Kezdölap arrow FTSZ arrow Levelek arrow Higgadtan az úgynevezett Tervezetről
Higgadtan az úgynevezett Tervezetről
2006. September 11.
I. A tervezet „személyzeti” része
A szakmai érvekről

A személyzeti munka nagy része „helyi ügy”. (Megbízás, kinevezés, véglegesítés, fegyelmi ügyek, előléptetések, átsorolások, munkáltatói igazolások stb.) Amennyiben ez a megyére kerülne, lökésszerűen több ezer ügyirat jelenne meg a megyei postázóban, onnan szignálásra, onnan a személyzeti osztályra, onnan az ügyintézőhöz. Ő elkészítené az alapiratot, amit a munkáltatói jogkört gyakorló parancsnokhoz vissza kell juttatnia „tervezet” formájában. A szükséges javítások után az irat ismét a parancsnokhoz jut, aki aláírja, az érintettnek egy példányát átadja, majd a többit visszaküldi a megyére a postázóba, stb. Az ügyirat irattározását a parancsnok hagyja jóvá, tehát még egy „forduló”. Ez a rendszer nem lenne hatékony, ezért van egy-egy fő személyzetis a parancsnokságokon. Egyébként kb.: 1976-ban döntött úgy az akkori országos vezetés, hogy hatékonyabb a városoknál kezelni a személyzeti ügyeket. (Azóta adatvédelmi és egyéb okokból többszörösére nőtt ez a munka.)
Image 
 
A személyzeti létszámról
HÖT-öknél összesen 95 fő, mintegy 8.700 fő tűzoltóra, ez 2,11%. Az OKF-en és a megyéken 79 fő, 1.700 főre, ez 4,6%. Tehát több mint négyszer annyi személyzetis dolgozik – arányait tekintve- az OKF-nél és a megyéken, mint a tűzoltóságokon. Ez világosan megmutatja a hatékonysági problémák lényegét és helyét is.
Mivel a megyék regionális összevonása gazdasági és személyzeti párhuzamosságok felszámolását kívánja, erről a területről nyilvánvalóan néhány száz fő felszabadítható és a tűzoltóságok létszámgondjaira fordítható.
 
Az önálló személyzeti jogkör hátrányként említik egyesek:
-         Az önkormányzatok nem ismerik kellően a Hszt-t.
Válasz: 10 évvel ezelőtt volt igaz. Azóta megismerték a szükséges mértékben.
-         Ellenőriznie kell a felügyeleti szervnek.
Válasz: mint minden más szakterületet. Ez a dolga.
-         Esetleges visszaélésre ad okot.
Válasz: egy jogkör bárhová van telepítve, ez mindenhol igaz. Ennek elkerülésére lettek létrehozva az ellenőrzési metódusok.

 
II. Riasztási és ügyeleti rendszerek.
A jelenleg működő rendszerek évtizedek alatt kialakult, jól működő rendszerek. Híradástechnikai, informatikai felszereltségük a kor színvonalán van, az elmúlt években az OKF által kiírt pályázatokon erre a célra több száz millió forintot költöttek. Ebből 20%-ot a fenntartó önkormányzatok, 80%-ot a biztosítók 1 %-os befizetése adott. Fenntartásuk és javításuk nincs külön költségvetési fedezetben biztosítva, mivel nem jelentős tétel. A kb. 10 évente szükséges cserék továbbra is biztosíthatóak pályázatokból, állami költségvetési forrásra nincs szükség.

A tervezettben említett 300 MFt-ot, (ami az átalakításhoz kellene) célszerű lenne a kérdés végleges és stabil rendezésére fordítani, azaz ebből az összegből kb.:75 fő új tűzoltói státuszt megfinanszírozni.

 A híradó ügyeletesek magasan képzett és nyelveket beszélő tiszthelyettesek, illetményük jóval alacsonyabb a megyei tiszteknél.
Létszámuk:
A HÖT-öknél 298 fő 8.700 főre 3,3%
Az OKF-en és a megyéken 98 fő 1700 főre 5,7%
Ez megmutatja a hatékonysági problémákat és azok helyét is. Amennyiben a KÜIR rendszer egyszer megfelelően fog működni, illetve a regionalizáció létrejön a megyéken az ügyeletek létszámából mintegy 30 % átcsoportosítható a tűzoltóságokhoz.

