Nemzetbiztonsági Dolgozók Érdekképviseleti Szervezete:

Egy mondat erejéig visszatérnék a folyószámla támogatással kapcsolatos kérdéskörre. Az érdekképviseletünk ezt a különbségtételt úgy tekinti, hogy ebben a nehéz évben, és jövõ évben is nehéz év vár a munkavállalókra, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat ezen intézkedését hangulatjavítás szempontjából pozitívnak értékeli. Ezért kérem miniszter úr megfontolását, hogy valamennyi szervezeti egységnél abban a keretben kiegészítésként a teljes állomány kapja meg.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Örülök, hogy mosolyog az elõterjesztõ is, ha én ülnék azon a helyen, lehet, hogy én is ezt tettem volna! Mint már a legelején mondtam, ezzel fejeztem be az ilyen jellegû mondanivalómat, hogy ezt nem tudom vállalni, 2011-ben biztos, hogy nem tudom vállalni. A hangulatjavítással egyetértek, de nem megy.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Már a kérdés felvetése is hangulatjavító volt! Köszönöm, van-e még napirend elõtt?

Tajti István úr, elnök, Nemzetbiztonsági Dolgozók Érdekképviseleti Szervezete:

Erre az évre azért még meg lehetne tenni.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Erre az évre még meg lehetne tenni, ez volt Tajti úrnak a reflexiója.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

A „mibõl” kérdése merül fel.

…

Pulykapénz.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Pulykapénz. Tudom, sok minden volt, bevételünk is volt, igen, hogyne emlékeznék, a jóra én emlékszem.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Mi a rosszra is …

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Továbbléphetünk akkor, Miniszter Úr?

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Jó.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Ha elfogytak a napirend elõtti kérdések, akkor rátérnénk az elsõ napirendi pontra, amely a Belügyminisztérium 2011. évi költségvetése és az ahhoz kapcsolódó kérdések, a ruházati illetmény és a cafetéria kérdésköre, az elõterjesztõje Pintér Sándor belügyminiszter úr, tessék parancsolni!

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Legelõször is azért szeretném egy kis bevezetõvel kezdeni, nem tudom, hogy megkapták-e a szakszervezetek ezt a kimutatást? Nem? A szervezetek vezetõi kapták meg, akkor ezt ki tudjuk nyomtatni ugye most? Akkor az lenne a kérésem, hogy annyi példányban, hogy a szakszervezeti vezetõk kapjanak egy példányt, ismertetem szóban is, de szeretném, ha mindenki elõtt kézben lenne.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Tehát a napirendi ponttal kapcsolatosan van egy elõterjesztés, ezt mindenki megkapja most.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Így van, köszönöm szépen. Tehát röviden szeretném bemutatni a 2011-es költségvetésnek a BM-fejezeti részét. Nyilvánvaló, hogy ez majd olvasható lesz a törvényben is, szeretném, ha mindenki látná, hogy azért a Belügyminisztérium vezetése kellõ erõfeszítéseket tett ebben az irányban, hogy hogyan és milyen módon kapja meg a juttatását a Belügyminisztérium. A pontokat, ha vesszük, akkor 2011. évben kizárólag a minisztérium igazgatásában szükséges létszámleépítést kell végrehajtani, mindem más, a fejezeti irányítás alá tartozó költségvetési szerv mentesül a létszámleépítés alól. Azt is szeretném elmondani, hogy ez mindösszesen 17 fõ, tehát azt hiszem, hogy ilyen módon egyetlen más minisztérium sem ért el eredményeket. 2011 évben az illetményalap nem változik, mi ezt is eredménynek értékeljük, lehet, hogy szakszervezeti oldalról ez nem tekinthetõ eredménynek, de azt hiszem, hogy a költségvetési számok ismeretében ez annak tekinthetõ. Sajnálatos az, hogy jutalom 2011-ben még nem tervezhetõ, de reméljük, hogy az év végén, ha a gazdasági nekilódulás a tervezetnek megfelelõen történik, akkor talán ezen lehet változtatni. A külsõ személyi juttatásokat a lehetõ legminimálisabbra kell csökkenteni, ez a csökkentés 20 %-os elvonást jelent, de szeretném hangsúlyozni, hogy egyetlenegy cégünknek, egyetlenegy testületnek sem lehet akadálya a munkavégzésben. Tehát a szakértõi díjak, tolmácsolási díjak, azok, amik a mindennapos munkához kötõdnek, azoknál ezt a 20 %-ot nem kell figyelembe venni. Ott a jó minõségû munka elvégzése továbbra is az iránymutató.

A 2010. évi zárolásokkal csökkentett dologi kiadásokon további átlagosan 5 %-os megtakarítást kell elérni, amelynek összegét a tervezés során a Nemzetgazdasági Minisztérium elvonta. A cafetéria juttatások összegét a tájékoztató egységesen 200 ezer forint fõ/évben határozta meg. Itt szeretném elmondani, hogy ez maximálva van valamennyi szervnél. Én voltam annak idején az elõterjesztõje és a kezdeményezõje, hogy egységesítsük. Ennek megfelelõen az egységesítés megtörtént. Volt minisztérium, akinek lett volna pénze – a korábbiakhoz képest nem tudom honnan lett volna pénze – a 200 ezer forint feletti cafetéria elérésére is, ez a pénz teljes egészében a minisztériumoktól elvonásra került. Tehát egyetlenegy minisztérium sincs, egyetlenegy közigazgatási szervezet sincs, ahol 200 ezer forintnál több cafetéria osztható. Ezt az önkormányzatokra is szeretnénk kiterjeszteni, tehát ez egy egységes terület. Egységesen szolgálunk, egységes a köztisztviselõi állomány, egységes gondokkal küzd mindenki, nem lehet, hogy ha valaki különféle összegeket valahonnan összespórolt, rosszul, – idézõjelben – nem túl pontosan tervezett, hogy ezt a pénzt a cafetéria területén szétossza. Tehát nekünk itt van egy kis problémánk, a probléma az, hogy 116 ezer forint/fõ/év volt a korábbi költségvetésünkben, és nekünk ez a 116 ezer forint/fõ/év van jelen pillanatban is a költségvetésünkben, nincs ennél több.

Szeretném tovább mondani azt, hogy mi történt az egyes területeken. Büntetés-végrehajtás. A korábban nem finanszírozott 110 fõ költségvetési támogatásának biztosítására, valamint a szabálysértéssel összefüggõ törvény módosítása miatti többletlétszámra 900 millió forintot kap a büntetés-végrehajtás. A korábbi évben elvont dologi kiadásának visszapótlására 1,1 milliárd, a PPP börtönök finanszírozására további 930 millió forintot kap. És miután a bv-nél a cafetéria juttatásra egy fillér se volt tervezve, kap 951 millió forintot. Tehát ez összesen 3 milliárd 881,2 millió többlet a korábbi évhez képest. Azt gondolom, hogy ez is eredménynek tekinthetõ. Még további kérdéskör az, hogy a folyamatosan növekvõ fogvatartotti állomány ellátásának a többletköltsége hogyan alakul, ebben államtitkár úrral megegyeztünk, jövõ év elején újabb elõterjesztést teszünk, és reményeim szerint ezt is sikeresen „átverjük”.

OKF. A korábbi évek elvont dologi kiadásainak visszapótlása: 578 millió forint. Szervezeti átalakítással összefüggõ létszámbõvítés: 571 millió forint. Gépjármû-korszerûsítési program indítása: 140 millió forint. Országos hatáskörû lakossági riasztó- és tájékoztató rendszer bevezetése: 210 millió forint. Tehát az OKF költségvetése pont másfél milliárd forinttal emelkedik.

Rendõrség. A képzési rendszer átalakításához, valamint 4130 fõs próbaidõs rendõrállomány felvételéhez szükséges forrásokhoz: 9 milliárd. Évek óta visszatérõ dologi kiadásokon jelentkezõ forráshiány: 4,8 milliárd. Bûnügyi technikai szolgálat fejlesztésére: 2 milliárd. BSZKI tevékenységével összefüggõ mûködési és fejlesztési feladatok, itt a Prümi egyezményhez kötõdõ dolgokra: 600 millió. Rendõrségi informatikai rendszer fejlesztésére: 2,6 milliárd, mindösszesen 19 milliárd forintos fejlesztés. Mindenki meg fogja kapni, nem kell írni. Ehhez hozzátartozik, hogy az objektív felelõsségbõl adódó, korábban közigazgatási bírság bevétele, ami bevételi kötelezettség volt, kikerül, megkaptuk azt az összeget, amelyik tervezve volt, ez a 16,1 milliárd forint, tehát nyugodtan meg lehet bárkit állítani a rendõrnek, nem kaphatja azt a képébe, hogy a fizetését keresi most meg. Azt gondoltam, hogy ez is egy elvi, de lényeges kérdés.

Nemzetbiztonsági Szakszolgálat. A meglevõ rendszer szinten tartására, fejlesztésére: 1,2 milliárd forint. Korábbi évek elvont dologi kiadásának visszapótlására: 300 millió forint. A szolgálat tevékenységével összefüggõ fejlesztésekre: 2,3 milliárd forint. Ez összesen 3,8 milliárd.

Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. Biometrikus tartózkodási kártya bevezetése: 370 millió, új típusú vízumbélyeg gyártása: 130 millió, ez 500 millió. Ezen felül a kettõs állampolgárság végrehajtására: 845 millió forint.

A fejezeti kezelésû elõirányzatok, itt a rendészeti szervek állománya részére a riadócsomag beszerzése – ennek a tartalmát majd újra szeretném tárgyalni –: 300 millió forint, ruházati ellátással összefüggõ lebonyolítási kiadások: 250 millió forint, árvíz során megrongálódott közintézmények fejlesztésére: 3 milliárd forint, ez 3,5 milliárd forint. Tehát mindezt figyelembe véve a támogatási fõösszeg 342 milliárd 888 millió forint. Úgy gondolom, hogy ez is eredményként könyvelhetõ el.

Bár a tekintetekben láttam, hogy nem kifejezetten ez érdekli a szakszervezeti területet, de azt gondolom, hogy a munka minõségének az érdekében ez is nélkülözhetetlen. És itt javaslatot kaptam, hogyan lehet a munkakörülményeket más módon is javítani, ami itt felmerült, azt szeretném elmondani, azt hiszem, hogy az is a munkakörülményeket javítja, ha megfelelõ a hátterünk, az informatikai rendszerünk, a gépjármû és a technikai ellátottságunk.

Cafetéria. Kérem szépen, itt nem vagyunk még a végén, dolgozom ezen a projekten, erõsen dolgozom rajta. Legelõször is térjünk vissza arra, hogy miben állapodtunk nagyjából meg. Nagyjából abban állapodtunk meg, hogy a felsorolt dolgok ne legyenek kevesebbek, mint a 2010-es évben voltak. Így van? A szervezetek kérték a 251 ezer forint/fõ összeget, mint az elõbb elmondtam, egyértelmû, hogy nem lesz. 200 ezer forint a meghatározott, 116 ezer van a BM költségvetésében. Itt még nem fejeztem be. A cafetéria juttatáson kívül kerüljön biztosításra a teljes állomány részére a helyi közlekedési bérlet, szintén cafetéria juttatáson kívül kerüljön biztosításra az iskolakezdési támogatásra fordított összeg, kerüljön kompenzálásra a 2011. évi adótörvények változásából eredõ nettó bércsökkenés. Tehát ezek voltak, ha jól idéztem egészen pontosan, (kazettafordítás) Így van?

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Akkor egy kérdés mindenki részére elhangzott, kérek egy rövid választ a miniszter úr által feltett kérdésre igen, nem?

…

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Ezek voltak a felvetett kérdések, igen köszönöm.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Igen, akkor a jegyzõkönyv számára, igen.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Igen, akkor szeretném az általam biztosított, és saját felelõsségre meghozott elsõ döntést hozni, ami jelen pillanatban nincs benne a költségvetésben, de ez az én feladatom, hogy megszerezzem. Ez pedig nem más, minthogy a Belügyminisztérium is a 200 ezer forintos cafetériát, függetlenül a 116 ezer forintos lehetõségtõl, kifizeti. Ez az egyik. A másik kérdés, én csináltattam egy táblázatot arról, hogy a cafetéria részeként kinek mi volt benne a cafetériában, és mi volt a cafetérián kívül. Itt lényeges, hogy egyes területeken, felsorolnám, a Nemzetbiztonsági Szolgálat, Szervezett Bûnözés Elleni Koordinációs Központ, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és az Alkotmányvédelmi Hivatal jelentõs területein, szinte mondhatni, mindenhol az iskolázási beruházás, a bérlet is a cafetéria rendszeren belüli tétel volt, tehát a felsoroltaknál, amit nem soroltam fel, ott nem volt benne. Természetesen voltak különbségek, de azért mondanám, hogy nem volt benne az Oktatási és Polgári Válságkezelõ Központnál, Bûnügyi Szakértõi Kutató Intézetnél, Rendõrtiszti Fõiskola, Rendõrség, büntetés-végrehajtási és a rendvédelmi szerveknél. Tehát a kérdés az, hogy az összeg kijöjjön, amit ígértem, és, hogy ezt hogyan próbáljuk megoldani. A mindösszesen összeget nagy valószínûséggel tudom garantálni. Nagy valószínûséggel tudom garantálni, de fel kell tennem egy kérdést, mielõtt erre száz százalékosan választ adok. A Kormány korábban „választási pénz”-nek minõsítette azt a pénzt, amelyik mintegy jelentõs összegében a 2009. és a 2010. év közötti kereset különbség, kétszer 49 ezer forintos összeg volt. Ezért ezt az összeget egyetlenegy minisztériumának sem adja meg, tehát ezt „választási pénz”-nek tekinti. Ez a mi belügyi területünket figyelembe véve mintegy 6 milliárd forint, ha jól emlékszem – jobbra tekintek, jól emlékszem –, ezt egyelõre tegyük félre. Ha vesszük a 200 ezer forintos cafetéria juttatást, ennek a kifizetése, éves összege 12 milliárd 925 millió forint. Így van?

Pongó Géza úr, fõtitkár, Független Rendõr Szakszervezet:

BM szinten?

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Igen, BM szinten.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

És bruttóban, vagy ez a nettó összeg?

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Nem mínusz adóval, ez a bruttó összeg, eddig is a bruttóban -. Judit! Próbálkozik, de tudja, hogy tudok számolni! Ne próbálkozzon ilyen egyszerûen, valami komplikáltabbat dobjon be! Tehát ez a bruttó összeg, eddig is a bruttó összegekrõl beszéltünk, hisz a cafetériának a jogosultja volt az, aki jogosult volt eldönteni, mire veszi igénybe a cafetériát, és ehhez a jogosultságához kötõdtek az adóterhek. 25 % volt a minimum adóteher, és volt magasabb, 70 %-os vagy nem tudom hány, 90 %-os, miután én ezt nem néztem meg, hogy ott mit lehet igénybe venni, ezért nem tudom mi volt a maximum. Gondolom, az állomány jelentõs része is a 25 %-os étkezési jegyre fordította ezt az összeget.

…

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Tessék?

Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára:

A hidegre volt a 98 % adó.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Tehát 25 % volt a minimum, és úgy gondolom, hogy normális rendõr arra vette ki. 98 %-ra aki kivette, annak ne harcoljanak a 251 ezer forintos cafetériáért! Tehát a 200 ezer forint összegû juttatás esetében a kifizetés éves összege még egyszer: 12 milliárd 925 millió forint. Szeretném azért elmondani, hogy a majdani nagyságomat lássák, hogy 7 és fél milliárd van a költségvetésünkben erre a pénzre, tehát a különbséget meg kell szerezni, ami 5,4 milliárd forint. A hiányzó forrás a szakszervezeti pénzekhez 4 milliárd, az ígérethez 4 milliárd forint, ez ki van mutatva, itt van még a helyi közlekedési bérlet biztosítása. Azért mondtam, hogy nem tartok a végén a dolognak, mert feladatot kaptak ezen a területen a szervezeteknek a vezetõi, elsõsorban a rendõri vezetõk, hogy minden egyes közlekedési vállalatot meg kell keresni, a közlekedési vállalatnál el szeretnénk azt érni, hogy az intézkedésre jogosult állomány az igazolványának a felmutatásával ingyen utazhasson. Ez lenne a kérésünk, ennek megfelelõen megkezdõdtek a tárgyalások, a fõvárosi közgyûlés ebben az irányban elmozdult, ez már a mai sajtóban olvasható. Ott szeretnénk javítani a jelenlegi pozíción, mert ott úgy van megfogalmazva, hogy az „egyenruhában utazók”, és én ezt úgy szeretném, hogy aki az igazolványát felmutatja, annak, tehát így szeretném megoldani. Nyilvánvaló, hogy az igazolvány felmutatásával utazó azt az egy kötelezettséget, amit az elõbb mondtam, hogy ha gond van – egyébként is rendõri kötelezettsége, hogy az ilyen esetben szolgálatba helyezze magát –, ha olyan jellegû probléma van a jármûvön, akkor szolgálatba helyezze magát. Felmerül annak is a kérdése, ez nem most merült fel, ez még 1998-ban, csak nem vagyok egy feledékeny típus, hogy mi van akkor, ha ivott a rendõr? Ha ivott a rendõr, vegyen jegyet abban az egy esetben. Én azt gondolom, ha ezt sikerül elérni, akkor mindenki megkapja ezt a pénzt, a cafetérián felül. Mi szegények vagyunk, és azzal fõzünk, amivel tudunk, ezért próbáljuk a közlekedési vállalatokat megkeresni. Ha ezt nem a közlekedési vállalaton keresztül tennénk, akkor ez plusz 3 milliárd forintos kiadás lenne, ezt a 3 milliárdot ha lecsökkentjük, kevesebbet kell erõlködni másik területen. Nyilvánvaló, hogy ha ezt elérjük az egyenruhás állománynál, akkor a köztisztviselõi, közalkalmazotti állománynak meg fogjuk vásárolni a bérletet. És van egy rossz hírem is magam számára, ha nem érjük el, akkor is meg fogjuk vásárolni a bérletet mindenkinek, csak még nem tudom, hogy akkor pontosan mibõl, de meg fogjuk tenni, tudják nagyon jól, ha megígérem, meglesz.

Pongó Géza úr, fõtitkár, Független Rendõr Szakszervezet:

Ez Budapest, vagy a vidéki városokra is vonatkozik?

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Ez mindenkire vonatkozik, amit most mondtam.

Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára:

Ahol nincs tömegközlekedés, ott nyilvánvalóan nem, tehát ahol van tömegközlekedés.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Van egy másik általános dolog, amit már egyszer elmondtam, és szeretném, ha még egyszer rögzülne, ez az, hogy akinek csökkenne a fizetése azáltal, hogy az új adórendszert bevezetik, az új adórendszer bevezetésével a jelenlegi tervek szerint egy évben egyszer vagy kétszer, nincs még eldöntve, utánpótlásra kerül a pénze, tehát senkinek nem csökkenhet a nettó jövedelme. Erre jelen pillanatban, ha jól emlékszem, 700 millió forint az elsõdleges számítások szerint a BM kötelezettsége, ezt meg fogjuk tenni. Azért azt is szeretném mondani, hogy arról van szó, hogy nem kerülhetünk hátrányosabb helyzetbe. Hogy ne kerüljünk hátrányosabb helyzetbe, ezt azért én erõsen figyelembe vettem. A gyermekek nélkül számított keresetnövekedés a felsõ beosztási állományban 2 milliárd 300 millió forint az adónak az emelkedése révén. Ha van legalább egy gyermeke azoknak, akiknek családi pótlékot fizetünk, és egy biztos van, nem számoltam ki a költséget, akinek kettõ van vagy több van, annak jobban fog növekedni a fizetése. Az további 2,2 milliárd 364 millió forint. Ha megnézzük a cafetériának az adóvonzatát, 25 % volt idáig a minimum adóvonzat, most 19 % lesz. Tehát 6 %-kal többet fog érni, ez 480 millió forint.

