Kezdölap arrow Jogszabály arrow Jogiszabályok arrow Hszt. koncepció
Hszt. koncepció
2011. September 06.

Várhatóan az alábbiakban olvasható kormányzati koncepció alapján készítik el azt a Hszt. Hjt. normaszöveg változatot, amely elfogadását az õszi ülésszakban tervezik a Parlamentben!


KORMÁNYZATI ELKÉPZELÉS A KORKEDVEZMÉNYES-KORENGEDMÉNYES ÉS SZOLGÁLATI NYUGDÍJAKRÓL

Civil korai nyugdíjak

A civil korai nyugdíjak szabályozására a következõ alapelveket javasoljuk.

  • Valamennyi civil korai nyugdíj megszûnik.

  • A már folyósított civil korai nyugdíjakat jövedelempótló juttatásként kell azonos összegben továbbfolyósítani. Az ilyen jogcímen az öregségi nyugdíjkorhatár fölött folyósított nyugdíjat egységesen öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

  • A megszerzett jogok a polgármesterek és az országgyûlési képviselõk nyugdíja kivételével idõbeli korlátozás nélkül jövedelempótló juttatásként érvényesíthetõk.

  • Ha a hatályos szabályozás szerint az érintettek a közeljövõben jogszerzésre számíthattak, a javaslat garantálja jövedelempótló juttatásra a további jogok megszerzésének lehetõségét (1953-ban született nõk elõrehozott, csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíja, korkedvezmény szerzése a hatályos szabályok szerint garantált 2012. december 31-éig).

  • A 2012. január 1-jétõl megállapításra kerülõ jövedelempótló juttatásokat a megállapításkori nyugdíjszabályok szerint kell kiszámolni. Csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíj esetén ezt az összeget kell a jelenleg hatályos szabályok szerinti módon csökkenteni.

  • A jövedelempótló juttatás nem emelkedik.

  • A jövedelempótló juttatásban részesülõk nem minõsülnek nyugdíjasnak, de egészségügyi szolgáltatásokra jogosultak.

  • A jövedelempótló juttatás folyósítása mellett a versenyszférában munka végezhetõ, de ha az éves jövedelem meghaladja a minimálbér 18-szorosát, a jövedelempótló juttatás folyósítását az év hátralévõ részére fel kell függeszteni. Ez a tilalom – szemben a hatályos szabályokkal – kiterjedne a 2007 elõtt nyugdíjba vonultakra is. A jövedelempótló juttatásban részesülõ személy szolgálati, kormánytisztviselõi, köztisztviselõi, közalkalmazotti vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban csak akkor foglalkoztatható, ha kéri arra az idõre a jövedelempótló juttatás folyósításának felfüggesztését.

  • Feketemunka esetén az ellátást végleg megszüntetik.

  • A jövedelempótló juttatás az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor (az idõközi nyugdíjemelésekkel növelt összegben) automatikusan öregségi nyugdíjjá alakul, de az érintett kérheti a nyugdíjának az akkor hatályos szabályok szerinti újraszámítását is.

A fenti általános érvényû megállapítások nem zárják ki, hogy – amennyiben szükséges – egyes nyugdíjazási formák, pl. a korkedvezmény vagy a korengedmény szigorított, nem nyugdíjként, hanem más típusú ellátásként továbbra is fennmaradjanak. Ezekrõl a kérdésekrõl részletesen a 2.2.2., 2.2.3. és 2.2.5. pontok szólnak.

A KIM felvetésére mind a civil korai nyugdíjak, mind a szolgálati nyugdíjak átalakítása kapcsán jelezzük, hogy az átalakítás alapvetõ alkotmányos háttere biztosított ugyan, de a törvényjavaslat õszi elfogadása miatt a felkészülési idõ rövidnek bizonyulhat.

2.1.2. Szolgálati nyugdíj

A szolgálati nyugdíj szabályozására a következõ alapelveket javasoljuk.

  • A szolgálati nyugdíj megszûnik.

  • Szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani azoknak a már folyósított szolgálati nyugdíját, akik 57. életévüket2011. december 31-éig nem töltik be,. Az 57. életévüket év végéig betöltõk szolgálati nyugdíját egységesen öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

  • A legalább 25 év szolgálati idõvel rendelkezõk megszerzett jogait nyugdíjrögzítéssel kell garantálni. Öregségi nyugdíjként a rögzített nyugdíj összegét kell folyósítani, ha az magasabb, mint az akkor hatályos általános szabályok szerint számított öregségi nyugdíj.

