Kezdölap
A bíróság kissé másként értelmezi a szakszervezeti jogokat mint a FKI
2013. December 12.

Mint arról október 18-án hírt is adtunk 2013. október 14-én a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a benyújtott kereset és a meghallgatott tanúvallomás alapján meghozott ítélete szerint a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság a szakszervezet tisztségviselőjének, Hódos Bélának szolgálati viszonya megszüntetésében jogsértően járt el. Az előző hírünk itt érhető el: http://www.ftsz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1248&Itemid=49

Hódos Béla volt az, akit a Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete az aktív állományból egyedüliként védettnek jelölhetett és jelölt is. Ezt a jelölést az FKI igazgatója előbb írásban tudomásul vette, majd ettől függetlenül megszüntették Hódos Béla szolgálati viszonyát. Az ügy részletes beszámolója honlapunkon is olvasható: http://www.ftsz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1200&Itemid=1

Most kaptuk kézhez a tárgyalás jegyzőkönyvét és az ítéletet, melyeket az alábbiakban szeretnénk megosztani veletek:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
Ügyszám: 12.M.3804/2012/15.

Jegyzőkönyv
nyilvánosan tartott tárgyalásról

Felperes: Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete
Alperes: Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Per tárgya: tb.
A tárgyalás helye: földszint 1.
Ideje: 2013. évi október hó 14. nap 08:45 óra.

Jelen vannak:

dr. Xxxxxxxx-Xxxxxx Xxxxx
a tanács elnöke
Xxxxxxx Xxxxxxxxx ülnök
Xxxxxxxx Xxxxxxxx Xxx ülnök
magnó jegyzőkönyvvezető

A felperesért:
képv.: dr. Xxxxxx X. Xxxxxx ügyvéd

Az alperesért senki, az idézés szabályszerű


Tanács elnöke a tárgyalás megkezdése után megállapította, hogy a peres felek közül az alperes nem jelent meg a mai tárgyaláson, idézése szabályszerű volt.

Tanácselnök rögzíti, hogy a jegyzőkönyv hangfelvétel útján készül, melyet a Pp.118.§ értelmében leírás után a bíróság kezelőirodáján lehet megtekinteni.

Ezt követően ismertette a felperesi 14. sorszámú beadványt.

Ezt követően tanácselnök nyilatkoztatja a felperesi jogi képviselőt a keresetével összefüggésben.

Felperesi jogi képviselő:
Keresetem megállapítási kereset. A szakszervezet vonatkozásában kérném annak megállapítását, hogy az alperes megsértette a felperes egyesülési és önrendelkezési jogát, valamint egyetértési jogát. Azon kereseti kérelmemet, melynek értelmében kérem, hogy a bíróság kötelezze alperest, hogy a jövőben tartózkodjék ilyen magatartástól, nem kívánom jelen perben érvényesíteni tekintettel arra, hogy ez egy megállapítási kereset.

Felperesi jogi képviselő:
Előállítottam tanúként a szakszervezet elnökét, kérem tanúkénti meghallgatását.
Szakszervezet elnökségi tagját Xxxx Xxxxxx, akinek tanúkénti meghallgatását kérném.

Ezt követően a bíróság tanúmeghallgatást foganatosít.

Belép: Xxxx Xxxxxx, aki adatainak zártan történő kezelését nem kéri.

Tanú személyi adatai.
Született: Xxxxxxxxxx, xxxx.xxxxxx.xx-án
Anyja Neve: Xxxxxxxx Xxx
Lakcíme: Xxxxxxxxx, Xxxx Xxxxxx xxxx x szám alatti lakos
Igazolvány száma: xxxxxxxx valamint xxxxxxxx

Tanú törvényes figyelmeztetés után magát érdektelennek vallja és az alábbiakat adja elő

