Az RSZTÉF munkavállalói oldal soros ügyvivõjének átadott álláspontunk a megállapodás elutasításáról. Juhász Gábor Államtitkár Úr
Belügyminisztérium Tisztelt Államtitkár Úr! A Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete, a 2006. évi bérpolitikai intézkedésekrõl kötendõ, a hivatásos szolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó RSZTÉF megállapodást nem fogadja el, azt nem írja alá.
Indokolás:
1.) Munkaidõ csökkentése!
Nem fogadható el, hogy a 40 óra felett teljesítet munkaórákat, nem szándékoznak túlóraként elismer-ni és a jelenleg hatályos Hszt. alapján szabadidõben vagy az illetményben elismerni! Teszik ezt Önök annak ellenére, hogy frakció és pártbéli társaik Filló Pál és 5 képviselõ társa, egyértelmûen megfogalmazta a 18107/3 számú mosósító indítvány indokolásában:
„A munkaidõ szervezés egyes szempontjairól szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelvének (továbbiakban: irányelv) 6. cikke értelmében a heti munkaidõ, a túlórát is beleértve, a referencia idõszak átlagában nem haladhatja meg a heti 48 órát „
A törvény módosítás általános vitájában elhangzott expozéjában Ön jelenti ki a következõket:
„Az európai uniós tagságból eredõen továbbra is szükség van a jogharmonizációs tevékenységre, melynek keretében például a rendvédelmi szervek hivatásos állománya tekintetében is érvényesíteni, kell a munkaidõ-szervezés egyes szempontjairól szóló
2003/88/EK irányelv rendelkezéseit”
Ugyanakkor 2005. december 01-én itt az RSZTÉF ülésén szintén Ön jelenti ki,(idézet a szószerinti jegyzõkönyvbõl):
”De azt azért állítanám, hogy amire Önök hivatkoznak, az egy ajánlás. És ebben az ajánlásban a Belügyminisztérium valószínûleg csaknem erején felül, de az elsõ lépéseket megteszi. Az, hogy Önök ezt olyan mértékig tartják elfogadhatatlannak, hogy így az egész mostani béremelési javaslatra azt mondják, hogy elfogadhatatlan, és hogy csak feszültségeket próbál megoldani, akkor kérem, hogy a saját álláspontjukat próbálják meg felülvizsgálni. Hiszen, amit Önök akarnak például, éppen Kajsza úr nyilatkozata alapján, az 36 milliárdba kerül.
Az azt jelenti, hogyha ennek a pénznek, amirõl most itt beszélünk összesen, a duplája lenne, a maguk igényei még akkor is kielégítetlenek lennének. És persze én tudom, hogy egy harcias
férfinak lehetnek adott esetben nagystílû igényei, de higgyék el, hogy ezeket az igényeket mindig a pénzügyi realitások keretein belül kell valamilyen módon elképzelni. Ezért én úgy hiszem, hogy a Belügyminisztérium jó úton jár, amikor az ajánlások dolgában is, nemcsak a direktívák, no, azok kötelezõek különben, nemcsak a direktívák, hanem az ajánlások dolgában is tesz egy lépést, és ugye, mintegy három éven belülre céloztuk meg, hogy munkaidõ dolgában arra a szintre jutunk.”
Tisztelt Államtitkár Úr!
Az irányelv (directive) a Tanács vagy a Bizottság által kiadott jogszabály. Általában valamennyi tagállam számára elõír bizonyos kötelezettséget, elérendõ célokat, de a teljesítés módját a tagország belsõ jogszabályalkotására bízza. Az irányelvek szabályait a tagállamoknak be kell építeniük a nemzeti jogrendjükbe. Ez azt jelenti, hogy az irányelvnek megfelelõ jogszabályt kell alkotni, vagy pedig a nemzeti jogszabályokat módosításokkal hozzá kell igazítani a közösségi normákhoz.
Önnek, a részletes vita lezárása elõtti szavait idézem:
”16 módosító indítvány érkezett a beterjesztett javaslathoz, ezek közül a kormány támogatja azt a módosító javaslatot, amely részben vagy egészben készenléti jellegû szolgálati beosztásokban a meghatározható heti leghosszabb munkaidõ csökkentésére vonatkozik. Ezzel a szabályozás összhangba kerül, közeledik a munkaidõ-szervezés egyes szempontjairól szóló Európa tanácsi irányelv rendelkezéseihez, tartalmazza a referencia-idõszak pontos, négy hónapos megjelölését, illetve az irányelv által nevesített tevékenységek, például a tûzoltók esetében a munkaidõkeret legfeljebb hat hónapban történõ meghatározását.”
