A belügyminiszter nem ígért semmit, de azt betartjaAnnak ellenére, hogy érdemi tárgyalásra hívta május 6-i demonstráción a fegyveres és rendvédelmi szakszervezeteket a belügyminiszter, azt mondta a május 9-én reggel lebonyolított találkozó elején, hogy informális beszélgetést szeretne folytatni a megjelentekkel. A három órás megbeszélés végén azt állapíthattuk meg, hogy az álláspontok semmit sem közeledtek, a belügyminiszter nem ígért semmit, azt viszont – mint mondta - betartja. Az egyeztetésen az egységes demonstrációs bizottsághoz tartozó szakszervezetek vezetõi képviselték a tagságot...
A belügyminiszter - a tárca államtitkárai és országos hatáskörû parancsnokai jelenlétében - azt közölte a megbeszélés elején, hogy nem tudja a Honvédszakszervezet képviselõivel lefolytatni az egyeztetést, mert hatáskörén kívül esnek a katonák. Ezt követõen Czövek János Hosz elnök határozott tiltakozására szakszervezetünk vezetõi a tárgyalóteremben maradhattak, s meghallgathatták az egyeztetésen történteket. Pintér Sándor kijelentette, hogy nála nem férnek bele a jó erkölcsbe a pénteki napon történtek, a demonstráció csak rontott a fegyveres és rendvédelmi dolgozók megítélésén a demonstráció. Kónya Péter, az egységes demonstrációs bizottság vezetõje miután a belügyminiszter rendelkezésére bocsátotta a szakszervezetek korábbi 8 pontos követelés-csomagjára épülõ 7 pontos álláspontot, kijelentette: Egyértelmûen látszott pénteken, hogy elkeseredett az állomány, mindenki eltökélt abban, hogy megõrizze a szerzett jogait. Olyan tárgyalásokra van szükség, amely során nagyon hamar eredményt kell felmutatni. Nagyon sok múlott a szakszervezeti vezetõk tevékenységén, hogy békésen menjen végbe a pénteki tiltakozás. Figyelmeztetõ jel, hogy közösségi oldalakon kezdenek önálló kezdeményezésekbe mind a nyugállományúak, mind az aktívak, ezeket a törekvéseket már nem tudjuk féken tartani. Készek vagyunk az eredeti nyolcpontos követeléscsomagot megosztva is tárgyalni. Véleményünk szerint nem a törvények szigorításával, hanem új illetményrendszerrel, életpálya-modellel kell benn tartani a 25 év szolgálati viszonnyal rendelkezõ állományt. A költségvetési sarokszámok meghatározása elõtt akarunk tárgyalni a 2012-es illetményfejlesztésrõl. Ehhez ragaszkodunk. 7 pontos álláspontról Pintér Sándor elmondta: a következõ idõszakban is a kormány álláspontját fogom képviselni, de minden részletkérdésrõl hajlandó és kész vagyok tárgyalni. Az új életpályamodell folyamatosan készül, de nincs olyan állapotban még, hogy a kormány elé mehessen. Annak ellenére, hogy több vezetõ politikus is bejelentette, hogy a nyugállományban lévõkhöz szerzett jogaihoz nem nyúlnak hozzá, el kell mondanom, hogy felülvizsgáljuk az elmúlt években nyugdíjba vonult kollégák egészségügyi és egyéb körülményeit, illetve a nyugállományba vonulás módjait. Ugyanakkor nekem az si fontos, aki szolgálatba jár, aki garantálja a rendet, a biztonságot. Fabók Ferenc, az FBVSZOSZ elnöke kijelentette: a börtönõrökkel nem foglalkozik, az egy-két lelkiismeretes parancsnokon kívül senki. Egy forintot nem költenek rekreációra a bv-nél. Voltam Romániában is, 20 év szolgálati idõ és 45 éves életkor van érvényben, teljesen nyitottak vagyunk, vezessük be mi is! Milyen életpálya az, ahol 5 perc késésért 400 ezer forintos pénzbüntetést vetnek ki a kollégára, s mivel nem tudja kifizetni, megalázó módon leültetik Tökölön. Nagyon