Nyugdíjkorhatár emelés?
2008. May 26.
Akik 1953-ban születettek, lehet, hogy tovább dolgoznak

Egyelõre vitatkoznak a korhatáremelésrõl


Õsszel kezdõdhet érdemi vita a nyugdíjkorhatár emelésérõl; abban a politikusok és a szakemberek is egyetértenek, hogy nyugodt rákészülés után lehet bevezetni a változást, az emelés mértékében és módjában viszont nincs egyetértés. Vannak, akik a 65 év mellett teszik le a voksukat, mások szerint 67 évig nem szabad megállni. A liberálisabbak félévenként emelnének, mások szerint egyszerre két évvel kellene növelni a szolgálati idõt. Bár régóta napirenden van a kérdés, csak õsszel kezdõdik a szakmai-politikai vita a nyugdíjkorhatár emelésérõl, valószínû, hogy jövõre elkészülhet a konkrét terv - tájékoztatta lapunkat Vidorné Szabó Györgyi, a parlament szociális és családügyi bizottságának szocialista alelnöke. A munka azzal kezdõdik, hogy a biztosításhoz értõ szakembereknek "képbe hozzák" a politikusokat - mondta, a konkrét intézkedéssel viszont nem szabad kapkodni. Korábban Gyurcsány Ferenc is azt mondta, legkésõbb 2018-2020-ban kezdõdik az az 5-10 éves periódus, amelyben 62-rõl 65-re nõ a nyugdíjkorhatár.

A miniszterelnök szerint az emelést mindenképpen meg kell lépni, ha azt akarjuk, hogy "2050-ben a mai 30-40 éveseknek legyen tisztességes nyugdíja". Ezzel a szakma nagyjából egyetért, vagyis nem sokkszerû beavatkozás kell, hanem egy nyugodt rákészülésre van szükség, egy 10 év múlva kezdõdõ, 10 évig tartó nyugdíjkorhatár-emelésre.

A rákészüléssel a lapunk által megkérdezett politikus, és szakember is egyetértett, az emelés mértékében és módjában viszont eltérõ a véleményük. Vidorné 65 évre változtatná a korhatárt, és félévenként emelne.

Máté Levente, a Szegedi Tudomány Egyetem címzetes fõiskolai docense határozottabb lépéseket tenne, a férfiak és nõk korhatárát egységesen 67-re emelné, és szûkítené a korhatár alatti nyugdíjazás lehetõségét. Egyre sürgetõbb, hogy az emberek aktív élete hosszabb ideig tartson és késõbb váljanak nyugdíjassá. A járulékegyensúly csak akkor áll helyre, ha a munkavállalók tovább fizetik a járulékokat, és csökken az új ellátottak száma. Jelenleg átlagosan 16-20 évet töltenek nyugdíjban az idõsek. Ezt kellene lerövidíteni a késõbbi kezdéssel. Szerinte a továbbdolgozásnak nincs munkaerõ-piaci akadálya, egyre több idõs szakembert ismernek el a munkahelyén, õk a nyugdíj mellett ma is dolgoznak. A változtatást 2015-ben kezdené, kétévenként emelne egy évet, vagyis a 67 éves korhatár 2024-ban lépne érvénybe (lásd táblázatunkat). A fokozatos bevezetés után a teljes változás az 1957-ben születetteket érintené elõször.

Vidorné Szabó Györgyi fontosnak tartja, hogy a kérdést csak megfelelõ társadalmi támogatottsággal szabad a parlament elé vinni. Kijelentette azt is, hogy a ma 50 évesek több változást már nem viselnének el, szerinte ezt a generációt ki kell hagyni az érintettek körébõl.

Amiért a problémával foglalkozni kell: fogy és öregszik a népesség. Matits Ágnes kutató tanulmányából kiderül, 2050-re a 19-62 évesek száma 6,3 millióról 4,6 millióra csökken. Ennek ellenére az, hogy nem lesz elég keresõ, hogy eltartsa az öregeket, szerinte hamis közhely. Jelenleg sem a 6,3 millió 19-62 év közötti korosztály "tartja el" az összes többit, hanem alig 3,8 millió - ennyi ugyanis közöttük a foglalkoztatott.
Népszava Online

Forrás: http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=OnlineCikk.asp&ArticleID=1051430
 
< Előző   Következő >
[ Vissza ]
FTSZ
 

Online felhasználók


Tûzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux w
PHP: 5.2.17
MySQL: 10.11.11-MariaDB-0+deb12u1
Idő: 14:35
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1138
Linkek: 75

Archívum