Kezdölap arrow FTSZ arrow Levelek arrow Tisztelt Miniszter Úr!
Tisztelt Miniszter Úr!
2007. September 03.
Takács Albert levelére reagálás: 
 
Megtisztelő válaszlevelét megkaptam s felemelő az a tény, hogy levelét Ön személyesen írta alá. Számomra ez azt jelenti, hogy elődei gyakorlatával szakítva, a feladatot Ön végezte el s nem kiadta más személynek. Tudom, hogy az Ön beosztásában az ilyen levelek csupán nem tervezett, talán felesleges munkavégzésnek tűnnek, ezért köszönöm válaszát.

Megtisztelő figyelmét elkerülte talán az a tény, hogy az Ön véleményét kértem s nem másokét. Az Önét, személy szerint. Sajnos, válaszleveléből kitűnt, hogy Ön kikérte az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium álláspontját is. Ez természetesen helyes egy Kormánytag részéről, aki a Kormány politikájának egészét hivatott képviselni, de kérdéseimet egy általam nagyra tartott jogtudósnak vetettem fel, Önnek.

Mélységes szomorúsággal töltött el az a felismerés, hogy Ön nem feltételezte rólam azt az egyszerű képességet, hogy ha az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium álláspontja érdekel, akkor levelem nekik címzem s nem Önnek. Való igaz, hogy több írásomban elismertem képességeim alacsony mivoltát, de nem lenne szerencsés, ha e beismeréseket azonosítanák az érdekképviseletek intelligencia-szintjével.

Köszönöm, hogy a HSZT rendelkezéseiről felvilágosított s a BM rendelkezéseit is érthetővé tette számomra. Mélységes hálaérzetemből mit sem von le az a tény, hogy az érvényben lévő rendelkezéseket, Törvényeket s ezek módosításait folyamatosan figyelemmel kísérem. Ez a dolgom s ezért minden segítséget köszönettel veszek.

Természetesen Önnek igaza van: az általam felvetett probléma valóban nem sért Törvényt. Pusztán méltánytalan azokkal szemben, akik az életüket kockáztatják mások érdekében. Valóban Törvényes a helyzet, úgy értve, hogy betű szerint. Azonban ha ez a Törvény tökéletes, akkor miért módosították az évek során több esetben? Jelen probléma is megérhetne egy ilyen módosítást, különös tekintettel arra a tényre, hogy az Államháztartásnak nem jelent újabb terheket, hiszen a szükséges összeg rendelkezésre áll, a tűzoltóságok költségvetésének szerves része. Egyébként álláspontunk nem új, hiszen a Belügyi Érdekegyeztető Tanács ülésein a szakszervezetek több alkalommal felvetették.

Van egy jogszabály, mely lehetővé teszi, hogy a személyi bérmaradvány felhasználható legyen dologi kiadásokra is. Nehezen kétségbevonható az a tény, hogy az Állam a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságokat folyamatosan alulfinanszírozza. E két dolgot együtt vizsgálva arra a következtetésre juthatunk, hogy az említett probléma valójában azért nem megoldható, mert így a HÖT-ök legalább annyi plusz bevételhez juthatnak, melyből ha mást nem is, de a halaszthatatlan javításokat, vagy egyéb költségeiket finanszírozni tudják. Idézet az OBH 4047/2006 számú ügy szövegéből: A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója ezzel szemben - a szentgotthárdi őrssel összefüggésben - a következőkről tájékoztatta Körmend HÖT parancsnokát: "Bízva a Parancsnok Úr működési területe iránti elkötelezettségében, saját hatáskörükben lehetőség van évi 450 óra túlszolgálat elrendelésére, esetleg 24/24 órás szolgálat elrendelésére, melynek fedezetét saját finanszírozásból - pl. a tartós betegállományban lévők társadalombiztosítás általi finanszírozás miatt keletkezett tartalékból - kell biztosítani." Ebből úgy látszik számomra, hogy fenti következtetésem a szándékokat tekintve megállja helyét.

A HSZT előszavát és indoklását olvasva osztom az Ön véleményét: a jogalkotók szándéka az áldozatos és veszélyes munka elismerése volt. Észrevételem az elmélet és a gyakorlat közötti ellentmondásra vonatkozik, s nem utolsó sorban a méltánytalanságra. Mert talán lehet így nevezni azt a helyzetet, mikor egy irodában dolgozó tűzoltó egészségügyi szabadság idején ugyanannyit keres, mint szolgálatteljesítése idején, közben pedig az a tűzoltó, aki az Ön kétségkívül helyes meglátása szerint is „áldozatos és veszélyes munkát végző” személy, nem. Valóban ez lett volna a jogalkotó szándéka?

