Tisztelt Szerkesztõség!

„A nyugdíjrefom kedvezményezettjei” címmel, az RTLKLUB 2009.02. 23-ai híradásában és honlapjukon megjelentekkel kapcsolatban az alábbi észrevételt teszem.

Szûcs Erika Miniszter Asszony két különbözõ dologról nyilatkozik !

1. Az aktív állományúak szolgálati nyugdíj rendszerének módosításáról.

2. A nyugállományúak 13. havi nyugdíjának elvonásáról.

Az aktív állományúak szolgálati nyugdíj rendszerének módosítására, a 2008. december 17-én, a fegyveres és a rendvédelem szervek állományát képviselõ szakszervezetek és a kormány között megköttetett „Megállapodás” alapján van lehetõséget, azaz

„1. A Kormányzati Oldal vállalja, hogy a szolgálati nyugdíjjal kapcsolatban egyoldalú lépést nem kezdeményez a SZÉF Érdekképviseleti Oldalának egyetértése nélkül.”,

hogy ez a jövõben mennyire fog érvényesülni, az egyenlõre nem tudható.

A szakszervezeteknek a nyugállományúakra vonatkozó szabályok megalkotása során, sem az ágazati érdekegyeztetésben, sem a Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztetõ Fórumán nincs a ráhatása, annak ellenére, hogy a legtöbb szakszervezetnek létezõ nyugdíjas tagozata is mûködik. Igenis elvonták a 62. életévüket be nem töltött nyugállományúaktól is a 13. havi nyugdíjat. A jogalkotó nem tett különbséget, a Magyar Köztársaság elnöke pedig aláírta a törvényjavaslatot annak ellenére, hogy a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) és a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) levélben fordult Dr. Sólyom Lászlóhoz, normakontrollt kérve a 13. havi nyugdíjakról szóló törvény kapcsán, amelyet az Országgyûlés 2008. november 25-én fogadott el.

Kár volna tagadni azt a tényt, hogy jelenleg a szolgálati nyugdíjra jogosultak akár 40 évesen visszavonulhatnak, de ez átmenet, mivel a vonatkozó törvény különbséget tesz az 1996. szeptember elseje elõtt és az után felszereltek között.

A politika utasítása, vagy a politikai akarat szabotálása?

A minisztériumi illetékes Osztály által a Hivatásos ÖnkormányzatiTûzoltóparancsnokságok parancsnokainak megküldött, a túlszolgálat ellentételezése iránt indított perekben, a Munkaügyi Bíróságok elõtt képviselendõ állásfoglalásról.

1. ) Állásfoglalás.

I.

Felperesek által követelt összeg megállapításánál alkalmazott – felperesi – számítások jogszerûsége vonatkozásában álláspontunk a következõ:

Legfelsõbb Bíróság részérõl Mfv. II. 10.899/2007. szám alatt meghozott, BH2008.309 szám alatt közétett közbensõ ítélet értelmében az önkormányzati tûzoltóságnál az a szolgálatteljesítési idõ, amely 2004. május 1-jétõl kezdõdõen, hat havi szolgálatteljesítési idõkeretben számítva hétnapos idõtartamokban a 48 órát meghaladja – az 1996. évi XLIII.

törvény (Hszt.) 84. §(2) és (4) bekezdése, a 93/104/EK irányelv és a 2003/88/EK (a továbbiakban: irányelv) alapján – túlszolgálatnak minõsül.

Ezzel összefüggésben fontos kiemelni, hogy a Legfelsõbb Bíróság részérõl túlszolgálatként történõ minõsítés tartalmi és formai szempontból nem azonos a Hszt. 87. § (1) bekezdésében meghatározott elrendelt túlszolgálattal, tekintettel arra, hogy a Hszt. 88. § (1) bekezdése szerint a túlszolgálatot az állományilletékes parancsnoknak kell írásban elrendelnie. Jelen perbeli esetben sem beszélhetünk a Hszt. 87. §-a szerint elrendelt túlszolgálatról, hanem csak arról, hogy felperesek az akkor hatályos Hszt. szabályai szerinti szolgálatteljesítési idejüket töltötték, amely a Legfelsõbb Bíróság fent idézett közbensõ ítélete szerint nem felelt meg az irányelv szabályainak.

 A teljes írás megtekintése (pdf) ITT

Vélemény a szakértõ anyagáról.

I.

A „ Bevált-e a katasztrófavédelmi rendszer Magyarországon?” címet viselõ - a Kormány részére készült- jelentéssel összefüggésben több észrevétel is tehetõ. A megfogalmazott álláspont ismertetése elõtt azonban tisztázandó kérdés, hogy mit kell érteni a magyarországi katasztrófavédelmi rendszeren. Ugyanis ezt a megfogalmazást a jelentés a tényleges tartalmától függetlenül kiterjesztõen – pl.: a tûzvédelemre is -használja, így azon sem lehet csodálkozni, hogy a mindennapi közbeszédben ma már szinte az élet minden területén valamilyen kedvezõtlen cselekmény, magatartás, esemény minõsítésére is használatos az a szófordulat, hogy „ez katasztrofális volt”

 Bõvebben

Bevált-e a katasztrófavédelmi rendszer Magyarországon?

Szakértõi anyag.

Elõzmények

A Kormány a közfeladatok felülvizsgálatáról szóló 2229/2006. (XII. 20) Korm. határozatban döntött az állami-, önkormányzati (köz)feladatok átfogó, minden ágazatra kiterjedõ és módszeres felülvizsgálatáról.

A katasztrófa-, tûz- és polgári védelem tekintetében az Államreform Bizottság részérõl megkezdett és a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelõs tárca nélküli miniszter gondozásában folytatott elemzést és felülvizsgálatot az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hajtotta végre. A részletes vizsgálatot követõen két javaslat körvonalazódott: katasztrófavédelmi alap létrehozása, valamint a hivatásos katasztrófavédelem helyi szervei, a polgári védelmi kirendeltségek mûködésének központi költségvetésbõl történõ finanszírozása.

 Bõvebben