rossz üzenete lenne, ha megszüntetnék, elvennék a nyugdíjakat. (ezt követõen pedig Schmitt Páltól idézett, aki a kampány idõszakában a nyugdíjak garantálása mellett szónokolt, bocsátott ki szórólapot). Mi nem az utcán akarunk megnyilvánulni, hanem a tárgyaló asztalnál. Ezt követõen elhangzott, hogy tenni kell valamit tenni, hogy emeljük az illetményalapot, majd a szakszervezeti jogosítványok esetleges megkurtítása is – túl általánosan, de – szóba került. Kónya Péter összefoglalva az elhangzottakat elmondta: Nem közeledtek az álláspontok, az irányvonal rossz. Ezt az állomány nem fogadja el, meg kell teremteni a munkabékét. Akiket a törvény erejével fognak visszahívni, nem fog minõségi munkát végezni. Azért menekülnek el az emberek a testületektõl, mert ilyen alacsony illetmények vannak. Elhangzott az is, hogy ,,kozmoszi" magasságokban határozza meg a feladatokat a Széll Kálmán Terv, ám semmilyen részlet még nincs kidolgozva. Miután Kónya Péter azt is megkérdezte, hogy melyek azok a változások, amelyek a szolgálati nyugdíjrendszert érintik, a szakszervezeti vezetõk megfogalmazták, hogy hiteltelenné válik a kormány, ha visszahívják a nyugállományúakat, hiszen az aktívak semmit nem fognak – ezt követõen – elhinni a kormánynak. Holecz Gábor, a VPDSZ elnöke: Azt szeretnénk, ha a belügyminiszter a miniszterelnök elé tárná ezeket a problémákat. Illetve, hogy kapjon felhatalmazást, tárgyalási mandátumot arra, hogy milyen sarokpontokról egyeztethet. Nem akarok már azzal foglalkozni, hogy tagjainkat és a szimpatizánsokat megóvjam a retorzióktól. Czövek János Hosz elnök: Azt szeretnénk, hogy továbbra is egységes fegyveres és rendvédelmi egyeztetések folyjanak, melybe a KIM-et is bevonnánk. Talabér Zoltán, a PVDÉSZ elnöke hangsúlyozta, hogy amikor a szakma és a politika össze-vissza beszél, akkor megkérdõjelezhetõ az országirányítás hatékonysága is. Ezt követõen abban egyeztek meg a tárgyaló felek, hogy - a belügyminiszter külföldi szolgálati útja miatt - a jövõ héten, RÉF ülés keretében, majd szakmai egyeztetéseken folytatják a tárgyalásokat. Errõl egyébként Kónya Péter rögtönzött sajtótájékoztatón azonnal informálta a média megjelent képviselõit. - A szakszervezeti oldal korábbi 8 pontos követelését egy 7 pontos álláspont kialakítása követte. Ezt ismertettük a belügyminiszterrel. Tudvalévõ a konvergencia-programról, hogy 3 éves bérbefagyasztást terveznek, ez teljesen elfogadhatatlan számunkra. A belügyminiszter újfent megerõsítette a tûzoltók túlóra díjainak – járulékokkal, kamatokkal növelt - idei kifizetését. Nem sikerült eredményre jutni a már nyugállományúak státuszáról, juttatásairól, hiszen a belügyminiszter egyértelmûsítette, hogy azon kollégák, akik nem érték még el a nyugdíjkorhatárt, s egészségesek, azok státuszát felülvizsgálják. Továbbra is készek vagyunk a korrekt tárgyalásokra, bár az állomány türelme már fogytán, sokan elkeseredettek, s úgy látjuk eljön az idõ, hogy a szakszervezetek már nem tudják kordában tartani a tiltakozásokat, a békésnek szervezett, de esetenként indulatossá váló demonstrációkat. Bízunk a kormány bölcsességében, s változtatnak magatartásukon. A demonstrációs bizottság folyamatosan értékeli a helyzetet, nem hátráltunk meg, továbbra is aktívan képviseljük jogainkat. Eltökéltek vagyunk, az egyeztetések megkezdése nem azt jelenti, hogy visszakozunk. Az érdemi tárgyalások egyébként a RÉF ülés keretei között a jövõ héten folytatódnak - tette hozzá Kónya Péter. SzR. Forrás: http://www.frdesz.org.hu/cikk/5308/afrdeszpinter0509.html
