Kezdölap
Takács Albert ismét megszegte saját ígéretét! |
2007. October 28. |
(Az FRDÉSZ levele) Dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter
Tisztelt Miniszter Úr! A fegyveres és rendvédelmi szférában a szakközépiskolai éveknek a szolgálati idõbe történõ beszámítása kapcsán zajló tömeges munkaügyi perek tárgyában, a különféle mértékû beszámítást elrendelõ bírósági ítéletek miatt Ön a nyár elején jogegységi határozat meghozatalát kérte a Legfelsõbb Bíróság Elnökétõl. Júniusban – az Ön bemutatkozása alkalmából - összehívott Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztetõ Fórumán (SZÉF) ülésen megígérte, amennyiben a fenti jogegységi döntés belátható idõn belül - az Ön meghatározása szerint legkésõbb szeptemberig - nem születik meg, saját hatáskörtében dönt a szakközépiskolai évek szolgálati idõként történõ beszámításának mértékérõl.
Majd a SZÉF szeptember 24-ei ülésén a korábbi ígéretét megerõsítve ígéretet tett arra, amennyiben október 1-ig nem születik meg a Legfelsõbb Bíróság jogegységi határozata, akkor október 5-ig saját hatáskörében intézkedik, hogy egységesen milyen mértékben kell beszámítani a rendvédelmi szerveknél az érintett szakközépiskolai idõt.
A kormányzati oldal egyik SZÉF ülésen sem vitatta a szakközépiskolai évek szolgálati idõként történõ beszámításának jogalapját. Akkori álláspontjuk szerint csak a beszámítás mértéke - a különbözõ bírósági ítéletekben meghatározott 2 év 9 hónap, illetve 4 év mértékû szakközép iskolai tanidõ, mint szolgálati idõ - tárgyában kellett volna dönteni.
A határidõ leteltét követõen október 16-án - a fenti ígérettel szemben – Ön levélben tájékoztatott, mint az FRDÉSZ elnökét, a SZÉF munkavállalói oldal elnökét, hogy hatáskör hiányában nem áll módjában intézkedni az ügyben. Az FRDÉSZ Elnöksége megdöbbenve vette tudomásul, hogy Ön - és az Ön által a tárcaközi érdekegyeztetési fórumon képviselt Kormány - ismét megszegte saját ígéretét. Tisztelt Miniszter Úr, jogászaink eltérõen Öntõl és a Ön szakértõitõl – a jelenleg hatályos jogszabályok alapján – arra a megállapításra jutottak, hogy egyértelmûen joga és lehetõsége lenne a fenti probléma megnyugtató rendezése érdekében irányelvet kiadni, hiszen:
- Az igazságügy miniszter, így az Ön hatásköre lenne a Jat. 24. § (1) bekezdése szerint [Az igazságügy miniszter felelõs azért, hogy a jogszabály összhangban álljon más jogszabályokkal, megfeleljen a jogpolitikai elveknek, illeszkedjen be az egységes jogrendszerbe, és feleljen meg a jogalkotás szakmai követelményeinek.], hogy a jogszabályok összhangban álljanak egymással, így az alábbi jogszabályi rendelkezéseknek is összhangban kellene állniuk. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. tv. /továbbiakban Hszt./ 326.§ (1) bekezdése szerint a végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke és a leszerelési segély szempontjából e törvény hatályba lépése elõtt a fegyveres szervek állományában hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött és beszámított szolgálati idõt szolgálati viszonyban töltött idõnek kell elismerni. A Hszt. 328. § (1) bekezdése szerint a szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött idõnek kell tekinteni a sor-, a tartalékos, a póttartalékos, a továbbszolgáló és a szerzõdéses katonai, a fegyveres szerveknél, valamint a Magyar Honvédségnél hivatásos szolgálati, továbbá a katonai és rendvédelmi oktatási intézményeknél 1998. január 1-jét megelõzõen hallgatói (növendéki) viszonyban töltött idõt.
