Az Európai Unió Tanácsának keretében üléseznek a tagállamok miniszterei. A napirenden szereplõ tárgykörök szerint minden országot az érintett területért felelõs miniszter képvisel (külügy, pénzügy, szociális ügyek, közlekedés, mezõgazdaság stb.).

A Tanács elnökségét a tagállamok hat hónapos idõszakokban, felváltva töltik be.

A Tanács döntéshozó és koordinációs szerepe

    *
      A Tanács jogalkotási jogkörrel rendelkezik, amelyet általában az együttdöntési eljárásban a Parlamenttel közösen gyakorol.
    *
      A Tanács biztosítja a tagállamok általános gazdaságpolitikájának összehangolását.
    *
      A Tanács az Európai Tanács által megállapított általános iránymutatások alapján meghatározza és végrehajtja a közös kül- és biztonságpolitikát.
    *
      A Tanács a Közösség és az Unió nevében nemzetközi megállapodásokat köt, amelyek a Közösség, illetve az Unió és egy vagy több állam, illetve nemzetközi szervezet között jönnek létre.
    *
      A Tanács biztosítja a tagállamok fellépésének összehangolását, és intézkedéseket hoz a büntetõügyekben folytatott rendõrségi és igazságügyi együttmûködés területén.
    *
      A Tanács és az Európai Parlament együtt alkotják a Közösség költségvetését elfogadó költségvetési hatóságot.

A Tanács jogi aktusai:

A Tanács jogi aktusai: rendelet, irányelv, határozat, közös fellépés, közös álláspont, ajánlás és vélemény. A Tanács továbbá következtetéseket, nyilatkozatokat és állásfoglalásokat fogadhat el.

Amíg a Tanács jogalkotói minõségében jár el, addig a jogalkotásra vonatkozó javaslatokat elsõsorban az Európai Bizottság teszi meg. Ezeket a Tanács megvitatja és az elfogadásukat megelõzõen módosíthatja.

Az Európai Parlament aktívan vesz részt e jogalkotási folyamatban. A közösségi jogi aktusok jelentõs részét a Parlament a Tanáccsal együttesen, együttdöntési eljárásban fogadja el.

Az egyes tagállamok szavazatainak számát a Szerzõdések állapítják meg. A Szerzõdések rendelkeznek azokról az esetekrõl is, amikor a döntéshozatali eljárásban egyszerû többségi, minõsített többségi szavazás vagy egyhangúság szükséges.

2004. november 1-tõl kezdõdõen a minõsített többség eléréséhez a következõ két feltétel teljesülése szükséges:

    *
      a tagállamok többségének jóváhagyása (bizonyos esetekben kétharmados többség);
    *
      a javaslatot támogató, legalább 232 szavazat, amely az összes szavazat 72,3 %-a (a korábbi rendszerrel megegyezõ arány).

Továbbá bármely tagállam kérheti annak igazolását, hogy a támogató szavazatok száma az Unió teljes népességének legalább 62%-át képviseli. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, a határozat nem kerül elfogadásra.

A szavazatok számának tagállamok szerinti megoszlása (2004/11/01-tõl)

-Németország, Franciaország, Olaszország, Egyesült Királyság
29

-Spanyolország, Lengyelország
27

-Hollandia
13

-Belgium, Cseh Köztársaság, Görögország, Magyarország, Portugália
12

-Ausztria, Svédország
10

-Dánia, Írország, Litvánia,Szlovákia, Finnország
7

-Ciprus, Észtország, Lettország, Luxemburg, Szlovénia
4

-Málta
3

Összesen: 321

A Tanács munkájának nyitottsága és átláthatósága - Tájékoztató 
 
Az Európai Unió Tanácsának elnökségét a tagállamok felváltva töltik be.

A Tanács elnökségét hat hónapos idõszakokban (januártól júniusig, illetve júliustól decemberig), a tagállamok elõre meghatározott sorrendben töltik be.

A Tanács elnöksége elsõdleges szerepet játszik az intézmény munkájának szervezésében, különösen a jogalkotási és a politikai döntéshozatali folyamat ösztönzésében.  Az elnökség szervezi és vezeti az üléseket, beleértve a számos munkacsoportot is, valamint kompromisszumokat dolgoz ki.

A elnökség betöltési rendje:

            2004-2006

-Írország        2004.    január - június
-Hollandia        2004.    július - december

-Luxemburg        2005.    január - június
-Egyesült Királyság    2005.    július - december

-Ausztria        2006.    január - június
-Finnország        2006.    július - december
   

            2007-2020

-Németország        2007.    január - június
-Portugália        2007.    július - december

-Szlovénia        2008.    január - június
-Franciaország        2008.    július - december

-Cseh Köztársaság    2009.    január - június
-Svédország        2009.    július - december

-Spanyolország        2010.    január - június
-Belgium        2010.    július - december

-Magyarország        2011.    január - június
-Lengyelország        2011.    július - december

-Dánia            2012.    január - június
-Ciprus            2012.    július - december

-Írország        2013.    január - június
-Litvánia        2013.    július - december

-Görögország        2014.    január - június
-Olaszország        2014.    július - december

-Lettország        2015.    január - június
-Luxemburg        2015.    július - december

-Hollandia        2016.    január - június
-Szlovákia        2016.    július - december

-Málta            2017.    január - június
-Egyesült Királyság    2017.    július - december

-Észtország        2018.    január - június
-Bulgária        2018.    július - december
   
-Ausztria        2019.    január - június
-Románia        2019.    július - december

-Finnország        2020.    január - június
   
Az Európai Unió Tanácsa