A mai átfogó törvényalkotási folyamat a Fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. XLIII. törvény juttatási rendszerének gyengítését tûzte ki célul, ugyanakkor a hivatásos állományú tagok alkotmányos jogainak korlátozását nem enyhíti. A törvény a szakszervezeti jogok biztosítása terén is elmarad az európai joggyakorlattól. A javaslatok egyik része a már meglévõ szakszervezeti jogok pontosítását tartalmazza, ugyanakkor új elemként megjeleníti és beemelésre javasolja az érdekképviseletek együttdöntési jogát a szociális területen.
,,A” VARIÁCIÓ:
A Hszt. 31. § (1) bekezdését kérjük kiegészíteni:
„A fegyveres szervnél, illetve annak szervezeti egységénél képviselettel rendelkezõ szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagjait, illetve szervezetét közvetlenül érintõ jogellenes intézkedés, illetve mulasztás (továbbiakban együtt intézkedés), valaminta Kormány, a miniszter jogalkotási törvény megsértésével készült elõterjesztése ( a kodifikáció lezárásáig) ellen kifogást benyújtani.
Ezzel együtt a 31. § (2) és (4) bekezdésénél az állományilletékes parancsnok meghatározását kérjük kiegészíteni az alábbiak szerint:
„a kormány, a miniszter, az országos parancsnok és az állományilletékes parancsnok”
A 31. § (5) bekezdést szintén javasoljuk kiegészíteni:
„A kifogásolt intézkedést, a jogszabálytervezet közigazgatási egyeztetését az egyeztetõ eljárás eredményes befejezéséig vagy a jogerõs bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, illetve végrehajtását fel kell függeszteni.”
A Hszt. 29.§ (2) bekezdése helyére az alábbi módosítás javasoljuk a korábbi (2)(3) bekezdésre változna a tartalom változtatása nélkül. A többi bekezdés száma értelemszerûen eggyel változna a (6) bekezdésben pedig (5)-(6) bekezdés pedig bekezdést kell szerepeltetni:
29.§ (2) „A reprezentatív szakszervezetet(ket) együttdöntési jog illeti meg a jóléti pénzeszközök – ideértve a béren kívüli jutatatásokat is – felhasználására, valamint a szociális jellegû intézmények, ingatlanok hasznosításával kapcsolatban.
Indokolás:
A módosítási javaslat a szociális jellegû juttatások terén fogalmazza meg az együttdöntési jogosultságot. Garanciális elemként a munkavállalók számára ez biztosíthatja a különbözõ jóléti szolgáltatások kiszámítható mûködését, mûködtetését.
A Hszt. 30.§ (3) bekezdése egy újabb d.) valamint e.), f.) ponttal egészülne ki az alábbiak szerint:
d.) „az állományilletékes parancsnok köteles a szolgálati viszonnyal szorosan összefüggõ a hivatásos állomány anyagi, szociális és kulturális helyzetét érintõ utasítást – ideértve az átszervezéssel kapcsolatos intézkedést – elõzetesen véleményezni.”
f.) „a véleményezésre megküldött utasításra, intézkedés tervezetre a szakszervezet a beérkezéstõl számított 15 napon belül köteles álláspontját közölni. Ennek elmulasztása esetén úgy kell érteni, mintha az utasítással, intézkedéssel egyetértene.”
g.) ”a 15 napot az utasítással érintett szakszervezeti szervhez, illetõleg az országos utasítás és intézkedés esetén az országos szakszervezeti központba való beérkezéstõl kell számítani.”
Indokolás:
A Hszt. 30.§ meghatározza az állományilletékes parancsnok kötelezettségeit. Ezen javaslat a tájékoztatási kötelezettség mellett a szakszervezet véleményezési jogát is megfogalmazza. Álláspontunk szerint a javaslat harmonizál a jogalkotási törvénnyel, hiszen ebben az esetben az irányítás egyéb jogi eszközeirõl van szó.