Ez újabb kb.: 30 főt jelentene.
Magyarországon az eseményszámok tíz éve alatt megduplázódtak ezért a híradóügyeletesek leterheltsége a HÖT-öknél erősen növekedett. Ezen túl a híradó ügyeletesek főbb feladatai (az OKF és jogelődje előírásai alapján):

1. A tűzoltóság elsődleges működési körzetében történt tűz- és káresetekről, rendkívüli eseményekről érkezett jelzéseket és információkat értékeli, összegzi. Elrendeli a Szolgálatparancsnok által meghatározott riasztási fokozat szerinti vonulást, ellenőrzi annak végrehajtását, a Riasztási és Segítségnyújtási terv alapján.
Végrehajtja a tűz- és káresetekről, valamint egyéb eseményekről érkezett visszajelzések vételét, rögzítését, értékelését.

2. A vonulási kötelezettség teljesítése érdekében - az érvényben lévő utasítások alapján - végrehajtja az illetékes vezető riasztását.

3. Koordinálja és háttér-információk biztosításával elősegíti a tűzoltási és kárelhárítási feladatok végrehajtását.

4. Felelős az ügyelet által tett intézkedések szakszerűségéért, törvényességéért, az elhelyezett technikai berendezések szakszerű használatáért, állagának megóvásáért.

5. Biztosítja az ügyeleti szolgálat ellátásának folyamatosságát. A rendelkezésre álló információhordozó eszközök felhasználásával a megyei ügyelettel és a társszervek ügyeleteivel, valamint a tűzátjelző rendszer felügyeletével  kapcsolatot tart.

6. Nagyobb tűz- és káresetek, rendkívüli események felszámolásához kéri a megyei ügyelettől a Riasztási és Segítségnyújtási, a Tűzoltási és egyéb együttműködési tervek figyelembevételével az erők, eszközök átcsoportosítását, ha a tűz- vagy káreset, rendkívüli esemény felszámolása megkívánja a tervektől eltérő riasztás végrehajtását, más szervek erőinek, eszközeinek igénybevételét.

7. Tűz- és káreset, rendkívüli esemény bekövetkezésekor - ha szükségessé válik - megszervezi az esemény elhárításában érintett szervek ügyeleteivel az együttműködést.

8. A Megyei ügyeletről érkező - elsődleges működési körzeten kívülre történő - riasztásra intézkedik a kért szer-, felszerelés vonultatására.

9. Árvízvédelmi készültség időszakában kapcsolatot tart az illetékes Vízügyi Igazgatóság ügyeletével és a kiadott utasítások szerint végrehajtja az ár- és belvízvédelemmel kapcsolatos jelentési kötelezettségét.

10. A tűzoltóság parancsnokának felhatalmazása alapján, kezdeményezi a tűzoltóság rendkívüli készenléti szolgálatának elrendelését.

11. Az érvényben lévő tűzvizsgálati utasítások alapján intézkedik a tűzoltóság illetékességi területén keletkezett tűzesetek, utólagos tűzesetek kivizsgálására.

12. Végzi a tűzoltóság ügyeletének jelentőszolgálati tevékenységét. Az eseménynaplóba időrendi sorrendben rögzíti a jelentéseket, eseményeket és tett intézkedéseket.

13. A tűzoltóság személyi állományával kapcsolatos rendkívüli eseményeket a "Jelentés rendkívüli eseményről", a tűzoltóság gépjárműveiben, felszereléseiben keletkezett károkat, rongálódásokat a "Gépjármű baleseti jelentés" adatlapon jelenti a tudomására jutástól 2 órán belül a megyei ügyeletre.

14.Ha a beérkezett jelzések, jelentések hiányosak, azok kiegészítésére intézkedik.

15. A tűz- és káresetekkel, rendkívüli eseményekkel kapcsolatos jelentési kötelezettségeket teljesíti a megyei ügyeletre, a Parancsnoknak, valamint a Tűzoltási és Műszaki Mentési Osztályvezetőnek.


15.1.     Feladatok, rendkívüli események bekövetkezésekor:


    a.)    Rendkívüli események körébe tartoznak:
        - az olyan események, amelyek bűncselekményt valósítanak meg, ezen belül
        különösen a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, függetlenségét, a köz-
        rendet sértik,
        
        - a tűz, kár és a balesetek,

        - elemi csapások.