És akkor itt szeretnék majd egy újabb tárgyalást, mert nem szeretem feleslegesen kidobatni senkivel a pénzt, és úgy látom, hogy az egyenruházati ruha utánpótlási dolgot nem tudom úgy alakítani, ahogy terveztem a rövid idõ miatt, ezért 50 %-ra emelném, hogy kifizetünk 50 %-ot a ruhapénzbõl, és csak 50 % kötelezett a felhasználásra. A terminus-technikusokat egyszerûsíteni és egységesíteni szeretném, tehát egy vadonatúj bevetési ruhát kell majd mindenkinek venni, ezt a vezetõi állomány – úgy tudom – már külön-külön tárgyalta a szakszervezetekkel, ez annyit jelent, hogy ez megint a cash részét, amit kifogásoltak a szakszervezetek, 2 milliárddal emeli meg. Ha ezt a számítást vesszük figyelembe, akkor a számított növekmény a teljes állomány tekintetében 6 milliárd 143 millió forint. Ez az összes többi területtõl, amelyikek a minisztériumok más területein vannak, meghaladja. Mivel haladja meg? Egy dologgal haladja meg, azzal, hogy azt az összeget, amelyet mi ebben a kétszeres „választói pénz”-ben fizettünk, ez nálunk 6 milliárd forint, és ez 6 milliárd 143 millió forint.

Tehát mindezt figyelembe véve, ha azokat is számításba vesszük sok területen, hogy a cafetérián belül voltak a gyermeksegély, egyéb juttatások, akkor úgy gondolom, hogy ezek az egyes állományterületeknél növelték a bevételt. És még ahol nem egy gyermek van, hanem többgyermekes családok vannak, ott mindenféleképpen ennél a számításnál nem tudjuk megmondani hogy ahol családi pótlék van, hogy hány gyermek van, a családi pótlék bejegyzése van, mindenféleképpen, ennél jelentõsebb mértékû növekedést idéznek elõ. Tehát összességében azt szeretném ezzel elmondani, hogy minden tekintetben igyekeztem teljesíteni a szakszervezeti elvárásokat, ezek a részek, amiket mondtam még kiegészülnek egy dologgal, amit nem látok itt észrevételezni, ez pedig a beiskolázási, felsõtáblán 493 millió forint, hát ez benne lesz. Tehát a 493 millió forint ezen felül van, ami a beiskolázási segélyt, minimum 493 millió forint, ami a beiskolázási segélyt növeli. Tehát ez összességében azt gondolom, hogy egy elfogadható és jó arány, jó ajánlat.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Köszönöm szépen miniszter úr, kiegészítése esetleg a helyettes államtitkár úrnak?

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Nincsenek kiegészítések.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Csak azért mert két elõterjesztõ volt köszönöm szépen, akkor tudomásul veszi a miniszteri utasítást. A szakszervezeti oldalnak megadnám a szót.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Elnézést Miniszter Úr, akkor vonjunk egy mérleget. Tehát amit Ön mondott, abból vonjunk egy mérleget. 2010-ben nettó 200 ezer forintos ún. cafetéria juttatás volt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium irányítása alatt álló szerveknél, akkor precizírozzuk, tehát ezeknél a szerveknél és én most -

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Bocsánat, mennyi? Nem értettem.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Nettó kétszáz. Tehát ez bruttó 251, nettó 200 ezer forint, volt kétszer 49 ezer forint, amelyet nem „választási pénz”-nek vettünk mi, hanem a tizenharmadik havinak a megvonásából keletkezett hiány, és nem mindenki kapta, csak a nagyon alacsony keresetûek, a 340 ezer forint alattiak. Ezen túlmenõen a Rendõrségen volt a helyi közlekedési bérlet, és volt az iskolakezdési támogatás. Jelen pillanatban nettó 160 ezer forint környékén van a cafetéria, pontosan annyi, így van, nem kerül kiosztásra a kétszer 49 ezer forint, mert az nem kerül kiosztásra, és 35159 fõ – ez egy nagyon pontos számadat – keres 300 ezer forint alatt a Rendõrségen jelenleg a 43 ezer kétszázvalahány rendõrségi dolgozó között, aki az adójogszabályok változásával biztos, hogy kárt szenved, hiszen itt nem számoljuk bele a gyerekeket, mert más a bérjellegû juttatás, és más a szociális alapon, egy gyerekek után járó támogatás. Tehát én azt mondom, hogy itt mindenképpen van egy hiátus, Miniszter Úr!

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Bocsánat, de akkor még egyszer mondom, akinek a keresete csökkenne, a reáljövedelme, az pótlásra kerül. Tehát, ha Ön azt mondja, hogy ez a szám ez a fizetéshez kötõdik, hány embernél?

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

35189 fõ a Rendõrségen belül csak, akik 300 ezer forint bruttó alatt keresnek, és az adójogszabályok változásával biztos, hogy csökken a jövedelmük.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Ezt nem tudom, honnét veszi, bocsásson meg, hogy ezeknek csökken a jövedelmük, amikor azt mondjuk, az adóváltozások miatti csökkenõ jövedelmet mindenféleképpen kipótoljuk.!

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Elnézést kérek, Ön azt mondja most, hogy kipótolja, a Kormány azt mondta, hogy 22 milliárd valahol a költségvetésben benne van, de egyetlenegy országos érdekképviselettel, tehát az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetõ Tanáccsal sem ült le senki, és nem mondta azt, hogy a közszolgálatban kipótoljuk azoknak az embereknek a keresetét, akik 300 ezer forint alatt keresnek. Most Ön azt mondja, hogy igen, de még egyelõre nem tudjuk, hogy hol a forrása. A belügyi ágazatban több mint 50 ezer embernek van 300 ezer forint alatt.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Gondolom, hogy ez az elõterjesztésben benne van, mert nyomon követve itt 700 milliót láttam egyszer egy-két alkalommal, kárpótlás címen juttatandó.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Hát ha majd leülnek, és azt mondják, hogy kérem szépen a 300 ezer forint -.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Itt ülünk, Judit!

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Igen, de Ön azt mondta, hogy valahogy kipótlásra kerül egy vagy két alkalommal ez azért még igazából -, én bízom ebben, de ami le van írva!

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Bocsánat, csak hogy világos legyen, és nehogy itt rossz adat próbáljon rögzítésre kerülni az agyakban, tehát az egy vagy kettõt azért mondtam, mert minden hónapban nem lehet kiszámítani. Ha minden hónapban ezzel törõdünk, többe kerül a kiszámítása és a külön utalása ennek a pénznek, mint amennyit az állam elvon. En azt gondolom, hogy egyszer vagy kétszer – és én a kétszerit fogom javasolni, egyszer nyár elején, egyszer karácsony elõtt – pótolják ki, ez akkor már kiszámítható. De ez nem kérdéses. Most ezt, hogy én azt mondom, hogy ez ki lesz mindenkinek pótolva, errõl kvázi kormánydöntés születik, ez nem kérdés, errõl ne beszéljünk, mert nincs értelme.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Tájékoztatást kaptunk hétfõn a RÉT ülésen, hogy úgy döntött a miniszter úr, mert az már a többi érdekegyeztetõ fórumon lezajlott, hogy a ruházati költségtérítésnél mindenki részére az 50 %-ot veszi igénybe tehát a költségtérítés 50 %-át. A szakszervezetünk azt szeretné javasolni, felmérve, hogy 2011-ben semmiféle olyan plusz juttatást nem kap az állomány, amely a jövedelmi viszonyait javítaná a többségének – és azért mondom, hogy a többségének, mert a belügyi ágazatban mintegy ötven-valahányezer ember van, akinek majd pótolni kell kétszerre az adóból eredõ hiányt, ebbe beleszámít a tûzoltóság, beleszámít a bv., mindenki, legalábbis a mi adataink ezt mutatják –, akkor talán el kéne tekinteni az egyenruhaváltástól 2011-ben Miniszter Úr, és talán az iskolásoknak kéne, akik kijönnek az iskoláról, ezt biztosítani, és a többieknek pedig nem. Hiszen benne van abban az elõterjesztésben, amit láttunk, hogy még a polgári ruhásoknak is meg kell venni azt a gyakorlóruhát, amirõl Ön amikor tárgyaltunk azt mondta, hogy a Belügyminisztérium az elsõ riadócsomagot állja, és a riadócsomagban, akkor Ön azt mondta, hogy benne van a gyakorlóruha vagy bevetési ruha. Ennek ellenére kiküldtek egy ruházati szabályzatot, amelyben 6800 forint volt megállapítva egy riadócsomagra. Ebben benne van, mit tudom én, egy fogkefe, egy fogkrém, egy szappan, a férfiaknak borotválkozószer, a lányoknak fésû, betét, és ezt mindenkinek, utána számlára, tehát ezt elsõ alkalommal számlára kifizeti a munkáltató, majd utána mindenki pótolja, és a riadócsomagot vagy a bevetési ruhát pedig mindenkinek a saját maga költségére kell állni.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Rögtön szeretnék rá válaszolni, több okból. Egyik ok, nem tudom, hogy ezek a számadatok honnan jönnek. Vagy Önök tévednek, vagy a mi Gazdasági Helyettes Államtitkárságunk, amit remélek, hogy nem. A számítások szerint 29 ezer fõ az, akinek csökken valamelyest a bevétele az új adójogszabályok szerint. A 29 ezer fõnek ki van számítva, hogy mennyi a csökkenése elviekben évi szinten, és ezt az évi szintet a Kormány vállalta. Kormány-elõterjesztés is van a dologról ennek megfelelõen, és az, hogy 60 ezer embernek ezáltal csökken a jövedelme, ez nem tudom, hogy honnét van. A 300 ezer forint se igaz, mert két számítás van, egyik szerint 279 ezernél, a másiknál 281 ezer forintnál változik a csökkenés. Nem tudom, hogy a többiek mit számoltak ki, a Kormány elé általában ez a két szám jön, tehát 279 ezer forintos vagy 281 ezer forintos fizetésnél. Tehát mindezt figyelembe véve azt gondolom, hogy ez a számítás hibás. Viszont felkérem most a Helyettes Államtitkár urat, hogy legyen olyan kedves, jelöljön ki szakértõket, nem tudom, talán Szõke Irma asszonyt vagy nem tudom kit, a szakértõkkel együtt üljenek le, és nézzék át ezt az adatot. Nem lehet így dolgozni, hogy Ön 60 ezer emberrõl beszél, én meg 29 ezerrõl. Tehát én azt gondolom, hogy ezt szakértõi szinten – 60 ezer ember biztos, hogy nem lehet, mert 60 ezer ember nem keres -.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

35-öt mondtam a Rendõrségen, bocsánat!

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

De hát 35 ezer ember sem lehet nagy valószínûséggel a Rendõrségen! Ha az egész belügyben van 29 ezer, a Rendõrségen nem lehet 35 ezer! A 300 ezer alatt keresõ az lehet, de csak 281 ezer forint az, ahonnan ez problémát jelent. Tehát ezt a számítást szakértõi szinten kell megnézni, és kérem, hogy ezt egyeztessék le pontosan, ez leegyeztethetõ, ezek evidens, kiszámítható és megszámlálható dolgok! Ebben nem kell találgatni, nem kell ezen küzdenünk. Azt gondolom, hogy szakértõt jelöljenek ki Önök, kijelöljük mi is, darabra leszámoljuk, és a darableszámolás alapján majd -. Szeretném még egyszer mondani, hogy mindenkinek ki lesz egészítve a fizetése, tehát ez egy tétel.

A másik tétel, szeretnék visszatérni a ruhára. A ruhánál legelõször is az volt az alapkérdés, hogy egyforma arculattal jelenjünk meg, ha különösen van egy katasztrófahelyzet, ha intézkedni kell, nem tudunk szolgálati ruhát adni most mindenkinek ahhoz, hogy lesz az európai elnökség, legyen egy egységes arculat, hogy ha kivezényeljük az európai elnökségünk ideje alatt a Rendõrséget, ne úgy nézzünk ki, mint Esze Tamásnak a serege, hanem legyen egy egységes, jó minõségû ruha. Ezt szerettem volna elérni. Volt egy tévedésem, ezt el kell ismerjem, ilyen sok ember elõtt. Ez az volt, amikor azt mondtam, hogy akinek nincs gyakorlóruhája, annak a gyakorlóruháját megvesszük. Aki kapott gyakorló -, nem gyakorló, már nem is merem mondani, vagy bevetési ruhát, volt ez a 65 mintájú gyakorlóruha, akinek van, hát az megkapta már. Nagyon kevés volt. Megkérdeztem az állományt, hogy mennyi ez a létszám, hogy ki az, aki nem kapott egyáltalán ilyen feladatra ruhát, mert aki nem kapott, annak oda kell adni, mert nem volt elsõ ellátmánya. Annak, aki kapott, annak kötelessége valamilyen szinten a ruhapénzbõl ezt teljesíteni, ez úgy gondolom, hogy abszolút normális és jogos! Miután nem tudtam, hogy ilyen kétféle elnevezése van mostanában az ilyen jellegû ruhának, volt három is azt hiszem, mert volt gyakorlóruha, 65 mintájú akármilyen ruha, és hadiruházat, ez az, bocsánat, igen. Ezért én azt mondtam, hogy akinek nem volt. Kiszámoltuk, ez pár millió forint, odaadjuk. Ezt most is tartom. Aki elsõdlegesen nem kapott ilyen ruhát, szeretném, ha mindenkinek lenne, oda fogjuk adni ennek az állománycsoportnak. De aki megkapta, annak azért legyen már az a kötelessége, hogy felújítja, a jelentõs része föl se tudja venni, mert 70 kiló volt, amikor fölszerelt, most meg 110 kiló! Arról nem beszélek, hogy aki építkezett, ebben építkezett. Hát nincs is meg neki, azért ezt ne várják el tõlem, én azért mondtam, hogy hajlandó vagyok visszalépni a 80 %-ról 50-re, Önök meg legyenek olyan kedvesek elfogadni az én tévedésemet, és aki elhasználta a ruháját, nem megy rá, legyen kötelessége neki ezt kifizetni a fejlesztési ruhapénzbõl! Aki meg nem kapott, és elvárom tõle, hogy egyenruhában legyen, annak meg adjuk oda ingyen, mert az elsõ ellátmány jogán kapja meg. És itt egy kis türelmet kérek. Elnézést, fontos telefonom van, visszajövök három perc múlva.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Akkor a helyettes államtitkár úrnak megadom a szót, mert a miniszter úr azt mondta, hogy valamire felszólította, hogy valamirõl tájékoztasson. Nem?

…

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Akkor a szakértõket majd azután. Három perc szünet.

(szünet után)

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Megköszönöm a türelmet, és megkérdezném az elsõ kérdezõ BRDSZ-t, hogy a válaszok, amelyek elhangzottak elfogadhatóak-e, illetve szeretném rögzíteni a jegyzõkönyv számára, hogy belügyminiszter úr meghatározta, azt, hogy egy független szakértõi bizottság jöjjön létre, amelynek az egyik felelõse Szõke Irma asszony, a másik részrõl pedig a BRDSZ adja hozzá a szakértõt. A határidõt szeretném még tudni, hogy ezt meddig kell elvégezni? A 16 %-ból adódóan kinek esik ki? Tehát ezt a létszámot szeretnénk.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Világos, módosítani szeretném az elõterjesztést, mert közben kaptunk újabb információkat.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Köszönöm, akkor a jegyzõkönyv számára, az elõzõ elhangzás törölve.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Hangsúlyozom, hogy ez még nem nyilvános, mert a Kormány nem döntött benne, de a kormány-elõterjesztést módosította a Gazdasági Minisztérium, a kincstárnak az adatai alapján történik meg a döntés, és különféle összegek szerepelnek benne, hogy melyik kit érint belõle, és hány munkatársunkat, azt nem tudom ennek alapján megmondani, de konkrét összegek vannak, hogy konkrét összeghez mennyi kompenzáció, forint jut. Ez a kompenzáció a legalacsonyabb, tehát kisegítõ vagy kiegészítõ munkaidõben dolgozóktól terjed egészen a 300 ezer forintot keresõkig. A 293.400 forint a legmagasabb, ez 100 forintot kap. Hangsúlyozom, hogy ez nem döntés, tehát azt kérem, hogy ne is vigyük nyilvánosságra egyelõre, majd ha döntés lesz, akkor, és a 25 ezer forintnál 100 forint. És ez változik, pontosan ki van számítva a legmagasabb összeg, ami kompenzációként megjelenik, ez 12 ezer forint.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Havonta?

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Igen havonta, kompenzáció forint/hó. Egészen pontosan a 208 ezer forintnál van 12 ezer, sõt ha továbbmegyünk, a csúcs 212.500 forintnál van. Ott 12.300 forint/hó. Tehát ki van egész pontosan dolgozva fillérre, forintra, hogy senki számára kár nem keletkezik. Miután nem egyféle van, A) és B) változat van, ezért azt, hogy ez hogy lesz kifizetve, ezt nem kívánom most.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Kérdezni szeretném, milyen számú kormányrendelet ez?

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Nem tudni még, ez egy elõterjesztés.

…

Szám nélküli.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Köszönöm, szám nélküli.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Én a magam részérõl eltekintek a bizottságosditól, elfogadom az államtitkár úrnak majd azt a legutolsó számadatát, amit a részünkre megküld.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Rendben, köszönöm szépen.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

A következõ Pongó Géza úr, tessék.

Pongó Géza úr, fõtitkár, Független Rendõr Szakszervezet:

Az eddig elhangzottakhoz szeretném a Független Rendõrszakszervezet véleményét és állásfoglalását elmondani. Miniszter úrtól megkaptuk a dologi kiadásokkal kapcsolatos nyomtatványt, szeretném kérni, hogy a személyi oldalról is, ha van, ami miniszter elõtt van, arról is kapjunk írásos kimutatást, hogy papíron is legyen, amirõl most beszélünk, és könnyebb is úgy dolgozni, ha ez le van írva és ki van nyomtatva.

Az elmúlt években nagyon sokat foglalkozott szakszervezetünk a kollégáink bérhelyzetével, munkakörülményeivel.

Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára:

Kiadható?

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Nincsenek titkaim, mondtam. Nem tudom, hogy mennyire derült ki az eddigi tevékenységbõl, hogy megfelelõ módon igyekeztem képviselni a tárcának a teljes terjedelmében a pénzügyi helyzetét. Nincsenek titkaim, nyilvánvaló, hogy lesz, amiben nem fogunk tudni megegyezni, de az nem jelenti azt, hogy én nem küzdök azért, hogy mind a tárca minden egyes dolgozója, és a tárcának a helyzete az ország érdekeit szolgálja, ez egyértelmû.

Pongó Géza úr, fõtitkár, Független Rendõr Szakszervezet:

Az elmúlt években nagyon sokat foglalkoztunk, és nagyon sok sajtónyilatkozatot is tettünk az elmúlt kormányzatoknak, meg az elmúlt éveknek a pénzügypolitikájával kapcsolatosan, ezen belül a minisztériumunk - akkor még nem belügynek hívták illetve egy darabig belügynek hívták, utána IRM-nek, hogy mit is kap az állomány, és milyen források kerültek kivonásra. Nincs most nálam a papír, egy-másfél évvel ezelõtt sajtó elé kimentünk ezzel kapcsolatosan, százmilliárdos nagyságrendû pénzkivonás történt a rendészeti ágazatból az elmúlt években, ami én úgy gondolom, hogy nagyon magas. Látjuk a számokból, hogy a törekvés megvan arra, hogy ennek egy részét visszapumpálja a kormányzat, és ezeket a számokat nyilván tagadni nem lehet, hogy 19 milliárd forinttal dologi oldalon a különbözõ szervek megbontásában mûködésre visszakapja ez az ágazat. Viszont ugyanígy szeretném, ha hasonló számadatokat látnánk, attól eltérõen illetve a fölött, amit a miniszter úr említett, hogy a személyi oldalon is megjelenik ez a plusz többlet, és megbecsüljük azt az állománykört, akik a rendészetért tesznek és tettek. Nagyon nagy volt a várakozás az új kormányzat belépésénél, sok olyan politikai ígéretet kaptunk vezetõ pártpolitikusoktól, hogy rendezni fogják azonnal, ráadásul 2010. szeptember 1-jei határidõre én is kaptam ígéretet, hogy a Rendõrségen komoly bérfejlesztések lesznek. Nem miniszter úrtól, nem mondom meg a nevét, de vezetõ politikus, és azt hiszem, hogy ezt többen is hallottuk, mert voltak szakszervezeti egyeztetések is ezzel kapcsolatosan. Ezt azért mondom, azért kezdem ezzel, hogy az állománynak az elvárása nagy, ráadásul be voltak fagyasztva a bérek 4-5 évig, ami egy hatalmas reálbércsökkenést eredményezett. Ez történelem, viszont azért innen kell indulni. A most elhangzottakból én látom, hogy miniszter úr törekszik arra, hogy minél többet tudjon az állománynak adni, és már elõrelépések történtek a legutóbbi BÉT tárgyalás óta is. A Független Rendõrszakszervezet nem volt aláírója annak a megállapodásnak, amirõl beszéltünk, más döntés született a szakszervezetünkben. Lehet, hogy magasabb a rezonanciaszintünk, de a tisztségviselõink így döntöttek, illetve meghúztak egy határt. Sõt, amit most elmondok, ez nem a vezetésnek, hanem ez az országos választmánynak az iránymutatása és döntése a 2011 évvel kapcsolatosan. A bérfejlesztésnél minimumkövetelmény, hogy senkit nettó veszteség ne érjen, erre ígéretet kaptunk Miniszter Úrtól, hogy ez meg fog történni, ez azt hiszem, hogy egy pozitív elõrelépés. Viszont mi a Független Rendõrszakszervezet nevében szeretnénk azt elérni, hogy az inflációkövetés is meglegyen, valamint a reálbér és a reálkereset ne csökkenjen 2011. évben. Ezekbõl a számadatokból biztos, hogy ez nem fog kijönni, hiszen ez reálbércsökkenéshez vezet bérszinten. Nem tudjuk elhanyagolni ezt a kétszer 49 ezer forintos tételt sem, szeretnénk, ha ez is a 2011-es bérpolitikában benne lenne.

