www.radio.hu

A második Gyurcsány-kormány harmadik igazságügyi és rendészeti minisztere kezd dolgozni hétfõtõl. Takács Albertet Draskovics Tibor váltja, aki eddig a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelõs tárca nélküli miniszterként dolgozott. Ez a poszt megszûnik, ezzel párhuzamosan átalakítják a Miniszterelnöki Hivatal munkarendjét.
 

- Furcsa lehetett a tegnapi reggele. Az újságból tudta meg, hogy miniszterként nem folytathatja. Semmi elõjele nem volt, vagy kevésbé tapasztalt politikusként nem vette észre a várható változást?

Takács Albert:
- Nyilván mindennek van elõjele. Én a munkámra koncentráltam, igyekeztem a feladatokat ellátni. Váratlanul, de nem felkészületlenül ért a dolog, hiszen tudom, hogy ez nem egy nyugdíjas állás. A miniszterelnöknek joga van személyi stílust, munkamódszert, bármit megkívánni a minisztereitõl, és ha úgy ítéli meg, hogy valaki jobban tudja csinálni vagy inkább megfelel az elvárásainak, akkor természetesen amellett voksol.

- Mit mondott Önnek a kormányfõ a váltásról?

- Lényegében ezt mondta el nekem, hogy hiányolta a dinamizmust, az aktivitást, a politikailag markánsabb megjelenítését azoknak a dolgoknak, amik a tárcánál történnek. Ha õ ezt így látja, akkor ezt akceptálom.

- Szóba került a tegnapi megbeszélésén akár a Magyar Gárda, akár a Molotov-koktélos támadás? A TV2 értesült arról, hogy ez is a menesztés egyik oka lehet.

- Ez régóta napirenden van, hogy megfelelõek-e az eszközök ezeknek a nem kívánatos jelenségeknek a kiküszöbölésére, illetve ha megfelelõek, akkor azt megfelelõen alkalmazzák-e. Ez is elhangzott kritikaként, hogy a miniszter fellépése ezekben a dolgokban nem volt annyira határozott és egyértelmû, mint amennyire szükséges lehetett volna.

- Egyetért ezzel? Nem minden eszközt használtak ki, hogy fellépjenek a Molotov-koktélos támadások, illetve a Magyar Gárda ellen?

- Ha elégedetlen lettem volna a magam tevékenységével, úgy ítéltem volna meg, hogy valamit nem vagyok képes megcsinálni vagy nem merek megcsinálni, akkor ezt nyilvánvalóan magam vetettem volna fel, mint ahogy hivatalba lépésem elsõ percétõl kezdve mondom, hogy egy ügyhöz és egy politikai irányvonalhoz szegõdtem. Úgy gondolom, a habitusomból és jogfelfogásomból, vezetési stílusomból következõen mindent megtettem, amit lehetett, amit helyesnek találtam. Magamra nézve így gondolom. Természetszerûen ugyanazt a tevékenységet két ember kétféleképpen ítélheti meg és természetes, hogy a miniszterelnök értékelése és véleménye a meghatározó.

- Nyolc hónapig tartó miniszterség után hogy látja: helyes döntés volt összevonni a Belügy- és az Igazságügyi Minisztériumot?

- Ezen lehet vitatkozni. Látni kell, hogy a Belügyminisztérium soha nem volt tiszta minisztérium. Hiszen amíg Belügyminisztériumnak hívtuk, a rendõrség mellett ide tartozott az önkormányzati világ. Az is két különbözõ dolog. Azt mondom, ez a tárca így tud mûködni. Nemzetközi példák vannak rá, ha nem is a leggyakrabban hivatkozott alkotmányos berendezkedésû államok között, de van olyan ország, ahol az igazságügy és a belügy egy kézben van. Egy csodálatos dolog egy ilyen hatalmas tárcának az élén állni. Büszke vagyok rá és személyes pályafutásom csúcsának tartom ezt a néhány hónapot akkor is, ha 8 hónap után véget ért.

- Hogy érezte magát a politikusok között? Helyettes ombudsmanként korábban a másik oldalon állt.

- Bizonyos értelemben igen. A politika egy hatalmas szellemi, morális teljesítmény, nekem tetszett az a másfajta megkötöttség, mint amit idáig megtapasztaltam. Korlátok és béklyók itt is vannak, de az ember mozgástere sokkal nagyobb. Döntéshozó, alakítója bizonyos folyamatoknak. Ez egy embert próbáló feladat.

- Mit szól ahhoz, hogy az MDF elnöke azt mondja, elfogadná Önt az esetleges saját kormányában igazságügyi miniszterként?

- Nyilván egy ilyenfajta megnyilatkozásban van valamifajta dicséret. Ezt a dicséretet veszem ki belõle. Nekem a politikusi, ilyenfajta közéleti pályafutásom egy idõre véget ért, nem gondolkodom azon, hogy milyen közfunkcióba tudnék kerülni. Ebben volt egyfajta elismerés, egyfajta pozitív értékelés, ennek örültem.

- Hogyan folytatja, mit tervez?

- Ezen a héten mindent csinálok az utolsó percig, ami a feladatkörömbe tartozik, szem elõtt tartva azt, hogy nagy jelentõségû dolgokban, ha lehet, az utódomat ne állítsam kész helyzet elé. Az utolsó percig végzem a dolgom. Szombat-vasárnap szétnézek, mivel fogom folytatni az életemet. Az ember tájékozódik és próbálja a civil élet fonalát felvenni. Nekem rengeteg ambícióm van, egyebek mellett azokat a tapasztalatokat, ismereteket szeretném továbbadni, amiket ebben a pozícióban szereztem. Tájékozódom, hogy hol van rám szükség, milyen lehetõségeim vannak. Hál’ Istennek nem kell kapkodnom, hogy azonnali döntést hozzak. Nyugodtan, higgadtan át fogom gondolni, hogy milyen munkát fogok végezni a jövõben. Munka nélkül nem fogok maradni - mondta Takács Albert.

Szintén tegnap derült ki az is, hogy Sárközy Tamás a miniszterelnök tanácsadója lett. Sárközy az InfoRádióból értesült a kinevezésérõl. A jogászprofesszor az MR1-Kossuth Rádiónak elmondta: nem fõállású fõtanácsadó lesz, mert marad az egyetemen tanítani.

forrás:http://www.mr1-kossuth.hu/index.php/HIR/Itthon/Takacs-Albert-Tudtam-hogy-nem-nyugdijas-allas.html?mr=1/2008-02-13_10:28:47