A FÜGGETLEN RENDÕR SZAKSZERVEZET F Õ T I T K Á R Á N A K 12/2011. (V. 09.) számú T Á J É K O Z T A T Ó J A a Fegyveres és Rendvédelmi Szervek Demonstrációs Bizottsága és a belügyminiszter közötti 2011. május 09-ei egyeztetésrõl Pintér Sándor belügyminiszter a mai napon reggel 8 órakor fogadta a fegyveres és rendvédelmi szféra szakszervezeteinek vezetõit. Az egyeztetésen jelen voltak a BM államtitkárai, valamint az ORFK és az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság vezetõje. Bár a megbeszélés 3 órán át tartott, a felek álláspontja nem közeledett egymáshoz, ennek ellenére apró pozitívumként értékelhetõ, hogy elindult egyfajta együttgondolkodás. Tisztázódott az is, hogy Pintér Sándor sok kérdésben képvisel a szakszervezetekéhez hasonló álláspontot, de továbbra is igen sok témakört másként ítélnek meg a felek. A belügyminiszter egyértelmûvé tette, hogy a kormányzat a Széll Kálmán tervben meghirdetett intézkedésekbõl nem tud és nem is szándékozik engedményeket tenni. Ez elsõsorban az aktív állomány nyugdíjkorhatárának emelésére és a már nyugállományba helyezett állomány járandóságára vonatkozik. A miniszter kifejtette, hogy a költségvetésnek évente 65 milliárd forintos kiadást eredményez a hivatásos állományból korhatár alatt nyugállományba vonultak (jelenleg 29.372 fõ) szolgálati nyugdíjának finanszírozása. Ezt a kormányzat hosszú távon nem tarja fenntarthatónak ezért felül kívánják vizsgálni valamennyi korábban egészségi alkalmatlanság, rokkantság, átszervezés és egyéb jogcímeken alapuló nyugállományba helyezéseket, illetve az érintettek számára folyósított nyugdíjakat. Ennek részletei azonban még nincsenek kidolgozva, így azokról a szakszervezetekkel egyeztetni fog a minisztérium. Pintér Sándor egyértelmûvé tette, hogy a jelenlegi rendszer nem tartható fenn, mivel a probléma kezelésére kidolgozott eddigi módszerek nem bizonyultak megfelelõnek. Ezzel kapcsolatban példaként említette, hogy az elõzõ kormányzati ciklusban meghirdetett lehetõség alapján eddig mindössze 6 nyugállományú kolléga szerelt vissza a rendõrséghez. A nyugdíjak felülvizsgálatával összefüggésben kiemelte azt is, hogy a szolgálati nyugdíjrendszer felülvizsgálatának kérdése nem a BM kompetenciájába tartozik, mert az a teljes magyar nyugdíjrendszer felülvizsgálatának képezi a részét. Megerõsítette a RÉF pénteki ülésén elhangzottakat, mely szerint a hivatásos életpályamodell a Magyary Zoltánról elnevezett terv részeként kialakításra kerülõ egységes közszolgálati életpályamodell részét fogja képezni és átjárhatóságot fog biztosítani a közszféra különbözõ ágai között. Ennek részletei azonban még szintén nincsenek kidolgozva, ezért e vonatkozásban is számítanak a szakszervezetek javaslataira. A felek megállapodtak abban, hogy a jövõ héten megkezdik a konkrét tárgyalásokat és szakértõi egyeztetéseket a hivatásos életpályamodelljérõl és a szolgálati nyugdíjrendszer átalakításáról. A belügyminiszter hangsúlyozottan kérte, hogy a szakszervezetek legyenek partnerek a tárgyalások és az esetleges további demonstrációk rendezett, jogi keretek között tartásában. A szakszervezeti vezetõk kinyilvánították, hogy készek a korábban nyolc pontban megfogalmazott követeléseikrõl külön-külön tárgyalásokat folytatni, tehát nem csak "csomagban". A szakszervezeti oldal kész arra is, hogy az új közszolgálati életpályamodellrõl konstruktív tárgyalásokat folytasson a kormánnyal. A szakszervezetek egyértelmûvé tették azt is, hogy 2012-ben az elmúlt évek bérbefagyasztásait követõen az illetményrendszerbe is beépülõ bérfejlesztést tartunk csak elfogadhatónak. A belügyminiszter ezzel kapcsolatban jelezte: akkor tud erre ígéretet tenni, ha a közszféra egészére vonatkozóan ilyen irányú tervei lesznek a kormánynak. Véleményünk szerint ezt kétségessé teszi a konvergenciaprogram, melynek angol nyelvû változata szerint a kormány hároméves bérbefagyasztást tervez a közszférában. A Demonstrációs Bizottság kiemelte, a kormánynak be kell látnia, hogy változtatnia kell eredeti elképzelésein, mivel elkövetkezhet az az idõ, amikor a szakszervezeti vezetõk nem tudják egy-egy demonstráció békés jellegét biztosítani. Álláspontunk szerint nagyobb várakozás elõzte meg a belügyminiszterrel való informális egyeztetést annál, mint amilyen eredménnyel az ténylegesen végzõdött. Ennek oka elsõsorban az, hogy a legfontosabb kérdésekben még nem született kormányzati döntés, másrészt sok kérdés meg is haladja a BM kompetenciáját, mivel azok a hivatásos állománynál szélesebb kört érintenek. A belügyminiszter elmondása szerint az a hét szerdai kormányülésen sok, még nem tisztázott kérdésben döntés születhet. Az FRSZ kiszámíthatóságot és a jogbiztonság alkotmányos alapelvének tiszteletben tartását követeli, melynek a még állományban lévõkre és a nyugállományba vonultakra is vonatkoznia kell! A további tárgyalások során is arra fogunk törekedni, hogy a Demonstrációs Bizottság egységes állásponttal lépjen fel. Szakszervezetünk miként eddig is, ezt követõen is minden törvényes eszközt fel kíván használni a hivatásos állomány és a már nyugállományba vonultak jogainak megóvása érdekében. Forrás: http://www.frsz.hu/directory/news/news_2011-5-9_4162.php
Tájékoztató a belügyminiszterrel 2011. május 9-én folytatott megbeszélésrõl A rendvédelmi és fegyveres szervek szakszervezetei Demonstrációs Bizottságának szervezésében 2011. május 6-án (pénteken) megtartott demonstráción bejelentett belügyminiszteri meghívás alapján a mai napon megbeszélésre került sor a Belügyminisztériumban a belügyminiszter, valamint a rendvédelmi- és fegyveres szervek szakszervezeteinek képviselõi között. A pénteki demonstráció ereje és jellege segítette elõ azt, hogy a belügyminiszter kénytelen volt tárgyalásokba bocsátkozni, mielõtt az elégedetlen munkavállalók végsõ elkeseredettségükben további lépésekre szánták volna el magukat. A megbeszélés kezdetén a belügyminiszter elfogadhatatlannak és a hivatásos állományú személyekhez méltatlannak minõsítette a demonstráción történt egyes megnyilvánulásokat. A Demonstrációs Bizottság elnöke, Kónya Péter leges legelsõ mondatában elfogadhatatlannak nevezte az izraeli zászló elégetését a demonstráción, mivel az nem volt a demonstráció programjába betervezve, majd ezt követõen a fontossági sorrendet megtartva a következõ kérdésrõl, azaz a szolgálati nyugdíj és egyéb munkavállalói jogosultságok kérdéskörében ismertette a munkavállalói oldal addig is ismert álláspontját. A TMRSZ a szakszervezetek követelésén túl választ várt arra is, hogy mikor kezdi meg a kormány az 1000, azaz ezer eurós EU-s minimálbérhez felzárkóztatást, valamint arra is, hogy a jelen lévõ ORFK vezetõje a mai napig miért nem