A cafetéria tekintetében sokszor elhangzottak már számok, 251 ezer, 225 ezer forint volt bruttóban, egy nagy csata eredményeként egyébként, ami ebben az évben történt az IRM-mel hiszen akkor is százegynéhányezer forintot akartak adni cafetéria juttatásra, és ezt az összeget tudtuk felemelni erre a szintre az állománynak. Azt megértjük, sõt már azt a múltkori BÉT-en is elmondtam, nagyon rossz gyakorlat volt, hogy a közigazgatáson belül a különbözõ ágazatokban, alágazatokban különbözõ cafetéria keretet kaptak a munkavállalók. Ugyanarról a közszféráról beszélünk, egyik helyen százegynéhányezer forintot, a másikban pedig 800 ezer forint is volt, meg még magasabb is, tehát nagyon hatalmas és nagy volt a szórás. Más ágazatokkal nyilván én most foglalkozni nem szeretnék, csak a sajátunkkal. Úgy foglalt állást az országos választmányunk, hogy legalább a szinten tartást és annak az inflációkövetõ hatását szeretnénk megõrizni a cafetéria szintjén is, ami azt jelenti, hogy 261.776 forint lenne bruttó összegben az az összeg, amit számunkra az országos választmány meghatározott, hogy képviseljük. Megértjük azt is, hogy ha a Kormány hoz egy döntést, abban az esetben ettõl nagy eltérések nem várhatóak, illetve a Belügyminisztériumnak szûk a mozgási területe, hogy ezen változtasson, és abba bele tudnánk menni, hogy a 200 ezer forintos cafetéria megtartása mellett a maradék összeget béren kívüli juttatásként kapja meg az állomány.

Nagyon felborzolta a kedélyeket egyébként az elmúlt idõszakban, mikor hallottuk, hogy még az utazási bérlet, illetve az utazási lehetõség is megszûnik, mint kompenzáció. Ezért is örülök annak, amit most miniszter úr mondott, hogy ez valamilyen szinten, még nem tudni, hogy milyen szinten, de rendezésre kerül. Viszont továbbra is fenntartom, nagyon örülök, hogy a közalkalmazotti állomány aki alulfinanszírozott, és nagyon keveset keresnek, valamint a kormánytisztviselõk, amibõl nem túl sok van azért a Belügyminisztériumban, meg a Rendõrségen belül sem, de azért vannak, hogy ezen körnek már ígéretet kaptunk, hogy az utazási bérlete Nyíregyházától Sopronig, Budapestet is beleértve, rendezve lesz. Viszont én úgy gondolom, nem örül az állomány annak, hogy szolgálati igazolvánnyal úgy kell utazni, hogy nem ihat meg akár egy sört se, és akkor lyukasztani kell jegyet ahogy a miniszter úr mondta. Úgy gondoljuk, nem jó az, intézkedési kötelezettsége adott helyzetekben megvan a rendõrnek, de ezt tudjuk, ezt törvények, utasítások szabályozzák, ez elõl kitérni nem lehet. Viszont az elmúlt BÉT-en és lehet, hogy SZÉF-en is beszéltünk errõl, beszéltük,, hogy fõleg Budapesten már nem olyan a megítélése egy rendõrnek vagy egy hivatásos kollégának, hogy nagyon szeretik azt, hogy õ egyenruhás testülethez tartozik. És ha õ nem szolgálatban van, hanem szabadidejében, vagy munkába megy be, vagy megy haza, akkor nem biztos, hogy szereti elõvenni az igazolványát, vagy mutatni, hogy én rendõr vagyok, mert sok esetben még akár atrocitás is érheti, vagy különbözõ véleményeket mondanak róla, tehát ezt jobb lenne más szinten megoldani, hogy tudjanak utazni. A sajtóközleményt, a mostanit nem láttam ugyan, de tudom, hogy Budapest fõpolgármester-helyettese már jó pár nappal ezelõtt nyilatkozott, hogy a tûzoltóknak és a rendõröknek, ilyen nyilatkozatot tett akkor, hogy a közgyûlés fog abban dönteni, vagy már döntött. Valahogy így szólt akkor, hogy fog, most pedig akkor már döntöttek is benne, hogy kinyitják annak a lehetõségét, hogy szolgálati igazolvánnyal lehessen utazni. Hozzáteszem, én az a tévés nyilatkozatot láttam, nem tudta megindokolni a fõpolgármester-helyettes úr, hogy miért indokolt ez, hogy a tûzoltó meg a rendõr miért utazzon ingyen, hát meg kellett volna neki tudni válaszolni! Úgy gondolom, hogy sok esetben a rendõr nem csak gépkocsival intézkedik, meg szolgálatellátásához is kell az, hogy tudjon utazni, illetve ingyenesen használhassa a tömegközlekedési jármûvet, most különbözõ taktikai meg egyéb elemekbe nem megyek bele, ami ráadásul még indokolttá is teszi, hogy ne szolgálati gépkocsival végezzen egy rendõrségi intézkedést.

A cafetériáról beszéltem, annak nagyon örülök, és az elmúlt években is mindig vesszõparipánk volt, hogy az iskolakezdési támogatást kapja meg az állomány, hiszen a gyereknevelés úgy látom, hogy a mostani kormányzatnak is az elsõ helyén szerepel. Úgyhogy ennek örülünk, viszont van egy olyan elem a béren kívüli juttatások körében, amit nagyon sérelmesnek tartunk, fõleg most mikor megszületett a döntés a Parlamentben, hogy a nyugellátás rendszere változni fog január 1-étõl, és a három pillér helyett nagy valószínûséggel két pillér marad az öregségi nyugellátás tekintetében. Ami azt jelenti, hogy ha lesz egy állami nyugdíj, a magánnyugdíj gyakorlatilag -, nagy valószínûséggel mindenki vissza fog lépni az állami rendszerbe, viszont a kiegészítõ nyugdíjpénztári hozzájárulás egy támpilléren marad a nyugdíjrendszerben. Miniszter Úr, én arra kérem, hogy az apparátussal vizsgáltassa meg azt a lehetõséget, ráadásul van egy nagyon jól mûködõ kiegészítõ nyugdíjpénztárunk, amit a Kövesi Laci neve fémjelez, keressük meg arra a módot és lehetõséget, hogy a munkáltatói hozzájárulást, ami a korábbi években volt, és ez a tavalyi évben visszavonásra került, kapja meg az állomány, hogy a munkáltató is valamilyen összeggel, de mint jogintézményt legalább hagyja meg, hogy a munkáltató támogatja a kiegészítõ nyugdíjpénztári pillért is, és ebbe valamilyen összeget befizet. Egyébként eddig ez 3 % volt a Rendõrségen belül 2009-ben meg 2008-ban, és 2010 január 1-jétõl szûnt meg ez a munkáltatói támogatás. Itt a kollégám említette a hangulatjavítást, én úgy gondolom, hogy ez hangulatjavítás lenne mindenképpen az állomány részére, és nem utolsósorban összhangban lenne a kormányzati politikával is, és nem lehet semleges az, hogy egy rendészet területén dolgozó kolléga, ha elmegy nyugdíjba, tisztességes nyugellátásban fog részesülni.

Ruházati utánpótlás. Mi már nem örültünk annak a 80 illetve 70 %-os elvonásnak se, annak idején ezt már megbeszéltük, ez az állomány egy részére talán lehet pozitív is, hiszen akinek 80, meg 70 %-ot vonnak le, az 50 % az kevesebb, viszont bejött egy újabb kör, a polgári ruhások, akik viszont a nulláról 50 %-os levonásban részesülnek az utánpótlás terhén.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Bocsánat, de azért ne felejtsük el, hogy õk megkapták ezt az elsõ ellátmányt. Ezt valamikor nekik újra és újra kellett volna venni, most semmi mást nem csinálunk, csak azt az M65 mintájút kiváltja a bevetési ruhával. És még egyszer, a ruházati szabályzatot szeretném mihamarabb közreadni, mert szeretném a terminus-technikusokat teljesen egyformára és közérthetõre hozni.

Pongó Géza úr, fõtitkár, Független Rendõr Szakszervezet:

Ezzel egyet is értünk, Miniszter Úr, tehát azzal nincsen gond, hogy azt pótolni kell. Én magam is tudom, hiszen 14-15 évvel ezelõtt védelmi tisztként is dolgoztam, és tudom, hogy mi az az „M” készlet, meg a gazdálkodás, minek kell meglennie az állománynak. Sõt, magam is ellenõriztem, meg riadókat is tartottunk, mert akkor még volt erre pénz, meg parancsnoki elvárás is, ami az elmúlt években szintén nem volt. Tehát azzal vitatkozni nem lehet, hogy ezt pótolni kell mindenkinek, illetve cserélni, mert aki 70 kilóról 110 kilóra felment, nyilván meg kell tudni jelenni. Azt a háromnapi hidegélelmet is pótolni kell, annak is a szavatossága lejár, tehát ezek eddig is megvoltak, csak be kellett volna tartatni, ezzel nincsen gond. Viszont az elmúlt években is már több alkalommal cserélõdött az egyenruházat, a bevetési ruha is, és van, aki akár most vásárolta meg az elmúlt hónapban, és most újra kell kezdeni. Én inkább azt javasolnám, hogy direktívaként ne vonjunk el 50 %-ot az állománytól erre az ún. bevetési ruhára, hadiruházatról is beszéltünk, tehát volt ennek már több neve, de gyakorlatilag ugyanarról beszélünk, hanem egy erõsebb parancsnoki ellenõrzéssel tartassuk be, hogy a rendõr szolgálatra vagy különbözõ élethelyzetekre – akár az árvízi helyzet – úgy tudjon megjelenni, ahogy az az adott törvényekben, utasításokban rendelkezésre le van írva, és szabályozva van. Tehát egy feszesebb parancsnoki ellenõrzést kérnék e tekintetben, viszont a másik oldalon pedig ne legyen kötelezõ direktíva, hogy az állománytól levonjuk, hanem legyen rábízva, hogy mire fordítja az utánpótlási ruhapénzt, de hogyha egy rendõr koszos egyenruhában jelenik meg, vagy szakadt, vagy nagyon régi, akkor a parancsnoka mondja meg, hogy ebben nem jelenhetsz meg holnap szolgálatban.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Elnézést, hogy megint rögtön reagálok, gyakorlatilag hogy jelen pillanatban odáig jutottunk, hogy nincs megfelelõ közös egyenruha, az ennek a szemléletnek az eredménye lett. Tehát ennek kettõs oldala van. Egy, ami mutatja, hogy maga a rendõr nem képes arra, hogy ezeket a döntéseket meghozza. Bizonyos mértékig megértem, mert a felesége rágja a fülét, hogy te megint itten flangálnál egy új egyenruhában, de a gyereknek cipõ kell, de ez nincs, vagy az nincs, vagy amaz nincs. Másik oldalról ott van sajnos – ki kell mondjam, nem csak a rendõri állományra vonatkozik, hanem az összes egyenruhás, illetve hivatásos állományra – a parancsnoki követelmény hiánya, ami ezt kikényszerítette volna. Tehát, ha ezt elv szerint, ahogy most elhangzott, így tartjuk fenn, akkor most is mindenkinek hibátlan szolgálati és bevetési ruhájának kellene lenni. De sajnos ez az elv, ami itt szerintem is követendõ lenne, nem érvényesül. Azért kell valamit kötelezõvé tenni, mert ha ez érvényesült volna, akkor egyszerûen nem lenne most itt mirõl beszélnünk, sajnos ez a baj, bocsánat!

Pongó Géza úr, fõtitkár, Független Rendõr Szakszervezet:

Az egyenruhához hozzátéve még, szakszervezetünk nem vitatja, hogy egy egységes, kulturált egyenruhának kell lenni, ezzel nincsen semmi gond. De amikor itt kollégáim egy pár dolgot összeírtak, nem szeretném felsorolni mindet, de az elmúlt években annyi járandóság elvonás történt, és annyira csökkent az életszínvonala a kollégáinknak, és ráadásul most is az látszik, hogy nem lesz egy magasabb jövedelem 2011-ben a rendészeti területen, úgy gondolom, hogy ebben a környezetben nem kéne a ruházati utánpótlási pénz terhén kötelezõ jelleggel egy új egyenruhát bevezettetni. Ehhez a bevetési ruházathoz még egy gondolatot. Most a Rendõrségrõl beszélek, a Rendõrség az elmúlt években afelé tendált, és az volt a koncepció, hogy próbáljunk elválni a militáns jellegtõl és menjünk a rendészeti vonal felé. Én úgy gondolom, hogy a rendészetet sokkal jobban megtestesítené egy nem ilyen hadiruházati jellegû, bakancsos egyenruha szolgálatellátás közben, hanem egy rendészeti jellegû, ami akár egy pantallót meg egy szép egyenruhát takar. Tehát úgy gondolom, hogy ebben az irányban kéne gondolkozni elsõsorban, hozzátéve, hadiruházatnak, vagy hadiruházat jellegû bevetési ruházatnak is lenni kell, de egy alap rendészeti szolgálatot nem ilyen jellegû bakancsos ruhában kéne elláttatni a rendõreinkkel nap mint nap (kazetta fordítás) Körülbelül ezeket szerettem volna elmondani ehhez a napirendi ponthoz, szeretnénk, ha ezeket a célokat amelyeket én felvázoltam, ezt az állomány megkapná, és ez irányban tudnánk elmozdulni 2011-ben.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Köszönöm, válaszra?

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Igen, szeretnék tételesen válaszolni. Az elsõ ilyen kérdés, felmerült, hogy nem olyan a megítélése a rendõrnek, vagy az egyenruhás állománynak – inkább én így mondanám –, de aki rendõrigazolvánnyal utazna, az a polgári ruhás is lenne. Én abba az irányba szeretném az egészet elmozdítani, hogy olyan legyen a megítélése a rendõrnek mindenféle tekintetben. A társadalmi elfogadottságunknak az irányába próbálom meg ezt elérni, és ehhez kérem is a szakszervezeteknek a segítségét. Ennek egy része talán a ruházat is, mert ha egy rendõr – vagy bármilyen más egyenruhás – nem egy kopott, hanem egy megfelelõ, tisztességgel viselhetõ, tiszta és modern egyenruhában jelenik meg – hangsúlyozom a modernet is –, akkor az is hozzájárul ahhoz, hogy a tekintélye növekedjen. A tekintélyének növekednie kell ahhoz, hogy az intézkedési fegyelme is jó legyen, a szakszerûsége is meglegyen.

Kérem, nem árulok zsákbamacskát, én gyakorlatilag vizsgáztatom most a parancsnoki állományokat. Ennek a vizsgáztatásnak az eredményeképpen el tudom mondani, hogy van olyan vizsgakérdés, amire mondjuk a 3 % tud csak választ adni, és azért, mert nem megfelelõen követik a jogszabályokat. Most aki 3 %-ig tud választ adni egy ilyen jellegû, közvetlenül a munkáját érintõ kérdésre, az nehezen tudja az állományát is vezetni. Tehát nekem az alaptételem az, hogy vissza kell adni a rendõri tekintélyt! Azt hiszem, hogy egyszer már, akkor, amikor 2001-ben jelentkeztünk és meghirdettünk rendõri állásokat, és tiszthelyettesi állásra több mint húszszoros túljelentkezés volt, akkor azt gondolom, hogy volt tekintélye a Rendõrségnek. Volt fizetése is, tekintélye is. Ezt szeretném ismételten elérni. Nemcsak a Rendõrségnél, elérni a büntetés-végrehajtásnál, a tûzoltóságnál, tehát teljesen, a belügyi területhez kötõdõ részeknél. Dolgozzunk rajta együtt! Igenis, legyen tekintélye, és az intézkedési tekintélyt is szeretném visszaadni. Tehát ott, amikor a rendõr határozottan és keményen lépett fel, az elsõ dolgom volt, hogy itt, ebben a teremben kitüntetésben, illetve tilalom ellenére pénzjutalomban részesítettem a rendõri állományt. Tehát szeretem a határozott, jogszerû, szakszerû intézkedéseket. És ezt aztán támadhatja tõlem újság, támadhatja bárki más, én ezt mindig szem elõtt fogom tartani.

A nyugdíjpénztárnak a kérdésére visszatérve, itt is alapvetõ kérdés az, hogy ha jól emlékszem, de majd segít az államtitkár úr, itt már súgott nekem ebben, de valamikor a cafetéria úgy lett megállapítva, hogy abban ez is választható lett volna, tehát azért nem eltörölték, beépítették a cafetériába. Államtitkár úr?

…

Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára:

A tavalyi évtõl vonatkoztatva a választható béren kívüli juttatások része lett ez a cafetéria elem, ez teljes mértékben.

…

Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára:

Elõtte nem.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

És mennyi volt 2010 elõtt a cafetéria?

Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára:

3 % a munkáltatói hozzájárulás.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

De a cafetéria mennyi volt 2010 elõtt?

Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára:

Nem volt cafetéria.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Hát ez az!

…

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Igen, most ha azt mondjuk, hogy a cafetéria része lett, akkor ez megmaradt teljesen, mennyi volt ez összegszerûségében nagyjából?

Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára:

A munkáltatói hozzájárulás a bruttó illetmény 3 %-a.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

3 %-a, számoljunk villámgyorsan, mondjuk 300 ezer forintnál -.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

5, maximum 20 ezer.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

És mennyi volt helyette, volt helyette a cafetéria, nem? 251 ezer.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Ez havonta volt.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

5000 az mennyi?

…

De nem csak ez volt. …

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Ebbe most nem szeretnék részleteibe belemenni, de számoljuk össze, hogy mennyi volt e nélkül, nem tudom, nincs ismeretem benne, mennyi jött ki. Jó, a megvizsgálására kész vagyok, de nézzük meg.

…

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Hát volt, de hát nincs senkinek urak, a semmibõl nem lehet, ezt tisztázzuk! A riadócsomagot mindenféleképpen átnézzük még egyszer, de a ruházati elvet, amivel egyetértenék, hogy ha mûködne, nem mûködik. Ugyan meg lehet ezt csinálni, amit mondunk, el kell rendelni két-három riadót. A riadóterveket egyébként majd fogom kérni az uraktól, mindenkitõl, hogy hogy megy ez évente, és titokban kell tartani, hogy a szakszervezet javaslata volt, bocsánat, ez csak a humor része, ne vegye komolyan!

