A tûzoltóság tûzoltási és mûszaki mentési tevékenységének szabályairól szóló 1/2003. (I.9.) BM rendelet módosításáról készült BM rendelet tervezetérõl az alábbi javaslatokat tettük.

Általános vélemény a jogszabály-tervezettel kapcsolatosan, hogy a  szolgálati idõ csökkentését nagy valószínûséggel nem képes megvalósítani. Sajnálatosnak tartom, hogy az indokolásban nincsenek szakmailag bizonyított adatokkal alátámasztott kimutatások, amelyek a jogszabály-tervezet elképzelését igazolni képesek. A jelenlegi ismeretek szerint a tûzoltóság 2005. évtõl több ezer szolgálati napot nem volt képes szabadságként kiadni. Ezek ebben az évben is terhelik a szabadnapokat. Tudomásul kell venni, hogy a kompenzációs idõkeret csökkentésének komoly anyagi kihatásai vannak, melyek kétféle módon érvényesülhetnek. Egyrészt a megnövekedett szabadidõt, mint túlszolgálatot pénzben kell megváltani ennek azonban a Hszt. vonatkozó rendelkezései szabnak határt. Második megoldás lehet a szabadidõ kompenzálására létszámbõvítés, amely szintén jelentõsen terheli a költségvetést. Meggyõzõdésem szerint ezekkel a tényekkel bátran szembe kell nézni, a kérdést elodázni nem célszerû, a tûzvédelmi szakmai színvonal csökkentése viszont rendkívül kockázatos. Tudomásul kell venni azt is, hogy a 2005. évben, ahol 54 óra heti szolgálati idõt teljesítettek a tûzoltók, a szolgálat kiadását a felsõ határon teljesítették. Belsõ létszám megoldásokkal a tovább növekedett szabadidõt nem lehet biztosítani csak a meglévõ szakmai színvonal csökkentésével.
Üzletközpontok, lakóparkok, autópályák, logisztikai központok, veszélyes üzemek, toronyházak, üzemanyagtöltõ állomások, repülõterek, metró stb. építésének, ipari-és természeti katasztrófák számának növekedése idejében, New York, Madrid és London terrortámadása után, munkajogi ügy megoldásaként, a mentõ tûzvédelmet biztosító állomány létszámának és technikai eszközeinek csökkentése megengedhetetlen.
1987. évi XI. TÖRVÉNY
          a jogalkotásról
„18. § (1) A jogszabály megalkotása elõtt – a tudomány eredményeire támaszkodva – elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, az érdekösszeütközések feloldásának a lehetõségét, meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit. Errõl a jogalkotót tájékoztatni kell.”
A szubszidiaritás elve szerint minden döntést azon a lehetõ legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol az optimális informáltság, a döntési felelõsség és a döntések hatásainak következményei a legjobban láthatók és érvényesíthetõk. Ezt esetünkben is alkalmazni kellene!

A tervezetbõl nem olvasható ki, hogy melyek azok az indokok, amelyek szükségessé teszik az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülése és a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyok elemzése, az érdekösszeütközések feloldásának a lehetõsége iránt lefolytatott hatásvizsgálat alapján, Budapest Fõváros és bármely Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóság Mentõ Tûzvédelmének a gyengítését, hatékonyságának csökkentését, szakmailag?!
 
A jogszabályhoz részleteiben:
1. Alapfogalmak:
1.8) A készenléti jellegû beosztás a szintén kiadás elõtt lévõ Szolgálati Szabályzat szerint olyan szolgálati beosztás, melyekben „a hivatali munka és szolgálati idõn túl kötelesek elérhetõ helyen tartózkodni és szükség esetén tûz- káresetekhez és katasztrófa eseményekhez a helyszínre vonulni, szolgálati beosztásukhoz elõírt feladatukat végrehajtani”. Ez a tervezett jogszabállyal ellentétes, szintén nem értelmezhetõ az 1.10.1. pontban lévõ megfogalmazás,( 1.10.1 Rendszeresített létszám: A tûzoltóság hatályos szervezési állománytáblázatában meghatározott készenléti jellegû szolgálat ellátására tervezett állomány azon része, mely feladatait egyazon szolgálati csoportban látja el. A szolgálati csoportok létszámát az állományilletékes parancsnok úgy határozza meg, hogy a 24 órás váltásos szolgálatellátás módjából adódóan a szolgálati csoportokba beosztott létszám összege legalább azonos legyen a jogszabályban készenléti szolgálat ellátására meghatározott létszámmal.)  mely szerint az ilyen jellegû szolgálat ellátására tervezett állomány a feladatait szolgálati csoportban látja el.
 
