A RENDVÉDELMI SZERVEK ÉRDEKVÉDELMI FÓRUMÁNAK

A L A P S Z A B Á L Y A

1. A Rendvédelmi Szervek Érdekvédelmi Fóruma (a továbbiakban: RÉF) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 34/B. §-ár figyelemmel létrejött, az országos érdekegyeztetés rendszerébe illeszkedõ tárcaközi (szektorális) érdekegyeztetõ fórum.

2. A RÉF mûködésének célja a kormányzati és munkavállalói érdekek összehangolása, az álláspontok feltárása, tárgyalásos egyeztetése az esetleges konfliktusok megelõzése érdekében, megállapodások elõkészítése és megkötése, valamint az információcsere.

3. A RÉF-ben a Kormány a Hszt. hatálya alá tartozó rendvédelmi szerveknél mûködõ – országosan reprezentatív – szakszervezetekkel és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok érdekképviseleti szerveivel egyeztet, a Hszt. 34/B. § (1) bekezdésében meghatározott tárgykörökben.

I.

A RÉF SZERVEZETE

4. A RÉF tagjai:

4.1. Kormányzati oldal

A rendvédelmi szervek irányítását és felügyeletét ellátó miniszterek.

4.2. Érdekképviseleti oldal

A rendvédelmi szervek hivatásos állománya képviseletét ellátó – a 3. pontban rögzített feltételeknek megfelelõ – szakszervezetek és érdekképviseletek vezetõi.

(4.1. és 4.2. a továbbiakban együtt. Oldalak)

4.3.

Munkáltatói oldal (tanácskozási, véleményalkotási joggal)

A rendvédelmi szervek vezetõi, illetve az általuk kijelölt szervezetszerû helyettesek.

4.4.

Oldalelnökök

A Kormányzati oldal és az érdekképviseleti oldal tárgyalócsoportjának vezetõi.

4.4.1. Kormányzati oldal elnöke

A rendészetért felelõs miniszter.

4.4.2. Érdekképviseleti oldal elnöke

Az érdek-képviseleti oldal által megválasztott szakszervezeti képviselõ.

4.5. Levezetõ elnök

A Munkaügyi Közvetítõi- és Döntõbírói Szolgálat delegáltja.

5. Szóvivõk:

Egyes témakörök megtárgyalásánál az Oldalak tagjai közül szóvivõt jelölhetnek ki az adott téma kifejtésére, tárgyalására.

6. Szakértõk:

Az Oldalak jogosultak a tárgyalások eredményessége érdekében szakértõk bevonására, akik az Oldal felhatalmazásából az adott témához hozzászólhatnak, véleményt nyilváníthatnak (szervezetenként és témánként 1-1 fõ).

7. Megfigyelõk

A RÉF ülésein megfigyelõként vesznek részt az ágazati érdekegyeztetõ fórumok titkárai, valamint az államháztartásért és a társadalmi párbeszédért felelõs tárca képviselõje.

8. RÉF koordinátor

A rendészetért felelõs miniszter által ezen feladat ellátására kijelölt személy.

9. A RÉF ülésein a Kormányzati oldal képviseletét a miniszter vagy az államtitkár, a Munkáltatói oldal képviseletét a rendészeti szervek vezetõje által kijelölt – az ülés napirendjének megfelelõ – szervezetszerû helyettes (vezetõ) láthatja el. A Kormányzati oldal elnöki tisztségét – a rendészetért felelõs miniszter akadályoztatása esetén – a rendvédelmi szervek irányítását és felügyeletét ellátó más miniszter vagy államtitkár látja el.

II.

A RÉF HATÁSKÖRE, MÛKÖDÉSE

10. A RÉF a hatáskörébe tartozó ügyekben a 14. pontban meghatározott jogkörét plenáris üléseken gyakorolja. Munkáját – az Oldalak döntése alapján – szakértõi bizottságok, valamint az oldalelnökök konzultációja segíti.

11. Egyeztetési tárgykörök:

11.1. A Hszt. és az annak végrehajtására kiadott 140/1996 (VIII. 31.) Korm. rendelet – a Hszt. általános szabályit érintõ – módosításainak tervezete.