küldte meg jogerõs bírói ítéletben foglalt kötelezés ellenére azt, hogy kik azok a kiváltságos személyek akik a rendõrség közvagyonnak minõsülõ szolgálati gépkocsijait saját célú használatra üzemeltetik. Az ORFK vezetõje ezt követõen azt a valótlan állítást tette, hogy az ORFK már adott választ, azaz azt sugallta, mint ha az ORFK vezetõje eleget tett volna a bíróság jogerõs ítéletében foglalt kötelezésnek. Ez azonban valótlan nyilatkozat, amelynek elfogadhatatlansága mellett legalább annyira megdöbbentõ is, figyelemmel arra, hogy az ORFK elsõ számú vezetõje mondott nyilvánvalóan valótlan tényt. Az ORFK ugyanis a mai napig nem küldte meg azokat az adatokat, amelyet jogerõs bírói ítélet mond ki és kötelezi az ORFK-t azok kiadására. Ennyit az ORFK vezetõjének szavahihetõségérõl. A belügyminiszter pedig kinyilatkoztatta, hogy õ hisz az ORFK vezetõjének. A belügyminiszter világossá tette azt is, hogy a kedvezményes kort (jelenleg 57 betöltött életévet) el nem ért és szolgálati nyugdíjban részesülõ állomány „erkölcstelen” módon, munka nélkül veszi fel a nyugdíját és – talán nem pontosan szó szerint, de a használt terminológiát és tartalmat tekintve ezzel a jelleggel illetve a szolgálati nyugdíjasokat – kijelentette, „ahogy a cigányok esetében is munkához kívánja kötni a kormány a segélyben részesítés feltételét, úgy a rendvédelem területérõl nyugdíjba vonult személyeknek is dolgozniuk kell ha pénzt akarnak látni". A miniszter kifejtette, hogy a kormány abban érdekelt, hogy aki dolgozni tud, annak munkát kell biztosítani és más nem kaphat nyugdíjat. A belügyminisztert és a kormányt a jelek szerint tehát abszolút nem zavarja az a tény, hogy a jelenleg nyugállományban lévõ hivatásosak teljesítették a jogszabályban számukra elõírt kötelezettséget és ennek ellentételezéseként részesülnek ma nyugellátásban, így egyértelmûen sértõ azt kijelenteni, hogy a szolgálati nyugdíjas rendõrök egy szinten lennének a segélyekbõl megélésre berendezkedett leszakadt néprétegekkel, a miniszter szavai szerint a „cigányokkal”. Mindenesetre meg lehet állapítani, hogy a kormányoldal retorikája már fejlõdést mutat, két héttel ezelõtt a rendészeti szakembereket még ürülékhez hasonlította a kormánypárt egyik fõ ideológusa, míg a mai napon már csupán a segélybõl élõ cigány emberekhez. Erre figyelemmel mindenképpen haladás, ha ma már retorikájában emberszámba veszik a hivatásos munkavállalókat. A Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezetének elnöke e kijelentés miatt kérdõre is vonta a belügyminisztert, aki azt mondta, hogy õ nem ezt mondta, de ha így is lehetett volna érteni, természetesen õ ezt nem így gondolta, de majd visszahallgatja. A TMRSZ fõtitkára kb. egy óra tömény semmitmondó „szájtépés” után megismételte a korábban feltett kérdéseit, amire továbbra sem kapott választ, a miniszter nem tudott semmi olyan érdemit mondani, vagy ígérni, amely a kialakult bizonytalanságot eloszlathatta volna. 