A katasztrófavédelem, a polgári védelem, a tûzoltóság aktív és nyugdíjas hivatásos elsõszintû vezetõi számára tartottak december 27-én ünnepi rendezvényt a BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóságon. Az eseményen részt vett és beszédet mondott Dr. Pintér Sándor belügyminiszter.

A belügyi tárca vezetõje elsõként kijelentette, mindenképpen szeretett volna még az idén személyesen köszönetet mondani az elvégzett munkáért a katasztrófavédelem vezetõinek. Utalva az elmúlt napok idõjárására, az azzal járó közlekedési nehézségekre, megjegyezte, hogy egyben riasztási tesztnek is fel lehet fogni a hétfõ reggel nyolcórai megjelenést, ám még a legtávolabbi megyébõl indulók is pontosan megérkeztek az OKF épületébe. 2010 történéseirõl szólva Dr. Pintér Sándor emlékeztetett arra, közvetlenül a kormányváltás után megérkezett a zöldár, ami megfeszített munkára kényszerítette nemcsak a belügyi, hanem a társszerveket is. „Azt gondolom, hogy ez is bizonyította azt, szükség van a Belügyminisztériumra, bizonyította azt, hogy megfelelõ irányítással, óriási erõfeszítésekkel megfelelõ eredményeket tudunk elérni valamennyien.” A miniszter emlékeztetett arra, hogy az összefogásnak köszönhetõen az árvízi védekezés végeztével jó ütemben haladt az újjáépítés, és október 31-éig az egész térség újjáépült, amiben jelentõs szerepük volt a karitatív szervezeteknek is. Az ár már levonult, az utómunkálatok azonban még zajlottak, amikor október 4-én átszakadt az ajkai vörösiszap-tározó gátja, és a katasztrófa több ember életét követelte. Mint Pintér Sándor fogalmazott, ez alkalommal is példás összefogás valósult meg, a kárhelyszínen nemcsak a belügyi erõk álltak helyt, kiemelkedõ munkát végeztek a honvédség, a mentõszolgálat egységei is. A gyors beavatkozással, a gyors mentéssel emberi életeket sikerült megmenteni, a különbözõ szervezeteknél dolgozók menet közben csiszolódtak össze. „A munka hátterében az együttmûködésen túl volt egy bizalom. A kormány támogatása és biztonságadása, mert mindenki biztos lehetett abban, hogy teljes egészében megkapjuk azt az anyagi támogatást, megkapjuk azt a technikai támogatást, amire szükség volt a katasztrófa elhárításához.” Ez tette lehetõvé például, hogy sikerült annyi gipszet szerezni, amennyivel elkerülhetõ volt, hogy a Torna-patakon és a Marcal folyón végigvonuló szennyezés elérje a Dunát, és természeti katasztrófát okozzon. 

Pintér Sándor az erõsségek mellett szólt a hiányosságokról is. Ezek a menet közben felmerülõ dolgok rámutattak arra, hogy át kell tekinteni a katasztrófavédelmi törvényt. Példaként a miniszter azt emelte ki, hogy az önkormányzati vezetõk sok esetben a kellõ ismeretek híján nem voltak képesek teljes egészében koordinálni, összefogni a védelmi feladatokat, ami egyébként helyi szinten a polgármesterek dolga lenne a mai szabályok szerint. A társadalmi egyeztetés alatt lévõ, a katasztrófavédelembe változásokat hozó törvényi koncepció egyik eleme ezért az lesz, hogy a helyszíni irányítás olyan szervezet kezében lesz, amely képes azt ellátni. „A törvénytervezet koncepciója nemcsak azt jelenti, hogy könnyebb lesz az irányítás, hanem azt is, hogy több lesz a feladat, egyben a felelõsség is. Tehát még felkészültebbnek kell lennünk, a még jobban felkészült egységeket pontosabban, precízebben, a helyi technikai lehetõségek maximumával felszerelve kell irányítani és vezetni. Mind az elöljárói, mind a beosztotti állomány képzését növelni kell ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni. Nagyobb felelõsség, nagyobb szaktudás, nagyobb irányítási készség.” A belügyminiszter hozzátette, 2011-ben nagyobb lesz az elvárás, de nagyobb lehetõségek is adódnak majd a technikai fejlesztésben, felszereltségben is. Mint mondta, ehhez természetesen a vezetõi és a beosztotti állomány jobb felkészültségének is párosulnia kell. Pintér Sándor kijelentette, mindehhez még „hozzáadják” a kollégák elkötelezettségét is, hiszen már az idei esztendõben megindult az a folyamat, amely orvosolni fogja a tûzoltók túlórapénzre vonatkozó követeléseit. A tárcavezetõ emlékeztetett arra, elõször egy olyan számítási módot kellett kidolgozni, amelyet az érintettek és a szakszervezetek is elfogadtak. „A 2011-es évben reményeink szerint meglesz az a költségvetési háttér, hogyha nem is egyszerre, egy összegben, de 2011 december végéig azt tudjuk mondani, hogy megkezdtük a kifizetést, és sok helyen ez be is fejezõdött.” 