11.2. A Hszt. felhatalmazása alapján – az egész rendvédelmi szférára kiterjedõ hatályú – kormányrendelet tervezete.

11.3. Az éves költségvetési törvénynek a hivatásos állományt érintõ foglalkoztatási, szociális, bér- és jövedelempolitikai intézkedései, a hivatásos állomány munkakörülményeit érintõ mûködési költségvetés tárcafejezeteinek a tervezete.

11.4. A Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos állomány egészét, vagy jelentõs részét érintõ kormányzati intézkedések.

11.5. A rendvédelmi szerv(ek) irányítását ellátó miniszter által a másik rendvédelmi szerv(ek) irányítását ellátó miniszter egyetértésével kiadott miniszteri rendelet tervezete.

11.6. A rendvédelmi szervek hivatásos állományát érintõ szociális (üdültetési, rekreációs), valamint egészségügyi kérdések.

11.7. Olyan szakágazati probléma, amelyet az ágazati érdekegyeztetésen lefolytatott egyeztetés során nem sikerült orvosolni.

11.8. Bármely olyan téma, amelynek napirendre tûzését az Oldalak valamelyike kezdeményezi.

12. A 11.8. pontban rögzített témakörök napirendre vételérõl az Oldalak közösen döntenek.

13. A Hszt. különös részét érintõ módosítások, valamint a Hszt. végrehajtására kiadott kormányrendeletnek a Hszt. különös részéhez kapcsolódó módosításai az ágazati érdekegyeztetõ fórumok egyeztetési tárgykörébe tartoznak.

14. A RÉF jogosultságai a hatáskörébe utalt tárgykörökben:

14.1. Javaslattételi jog jogszabálytervezetek elõkészítésére

14.2. Tájékoztatási és konzultációs jog az egyeztetési tárgyköröket (11.13. pontok) érintõen

- jogszabálytervezetekrõl és az azok alapját képezõ költségvetési számításokról, statisztikai adatokról;

- a RÉF által kötött megállapodások végrehajtásáról.

14.3. Véleményezési jogosultság

14.3.1. A RÉF Oldalainak joga van közös, illetve oldalvélemény, álláspont megfogalmazására a RÉF hatáskörébe utalt tárgykörökben.

14.3.2. A RÉF a hatáskörébe tartozó jogszabályok, intézkedések tervezetét a döntés elõkészítés azon fázisában jogosult véleményezni, amikor a döntéshozónak még reális lehetõsége van a kialakított vélemény figyelembe vételére.

14.3.3. A tervezet elõkészítõje köteles az Oldalak véleményét a döntéshozó szerv tudomására hozni. Az eltérõ álláspont(ok) figyelmen kívül hagyásának indokait az elõterjesztésben fel kell tüntetni, és arról az Oldalakat is tájékoztatni kell.

14.3.4. Amennyiben a RÉF napirendjére tûzött tervezetet a Kormány a döntés meghozatala elõtt a RÉF hatáskörébe utalt kérdésben tartalmilag módosította, az elõterjesztõ köteles a tervezetet a módosítás tekintetében – ülésen kívül – az Érdekképviseleti oldal tagjaival ismételten véleményeztetni.

14.4. A RÉF a hatáskörébe utalt kérdésekben dönthet, megállapodást köthet, valamint elfogadhat ajánlásokat.

a.) DÖNTÉS:

- a RÉF szervezetével, mûködésével összefüggõ, a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.

b) MEGÁLLAPODÁS

- kormányzati intézkedés megtételére, jogszabály alkotására és jogszabálytervezetek benyújtására vonatkozóan.

c) AJÁNLÁS:

- az érdekegyeztetés más (pl. ágazati vagy országos) fórumai számára a partnerek által követendõ eljárásra, magatartásra, valamint a döntéseket elõkészítõ szempontokra vonatkozóan.