2011. május 11-én kormányülés lesz, azon a belügyminiszter képviselni fogja az ágazat munkavállalóinak az érdekét, de – mint mondta – „senki ne várja tõle azt, hogy szembemegy a saját kormánya akaratával”. A fenti egyértelmûen eredménytelen beszélgetést érdemi egyeztetésnek, érdemi tárgyalásnak semmiképpen sem lehet minõsíteni. A Demonstrációs Bizottság elnöke által tartott sajtótájékoztató azon kitételével, miszerint „jövõ héten folytatódnak az érdemi tárgyalások”, nem tudunk egyetérteni, figyelemmel arra, hogy az érdemi tárgyalások még meg sem kezdõdtek. A belügyminiszter pénteken idõt akart nyerni, a Demonstrációs Bizottság ezt megadta neki, de sajnálatos tény, hogy a belügyminiszter továbbra is idõhúzásra játszik, konkrét javaslatot, javaslatokat, elképzeléseket nem fogalmazott meg, tervezetet nem terjesztett elõ. Meglátásunk szerint a miniszter szondázta a jelen lévõ szakszervezetek megalkuvásra való hajlandóságát, amelyre a jelen helyzetben csak egy lehetséges választ lehet adni, mégpedig a következõ demonstráció idõpontjának a kitûzését azzal, hogy mindez a rendõrellenes kormányzat elõkészületeinek a megakadályozása érdekében szükséges. Kétsége ne legyen senkinek arról, hogy csupán kommunikációs trükk az, hogy a szolgálati nyugdíjas rendõröket szeretnék visszafoglalkoztatni. A kormányzat célja ugyanaz, mint amit a 3 millió magán-nyugdíjpénztári tag esetében már megtett - és amely idézi az ötvenes évek ÁVH-s ténykedését -, mégpedig a teljes padláslesöprést erkölcsre és társadalmi igazságosságra hivatkozva, hogy aztán az elvont összegeket focira, képviselõi költségtérítésre, külföldi agresszor missziók és további nemzetellenes tevékenység finanszírozására fordíthassák. A cél az, hogy a szolgálati nyugdíjasok nyugdíjának folyósítását meg akarják szüntetni és alternatívaként munkát ajánlanak nekik cserébe. Csupán arról feledkezik látszólag a kormányzat, hogy azok, akik szolgálati nyugdíjban részesülnek, már teljesítették a rájuk esõ részt, azaz ledolgozták azt aminek az ellentételezéseként õk nyugellátásra jogosultak. A nyugdíj mellett pedig, ha dolgoznak, a társadalom adófizetõ, „hasznos” tagjai jelenleg is. A nyugdíj és az esetleges jövedelmük képezte sokak azon szándékát, hogy lakást vegyenek, vagy egyéb célra hitelt vegyenek fel. Amennyiben a rendõrellenes kormányzat a jogosan járó nyugdíjak padlássöprésérõl rendelkezne, ezeknek a nyugállományú kollégáknak nagy valószínûséggel be fog dõlni a hitelük. A rutinos tárgyaló hírében álló belügyminiszter abban is elszólta magát, hogy a kormányzat 65 milliárd forint megtakarításában gondolkodik, amely egyértelmû beismerése annak, hogy a már szolgálati nyugállományban lévõk részére járó nyugellátást meg kívánja szüntetni a jelenlegi rendõrellenes kormányzat. A beszélgetésen a miniszter burkoltan - vagy nem is annyira burkoltan, hiszen lebegtette a kérdésekben való kormányzati koncepciót – megfenyegette a szakszervezetek vezetõit. Egyrészt azzal, hogy a megbeszélésre meghívta a Katasztrófavédelem és az ORFK vezetõit, utóbbit azzal a felvezetéssel, hogy a rendõrség feladata a szükséges intézkedések megtétele, másrészt abban a nyilatkozatban is burkolt fenyegetés volt, hogy a rendvédelmi szerveken belül mûködõ szakszervezeti jogok is felülvizsgálatra kerülnek. Érdekessége a megbeszélésnek, hogy szombaton, azaz május 7-én került megrendezésre a Rendõrség és a Tûzoltóság hivatalos ünnepsége, ahonnan a miniszter az egyik megjelent reprezentatív szakszervezeti vezetõvel lényegében „megüzente”, hogy a „Pintér nem lesz hajlandó engedni” a szakszervezetek követelésének. A megbeszélésrõl összegzésképpen el lehet mondani, hogy taktikailag – akkor is látva, de a mai napon ez egyértelmû megerõsítést nyert - nagy hiba volt a pénteki rendezvényen a demonstráció ünnepnek minõsítése. Az ugyanis, hogy egy miniszter hajlandó leülni tárgyalni, vagy