Pintér Sándor utalt a pillanatnyilag is zajló védekezési munkálatokra, arra, hogy az ország jó néhány területén küzdenek árvízzel, belvízzel, gondoskodnak a bajba jutott lakosok mentésérõl, végezetül azt kérte, hogy jövõre legalább olyan hatékonyan dolgozzon a katasztrófavédelem, mint tette azt 2010-ben.  

A belügyminisztert követõen a BM OKF fõigazgatója, Dr. Bakondi György tû. altábornagy fordult a teremben ülõ jelenlegi és egykori kollégákhoz. Emlékeztetett arra, hogy most elõször vannak együtt a jogelõd szervezeteknél, illetve a katasztrófavédelemben az elmúlt tíz esztendõben dolgozó vezetõk. „Olyan szervezetnek, amelynek a múltja nem világos, a múltja homályba vész, a múltja zavaros, vagy netán nincs múltja, az nagyon nehezen tud szembenézni a jövõ kihívásaival. Ezért szerettem volna ezzel a vezetõi körrel karácsony után, de még újév elõtt összejönni, találkozni, beszélgetni.” A tábornok kijelentette, ez is a szervezetben végbemenõ szemléletváltás egyik megjelenési formája. Hozzátette, e szemléletváltásnak az egyik biztosítéka a Belügyminisztérium – annak megszüntetése súlyos hiba, visszaállítása azonban okos döntés volt, így a katasztrófavédelem állománya visszatért a rendvédelmi szervek családjába, visszatért egy egységes irányítási, vezetési, egységes jogi szabályozási környezetbe. Dr. Bakondi György úgy fogalmazott, az elmúlt nyolc évben tudatosan, vagy hozzá nem értésbõl, de szétverték a testületnél meglévõ közösségeket, ami jelentõs probléma, hiszen a baj órájában éppen, hogy közösen kell dolgozni. A tábornok is beszélt a jelenleg zajló jogalkotási folyamatról, arról, hogy nem véletlenül került társadalmi vitára a tervezet, hiszen egyrészt a katasztrófavédelem nemzeti ügy, másrészt jó, ha a munkaanyagról sokan mondanak véleményt. „Azt szeretném, ha az a tudás, ami az itt ülõk fejében van, az a tapasztalat, amelyet szereztek hosszú évek során, ez megjelenjen ezekben a jogszabálytervezetekben, és egy olyan rendszer legyen kialakítható, amely hosszú távon, legalább 10 évig biztosítani tudja a rendszer hatékony mûködését.” 

A belügyminiszter és a fõigazgató beszédét követõen a Központi Tûzoltózenekar ünnepi mûsorát hallgathatták meg a jelenlévõk, vezényelt Dóra László tû. alezredes, karnagy.

Az ünnepi rendezvényt követõ állófogadáson Dr. Bende Péter tû. vezérõrnagy, fõvárosi tûzoltóparancsnok, a Magyar Tûzoltó Szövetség elnöke mondott pohárköszöntõt. Örömét fejezte ki, hogy legidõsebb tûzoltóparancsnokként nyugdíjba vonulása elõtt szólhatott a BM OKF állományához. Reményét fejezte ki, hogy a belügyminiszter és a fõigazgató által ismertetett változások elvisznek a megfogalmazott célokig, és mindez a lakosság biztonságának növeléséhez vezet majd. Az összefogás csodákra képes, tette hozzá, arra nemcsak a nagy vészek idején, hanem a hétköznapokban is szükség van. A vezérõrnagy egy ógörög bölcsességgel búcsúzott a jelenlévõktõl: „Az élet ünnepnapok nélkül olyan, mint a hosszú út vendégfogadók nélkül”.

Forrás: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=284