A Tanács a politikai döntések legfõbb központja az Európai Unióban.
Az Európai Unió Tanácsának keretében üléseznek a tagállamok miniszterei. A napirenden szereplõ tárgykörök szerint minden országot az érintett területért felelõs miniszter képvisel (külügy, pénzügy, szociális ügyek, közlekedés, mezõgazdaság stb.).
A Tanács elnökségét a tagállamok hat hónapos idõszakokban, felváltva töltik be.
A Tanács döntéshozó és koordinációs szerepe
*
A Tanács jogalkotási jogkörrel rendelkezik, amelyet általában az együttdöntési eljárásban a Parlamenttel közösen gyakorol.
*
A Tanács biztosítja a tagállamok általános gazdaságpolitikájának összehangolását.
*
A Tanács az Európai Tanács által megállapított általános iránymutatások alapján meghatározza és végrehajtja a közös kül- és biztonságpolitikát.
*
A Tanács a Közösség és az Unió nevében nemzetközi megállapodásokat köt, amelyek a Közösség, illetve az Unió és egy vagy több állam, illetve nemzetközi szervezet között jönnek létre.
*
A Tanács biztosítja a tagállamok fellépésének összehangolását, és intézkedéseket hoz a büntetõügyekben folytatott rendõrségi és igazságügyi együttmûködés területén.
*
A Tanács és az Európai Parlament együtt alkotják a Közösség költségvetését elfogadó költségvetési hatóságot.
A Tanács jogi aktusai:
A Tanács jogi aktusai: rendelet, irányelv, határozat, közös fellépés, közös álláspont, ajánlás és vélemény. A Tanács továbbá következtetéseket, nyilatkozatokat és állásfoglalásokat fogadhat el.
Amíg a Tanács jogalkotói minõségében jár el, addig a jogalkotásra vonatkozó javaslatokat elsõsorban az Európai Bizottság teszi meg. Ezeket a Tanács megvitatja és az elfogadásukat megelõzõen módosíthatja.
Az Európai Parlament aktívan vesz részt e jogalkotási folyamatban. A közösségi jogi aktusok jelentõs részét a Parlament a Tanáccsal együttesen, együttdöntési eljárásban fogadja el.
Az egyes tagállamok szavazatainak számát a Szerzõdések állapítják meg. A Szerzõdések rendelkeznek azokról az esetekrõl is, amikor a döntéshozatali eljárásban egyszerû többségi, minõsített többségi szavazás vagy egyhangúság szükséges.
2004. november 1-tõl kezdõdõen a minõsített többség eléréséhez a következõ két feltétel teljesülése szükséges:
*
a tagállamok többségének jóváhagyása (bizonyos esetekben kétharmados többség);
*
a javaslatot támogató, legalább 232 szavazat, amely az összes szavazat 72,3 %-a (a korábbi rendszerrel megegyezõ arány).
Továbbá bármely tagállam kérheti annak igazolását, hogy a támogató szavazatok száma az Unió teljes népességének legalább 62%-át képviseli. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, a határozat nem kerül elfogadásra.
A szavazatok számának tagállamok szerinti megoszlása (2004/11/01-tõl)
-Németország, Franciaország, Olaszország, Egyesült Királyság
29
-Spanyolország, Lengyelország
27
-Hollandia
13
-Belgium, Cseh Köztársaság, Görögország, Magyarország, Portugália
12
-Ausztria, Svédország
10
-Dánia, Írország, Litvánia,Szlovákia, Finnország
7
-Ciprus, Észtország, Lettország, Luxemburg, Szlovénia
4
-Málta
3
Összesen: 321
A Tanács munkájának nyitottsága és átláthatósága - Tájékoztató
Az Európai Unió Tanácsának elnökségét a tagállamok felváltva töltik be.
A Tanács elnökségét hat hónapos idõszakokban (januártól júniusig, illetve júliustól decemberig), a tagállamok elõre meghatározott sorrendben töltik be.
A Tanács elnöksége elsõdleges szerepet játszik az intézmény munkájának szervezésében, különösen a jogalkotási és a politikai döntéshozatali folyamat ösztönzésében. Az elnökség szervezi és vezeti az üléseket, beleértve a számos munkacsoportot is, valamint kompromisszumokat dolgoz ki.
A elnökség betöltési rendje:
2004-2006
-Írország 2004. január - június
-Hollandia 2004. július - december
-Luxemburg 2005. január - június
-Egyesült Királyság 2005. július - december
-Ausztria 2006. január - június
-Finnország 2006. július - december
2007-2020
-Németország 2007. január - június
-Portugália 2007. július - december
-Szlovénia 2008. január - június
-Franciaország 2008. július - december
-Cseh Köztársaság 2009. január - június
-Svédország 2009. július - december
-Spanyolország 2010. január - június
-Belgium 2010. július - december
-Magyarország 2011. január - június
-Lengyelország 2011. július - december
-Dánia 2012. január - június
-Ciprus 2012. július - december
-Írország 2013. január - június
-Litvánia 2013. július - december
-Görögország 2014. január - június
-Olaszország 2014. július - december
-Lettország 2015. január - június
-Luxemburg 2015. július - december
-Hollandia 2016. január - június
-Szlovákia 2016. július - december
-Málta 2017. január - június
-Egyesült Királyság 2017. július - december
-Észtország 2018. január - június
-Bulgária 2018. július - december
-Ausztria 2019. január - június
-Románia 2019. július - december
-Finnország 2020. január - június
Az Európai Unió Tanácsa