inkább beszélgetni, nem tekinthetõ eredménynek. Eredményt az hozhat csak, ha a tûzoltók vehemenciája és tettrekészsége lesz általános a következõ demonstráció alkalmával, hiszen a miniszter – látva a tûzoltók elégedetlenségének fokát, valamint annak erõteljes kifejezését mind verbális, mind fizikai értelemben – kénytelen volt sebtiben megígérni azt, hogy a közel 7 év óta tartó pereskedés és jogerõs pernyerés értelmében a kormány az év végéig ki fogja részükre fizetni a jogos járandóságukat. A szolgálati nyugdíj jelenlegi feltételeinek a megõrzésére ugyanilyen erõt, elszántságot és szervezettséget kell felmutatni, ezért a Tettrekész Magyar Rendõrség Szakszervezete vezetõsége azt fogja javasolni a tagságának e kérdéskörben, hogy ki kell nyilvánítani a demonstrációs sorozat folytatására való hajlandóságot és e körben kifejezetten keresni kell az együttmûködést a tûzoltó és büntetés-végrehajtási szakszervezetekkel. A rendõrség másik négy szakszervezete (FRSZ, BRDSZ, RVE (KRSZ), RKDSZ) a pénteki demonstráció autós felvonulásában vett részt zömében. Ismereteink szerint a gyalogos vonulásban és a Kossuth téri megnyilvánulásokban nem vettek részt számottevõ létszámban, ezért részükre, illetve tagságuk részére ezúton is javasoljuk, hogy a TMRSZ-HTFSZ-FBVSZOSZ (rendõrök-tûzoltók-büntetés-végrehajtás) további demonstrációs hajlandóságához mind mozgósítás, mind pedig magatartás tekintetében zárkózzanak fel és lépjenek fel erélyesen a rendõrellenes kormányzati szándékok ellen. A TMRSZ mind a Demonstrációs Bizottságban kialakuló álláspontról tájékoztatni fogja tagságát, mind a Demonstrációs Bizottság további szakszervezetei irányában ki fogja fejteni a saját tagsága döntésének, akaratának lényegét, azaz a TMRSZ hivatalos álláspontját. A jelenlegi helyzetben értékelve a kormányzat eddigi magatartását álláspontunk szerint a demonstrációs sorozat továbbfolytatása és erõteljesebbé tétele látszik indokoltnak. Szekszárd/Budapest, 2011. május 9. TMRSZ Forrás: http://www.tmrsz.hu/hirek-aktualis/1468-tajekoztato-megbeszeles-belugyminiszterrel-20110509.html
Felülvizsgálják a „fiatal nyugdíjas hivatásosokat” Érdemi elõrelépés nélkül zárult hétfõn Pintér Sándor belügyminiszter és a rendvédelmi érdekképviseletek megbeszélése. Csupán abban sikerült megállapodniuk, hogy a jövõ héten szakértõi és plenáris üléseken párhuzamosan folyatják az egyeztetéseket. Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke a találkozót követõen a NOL érdeklõdésére azt mondta: az érdekképviseletek nem kaptak egyértelmû választ arra, mit tervez a kormány a már szolgálati nyugdíjba vonult hivatásosokkal. Pintér Sándor azt azonban nyilvánvalóvá tette, hogy felülvizsgálják mindazoknak a szolgálati nyugdíját, akik kedvezménnyel mentek nyugdíjba, de még nem érték el az öregségi nyugdíj általános korhatárát. Bár korábban kormányzati és belügyi illetékesek jelentõs béremelést helyeztek kilátásba a rendvédelmi szféra dolgozói számára, a hétfõi egyeztetéseken Pintér Sándor csak arra tett ígéretet a szakszervezeteknek – tudtuk meg Kónya Pétertõl -, hogy amennyiben jövõre a közszférában lehetõség lesz bérfejlesztésre, úgy a rendvédelmi területen dolgozók is számíthatnak béremelésre. Kónya Péter ezzel kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy a konvergencia program angol nyelvû fordítása szerint a kormány három éves bérbefagyasztást tervez a közszférában. Ebbõl