Kezdölap arrow Hírek arrow FTSZ Hírek arrow Veszedelmes viszonyok!
Veszedelmes viszonyok!
2007. November 05.

 

Meddig tilos a tűzoltóknak a munkabeszüntetés?

Ha tárgyszerűek akarunk maradni, akkor figyelembe kell vennünk az Alkotmány idevágó  rendelkezéseit. Ilyen például az egészséges környezethez, a magántulajdonhoz, vagy az élethez való  jog. Természetesen a kérdést tovább, alacsonyabb szinteken is szabályozzák. Ilyen a Szolgálati Törvény, ahol a munkabeszüntetést tiltják a Rendvédelmi Szervek munkavállalói számára.

 

 

Image
(2006.11.23. Párizs - Fotó: www.parisist.com) 

E tiltást az állampolgárok érdekére hivatkozva hozták meg. Úgy látszik tehát, hogy számunkra, ha jogkövető magatartást tanúsítunk, ez a tiltakozási forma nem létezik. Ezek tehát az indokok, a teljesség igénye nélkül.

De mi lenne a munkabeszüntetés oka? A tapasztalatok az egész világon (mármint a kultúrált részén)  bizonyítják, hogy eredményes tárgyalásokat csak akkor lehet folytatni, ha mindkét fél kezében van eszköz. A munkavállalói oldal számára az egyetlen, valódi érv: a munkabeszüntetésre való felkészülés. A későbbi tárgyalásokon ez az érv többnyire hatékony. Tehát fontos eszköz. Annyira, hogy az alkalmazása nélkül is lehet eredményeket elérni, elegendő hangoztatni.

A rendvédelmi dolgozók kezéből ezt az egyetlen hatékony eszközt csavarták ki. Mert ilyen kényszerítő erő felmutatása nélkül a regnáló hatalom tárgyalási készsége, legalábbis megkérdőjelezhető. A megállapodásra való hajlandósága pedig nulla. Számukra a megállapodás: a diktátum elfogadása.

Miért fontos a Rendvédelem? A napi élet, a nyugalom, a magán és társadalmi tulajdon, a törvényesség, a biztonság, az élet szentsége miatt. Működő rendvédelem nélkül nincs Törvény.

A rendvédelmi dogozók Törvények, szabályok, parancsok között élnek, Alkotmányos jogaik egy részéről lemondanak, tulajdonképpen a saját biztonságukról, a saját életükről is. Erős kötöttség jellemzi őket szolgálatban, a magánéletben, fizetésük alacsony, megbecsülésük semmi. Ez egyfajta modern rabszolgaság, még ha önként vállalt is. Ezért a „szolgaságért” cserébe jogokat adtak a törvényhozók, teljes lojalitást várva el.

Ez a lojalitás jelentkezik a mindennapokban, a szolgálat során, emberek mentése, védelme, a jogszabályok betartása, betartatása közben. Elmondható, hogy a polgárok, végső soron az állam, az ország belső védelme a rendvédelmi dolgozók hivatástudatán áll, vagy bukik. Védelemre mindenkinek szüksége van, erre van jó példa: a felháborodott szavazók elől a politikusok a rendőrök mögé bújtak. Azok mögé a rendőrök mögé, akiknek jogait Alkotmány és Törvényellenesen veszik el. A
lojalitás kétoldalú: ha elfogadom a többletteljesítményt, többet adok. S ha elveszek? Kevesebbet kapok. Akár a védelemből is.

Ha elmondható, hogy a kötelességteljesítésünket Törvények garantálják, akkor nyilvánvaló, hogy a jogainkat is. Ennek a szabály, illetve feltételrendszernek a megváltoztatására van lehetőség: szintén a jog keretei között, tárgyalásos úton. Ugyanis a jogállam egyik fő ismérve az, hogy a hatályos jogot mindenki betartja. Ha nem így történik, akkor jogállamról nem beszélhetünk. Illetve beszélhetünk, de csak, mint elérendő célról. De ez a cél (már ha valóban cél), a távoli jövőben található, hiszen még csak beszélünk róla.

A Szolgálati Törvény módosításának módjával a kormány megszegte Alkotmányos kötelezettségét, megsértette a Jogalkotási Törvény rendelkezéseit. Nem készült hatástanulmány, a Törvény által előírt együttműködéstől nagyvonalúan eltekintett. Tette ezt a kormány annak ellenére, hogy a szakszervezetek jelezték a problémát, kifogással éltek a jog megsértése miatt. Az érdekképviseletek több nyilatkozatban a nyilvánossághoz fordultak, így e Törvény és Alkotmánysértés ténye nem lehetett titok. A Parlament ennek ellenére megszavazta a nyilvánvalóan jogellenesen elkészített és benyújtott Törvénytervezetet. Ezért hazánkat még ne jellemezzük jogállamként, mert nem az.

A rendvédelmi szervek dolgozói Magyar állampolgárok, de a többi polgárnál lényegesen kevesebb joggal rendelkeznek. Alkotmányos és emberi jogi értelemben egyaránt. Hiszen melyik állampolgártól várható el, hogy parancsra az életét kockáztassa? A magánéletbe való beavatkozás mértékéről nem is szólva. A jogtól részlegesen megfosztott emberek természetes reakciója a felháborodás, ha még a maradék keveset is elveszik tőlük, főleg, ha azt törvényellenesen teszik. Ez a kormányzati magatartás nem valószínű, hogy mélységes elkötelezettséget váltana ki, sem a kormányzat, sem az életképtelen jog irányába.

Vegyünk példát a politikusoktól? Nos, ha így tennénk, akkor, ha törvényellenesen is, de egymást érnék a rendvédelmi sztrájkok. Ki oltana tüzet, ki védené meg a politikusokat? Ebben az esetben nem lenne szerencsés a törvényekre hivatkozni, hiszen attól szegényes érv, aki maga is törvényszegő. Talán el kellene gondolkodni ezen a „felelős” politikusoknak, mielőtt valami visszavonhatatlan történik. Ez az út tovább nem járható. Nem „csak” az ország, hanem az ő személyes érdekükben is változtatni kell ezen a törvényellenes gyakorlaton.

Talán nem köztudott: a rendvédelmi szervek személyi tartaléka költségvetési okok miatt rendkívül alacsony. Ennek egyenes következménye, hogy a szolgálatot teljesítők sok esetben lábon hordanak ki betegségeket, nem törődve a későbbi egészségügyi következményekkel. A szolgálat érdekét előbbre tartják, mint a saját egészségüket. Most még így van ez…

Nekünk nem kell megszegni a törvényeket, mint a kormánynak. Elég, ha orvoshoz megyünk, ha kell. Nincs, aki helyünkre állna. A politikusokat könnyű pótolni. De ki áll a mi helyünkre? A taxis-blokád, a parlamenti szünetek, az őszödi beszéd bizonyítja: az ország megvan politikusok nélkül. És rendvédelem nélkül? Valamit: valamiért. Veszedelmes viszonyok ezek…

Ördög László


Image
(2006.11.23. Párizs - Fotó: www.parisist.com)

 

 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tűzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux s
PHP: 5.2.17
MySQL: 5.5.31-0+wheezy1-log
Idő: 15:44
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1135
Linkek: 75