A (2) bekezdés szerint a szolgálati nyugdíj mértékének megállapításához az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a szolgálati idõbe be kell számítani a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti szolgálati idõket is. A Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról 2001. évi XCV. Törvény / továbbiakban Hjt./ 259. § (1) szerint a felmentési idõ, a végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj mértéke szempontjából e törvény hatálybalépése elõtt a fegyveres szervek állományában szolgálati viszonyban eltöltött és a korábbi szabályok szerint beszámítható szolgálati idõt a szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött idõnek kell elismerni. A (2) bekezdés szerint a 1996. szeptember hó 1-je után létesített szolgálati viszony esetén a szolgálati viszonyban eltöltött idõként csak a sor-, a tartalékos-, a póttartalékos, a továbbszolgáló és a szerzõdéses katonai, a fegyveres szervnél hivatásos és szerzõdéses szolgálati viszonyban eltöltött, továbbá a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézménynél 1996. szeptember 1-jét megelõzõen hallgatói, növendéki, illetve a tiszthelyettes képzõ szakközépiskolában hallgatói jogviszonyban eltöltött idõ vehetõ figyelembe.
A Hjt. 261. § (1) bekezdése szerint a szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött idõnek kell tekinteni a sor-, a tartalékos, a póttartalékos, a továbbszolgáló és szerzõdéses katonai, a fegyveres szerveknél hivatásos szolgálati, továbbá a katonai és rendvédelmi oktatási intézményeknél 1998. január 1-jét megelõzõen hallgatói (növendéki) viszonyban töltött idõt. A (2) bekezdés szerint a szolgálati nyugdíj mértékének megállapításához az (1)bekezdésben foglaltakon kívül a szolgálati idõbe be kell számítani a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti szolgálati idõket is. A hatályos szabály szerint az 1996. szeptember 1-je elõtt létesített hivatásos állományú jogviszony tekintetében a szolgálati idõbe - a szolgálati idõpótlék, a szabadság mértéke és leszerelési segély szempontjából - be kellett számítani minden olyan idõt, amely a munkaviszonyban álló dolgozókra irányadó nyugdíjbiztosítási szabályok szerint jogszerzõ idõnek számít /1971, évi 10. Tvr. 33.§ /2/ bekezdés d) pont/.
Az 1997. december 31. napjáig hatályos, a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. tv. 10. § IV bekezdés e) pontja alapján a biztosítottak körébe tartoztak a szakmunkástanulók, a törvény 54.§ /1/ bekezdés c) pontja alapján a szakmunkás tanulóviszonyban töltött idõ szolgálati idõnek minõsül. A 17/1975. /VI. 17./ Mt. rendelet 100.§ /1/ bekezdése szerint szolgálati idõnek számít a szakmunkás tanulóviszony alapján eltöltött idõ.
A szakközépiskolák és a gyakorlati képzésben közremûködõ vállalatok együttmûködésérõl, valamint a szakközépiskolákban folyó szakmunkás képzés egyes képzéseirõl szóló 1019/1976, /VI. 24./ Mt. határozat egyebek mellett akként rendelkezett, hogy - a tanulókjogállásába a szakmunkásképzés egységét biztosítani kell /11. pont/, - a tanulók gyakorlati oktatását a vállalatokkal együttmûködve a szakmunkástanulókkal azonosan kell megszervezni /12/a pont/, - a szakmunkásképzésben résztvevõ tanulók a II. tanévtõl kezdõdõen tanuló évenként 12 hónapra ösztöndíjban részesültek, a szakmunkás tanulókkal azonos módon a vállalattal társadalmi ösztöndíj szerzõdést köthettek /12/c pont/', - a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolák tanulóinak társadalombiztosítási jogállása megegyezett a szakmunkástanulókéval /12/e pont/.
E rendelkezés alapján megállapítható, hogy a szakmai képzés rendje és a tanulók jogállása tekintetében a fenti Mt. határozat a szakmunkás tanulókkal azonos helyzetet biztosított a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolák tanulóinak. Ennek megfelelõen rendelkezett külön, kifejezetten a határozat az egyezõ társadalombiztosítási jogállásról is.