egyenesen következik, hogy nem lesz bérfejlesztés, amit rendvédelmi érdekképviseletek elfogadhatatlannak tartanak. Kónya a tárgyalás egyetlen pozitívumaként értékelte, hogy a kormány álláspontja sem egységes és „nincs bebetonozva” szolgálati nyugdíj ügyében. A demonstrációs bizottság kora délután értékeli a helyzetet és dönt az esetleges további demonstrációkról. A Belügyminisztérium egyelõre nem kívánt nyilatkozni, de azt ígérték, a nap folyamán közleményben ismertetik álláspontjukat. Forrás: http://nol.hu/belfold/felulvizsgaljak_a__fiatal_nyugdijas_hivatasosokat
Fenyegetnek a rendvédelmisek Elkövetkezhet az az idõ, amikor szakszervezeti vezetõk nem tudják egy-egy demonstráció békés jellegét biztosítani – mondta a rendvédelmi dolgozókat képviselõ bizottság vezetõje. Kónya Péter közölte: nem közeledtek az álláspontok a rendvédelmi dolgozók érdekképviseleteinek vezetõi és a belügyminiszter hétfõ délelõtti, több mint háromórás informális megbeszélésén. A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke azt mondta, nagyobb várakozással tekintettek a tárgyalások elé. Pozitívnak értékelte a megbeszélést ugyanakkor abból a szempontból, hogy elindult egyfajta együttgondolkodás. Közölte, az is látszik, hogy a miniszter sok kérdésben az övékhez hasonló álláspontot képvisel. Pintér Sándor megerõsítette korábbi ígéretét, amely szerint még ebben az évben minden tûzoltónak kifizetik az elmaradt túlmunkadíjat, járulékokkal és kamatokkal együtt – mondta a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke. Mint elmondta, a szakszervezeti vezetõk kinyilvánították azt is, hogy készek a korábban nyolc pontban megfogalmazott követeléseikrõl külön-külön tárgyalásokat folytatni, tehát nem csak “csomagban”. A szakszervezeti oldal kész arra is, hogy az új közszolgálati életpályamodellrõl konstruktív tárgyalásokat folytasson a kormánnyal. Kitért arra: a szakszervezetek egyértelmûvé tették azt is, hogy 2012-ben az elmúlt évek bérbefagyasztásait követõen az illetményrendszerbe is beépülõ bérfejlesztést tartanak csak elfogadhatónak. A belügyminiszter ezzel kapcsolatban azt jelezte: akkor tud erre ígéretet tenni, ha a közszféra egészére vonatkozóan ilyen irányú tervei lesznek a kormánynak. A demonstrációs bizottság vezetõje azt hangoztatta: jelentõs bérrendezést várnak el a kormánytól a teljes fegyveres és rendvédelmi szférára vonatkozóan. Szólt arról is, hogy nem sikerült dûlõre jutniuk a már nyugállományba vonult kollégák státusza és juttatásai tekintetében. Pintér Sándor errõl azt mondta, hogy még nincs kialakult kormányzati elképzelés, de azt “egyértelmûsítette”: valamilyen módon felülvizsgálják azoknak a kollégáknak a státuszát, akik egészségesek és szolgálati nyugdíjba vonultak, de még nem érték el a (rendes) nyugdíjkorhatárt. Kónya Péter közölte, hogy készek a további korrekt tárgyalásokra, de jelezték a miniszternek: remélik, hogy megértették a demonstrációk üzenetét; az állomány rendkívül elkeseredett, és eltökélt abban, hogy a törvényben garantált jogait megõrizze. Kiemelte, a kormánynak be kell látnia, hogy változtatnia kell eredeti elképzelésein. Úgy fogalmazott: elkövetkezhet az az idõ, amikor a szakszervezeti vezetõk nem tudják egy-egy demonstráció békés jellegét biztosítani. Azt hangoztatta: ha nem tudnak megegyezni a kormánnyal, folytatják a demonstrációkat. Forrás: http://www.fn.hu/belfold/20110509/fenyegetnek_rendvedelmisek/ |