Pongó Géza úr, fõtitkár, Független Rendõr Szakszervezet:

Ezt fel is tudjuk vállalni, de abban az esetben, ha nincs kötelezõ jellegû pénzlevonás.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Jó, beszéljük meg ezt még! Elsõre nekem az elnökség idejére kell egyforma egyenruha. Visszatérve arra, hogy milyen legyen a civil szolgálat iránya. Kérettem be Ausztriából, Szlovéniából, Szlovákiából, a ruhacserék megvoltak, a legmodernebb ruháik vannak. Ezeket megnéztem, azt, amit itt terveztek az elmúlt idõszakban, azt feledhetõnek minõsítettük, és megnézzük ezeket a ruhákat, hogy a magyar rendõröknek, büntetés-végrehajtásiaknak, tûzoltóknak, egyebeknek van-e olyan speciális igénye, amit ez az egyenruha pillanatnyilag nem takar. Itt elsõsorban nem az anyagról van szó, mert az anyag az high-tech, hanem a zseb hol legyen, fegyver hol legyen, kitûzõ hol legyen, milyen legyen az a jelleg, amit a magyar rendõrség vagy az egyenruhás állomány igényel. Megnézi a parancsnoki állomány, ez holnap 10 óra, ha jól emlékszem, amelyeket javaslunk és kiválasztunk, azt - lesz egy búcsúztató, a szakszervezeti vezetõk is meg vannak hívva ugye?

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Nincsenek meghívva.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Dehogynem! Most mondom, hogy meg vannak hívva, tehát erre a búcsúztatóra meghívjuk a szakszervezeti vezetõket, állományértekezlet, évi eredmények áttekintése, tegyük ki azt a bábut, amit kiválaszt a parancsnoki állomány, hogy megnézhessék. Megnézik, és akkor rögtön lehet véleményt mondani róla írásban, amelyik a legjobban tetszik, azt kiküldjük csapatpróbára, és a csapatpróba eredménye alapján kialakítjuk az új egyenruhát. Jó? És ez civiljellegû, és a legmodernebb. Ha valamit csinálunk, azt szeretem a legmagasabb szinten csinálni. Tehát akkor ezt így szeretném.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Akkor még egyszer pontosítanám, 2010. december 16-án 10 órakor a BM-ben állománygyûlés lesz, melyre a szakszervezetek meg vannak hívva?

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Péntek. Holnap tízkor a parancsnoki állomány megnézi a ruhákat.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Ezért szerettem volna pontosítani.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Igen, péntek 12 30-kor.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Péntek 12 30 BM színházterem.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Színházterem illetve a márványcsarnok.

Pongó Géza úr, fõtitkár, Független Rendõr Szakszervezet:

Tehát amit eddig felvetettem, Miniszter Úr, el tudunk-e ebbe az irányba mozdulni, hogy ne legyen kötelezõ levonás? Meg az a kolléga, aki mondjuk megvásárolta tényleg egy fél éve ezt a bevetési ruházatot és megvan neki, hadd ne vegyen már még egyet kötelezõ jelleggel! Vagy ott van a „surranó” helyzete, szerintem az eddigi „surranó” se volt annyit használva, hogy most kelljen azonnal, kötelezõ jelleggel megvenni, tehát ebben egy kicsit közeledjünk, és akkor szerintem jó lesz az állománynak. És a szolgálatellátás is feszesebb lesz, ha ezt megköveteli a parancsnoki állomány.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Meg, ha támogatja a szakszervezet. Nekem megmondom, hogy milyen kételyeim vannak. Én is voltam beosztott, én is utcán kezdtem. Az elsõ ilyen jellegû beosztásnál megnézi mindenkinek a parancsnoki állomány a ruháját, de egyszerre mindenkiét nem tudja megnézni, ugye?

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

…

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Honnan tudja, Judit, maga is csinálta? Én igen. Hogy vállalja a szakszervezet, hogy ezt kiszûri? Hogy vállalja?

…

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Hát ezt sehogy.

…

Pongó Géza úr, fõtitkár, Független Rendõr Szakszervezet:

… Nagyon egyszerûen meg lehet oldani, mert ha a kolléga nem tud megjelenni szolgálatban olyan egyenruhában, amiben kell, vagy ha valami elrendelés történik, vagy szolgálati feladatra, akkor megvan a módszer, hogy bevasalják, sõt még kaphat is érte …

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Én nem akarom, elsõ alkalommal nem akarom, tudják, hogy kenyérre kenhetõ vagyok. Felvállalják-e azt, hogy rendben van, elrendeljük a riadót, semmi probléma a riadó elrendelve, mindenkinek be kell jönni abban a ruhában, amiben kell. A szakszervezeti bizalminak nem tudom, hogy most mi az elnevezésük. Bizalmiak?

…

Titkárok.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Titkárok. Parancsnokkal végigmennek, és ha a parancsnoki döntés azt mondja, hogy ezt le kell venned, újat kell venned, ezt ellenjegyzik?

…

Maradjál, várjál, itt is mindenki azt mondja, hogy nem. Hát ez az. Mit szólsz te elõre?

Papp Zoltán úr, fõtitkár-helyettes, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Ez nem a szakszervezet dolga, nem vagyunk ruházati szakemberek.

…

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Na ezért mondom, el tudnám fogadni ezt a megoldást, de itt van a válasz. Szubjektív. Szubjektív összevitatkozás. Nem akarok vitatkozni. Nem az a típus vagyok. Beszélgetünk, beszéljük meg a dolgokat, de gondolják át még egyszer, hogy van-e valami ilyen javaslat, amivel meg lehet engem gyõzni, akkor ezt vegyük elõre.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Pongó úr lezárhatjuk akkor? A jelentkezés sorrendjében, Tajti István következik.

Tajti István úr, elnök, Nemzetbiztonsági Dolgozók Érdekképviseleti Szervezete:

Szintén a ruházathoz egy mondat. A bevetési ruhát a polgári titkosszolgálatoknál nem igazán tudjuk értelmezni, ámbár eddig soha nem volt ilyen ruha rendszeresítve, tehát amúgy se kéne ezért nekünk fizetni, de minek? Szóval hova tegyük? Meg mikor? Tehát hova tudnánk vele kivonulni? Egy polgári titkosszolgálatnak a munkatársai, nem is értem!

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Ritkán tudom azt mondani a szakszervezetnek, hogy ilyen gyors döntést hozok és a javára. Nincs benne ebben a tervezetben a titkosszolgálatnak ez a része, nincs benne a tûzoltóság sem, mielõtt még jelentkeznének, mert a tûzoltóságnak van munkaruhaszerû bevetési ruhája, más stílus, más típus, tehát az sem tartozik ide bele. Nincsenek ezek beleszámítva.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Én úgy tudom egyébként, hogy a ruházati belügyminiszteri utasítás kinn van, tehát véleményezni kellett, úgyhogy gondolom, hogy abban nyomon követhetõ az, hogy ki van bent, ki nincs. A következõ Árok Kornél úr, és utána Pach Dániel következik.

Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

Nem tudom, számomra furcsa volt ez a dolog, hogy nem szívesen veszi elõ a szolgálati igazolványát, erre jogszabály van, hogy mikor kell elõvenni, ugye ha olyan eseményt lát, akkor köteles elõvenni és intézkedni.

Az egyenruhánál illetve a HÖT-öknél mindig van egy kivétel a mesében, a gyevi bíró, hát itt a tûzoltók, miniszter úr is említette, hogy nem vonatkozik ránk ez a dolog, nálunk a ruhacsere megtörtént, ellenõrzik minden évben elég szigorúan.

Egy felvetésem lenne, nem tudom, hogy mekkora fogadókészség lenne a Kormány részérõl erre a dologra. Itt a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban történnek változások, és mintegy 24 ezer Honvéd magánnyugdíjpénztári tagot érintene ez a dolog, hogy esetleg valamilyen úton-módon a Honvéd Magánnyugdíjpénztár megõrzése és megtartása, egy zárt pénztárrá minõsítése, hisz ez nem magán- és nem külföldi kézben van, hanem ez állami, tehát minisztérium alatt van ez a nyugdíjpénztár, hogy esetleg ezt valamilyen úton-módon mint egy ilyen privilegizált nyugdíjpénztárat, aki a hivatásosokat tudná felkarolni, ezt meg lehetne valamilyen formában tartani.

A cafetériával kapcsolatban említette Miniszter Úr, hogy volt 96 %-os adót tartalmazó cafetéria elem is. Valóban így van, és volt 0 %-os is, az internet utalvány, erre nem kellett fizetni adót az állománynak. Elég nagy számban vették ezt igénybe a munkavállalók, nem tudom, hogy esetleg ebben lehetne valamit elmozdulni? Illetve van egy olyan felvetésem, hogy két elem kikerül – legalább is a tûzoltók tekintetében – az eddigi cafetéria juttatások közül, ez a helyi tömegközlekedés és a beiskolázási segély, ez nálunk eddig bent volt.

…

Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

Tehát a cafetéria 2010-ben, két elem most kikerül a HÖT-ök tekintetében, a helyi tömegközlekedés illetve a beiskolázási segély, ez eddig cafetéria elem volt nálunk. A kérdésem az, hogy a többi elem megmarad-e? Vagy esetleg a választható elemek köre szélesedhetne-e? Tehát meg lehetne-e oldani, hogy olyan cafetéria elemek kerüljenek be, amik eddig nem voltak benne, és az állománynak igénye lenne rá, hisz ezzel tudnánk segíteni rajtuk. Lenne még egy kérdésem cafetériával kapcsolatban, hogy a TEK-nél és az Információs Hivatalnál a 2011 évi cafetéria szintén 200 ezer forint bruttó lesz, vagy pedig ennél magasabb összeg? És a béren kívüli juttatás? Azért kérdezem, mert homlokegyenest más információink vannak errõl.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Városi legendákkal nem foglalkozunk, a tényeknél maradunk, és akkor mindjárt mondanám a válaszokat.

Legelõször is a szolgálati igazolvány. Itt nem arról van szó, hogy intézkedéskor szégyen elõvenni, hanem arról van szó, hogy amikor jegyellenõr van, akkor szégyelli elõvenni, amit én nem értek. De a lényeg az, hogy ezen változtatunk, mert úgy hangzott el, hogy a megítélésük miatt, a megítélésükön közösen fogunk javítani.

Az, hogy mi kerül bele a cafetériába. Ha kikerül a cafetéria részbõl a tûzoltóknál ez az utazási igazolvány, amirõl beszéltünk, az utazási igazolványt meg fogják kapni. Tehát ez a cafetérián felül lesz. A másik dolog, ami felmerült, kérdés, hogy kikerül a beiskolázási segély. Azt is meg fogják kapni.

Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

Ezt értettem, én arra hivatkoztam, hogy esetleg új elemeket be lehetne-e tenni a cafetéria elemek közé, hogy ezek kikerültek, tehát lehetne-e bõvíteni azoknak a körét, hogy nemcsak meleg étkezés, vagy internetutalvány, hanem nem tudom még, többet betennénk a cafetériába?

…

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Erre kormányrendelet van, …

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Erre van kormányrendelet már. Ezt a kormányrendeletet most megváltoztatni – meggyõzõdésem szerint – nem tudjuk, de ezt a kormányrendeletet átvesszük egy BM utasításba, hogy mindenkinek egyértelmûen megjelenjen, és a BM utasítás keretén belül.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

… egyes juttatások …

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Igen.

Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

Ha kérhetnénk, akkor BM rendeletben?

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Rendelet, igen. Úgyhogy gyakorlatilag azt hiszem, hogy mindegyikre pozitív választ tudok adni, az internet eddig is, ezután is benne marad, és miután az továbbra is 0 áfa kulcsos, tehát ugyanúgy megmarad.

Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

Még egyetlen egy hozzáfûzés a megítéléshez, tehát itt hivatásos állományról volt szó. Én azt gondolom, hogy azok a mutatók, amik évek óta -, és nem tûzoltók megbízásából történnek, tehát a tûzoltók évek óta a legmagasabb társadalmi megítélésbe esnek, így én azt gondolom, az, hogy mindenkit az alá veszünk, hogy az egyenruha viselése, és hogy nem büszke rá, ez alól a tûzoltók biztos, hogy kivételek.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Köszönjük szépen.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Csak tisztáztam, hogy van egy személyi jövedelemadó törvény, ott van benne a természetbeni juttatások köre, és arra a körre lehet kiterjeszteni, azon kívül másra nem. Árok Kornél Úr?

Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

Egy visszakérdezés, elnézést, Miniszter Úr, a magánnyugdíjpénztárral kapcsolatban nem kaptam választ, hogy erre lehetne-e esetleg valami?

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Azért nem adtam választ, mert nem tudok választ adni, mert nyilvánvaló, hogy egy törvény-elõkészítésen túl vagyunk, tehát ez nagy valószínûséggel -,

…

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Már meg is szavazta a parlament, akkor tudok rá választ adni, nem.

Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

Nagyon szépen köszönöm.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Köszönöm, akkor kielégítõ volt, a következõ Pach Dániel, és utána Csurel úr következik.

Pach Dániel úr, fõtitkár, Rendõr Szakszervezetek Védegylete:

Tisztelt Miniszter Úr, próbálok nagyon rövid lenni. Nagyon sok minden elhangzott, most akkor kezdem ezzel a szuper ruházattal, ami itt felmerült, úgy gondolom, hogy ez a kérdéskör sokkal egzaktabb és sokkal bonyolultabb annál, minthogy most ezt így el lehessen dönteni. Én értem a szándékot, hogy az EU elnökség alatt mindenkinek egységes, új és szép ruhája legyen, aki ebben részt vesz. Utána is, de ez lenne az elsõdleges cél. Most viszont olyan információink vannak, hogy ezzel a ruhával nagyon sok kollégánk el van látva már, vagy megvásárolta, itt 6000 fõ körüli számok vannak, amit csak itt vázoltunk, vannak olyan részei a rendõri személyi állománynak, akiknek viszont alapvetõen az alapellátáshoz nincsenek meg a ruházati feltételei. A ruházati ellátásnak az akadályai miatt nagyon sok olyan kolléga van, aki a mai napig kölcsönruhákban látja el a szolgálatot. Szóval ezzel kapcsolatban azért egy komolyabb felmérést kéne végezni, úgy gondolom, amely rövid idõn belül meglehet, de én azt gondolom – és most egy kicsit mosolygok –, hogy mindenkinél ez ki van mutatva, hisz egy nagyon korrekt nyilvántartás van minden kollégáról, hogy milyen ruházattal látták el, és milyen ruhával rendelkezik, és mivel kell rendelkeznie. Ha ez nincs meg, akkor van baj. Itt jelen pillanatban az, hogy az elsõ ruházatot megkapja ezt is kéne pontosítani, nehogy úgy járjunk, mint a megállapodásnál, hogy mit értünk azon, hogy „tavalyi bázison”, mert jelen pillanatban a hadiruházat, a gyakorlóruházat és a bevetési ruházat az három külön norma. Most itt mit értünk ez alatt? Ezt kéne tisztázni. A bevetési ruházattal nagyon sok kolléga nem lett egyáltalán ellátva, mert a ruhanorma nem is írta neki ezt elõ. Ha itt belemegyünk abba, hogy a RUSZ alapján, és itt nagyon sok kérdés van, ebben elindultak az egyeztetések persze, és ez még folyamatban van, gondolom. Azok a kollégák, akik abszolút nem kaptak ezekbõl a ruhákból, azoknak az elsõ ellátása ugye ingyen lesz? De akkor tõlük ez az 50 % nem lesz elvonva, gondolom.

…

Pach Dániel úr, fõtitkár, Rendõr Szakszervezetek Védegylete:

Szuper. Ez viszont nagy valószínûséggel nagyon nagy kör lehet, és én megmondom õszintén – ez egy magánvélemény – jobban örültem volna 80 %-os elvonásnak, és a teljes egyenruházatot megkapta volna, az új egyenruhát a személyi állomány, mint egy gyakorlóruháért és egy bakancsért az 50 %-ot. Ez csak egy magán megjegyzés volt, mert gondolom, azért a teljes egyenruházatot nem fedezte volna. Erre szeretnék egy kérdést, ha válaszolna, látom, hogy kész a válaszra Miniszter Úr, hogy akkor ezt, hogyan kommunikálhatjuk mi, ezt hogy értelmezhetjük, mondjuk a civil ruhás állománynál?

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Visszatérek még egyszer, és most nem akarok abba a csapdába ismét beleesni, hogy „minek nevezzelek”. Tehát ezt a Szabó Lõrinci fordulatot félretéve, szeretnék egyetlenegy olyan ruhát minden egyes rendõrnek, amelyben képes bevetésre menni, amelyben képes a gátra menni, és ami teljesen egységes, újszerû, és jelen pillanatban a szolgálatot is képes lesz benne ellátni. Ezt mi most bevetési ruhának nevezzük, és annak, aki nem kapott korábban 65 mintájú hadiruházatot, nem kapott mást, annak, aki még ilyen jellegû ruhát nem kapott – és kötelezzük itt az ilyen jellegû ruha használatára –, annak odaadjuk elsõ ellátmányként. Az összes többinek ruhautánpótlásra kell a saját pénzébõl megvásárolni 50 %-ig, ha nem megfelelõ. Én végiggondolom még egyszer. Tehát az eredeti elképzelésem az volt, hogy mindenkinek, mert akkor nincs vita. Ha azt mondom, hogy akinek kevésbé használatos, vitát produkálok a parancsnok és közte. Felajánlottam, hogy a szakszervezet vegyen részt ennek a vitának a feloldásában, miután nem kaptam igenlõ választ, végig kell gondolnom, hogy ezt
bevállaljuk-e, a parancsnoki ellentmondás bejön vagy sem. Végiggondolom én is, és valamilyen módon ezt megbeszéljük.

Pach Dániel úr, fõtitkár, Rendõr Szakszervezetek Védegylete:

Konkrétan, van az M65 mintájú gyakorlóruha, van az M92-es.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Ezeket nekem ne mondják, nem vagyok vele tisztában.

Pach Dániel úr, fõtitkár, Rendõr Szakszervezetek Védegylete:

Akkor szeretném ezt levezetni egy konkrét példaként. Az a volt határõr, aki 82-ben felszerelt, és kapott még egy zöld honvédségi gyakorlót, azóta átkerült egy bûnügyi területre, jelen pillanatban az új kék bevetési ruha neki új ellátmánynak minõsül, vagy a zöld hadi gyakorlót felveheti-e?

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Nem veheti fel a hadi gyakorlót, hanem a kéket veszi és az utánpótlási ruhapénzbõl köteles megvenni. Õ megkapta ezt, átminõsítik, hány éve volt neki ez a ruhája?

Pach Dániel úr, fõtitkár, Rendõr Szakszervezetek Védegylete:

Mondjuk 20 éve.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Mondok 20 évet.

Pach Dániel úr, fõtitkár, Rendõr Szakszervezetek Védegylete:

De ezt kivonták a rendszerbõl, az hadi ruházat volt.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Igen, ez az M65-ös is gyakorlatilag egy hadi ruházat volt, és mi azt minõsítettük.

Pach Dániel úr, fõtitkár, Rendõr Szakszervezetek Védegylete:

Ebben az értelmezésben Miniszter Úr, akkor ez azt jelenti, hogy mindenkitõl el fogják vonni, és aki egyszer felszerelt hivatásosnak, annak elméletileg volt valamilyen ruházata, ha mondjuk a háború elõtt volt, akkor is, de akkor elméletileg mindenkitõl el lesz vonva, aki mondjuk 20 éve.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Ilyen öreg még én se vagyok, hogy a háború elõttre visszatekintsünk, pedig kenyerem javát már megettem. Lajtár úr akar szólni.

Lajtár József r. vezérõrnagy úr, gazdasági fõigazgató, ORFK:

Miniszter Úr, a helyes döntés-elõkészítése érdekében. A polgári ruhás állománynak nincs elsõ ellátmánya, õ ruhapénzt kap abban a pillanatban, de megkapja azt a ruhapénzt, amit az egyenruhás állomány természetben kap meg, és ameddig annak az élvezménye nem jár le, addig nincs neki ruházati utánpótlási illetmény. Tehát az elsõ miniszteri javaslat, és legyen döntés, azt szeretném javasolni, ha helyes, hogy akkor kap azonos juttatást mindenki, ha a polgári ruhás állomány most az 50 %-a terhére kapja meg ezt a bevetési ruhát, mivelhogy az elsõ ellátmány nála nulla volt, semmi. De megkapta a pénzt, ellentétben az egyenruhásokkal.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Elfogadható így?