A felperesi szakszervezet elnökségi tagja vagyok. Előadnám, hogy 2011. nyarán az elnökségből egy fő eltávozott, az ő helyére pótlást kellett keresnünk. Ekkor a meglévő állományunkból Hódos Bélára esett a választás, így 2011. szeptemberétől Hódos Béla elnökségi tag lett a szakszervezetünknél. Két elnökségi tagunk volt. Az egyik volt Hódos Béla aki aktív munkavállaló volt, a másik pedig Xxxxxx Xxxxx, aki nyugellátásban részesült, és mint nyugdíjas tűzoltó látja el a szakszervezetnél a tisztséget.
2012. január 01-jével a szakszervezetünk nagyon nehéz helyzetbe került tekintettel arra, hogy jogszabályváltozás folytán a körülményeinkben igen negatív változások következtek be. Az alperesi igazgatóság minden támogatást megvont a szakszervezetünktől, nem kaptunk biztosított helyiséget, a beosztott munkavállalókat akik eddig nekünk végeztek tevékenységet visszahívták, valamint a  tagdíjlevonást sem foganatosították a továbbiakban. Erre vonatkozólag tehát nagyon nehéz helyzetbe kerültünk, így az első két hónap azzal telt el, hogy tulajdonképpen próbáltuk a helyzetből a lehető legmaximálisabban helyreállítani a rendet. Február 13-án volt egy összehívott OKF egyeztetés tekintettel arra, hogy a jogszabályváltozás folytán az önkormányzati tűzoltóságok állami felügyelet alá kerültek, ami az egész önkormányzati tűzoltóság OKF -hez való delegálását jelentette. Ez azt jelentette, hogy így az alperesi szervezeti egység is módosult, amelynek alapján az összehívott értekezleten tájékoztatta a szakszervezetünket, hogy elbocsájtások várhatók, valamint jelentős átszervezés fog végbemenni az alperesi intézménynél. Itt tulajdonképpen sor került az elbeszélgetésekre amit a törvény kötelező jelleggel előír ilyen jellegű változtatásoknál, és a munkáltató felszólított minket, hogy amennyiben az elbeszélgetéseknél jelen kívánunk lenni, akkor képviseljük a munkavállalók érdekeit. Mi jeleztük, hogy minden további nélkül ezt meg kívánjuk tenni, sőt ezen jogunkkal élni is kívánunk.
Itt tulajdonképpen Hódos Béla vonatkozásában jeleztük, hogy ő lenne az a személy, aki védettséget élvez a szakszervezet vonatkozásában tekintettel arra, hogy a jogszabály értelmében nekünk ki kellett jelölnünk egy olyan személyt, aki a szakszervezetet képviseli a tárgyalásokon, és aki ennél fogva mint tisztségviselő védettséget élvez. Ezt az igazgató úr el is fogadta, le is láttamozta, mikor odaadták elé ezt a tájékoztatást, ráírta, hogy „tudomásul vettem”.
Ezt követően Hódos Béla jogviszonyával még nem is történt semmi. Március vége felé ismételten behívták Hódos Bélát beszélgetésre, amikor ismételten jeleztük a munkáltató részére, hogy Hódos Béla mint tisztségviselő védettséget élvez, és erre vonatkozólag megdöbbenve tapasztaltuk, hogy ennek ellenére Hódos Béla jogviszonyát megszüntették. Azért döbbentem meg tekintettel arra, hogy mint mondtam, korábban már teljes körű tájékoztatást nyújtottunk a munkáltató részére Hódos Béla vonatkozásában, valamint Hódos Béla ténylegesen védettséget élvezett, ennek ellenére szüntették meg a jogviszonyát. Én úgy gondolom, hogy ezáltal az alperes megsértette a szakszervezet jogát tekintettel arra, hogy egyrészről úgy szüntette meg egy vezető tisztségviselő jogviszonyát, hogy erre ezzel megsértette a szakszervezet jogát, hiszen a szakszervezetünk vonatkozásában a védettséget élvező tisztségviselőnek törvény biztosítja ezen jogát.
Továbbiakban Hódos Béla meghallgatásához nem kérték ki az egyetértést, tehát ezzel is megsértették a szakszervezetünk jogát. Azért fordultunk bírósághoz, mert úgy éreztük, hogy önmagában ezen jogunk megsértése olyan jelentős hátránnyal járt ránk nézve, hogy- e vonatkozásban kérjük ennek megállapítását pontosan azért, hogy a jövőben a munkáltató tartózkodjon ettől a magatartástól és, hogy ezzel a további jogainkat is megvédhessük.
Annyit szeretnék még előadni, hogy a munkáltató arra hivatkozott, hogy Hódos Béla nem jelezte, hogy felmentési tilalom alatt áll az elbeszélgetés alatt. Én azonban észrevételezem, hogy Hódos Béla nem felmentési tilalom alatt állt, hanem védettséget élvezett a jogszabály erejénél fogva, tehát ő felmenthető lett volna amennyiben ehhez a szakszervezet a hozzájárulását megadja. Ehhez azonban nem kérték ki a szakszervezet hozzájárulását, tehát ezzel is megsértették a mi véleményezési és egyetértési jogunkat.

Tanúhoz kérdés nincs.

