Kezdölap arrow FTSZ arrow Bíróság I. fokú ítélete
Bíróság I. fokú ítélete
2007. May 22.

 Image

Álláspontom,  PAKS város Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóság készenléti szolgálatot ellátó állománya által kezdeményezett peres eljárásban,  a szekszárdi Munkaügyi Bíróság I. fokú, a túlmunka tárgyában  hozott , közbensõ ítéletérõl.

A jogállamiság elve, és az abból fakadó jogbiztonság követelménye (Alkotmány 2. § (1) bekezdés),  közösségi jog megfelelõ alkalmazása (Alkotmány 2/A §. (1) bekezdés), továbbá a hátrányos megkülönböztetés tilalma (Alkotmány 70/A. § (1) bekezdés), az egyenlõ munkáért egyenlõ bérhez (Alkotmány 70/B. § (2) bekezdés), a végzett munka mennyiségének és minõségének megfelelõ jövedelemhez (Alkotmány 70/B. § (3) bekezdés), sérelmének, illetve közvetlen veszélyének gyanúja nem kizárható,

JELENTÉS 

A Kormány részére 
(2005. november)

 Javaslat a soron következõ Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO) ülésén képviselendõ magyar álláspontra, a munkaidõ-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88 (EK) számú irányelv módosításának állásáról, a soron következõ(EPSCO, 2005. december 8.), politikai megállapodási szándékkal tervezett tárgyalási fordulóra.

Részlet:

„Az irányelv hatálya

A hazai jogszabályok közösségi joggal való megfelelésének vizsgálatakor a kiinduló, alapvetõ kérdés természetesen az, hogy egyáltalán mely területekre terjed ki az irányelv hatálya, és ennek megfelelõen mely hazai jogszabályokat kell az elemzésbe bevonni.   

 A 2003/88/EK irányelv 1. cikke az irányelv hatályának meghatározásánál visszautal a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönzõ intézkedések bevezetésérõl szóló 89/391/EGK keretirányelv hatályára. Ezzel kimondja, hogy a munkaidõ irányelvet alkalmazni kell a 89/391/EGK irányelv 2. cikke szerinti valamennyi köz- és magántevékenységi (ipari, mezõgazdasági, kereskedelmi, közigazgatási, szolgáltatási, oktatási, kulturális, szabadidõs stb.) ágazatban.  

Ugyanakkor a 89/391/EGK irányelv 2. cikke azt is rögzíti, hogy az irányelv nem alkalmazható ott, ahol az egyes különleges közszolgálati tevékenységekre, mint amilyen a fegyveres erõk vagy a rendõrség vagy a polgári védelmi szolgálatok egyes különleges tevékenységeire jellemzõ sajátosságok szükségszerûen ellentétben állnak vele. 

Az Európai Bíróság több ítéletében is értelmezte a fenti kitételt a munkaidõ szabályozásával összefüggésben. Így a C-397/01 számú Pfeiffer ügyben, illetve a C-52/04 számú, a hamburgi tûzoltók által indított perben, elõzetes döntéshozatal keretében hozott indokolt végzésben is kimondta, hogy a 89/391/EGK irányelv 2. cikkében említett szektorok nincsenek teljes egészében kivéve a keretirányelv, illetve ebbõl következõen a munkaidõ irányelv hatálya alól. Kizárólag olyan konkrét tevékenységek zárhatóak ki ezen szektorok esetében is, amelyeknek a sajátosságai ezt indokolják, azaz amelyek elõzetesen nem tervezhetõk, pl.: katasztrófa, súlyos baleset esetén. A munkaidõ hosszára vonatkozó korlát túllépése ezért csak olyan különlegesen súlyos és sokakat érintõ körülmények esetén lehetséges, amikor a közérdek védelméhez nélkülözhetetlen szolgáltatások megfelelõ mûködésének biztosításához fûzõdõ érdek átmenetileg felülírja a beavatkozó egységekben, illetve mentési tevékenységet végzõ egységekben dolgozó munkavállalók biztonságához és egészségének védelméhez fûzõdõ érdeket.  

Összegezve: a munkaidõ irányelv hatálya univerzális, az alól csak egyes konkrét    tevékenységek kaphatnak mentességet, egyes különleges közszolgálati szektorok esetében – különleges körülmények fennállása esetén.

 

Összehasonlítás: 

 

1997. évi LXVII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról

34. § (1)[1]7 A bíró munkaideje heti negyven óra. A munkaidõ – napi nyolc óra alapulvételével – havi, illetve négy heti keretben is megállapítható.