  • A szolgálati járandóság összegét 2012. január 1-jétõl a hatályos személyi jövedelemadó kulcsnak megfelelõen csökkentett összegben kell folyósítani, ezzel azonban a járandóság összege nem csökkenhet a mindenkori minimálbér másfélszerese alá. A csökkentés nem terjed ki arra a személyre, aki szolgálat közben megsérült, megbetegedett, és ezért kellett nyugdíjba küldeni. Amennyiben az érintett családi kedvezményre jogosult lenne, de azt nem vagy csak részben érvényesítheti, a családi kedvezmény (fennmaradó része) a szolgálati járandóság csökkentésével szemben érvényesíthetõ.

  • A szolgálati járandóság a nyugdíjemelés mértékével megegyezõen emelkedik.

  • A szolgálati járandóságban részesülõk nem minõsülnek nyugdíjasnak, de egészségügyi szolgáltatásokra jogosultak.

  • A szolgálati járandóság folyósítása mellett a versenyszférában munka végezhetõ, de ha az éves jövedelem meghaladja a minimálbér 18-szorosát, a járandóság folyósítását az év hátralévõ részére fel kell függeszteni. Ez a tilalom – szemben a hatályos szabályokkal – kiterjedne a 2007 elõtt nyugdíjba vonultakra is. A szolgálati járandóságban részesülõ személy szolgálati, kormánytisztviselõi, köztisztviselõi, közalkalmazotti vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban csak akkor foglalkoztatható, ha kéri arra az idõre a szolgálati járandóság folyósításának felfüggesztését.

  • A szolgálati járandóság az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor automatikusan öregségi nyugdíjjá alakul, de az érintett kérheti a nyugdíjának az akkor hatályos általános szabályok szerinti újraszámítását is.

  • Aki a hivatásos szolgálati viszonyból rokkantsági nyugállományba került, és a felülvizsgálat során rokkantságát megszüntetik, amennyiben a rokkantsági nyugállományba helyezésekor a szolgálati nyugdíjjogosultság feltételeinek megfelelt, a továbbiakban a szolgálati nyugdíjasokkal azonos módon szolgálati járandóságra lesz jogosult.

  • Feketemunka esetén az ellátást végleg megszüntetik.

  • Megszûnik a hivatásos szolgálat speciális felsõ korhatára, a fegyveresekre is érvényes lesz az általános öregségi nyugdíjkorhatár.

  • Megszûnnek a speciális szolgálatiidõ-számítási szabályok (szorzók). A megszerzett legalább 20 év szolgálati idõ rögzítésre kerül, de ez az általános szabályok szerinti nyugdíjszámítás során nem alkalmazható, csak az életpályamodell keretében biztosított kedvezmények esetén.

  • A fegyveres életpálya sajátosságait az életpályamodell keretében kell kezelni:

    • azon személyeknek, akik szolgálati jogviszonyban tovább nem alkalmazhatóak, a közszolgálatban kell állást felajánlani [a közszolgálati életpályák összehangolásáról szóló 1207/2011. (VI. 28.) Korm. határozat 5. pontja szerinti tartalékállomány tervezett szabályai szerint: részükre állást kell felajánlani; a felajánlott állás elfogadása esetén az érintett kormánytisztviselõi kinevezést kap, s ennek megfelelõen jogállására a kormánytisztviselõi szabályok vonatkoznak (ideértve a javadalmazást is), azzal az eltéréssel, hogy próbaidõt nem lehet kikötni, és meghatározott ideig a munkáltató érdekkörébe tartozó okból felmentésre nem kerülhet sor],

    • nyugdíj elõtti rendelkezési állomány és könnyített szolgálat az idõsebb, illetve hosszabb ideje szolgáló fegyvereseknek,

    • különleges foglalkoztatási állomány a fegyveres szervhez szolgálati nyugdíjból visszatérõknek,

    • az egészségkárosodottak új ellátórendszerétõl, illetve a hozzátartozói nyugellátásoktól függetlenül ellátások biztosítása a szolgálat közben megsérült, megbetegedett fegyvereseknek, illetve a hõsi halottak hozzátartozóinak.


