Szervezõdik a szolidaritás, a szakszervezetek kivárnak

„Olyan mozgalmat kívánunk útjára indítani, amely nem rombol, hanem a fontos demokratikus értékek megõrzése érdekében szervezõdik”, jelentette ki lapunknak az egykori lengyel Szolidaritás mintájára meghirdetett magyar szolidaritási mozgalom egyik kezdeményezõje, Kónya Péter. Már dolgoznak a programon, s beszélni akarnak arról is, hogyan mozgósíthatják az embereket. Kónya szerint igen kedvezõek a visszajelzések a múlt heti akciósorozatukat követõen, s meglehetõsen nagy az érdeklõdés is, ezért úgy látja: „átmentek” a múlt szombati Kossuth téri nagygyûlésen megfogalmazott gondolatok, és az emberekben – az évtizedes megosztó politizálás után – valóban megvan az igény az összefogásra, a szolidaritásra.

A demokráciáért, a szociális biztonságért, valamint az emberi és munkavállalói jogok megõrzésért hirdetett D-Day (D-Nap) elnevezésû akciósorozatot a hetven szakszervezet és civil szervezõdés közremûködésével létrejött akcióegység szervezte. Kónya egyelõre azonban óvatos a tekintetben, hogy ezek mindegyike csatlakozik-e a szolidaritáshoz, mert a mozgalmat számukra is váratlanul jelentette be. Ennek oka leginkább az volt, hogy ismeri a szakszervezeteket és a döntéshozatali mechanizmusokat, így el szerette volna kerülni a hónapokig tartó vitákat.

Felvetésünkre Kónya Péter elismerte: az a néhány ember, akivel közösen elhatározták a mozgalom meghirdetését, kész helyzetet teremtett, de vállalják a döntés felelõsségét. Az eddigi reakciók pedig szerinte azt igazolják, hogy igenis szükség van a szolidaritásra, így a hógolyóeffektus érvényesülhet, s a lavinát már nem lehet megállítani. Számítanak ugyanakkor ellenállásra a szakszervezeti mozgalmon belül, és felkészültek egyes politikai erõk támadásaira is – szögezte le Kónya.

„Ha nem hibázzák el, övék lehet ez a pálya.” Így kommentálta a D-Day akciósorozatot blogjában Török Gábor politika elemzõ. Szerinte az embereknek igényük van hitelesnek tûnõ arcokra, és Kónya, illetve Árok Kornél, a Hivatásos Tûzoltóságok Független Szakszervezetének elnöke ilyen lehet. Kónya nem ennyire optimista, mert bizonyos benne: egyebek mellett a szakszervezetek széthúzása miatt sem vezet egyenes út a sikerhez.

Magyarországon ráadásul a vezetõk elég gyorsan kopnak, ezért maga azt sem tartja kizártnak, hogy mire a szolidaritás valóban ütõképes erõvé válik, már egészen mások állnak majd a mozgalom élén. Kónya ezzel kapcsolatban emlékeztetett a rendszerváltozás emblematikus figuráira, akik közül a legtöbben eltûntek a süllyesztõben. Abban viszont Kónya egyetért az elemzõvel, hogy bizonyos tekintetben az akcióegység vette át a pártok szerepét, hiszen olyan demokratikus alapértékek védelmére szervezõdött, amelyek mellett nem a szakszervezeteknek, hanem sokkal inkább a politikai erõknek kellene a legharcosabban küzdeniük. A szolidaritás azonban változatlanul nem politikai szervezõdés, hanem egy újfajta társadalmi összefogásra tett kísérlet – hangsúlyozta. Ahhoz nem voltak elegen a Kossuth téren, hogy például az érdekegyeztetés vagy a munkavállalókat sújtó kormányzati intézkedések kapcsán azonnali eredményekben reménykedhetnénk – mondta kérdésünkre Kónya. Szerinte ahhoz viszont elegen voltak, hogy útjára indítsanak egy mozgalmat, bár azon érdemes elgondolkodni: miért nem sikerült megszólítani a budapestieket. A résztvevõk többsége ugyanis vidékrõl érkezett, és ez mindenképpen magyarázatot igényel.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége jövõ heti soros elnökségi ülésén bizonyára szóba kerül a szolidaritás megalakítására tett felhívás – közölte érdeklõdésünkre Pataky Péter elnök. A szervezet valamennyi tagszervezetével képviseltette magát a nagygyûlésen, de a kezdeményezésrõl ott hallottak elõször, és Pataky szerint majd akkor érdemes beszélni róla, ha tudják, hogy pontosan mirõl van szó. A demonstrációt a Szakszervezetek Együttmûködési Fóruma is támogatta, de a szolidaritásról Varga László elnök sem tudott. Így számára ugyancsak nagy kérdés, hogy mi lesz a mozgalom célja. Arról azonban, hogy a szolidaritással kapcsolatban milyen álláspontot foglaljanak el, testületi döntést kell hozni, és ez a kérdés a jövõ heti ügyvivõ testületi tanácskozáson, majd késõbb a szövetségi tanácsban bizonyára szóba kerül. Varga többet nem kívánt mondani, azt viszont hangsúlyozta: maga közismerten a szakszervezeti mozgalom egységesítésének híve, ezt azonban „a legszélesebb alapon és a legdemokratikusabb keretek között” tartja csak elképzelhetõnek.

Forrás: http://nol.hu/belfold/20111004-a_szakszervezetek_kivarnak