15.2.    Jelentési kötelezettség teljesítése:


    a.)    A rendkívüli események fontosabb adatait, tényeit, ellenőrzés után távbeszélőn
        haladéktalanul, majd az élet és értékek mentése, veszélyhelyzet elhárítása érde-
        kében tett további intézkedéseket távbeszélőn folyamatosan kell jelenteni.
            Azonnal jelenteni kell a tűz- és káresetet, ha
            - haláleset történt,
            - 5, vagy annál több személy súlyos sérülést szenvedett,
            - a helyszínre IV., vagy annál magasabb riasztási fokozat
               elrendelése történt
            - légi jármű balesetéhez történő riasztás.
    

    b.)    A híradó ügyeletesek kötelesek a mellékletben fel nem sorolt, de általuk rend-
        kívülinek ítélt eseményeket is értékelni.  Ha azokról a  BM. vezetőinek, vagy
        illetékes szerveinek tájékoztatása szükséges, haladéktalanul gondoskodjanak
        a jelentés megtételéről.


    c.)    A rendkívüli események vizsgálata közben, vagy a vizsgálat befejezése után az
adatok  esetleges  változtatását,  illetőleg  a  véglegesen  megállapított
adatokat kiegészítő jelentésként haladéktalanul jelenti.



16. A tűz- és káresetekkel, rendkívüli eseményekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget  teljesíti.


16.1.    Tájékoztatási kötelezettség:

    a.)    A híradó ügyeletes az illetékes Polgármesteri Hivatal részére köteles tájékozta-
        tást adni az alábbiak szerint:
        
        - a tűzoltóság személyi állományára, felszereléseire és eszközeire vonatkozóan:
        
        Olyan események bekövetkeztét, amely a készenléti állomány hadrafogható-
        ságát jelentősen csökkenti, illetve akadályozza. (pld. tömeges baleset és sérü-
        lés, járványos megbetegedés, mérgezés, jelentős értékű épület károsodás, gép-
        jármű rongálódás stb.)

        - tűz- és káresetekre vonatkozóan:
    
        Katasztrófának minősülő eseteket (ipari, vegyi, természeti),  nagy jelentőségű
        tűz-  és  egyéb  káreseteket,  baleseteket  (légi-, vízi-, vasúti-, közúti-, üzemi),
        ahová a tűzoltóság kivonult és a következmények felszámolásához más szervek
        közreműködése is szükséges.


b.)    A híradó ügyeletes köteles haladéktalanul tájékoztatni a BM. irányítása alá
tartozó azonos szintű társügyeleteket valamennyi tűz- és káresetről, illetve a
        másik szerv hatáskörébe tartozó intézkedést igénylő rendkívüli eseményről.


17. Vezeti a napi személyi és technikai létszámadatokat, melyet jelent a megyei ügyeletre.

18. Végzi - a hatáskörébe utalt - "M" időszaki feladatokkal kapcsolatos riasztási, értesítési, készültségbe helyezési feladatokat.


19. Hivatali idő után, heti pihenő-, és munkaszüneti napokon:

- A tűzoltóság vezetőihez forduló - halaszthatatlan intézkedést igénylő - közérdekű bejelentést tevő személyt meghallgatja. A bejelentést rögzíti és haladéktalanul továbbítja a tűzoltóság illetékes vezetőjéhez. Ha a késedelem veszéllyel jár - a bejelentés továbbításával együtt - a szükséges intézkedéseket hatáskörében, soron kívül megteszi.

- Az érkezett futár-, vagy postai küldeményeket átveszi, s a címzetthez - sürgősségüknek megfelelően - biztonsági és titokvédelmi szabályok megtartásával továbbítja.


20. Az ügyeleti jelentési kötelezettség körébe tartozó eseményekről a tények, és adatok megállapítása, ellenőrzése, valamint a szükséges intézkedések megtétele után, a bevonulás megkezdését követően 2 órán belül továbbítja a Megyei Ügyeletre a " TŰZESETI/MŰSZAKI MENTÉSI JELENTÉSEKET

21. A helyi hírközlő szervek részére tájékoztatást ad az eseményekről külön utasításban meghatározottak figyelembevételével.