Megtisztelő levelének van egy olyan eleme, melyben sajnos nem tudok Önnel egyetérteni. Nem tartom szerencsésnek összehasonlítani a hivatásos állományt és a polgári munkavállalókat. Teszem ezt azért, mert a két említett embercsoportra más és más Törvények vonatkoznak. A hivatásos állomány ráadásul Alkotmányos jogai egy részéről is le kellett mondjon. Sőt, az eskünkben az élethez való jogunkról is lemondunk, holott ez egyetemes Emberi jog. Jól látható tehát az áldozatvállalás tekintetében a két csoport közötti különbség.

Azonban, ha valóban összehasonlítani akarjuk e két csoportot, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a jogokat sem. Például figyelemre méltó a sztrájkjog intézménye. A valódi összehasonlításnak akkor lenne értelme, ha a két Törvény, a HSZT és a Munka Törvénykönyve a jelenleginél jóval közelebb állna egymáshoz a jogok tekintetében. S még nem is szóltunk az átlagos munkavállalók és a tűzoltók munkaideje közötti különbségekről, annak honorálásáról. Ide tartozhat még az Ön neve által fémjelzett vizsgálat eredménye s az Unió 88/2003-as direktívájának szerintünk felemás teljesülése is.

Ön ír a „veszélyes körülmények között végzett munka kompenzálásáról”. Való igaz, a „kedvezményes munkaidő kiszámítása” erről szól. Az Ön neve által fémjelzett OBH 5389/2005. sz. ügyben tett megállapításai szerint a tűzoltók által végzett túlmunka sem illetményben, sem szabadidőben nem kerül megváltásra. Ha elfogadjuk ezeket a megállapításokat, akkor nyilvánvaló, hogy a veszélyes körülmények között végzett munka kompenzálása a normál munkaidőre vonatkozik. Ha ez így van, akkor a tűzoltókat az eddiginél is jobban kellene ilyen tekintetben kompenzálni, hiszen több munkaidőt teljesítenek és a jogalkotó szándéka a normál munkaidőre vonatkozhat.

Az Ön által, az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosaként elvégzett munka mennyisége és minősége minden rendvédelmi dolgozó szemében tiszteletre méltó. Megállapításai, intézkedései egyértelműek. Különös talán, de be kell ismernem: hűséges olvasója vagyok jelentéseinek, munkám során nagy segítséget nyújtottak s nyújtanak ma is.

Az Ombudsmanok munkája, szerepe kiemelt jelentőségű lenne fiatal demokráciánkban. Szükség van tevékenységükre. Sajnálatos tény, hogy munkájuk nehéz, bonyolult, időrabló. E nemes feladatnak azonban minden esetben magas színvonalon felelnek meg. Mégis, jogaik csupán a javasatok, kezdeményezések, ajánlások szintjéig terjednek. E jelentések olvasása, értékelése során számomra egyértelművé vált: a jelentések készítői számára fontos a jog, fontosak a tűzoltók s nagyon fontosak az állampolgárok, azok biztonsága. Valamennyi ajánlás, javaslat ezek szellemében született.

Azonban tény, hogy e javaslatok csupán javaslatok maradnak esetünkben. Sem a Kormány, sem maga a Törvényhozás nem veszi figyelembe a jelentéseket. Ha több jelentés szövegét, eredményét egymás mellett vizsgáljuk, látható, hogy az aláíró személyén és a dátumon kívül alig valami változott.

Kérem, engedje meg, hogy két jelentést említsek meg: az OBH 5389/2005. számú ügyet és az OBH 4047/2006. számú ügyet. E két jelentés egyebek mellett foglalkozik a tűzoltóságok és a tűzoltók helyzetével. Sajnálatos tény, hogy e két jelentés között eltelt időben az intézkedések, javaslatok sora nem rövidült, hanem talán bővült. Valószínűsíthető tehát, hogy az eltelt időszakban a tűzoltóságok, tűzoltók, Önkormányzatok és a védendő állampolgárok helyzete legalábbis nem javult.

Tisztelt Miniszter Úr!

Kérem, nézze el nekem, hogy leveleimben csak a tűzoltókkal foglalkozom. Tény, hogy a Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezetének vagyok választott tisztségviselője, így feladatom e szervezet tagjaihoz kötődik.
 
Szerintem Hazánk nem csak költségvetésből, területből, üzleti, politikai érdekekből áll. A Haza mi magunk vagyunk, emberek. Tiszta szívvel kijelenthetem: az Ország polgárait, az Országgyűlési képviselőket, a Kormány tagjait, a Minisztereket, azok családtagjait a tűzoltók életük árán is megvédik, így Önt és szeretteit is. Ezért csupán némi empátiában reménykedtünk, ám reményünk és a valóság nem találkozott.

Tisztelt Miniszter Úr!

Álláspontját jól megértettem.

Megtisztelő figyelmét köszönöm s Önnek további politikai munkájához jó erőt, egészséget kívánok.

Üdvözlettel:

Ördög László
Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete Vezető Testületi tag.

Előzmények:
 
 
 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tűzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux s
PHP: 5.2.17
MySQL: 5.5.31-0+wheezy1-log
Idő: 08:36
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1131
Linkek: 76