Kezdölap arrow Hírek arrow Nem a megfutamított kisrendőrökön kell elverni a port
Nem a megfutamított kisrendőrökön kell elverni a port
2010. July 25.
Hatala József országos rendőrfőkapitány a székházostromról és a nyugdíjig tartó továbbképzésekről
Két hónappal a menesztése után a tévében nézte az MTV székházát védőrendőrök megaláztatását. Hívták vissza, de nem ment. Négy évvel később újra csatasorba állt. Hatala József a Népszabadságnak azt mondta: a rendőrség szakmai színvonala alacsonyabb lett, ami részben a kellően át nem gondolt átszervezések következménye.

Két hónappal a menesztése után néhány százan lealázták a rendőrséget az MTV székházánál. Hogyan élte ezt meg?

- Kimondottan nehezen. Este tízkor otthon olvastam, amikor felhívott egy barátom, kapcsoljam be a tévét. Nem akartam hinni a szememnek. Még 2004-ben írtam egy jelentést a rendőrség csapaterős egységeinek rossz és hiányos felszereltségéről és kiképzettségéről, s hogy mindezek milyen veszélyeket rejtenek magukban, ha záros határidőn belül nem változik semmi. Tisztában voltam azzal, hogy milyen állapotban van a karhatalom, de azzal is, hogy amit a tévészékház körül láttam, annál azért minden nehézsége ellenére is lényegesen többre képes. Léteznek a Szabadság téren bevetetteknél jobban felszerelt és felkészültebb egységek is.

- Mi történt 2006. szeptember 17-én a Szabadság téren?

- A részleteket csak hallomásból ismerem. Nagyfokú bizonytalanságot láttam a rendőrség részéről. Korrekt akarok azonban lenni azokkal szemben, akik most ezt a kérdést vizsgálják, és nem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy tudom az igazságot. Nem tudom. Ki kell vizsgálni, pontosan mi és miért történt. Ahol indokolt és jogilag lehetséges, felelősségre kell vonni a felelősöket, majd le kell vonni a történtek tanulságait, és tovább lépni.

- Kideríthető még, hogy pontosan mi történt, és azért kit terhel felelősség?

- Az idő múlása rontja a vizsgálódók esélyeit, de úgy gondolom, az igazság, ha nem is teljesen, de igen nagy pontossággal feltárható. Jelentős mennyiségű dokumentumot adtunk át Balsai úréknak (Balsai István fideszes képviselő miniszterelnöki megbízottként vizsgálja a 2006-os rendőri túlkapásokat – A szerk.): iratokat, jelentéseket, emlékeztetőket, hangfelvételeket.

- Önnek viszont most olyan egységekkel kell rendet teremtenie Észak- és Kelet-Magyarországon, amelyek tagjai között lehetnek olyan rendőrök is, akikről kiderülhet, hogy részt vettek törvénytelenségekben, túlkapásokban.

- A 2006-os őszi események rendőri résztvevőinek többsége parancsot hajtott végre, tették a dolgukat, olykor olyasmit is, ami nem volt helyes. Nyilvánvalóan nem lehet egy kalap alá venni azokat, akik maguk is elkövettek valamilyen bűncselekményt, és azokat, akik csak részt vettek a rendőri akciókban. Bármit is állapítson meg a most folyó vizsgálat, a szervezeten belül mindenképpen őszintén ki kell beszélni a 2006-os eseményekről. Akkor ősszel nem csak egyszerűen rossz rendőri intézkedést láthatott az ország. Sokkal nagyobb, súlyosabb, a rendőrség vezetését-irányítását érintő, súlyos bajokkal szembesült.

- De aki beszélni kezd, áruló lesz. Vagy nem?

- Van egy pont, amikor a zubbony becsületének mindenáron való védelme már nem tartható, és nem is várható el senkitől sem. 2006 őszén a testület túlment ezen a határon.

- Önt a tévészékház ostroma után visszahívta a miniszter. Miért mondott nemet?

- A miniszter úr egyik munkatársa hívott. Azt szerette volna, ha miniszteri tanácsadóként segítem a tömegrendezvények biztosítását. Két hónappal korábban úgy gondolták, addigi munkámat mások jobban végzik. Ugyan milyen tanácsokat adhattam volna? Hogy komolyan kellett volna venni a 2004-es jelentésemet?

- Pintér Sándornak mikor mondott igent?

- Egy héttel a parlamenti bizottsági meghallgatásom előtt kért fel.


- A neve, mint az ORFK leendő új vezetőjéé, több héttel a bizottsági meghallgatás előtt felröppent.