ELTÉRÉSEK A SZOLGÁLATI NYUGDÍJ ÉS AZ EGYÉB KORKEDVEZMÉNYES, KORENGEDMÉNYES TERVEZETT NYUGDÍJVÁLTOZÁSOK KÖZÖTT


a) A fegyveresek szolgálati járandóságát a mindenkor hatályos szja-kulcs mértékének megfelelõen csökkenteni kell, de jár utána az évenkénti emelés, míg a civilek jövedelempótló juttatása nem csökkenthetõ, de emelés sem jár.

A Széll Kálmán munkabizottság korábbi döntésének megfelelõen a civil korai nyugdíjak csökkentésére és emelésére nem kerülhet sor. A nyugdíjcsökkentés miatt nagyon sokaknak (mintegy 211 000 fõ) csökkenne hirtelen a jövedelme. Mivel a többségük közel van a nyugdíjkorhatárhoz (kb. 5000 fõ van, aki a korhatárnál több, mint 5 évvel fiatalabb), a cserében biztosított nyugdíjemelés ezt nem tudná kompenzálni.

A fegyveresek alapvetõ követelése volt az emelés megtartása, a csökkentéssel viszont hozzájárulnának a közterhekhez. A szolgálatteljesítés közben megsérülteket a személyes példamutatásuk miatt indokolt a levonás alól mentesíteni.

b) A civilek jövedelempótló juttatására szerzett jog késõbb is érvényesíthetõ, míg a fegyveresek szolgálati járandósága késõbb már nem állapítható meg, viszont esetükben a szolgálati nyugdíj a 2011. december 31-ei idõpontnak megfelelõen rögzítésre kerül.

A civil korai nyugdíjak esetében a jogszerzés az elõírt életkor és/vagy a szolgálati idõ betöltésével, megszerzésével megvalósult, így – mivel nem cél, hogy azonnal nyugdíjba vonuljanak – biztosítani kell a megszerzett jog késõbbi érvényesítését. Ez a szempont a polgármesterek és országgyûlési képviselõk esetében nem áll fenn, mivel ott a feltételek között szerepel a megbízatás bizonyos okokból történõ megszûnése is. Egyes esetben a további jogszerzést is indokolt biztosítani.

Szolgálati nyugdíj esetében a jogszerzés két dolgot jelent. Egyrészt az érintett a szolgálat felsõ korhatárától (amely jövõ évtõl kezdõdõen megegyezik az öregségi nyugdíjkorhatárral) jogosult lesz a kedvezõbb módon számított összegû nyugdíjra. Ebben az esetben a jogszerzés garantálását éppen a nyugdíjrögzítés szolgálja. Másrészt e korhatár alatt is jogosult lesz a szolgálati nyugdíjra (vagy annak egy részére), ha nem kizárólag a saját akaratából, illetve önhibájából hagyja el a szervet. Itt tehát nem beszélhetünk jogszerzésrõl, ha a szolgálati viszony nem szûnt meg.

c) A 2011. július 8-ai egyeztetés eredményeképpen az 57. életévüket már betöltött szolgálati nyugdíjasok szolgálati nyugdíja nem alakul át szolgálati járandósággá, míg a civil korai nyugdíjak esetében ez az általános nyugdíjkorhatár betöltéséhez kötött. Ennek oka, hogy a hivatásos szolgálat korábbi felsõ korhatára, az 57 év (ami egyébként a nyugdíjkorhatárral emelkedik, és jelenleg már 58 év) a szolgálati jogviszonyban állóknál gyakorlatilag öregségi nyugdíjkorhatárként is mûködött. Ez a korosztály a korábbi javaslat szerint is mentesült volna a 16%-os levonás alól, és rájuk nem vonatkozik a minimálbér 18-szorosát meghaladó jövedelem esetén az ellátás felfüggesztése sem. E kivételek miatt a nyugdíjassá minõsítésük egyszerûbb jogi helyzetet eredményez, ugyanakkor az a következménye, hogy továbbra is élvezhetik a nyugdíjasok különbözõ egyéb kedvezményeit is (pl. kiegészítõ tevékenységet végzõ vállalkozónak minõsülnek).

 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tûzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux w
PHP: 5.2.17
MySQL: 10.5.12-MariaDB-0+deb11u1
Idő: 09:32
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1138
Linkek: 75