Tanú:
Egyebet előadni nem kívánok, vallomásom helyesen lett felvéve, annak visszahallgatását nem kérem, megjelenésemmel kapcsolatos költségigényem nincs.

Tanú elhagyja a tárgyalótermet.

Felperesi jogi képviselő:
Nekem az ügyben további bizonyítási indítványom nincs, sem okirati, sem tanúbizonyítási formában. Kérném, hogy a bíróság a rendelkezésre álló dokumentumok alapján hozzon az ügyben érdemi döntést. Perköltség igényt előterjesztek, annak mértékét a bíróság mérlegelésére bízom az IM. Rendelet alapján. Nem tartozom ÁFA köteles körbe.

Ezt követően tanácselnöke a tárgyalást berekesztette, és zártan meghozta az alábbi

Í t é l e t e t

Tárgyalás befejezve, jegyzőkönyv lezárva 09:30 órakor

k.m.f.

A kiadmány hiteléül:
Xxxx Xxxxxxxxx
kiadó

dr. Xxxxxxxx-Xxxxxx Xxxxx
a tanács elnöke

Jkv. Áttéve: 2013. október 22.
Xxxx Xxxxxxxxx




Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
1027 Budapest, Királyfürdő u. 4.
1255 Budapest, Pf.: 2.
Tel.: 393-5400
Fax: 393-5401, 393-5402

12.M.3804/2012/15.


A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

dr. Xxxxxxx X. Xxxxx ügyvéd (xxxx Xxxxxxx, Xxxxx xxxx xx xxx) által képviselt
Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete (1081 Budapest, Dologház u. 1.) felperesnek

dr. Xxxx Xxxxxx jogtanácsos által képviselt
Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (1149 Budapest, Mogyoródi utca 43.) alperes ellen

jogsértés megállapítása iránt indított peres ügyében tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

Í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetének helyt ad.

Megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes önrendelkezési, valamint egyetértési jogát Hódos Béla szakszervezeti tisztségviselő jogviszonyával összefüggésben.

Kötelezi az alperest, hogy az ítélet kézhezvételét követő 15 napon belül fizessen meg felperesi jogi képviselő kezéhez 10.000.- forint (Azaz: Tízezer forint) perköltséget.

Az eljárás illetékét a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye, melyet a kézhezvételt követő 15 napon belül 3 példányban a Fővárosi Törvényszéknek címezve a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál lehet előterjeszteni.

I N D O K O L Á S

Felperes szakszervezet elnöke Kis József 2012. március hó 6. napján kelt levelében a Hszt.33/A.§ (2) bekezdésére hivatkozással tájékoztatta alperes igazgatóját, hogy a továbbiakban a felperesi szakszervezet képviseletére Hódos Béla főtörzsőrmester jogosult. Alperes részéről Varga Ferenc tűzoltó ezredes igazgató 2012. március 12-én kelt 200-1/2012/HUM számú levelében jelezte, hogy a felperesi szakszervezet tájékoztatását tudomásul vette, azaz Hódos Béla személyére vonatkozólag tudomásul vételi nyilatkozattal élt.

2012. március hó 27-én alperes Hódos Béla szakszervezeti tisztségviselő szolgálati viszonyával kapcsolatosan, a szolgálati hely megváltoztatása érdekében személyi elbeszélgetést folytatott le az érintettel.

Felperesi szakszervezet elnöke kifogással élt a személyi elbeszélgetés vonatkozásában, melyre vonatkozólag alperes elnöke 2012. április hó 2-án 200-2/2012/HUM levelében tájékoztatta a szakszervezet elnökét arról, hogy Hódos Béla tervezett áthelyezése nincs összefüggésben a szakszervezeti tevékenységével, arra azért került sor, mert átszervezés következtében szolgálati beosztása megszűnt, és az állományában számára felajánlható beosztás nem volt.

Felperesi szakszervezet elnöke ezt követően 2012. április hó 03-án kelt 191/2012 számú levelében felhívta az alperes figyelmét arra, hogy a tervezett áthelyezéshez nem kérték ki a szakszervezet egyetértését, egyben felhívta a munkáltatót a jogszabályi előírások betartására.

Alperes igazgatója 200-4/2012/HUM sorszámú válaszlevelében vitatta Hódos Béla szakszervezeti tisztségviselői létét, mert álláspontja szerint a szakszervezet 2021. március 06-án kizárólag arról nyújtott tájékoztatást, hogy Hódos Béla jogosult képviselni a szakszervezetet. Ő azonban arról konkrétan tájékoztatást nem kapott, hogy Hódos Béla tisztségviselő lenne. Erre való tekintettel alperes vitatta, hogy Hódos Béla szakszervezeti tisztségviselőként védettséget élvezne, mert álláspontja szerint az igazolást nem nyert.