15. A RÉF szavazási rendje:

15.1. Szavazás esetén az Oldalaknak egy-egy szavazata van.

15.2. Szavazásra bocsátott javaslat akkor kerül elfogadásra, ha konszenzus van. Ha nincs konszenzus, az érdekképviseleti oldalvéleményt különvéleménynek kell tekinteni és arról tájékoztatni kell a Kormányt.

15.3. A konszenzust a felek a 14.4. b)-c) pontban rögzített dokumentum aláírásával nyilvánítják ki.

15.4. Az Oldalak szavazási rendjüket saját hatáskörükben szabályozzák.

16. A RÉF mûködési rendje:

16.1. A RÉF mûködtetése a rendészetért felelõs miniszter feladata. A mûködéssel összefüggõ értekezletek és technikai kiadások költségeit a minisztérium biztosítja.

16.2. A minisztérium feladata az ülések megszervezése, a dokumentumok eljuttatása a tárgyalócsoportokhoz, az ülések tárgyi feltételeinek biztosítása, az ülések hangfelvételének és emlékeztetõjének elkészítése és az Érdekképviseleti oldal rendelkezésére bocsátása, a keletkezett anyagok archiválása, a sajtó képviselõinek meghívása.

16.3. A RÉF plenáris üléseit féléves munkaterv alapján – kéthavonta – kell összehívni. A munkatervre vonatkozó javaslatot – az Oldalak írásos javaslatai alapján – a RÉF koordinátor készíti el, amelyet a RÉF minden év január 31-éig, – a RÉF megalakulásának évében február 28-áig –,illetve július 31-éig hagy jóvá.

16.4. A RÉF plenáris ülésének rendkívüli összehívását bármely tárgyalócsoport írásban kezdeményezheti a RÉF koordinátornál. Az ülést a kezdeményezéstõl számított 15 munkanapon belül össze kell hívni. Az oldalelnökök megegyezése alapján ez a határidõ lerövidíthetõ.

16.5. Valamely téma napirendre tûzése írásos elõterjesztés, vagy háttéranyag alapján történhet. AZ elõterjesztõ köteles megküldeni a RÉF koordinátornak az ülést megelõzõen legalább 8 munkanappal – rendkívüli ülés kezdeményezése esetén legalább 5, sürgõs esetben 3 munkanappal – a téma érdemi tárgyalásához szükséges elõterjesztést, valamint a kapcsolódó dokumentumokat, amelyet a tárgyalócsoportok tagjainak haladéktalanul el kell juttatni. E szabály megsértése a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását jelentheti. Kivételes esetekben – az oldalelnökök konszenzusával – a fenti idõszak lerövidíthetõ.

16.6. A plenáris ülések idõpontjáról, napirendjérõl, valamint az ülés nyilvános vagy zárt jellegérõl az oldalelnökök, illetve megbízottjaik elõzetesen egyeztetnek. A napirendet a tárgyalócsoportok az ülésen fogadják el. Az Oldalaknak lehetõségük van napirend elötti és napirend utáni felszólalásokra is.

16.7. Abban az esetben, ha az ülésen új koncepció, illetve az elõterjesztés jelentõs változását elõidézõ felvetés hangzik el, az Oldalak bejelenthetik, hogy arra csak a következõ ülésen, vagy írásban, megadott határidõn belül kívánnak reagálni.

16.8. Az elõterjesztés benyújtását követõen a tárgyalást 30 napon belül le kell zárni. Új koncepció, illetve az elõterjesztés jelentõs változása esetén ez a határidõ az oldalak megegyezésével 15 nappal meghosszabbítható.

16.9. A levezetõ elnök feladata az ülések munkarendjének meghatározása és az Alapszabály elõírásainak érvényesítése. A levezetõ elnök a napirendhez nem szólhat hozzá.