A szakszervezeti tisztségviselõk védelme érdekében javasoljuk a Hszt. 33.§ alábbi módosítását:
33.§ (1) A hivatásos állomány választott szakszervezeti tisztséget betöltõ tagjának más szolgálati helyre való - a fegyveres szerv által kezdeményezett – beosztásához(ideértve az áthelyezést, a vezénylést és a szolgálatteljesítés helyének megváltoztatását is), továbbá szolgálati viszonyának felmentéssel történõ megszüntetéséhez az adott szervezeten belüli reprezentatív szakszervezeti szerv elõzetes egyetértése szükséges.A szakszervezet a hozzájárulást külön indoklás nélkül is megtagadhatja, ezért ebben a tárgyban a jogvita kezdeményezése kizárt. Ha a felmentés méltatlanság miatt válik szükségessé, vagy a szakszervezeti tisztségviselõt fegyelmileg kell felelõsségre vonni, errõl a megfelelõ szakszervezeti szervet elõzetesen értesíteni kell.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem a tisztségviselõt megbízatásának idejére és annak megszûnését követõ 1 évre illeti meg, feltéve, hogy tisztségét legalább 6 hónapon át betöltötte.
(3) Ha a választott tisztségviselõ ügyében az eljárásra jogosult szakszervezeti szerv nem határozható meg, az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságot az a szakszervezeti szerv gyakorolja, amelyben a tisztségviselõ a tevékenységét kifejti.
Indokolás:
A fegyveres és rendvédelmi szervek felépítése, jelenleg nem teszi lehetõvé, a szakszervezeti tisztségviselõk hatékony védelmét. A javaslat ezt modernizálja az eredeti jogalkotói szándéknak megfelelõen.
Javasoljuk Hszt. 34/B.§ (3) a bekezdését kiegészíteni az alábbiak szerint:
A SZÉF az alapszabályában maga határozza meg a szervezetét, a mûködésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megilletõ jogosítványokat.Hszt. (és a Hjt.) ,, Illetmény,, valamint ,,Juttatások, költségtérítések, kedvezmények és támogatások” fejezeteit érintõ törvénymódosítások elõterjesztése tekintetében a SZÉF együttdöntési jogkörrel rendelkezik.
Indokolás:
A törvényalkotók szándéka szerint a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos állományának kiszámítható, a különleges szolgálati jogviszonyt figyelembe vevõ életpályát kell biztosítani. Miután fegyveres és rendvédelmi szervezetek szakszervezetei nem rendelkeznek hatékony eszközzel munkavállalók jogainak védelmére (sztrájk tilalom), ezért a törvényben biztosított jogok és juttatások védelmét kell jogszabályokkal megerõsíteni.
Javasoljuk a Hszt. 35.§ (1) bekezdését kiegészíteni az alábbiak szerint:
35.§ (1) „A szolgálati viszonyt érintõ ágazati jelentõségû kérdésekben – ideértve az átszervezést, létszámcsökkentést is – a miniszter az országos parancsnok részvételével az Ágazati Érdekegyeztetõ Fórummal (a továbbiakban: Érdekegyeztetõ Fórum) egyeztet. Az Érdekegyeztetõ Fórumban minden, a 34.§ (2) bekezdése szerinti taglétszámot országosan elérõ érdekképviseleti szerv képviseltetheti magát. Az Érdekegyeztetõ Fórum véleményezési, javaslattételi jogkörrel rendelkezik.
(2) Az Érdekegyeztetõ Fórum testületként mûködik, mûködési rendjét maga állapítja meg.
Indokolás:
A várható létszámleépítések és a régiós átszervezések, - melyek jóval nagyobb változásokat okoznak a testületek életében – indokolják a két szavas kiegészítést.
,,B” VARIÁCIÓ:
Javasoljuk a Hszt. 14.§-t egy új (3) bekezdéssel kiegészíteni az alábbiak szerint:
14. § (1) A hivatásos állomány tagja alapvetõ jogainak a szolgálati viszonnyal kapcsolatos korlátozása nem okozhat az elérni kívánt törvényes érdekkel nyilvánvalóan aránytalan hátrányt.
(2) Több lehetséges és alkalmas korlátozás közül azt kell választani, amely az eredmény biztosítása mellett a korlátozással érintettre a legkisebb sérelemmel jár.
(3) A hívatásos állomány tagját megilleti a sztrájkjog.