- Tudom, meg is nőtt a telefonforgalmam, és egyre több „volt iskolatársam” tartotta fontosnak, hogy a hogylétem felől érdeklődjön. Nincs ebben titok: húsz éve a miniszter úr mellett dolgozhatok. Amikor felkért, habozás nélkül igent mondtam.


- Ha más kéri fel?

- Elgondolkodtam volna. Pintér Sándorról azonban pontosan tudtam, mit gondol a rendőrség szerepéről, jövőjéről, mik az elvárásai. Nem ígért semmit, csak azt, hogy a lehetőségekhez képest a rendőrség mindent megkap, hogy az emberek biztonság iránti igényét a lehető legnagyobb mértékben kielégíthesse.

- A rendszerváltozás óta minden kormány megígérte a rendőrségnek, hogy többet költ rá.

- Orbán Viktor megerősítette, hogy a kormány biztosítani fogja a rendőrség működésének feltételeit. Nincs okom kételkedni ebben. Nyilvánvaló, hogy az idén már jelentős többlettámogatásra nem számíthatunk, ám van bőven tennivaló házon belül is az ésszerűsítésre.

- Milyen állapotban van a rendőrség ahhoz képest, amilyennek négy évvel ez előtti távozásakor látta?

- Alacsonyabb lett a szakmai színvonal, ami döntően az át nem gondolt, a gyakorlat próbáján elbukott átszervezésekkel magyarázható. Legfontosabb tennivalóink egyike az elmúlt évek úgynevezett szervezeti reformjainak hatásvizsgálata; beváltották-e a hozzájuk fűzött reményeket? Jobb lett a közbiztonság, gyorsabb, hatékonyabb a rendőrség működése? Amikor 2006-ban távozni kényszerültem a testülettől, létezett az autópályarendőrség, és megszűnőben volt a trükkös lopás a sztrádák mentén. Az utóbbi időben újra és mind gyakrabban találkozunk e jelenséggel. Látni kell, hogy a 42 ezer fős rendőrség 15 ezer munkatársának tíz évnél kevesebb szolgálati ideje van. Az ötven éven felüliek száma alig haladja meg a 400-at. Sokan elmentek az elmúlt években csak azért, mert nem látták biztosítottnak a jövőjüket, így inkább a biztos nyugdíj mellett döntöttek. Ez nemcsak létszámveszteséget jelentett, hanem nagyon sok át nem adott tapasztalatot, tudást, információt.

- Politikai elvárás, hogy mindenütt legyen rendőr, és javuljon a közbiztonságérzet. Ezzel szemben áll a testület országosan 3000 fős létszámhiánya. Hogy lesz így minden településen rendőr?

- Az emberek biztonságérzetét pusztán rendőri eszközökkel nem lehet javítani. Több kell hozzá. Munkahely, szociális biztonság, megfelelő jogi környezet. Ami ebből ránk hárul, elvégezzük. Már megszülettek az első jogszabályok azok közül, amelyek a jövőben nagyban segítik majd a munkát. Újra a rendőrség nyomoz például a húszezer forintnál kisebb kárértékű vagyon elleni szabálysértésekben.

- Eddig sem akadályozta meg a rendőrséget senki abban, hogy a 19 ezer forintos értéket ellopó tolvajt elfogja.

- Ez igaz. De az akkor hatályos jogi szabályozás kialakított egy olyan szemléletet, hogy az efféle ügyek nem a mi hatáskörünkbe tartoznak, így nem is kell foglalkozni velük. A húszezer forint alatti vagyon elleni szabálysértések ügyében a jegyző volt hivatott eljárni, akinek persze messze nem volt annyi eszköze és lehetősége a tolvaj felkutatására, mint a rendőrségnek. Én új szemléletet szeretnék igen rövid idő alatt meghonosítani: az emberek problémáját meg kell oldani, de legalábbis törekedni kell rá. Nem azt kell nézni, milyen feltételek nem adottak, hogy miért nem lehet elvégezni a munkát. Minden kollégámnak tudomásul kell vennie, hogy az emberek különbséget tudnak tenni a hivatását odaadással teljesítő és az alibi munkát végző rendőr között. Jobban elfogadják a sikertelenségünket is, ha azt látják és tapasztalják, hogy mindent megtettünk a siker érdekében, de „ennyire futotta”. Úgyhogy a feladat adott: neki kell látni a munkának, ennyi.

- Többször előfordult az elmúlt években, hogy népesebb családok, nagyobb bűnbaráti társaságok hosszabb-rövidebb időre lefegyverezték, megverték vagy csak megfutamították az intézkedő rendőröket.