Felperes 191-2012 sorszámú 2012. április hó 16-án kelt levelében felhívta alperes figyelmét arra, hogy a tájékoztatási kötelezettségének már 2012. március 06-án eleget tett Hódos Béla személyét megjelölve, amelyet alperes nem vitatottan elfogadott. Egyben ismételten felhívta alperes figyelmét arra, hogy Hódos Béla áthelyezéséhez felperesi szakszervezet egyetértése szükséges, amelyet az alperes nem vitatottan nem kért ki a kérdéses intézkedéshez, egyben felhívta az alperest, hogy Hódos Béla áthelyezéséhez kérj ki a szakszervezet egyetértését.

Az alperes 200-5/2012/HUM sorszámú 2012. április 17-én kelt levelében ismételten arról tájékoztatta a felperest, hogy nem tekinti Hódos Bélát a Hszt.34/B.§ hatálya alá tartozó védett szakszervezeti tisztségviselőnek, valamint nyilatkozott, hogy az érintett esetleges áthelyezésére nem érdek-képviseleti tevékenységben történő közreműködésével összefüggésben került sor.

Az áthelyezésre vonatkozó munkáltatói ajánlatot Hódos Béla nem fogadta el, ezért az alperes Hódos Béla jogviszonyát 0100-4035/2012 számú intézkedésével megszüntette.

Felperesi szakszervezet ezt követően keresettel élt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál. Keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy alperes megsértette a felperes egyesülési és önrendelkezési jogát, valamint az egyetértési jogát Hódos Béla jogviszonyával összefüggésben.

Alperes a felperes keresetének elutasítását kérte, mert álláspontja szerint az alperesi intézkedés a jogszabályoknak megfelelő és megalapozott volt, Hódos Bélára vonatkozóan szerinte nem igazolódott tisztségviselői léte, valamint hivatkozott arra is, hogy a felperesi szakszervezetnek egyébként sem lett volna jogszabályban foglalt megalapozott indoka az egyetértés megtagadására.


A felperes keresete megalapozott.


A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás során a Pp.201.§ és a Pp.203.§ alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az ügyben meghallgatott Xxxx Xxxxxx felperesi szakszervezeti elnökségi tagja tanúkénti meghallgatásán előadta, hogy 2011. nyarán a szakszervezet elnökségéből egy fő eltávozott, és az ő helyére kellett pótlást keresniük. Ekkor került sor Hódos Béla szakszervezeti tisztségviselőként történő megválasztására, azaz 2011. szeptemberétől Hódos Béla elnökségi tag lett a szakszervezetnél.
Két elnökségi tag volt: az egyik Hódos Béla mint aktív munkavállaló, a másik pedig Xxxxxx Xxxxxx, aki nyugellátásban részesülő tisztségviselőként tevékenykedett. 2012. február 13-án összehívott Országos Katasztrófavédelmi Igazgatósági egyeztetés volt a szakszervezetek és az alperes között tekintettel arra, hogy a jogszabályváltozás folytán az Önkormányzati Tűzoltóságok állami felügyelet alá kerültek, ami az egész Önkormányzati Tűzoltóság OKF -hez való delegálását jelentette. Ez az alperesi szervezeti egység módosulását is jelentette, amelynek alapján az alperes az összehívott értekezleten tájékoztatta a szakszervezeteket, hogy ezzel összefüggésben jelentős átszervezés fog végbemenni az alperesi intézménynél, illetőleg elbocsájtások várhatók.

Alperes ezt követően felhívta felperesi szakszervezetet, hogy amennyiben az átszervezésekkel kapcsolatos elbeszélgetéseknél jelen kívánnak lenni, akkor képviseljék a munkavállalók érdekeit.

Felperesi szakszervezet jelezte, hogy ezen jogával élni kíván, valamint ezt követően került sor a 2012. március hó 06-ai tájékoztatásra, amelyben a felperesi szakszervezet jelezte, hogy a szakszervezet képviseletére Hódos Béla tisztségviselő jogosult. Ez volt az a szakszervezeti értesítés amelyre vonatkozólag alperesi igazgatója elfogadó nyilatkozatot tett Hódos Béla személyére vonatkozólag, azt aláírásával ellátva tájékoztató jelleggel megküldte a felperesi szakszervezet részére.