Javasoljuk a Hszt.14.§ (3) bekezdésnél a dõlt betûs rész törölni:
27. § (1) A hivatásos állomány tagjai a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogaik és jogos érdekeik védelmére és képviseletére érdekképviseleti szerveket, szövetségeket hozhatnak létre, illetve azok tagjai lehetnek, érdekképviseleti fórumokon képviselettel rendelkezhetnek.
(2) Az érdekképviseleti szervek e törvény keretei között szabadon mûködhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat. Sztrájkot azonban nem szervezhetnek, és tevékenységükkel nem akadályozhatják meg a fegyveres szerv rendeltetésszerû mûködését, a parancsok és intézkedések végrehajtását.
II. Az Illetményrendszerek átalakítása kapcsán:
A bérrendszer bárminemû átalakítását meg kell elõznie a pótlékrendszer reformjának. Ez álláspontunk szerint azt jelenti, hogy a hasonló, vagy azonos feladatokat ellátó fegyveres és rendvédelmi szervek tagjai azonos mértékû pótlékokban kell, hogy részesüljenek, továbbá azon szervek esetében, ahol a hasonló feladatkör ellátásáért nem részesülnek pótlékban ott a hasonló feladatkör ellátásáért az adott pótlékot be kell vezetni.!
Általánosságban elmondható, hogy az elmúlt évek fókuszált bérfejlesztései, az illetményalapok többszöri befagyasztása szétverte a kiszámítható elõmeneteli és bérrendszert, amely jelentõsen csökkentette a szervek állománymegtartó képességét.
Ugyanakkor jelentõs bérfeszültséget okoz a II. besorolási osztály III. és IV. beosztási kategóriájában, a 10 évnél több szolgálati idõvel rendelkezõ tiszthelyettesek helyben topogása. Megoldást jelenthet, ha a várakozási idõ letelte utáni lehetõvé tennék az elõmenetelt a következõ fizetési fokozatba, illetve a Hjt.-hez hasonlóan, a tiszthelyettesi bértáblát ,,rátolnák” a tiszti bértáblára.
További jelentõs bérfeszültséget okoz és a bérolló további nyitását eredményezi, hogy amíg a vezetõi pótlékok a beosztási illetménybõl, addig az egyéb pótlékok az illetményalapból számítódnak.
III. Munkaidõre vonatkozóan:
Javasoljuk a Hszt. 84. § (1) bekezdését kiegészíteni az alábbi szöveggel:
84. § (1) A szolgálatteljesítési idõ heti 40 óra. “A heti szolgálatteljesítési idõ túlszolgálattal sem haladhatja meg a heti 48 órát.”
(2)[1]8 A részben, vagy egészben készenléti beosztásokban is, túlmunkával együtt maximum heti 48 órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idõ állapítható meg.
(3)[2]9 A szolgálatteljesítési idõ – a heti szolgálatteljesítési idõ figyelembevételével – több heti, de legfeljebb egy havi keretben is meghatározható.
(4)[3]0 A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett, valamint a készenléti jellegû beosztásokban a szolgálatteljesítési idõt a (2) bekezdésben meghatározott heti szolgálatteljesítési idõtartam figyelembevételével legfeljebb hat havi keretben is meg.
Indoklás:
Ez a módosítás összhangban van a munkaidõre vonatkozó EU-s direktívával.
A Hszt. 86. § (4) bekezdését kérjük kiegészíteni az alábbi szöveggel:
86.§ (4) A hivatásos állomány tagját hetenként 2 pihenõnap illeti meg, amelyet lehetõleg együtt kell kiadni. A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban szolgálatot teljesítõk esetében az 1 hónapra esõ pihenõnapok közül legalább az egyiknek vasárnapra kell esnie.A heti pihenõnapba a (3) bekezdésben meghatározott pihenõidõ nem számít bele.
Indoklás:
A kiegészítésünk jogi evidencia, de mivel a Hszt. a ,,napi pihenõ” és a „ heti pihenõ nap” fogalmát nem határozza meg, ezért azt rendszeresen összemossák a munkavállalók terhére. Ez a gyakorlat teljesen ellentmond az EU 2003/88/EK irányelvével.