(2) A bíró a munkáját a bíróság szervezeti és mûködési szabályzatában rögzített munkarend szerint végzi.

35. § (1)[2]8 Bírói feladatok ellátása céljából a bíró kötelezhetõ készenlét és ügyelet teljesítésére. A bíró heti munkaideje és a készenlét, illetve az ügyelet alatt végzett munka idõtartamának együttes mértéke a heti negyvennyolc órát nem haladhatja meg. Munkaidõkeret megállapítása esetén a heti munkaidõ együttes mértékét a munkaidõkeret átlagában kell figyelembe venni.

(2) A készenlét, ügyelet teljesítéséért a bírót külön díjazás illeti meg.

[27 A 34. § (1) bekezdése a 2001: XVI. törvény 29. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

28 A 35. § (1) bekezdése a 2001: XVI. törvény 29. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.]

 

2001. évi XVI. törvény a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggõ törvények jogharmonizációs célú módosításáról

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

X.


Záró rendelkezések

A felsorolt irányelvek közül a munkavállalók szolgáltatások nyújtása esetén történõ kiküldetésérõl szóló 96/71/EK irányelv, a munkaidõ szervezésének néhány vonatkozásáról szóló 93/104/EK irányelv, valamint az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintû vállalkozásokban és vállalkozáscsoportokban alkalmazott munkavállalók tájékoztatási és a velük való konzultációt szolgáló eljárásról szóló 94/45/EK irányelv vonatkozásában a Magyar Köztársaságot az a kötelezettség terheli, hogy az átvételt szolgáló módosításokat a 2000. évben ki kell hirdetnie, de azt csupán az Európai Unióhoz történõ csatlakozás idõpontjában kell hatályba léptetnie
.
A 96/71/EK, valamint a 93/104/EK irányelv átvételét biztosító módosítások olyan szabályokat tartalmaznak, melyek az Európai Unióhoz történõ csatlakozás idõpontja elõtt is alkalmazhatóak. Mivel az e körbe tartozó módosítások leglényegesebb elemei összeegyeztethetõek a munkavállalók és a munkáltatók egyes érdekeivel, illetve azok nemzetgazdasági szempontból is elõnyösek lehetnek, a törvény ezeket a szabályokat a többi rendelkezésével egyidejûleg hatályba lépteti.
A törvény az Mt-én kívül számos egyéb munkaügyi tárgyú törvényt is módosít, mivel
egy-egy irányelv rendelkezéseinek való teljes megfeleléshez több jogszabály együttes módosítása szükséges. Ezért a jogharmonizációs záradékokat az egyes módosított törvények záró rendelkezései végén kellett elhelyezni
. Ez alól kivételt képez a Kjt., ahol az Mt. generálisan mögöttes jogszabály, továbbá a társadalombiztosítási jogszabályok, illetve a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.), amelyek csak közvetetten kapcsolódnak az irányelvi rendelkezésekhez, a többi módosított törvény alkalmazását segítik elõ.
A 93/104/EK irányelvet az állami és a versenyszektorban is alkalmazni kell, ezért az Mt-n kívül a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény és a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény munkaidõre vonatkozó speciális szabályait módosítani kellett. A kirendelésrõl szóló 96/71/EK irányelv elõírásainak való teljes megfelelés érdekében az Mt. vonatkozó szabályainak módosításain túl a munkaügyi ellenõrzésrõl, a munkavédelemrõl szóló törvények, illetve a Tvr. munkaszerzõdésre vonatkozó szabályainak módosítása is szükséges. A fiatalkorú munkavállalókra vonatkozó irányelv esetén az Mt. és Gyvt. együttesen harmonizálja az irányelvet. Az esélyegyenlõségi két irányelv, valamint a tájékoztatási kötelezettségrõl szóló irányelv esetén a vonatkozó Mt-beli szabályokat a többi munkavégzési jogszabály alkalmazni rendeli, ezért elegendõ az Mt. záró rendelkezései között utalni a jogharmonizációra. A 94/45/EK irányelv esetén, amelyet a csatlakozással egyidejûleg kell hatályba léptetni, az Mt-be beiktatott új 70/A. § csak részben harmonizálja, külön törvény fog a részletes szabályokról rendelkezni.
A jogharmonizációs ügyek intézésérõl szóló IM tájékoztató értelmében, ha valamely közösségi jogszabálynak több magyar jogszabály együttesen felel meg, akkor valamennyi szóban forgó hazai jogszabály záró rendelkezéseiben célszerû utalni a közösségi jogszabályra. Ilyen esetben az egyes jogharmonizációs rendelkezések jelzik, hogy több jogszabály együttesen felel meg a közösségi jog érintett elõírásainak.

29. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„34. § (1) A bíró munkaideje heti negyven óra. A munkaidõ - napi nyolc óra alapulvételével - havi, illetve négy heti keretben is megállapítható.”
(2) A Bjt. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„35. § (1) Bírói feladatok ellátása céljából a bíró kötelezhetõ készenlét és ügyelet teljesítésére. A bíró heti munkaideje és a készenlét, illetve az ügyelet alatt végzett munka idõtartamának együttes mértéke a heti negyvennyolc órát nem haladhatja meg. Munkaidõkeret megállapítása esetén a heti munkaidõ együttes mértékét a munkaidõkeret átlagában kell figyelembe venni.”

(4) A Bjt. a következõ 144. §-sal egészül ki:
„144. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, és azok tagállamai közötti társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, - az Mt. irányadó rendelkezéseivel együtt - a munkaidõ szervezésének néhány vonatkozásáról szóló, a Tanács 93/104/EK irányelvével összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz.”

RÉSZLETES INDOKOLÁS

A 25-38. §-hoz


A törvény - egyes szabályainak kivételével - 2001. július 1-jén lép hatályba. A törvény 5. §-a, 27. §-ának (2) bekezdése, 32. §-ának (2) bekezdése, valamint 35. §-ának (1) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatályba lépésének napján lép hatályba.
A törvény hatályon kívül helyezi a fiatalkorú munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó szabályok kiterjesztésérõl a fiatalkorúak munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok keretében történõ foglalkoztatásáról szóló 1998. évi XXIII. törvényt, miután a szabályoknak az Mt-be való átültetésével a törvény tartalmilag kiüresedett.
A záró rendelkezések körében a törvény átmeneti rendelkezéseket és további törvénymódosításokat tartalmaz. A törvénymódosítások biztosítják, hogy a törvény szabályai - a jogharmonizációs céllal összhangban - a jogi szabályozás egyéb területein, így a közalkalmazotti jogviszonyban, az ügyészségi szolgálati viszonyban, a bírákra és az igazságügyi alkalmazottakra is érvényesüljenek.

1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról

Szolgálatteljesítési idõ

84. § (1) A szolgálatteljesítési idõ heti 40 óra.

(2)56 A részben vagy egészben készenléti jellegû beosztásokban az (1) bekezdésben meghatározottnál hosszabb, de heti 48 órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idõ állapítható meg.

(3)57 A szolgálatteljesítési idõ – a heti szolgálatteljesítési idõ figyelembevételével – több heti, de legfeljebb négy havi keretben is meghatározható.

(4)58 A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett, valamint a készenléti jellegû beosztásokban a szolgálatteljesítési idõt a (2) bekezdésben meghatározott heti szolgálatteljesítési idõtartam figyelembevételével legfeljebb hat havi keretben is meg lehet határozni.

[56 A 84. § (2) bekezdése a 2005: CLXXIX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

A szolgálatteljesítési idõ csökkentésére vonatkozóan lásd e módosító törvény 22. §-át.

57 A 84. § (3) bekezdése a 2005: CLXXIX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

58 A 84. § (4) bekezdése a 2005: CLXXIX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.]

84. § (1) A szolgálatteljesítési idõ

heti 40 óra.

 34. § (1) A bíró munkaideje

heti negyven óra 

(2)56 A részben vagy egészben készenléti jellegû beosztásokban az (1) bekezdésben meghatározottnál hosszabb, de heti 48 órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idõ állapítható meg.35. § (1) A bíró heti munkaideje és a készenlét, illetve az ügyelet alatt végzett munka idõtartamának együttes mértéke a heti negyvennyolc órát nem haladhatja meg.

 (4) A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett, valamint a készenléti jellegû beosztásokban, a szolgálatteljesítési idõt a (2) bekezdésben meghatározott heti szolgálatteljesítési idõtartam figyelembevételével legfeljebb hat havi keretben is meg lehet határozni.34. § (1)    A munkaidõ – napi nyolc óra alapulvételével – havi, illetve négy heti keretben is megállapítható.
 Nincs rendelkezés a 40 óra felett teljesített túlszolgálat külön díjazására. 35. §(1)    A készenlét, ügyelet teljesítéséért a bírót külön díjazás illeti meg.
 

Ez a perek tárgya!

 

Budapest, 2007. május 18.

Nagy Gábor

Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete

 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tûzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux w
PHP: 5.2.17
MySQL: 10.5.12-MariaDB-0+deb11u1
Idő: 19:01
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1138
Linkek: 75