Az 1996. évi XLIII. Törvény (Hszt.) 34/B.§ (1) bekezdése kimondja, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a szakszervezetnél választott tisztséget betöltő, és a szakszervezet által megjelölt hivatásos állományú tag 15 munkanapot elérő vezényléséhez, és a szolgálatteljesítési helyének megváltoztatásához, továbbá szolgálati viszonyának a fegyveres szerv által felmentéssel történő megszüntetéséhez, kivéve, ha a felmentés az 56.§ (2) bekezdés alapján kötelező. Az 56.§ (2) bekezdés szerinti felmentésről a közvetlen felsőbb szakszervezetet előzetesen értesíteni kell.

Peres felek között nem volt vitatott, hogy a kérdésben Hódos Béla főtörzsőrmesterrel először 2012. február 29-én került sor személyi elbeszélgetésre, azonban ez nem volt szabályosnak tekintendő mivel nem volt jelen a fogadó szerv képviselője, ezért a személyi elbeszélgetést meg kellett ismételni. Erre került sor 2012. március 27-én a fogadó szerv képviselőjének jelenlétében Hódos Bélával alperes részéről.

A bíróság azt állapította meg, hogy a szabályszerűen tartott személyelbeszélgetésen 2012. március 27-én az alperes részére a felperes már bejelentette, hogy Hódos Béla jogosult a szakszervezet képviseletére.

A bíróság nem tudta elfogadni alperes azon hivatkozását, melynek értelmében a tájékoztatás kizárólagosan képviseleti jogosultságot tartalmazott tekintettel arra, hogy a 2012. március hó 06-ai felperesi elnök által kelt tájékoztatás kifejezetten jogszabályhelyre hivatkozással jelölte meg Hódos Béla személyét, valamint kifejezetten kiidézte a Hszt.34/B.§ (1) bekezdését, amely pontosan a választott tisztségviselő védettségére vonatkozólag rendelkezik az egyetértési jog tekintetében. Fentiekre tekintettel a bíróság álláspontja szerint a tájékoztatást tartalmát tekintve megfelelt a jogszabályi követelménynek, azaz a tartalmát tekintve az érintett Hódos Béla tisztségviselői mivoltát támasztotta alá az alpereshez intézett tájékoztatás.

Erre vonatkozólag nem vitatottan az alperes igazgatója elfogadó nyilatkozatot tett, tehát a bíróság álláspontja szerint az alperesnek 2012. március 09-én tudomása volt Hódos Béla személyéről, valamint ezzel kapcsolatos tisztségéről.

Megállapítható volt az a tény, hogy Hódos Béla áthelyezéséhez nem kérte ki az alperesi intézmény a felperesi szakszervezet egyetértését, valamint szintén nem kérte ki az alperes Hódos Béla jogviszonyának a megszüntetéséhez az alperesi szakszervezet egyetértését.

A bíróság nem tudott egyetérteni alperes ellenkérelmének azon hivatkozására, melynek értelmében Hódos Béla nem tájékoztatta a munkavállalót, hogy felperesi tilalom alatt áll. A bíróság rámutat arra, hogy Hódos Béla nem állt felmentési tilalom alatt, felmenthető volt, azonban a jogszabályi rendelkezés értelmében a felmentéshez az alperesnek a felperesi szakszervezet egyetértését kellett volna kikérnie, ez azonban nem vitatottan nem történt meg tekintettel arra, hogy az alperes a későbbiek során kétségbe vonta Hódos Béla tisztségviselő jogosultságát.

A bíróság álláspontja szerint a szakszervezeti tisztségviselők vonatkozásában, azok megválasztására, kinevezésre vonatkozólag a szakszervezet alapszabálya vagy szabályzata tartalmazhat iránymutatást.
Az alperesnek nincs joga kétségbe vonni az érintett szakszervezeti tisztségviselő személyét, valamint a tisztségviselő minőségét, amennyiben ezt teszi, abban az esetben bírósághoz fordulhat és a perben esetleges bírói eljárásban kérheti annak megállapítását, hogy az érintett személy nem szakszervezeti tisztségviselő, illetőleg védettséggel nem rendelkezik. Az alperes nem vitatottan ilyen jellegű eljárást nem indított, tehát a bíróság álláspontja szerint önmagában a felperesi közlés az alperes részére megvalósította a jogszabályban előírt egyetértésre vonatkozó kötelezettséget.