A Hszt. 87. §. (1) bekezdésébõl kérjük törölni a vastagon szedett mondatot:
87. § (1) Ha a szolgálat érdeke vagy rendkívüli eset (baleset, elemi csapás vagy súlyos kár megelõzése, illetõleg elhárítása, következményeinek felszámolása, továbbá egyéb elõre nem látható körülmény bekövetkezése) szükségessé teszi, a hivatásos állomány tagja a 84. §-ban meghatározott szolgálatteljesítési idõn túl, valamint a munkaszüneti és pihenõnapon is kötelezhetõ arra, hogy szolgálatot teljesítsen (túlszolgálat), illetõleg meghatározott ideig és helyen arra készen álljon.Nem minõsül túl szolgálatnak az ügyeleti-, õr- és készenléti szolgálat, valamint a gyakorlaton való részvétel.
Indoklás:
Minden túlszolgálatnak minõsül, ami a törvényes munkaidõn felül elrendelésre kerül.
IV. Veszélyességi pótlékkal kapcsolatban:
A veszélyes katasztrófavédelmi és tûzoltói beosztás pótléka 100%-ra módosuljon.
(2) A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felsõ határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektõl való eltérõsége alapján kell meghatározni. A pótlékok mértéke:
a) egy hónapra számítva:
| - veszélyes katasztrófavédelmi és tûzoltói beosztás pótléka | 45% |
| A veszélyes katasztrófavédelmi és tûzoltói beosztás pótléka | 100% |
Indoklás:
A veszélyes katasztrófavédelmi és tûzoltói beosztás pótlékának emelése évek óta kimarad a Hszt módosításokból. Az FRDÉSZ álláspontja szerint a hivatás veszélyessége, méltánytalanul alacsony szinten van elismerve.
V. Szolgálat jogviszonnyal kapcsolatban
Minden foglalkoztatási törvény, még a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (Hjt.) is szabályozza a csoportos létszámcsökkentés esetén követendõ eljárást. E szabályokat egyedül a Hszt. nem szabályozza. Kérjük a Hszt-be beemelni a csoportos létszámcsökkentés szabályait (új 56/A. §-ként), a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 17/B. §-ával egyezõen. A Hszt. 245/D. § helyett a köztisztviselõi törvényben szereplõ, pályázat alapján elnyert, meghatározott idõre, 6 évre szóló kinevezés Hszt-be való beemelését javasoljuk.
Már több ízben javasoltuk az egymás mellett létezõ két jogintézmény: a 82. § szerinti minõsítés és a 245/F. § szerinti teljesítményértékelés jelenlegi kettõsségének megszüntetését. Álláspontunk szerint szükségtelen mindkettõt alkalmazni.
A Hszt. módosítás I. ütemében a több foglalkozási jogviszonyt is módosító tervezet garanciális elemként építette be a munkáltatói felmondásnál az állás felajánlási kötelezettséget a köztisztviselõi törvénybe és a közalkalmazotti törvénybe, a hivatásos szolgálati viszonyra vonatkozóan azonban a Hszt. módosítás-tervezetében ez nem jelenik meg, sõt onnan éppen a legutóbbi, 2006-os módosítás törölte el e kötelezettséget. E különbségtétel sem az egyes közszolgálati jogviszonyok egységesítésével, sem a hivatásos állományúak jogviszonyának speciális jellegével nincs összhangban, s indokolatlan is ez a negatív diszkrimináció
Tisztelt Szakállamtitkár Úr!
Szövetségünk ezen javaslatait elõzetes véleményként teszi meg, ugyanakkor ragaszkodunk ahhoz, hogy szakértõink az elõkészítõ munka során a részletekrõl kifejthessék véleményeiket, megtehessék javaslataikat. Megfelelõ elõkészítést követõen – még a Kormány elé kerülést megelõzõen - a törvénymódosítási tervezetekrõl (kiegészülve a Hjt.-re vonatkozó elõterjesztésekkel) a SZÉF-en is egyeztetni kívánunk!
Üdvözlettel:
B u d a p e s t, 2007. szeptember 3.
Kónya Péter s.k.
FRDÉSZ elnök