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Hát bocsánat. Akkor az egyenruhások hátrányba kerülnek ugye? Mert õ, amikor felszerelt, kapott egy komplett egyenruhát. Így van? Tokkal-vonóval.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Csak egy a különbség, az egyenruhásnak egyenruhában kell szolgálatot teljesíteni, a polgári ruhásnak pedig civilben, kulturált módon, ahogy az urak itt ülnek velünk szemben.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Jó, ezt a ruházati kérdést egy kicsit tegyük félre, szakértõi kérdésre visszautalom, a szakértõi csoport vezetõjének kijelölöm a helyettes államtitkár urat és Lajtár urat. A csoportot vezessék, és azt kérem, hogy egy szakértõi szintû tárgyalást még villámgyorsan, december 31-e elõtt, lehetõleg egyességre jutva, vezessenek le. Ezt követõen fogom meghozni a döntést, a döntésrõl a szakszervezeti vezetõk jelenlétében fogok számot adni, ezt több mint valószínû, úgy kell, hogy ruhapénz január 1-jével eddig a döntésig nem fizethetõ ki. Egyértelmû.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Köszönöm, akkor ezt lezárhatjuk?

Pach Dániel úr, fõtitkár, Rendõr Szakszervezetek Védegylete:

Köszönöm Miniszter Úr, elfogadom akkor a választ. Ez a szakértõi egyeztetés megoldja ezt a problémát, bízom benne.

Gyorsan áttérnék arra, ami szintén napirenden van, és nagyon örülnék annak, ha a cafetériával nem is kéne foglalkozni, mert ez egy ilyen elhanyagolható dolog lenne, hisz olyan lenne a rendõri bérezés és a rendészeti területen a bérek, hogy ez egy ilyen kis plusz lenne, amit szolgálna a cafetéria. De jelen pillanatban itt konkrétan 40 ezer forintos nettó csökkenésrõl beszélünk, a számokból, ami itt ki lett mutatva, helyettes államtitkár úr bólogatott, akkor ez korrekt. Arra lennék kíváncsi, és arra kérném Miniszter Urat – most egy kicsit elsikkadt itt a ruha mellett –, van-e arra lehetõség és megtörténik-e az, hogy a következõ évben – ha nem is cafetériaként, mert értem, hogy ezt nem lehet, hisz ez korlátozott a személyi állomány részére – ez béren kívüli juttatásban, olyan formában, amely mindenki részére egységesen igénybe vehetõ, mondjuk étkezési utalványban kifizetésre kerülhet-e? Így a szakszervezetekkel kötött megállapodást is tartani tudja a kormányzat – amit a SZÉF-en aláírtunk –, mert akkor ugyanez az összeg kerül kifizetésre a 2011-es évben. Így akkor elérnénk azt, hogy a 2010-es év átlagát megkapná mindenki, az adóváltozások figyelembevételével is, most már csak 40 ezer forintról beszélünk, azt gondolom, hogy ez egy elõremozdulás, és erre kérném a Miniszter Urat, nem fontos ezt most, mert van idõnk még januárban is.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Nem szeretnék olyan illúziókat kelteni, hogy én bármilyen jellegû plusz pénzt ezen kívül, amit most elmondtam, meg tudok szerezni a 2011-es költségvetésben. Tehát ez nem lenne olyan válasz, amit én be tudok tartani, én meg olyan választ, amit nem tudok betartani, nem adok. Tehát én ezt nem tudom bevállalni. Azt be tudom vállalni – ezt csak belsõ használatra mondom nem az állománnyal való ismertetésre –, 2012-ben szeretnék végrehajtatni egy hasonló jellegû fizetésemelést, és bizonyos megszorításokat is, nem csak a fizetésemelést – nem anyagi megszorításokról, hanem szakmai megszorításokról beszélek –, mint amilyet sikerült 1999-ben, illetve 2002-ben megcsinálni.

…

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Hát egy 25 %-kal indultunk, és amire befejeztük ezt az egész életpályamodellt -,

Pach Dániel úr, fõtitkár, Rendõr Szakszervezetek Védegylete:

Majdnem a duplájára emelkedtek a pénzek.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Így van, tehát ez a célkitûzésem.

…

…, hogy most is majd lesz.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

… hozzátenni. Tehát ez a célkitûzés, ezen dolgozunk Felkai államtitkár úrral, hogy egy ilyen jellegû programot, ami hangsúlyozom, 1999-2002 között volt – még 1998-ban ott sem volt semmi –, ezt valahogy elérjük. Tehát én 2012-ben szeretnék elérni minimum 25 %-os illetményalap emelkedést. Nyilvánvaló, hogy ennek is feltételrendszere van. Ha a gazdasági válság egy újabb hulláma valahonnan elindul, kérdés, hogy meg tudjuk-e csinálni. Ha nem lesz gazdasági válság, és ezek a gazdasági intézkedések, amelyeket most megcélzott a Kormány, ezek beválnak, akkor én erre reális lehetõséget látok. És biztos vagyok benne, hogy ha becsuknám a szememet, és megerõltetném a fantáziámat, kitalálnám, hogy kik ígértek itt különféle fizetésemeléseket a szakszervezeteknek, a szakszervezeti vezetõknek, én nem akarnék ebbe a hibába beleesni, nem tudom megígérni, de hogy ez lesz a célkitûzésem, hogy ezt elérjem, ebben biztos lehet mindenki a teremben.

Pach Dániel úr, fõtitkár, Rendõr Szakszervezetek Védegylete:

Köszönöm Miniszter Úr, de konkrétan erre a felvetésre, hogy a megkötött megállapodásban szereplõ tavalyi évi szint biztosítása, hadd mondjam el, és ezt tudja Miniszter Úr is nagyon jól, hogy egy 80-85 ezer forintos nettó fizetésbõl élõ rendõrnek ez a 40 ezer forintos kiesés ez a fizetésének (kazettafordítás). Csak egy 40 ezer forintos éves szintrõl beszélünk, és egy egységes béren kívüli juttatási rendszerben, ha ez megtörténne, ez lenne a javaslata a szakszervezetünknek. Gondolom, voltak magasabb szintek, mi ebben megelégednénk, és akkor én úgy gondolom, hogy a 2010-es évet tudja hozni a minisztérium. Szakszervezetünk nem kéri azt, hogy inflációkövetés, vagy bármi legyen, ezt szeretnénk elérni, hogy legalább azt az összeget megkapják a kollégáink, amit ebben az évben megkaptak. Ez egy javaslat lenne, és kérem a Miniszter Úr támogatását.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Világos. Azt szeretném mondani, hogy ezeknek a kimutatásoknak az alapján, ami itt van, elviekben, hangsúlyozom elviekben, többet fognak kapni. Többet fognak kapni, kevesebbet nem. Ez egészen biztos, ennek a kimutatásnak az alapján kevesebbet nem. Viszont annyiszor hallom ezt a 80 ezer forintos nettó fizetést -,

Pach Dániel úr, fõtitkár, Rendõr Szakszervezetek Védegylete:

Pótlékok nélkül mondtam.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

hogy kérem a Lajtár urat, darabszámra szeretném tudni, nettó jövedelem, nem érdekel most már a bruttó, az új adótörvénynek a figyelembevételével, januártól, hogy hány kolléga van 80 ezer forinton, és utána 5000 forintos emelkedéssel, egész végig. Tehát nettó jövedelmeket szeretnék látni.

…

Tûzoltókat is, bv-t is?

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Mindenki, aki itt jelen van, mindenki!

…

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

… Lajtár úr csak az ORFK …

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Azt, hogy én kinek adom ki a feladatot, bízza rám a szakszervezet, jó?

Pach Dániel úr, fõtitkár, Rendõr Szakszervezetek Védegylete:

Egy utolsó javaslat lenne Miniszter Úr még.

… (hangzavar)

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Mindennek együtt! Nettót kérek, túlóra nélkül, pótlékkal. Uraim, mindenkire egzakt számok lesznek, mindösszesen ennyi a létszám, ötezrenként felsorolva, és ha az ötezrenként felsoroltakat összeadjuk, és annyi lesz a végszám, akkor azt gondolom, hogy mindenkire egészen pontosan. Itt levegõbe dobálózunk a különféle összegekkel, én meg a tények embere vagyok, jó? Kérném szépen kimutatni, Tóth államtitkár úrnak a Kincstár segítségével kérem szépen a teljes belügyi területre! Fõkapitány-helyettes úr, a következõ kérésem még lenne, nézzük meg ezt valódi jövedelemként, nézzük meg túlóra nélkül is, mind a kettõt szeretném látni. Azért csodálkoznék, mert most hogy történnek ezek az észak-magyarországi bevetések pont a Rendõrség területén, én felszabadítottam a túlórákat.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

A Rendõrségnél.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Igen a Rendõrségen, a Rendõrség területét mondom felvezetõként, ez azt jelenti. Azért én nagyon kíváncsi lennék, hogy ezen felszabadítások alapján mennyi volt az ebben résztvevõknek a jövedelme.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Megdolgoztak érte!

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Könyörgöm hát én nem -, kettõrõl beszélünk. Nem azt mondtam, hogy ajándékot adtunk nekik. Volt ilyen szavam, hogy ajándékot adtunk a rendõröknek? Nem.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Olyan érzésünk volt.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Nem. Én azt szeretném, hogy igen, megdolgoznak, én is megdolgozom érte. Itt vagyok reggel fél héttõl este tizenegyig. Meg Önök is. Tehát akkor ez nem kérdés, ha mindenki megdolgozik érte, akkor ez kimarad a kérdések közül. Rendben? Köszönöm.

Pach Dániel úr, fõtitkár, Rendõr Szakszervezetek Védegylete:

Egy utolsó gondolatként még. Kicsit eltértünk a tárgytól, több pontban, akkor én is tennék egy olyan javaslatot – és ez összefügg a bérekkel meg a cafetériával is –, hogy ez egy ilyen felmérés abban az irányban, hogy tegyünk-e konkrét javaslatot azzal kapcsolatban, hogy -. A másodállás vállalás szabályaira nagyon sokszor próbáltunk már javaslatot tenni, de általában elutasításra kerültek ezek a dolgok. A következõ évben a kifogástalan életvitel ellenõrzése kapcsán sokkal komolyabb szûrésre lesz lehetõség. Arra kérném a Miniszter Urat, gondolja át, hogy a másodállás vállalás szabályainak valamilyen szintû enyhítése, addig az átmeneti idõszakig, míg a 2012-es drasztikus és brutális béremelést nem érzik a kedves kollégáink. Erre kérném a Miniszter Urat, vizsgáltassa meg, hogy milyen szinten lehetne ezt enyhíteni, mert jelen pillanatban nagyon sok kollégánknak egyszerûen azért kellett feladnia ezeket a családi vállalkozást, bármit, mert nem engedélyezték vagy nem volt engedélyezhetõ számára ez a munkakör.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Erre a kérdésre mielõtt válaszolnék, elõzetesen egyet tisztázzunk. Ha egyszer megengedjük ezt – mondta, hogy arra a rövid idõre, amíg ez a brutális és rendkívüli fizetésemelés be nem következik –, nem tudjuk visszavonni.

…

Bocsánat, miért kell visszavonni?

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Na, egy pillanat. Én csak -

…

Inkább dolgozzon, mint hogy – az Ön szavaival élve – korrupttá váljon.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Száz százalékig igaza van, csak a következõt szeretném itt mondani, azt mondta, hogy addig a fizetésemelésig. Erre válaszoltam, hogy ha egyszer megengedjük, akkor nem a fizetésemelésig, hanem tovább engedjük meg, mert visszavonni egy ilyen intézkedést nem lehet. Nagyobb érzelmi hullámokat vált ki, mint ha hagyjuk, ez tény. Ezt akartam leszögezni. Tehát ebbõl az aspektusból tegyenek javaslatot, hogy milyen munkakörök legyenek azok, amelyeknek ez a tágítása megtörténhet. Jó? Nézzük meg. Hangsúlyozom, hogy már most vannak olyanok, amit biztos nem fogadok el, pl. taxizás. Ne reménykedjenek, száz százalék, hogy nem fogadom el, ez esetben ugyanis megvan a lehetõség a bûnözõi körrel való összeérésre. Nem szeretném, ha a kollégák egy ilyen kísértésnek lennének kitéve. Nem szeretném semmiféle vendéglátóipari egységnél az ajtóõri szolgálatot. Ezekre nem kérek javaslatot. Tehát ott, ahol akár a szervezett bûnözés, akár a hétköznapi bûnözés megjelenik, pl. a csarnokokban felügyeletet – ilyen kereskedelmi csarnokokra gondolok nem az üzletházakra, hanem a zöldséges piac csarnokokra gondolok – szintén nem tudom elfogadni. Ha ezeket kivesszük helybõl, akkor nézzük meg, hogy mik a javaslatok, és akkor meglátjuk hogy van-e rá lehetõség.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Köszönöm, Pach úr, lezárhatjuk? A következõ Csurel úr, tessék.

Csurel János úr, elnök, Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetsége:

Egy nagyon röviden visszatérnék arra a megállapítására Miniszter Úr – és ezt úgy vezetném fel –, hogy az érdekképviseletek egyetlenegy tárgyaláson nem tekintették jövedelemnek a ruházati illetmény utánpótlásának összegét, ezt szeretném hangsúlyozni.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

De az állomány igen.

Csurel János úr, elnök, Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetsége:

Érdekképviseleti tárgyalásról beszélünk jelen pillanatban. Itt, ezen a soron soha nem tekintette senki ezt jövedelemnek, tehát innentõl kezdve az a megállapítás, hogy evvel 48 ezer forint bruttó a zsebében marad az állománynak, ezt így, ebben a formában nem tudom elfogadni. Mert ha az Önök metodikájából indulok ki, hogy az állomány igen, akkor sajnos ez a 48 ezer forint is éppen veszteség az állomány szempontjából, hiszen tavaly nem volt kötelezõ elkölteni egyetlenegy fillért sem. Tehát inkább maradjunk annyiban, hogy ne tekintsük jövedelemnek, hiszen akkor rosszabb számok jönnek ki a végén. Amit szeretnék elmondani. Nagyon elsiklott itt a beszélgetés arra, hogy itt gyakorlatilag milyen veszteséget szenved az állomány. Itt 40 ezer forint nettó illetmény hangzik el legtöbbször. Én azért ilyen gyorsan nem térnék napirendre, tudom, nincsen rá forrásuk, de azért megemlítem, hogy nem 40 ezerrõl van szó, hiszen egy Önök által „választási pénz”-nek minõsített 98 ezer forintos összeget is az állomány jövedelem szempontból veszteségként könyvel el erre a 2011 évre. A cafetériában veszteség lesz 51.225, a büntetés-végrehajtást tekintve így 149.225 forint bruttó veszteséget könyvel el, ha nem számoljuk oda a fölvezetõmben említett 48 ezret, amit most a ruhapénzben el kell neki költeni, amit tavaly teljes összegben magára fordíthatott. Menet közben aztán hallottam, felírtam egy dolgot, hogy a beiskolázási támogatás, de mivel az alapfölvezetõben nem említette, valószínû, hogy kimaradt, és menet közben válaszolt azt hiszem a Pongó úr kérdésére, hogy beiskolázási támogatás lesz.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Mivelhogy 493 millió forint. Tehát ugyanannyi, mint amennyi -.

Csurel János úr, elnök, Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetsége:

Így van.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

A cafetériából nagyon sok …

Csurel János úr, elnök, Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetsége:

Nekünk nem is volt benne a cafetériában a büntetés-végrehajtásnál, ez tavaly külön volt. Tehát gyakorlatilag itt most a 149 ezer forint bruttó veszteségérõl van szó az állománynak. És most a jövedelmet nem veszem, tehát a bértétel veszteséget, azt ígérethez híven meglátjuk, mennyire kompenzálják, abban is van egy-két balul elsülhetõ dolog, hiszen elnézést, hogy így fogalmaztam, de itt kincstáradatok lesznek. A Kincstár az csak azt tudja rögzíteni, ami kifizetésre kerül. Ha a házastársnak van a gyermek, akkor sokkal nagyobb a veszteség, ha ide van, akkor nem lesz nyerõ bejelenteni a gyermeket itt a bv-nél.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Azért ennyire hülyék nem vagyunk, azt szeretném mondani.

Csurel János úr, elnök, Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetsége:

Tisztában vagyok vele.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Mindenki büntetõjogi felelõssége tudatában kijelenti, hogy a háztartásában él gyermekkel, nem él, és ki veszi fel ennek a -, és hol kerül elszámolásra. Ezt másképp nem lehet. És azért itt ezeknél a veszteségeknél szeretnék az eredményekre is azért egy picit -, ugye ahol már egy gyermek van, azt tudtuk kiszámolni, azt feltételezve, hogy aki családi pótlékhoz jut annak minimum egy gyermeke van, nem számoltuk ki két vagy három gyermekre, hogy mennyivel beljebb lesz az a család.

Csurel János úr, elnök, Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetsége:

Egyébként meg a ruházatról még annyit, bár azt lassan lezártuk gyakorlatilag, a bv-nek véleményem szerint van egy korszerû, újonnan bevezetett gyakorlóruhája, ami tökéletesen alkalmas lenne akármilyen helyzetben megjelenni. A személyi állomány száz százalékosan el van látva, ebben az évben fejezõdött be az ellátása. Tehát gyakorlatilag nálunk annyira nem indokolt ez a bevetési ruházat ilyen tekintetben, a titkosszolgálathoz hasonlóan, hiszen nekünk megvan, akár a tûzoltóknak is.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Megnézzük ezt, a bv-vel volt egy tárgyalás, hogy milyen módon kell figyelembe venni a legutóbbi ruházatot. Ezt továbbra is a parancsnoki állománynak folytatnia kell, megnéztük, hogy ez hogy megy, úgy hallottam, az elõzetes információk alapján egyetlenegy igazi nagy gond volt, hogy minek bakancs a bv-snek. Ez az egy kérdés merült fel, úgyhogy még tovább kell folytatni ezt a beszélgetést. Azért azt is nézzük meg, hogy ez, amit jónak tartott a bv-sek körében, ez tényleg jó-e? Mert valami póló van, ha jól emlékszem, ilyen papucsszerû dolog van.

Csurel János úr, elnök, Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetsége:

Most került bevezetésre, tehát valószínû korszerû ruházatról van szó, és az állomány megelégedéssel viseli.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Értem.

Fabók Ferenc úr, elnök, Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége:

Az a póló egy jobb minõségû piké póló, ami egy megfelelõ megjelenést biztosít az állomány részére. Egy kényelmes póló, a gyakorlatban bebizonyosodott az utóbbi egy évben, hogy az állomány szereti, és minõségileg is jó, és nem elhanyagolható az, hogy ezt a kalocsai kft gyártotta le, jó minõségben, 2 ezer egynéhányszáz forintos áron, egy tényleg kulturált megjelenést biztosító póló került bevezetésre a büntetés-végrehajtásnál.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Nekem a pólókkal egyenruhaként eleve gondom és problémám van, ezt szeretném elmondani. A másik: nincs rabok között. Aki otthon nem fésülködik meg reggel, nem öltözik fel, az utána a munkahelyén se fog. Tehát ez a hölgyeknél is, Önök látják, hát mind jólöltözött csinos hölgy biztos vagyok benne, hogy otthon is nem olyan ruhában van, ami nem illik. Tehát én azt gondolom, hogy a póló az nekem kétséges. Azt viszont, hogy a kalocsaiak gyártják majd az összes egyenruhát – nem a kalocsaiak, a büntetés-végrehajtási intézetnek a teljes kapacitása, már négy kft. van erre jelen pillanatban felkészítve –, ez nem kérdéses. Ez majd azért segíti azt is, hogy megfelelõen a biztonságot is segítsük, mert kötelezõ lesz a bv. intézetekben dolgozni, könnyebb lesz a munkafeltétel.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Utólag megadom a szót Fabók úrnak, és kérem, hogy mindenki tartsa be a szabályokat, és kérjen felszólalásra engedélyt. Megkérdezném, hogy Csurel úrnak a válaszok megfelelõek voltak e?

Csurel János úr, elnök, Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetsége:

Arra nem kaptam választ gyakorlatilag, ezt tényszerûen megállapíthatjuk, hogy 149 ezer forint bruttó jövedelemvesztesége lesz a személyi állománynak.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Nem. Számoljuk át közösen!

