A hatályos rendelet (2011. március 20.) innen letölthetõ:

http://ftsz.firelogic.hu/images/stories/jogi/14_2010bm20101231.pdf

A belügyminiszter 14/2010. (XII. 31.) BM rendelete

a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint a hivatásos tûzoltóságok

egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés 6. és 11. pontjában, az 1. §, a 2. § c) pontja, a 11. § (5) bekezdés c) pontja, a 25. § (5) bekezdés b) pontja, a 41. § és a 10. melléklet tekintetében a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények vezetõinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 50. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint

az 1. §, a 2. § c) pontja, a 11. § (5) bekezdés c) pontja, a 42. §, az 58. § (2) bekezdés f) pontja és a 10. melléklet tekintetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 122. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – az oktatásért felelõs miniszterrel egyetértésben –, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d), e), f), g), n), és q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A rendelet hatálya kiterjed a rendõrségre, a büntetés-végrehajtási szervekre, a hivatásos katasztrófavédelmi szervekre, a hivatásos tûzoltóságok szerveire, valamint a Rendõrtiszti Fõiskolára és a rendészeti szakközépiskolákra (a továbbiakban: oktatási intézetek), a Szervezett Bûnözés Elleni Koordinációs Központra, a Nemzetközi Oktatási és Polgári Válságkezelési Központra, ezeknek a szerveknek az egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományára, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat tábornoki rendfokozatú hivatásos állományú tagjaira, az oktatási intézetek hallgatói, tanulói állományára, a berendelt és vezényelt állományra, továbbá a hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyekre.

2. § E rendelet alkalmazásában

a) állományilletékes parancsnok: a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti állományilletékes parancsnok, valamint a berendeltek és

a vezényeltek esetében a munkáltatói jogkört gyakorló vezetõ;

b) önálló szervek: a rendõrség, a büntetés-végrehajtási szervek, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a hivatásos tûzoltóságok szervei, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, az oktatási intézetek,

a Szervezett Bûnözés Elleni Koordinációs Központ, a Nemzetközi Oktatási és Polgári Válságkezelési Központ;

c) igényjogosult: az önálló szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állománya, a Rendõrtiszti Fõiskola hallgatói és a rendészeti szakközépiskolák tanulói állománya, valamint a berendeltek és a vezényeltek;

d) ruházati szakszolgálat: az önálló szervek ruházati ellátásban illetékes szervezeti egysége;

e) ruházati termékek és felszerelési cikkek:

ea) a hivatásos állomány egyenruházati termékei (felsõruházat, alsóruházat, lábbeli, sapka, ékítmények, valamint személyi felszerelés), ezek alap- és kellékanyagai,

eb) a formaruházat,

ec) a munka- és védõruházat, illetve a védõeszközök, védõfelszerelések,

ed) a ruházati egységfelszerelési anyagok,

ee) szolgálati azonosító jelvény, hivatásos állománykategóriát kifejezõ jelvény, határvadász jelvény, karjelvény, testületi jelvény, hímzett azonosító, kitüntetések és tartozékai, valamint

ef) a javító és karbantartó anyagok;

he) az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság (a Katasztrófavédelem önálló szervei, valamint a hivatásos tûzoltóságok szervei vonatkozásában);

i) közvetlen irányítás alatt levõ szervek: az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Szervezett Bûnözés Elleni Koordinációs központ, Nemzetközi Oktatási és Polgári Válságkezelési Központ, valamint a Rendõrtiszti Fõiskola;

j) középfokú szakirányító: az irányító szerv és a közvetlen irányítás alatt levõ szerv ruházati szakszolgálati feladatait végzõ szervezeti egysége;

k) végrehajtó szervezeti egység: az önálló szervek ruházati ellátási feladatát végrehajtó gazdálkodó szervezeti egysége;

l) Központi Beszerzõ és Ellátó Szerv: a központosított ellátásba vont termékek beszerzését végzõ szerv, amely a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága;

m) Beszerzõ Szerv: a Központi Beszerzõ és Ellátó Szerv által a központosított ellátásba be nem vont termékek beszerzését végzõ szerv, amely az Országos Rendõr-fõkapitányság, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság;

n) ruházati bolt: az igényjogosult állomány ruházati ellátását biztosító, a felsõfokú és a középfokú szakirányító szerv által mûködtetett, valamint szerzõdéses viszonyban lévõ gazdálkodó egység, továbbá a BMSK Zrt.