1.9) Ez a pont a szolgálati naplóban szereplõ fogalmakra ad értelmezést, ezért gondolatában ellentétes azzal, hogy konkrét direktívát határozzon meg. Az 1.10.1. pontban viszont feladatot határoz meg a parancsnok részére. El kell dönteni, hogy a pont értelmezést vagy feladatot kíván meghatározni.
 
1.10.3) Ebben a pontban az egyéb szolgálati feladattal összefüggõ ok véleményem szerint olyan ok, ami valamiféle szolgálatot jelent. Tehát értelmetlennek tûnik az a megfogalmazás, hogy a szolgálati létszámba a napi szolgálati létszám és az egyéb szolgálati feladatokat ellátók tartoznak bele. (1.10.3 Szolgálati létszám: a napi szolgálati létszám és az engedéllyel (egyéb szolgálati feladattal összefüggõ okból) szolgálatban lévõ állomány együttes létszáma.)

1.10.4)Az elõterjesztõ részérõl a figyelmetlenségre utal, hogy „azon személyek nevét kell rögzíteni aki ……….” kifejezés nyelvtanilag helytelen. Szintén értelmetlennek tûnik, hogy a laktanyán kívüli feladat ellátás esetén vezényelt, az állomáshelyen kívüli viszont a kiküldetés rovatba tartozik(1.10.5). Véleményem szerint a székhely településen kívüli igénybevételt célszerû a kiküldetés rovatban szerepeltetni.

 A hivatásos önkormányzati tûzoltóságnál készenléti szolgálatot ellátók
szolgálatszervezésének szabályai:

A 3-as pontban lévõ táblázat alatti szövegrészt „A fõvárosi kerületi tûzoltó-parancsnokságok tûzõrségein — alapesetben — a gépjármûfecskendõkbõl
• elsõ szert 6 fõvel, • a második szert 4 fõvel kell készenlétben tartani.”az alábbiak szerint javasolom módosítani:
 
„A 7/2006. BM rendelet Budapestre vonatkozóan határozza meg a különbözõ technikai eszközök mennyiségét, melynek figyelembe vételével javasolom az alábbi megfogalmazást: Budapesten 26 db teljes rajt és 7 db fél rajt kell készenlétben tartani. A rajok díszlokációját a fõvárosi parancsnok határozza meg.”
A híradó ügyeleti feladatkör ellátásához az elsõ pontot javasolom kiegészíteni tûzõrségek  kifejezéssel,
A második pont esetében egyértelmûen meghatározni, hogy a
„Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság központi ügyeletén (Hírközpontjában) a hatályos szervezési állomány táblázatában foglaltak az irányadók”.
A 2-es sz. táblázat alatt utal arra, hogy párhuzamosítás esetén el kell térni a kezelõi létszámtól, azonban ennek mértéke nincs megjelenítve. Bár tesz utalást a 6-os pontban gépjármûfecskendõk létszámának csökkentésére, véleményem szerint az egy témára vonatkozó megállapításokat egyazon helyen kell szerepeltetni.
A 3-as számú táblázat alatt lévõ kifejezés szintén az elõterjesztõ figyelmetlenségére utal, bár a szándék egyértelmû, a helyes megfogalmazásban a 2 db ** rossz helyen van. A mondat végén a létszámtervezésnél a Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság esetében a tervezhetõ kifejezés mintegy választási lehetõséget ad, azonban a 3-as pontban a létszámra vonatkozóan nagyon határozottan  „kell biztosítani”  kifejezést használja. Ez ellentmondást jelent.
6.)A párhuzamosítás, mint szükséges tevékenység, nem egyértelmûen meghatározott. Nem egyértelmû, hogy az a parancsnokság, amely a felsorolt jármûvek mindegyikével rendelkezik, vagy legalább 3 jármûvel, az köteles-e mind a 3-at párhuzamosítani- avagy nem. A gépjármûfecskendõk létszámának 1-1 fõvel való csökkentése azt eredményezi, hogy egyes szervezési kategóriában a párhuzamosítás nem megoldható, 2-es szervezési kategóriában a párhuzamosítás eredményeképpen az 1-es fecskendõ és a vízszállító riasztása után mindösszesen egy 1+2 fõs raj marad a város védelmére. Ez rendkívül kockázatos. A 3-as szervezésû kategóriában is csak a 2-es fecskendõ létszám terhére lehet a párhuzamosítást végrehajtani. Tehát az a megfogalmazás, hogy legfeljebb 3 eszközre terjedhet ki a párhuzamosítás, ez nem megvalósítható, hiszen a 4-es, 5-ös szervezési kategóriában lévõ parancsnokságok esetében is maximum 2 db jármûre vonatkozhat.

