Kezdölap arrow FTSZ arrow Levelek arrow Közlemény
Közlemény
2006. September 18.

A Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete vezetőségi tagjaként a munkabéke, a kialakult helyzet tisztázása, a Tűzoltóságok törvényes finanszírozása, a munkavállalók szerzett jogainak védelme és az Alkotmány betartása érdekében adja ki az alábbi

 

Közleményt

 

1949. évi XX. Törvény (a továbbiakban: Alkotmány)

7. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját.

Az Európai Unióhoz csatlakozásunk idején (2004) a munkaidő mértéke a Munka Törvénykövében heti negyven órára változott, az Uniós direktíváknak megfelelően. A Magyar Köztársaság nem kért lehetőséget a direktíva részbeni, vagy akár területi korlátozására. A Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok tekintetében az idei évben csökkentették a heti kötelező munkaidőt 52 órára. Ez teljes egészében ellentmond az Uniós direktívának, a nemzetközi jog Alkotmányban megfogalmazott külső és belső jog összhangjának.


36. § Feladatának ellátása során a Kormány együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel.

Az választások óta a Kormány, illetve képviselői a Tűzoltó reprezentatív szakszervezetekkel nem működnek együtt, még tájékoztatást sem adnak az állítólag készülő, tervezett megszorító intézkedésekről.

70/B. § (2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga.

Ez a paragrafus sérülni látszik, mivel nagyrészt azonos fizetési kondíciók mellett a tűzoltók heti óraszáma nem heti 40, hanem 52 óra.

70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.

A hírek szerint tervezett megszorítások a szociális biztonságunkat veszélyeztetik, mert a szolgálati jogviszony létesítésénél ezekre a munkáltató, az Állam, illetve szervezetei törvényben megfogalmazott garanciákat vállaltak. A szolgálati jogviszony létesítésének időpontjában (és ma is) érvényben lévő szabályok szerint a biztosított kedvezményekkel a munkavállaló szociális biztonságban érezhette, érezheti magát.

1996. évi XLIII. Törvény (továbbiakban HSZT)

A törvény előszava:

A Magyar Köztársaság függetlenségének, alkotmányos rendjének, valamint a lakosság és az ország anyagi javainak védelmét ellátó szervek hivatásos állományától az állam tántoríthatatlan hűséget, bátor helytállást követel. A hivatásos állomány tagjai a törvények és más jogszabályok, valamint a nemzetközi jog előírásainak megfelelően, a fegyveres szervek feladataihoz igazodó szakmai ismeretek birtokában különleges közszolgálatot teljesítenek. Az Országgyűlés – elismerve a hivatásos szolgálattal járó nagyobb áldozatvállalást és az azzal arányban álló erkölcsi és anyagi megbecsülés indokoltságát – a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról a következő törvényt alkotja: …

Itt, legalább is írásban, elismerik a magasabb áldozatvállalást, nagyobb kockázatot.

3. § (2) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit – a fegyveres szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében – önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, életének és testi épségének kockáztatásával, egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti.

14. § (1) A hivatásos állomány tagja alapvető jogainak a szolgálati viszonnyal kapcsolatos korlátozása nem okozhat az elérni kívánt törvényes érdekkel nyilvánvalóan aránytalan hátrányt.
(2) Több lehetséges és alkalmas korlátozás közül azt kell választani, amely az eredmény biztosítása mellett a korlátozással érintettre a legkisebb sérelemmel jár.

A szakszervezetekre vonatkozó törvényi előírások:

29. § (1) E törvény alkalmazásában szakszervezeten – elnevezésétől függetlenül – a hivatásos állomány tagjainak minden olyan érdekképviseleti szervét érteni kell, amelynek célja a hivatásos állomány tagjai szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek képviselete és megvédése.

c) tagjait a szolgálati viszonyt érintő körben a szervezeti egységgel szemben, illetőleg az állami szervek előtt, meghatalmazás alapján pedig az élet- és szolgálati körülményeiket érintő kérdésekben bíróság, más hatóság és egyéb szervek előtt képviselje.

34. § (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában reprezentatívnak azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelynek taglétszáma eléri a szervezeti egység, országosan pedig a fegyveres szerv hivatásos állományának 10%-át. Ha a szervezeti egységnél csak egy szakszervezet működik, azt taglétszámától függetlenül reprezentatívnak kell tekinteni.

 

 

A korkedvezményre, a nyugdíjra vonatkozó részek:

52. § A hivatásos szolgálat felső korhatára a férfiak öregségi nyugdíjkorhatáránál 5 évvel alacsonyabb életkor betöltése. A miniszter — a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró, az állományilletékes parancsnok javaslatára — egy alkalommal a szolgálat érdekében, az érintett kérelmére legfeljebb a férfiak öregségi nyugdíjkorhatáráig, a tábornok, valamint a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztást betöltő főtiszt esetében az Országgyűlés illetékes bizottságának előzetes tájékoztatásával a szolgálati viszonyt meghosszabbíthatja. A szolgálati viszony meghosszabbítása esetén az érintettet a 82. § szerint minősíteni kell.