- Ezt elfogadhatatlannak tartom. Nem szeretném azonban, ha bárki is a „megfutamított” kisrendőrökön verné el a port. Nem ők hibáztak, noha az adott települések polgárai, polgármesterei őket tartják gyáváknak, a rendőri munkára alkalmatlannak. Pedig ők tehetnek a legkevésbé arról, ami történt. Szakmailag elfogadhatatlan, hogy miért küld ki egy vezető két- vagy akár négyfős járőrt, amikor már a bejelentésből kiderül, hogy száznál is többen kaptak kapára-kaszára. Ilyen esetben akkora rendőri erőt kell küldeni, amekkora képes rendet teremteni. Amikor 1997-ben felszámolták a Készenléti Rendőrség miskolci zászlóalját, a szakemberek már a terv hallatán megkongatták a vészharangot: baj lesz abból, ha Észak- és Kelet-Magyarországon nem lesz rövid időn belül bevethető csapaterős egység. Senki nem hallgatott rájuk. A zászlóalj létszámát szétosztották a térségben a megyei főkapitányságok közt. Azóta a térségben élők megtapasztalhatták a következményeket.

-Ma már Miskolcon is van állandó készültségben álló csapaterő az efféle feladatok elvégzésére, és továbbra is van létszámhiány.

- A mostanihoz hasonló méretű létszámhiánnyal küszködött a magyar rendőrség a 90-es évek elején és 1998-ban is. Mindkét időszakban viszonylag rövid idő alatt sikerült megszüntetni a hiányt. Újra kell gondolni a rendőrség toborzási gyakorlatát, megteremtettük a keresztévfolyamos képzés lehetőségét, így minőségromlás nélkül is megduplázhatjuk a kiképzett rendőrök számát.

- Az utóbbi években 2,4–2,7-es tanulmányi átlaggal jelentkeznek a fiatalok a rendészeti szakközépiskolákba. Ez nem túl megnyugtató.

- Nem, ez elgondolkodtató. Miért nem jelentkeznek a jobb képességű, felkészültebb fiatalok rendőrnek? Talán azért, mert nem látják, hogy milyen karriert futhatnak be. Csodálkozik ezen bárki is? 1998-ban 26 ezer forint volt az úgynevezett illetményalap, amelyből különböző szorzókkal és pótlékokkal a rendőri fizetést kiszámolták. Ma 38 650 forint. Tizenkét év alatt a másfélszeresére, csak a másfélszeresére, nőtt. Ha nem fizetjük meg a rendőröket olyan szinten, amilyen szintű munkát elvárunk tőlük, nem lesz elég rendőr.

- Ezt már ezerszer hallották a rendőrök. Ön most több és jobb munkát kér tőlük, ők meg több pénzt és az évek óta ígért életpályamodellt.

- Ebből a helyzetből egyetlen kiút van, ha mindenki elkezdi tenni a dolgát. 1998 és 2002 között egyszer nekiláttak az illetékesek a rendőri életpályamodell kidolgozásának, majd jött a kormányváltás, és a munka leállt. Az addigra bevezetett központi tiszti rendszert is megszüntették. Ha nem is teljesen elölről, de újra kell kezdeni mindent. Emellett ki kell építeni a rendőrség belső képzési és továbbképzési rendszerét. Sok országban időnként vizsgázni kell az új jogszabályokból és szakmai ismeretekből pusztán azért is, hogy valaki a beosztásában maradhasson. Nálunk sem lehet ez másképp. Muszáj tanulni a rendőrnek is, egészen a nyugdíjig.

- Gazdaságilag hogyan áll a rendőrség?

- Ma már egyértelmű, hogy nem volt szerencsés az objektív felelősség alapján kiszabott közigazgatásibírság-bevételeket beépíteni a költségvetésbe. Nem folyt be annyi bírság, mint amennyivel a költségvetés készítésekor számoltak. Hogy miért nem, az persze akár külön vizsgálat tárgya lehet, ám elég józanul belegondolni, hogy milyen világ az, amelyben az autósok fizetési gondokat okozhatnak a rendőrségnek pusztán azzal, hogy nem hajtanak gyorsan, vagy aki mégis, az nem fizeti be a bírságot. Összességében jelenleg hatmilliárdos adósságot görgetünk magunk előtt, bár a megyei főkapitányságok előrejelzései alapján ez az összeg az év végére akár a húszmilliárdot is elérheti. Persze azt azért még megvizsgáljuk, hogy a megyék mire alapozzák a költségvetési prognózisukat.


Forrás: http://nol.hu

 

 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Jelenleg 1 vendég online
Tűzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux s
PHP: 5.2.17
MySQL: 5.5.31-0+wheezy1-log
Idő: 08:18
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1135
Linkek: 75