„A készenléti szerek közül párhuzamosítás az alábbi szereknél szükséges.
• habbaloltó gépjármû,
• porraloltó gépjármû,
• magasból mentõ (max. 30 méter),
• gyorsbeavatkozó gépjármû,
• vízszállító gépjármû,
• erdõtüzes gépjármû,
• K teher gépjármû,
• egyedi por/hab gépjármû.”

A fenti szerek közül bármelyik vonultatására sor kerül, akkor az adott Parancsnokságon rendszeresített,  párhuzamosításra kijelölt szer a készenlétbõl kivonásra kerül, amely ellentmond, a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok készenlétben tartandó legkisebb gépjármû és technikai eszköz állományáról szóló 7/2006. (II. 10.) BM rendeletben meghatározottaknak.

A Fõvárosi Tûzoltóparancsnok részére a párhuzamosítás intézménye saját hatáskörben engedélyezett, ez azonban ellentétben van a 6-os pontban található párhuzamosításra vonatkozó  „ szükséges ” kifejezéssel. 
Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a tervezett jogszabály olyan jogköröket von el a hivatásos önkormányzati tûzoltóparancsnokság parancsnokától, amelyek a ma még érvényben lévõ azonos tartalmú jogszabálynál megvannak.
Szintén meg kell jegyeznem, hogy a felügyeleti jog és az irányítási jog összefüggéseit, tartalmi elemeit célszerû megvizsgálni és összevetni a jogszabály-tervezet szövegével kiadás elõtt.
Szintén célszerû lenne alapos számításokat végezni annak érdekében, hogy kimutatható legyen a jogszabály elõkészítõ szándéka, mely szerint a meglévõ munkajogi kérdés megoldása csak a jelenlegi szakmai színvonal csökkentésével valósítható meg.
A Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóságok létszám helyzetére vonatkozóan:
 „Dr. Tatár Attila tû. vezérõrnagy, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgató 2005. február 23-án az Országgyûlés Rendészeti Bizottsága elõtt szólt arról, hogy az elkövetkezõ 5 évben 600 fõvel indokolt növelni a Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóságok létszámát. Mind mondta ez a többlet kezeli a meglévõ szolgálatszervezési feszültségeket, biztosítja a mûszaki eszközök kezeléséhez szükséges létszámot, viszont nem oldja meg az érdekképviseletek által képviselt munkaidõ-csökkentést.”

A nyilatkozatot követõ egy év múlva, anélkül , hogy a Hivatásos Tûzoltóság létszáma egyetlen fõvel is  növekedett volna, tehát a 600 fõ hiány továbbra is létezõ valóság , a jogszabály módosítását elõkészítõ BM OKF, létszám növelés nélkül : „A rendelet módosítása azt a célt szolgálja, hogy a tûzoltóságoknál — a jogszabály által meghatározott tûzoltó-technika mûködtetéséhez — a szükséges és elégséges szolgálati létszám készenlétben tartása valósuljon meg.”
Az Indokolás és a 2005. február 23-án tett nyilatkozat nincs összhangban!

A tervezet engedélyezi gépjármûfecskendõ 1+1 fõvel történõ vonultatását, ezzel a létszámmal a szer önálló beavatkozásra nem képes!
Ezen jogszabály módosítás tervezet ( 7/2006.(II.10.) BM rendelettel együtt) nem oldja meg azon lehetetlen helyzetet, amely OKF Fõigazgató tájékoztatóján hangzott el: Zalaegerszegen a hûtõház tûzénél a szerek darabszáma meghaladta a 30-at, a bevethetõ létszám nem érte a 60-at!
Tehát a tervezet ezt az állapotot akarja tartósítani, sõt egyes Parancsnokságokon tovább rombolni , és nem a hatékonyság irányába, a biztonság növelésének
érdekében fejleszteni?! 

  Budapest, 2006. február 27.
                               
                                       
   Tisztelettel:



                                        Nagy Gábor s.k.
                                                Elnök