Majd folytatja:
„Alapvetõen az a legnagyobb gond a tûzoltók munkaidõ-kedvezményének kérdésében, hogy ez maguk a tûzoltók számításai szerint is mintegy 36 milliárd forintos terhet róna a központi
költségvetésre, amit a mai viszonyok között nem tudunk vállalni.”
Valóban történt számítás, de ez több évre elosztva, és nem a 2006. évre vonatkozott.
A Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóságok 2006. évi teljes költségvetésének
ELÕIRÁNYZATA: 33 509,1 millió forint!
Senki nem gondolhatja komolyan, hogy a Tûzoltóság egy évi teljes költségvetési összegét, amely magában foglalja a személyjuttatást és a dologi kiadásokat, meghaladja 2. 5 milliárd forinttal a tûzoltók számítása! Továbbá az irányelvben megfogalmazottak Hszt- vel
történõ összhangba hozatalának elmaradásáért nem a Tûzoltóság állományát terheli a felelõsség, hanem a mindenkori kormányzatot!
2.) Illetmény kérdése!
Szintén, a törvény módosítás általános vitájában elhangzott expozéjában Ön jelenti ki a következõket:
„A megnövekvõ feladatok, a közrend és közbiztonság szilárdítása a szakmai döntések és
intézkedések mellett indokolttá teszik az érintett rendvédelmi szervek hivatásos állományának fokozottabb anyagi és erkölcsi megbecsülését, illetmény- és jövedelmi viszonyainak további javítását, az átlagot megha-ladó megterheléssel járó szolgálati tevékenység kiemelt díjazását.
A kormány szándékai szerint a rendvédelmi szervek közül a rendõrség és a határõrség legnehezebb körülmények között szolgálatot teljesítõ és alapvetõen a végrehajtói feladatokat ellátó állománya részére további differenciált illetménynövekedést kívánunk biztosítani, amit a
Hszt. kötött illetményrendszere miatt csak kiegészítõ illetménypótlékkal lehet biztosítani.
A fenti kormányzati döntés az egyes rendvédelmi szervek állománya kereseti viszonyai közötti különbségek csökkentését, mindenekelõtt a rendõrség közbiztonsági területen szolgálatot teljesítõ állományának felzárkóz-tatását hivatott biztosítani.”
Természetes egyetértünk azzal a szándékkal,hogy a legnehezebb körülmények között szolgálatot teljesítõ és alapvetõen a végrehajtói feladatokat ellátó állomány részére,a Kormány további differenciált illetménynöve-kedést biztosít, amit a Hszt. kötött illetményrendszere miatt csak kiegészítõ illetménypótlékkal lehet biz-tosítani, de nem értünk egyet azzal, hogy ez korlátozódik a Rendõrség és a Határõrség állományára! A fenti kormányzati döntés az egyes rendvédelmi szervek állománya közötti kereseti viszonyonyok különbségének csökkentését hivatott biztosítani, de ez csak az adott rendvédelmi szerven belülüli kereseti viszonyok közötti különbözetet csökkenti, a szervezetek alapvetõen végrehajtói feladatokat ellátó állománya között növeli a különbséget! A megnövekvõ feladatok, a közrend és közbiztonság szilárdítása, az átlagot meghaladó megter-heléssel járó szolgálati tevékenység a Tûzoltóság legnehezebb körülmények között szolgálatot teljesítõ és alapvetõen a végrehajtói feladatokat ellátó
állománya részére is indokolja az átlagot meghaladó kiemelt díjazás, a differenciált illetménynövekedést! Ezt a , differenciált illetménynövekedést a Veszélyes tûzoltói beosztás pótlék jelenlegi 45%-os mértékérõl 90 %-ra történõ emelésével, vagy a közterületi
pótlék Tûzoltóság végrehajtói feladatokat ellátó állománya vonatkozásában is bevezetve látjuk biz-tosíthatónak!
3.) Érdekérvényesítés eszközei!
A szakszervezetek részére biztosított érdekérvényesítés eszközeirõl nem szándékozunk lemondani!
Budapest.2005.december. 19.
Tisztelettel:
Nagy Gábor
elnök
elnök
|
Hírek 
