Legyen hûségpénz a fiatalabb rendõröknek is, ne szigorítsák a nyugállományba vonulás feltételeit, és joga legyen a sztrájkhoz a rendõrnek és tûzoltónak is - ezt szeretné a Független Rendõr Szakszervezet. Draskovics Tibor rendészeti miniszter március 20-ra várja egyeztetésre a szakszervezetet.

 

Az új szabályzó arról szólna, hogy 52 éves kor alatt nem lehet teljes nyugdíjjal elmenni és afölött is korlátozó intézkedéseket szeretnének bevezetni - mondja Pongó Géza a Független Rendõr Szakszervezet fõtitkára. Jelenleg akkor mehet el 25 év szolgálat után a rendõr nyugállományba, ha egészségügyileg alkalmatlan a munkája ellátására, vagy beosztásából felmentették, illetve olyan helyre szervezték át, ahol számára kedvezõtlenebbek a feltételek, alacsonyabb a beosztása vagy távol van a lakhelyétõl. Ebben az esetben választhatta a nyugdíjazását - mondja Pongó Géza.

- E tekintetben teljes változás állna be. Ha egy rendõrnek 25 vagy 30 év szolgálati viszony után megszûnik a munkahelye, és egy másik állást ajánlanak fel neki helyette, de azt nem fogja elfogadni, akkor nem választhatja a számára kedvezõbb nyugállományba vonulást. Ezt felháborítónak tartjuk, és ezért is kezdeményeztük ennek a fórumnak az összehívását.

Negyvenkétezer rendõrbõl két-három ezren vannak a negyvenes korosztályból, és háromszázötvenen az ennél idõsebbekbõl. A tavalyi pályaelhagyó rendõrök túlnyomó többségében ebbõl a korosztályból kerültek ki. Az õ jutalmazásukra alkották meg a korpótlékot. A független szakszervezet fõtitkára szerint a tervezett bruttó 40 ezer forintos plusz havi összeg késõi ígérete nem lesz elegendõ a kollégák megtartásához.

- Ráadásul e kollégák egy része vezetõ beosztású, aki nem biztos, hogy rá lenne szorulva erre a plusz összegre. Mi azt szeretnénk, ha szélesebb rendõri társadalom kapná meg ezt a juttatást. Miért ne kaphatná meg akár egy 15 éves szolgálati jogviszonnyal rendelkezõ rendõr is? Örülünk, hogy a miniszter úr és a munkatársai úgy gondolkoznak, hogy díjazni kell a nagyobb tapasztalatú rendõröket, de az állomány 90 százaléka nem fog ebbõl részesülni.

Legyen joga sztrájkolni a rendõrnek, tûzoltónak, vámosnak, börtönõrnek és a többi fegyveres testületnél dolgozónak is. Ezt akarja elérni már régóta a független szakszervezet. Pongó Géza abban bízik, hogy az állampolgári jogok biztosának pozitív állásfoglalása talán most elõsegíti ezt.

- Egyáltalán nincs miért aggódniuk a kollégáinknak – mondta Draskovits Tibor rendészeti miniszter. - A szolgálati viszonyról szóló törvény módosításában megegyeztünk még decemberben a rendészeti területen mûködõ szakszervezetekkel. A kiindulópont éppen az, hogy nekik volt sok, egyébként általam is támogatható törvénymódosítási javaslatuk, és vállaltuk, hogy ezeket összefoglalva a parlament elé terjesztjük. A törvényalkotás nem szakszervezeti kívánságmûsor, ebbe olyan elemek is bekerülnek, amiket nem a szakszervezetek kezdeményeztek, hanem a kormány tartana fontosnak.

A miniszter hozzátette, hogy 2007 vége óta a legalább 20 éves szolgálati idõvel rendelkezõ rendõrök és más szolgálati viszonyban állók esetében rögzítik, hogy mennyi nyugdíj illeti meg õket. Ha utóbb a nyugdíjszabályok változnak, rájuk mindig a kedvezõbb fog vonatkozni.

- Szeretnénk véget vetni annak, hogy a mai szabályok szerint a hosszabb szolgálati idõvel rendelkezõ rendõrök több nyugdíjat kapnának nyugdíjként, mint amennyi a nettó keresetük akkor, amikor munkában állnak – mondta a miniszter. - Ez nemcsak igazságtalan más társadalmi csoportokkal szemben, de teljesen értelmetlen is, mert arra ösztönöz, hogy tessék minél hamarabb nyugdíjba menni, ami egyébként szerintem az egyén számára sem jó választás, a társadalom számára meg bizonyosan nagy veszteségekkel jár. Mi ezt az ellentmondást úgy akarjuk megoldani, hogy rövidesen bevezetünk egy olyan pótlékot, amibõl a 25 évnél hosszabb szolgálati idõvel rendelkezõ rendõrök részesülnének. Tehát a 25 és 30 éves szolgálati idõ között havi 40 ezer, 30-35 éves szolgálati idõ esetén havi 50 ezer, 35 évesnél hosszabb szolgálati idõ esetében pedig 60 ezer forintos pótlékot kapnának havonta.

Arra a felvetésre, hogy a rövidebb szolgálati idõvel rendelkezõknek nem kínálnak pluszpénzt, a miniszter ezt mondta: a világgazdasági válságban nincs napirenden az általános béremelés a közszférában. A kormány nem tervez változást a sztrájkjogban sem, tehát a rendõrök továbbra sem sztrájkolhatnak.

- Az a sokféle kedvezmény, ami a szolgálati viszonyban állókat megilleti, amelyek jelentõs része éppen a nyugdíjazáshoz kapcsolódik, azért áll fenn, hogy ellensúlyozza azokat a jogkorlátozásokat, például a sztrájkjog korlátozását, ami együtt jár ezekkel a speciális és egyébként nagy társadalmi elismerést érdemlõ hivatásokkal.

Dátum: 2009-03-11 09:31:19

 

Nagy Emese