Ebben az idõben a törvény rendelkezése alapján az Mt. határozat a biztosítottak körét kiterjeszthette. A fenti idõszakban hatályos 1974. évi XXIV. tv. 2.§ /4/ bekezdése alapján a Magyar Közlönyben a Minisztertanács által közzétett határozatok kötelezõek voltak a természetes és jogi személyekre. A Magyar Köztársaság független bíróságai jogerõs döntései - ezen belül a Legfelsõbb Bíróság felülvizsgálati eljárása döntése - szerint e jogszabályok összhangban állnak, csak eltérõen értelmezhetõek. - A jogszabályok egységes értelmezésének és alkalmazásának megteremtése érdekében a Jat. 55. § értelmében [(1) A miniszter és az országos hatáskörû szerv vezetõje irányelvet és tájékoztatót adhat ki. (2) Az irányelv ajánlást ad a jogszabály végrehajtásának fõ irányára és módszerére.] Miniszter Úr ezért jogosult lenne irányelvet kiadni, de figyelemmel a Jat. 24.§-ban foglalt kötelességére nemcsak jogosult, de talán köteles is lenne. · Továbbá a Miniszter Úr és a többi fegyveres szerv tekintetében (pénzügy-, önkormányzati és területfejlesztési, honvédelmi, titkosszolgálatokatfelügyelõ tárca nélküli) miniszter az irányítása alá tartozó fegyveresszerveknél - mint irányítói jogokat gyakorló kormánytag [pld. a büntetésvégrehajtásiszervezetrõl szóló 1995. évi CVII. törvény 3. § (1) bekezdése szerint a bv. szervezet törvényes mûködéséért a miniszter felelõs, a (2)bekezdés b) pontja szerint a miniszter rendeletalkotás és az államirányítás egyéb jogi eszközei útján szabályozza a bv. szervezettevékenységét; a Jat. 49. § (1) bekezdése szerint a miniszter és az országos hatáskörû szerv vezetõje jogszabályban meghatározott irányításijogkörében a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységétszabályozó utasítást adhat ki.] utasítást is adhat ki e tárgyban. A fentiek tükrében Miniszter Úr válaszát elfogadni nem tudjuk! Az csak indokolatlan idõhúzásnak tekinthetõ. A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) október 19-i Elnökségi Ülésén értékelve az elmúlt idõszak történéseit, valamint a miniszteri válaszlevelet arra a megállapításra jutott, hogy a Kormány sorozatosan semmibe veszi az érdekegyeztetést – egyetlen kivétel ez alól a Honvédelmi Érdekegyeztetõ Fórum – megszegi ígéreteit, nem tartja be a megállapodásokat. Ugyanakkor kormány egyoldalúan elvárja, hogy a fegyveres és rendvédelmi szféra munkavállalói lojálisak legyenek a hatalomhoz, a kapott parancsokat maradéktalanul hajtsák végre. Az elkeseredett és bizalmukat vesztett rendvédelmi munkavállalók nem látják hitelesnek vezetõiket, amelynek következtében a szolgálat ellátásának hatékonysága és színvonala törést szenved. Ezért az FRDÉSZ Elnöksége felszólítja Önt és Önön keresztül a Magyar Köztársaság Kormányát, haladéktalanul változtassanak magatartásukon, maradéktalanul tartsák be a törvényeket, a szóban, vagy írásban tett ígéreteiket, érdemi egyeztetés nélkül, a munkavállalói érdekek figyelmen kívül hagyásával ne hozzanak döntéseket! Egyúttal az FRDÉSZ elnöksége elvárja Öntõl, hogy változtassa meg levelében megfogalmazott álláspontját és az ügy megnyugtató rendezése érdekében – a jogegységi határozat megszületésének késlekedése miatt – saját hatáskörében adjon ki irányelvet. Budapest, 2007. október 26. Az FRDÉSZ Elnöksége nevében tisztelettel: Kónya Péter s.k. FRDÉSZ elnök
forrás: http://www.frsz.hu/directory/news/news_documents/frdeszvalaszszkiido.pdf |
|
Online felhasználók
Statisztikák
OS: Linux w
PHP: 5.2.17
MySQL: 10.5.12-MariaDB-0+deb11u1
Idő: 01:57
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1138
Linkek: 75
Archívum
-
October, 2009
-
January, 2009
-
December, 2008
-
November, 2008
-
October, 2008
-
September, 2008
-
June, 2008
-
May, 2008
-
April, 2008
-
March, 2008
|