Kezdölap
Nyugdíj-reform, tűzoltó szemmel (1)
2007. June 14.
(Ördög László írása)
 
(1 fejezet) 
 
 A nyugdíj-reformról már eddig is sokat hallottunk, pletykákat, érveket, sokan felháborodtak, tehát bonyolultnak tetszik az ügy. Természetesen, ha a terveket végrehajtják, a szakszervezetek mindent megtesznek a „status quo” helyreállítása érdekében. Olyan idejétmúlt érveket felhasználva, mint a „jogbiztonság elve”, „szerzett jogok csorbítása”, vagy mint az állomány és az állam közötti szerződés egyoldalú megváltoztatása. Ez különben azért is érdekes, mert eszerint akár mi is megváltoztathatjuk egyoldalúan a megállapodást. Teszem azt, mostantól szerintünk van sztrájkjogunk.

Mert azért az is kérdés, hogy mit lehet tenni egy végsőkig elkeseredett embercsoporttal, akiknek már minden mindegy. Kirúgják őket? Egyrészt akkor már kit érdekel? Másrészt ki veszi át a helyüket?

Persze van egyszerűbb megoldás is. Ha Magyarországon ma nincs rabszolgaság, akkor akár az összes tűzoltó azonnal leszerelhet. A politikusok meg álljanak a mi helyünkre, már csak azért is, mert a helyzetet ők idézték elő. Hamar kiderül, hogy kinek a hiánya égetőbb. Minden szakmának megvan a maga fontossága, de az Ország működik Parlamenti szünet idején is. Tehát tessék, álljanak a helyünkre, úgyis mindent tudnak. Mint ahogy azt is tudták, hogy a nyugdíj-reform tervének „eredményei” talán kissé kétesek. Vagy talán mégsem tudták?

A politikai „éleslátás” ma már több, mint kétséges. A hatástanulmányok elmaradását nem is kell szóvá tenni, mert ami nincs, azt nem kell figyelembe venni. Az pedig, hogy egy törvénymódosítás hatásai egész embercsoportokat sújtanak, talán nem is számít. Régebben volt egy vitás hozzáállás: a cél szentesíti az eszközt. Ma már itt tartunk: a pénz szentesíti az eszközt. Mert ma már annyira fontos a pénz, hogy ez az a bizonyos fa, melytől nem lehet látni az erdőt. Csak hát akkor az erdőtüzet sem.

A hírek szerint valami feltűnhetett, mert állítólag törvénymódosítást kezdeményeznek ebben a témakörben. No nem az egész kérdéskörben, csak egy részében. Legfeljebb nem sikerül. Mert az is elképzelhető, hogy a Parlament nem szavazza meg, a kormánytöbbséggel együtt. Minden lehetséges. Egyébként nem most kellett volna elkezdeni sípolni, hogy a tapasztalt kollégákat a testületnél kellene tartani. Egyrészt aki már elkezdte a nyugdíjazás folyamatát, az már be is fejezi, másrészt ez nem egy váratlan dolog volt. Még nincs négy éve, hogy elkezdték feszegetni ezt a témát és láss csodát! Akkor is sokan távoztak a testülettől. Hát úgy nagyjából ennyit a politikusok éleslátásáról.

Törvénymódosítás? Annyira változó korban élünk, hogy tudjuk: ez csak egy ígéret. Ahogy hoznak egy törvényt, úgy újra meg lehet változtatni. Technikai dolog csupán. Itt ízlésnek, tisztességnek, adott szónak helye nincs. Ezek a fogalmak csupán a közt valóban szolgálók számára jelentenek valamit. De akkor mi lesz, ha ezek a szolgák kiszállnak a mókuskerékből? Ők a hibásak? Talán nem… Ma már akkora a jogbizonytalanság, hogy eltűnt egy kapocs, amely összekötötte az Államot és a közszolgálatban dolgozókat. S ez a kapocs: a jogfolytonosság, végső soron a bizalom. Magunkra maradtunk.

Ördög László
FTSZ
 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Jelenleg 8 vendég online
Tűzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux s
PHP: 5.2.17
MySQL: 5.5.31-0+wheezy1-log
Idő: 10:36
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1133
Linkek: 76