16.10. Az ülésen az oldalelnök (vagy kijelölt szóvivõ) fejti ki tárgyalócsoportja álláspontját. Az oldalelnökök – szükség esetén – tárgyalási szünetet kérhetnek az egységes oldalálláspont kialakítása érdekében. A tárgyalócsoportok tagjai külön-külön jogosultak álláspontjuk kifejtésére – a levezetõ elnök által meghatározott sorrendben –, ha az oldalvéleménytõl eltérõ különvéleményt kívánnak kifejteni. A különvéleményt írásos formában rögzíteni kell a döntéshez csatolva. Egyéb esetben a tárgyalócsoportok tagjai álláspontjukat – az oldalelnök javaslatára, a levezetõ elnök engedélyével – jogosultak kifejteni.

16.11. A tárgyalócsoportok egy-egy téma kidolgozására, döntések elõkészítésére közös szakértõi munkacsoportot hozhatnak létre. A munkacsoport tevékenységérõl a plenáris ülésnek köteles beszámolni.

16.12. A RÉF plenáris ülései nyilvánosak vagy zártak. Indokolt esetben – az oldalelnökök konszenzusával – lehetõség van a tárgyalás menete közben elrendelni az ülés zárttá vagy nyilvánossá tételét. Minõsített adatok tárgyalása esetén zárt ülést kell tartani. A szakértõi munkacsoportok ülései és az oldalelnökök konzultációi zártak.

16.13. Az Oldalak magukra nézve kötelezõnek tartják, hogy a konzultáció, tájékoztatás keretében tudomásukra jutott minõsített adatokat megõrzik. Kifejezik azon szándékukat, hogy a munkáltató, illetve az érdekképviseletek mûködésére vonatkozó, közérdekû adatnak nem minõsülõ információkat, valamint munkaanyagokat csak belsõ egyeztetés során használják fel, nem hozzák külsõ nyilvánosságra. Ez utóbbi rendelkezés nem érinti a szakszervezetek a tagáguk tájékoztatásához, érdek-képviseleti tevékenységük folytatásához való – jogszabályokban biztosított – jogosultságát.

16.14. A RÉF üléseirõl hangfelvétel és – a hangfelvétel napján – emlékeztetõ készül. A hangfelvétel másolati példányát az Érdekképviseleti Oldal elnöke részére 3 munkanapon belül el kell juttatni, az emlékeztetõt – elektronikus úton – az ülés összes résztvevõje részére 15 munkanapon belül meg kell küldeni. Az eredeti hangfelvétel 5 évig megõrzésre kerül.

16.15. Az Oldalak döntése esetén az ülésrõl közös sajtóközlemény készülhet, amelyet az oldalelnökök aláírásával hitelesítve lehet nyilvánosságra hozni. Egyéb esetekben az oldalelnökök jogosultak a sajtónak nyilatkozni. Különvélemény esetén a különvéleményt kifejtõ szervezet képviselõje is jogosult álláspontja kifejtésére a sajtó képviselõinek.

III.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. Az Alapszabály az aláírása napján lép hatályba, azt a Kormányzati oldal képviselõi tárcák honlapján közzé kell tenni.

18. Az Alapszabály felülvizsgálatát bármelyik Oldal kezdeményezheti. Ennek elõterjesztésére az általános szabályok irányadók.

19. Az Érdekképviseleti oldalt alkotó érdekképviseletek vállalják, hogy reprezentativitásukat – az 1. mellékletben foglaltak szerint – igazolják. Amennyiben ezen vállalt kötelezettségüknek nem tesznek eleget, illetve reprezentativitásuk nem felel meg a Hszt-ben meghatározottaknak, úgy tudomásul veszik, hogy – az Alapszabály aláírásától függetlenül – nem válnak a RÉF tagjává. Jogszabály alapján a taglétszámtól függetlenül reprezentatívnak minõsülõ érdekképviseletek igazolásra nem kötelezettek, a 3. pont alapján alanyi jogon válnak a RÉF tagjává.

20. Az Alapszabály aláírói az 4.1. és 4.2. pontban meghatározottak.

21. Az aláíró felek rögzítik, hogy a Hszt-ben elõírt reprezentativitásti követelményeknek megfelelõ szakszervezetek – az Alapszabály elfogadásának írásos kinyilvánításával – a RÉF tagjává válnak.

Budapest, 2011 január 28.

http://www.ftsz.hu/images/stories/ref/refalap.pdf