22. Figyelemmel kíséri a műsorszóró rádió (Kossuth), televízió (MTV.l.) és az MTI. híradásait.

23. Nyilvántartja és tárolja a Riasztási és Segélynyújtási Terveket, a változásokat naprakészen átvezeti.

24. Nyilvántartja és naprakészen vezeti a tűzoltóság vonulószereit, a beállt változásokat azonnal jelenti a megyei ügyeletre.

25. Irányítja, ellenőrzi a rádióforgalmi rendszert. Naponta reggel 0700  és 0710 óra között szolgálatváltás alkalmával rádiópróbát tart a parancsnokság rádióhálójában.

26. Az érvényben lévő utasításoknak megfelelően biztosítja az e-mail és telefax közlemények átadás -  átvételét.

27. Intézkedik az ügyeleten telepített technikai eszközök esetleges hibáinak elhárítására.

28. A rádióforgalmi rendszerbe tapasztalt zavarokat jelenti a megyei ügyeletre.

29. Végzi a kulcsdobozok kiadását, visszavételét.

30. A szolgálat átadásával - átvételével kapcsolatos feladatok:

- a folyamatban lévő ügyekről, intézkedésekről a szolgálatot átadó tájékoztatást köteles adni a szolgálatot átvevőnek, melyeket az eseménynaplóban okmányolni kell.

- tanulmányozza az előző 48 óra (utolsó szolgálatától) eseményeit és a tett intézkedéseket. Áthúzódó eseményeknél meggyőződik a tett intézkedések végrehajtásáról, hatékonyságáról, ha szükséges további intézkedéseket tesz.

- átadja-átveszi az ügyelet okmányait, tanulmányozva az elmúlt 48 órában beállt esetleges változásokat.

- az átvevő ellenőrzi az ügyeleten végződtetett vezetékes és vezetéknélküli összeköttetéseket, vonalak működőképességét, ellenőrzi az egyéb technikai eszközök üzemképességét.

- a helyiségleltár alapján átadja-átveszi az ügyeleten elhelyezett anyagokat.

- az átadó ügyeletvezető személyesen jelentést tesz a szolgálati ideje alatt történt eseményekről szolgálatváltáskor a parancsnoknak.

- az átadás-átvétel tényét a "A szolgálatot az ügyrendben előírtaknak megfelelően átadtam, illetve átvettem" szöveggel rögzíti az eseménynaplóban (az esetleges hiányosságok felsorolásával), melyet aláírásukkal igazolnak.


31. Az ÖTM OKF. Központi Ügyeletének tűz- és káresetek, egyéb rendkívüli események felszámolására, jelentésére vonatkozó utasításait a tűzoltóság minden ügyelete, a megyei ügyelet utasításait a megye területén működő valamennyi tűzoltósági ügyelet köteles végrehajtani.


32.    A híradó ügyeletes ellátja a kapuőri feladatokat is.

    a.)    Figyelemmel kíséri a laktanyába érkező személyeket, az elöljáróknál
        jelentkezik és jelentést ad, a polgári személyeket üdvözli, tájékoztatja
        és útbaigazítja.

    b.)    Figyelemmel kíséri az állomány tagjait   érkezéskor  és   távozáskor,  
        (munkaidő alatt is)  szabálytalanság esetén jelentést tesz a  tűzoltópa-
        rancsnoknak.

    c.)    Figyelemmel kíséri a laktanya területén történő anyagmozgást, a ki-, és
        behozott anyagokat,  felszereléseket,   az erre  rendszeresített   füzetbe
        vezeti és engedélyezteti.



33. A parancsnok az ügyeleti szolgálatot ellátókat, az ügyeleti szolgálat mellett - a helyi sajátosságok figyelembe vételével - más jellegű feladatokkal is megbízhatja, azonban ezek a feladatok az ügyeleti szolgálat teljesítését nem akadályozhatják.

Ezt nem ártott volna a tervezet szerzőinek elolvasni.