Nem tudta elfogadni a bíróság alperes azon védekezését sem, mely értelmében az esetleges állásfoglalás amely a munkáltatói intézkedéshez az egyetértést nem adta volna meg a felperesi szakszervezet részéről egyébként sem lett volna megalapozott, mivel nem lett volna olyan jogszabályban előírt feltétel, amely az esetleges egyetértés megtagadását jogszerűvé tette volna.

A Hszt.34/B.§ (4) bekezdése kimondja, hogy a szakszervezet (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a fegyveres szervvel közli. Ennek a közlésnek indokoltnak kell lennie, tehát indoklást kell tartalmaznia. Az indoklás akkor alapos, ha a tervezeti intézkedés végrehajtása a szakszervezet érdek-képviseleti tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne.

Ezen kitételek tekintetében azonban a bíróság álláspontja szerint az alperes egyrészről ki sem kérte a felperesi szakszervezet állásfoglalását, másrészről amennyiben az állásfoglalást kikérte volna és az alperes a hozzájárulást megtagadta volna, akkor lett volna az alperes abban a helyzetben, hogy bírósághoz forduljon az egyetértő nyilatkozat pótlása végett. Önhatalmúlag azonban az alperesnek nincs joga eldönteni, hogy esetleges egyetértési jog megtagadása jogellenes, mivel ezt kizárólagosan bírósági eljárásban a bíróság mondhatja ki. Azaz alperesnek mindenféleképpen ki kellett volna kérnie mind az áthelyezéshez, mind pedig a jogviszony megszüntetéséhez Hódos Béla tekintetében felperesi szakszervezet egyetértését. Ez azonban nem történt meg, így a bíróság álláspontja szerint az alperes megsértette a felperes egyetértésre és önrendelkezésre vonatkozó jogát.

Egyetért a bíróság felperes azon hivatkozásával, melynek értelmében a tisztségviselők munkajogi védelmének kezdete a tisztségviselő megválasztásától kezdődik, nem pedig attól az időponttól amikor a megválasztás tényéről az alperes a tájékoztatást megkapja.

A bíróság álláspontja szerint tehát Hódos Béla tisztségviselő munkajogi védettséget élvezett, és mint szakszervezeti tisztségviselőt megillette azon jogosultság, hogy jogviszonyának megszüntetéséhez, valamint áthelyezéséhez a szakszervezet egyetértését kellett volna az alperesnek kikérnie. Tekintettel arra, hogy ez nem vitatottan nem történt meg, ezért a bíróság megállapította, hogy az alperes megsértette felperes erre vonatkozó jogait.

Az 1952. évi III. törvény 123.§ kimondja, hogy megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában valamely más okból teljesítést nem követelhet.

A lefolytatott bizonyítási eljárás során a bíróság megalapozottnak tartotta a felperes azon hivatkozását melynek értelmében azért kéri a jogsértés megállapítását megállapítási kereset körében, mivel ez a jövőbeni jogainak megóvása végett szükséges pontosan annak elkerülése végett, hogy ezt követő alkalommal az alperes szakszervezeti tisztségviselő jogviszonyának megszüntetésénél, áthelyezésénél kifejezetten a jogszabályi előírásnak megfelelően járjon el, azaz a szakszervezet gyakorolhassa az egyetértésre vonatkozó állásfoglalási jogát.

Fentiekre tekintettel a bíróság a felperes keresetének helyt adott, és a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

Az alperes perköltségviselési kötelezettsége pervesztességének következménye, melyet a bíróság a Pp.78.§ (1) bekezdés alapján állapított meg.

Az eljárás a 6/1986. (VI.26.) IM. Rendelet értelmében tárgyi költségfeljegyzési jogos.

Az alperes az 1990. évi XCIII. törvény 5.§ b) pontja alapján személyes illetékmentességet élvez, ezért az eljárás illetékét a Magyar Állam viseli.

Az ítélet elleni fellebbezési lehetőséget a Pp.233.§ és a Pp.358.§ szakasz biztosítja a peres feleknek.

Budapest, 2013. október hó 14. napján.

dr. Xxxxxxxx-Xxxxxx Xxxxx s.k.
a tanács elnöke

az aláírásban akadályozott
Xxxxxxx Xxxxxxxxx és
Xxxxxxxx Xxxxxxxx Xxx
ülnökök helyett is.

A kiadmány hiteléül:
Xxxx Xxxxxxxxx
kiadó
 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tűzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux s
PHP: 5.2.17
MySQL: 5.5.31-0+wheezy1-log
Idő: 06:31
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1131
Linkek: 76