179. § (1) A hivatásos állomány tagjai egészségének és testi épségének védelmét az őket terhelő fokozott igénybevétel követelményeinek megfelelően kell biztosítani.

181. § (1) A hivatásos állomány tagját – saját jogán – szolgálati nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj illeti meg, és magánnyugdíjra szerezhet jogosultságot. A szerződéses állomány tagja szolgálati nyugdíjra nem jogosult.

(3) A szolgálati nyugdíjat teljes összegében kell folyósítani, ha a szolgálati viszony a felső korhatár elérésekor szűnt meg.
(4) A felső korhatár elérése előtt is teljes összegben kell folyósítani a szolgálati nyugdíjat, ha a hivatásos állomány tagja
a) 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik és szolgálati viszonya a törvény 56. § (1) bekezdés a)–c) pontja, az 56. § (2) bekezdés c) pontja, illetőleg egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt szűnt meg,
b) 25 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkezik, és szolgálati viszonya megszűnésekor az 50. életévét már betöltötte, vagy munkaképességének csökkenése az 50%-ot elérte, de nem rokkant.

 

1996. évi XXXI. TŰZVÉDELMI törvény VI. Fejezet

46. § (5) A tűzoltóság vonatkozásában központi gazdálkodás körébe tartoznak:

a) a tűzoltóságok beruházására, fejlesztésére szolgáló központi költségvetési előirányzat;

Összefoglalva: a hivatásos szolgálat olyan megállapodás alapján jön létre, melyet a munkavállaló és az Állam (rendvédelmi szervek) kötnek meg. A kötelezettségeket, elvárásokat, jogokat írásban (törvényben) rögzítik. Ez egy kölcsönös megállapodás. A megkötés időpontjában lép életbe. Az Állam elvárja és ellenőrzi a teljesítést, a munkavállalónak pedig szerzett jogai vannak, amit ELLENTÉTELEZÉSKÉNT  kapott, nem ajándékba.

A hivatásos szolgálat általában egy életre szól, talán ezért nevezik hivatásnak, vagy életpályának. Aki ezt választja, tisztában van azzal, hogy a fizetése nem túl magas, ellenben a kockázat az átlag felett van. A mérleg másik serpenyőjében viszont az Állam kötelezettségvállalása van, melynek teljesítésére a munkavállaló JOGGAL számít. Ezért is vállalta a gyorsabb elhasználódást, hiszen az Állam KÖTELEZETTSÉGE: a róla való gondoskodás. Mint mindennek, ennek is ára van, ha úgy tetszik: üzlet. Én adom az életem, testi épségem, egészségem, kapom a jogaimat (illetmény, felszerelés és nem utolsó sorban a korkedvezmény), hiszen ezt GARANTÁLJÁK a törvények.

De mi az oka ennek? Miért garantálják? Talán nem köztudott, hogy a tűzoltók szélsőséges időjárási és hőmérsékleti körülmények között dolgoznak, állandó feszültségben, készenlétben. Télen, nyáron, árvíznél, tűznél, szétroncsolt emberi testrészek között kell helytállni, tekintet nélkül a természetes reakciókra. A folytonos készenlét, szenvedő, vagy elhalálozott emberek látványa nem csak elvont lélektani hatással jár. Megjelenik a stressz. Bizonyított tény, hogy a stressz oldja a kálciumot a csontozatból. Ennek eredménye: a csontok könnyebben törnek, a gyógyulás tovább tart. Esetleg bekövetkezhet csontrendszeri torzulás. A stressz további eredménye lehet a kialakuló magas vérnyomás, a statisztikailag sűrűbben jelentkező gyomorfekély, alvászavarok és bár még nem bizonyított tény, a cukorbetegség. Nem utolsó sorban a szélsőséges körülményeknek köszönhetően bekövetkezhet és többnyire be is következik az ízületi bántalmak széles skálája. Nos, ez az oka a törvényben deklarált korkedvezménynek. Ugyanis nincs épeszű vállalkozó, aki ennyire leharcolt embert alkalmazna.

Természetesen a törvényeket meg lehet változtatni, de ez a már megkötött megállapodás felrúgása! A már szolgáló munkavállaló részéről már megtörtént, megtörténik az áldozatvállalás jogainak biztos tudatában. Vagyis teljesített.

Végül, de nem utolsó sorban: ha fent említett törvényeket úgy módosítják, hogy az, jövedelem kieséssel, és/vagy szerzett jogok csorbításával jár, akkor a kötelezettségeket is csökkenteni kell! Példának okáért az Alkotmányos jogaink visszaadásával, vagy ne kötelezzenek az életünk, testi épségünk kockáztatására!

Ezért a Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete felszólítja a felelős politikai tényezőket: tartsák és tartassák be az Alkotmányban megfogalmazott törvényeket, jogokat, az uniós, vállalt direktívákat, a HSZT és a Tűzvédelmi Törvény keretein belül megfogalmazott, törvénybe foglalt kötelezettségeiket!

Ördög László
Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete
vezetőségi tag

 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tűzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux s
PHP: 5.2.17
MySQL: 5.5.31-0+wheezy1-log
Idő: 08:34
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1131
Linkek: 76