Az önálló híradóügyeletek hátrányaiként említik egyesek:
-         a híradó ügyeletesek a mentő tűzvédelem terhén látják el feladataikat
Válasz: a híradó ügyeletes a mentő tűzvédelem része, információt ad és fogad, megszervezi a logisztikai támogatást. Jó tevékenység és helyismerettel rendelkezik, ami nem jellemző a megyei ügyeletek jelenlegi állományára.
-         az alacsony képzettség miatt valós bevetés irányítás nem valósulhat meg
Válasz: nem igaz, magasan képzett, nyelveket beszélő tiszthelyettesek az egyre inkább jellemzőek. Egyébként a tűzoltóság bevetéseit a tűzoltás vezető a helyszínen irányítja nem pedig egy irodából.
-         az ügyeletek széttagoltsága miatt az eszközök bevetése nem optimalizálható, a köztestületi tűzoltóságok bevetésében ellenérdekeltség tapasztalható.
Válasz: A Riasztási és Segítségnyújtási Terv-ek automatikus reagálást biztosítanak, amit a híradóügyelet folyamatosan aktualizál. A magyar rendszert világszerte dicsérik, sok ország átvette. Ezekben a tervekben a köztestületi és önkéntes tűzoltóságok is szerepelnek, riasztásuk és feladatuk teljesen egyértelmű.

További létszámok
A repülőtér privatizációja után ott állami szervet fenntartani nem indokolt és nem is jogszerű. A repülőtér tulajdonosa létesítményi tűzoltóságként üzemelteti majd ezt a szervezetet, az itt felszabaduló státuszok szintén a tűzoltóságokra fordíthatóak.
Törvényeket, jogszabályokat nem kell változtatni és a kitűzött cél mégis elérhető.


Összességében: a fentiekben leírtak alapján – költségvetési források nélkül – mintegy 350-400 fő lenne biztosítható a mentő tűzvédelem terén, jogszabályok változtatása és plusz források nélkül.
A további létszámot fokozatosan, tervezetten kell a rendszerbe vinni, hiszen a képzés területén szűk keresztmetszet van. Ezen kapacitásprobléma miatt eleve lehetetlen többszörös mennyiségű „tartalék” kiképzése, hiszen a jelenlegi fluktuáció is alaposan túlterheli a képzést. Addig is a túlórák kifizetése a legolcsóbb és legegyszerűbb megoldás.


Alkalmi munkavállalók
Az alkalmi foglalkoztatás előnyeiként szokták egyesek említeni:
-         nem kell minden beosztásba drága, professzionális munkaerőt alkalmazni
Válasz: a tűzoltóság minden tagja professzionálisan képzett, a speciális eszközök, gépek és bevetések változatossága miatt. Senki nem tud „egyszerű” eseteket garantálni az „egyszerű” embereknek.
     - az időszakos foglalkoztatással a térség munkanélkülisége csökkenthető
Válasz: nem igaz. A munkanélküliséget a tartós foglalkoztatás csökkentené eredményesen, ami a tűzoltóságok létszámfejlesztésénél jelentkezne.
-         a kiképzéshez állami támogatás, pályázati források használhatóak fel
Válasz: a kiképzést a tűzoltóságok saját rendszerükben végzik. Nincs szükség állami támogatásra. Egyébként egy képzett személy alkalmi foglalkoztatása pazarlás, továbbá a szerzett tudás a kevés gyakorlat mellett elvész.
-         katasztrófavédelmi tartalék
Válasz: Egyrészt: homokzsákoláshoz és avartűz oltáshoz nem kell speciális képzettség. Másrészt: a katasztrófavédelem több tízezer fős nagyságrendű polgári védelmi alegységet, szakaszegységet stb. tart nyilván. Ha ez a rendszer működne, bármilyen katasztrófahelyzet kezelhető lenne.
-         kihasználhatóak az atipikus foglalkoztatás előnyei
Válasz: távmunka? Részmunkaidő? Már az érvelés sem világos, hiszen az atipikus foglalkoztatás gyűjtőfogalom. A tűzoltóság legkésőbb 2 percen belül megkezdi a vonulást. Ehhez nagyon nehezen társítható bármilyen foglalkoztatási forma a készenlétin kívül.

Összességében: az alkalmi munkavállalók nem foglalkoztathatóak egy magas szakmai képzést és tapasztalatot igénylő munkakörben, mivel komoly kockázatot jelentenének munkatársaikra és a mentendő személyekre nézve.

Tisztelettel:
Koroknai Péter tü. alez.
Mezőkövesd HÖT. pk.


 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tűzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux s
PHP: 5.2.17
MySQL: 5.5.31-0+wheezy1-log
Idő: 08:36
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1131
Linkek: 76