Csurel János úr, elnök, Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetsége:

Ezek száraz tényszámok.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Speciális, szubjektív oldalról megtekintett száraz tényszámok, nézzük meg a másik oldalnak is a száraz tényszámait, és akkor azt követõen nézzük meg az összegszerûséget, mert ha a teljes kiadást nézzük visszavéve még azt az összeget is, ami itt fel lett sorolva, hogy az állomány megkapta ezt a kétszer 49 ezer forintot. Ha azt is figyelembe vesszük, akkor is jelen pillanatban a költségvetésünk 143 millió forinttal több. Tehát ha az a tényállítás a száraz számok alapján igaz lenne, akkor ez a szám hibás. Kizárt! Hogy melyik számítás rossz, ebbe ne menjünk bele, ez a tényszámítás, tehát ha ez 143 ezer forint hiány lenne az állománynál, megszorozva a teljes állománynak a - ez a hivatásos állományra vonatkozna elsõsorban, ugye?

…

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Nem teljesen mindenkire?

Csurel János úr, elnök, Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetsége:

A kétszer … esetében itt elhangzott, hogy az 340 ezer forintig … bruttó illetmény …

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Bruttó illetményre vonatkozik. Tehát eleve már csak egy rész.

Csurel János úr, elnök, Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetsége:

És a másik tétel, az meg az 51.200 …

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

De én ezt elfogadom, és beszorozzuk azzal az állomány -. Világos, de ha beszorozzuk ezt az egészet azzal, hogy hány embert érintett, akkor nem lehet több az összes, a Kincstártól és a költségvetésbõl megjelent ezen a területen levõ szám.

Csurel János úr, elnök, Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetsége:

A számok ezt mutatják.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Nem lehet több. Különösen akkor nem, ha közben meg az adóterhek csökkennek.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Kérdezem a munkavállalói oldalt, hogy van-e még az 1-es napirendi ponttal kapcsolatosan elsõ körben?

Keresztes Ervin úr, alelnök, Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete:

Elõször is szeretném Pongó Úrnak megköszönni azt a tökéletes mocskolódást, amit a 11 aláíró szakszervezet felé tett a honlapján, és ehhez képest most egy ilyen hozzászólást produkált. Köszönjük szépen. Remélem, a tagság is értesül majd errõl. Meg azt, hogy ellenõrzést kérünk a saját állományunk részére. De nem errõl kívánok beszélni.

Miniszter Úrnak csak annyit szeretnék, hogy ez a gyermekkedvezményes dolog egy szociálpolitikai intézkedésként jobban felfogható, tehát a mi álláspontunk szerintem teljesen összevonható a nettó bérjövedelemmel, függetlenül attól, hogy a gyermekes családok nyilván élvezni fogják ennek elõnyeit. Viszont a másik oldalon odaállíthatjuk, hogy viszonylag fiatal az állományunk, tehát sokan nem.

A másik, ami viszonylag friss információ és csak Rendõrséget érintõ dolog. Volt egy EU-s ellenõrzés a Rendõrségnél a schengeni pénzek felhasználásával kapcsolatban. Itt korábban is felvetõdött az a lehetõség, hogy amennyiben azok a schengeni pénzekbõl beszerzett eszközök, jármûvek nem a megfelelõ helyen vannak használva, bizonyos büntetéseket helyeztek kilátásba. Tudjuk, hogy ez az elõzõ kormány, elõzõ rendõri vezetés mulasztása, tehát nem az itt ülõknek szeretném felróni, viszont olyan információm van, hogy 1,8 milliárd forint a büntetés, amit ki kell fizetni erre. Nem tudom, hogy ennek lesznek-e felelõsei? Amely pénzt most esetlegesen az állomány helyzetének jobbá tételére lehetne adott esetben fordítani.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Mindegy, hogy „minek nevezzelek”, ismét itt tartok, de ezt még vissza kell fizetni ezt az 1,8 milliárd forintot. Mindenféleképpen egy vizsgálatot rendeltem el, hogy megnézzük azt, kinek volt ez a döntése. Ki volt, aki erre felkészült? Miután ez büntetõjogilag nem fogható, tehát fegyelmi eljárást nem tudunk ezen a területen indítani, azért szeretnénk tudni azt, ki az, aki ezt a döntést meghozta, és alkalmas-e a feladatának az ellátására.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Megkérdezem Keresztes urat, rendben van-e minden, van-e még kérdés? Nincs? Akkor az elsõ kört lezárnám, és nagyon rövid egypercesekre még megadnám Bárdos Judit asszonynak és Pongó Gézának.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Miniszter Úr, elõször is köszönjük szépen a 25 %-ot, de két hónappal ezelõtt 30 % volt az ígéret. Tehát valahogy akkor ez egyre csökkenõ.

A másik, hogy Ön intézkedett, hogy a rendõrök megkapják a Kolontár-Devecser, tehát a vörösiszappal kapcsolatos túlóráikat, tisztelettel arra kérjük Önt, intézkedjen, hogy a hivatásos önkormányzati tûzoltók is megkapják, akik ebben érintettek. Mai információim szerint – és ezt én jeleztem Önnek is, meg a Felkai úrnak is – pl. a barcsi tûzoltók lent voltak és egyáltalán nem kaptak. Jó, én értem, hogy nem Önök a munkáltatóik, de azért ez nem ilyen egyszerû, ha az önkormányzat is a munkáltató, mégis az irányító szerve a Belügyminisztérium, tehát ezt a korrektség kedvéért azért hozzátenném.

Még egy kérdés, amely érinti a Rendõrség területén több mint 2600 embert, szeretnénk végre, ha eldöntésre kerülne, hogy a Központi Gazdasági -, tehát a Rendõrség régiós felépítésébe uniós pénzek beszámítottak-e vagy sem, mert ehhez képest van az átszervezés januártól, vagy egy év múlva, vagy márciustól, vagy akárhánytól, és teljes bizonytalanságban van 2600 munkavállaló.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Beszámítás megtörtént. Ha jól emlékszem, a tervezésben történt ilyen jellegû támogatás. Nem tudom pontosan mennyi, elsõdleges információk szerint 80 millió forint. Lajtár úr, mit tudunk róla?

Lajtár József r. vezérõrnagy úr, gazdasági fõigazgató, ORFK:

80 millió forint volt, úgy van, ebbõl az egyik tanácsadó cég egy dolgozatot írt. A mi véleményünk egyébként az -, és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez fordultam, hogy írásban válaszoljon, keletkeztet-e ez bármilyen szerzõdésszegést és visszafizetési kötelezettséget, ha konkrétan ilyen lépést végrehajtunk? Én nem vindikálom a jogot magamnak, hogy ezt megtegyem, hogy keletkeztet vagy nem. Azért van egy felelõs felügyeleti szerv, hogy errõl nyilatkozzon, aki Magyarországon ezt felügyeli. Odáig én kérem, hogy ebben se pro se kontra ne, én nem vindikálom a jogot, hogy azt mondjam, hogy a mi kezdeményezésünk jogilag megalapozott.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Azt gondolom, hogy Judit asszonyt ez kielégíti. És a késõbbiekben, ha megvan a válasz, azt a szakszervezeteknek megmutatjuk.

Pongó Géza úr, fõtitkár, Független Rendõr Szakszervezet:

Én az elõzõ reakcióra szeretnék reflektálni. Úgy gondolom, hogy ez a megszólalás és megszólíttatás nem a BÉT szelleméhez illõ dolog. Sõt, hozzáteszem, még a BÉT munkavállalói oldalán sem megy el egy ilyen stílus és hangvétel, úgyhogy ezt visszautasítom. Én személy szerint, aki engem ismer, nem szoktam mocskolódni, sõt mindenkit arra hívok fel, hogy közösen, együtt tevékenykedjünk az állományért.

A másik dolog pedig, összefoglalom. Nem tudom, hogy miben tér el, amit eddig hirdettünk, elmondtam, hogy a bér tekintetében mit szeretnénk elérni, hogy a kompenzálásnak örülünk, viszont még egy inflációkövetõ béremelést szeretnénk, nem szeretnénk, ha az állománynak elvonnának akár 1 %-ot is a ruházat utánpótlási pénzébõl, a cafetériában pedig a 251.225 forinthoz képest plusz 4,2 %-kal inflációkövetést is szeretnénk elérni az állomány részére. Én nem tudom, hogy mennyiben áruljuk el ezzel az állományt, ha ilyen szintre tesszük fel a lécet. Ezt mondtam el, és próbáltunk a miniszter úrral üzletelni, egyezkedni a különbözõ dolgokban, hogy mi támassza alá, hogy ne kerüljön sor kötelezõ levonásra az utánpótlás ruhapénz terhén.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Azt gondolom, hogy a tisztázáshoz ez elegendõ volt, nem szeretném, ha további vita folyna ebben a dologban. Egy kérdéssel adós maradt Belügyminiszter Úr, a vörösiszap katasztrófa túlórája túlmunkáinak az elszámolása.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Közismert, hogy felhívással tudunk fordulni az önkormányzathoz, utasításadási jogunk nincs. Hát ezt tudja maga nagyon jól.!

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Elnézést, azt hiszem erre valami központi keretet képzett a magyar Kormány, amelybõl megfinanszírozza ezeket.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Nem mondtam, hogy a pénz nem áll rendelkezésre. Felülrõl nyitott a vörösiszap katasztrófa területén, 3 milliárd forint van erre nyitva, tehát megvan a lehetõség.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Akkor a barcsi önkormányzatnak kell kérni, hogy a saját tûzoltóit ki tudja fizetni?

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Valakinek le kell igényelnie a pénzt, ugyanúgy kell leigényelnie, mint egyébként más területen, nem kötelezõ átutalás van. Ennek van egy lekérési rendje, ennek megfelelõen kell nézni, pénz is van a területen, kormányhatározat is van rá.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Köszönöm, az 1-es napirendi pontot lezárnám azzal, hogy megkérdezném, igényel-e a plénum egy tízperces szünetet vagy folytassuk tovább? Tehát a többség a folytatás mellett dönt.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Egyébként is hadd kérjem azt, hogy folytassuk, mert nagyon sok „Egyebek” közötti felvetés volt. Azt szeretném majd kérni, hogy ezekre mindenki, mi is fel tudjunk készülni, hogy ezt legközelebb vegyük fel napirendbe, ha egy ilyen jellegû dolog, ha ad hoc természetû, természetesen azt befogadom, ezt most is elfogadjuk, de az idõtervezéshez is, meg a válaszok megtervezéséhez, felkészüléshez is szükséges, hogy ez meglegyen. Tehát most várom ezeket a kérdéseket, de egy kicsit próbáljuk meg, hogy mûködik szervezetszerûen.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Én is úgy gondolom, hogy néhány olyan kérdés elhangzott, ami az „Egyebek” kategóriájába kerülhetett volna, de most már túl vagyunk rajta, úgyhogy ennyivel elõbbre vagyunk. A 2-es napirendre térnénk át, ami a szakszervezetek által felvetett kérdésekrõl szól.

A HTFSZ-nek van egy kérdése, „az egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 4/2010 (IX. 25) BM rendelettel módosított, a tûzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról szóló 12/2007 (IV. 25) ÖTM rendelet elfogadásával és tartalmával kapcsolatos észrevételek”. A válaszadásra dr. Eiselt György szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár van felkérve. Megadnám a szót, ha van kiegészítése a tûzoltóknak, akkor elõször tegyék meg, és utána megadnám a szót a válaszra.

Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

Elõször elmondanám, legalább is, ahogy Államtitkár Úrra néztem, és ebben maradtunk. Megjelent egy BM rendelet, a 4/2010-es tûzvizsgálati tevékenységet szabályozó rendelet, ami gyakorlatilag mind a kormányrendelettel, mind a Ket-tel teljesen ellentétes. Egyáltalán nincs összhangban. A módosított rendelet hatósági kizárási okokat sorol fel, hivatkozva a Ket-re, mely a hatósági vezetõvel szembeni kizárásokkal, tehát a tûzoltóparancsnok jogkörével foglalkozik, a Ket. A BM rendelet pedig már a komplett tûzoltóság hatósági munkájával, tûzvizsgálati munkájával foglalkozik, és õket zárja ki a tûzvizsgálatból, gyakorlatilag adott tûzoltóság mûködési illetve illetékességi területén történõ tûzvizsgálatot az illetékes tûzoltóság nem végezheti el, csak a körülötte lévõ különbözõ, számunkra még nem ismert módon megjelölt tûzoltóság fog vonulni a területre. Nyilván ennek vannak anyagi következményei, illetve anyagi oldala, és van egy emberi oldala, mert itt adott esetben másfél-kétórás utazásokról van szó, addig nyilván az õrzését annak a káresetnek meg kell oldani, akár rendõrrel akár tûzoltóval, de inkább tûzoltóval, hisz addig nem hagyhatja el a káreset helyszínét a tûzoltó, amíg nem vették át ezt a dolgot. A Ket. alapján a hatósági illetékességi területen kívül akkor végezhet eljárási cselekményt, ha ezt törvény vagy kormányrendelet lehetõvé teszi. Tehát a törvény és a kormányrendelet szerint a tûzvizsgálati tevékenységet saját hatósági területén kívül nem végezhetné el a tûzvizsgáló. A módosítás alapján saját illetékességi területén gyakorlatilag nem vizsgálhat tüzet, illetve utólagos dolgokat, mivel a vizsgálatra kötelezett esetekbõl az épületekkel-intézményekkel kapcsolatban valamilyen hatósági, szakhatósági tevékenységet eleve végzett. A hatósági, szakhatósági eljárásokra nincs meghatározva, hogy visszamenõleg mely idõpontig kell figyelembe venni, ezáltal bármely idõpont figyelembe vehetõ. Elõfordulhat olyan idõszak is, hogy a kijelölt HÖT nem tud tûzvizsgálatra jogosult személyt küldeni. Pl. ha három jogosult személlyel rendelkezik, aki tüzet vizsgálhat, azok közül az egyik szolgálatparancsnok, adott nap szolgálatban van, tehát eleve õ nem vizsgálhatja ki, a másik egy kiemelt fõelõadó beosztásban van, aki mondjuk parancsnoki ügyeletet ad és esetleg a harmadik pedig szabadságon van, de látom, hogy itt azért lesznek hozzáfûzések ehhez. Az indok az volt erre a BM rendeletre, hogy a tûzvizsgálati tevékenység minõségének javítása lenne a cél. De ha egyszer ugyanazok a személyek végzik, akkor mitõl javul ez? Mert, hogy drágább lesz az biztos, javulást már nem biztos, hogy eredményez ez a dolog. Ezen kívül olyan anomáliákat tartalmaz ez a rendelet, hogy ha a tûzoltó megsérül kint a káresetnél, és 8 napon túli a sérülése, akkor tûzvizsgálatot kell lefolytatni. Most egy káreset azért elég összetett. Tételezzük fel, hogy a tûzoltó nem magánál a tûzoltásnál, vagy a kárfelszámolásnál sérül meg, hanem megy vissza, és a redõnyt ráhúzza az ujjára, az utolsó ujjperc leszakad, 8 napon túli a gyógyulás, a megjelent jogszabály szerint tûzvizsgálatot kéne elrendelni. Ugyanakkor a jogszabály nem rendelkezik arról, hogy ha 10 civil ugyanezt a sérülést szenvedi el, akkor náluk kell-e ilyen eljárás, vagy ha van egy 80 milliós kár, akkor a BM rendelet szerint nem kell tûzvizsgálatot elvégezni. Tehát egy kicsit pontosabb szabályozás kellene véleményem szerint, ráadásul úgy, hogy a feljebb lévõ kormányrendelettel illetve a Ket-tel összhangban legyen.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Mielõtt a részletes válaszra átadnám a szót a helyettes államtitkár úrnak, egy kérdést szeretnék tisztázni. A kérdés az, hogy saját munkáját az ember megfelelõ módon el tudja-e végezni úgy, hogy ellenõrzi, vizsgálja és véleményt mond róla?

Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

Tehát arra utal Miniszter Úr, hogy ha volna egy építmény, ahol eljárt, mint hatóság, akkor utána ott õ el tud-e járni úgy, mint tûzvizsgáló?

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Ez az egyik kérdésem, a másik meg, hogy a tûzoltást befejezte, és utána vizsgálat kell. Itt felmerült, mi indukálta ezt a dolgot. Ha jól emlékszem, volt Miskolcon egy tûz. A miskolci tûzben hárman meghaltak, ezt követõen volt egy tûzvizsgálat, amely megállapította, hogy minden rendben volt. Minden a lehetõ legnagyobb rendben volt. Ez indukálta ezt a kérdést, és lehet, hogy nem tudok ezekre a részletekre választ adni, de azt gondolom, hogy ha valaki elvégez valamit, saját maga ne ellenõrizze le. Leellenõrizheti, csak nem hivatalosan. Legyen valaki, aki felülellenõrzi. Ez a kiindulópont, de mielõtt erre választ adnánk, megadnám a szót Eiselt úrnak.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Szeretném jelezni, hogy a levezetõ elnököt nem kéne figyelmen kívül hagyni.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Bocsánat!

Dr. Eiselt György úr, a BM szabályozási és koordinációs helyettes államtitkára:

Jogszabály értelmezésrõl van szó, és szeretnék figyelmeztetni mindenkit, hogy a Ket. szabályai nem ott kezdõdnek, hanem jóval késõbb is folytatódnak, az összeférhetetlenség szabályainál. Kimondja, hogy aki eljárt valamilyen tevékenységben elsõ fokon vagy másodfokon azon a területen, ugyanazon a területen nem járhat el. Az alapkizárás ez, ebbõl indul ki, és nem költséghaszon elemzés alapján történt, és a szakma kezdeményezte, nem mi. Tehát ezért szeretném a pontosítás kedvéért elvégezni. És nagyon szívesen leülünk bárkivel, de ha idõben megkaptuk volna az anyagot, illetve, jelezte volna a szakszervezet, válaszoltunk is volna a felvetésekre, kérdésekre. Itt nem tudom kifejteni és levezetni az érveket. Én nagyon szívesen nekiállok és végigmegyek minden egyes rendeletnek minden egyes pontján.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Dobson Úr?

Dobson Tibor úr, tû. ezredes, hivatalvezetõ, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság:

Gyakorlatilag egyes esetekben nem vizsgálta a HÖT, és ennek oka elsõsorban objektív-szubjektív szempontból olyan esetek, hogy nincs összeférési lehetõség az esemény során, erre utalt Eiselt úr. Én azt javaslom, hogy a szakmai egyeztetést – ha lehet – közvetlenül folytassuk le az OKF-fel, bármely idõpontban.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Tehát e körben akkor szakmai egyeztetést rendel el miniszter úr. Akkor ezen a napirendi ponton túlléptünk?

Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

Természetesen nyitottak vagyunk erre és örömmel vesszük. Ne haragudjon Miniszter Úr, de a miskolci tûzeset az nem a legszerencsésebb, hisz ott elõzetes hatósági tevékenységet a megelõzõs nem folytatott. Ott volt egy lakástûz, amibe õ úgy kapcsolódott bele, mint tûzvizsgáló, tehát elõzetesen neki ott semmilyen hatósági tevékenysége nem volt.

A szakmai egyeztetésen majd javaslatunk is lenne arra, hogy ezt hogy lehetne feloldani, mert gyakorlatilag a megyei tûzvizsgálati csoportok visszaállítását kéne akkor kezdeményezni. Itt semmilyen összeférhetetlenség nem lenne, hisz a városi tûzoltó megelõzõsök elvégzik a hatósági jogkört, amikor pedig káreset van, akkor a megyei tûzoltócsoport kimegy, és a tûzvizsgálatot lefolytatja.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Nekem azért lenne egy kérdésem. Ha ott elõzetesen semmilyen hatósági tûzvizsgálat nem volt, az épületet – hány emeletes épületrõl volt szó, tízemeletes épületnél – amikor befejezték az építését, a tervezését, ki hagyta jóvá tûzvizsgálati szempontból, és ki vette át, ha nem õk?

…

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Hogy ne lett volna hatósági tevékenység, ezt hatóságilag kell átvenni!

…

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Így van!

Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

Én azt mondom, ez egyébként ennél sokkal összetettebb kérdés, mert végül is itt van azért egy hatósági jogkör, az építési hatóság az önkormányzaton is, és hát az õ lobbijuk az elég erõs.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

De a tûzoltóság részérõl mintha ott kellett volna, köszönöm szépen, ennyi, a bólogatás elég!

Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

Igaza van ebben az esetben!

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Túlléphetünk ezen. A 2-estõl elállt a HTFSZ, a 3-as témában, „a tûzoltóperek állása”, egy rövid felvezetést kérek Árok Kornél Úrtól.

Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

A másik felvetésünk volt a tûzoltóperek. A kérdésem arra irányul, hogy 2010. november
25-én volt egy FRDÉSZ konferencia, ahova meghívtuk a Belügyminisztérium képviselõit is. Zsinka úr jött le, és ott bejelentette az egész plénum elõtt, arra van felhatalmazása a tûzoltóperekkel kapcsolatban, hogy bejelentheti, két héten belül a kormányrendelet megjelenik. A két hét december 9-én járt le, azt szeretném megtudni, hogy ez a kormányrendelet hol tart, egyáltalán lesz-e belõle valami, illetve azt, hogy abban a tartalomban, ami a szakszervezetekkel leegyeztetve írásba került, és a szakszervezetek tudomásul vették ennek a tartalmát, ezen történt-e változtatás?

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Eiselt úr volt megjelölve. Miniszter Úr, tessék!

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Változtatás nem történt, a Közlönykiadóban van a kormányrendelet tervezet, már aláírt kormányrendelet.

Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

Jól értem, azt érti ezalatt Miniszter Úr, hogy aláírták, és gyakorlatilag meg fog jelenni a közeljövõben?

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Reményeim szerint december 31-ig megjelenik, a Közlönykiadóban van, tehát.

Murai László úr, vezetõségi tag, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete:

A jegyzõkönyvbe szeretném csak mondani, hogy a négy tûzoltó szakszervezet közül csak kettõ egyezett meg.

Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

Nem, tudomásul vette.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Ezt egymás között.

Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

Elnézést miniszter úr, közben itt utánanéztünk, ennél a bizonyos paneltûznél, hadd térjek vissza. 2008 elõtt lett szigetelve, amikor nem kellett erre még hatósági engedély, így a tûzoltók semmilyen hatósági jogkörben nem jártak el a paneltûznél. A kollégáim itt utánanéztek hátul.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Elég régen vagyok rendõr, 1970 óta. Olyan panelépületet, amit tûzoltósági szempontból nem lett hatóságilag jóváhagyva, én olyat nem ismerek. Még a homlokzat, a lépcsõház, a rács felhasználásához kellett.

…

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Én akkor teszek egy javaslatot, mi elõkerítjük azt a jogszabályt, aminek alapján a tûzoltóságnak vagy a tervet -, vagy az átvételnél jelen kellett lenni. Még a bejáráson is jelen kellett lenni, együtt mentünk a tûzoltókkal, rendõrökkel. Elõ fogjuk venni ezt az iratot, jó? Mikori az épület?

Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

2008 elõtt szigetelték, tehát, hogy megjelent volna, a szigetelésrõl van szó. Tehát a szigetelésrõl beszéltünk, hogy a tûzoltóknak a szigetelést át kellett volna venni. Az épület az akárhányéves ott az Avas tetején, tehát nem tudnám megmondani, hogy mikori.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Bocsánat, nem értem akkor a kérdést. A szigetelést most tegyük félre, nem a szigetelésrõl beszélek. Arról beszéltünk, hogy azon az épületen volt-e hatósági tûzoltó tevékenység vagy sem, bármilyen tekintetben?

Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

És miniszter úr felhozta a szigetelést.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Én azt mondom -, milyen szigetelést?

Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

A tûzesetet, hogy a panelszigetelés miatt ott volt hatósági eljárás.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Én a szigetelést nem emlékszem, hogy kiejtettem volna a számon, valamit rosszul érthettek az urak.

…

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

De én nem ezt mondtam, én teljesen mást mondtam, azt mondtam, hogy van egy építési engedély, az építési engedélyt is a tûzoltóságnak valamilyen módon ellen kellett jegyezni. Azt mondtam, hogy amikor befejezõdött az építkezés, akkor az épület átvételnél is a tûzoltóságnak az épülethez engedélyt kellett adni. Szent meggyõzõdésem, hogy ez így volt a korábbi években. Tehát itt félreértés van, én nem ejtettem ki a számon a szigetelés szót.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Ezt a napirendi pontot lezárhatjuk akkor? Árok Kornél úr?

Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

Igen.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

A következõ napirendi ponttal kapcsolatban kicsit ki kell lépnem a szerepembõl, mert a feltevõje is én vagyok a kérdésnek. A Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége azzal kereste meg a BÉT fórumát, hogy a veszélyes katasztrófavédelmi pótlék felülvizsgálatának a kérdéskörét vizsgáljuk meg, tekintettel arra, hogy egyrészt ez annak idején forráshiányosan lett megállapítva, pontosan ezért nem azok kapják, akik igazából magát a feladatot ellátják, hanem egy sajátos kijelölés alapján kapják meg, amely a
20/1997-es BM rendelet 7-es mellékletében szabályozva lett. Ez önmagában véve is egy alapprobléma. A másik alapprobléma az, hogy miközben folyik az OKF szervezeti korszerûsítése, ezek a már hivatkozott BM rendelet 7-es mellékletében meghatározott beosztások megszûnnek, illetõleg más beosztások lesznek meghatározva, és ezt nem pótolta még az OKF, tehát itt egy hiátus keletkezik, még azoknál is, akik eddig kapták ezt, nem fogják megkapni, mert nincs ilyen beosztás, ami a rendeletben van. Ezért erre kérnék választ, hogy próbálja-e megoldani a BM ennek a problémakörét, hiszen ez már évek óta, az ÖM-nél is fennálló probléma volt, és felvetettük, hogy forráshiányos, nem azok kapják, és nem olyan kör kapja, akik veszélyes munkakörben vannak. A másik az, hogy az OKF korszerûsítése kapcsán pedig helyére kell, hogy kerüljön, újra kell ezt a mellékletet szabályozni. Dobson Úrnak megadom válaszra.

Dobson Tibor úr, tû. ezredes, hivatalvezetõ, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság:

Dobson úr: Miniszter úr jelentem, tisztelt hölgyeim és uraim, jelenleg az állománytáblában 200 olyan beosztás található nálunk, amelyhez hozzárendelt a nevezett veszélyességi pótlék, amelyet fizetünk, és ezt tartalmazza a költségvetésünk is. Jelen pillanatban folyik a szervezet átalakítás, ez igaz mind az országos, mind a megyei szervezetekre, és az új állománytáblában összevonásra és átnevezésre kerültek azok a szervezeti egységek, amelyek beosztásaihoz a pótlék hozzá volt rendelve. Viszont ahhoz, hogy azon személyek kaphassák elsõsorban a pótlékot, akik kifejezetten veszélyes beosztásban lesznek az új állománytábla alapján, javaslatomra úgy döntött a fõigazgató úr, hogy a központi szerveknél, tehát pl. az OKF-en nem lesz ilyen pótlék. A területi szerveknél – megyérõl beszélek – a vezetõi körön kívül, mind a tûzoltósági felügyelõségen, ahol a megelõzési munkakör kivételével szinte minden egyéb más beosztás pótlékolásra került, a polgári védelmi felügyelõségnél szintén a vezetõi körön kívül minden más beosztás pótlékolásra került. A helyi szervezeteknél – és ilyenek a polgári védelmi kirendeltségek – az osztályvezetõi státusz hivatásos, és ebben az esetben mivel vezetõ, nyilván oda sem folyósítunk ilyen pótlékot. A beosztotti állomány státusza közalkalmazotti, de azok a kollégák, akik a civilesítés után is maradtak egyenruhás állományban, tehát hivatásosként vannak civil státuszon, esetükben ezt a pótlékot továbbra is kapni fogják. Kaphatják a pótlékot, ebben nem lesz változás, hát hiátus nem lesz, mert gyakorlatilag január 1-jétõl folyamatosan, pontosabban újra folyósítjuk a pótlékot annak, akinek kell ez a pótlék, és jár ez a pótlék. Megjegyzem, hogy egyelõre a 2011-es gazdasági évre a 200 státuszon kívül megemelt létszámra nem tudunk biztosítani ilyen jellegû pótlékot.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Lenne egy kérdésem, hogy aki nem vesz részt ezekben az akciókban, mert valami polgári ruhás, ha jól értem, az milyen veszélyhelyzetnek van kitéve?

Dobson Tibor úr, tû. ezredes, hivatalvezetõ, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság:

Ott nyilván nincsen pótlék.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Tehát nincs pótlék, jól értem, az elõbb mintha félreértettem volna.

Dobson Tibor úr, tû. ezredes, hivatalvezetõ, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság:

Nem, aki kimondottan veszélyes tevékenységet végezhet csak annál és nem vezetõ.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

A kérdésem a továbbiakban az, hogy a helyi szerveknél lévõ kirendeltség vezetõk, kvázi osztályvezetõk, tehát osztályvezetõi beosztásban vannak, igazából az õ feladatuk az pl., hogy a SEVESO 1-es 2-es tehát a felsõ küszöbös-alsó küszöbös és egyéb veszélyes üzemekben ellenõrzést hajtsanak végre, adott esetben a veszélyes területre kimenjenek, és a veszélyhelyzetek esetén levezényeljék a feladatokat, gyakorlatilag õk veszélyes munkakört látnak el. Tehát mondhatni azt, hogy kvázi vezetõbeosztás ez, nem osztályvezetõ, mert osztálya nincs, csak kvázi osztályvezetõ, mert területi.

A közalkalmazottak vonatkozásában meg azért szeretném ezt kifejezetten diszkriminatívnak venni, mert ugyan lehet, hogy a Hszt-ben van ez a veszélyes katasztrófavédelmi pótlék, de a közalkalmazottak ugyanúgy részt vesznek ezekben a munkákban, sõt teljes jogúlag helyettesítik adott esetben a kirendeltség vezetõjét, és kijárnak ugyanezekre a területekre. Ugyanis a kirendeltségek abban a kiváltságos helyzetben vannak, hogy egy adott területen akár 80 települést ketten lássanak el, egy kirendeltség vezetõ és egy közalkalmazott. Ez gyakorlatilag az õ feladatuk, mondjuk, Ajka esetében, jelen pillanatban a MAL nincs besorolva, mert nincsen SEVESO-s besorolása, de veszélyes anyagokkal foglalkozik, ebben az esetben az üzembejárásokon ott kell lenniük mind a kettõjüknek vagy akár egyiküknek. Tehát gyakorlatilag úgy gondolom, hogy a veszéllyel találkozik, egy fokozott expozícióban dolgozik, amely gyakorlatilag akár még azt is felvetné, hogy munkavédelmi szempontból veszélyességi pótlékot kapjon.

Dobson Tibor úr, tû. ezredes, hivatalvezetõ, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság:

Megjegyzem, hogy 200 státuszra van lehetõségünk. Tehát döntenünk kellett, hogy melyik az a kör, akinek ilyet tudunk biztosítani. Egyébként a hivatásos állományt kötelezhetjük arra, hogy kockázatot vállaljon, magasabb kockázatot, ezért döntöttünk úgy, még egyszer mondom az én javaslatom ezt én vállalom, ez a kör kapja most ezt a pótlékot. Ha lesz lehetõség a kört bõvíteni, nyilván az a célunk, hogy indokolt esetben ez a kör ez kiterjedjen másokra is. Most erre nincs lehetõség.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Nem nagyon tudom elfogadni ezt a választ, egyrészt azért, mert lehet, hogy magasabb kockázatot vállaljon, arra kötelezhetõ, de nyilvánvaló, hogy valamilyen pótlékban kell, hogy részesüljön, akkor ugyanezt lehet mondani akár a tûzoltóknál is, akik ugyanezt a feladatot látják el, veszélyes tûzoltói pótlék mellett, hivatásosként, és teszik ezt. A közalkalmazott nem kötelezhetõ egyébként, tehát a közalkalmazott esetében a hiátus fennáll továbbra is, és úgy gondolom, hogy azokról is gondoskodni illõ ebben az esetben, különösen azokról a közalkalmazottakról, akikrõl egyébként más tekintetben sem gondoskodik a Belügyminisztérium, de a feladatot elvárja.

Dobson Tibor úr, tû. ezredes, hivatalvezetõ, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság:

Megjegyzem, hogy ami jogszabály szerinti gondoskodás, azt gondolom, minden szervezet megteszi, jelen esetben még egyszer megismétlem, nincs többre lehetõségünk 200 státusz finanszírozásánál.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Tulajdonképpen az volt a felvetésem, hogy forráshiányos, tehát egyik oldalon nyilván a forráshiányt valahogy fel kell oldani, mert az annak idején úgy került meghatározásra, hogy nem adtak hozzá megfelelõ forrást. Ez a Belügyminisztérium részére kérdés, a másik pedig az, hogy nyilván a közalkalmazottak részére is ki kéne fizetni, ez megint a forráshiányból adódik.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Szeretném mondani azért, hogy a közalkalmazott a BM-ben, és a rabszolga nem ugyanaz a kifejezés, mert itt az elõbb, ahogy elhangzott, hogy semmilyen –

…

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Azért nem, maradjunk ennyiben. A másik, meg szeretném megkérdezni, hogy jelen pillanatban – ugye a 200-as szám az elhangzott – hány fõ az, akinek a szakszervezet felvetése alapján járna ez az összeg?

Dobson Tibor úr, tû. ezredes, hivatalvezetõ, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság:

Azért nem tudom pontosan most még megmondani, mert jelenleg az állománytábla teljes egészében még nincsen lebontva megyékre, illetve azt nem tudjuk, hogy milyen változásokat fog hozni a jövõben, a közeli pár napban a további tervezés a kirendeltségeknél. Én ehhez idõt kérnék, hogy a választ pontosan meg tudjuk adni, most fejbõl nem tudom megmondani.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Akkor én azt javaslom, hogy halasszuk el a választ, szeretném tudni pontosan, hogy hány fõ az, akit valójában ez a veszélyhelyzet érint. És akkor nézzük meg ennek a tükrében, hogy most mennyi pénz van rá, és nézzük meg annak a tükrében, hogy ha ennyi veszélyhelyzetet érintõ ember van, akkor milyen lehetõségeink, javaslataink vannak. Akár ennek a pénznek a felosztásával, akár pedig arra, hogy többletforrást keressünk rá. Január 15-re kérem a jelentést és a választ, és akkor küldjük meg a szakszervezetnek is ezeket az adatokat, és utána tudunk tárgyalni.

Dobson Tibor úr, tû. ezredes, hivatalvezetõ, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság:

Értettem.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Köszönöm Miniszter Úr, úgy gondolom, hogy ezt a napirendi pontot bezárhatom. A második kérdéskörben visszalépnénk, tekintettel arra, hogy a megállapodás gyakorlatilag már itt van, ez a korábban ÖM-hez tartozó szakszervezetek támogatásával kapcsolatos.

…

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Az a megállapodás tervezet, amelyet én már megkaptam, de megkapják azok a szakszervezetek, akik korábban az ÖM-hez tartoztak, mert azok nem kapták még meg a támogatást.

A harmadik kérdés: ismert, hogy az elmúlt évek során az ÖM egy külön miniszteri rendeletet adott ki a hivatásos és - tehát az állomány részére egyéb juttatások címén adható elismerések, nem tudom konkrétan a pontos címét ennek a miniszteri rendeletnek. A korábbi BM-es miniszteri rendeletben szerepelt az is, hogy a közalkalmazottaknak a BM jogviszony után járó, ott eltöltött idõ után kapták a pénzt, az ÖM ezt kifelejtette, az önkormányzati miniszter kihagyta ebbõl a miniszteri rendeletbõl. Mi azt kérnénk, hogy az új rendelet amikor elkészül, mert az IRM nem hagyta ki, akkor kerüljenek be a közalkalmazottak ebbe a körbe.

…

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Ez a miniszter által adható egyes elismerések adományozásáról szóló miniszteri -

…

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Ez a felvetése a PVDSZ-nek, mert két év óta nem történt meg ennek a problémának a megoldása, az ÖM ígéretet tett rá, közben megszûnt, úgyhogy most a BM vegye át ezt a problémát, és próbálja megoldani.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Tájékozódni szeretnék, mint Árpád Vereckénél. Nem tudom, hogy pontosan mit takar, és nem akarok úgy döntést hozni, hogy nem tudom, hogy mit takar.

Dr. Eiselt György úr, a BM szabályozási és koordinációs helyettes államtitkára:

Jelentem, a közalkalmazottakra vonatkoztatva négy jogszabály is van, tekintettel arra, hogy három miniszterhez tartoztak a szervezetek, és mindegyik másképp szabályozta. Annak idején volt egyszer egy egységes, amikor a belügyhöz tartozott a rendõrség és a katasztrófavédelem, utána azt szétszedték, és akkor nem került szabályozásra. Jelen pillanatban a közalkalmazottakra vonatkozó norma annyiban került csak módosításra, hogy a két új szervezet létrejöttével a közalkalmazottra is kiterjesztésre kerüljön, és elsõ félévben kerül sor arra a normaösszevonásra, amit a miniszter úr meghatározott, hogy minden egyes területen egységes szabályozás alá kerüljenek. Itt fogom jelezni a szakszervezetek részére, hogy vannak olyan területek, ahol csökkenni fognak a juttatások, hisz egyedileg lettek olyan dolgok megállapítva, amit nem lehet kezelni, hogy ha mindenkire vonatkoztatunk. Meg fogjuk küldeni a szakszervezeteknek a javaslatról a koncepciót, de ezt csak januárban tudjuk elkezdeni, hisz gyakorlatilag most az a feladatunk, hogy a jelenleg elfogadott törvényeknek megfelelõen ideiglenesen meg tudjuk hozni a rendeleteket, és jelen pillanatban a 21/1997-es BM rendelet, a 9/2009-es ÖM rendelet, a 10/1997-es IM rendelet és az 1/1998-as TNM rendelet kerül felülvizsgálatra, és ezek eltérõ módon szabályozták ugyanazt a kört, és eltérõ módon állapították meg.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Az egyes miniszter által adható juttatások témakörében annyiban szerettünk volna segíteni az OKF fõigazgatójának, hogy õ is ennek a hiányában saját belsõ intézkedésben kellett, hogy valamilyen módon ezt rendezze, hiszen ennek a forrása megvolt, rendben volt, ezt szeretnénk, ha rendbetételre kerülne, és bekerülne most ebbe a rendeletbe, visszakerülnének a közalkalmazottak.

Kucsera Miklós úr, fõtitkár, Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége:

Ugyan nem volt írásos elõterjesztés, de a bv-nek van egy régóta húzódó közalkalmazotti problémája, és remélem, Miniszter Úr, van rá mód, hogy meghallgassa ezt a felvetésünket. Mondhatom? A büntetés-végrehajtás tekintetében nincsen még kollektív szerzõdés. Közel három éve húzódik ez a dolog., a szakszervezetek egyik fõ kérése ezzel kapcsolatban, hogy azon közalkalmazottak részére, akik fogvatartottakkal foglalkoznak, az õrzési pótlékkal egyenértékben egy eltérítés legyen. Eddig ezt a bv-n belül kellett volna fedezetbõl megoldani. Most, hogy ez a témakör itt elõkerült a katasztrófavédelem tekintetében, és ezek az eltérítések nem olyan nagy állományt érintenek, ha volna mód ezt megvizsgálni, és esetleg egy miniszteri rendelettel lehetne ezt a dolgot esetleg szabályozni, és ezt az összeget, ez az õrzési pótlék – ez most 45 %-a az alapilletménynek –, és ez talán 200 fõt sem érintene összességében, de lehet, hogy még annyit sem. Ezek olyan közalkalmazottak, akik munkáltatnak, illetve a körleteken dolgoznak hivatásosok mellett, ugyanazt a munkát végzik, mint a hivatásosok közalkalmazotti státuszban és nem tiszti státuszban, tehát úgymond elõadói illetve tiszthelyettesi státuszban illetve munkáltatói státuszban.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Hadd tegyek egy kis rendet a dolgok között, mert az itt felvetett napirendhez ez nem nagyon kapcsolódik, ez inkább a pótlékok rendszeréhez kapcsolódott volna, nehogy bezavarjon ez. Tulajdonképpen a BM alkalmazási jogviszony után járó közalkalmazottaknak járó pénzrõl van szó, nehogy véletlen összekeveredjen. A pótlék vonatkozásában pedig megadnám a szót miniszter úrnak.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Én azt gondolom, hogy ne egyenként nézzük meg ezt a dolgot, mert akkor soha nem jutunk a végére. Azt javaslom, hogy ebben a pótlékkérdésben tartsunk majd egy külön BÉT ülést teljes egészében, mert akkor át tudnánk tekinteni az összes pótlékot. Ráadásul nekem itt van egy titkos tervem, hogy amit én ismerek – csak ezeket még nem is ismerem – csak a rendõrségnél van huszonkilenc pótlék. Ha ezeket a pótlékokat még hozzáveszem, talán ötven lehet összességében? El akarom mondani, hogy ez fenntarthatatlan, én le szeretném ezeknek a pótlékoknak a számát mintegy négy pótlékra venni, és a fizetésben oda akarom adni. Tehát azt mondom, hogy ehhez a beosztáshoz ez a fizetés jár. Nem akarom ezt a pénzt elvenni, félreértés ne essék, ez a pénz benne van a költségvetésünkben, nem szeretném elvenni. De az nagyon érdekes, hogy huszonkilencféle pótlék legyen ezen a területen. Vannak beosztások, meghatározzuk ez a beosztás. Ennyi itt az illetmény, ezért kell elvállalni. Ha valaki ezért elvállalta, ne mondja, hogy a másik többet keres, vagy pótlékot kapok, ezért kérek pótlékot. Annyiféle pótlék van itt, hangszerkezelési pótlék is van pl. a zenekarnál, miért kell neki pótlék, ha zenésznek vették fel? Én nehezen tudom befogadni ezeket a dolgokat. Azt szeretném kérni, hogy ezt az összes pótlékot egy rendszerbe, egy megbeszélésbe vegyük elõ, nézzük meg, nagyon várom a szakszervezetek véleményét, szeretném inkább azt meghatározni, hogy meghatározott beosztáshoz meghatározott fizetés járjon, ez a fizetés legyen magasabb azokon a területeken mindenhol, de huszonkilenc pótlékot nem lehet kezelni.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Köszönöm szépen, de ez nem módosítja az OKF-nél a 2011. január 15-öt, tehát gyakorlatilag az rendezett akkor.

Egy 4. napirendi pontra tettünk javaslatot, amelyet az inspirált, hogy az elmúlt BÉT-en elhangzott, amikor a cafetériát tárgyaltuk, hogy a béren kívüli juttatásokra vonatkozóan volt egy korábbi intézkedés, amelyet a cafetéria behozatalakor elfelejtettünk, és igazából nem történt azóta ebben a körben módosítás. Mi tettünk egy javaslatot, akkor a Miniszter Úr azt mondta, hogy tegyünk rá javaslatot, hogy milyen elemeket lehetne ebbe belevinni. Készítettünk egy írásos elõterjesztést, amely elõterjesztéssel kapcsolatban nyilván néhány elemet már eleve anulálnánk, mert az megjelenik valamilyen formában. De néhány olyan elemet meg szeretnénk megerõsíteni, amelyet mindenképpen úgy gondoljuk, hogy ebben a miniszteri utasításban szabályozni kéne, mint pl. a bérletet, az iskoláztatást, a ruházati illetményt – mert abban minden alkalommal eltérõ lenne a megállapodás – és a banki tranzakciókra vonatkozó pénzt, mert ez az a négy elem, amire egyébként is van keret, van ún. cafetéria elemeken kívüli elfogadókészség, és ezt mindenképpen úgy gondoljuk, hogy ne csak úgy a levegõbe legyen, egy belügyminiszteri utasításban legyen, készüljön egy utasítás. A formájára is javaslatot tettünk.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Igen, utasítás és rendelet, rendelet a tûzoltóknak, utasítás a többieknek.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Akkor továbblépnénk. Tehát készül ilyen rendelet akkor és egy utasítás? Mert még nem láttam.

Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára:

Még nem bírtunk információval, a mostani BÉT ülésen vannak információk, ezért most fogjuk elõkészíteni. A múltkori BÉT ülésen miniszter úr döntött ebben, hogy ki kell adni az utasítást, a tûzoltók vonatkozásában a rendeletet, de semmi információval nem bírtunk. Természetesen ez a négy elem szerepelni fog benne. Egyébként az FRSZ vetette fel a múltkor, elõhozva a régi miniszteri rendeletet, erre fogjuk majd ráformázni a mostani miniszteri utasítást és rendeletet.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Annyiban vetettem fel, hogy mi is küldtünk erre egy konkrét formát most, és erre szerettem volna. Jó, akkor továbbléphetünk. A BRDSZ-nek a tûzoltók túlóramegváltásával kapcsolatban van kérdése, amelyre a belügyminiszter úr van felkérve, egy felvezetést kérnék hozzá.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Hogy könnyítsek, az elõbb feltettem a kérdést a vörösiszappal kapcsolatban, az volt az egyik, erre megkaptam a választ. A másik pedig az – és arra nem kaptam választ csak egy mosolygást –, hogy ha a kormányrendelet megszületik, és kihirdetik a közlönyben, és hatályos lesz, akkor kb. mikorra várható az elmaradt hatéves túlórapereknek a rendezése? Ki fizeti a révészt?

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Amire ma választ tudok adni, hogy a rendelet december 31-éig megjelenik, ebben volt az elsõdleges kör, hogy pontosan állapodjunk meg abban, hogy milyen elvek alapján történik a kifizetés. Ez megtörténik. A második körben majd nyilvánvalóan végig kell ismételten gondolni, hogy ha már tudjuk, hogy mit hogyan kell kifizetni, hogy mi az, amelyik az önkormányzatok feladata lesz és mi az, ami központi belügyminiszteri feladat lesz. Tehát ha megjelent a rendelet, ellenõrizzük elõször is azt, hogy azok a megjelenítések vannak, amiben megállapodás történt, én Zsinka úrban száz százalékig megbízom és a Személyzeti Fõosztályban, tehát meggyõzõdésem, hogy az történt meg. És akkor nézzük meg, hogy ki fizet. A belügyi költségvetésben a központi állománynak az anyagi juttatási része megvan. Tehát ha ez megjelenik, meg tudunk állapodni a kifizetés módjáról és ütemezésérõl, azt meg tudjuk tenni. Az, hogy az önkormányzatoknál ez hogyan fog végigcsapódni, erre külön kell az önkormányzatokkal nekünk is, a szakszervezetnek is tárgyalást folytatni.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Én úgy gondolom – és azt hiszem, hogy minden tûzoltó szakszervezet ebben egyet fog érteni –, hogy nem nekünk kell kezdeményezni ezt a tárgyalást, kezdeményezze a belügyminiszter, és a belügyminiszter hívja tárgyalóasztal mellé az önkormányzatokat és egyben az érdekképviseleteket. Külön-külön nem lehet megállapodni 105 önkormányzattal, azért ez tévedés (kazettafordítás).

Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

Ha a kormányrendelet megjelenik, akkor van egy egzakt szabályozás. Megjelent egy táblázat, ami gyakorlatilag egy felmérés volt arról, hogy mekkora az a keretösszeg, ami kellene. A táblázatban a számítási metodika nem egyezik meg a kormányrendelet szövegével. Én szeretnék arra kérni egy egyeztetést, hogy ezt a táblázatot olyan emberek, akik számítástechnikához és programozáshoz értenek, üljünk le, készítsük el együtt a táblázatot. Azokat a cellákat, amik számolnak, levédenénk, és akkor utána csak be kell ikszelni, hogy adott napon a tûzoltó szolgálatban volt, szabad napon volt, szabadságon volt, és akkor nincsenek utána viták. Tehát megelõzhetnénk egy vitát, hogy az nem jól számol, ez se jól számol, az se jól számol, hanem a két vagy három oldal megállapodna mindjárt, és akkor az a táblázat jönne ki, ami mindenki számára megfelelõ, és azt tartalmazza, amit a BM rendelet.

Dr. Eiselt György úr, a BM szabályozási és koordinációs helyettes államtitkára:

Részben tudom támogatni a szakszervezet javaslatát. Miniszter úr, ami megjegyzést tett, én annyit tennék még hozzá, hogy a kormányrendelet a kereteket határozza meg, és egyébként a munkáltatónak illetve a munkavállalónak kell tudni visszafelé igazolni, hogy ténylegesen akkor hogyan történt. Ezek azok a kérdések, amik mindig kérdésessé teszik az egészet, tehát azzal, hogy valami segédprogram készüljön, gyakorlatilag arról lenne szó, akkor azt lehet támogatni.

Dobson Tibor úr, tû. ezredes, hivatalvezetõ, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság:

Nincs akadálya, nyilván egy ilyen jellegû tárgyalást meg tudunk kezdeni. Én azt javaslom, hogy várjuk meg a jogszabályt, és ezt követõen kezdjük meg az erre vonatkozó tárgyalásokat.

Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

Köszönöm szépen a segítséget.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Elnézést Miniszter Úr, amikor az elsõ kör lefutott, akkor is a tûzoltók töltötték ki ezt az un. táblázatot, teljesen fals adatokkal és fals számításokkal, és azért eszméletlen különbségek jöttek létre az egyes tûzoltóságok által benyújtott igények között. Tehát ez az alapproblémánk, nekem legalábbis ez az alapproblémám, hogy ez így nem mûködik. Ha az egyénre van bízva, hogy töltse ki, akkor -.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Jól fog emlékezni.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Igen, hát ez az.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Lezárhatjuk a napirendi pontot? Akkor az „Egyebek”-re térnénk át, és akkor kérem, jelezni elõre, hogy ki kíván „Egyebek”-ben? Egy-kettõ-három-négy.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Nekem két percem van, tehát nagyon röviden szeretnék, vagy a Felkai államtitkár úrnak kell -.

…

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Ezek az „Egyebek” írásban is benyújthatók? Lajtár úrnak megadnám a szót.

Lajtár József r. vezérõrnagy úr, gazdasági fõigazgató, ORFK:

Két dologban szeretnék nagyon röviden nyilatkozni. Egyik, kérnénk a Belügyminisztérium vezetését, hogy ezt a ma már sokszor emlegetett folyószámla vezetési hozzájárulást vagy kiegészítést jogszabályilag helyre kellene tenni. Ez tizenegynéhány évvel ezelõtt, amikor bekerült a törvénybe -.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Meg fog történni.

Lajtár József r. vezérõrnagy úr, gazdasági fõigazgató, ORFK:

Kezelhetetlen ma.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Már az lesz.

Lajtár József r. vezérõrnagy úr, gazdasági fõigazgató, ORFK:

Megértettem. A másik, Pongó elnök úrtól hangzott el a 2010-es évrõl, amikor az egyeztetés folyt a minisztériummal, ehhez csatlakoznék. 2010-ben gáláns módon a minisztérium mindenbe belement a szervek költségvetésének terhére. Ennek az lett az eredménye, hogy az IRM-hez tartozó költségvetési szervek ellehetetlenültek a második félévre, mert ilyen juttatásokra került felhasználásra egyébként az a pénz, amit visszaigazoltak a költségvetésben. Én õszinte tisztelettel beszélek a mai napról, amikor minden létezõ, a megállapodásban szereplõ juttatáshoz a forrás hozzárendelésre került. És még egyet mondok. Nagyon nagy tisztelettel köszönjük meg a Belügyminisztérium vezetésének, hogy a 2010-ben keletkezõ lyukak befoltozásához lehetõséget kaptunk, és december végéig eljutunk odáig, hogy a szállítók elõl nem kell bujdosni.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Akkor még „Egyebek”-ben, nagyon röviden. Akinek rövid, vagy maradjunk abban, hogy írásos. Rövid egymondatos Pongó úrnak, Pach úrnak és Tajti úrnak, ilyen sorrendben.

Pongó Géza úr, fõtitkár, Független Rendõr Szakszervezet:

Nagyon rövid leszek, mind a két téma, amit említett, a RÉT ülésen megtárgyalásra került, és azért jöttem most a BÉT elé miniszter úrhoz.

Az egyik: a vörösiszappal kapcsolatosan egy rendeletet kéne alkotni, és kormányszintû döntés kéne ebben, hogy felszabadítsa azt, illetve, hogy rendeletet hozzon arról, hogy a rendõr kollégák, akik részt vettek a mentésben, a veszélyességi pótlékot õk is megkapják. Nem volt kompetenciája a RÉT ülésnek ezzel kapcsolatosan, szeretném, ha Miniszter Úr ezt támogatná, és azt a nagyon helyes dolgot, hogy elismerést kaptak más szervezetek kollégái is, akik a mentésben kiemelkedõ munkát nyújtottak, a rendõrök ilyet nem kaptak, tegyük ezt is lehetõvé. A múltkori valamelyik alkalommal említettem, hogy életet is mentett rendõrkolléga, annak a kislánynak az életét, meg több is volt, Miniszter Úr, figyeljen erre is. Adja ki a kollégáinak, hogy ez megoldásra kerüljön.

A másik témakör pedig – itt szintén az ORFK-val már egyetértettünk a RÉT ülésen –a gyesen és a gyeden lévõ hivatásosoknak az ún. kétszer 49000 forintos kereset kiegészítése ki nem fizetése tárgyában, szeretnénk, ha -, nem hiszem, hogy sok embert érintene, meg sok pénzrõl lenne szó, ne menjünk bele olyan pereskedésekbe meg panasz dolgokba, tegyük ezt tisztába, és ez az állománykör kapja meg a jogos juttatását.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Jó volt a vége, hogy jogos juttatást, nézzük meg a jogszabályt, hogy kiterjedt-e rájuk-e vagy sem?

…

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Nem terjed ki rájuk. A jogos juttatás akkor nem jogos juttatás lenne. Tehát ha nem terjed ki rá a jogszabály, akkor ez nem.

De a vörösiszapra, illetve az elismerésre. Mi is tervezzük egy megfelelõ emlékéremnek a kibocsátását, vagy nem tudom minek nevezni, kitüntetésnek nem nevezném, mert azt gondolom, hogy nem ez lenne a funkciója, de hogy aki részt vett ebben a munkában, az kapjon. Megnéztük a Honvédség által kiadottakat, az ötlet jó, de mi más minõségben gondolkodunk. Ez meglesz, jövõ év elején, szeretném, ha ez bekövetkezne.

A másik kérdés: ezt a veszélyességi pótlékot nem értem, errõl majd kérek felvilágosítást, hogy kiknek volt ott veszélyességi pótlék?

…

… tevékenykedtek.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Ki kapott ott ilyen veszélyességi pótlékot?

Lajtár József r. vezérõrnagy úr, gazdasági fõigazgató, ORFK:

Csak az, Miniszter Úr, akinek a jogszabály ezt lehetõvé tette.

Pongó Géza úr, fõtitkár, Független Rendõr Szakszervezet:

A rendõröknek nem tette lehetõvé.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Ki ez?

…

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Nem tudok róla.

…

A meglévõ jogszabály, de külön pótlékot nem kaptunk.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Nem tudok arról, hogy bárki külön pótlékot kapott volna erre az idõszakra.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Elnézést, gondolom, arra gondolt a Géza, amit már régen beszéltünk, hogy ilyen szituációkban, amikor különleges veszélyhelyzet van, és oda vannak rendelve a kollégák, akik egyébként nem kapnak veszélyességi pótlékot, erre az idõszakra, amíg ezt a munkát végzik, egy ilyen típusú pótlék járjon nekik. Miniszter Úr, gondoljon már bele!

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Abszolút belegondolok, holnapután majd jönnek, hogy a kocsmában veszélyhelyzetnek voltam kitéve, ha lövöldözés történik, azért jön, most akarom visszaszorítani a pótlékokat, hát azért letettünk egy esküt, vállaltunk valamit. Élete kockáztatása, én legalábbis azt is vállaltam. Azt gondolom, hogy az alapfizetések megemelésében abszolút partner vagyok, hogy ha külön-külön most azt nézzük, hogy veszélyességi pótlékot miért, akkor állandóan azon fogunk vitatkozni, hogy az veszélyes volt vagy nem volt veszélyes, amit legutoljára végeztünk. Legelõször is azt kérném meg, hogy van-e egyetlenegy olyan terület, ahol ezért a munkáért külön veszélyességi pótlékot bárki kapott? Ha igen, akkor felülvizsgálom az egészet. Ha nem, akkor nem szeretnék abba a csapdába belelépni, ez a szakszervezetnek is csapda.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Tovább tudunk lépni?

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Két perc.

Pach Dániel úr, fõtitkár, Rendõr Szakszervezetek Védegylete:

Én tartom magam az egy mondathoz, ami kicsit hosszabb lesz, de nem megyek bele a részleteibe. A lakhatással kapcsolatos BM rendeleteknek a felülvizsgálatára szeretnék egy szakértõi egyeztetést kérni. Indoklásom az, hogy eleve régiek voltak ezek, át kéne gondolni, és nagyon sok olyan jelzést kapunk, hogy pl. a 21/2008-as-ban meghatározott dolgok már idejét múltak, ugyan lett módosítva, erre lennének majd javaslataink, de akkor majd ezt késõbb, írásban, vagy a szakértõi egyeztetésen tennénk erre javaslatot.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Elfogadom.

Tajti István úr, elnök, Nemzetbiztonsági Dolgozók Érdekképviseleti Szervezete:

A november 5-ei BÉT üléshez szeretnék visszacsatolni. Jeleztük, az Alkotmányvédelmi Hivatalnál a mai napig hiátus a szolgálati idõ kedvezményes számításának a megoldása, erre vonatkozóan ígért 30 napon belül a választ megkaptuk, azonban az abban foglalt levezetéssel nem tudunk jelenleg azonosulni. Egy mondatával igen, hogy a probléma megoldható. Az alapvetõ probléma ezzel az, hogy az állomány elõtt abban az átiratban hivatkozott utasítás nem ismert, azt kell, hogy mondjam és lássam, hogy nemcsak az állomány elõtt, hanem az ennek vizsgálatára jogosult illetékes parancsnokok elõtt sem ismert. Ez abból is következik és kimutatható, hogy minden évben a humánpolitikai egység az igazgatókat tájékoztatja az éves humánpolitikai kötelezettségeikrõl. Erre vonatkozóan soha nem kaptak az igazgatók tájékoztatást, hogy ezzel kapcsolatban feladataik vannak. A hivatkozott TNM utasítás egyébként is ütközik a Hszt. rendszerével, már csak azért is, mert a Hszt-tõl eltérõ szorzószámokat is megállapít. Ez év tavaszán a TNM rendelet módosítási folyamata még az elõzõ kormánynál elkezdõdött, azonban ez megrekedt, érdekképviseletünk szövegszerû javaslatot adott le ennek megoldására, kérem intézkedését Miniszter Úrnak, hogy a Hszt.
300. §-a alapján BM utasításban rendelkezzen megfelelõen.

Dr. Pintér Sándor úr, belügyminiszter:

Azt gondolom, hogy az „Egyebek”-nél ez egy kicsit fajsúlyosabb kérdés, hogy ezt ilyen rövid úton rendezzük. Azt tudom, hogy volt egy írásos beadás, azt is tudom, hogy Felkai államtitkár úr ezt megválaszolta. Ha jól értem, ezzel a válasszal van probléma, ezzel nincs egyetértés, én azt kérem, hogy ezt ne „Egyebek” között, hanem szakértõi szinten nézzük meg, Felkai úr kijelöli, hogy kik legyenek azok a szakértõk, tekintsék át az egészet rövid úton, és ennek megfelelõen tevékenykedjünk, jó?

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezetõ elnök:

Köszönöm szépen, a feladatom, hogy lezárjam a BÉT-et, megköszönjem, hogy konstruktívan együttmûködött mindenki és én úgy gondolom, hogy minden napirendi pontot megfelelõen meg tudtunk tárgyalni eredményesen. Én azt javasolnám, hogy a miniszter úr által itt meghatározott feladatokról a következõ BÉT-en egy rövid napirend elõtti tájékoztatást kapjon a munkavállalói oldal. Ki kell jelölni még a következõ BÉT-nek az idõpontját, feltehetõen januárban fog megtörténni, januárban lesz a következõ BÉT, amelyen a munkáltatói oldalnak ki kell jelölnie a levezetõ elnököt. Még egy dolgot, hogy az ÖM-hez tartozók ezt a támogatási szerzõdést írják alá.

Dr. Szebeni Andrea sk.