3. § (1) Az igényjogosult – a rendszeresítésre tervezett termékeknek, valamint cikkeknek csapatpróba keretében történõ próbahasználatát kivéve – csak rendszeresített, a szolgálati feladataihoz igazodó egyenruházati terméket és felszerelési cikket viselhet.

(2) A megszüntetett vagy a rendszeresítettõl eltérõ egyenruházati termékeknek vagy felszerelési cikkeknek egyenruhaként, valamint egyenruhán való viselése, továbbá a ruházati termékeknek és felszerelési cikkeknek a rendszeresítettõl bármilyen eltérést okozó megváltoztatása és átalakítása nem megengedett.

(3) Az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek hivatásos használatból kivonása esetén polgári célra történõ további felhasználása tilos.

4. § (1) A ruházati termékek és felszerelési cikkek meglétét, valamint az öltözködési elõírások betartását az igényjogosultak szolgálati elöljárója, valamint az anyagi szakszolgálat ruházati szakreferense rendszeresen ellenõrzi, azok folyamatos utánpótlását az igényjogosult és a ruházati szakszolgálat végzi.

(2) Ruházati szemlét évente legalább két alkalommal, a ruházati utánpótlási ellátmány kifizetését megelõzõen és a harmadik negyedévben kell tartani az egyenruha-viselésre kötelezett személyi állomány öltözetének ellenõrzése érdekében. A ruházati szemle megtartására az állományilletékes parancsnok intézkedik.

(3) A ruházati szemle kiterjed az igényjogosultak ruházati termékeire és felszerelési cikkeire (beleértve azokat a ruházati termékeket és felszerelési cikkeket is, amelyeket az ellenõrzéskor nem visel), különös tekintettel a szolgálati, a gyakorló, valamint a speciális szolgálati öltözet, illetve munka- és védõruházat, a formaruházat és a riadócsomag hiánytalan meglétére, állagmegóvására, megfelelõ tárolására, rendeltetésszerû használatára, minõségére, a ruházat egységes, az évszaknak megfelelõ viseletére, továbbá az igényjogosultak ápoltságára.

(4) A ruházati szemlérõl jegyzõkönyvet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell a szemle lefolytatását, eredményét.

(5) Az önálló szervek vezetõi intézkednek a ruházati szemle során tapasztalt hiányosságok megszüntetésére.

(6) Az önálló szervnél végrehajtott ruházati szemlékrõl és a hiányosságok megszüntetésére tett intézkedésekrõl szóló jelentést a középfokú szakirányító szervvezetõje minden év január 31-ig felterjeszti a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára részére.

5. § A szolgálati elöljáró felelõs a szolgálatban lévõ, valamint a közös rendezvényen részt vevõ, egyenruha-viselésre jogosultak egységes és kulturált öltözködéséért. Az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek összetételét a szolgálati követelményekre, a rendezvények jellegére (viselési alkalom), továbbá a viselési idõszakra tekintettel kell meghatározni.

6. § A szolgálati elöljáró gondoskodik arról, hogy az igényjogosult a ruházati ellátás alapvetõ szabályait, valamint az ezzel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit megismerje.

7. § Az egyenruházati termékeknek és felszerelési cikkeknek vagy ezek utánzatának polgári személy, valamint nem e rendelet hatálya alá tartozó szervezet vagy oktatási intézmény, személy általi felhasználását a középfokú szakirányító szerv vezetõje engedélyezheti.

8. § (1) Nem kötelezõ egyenruházatot beszerezni:

a) az egyenruha viselésre nem kötelezett állománynak,

b) a vezényelt, illetve a berendelt hivatásos állomány tagjának, amennyiben a szolgálat ellátásához nincs kötelezõen elõírva a szolgálati egyenruha viselése, valamint

c) a rendelkezési állományban lévõknek.

(2) Ha a vezényelt, illetve berendelt hivatásos állomány tagjának az állományilletékes parancsnok szolgálati ruha viselését rendeli el, akkor a ruházat biztosítása – amennyiben a ruházat az igényjogosult ruházati normájában nem szerepel – az igényjogosult ruházati utánpótlási ellátmánya vagy a fogadó szerv költségvetése terhére történik.

9. § Az egyenruházati normákat az 1–10. melléklet tartalmazza.

II. FEJEZET

RUHÁZATI SZABÁLYZAT

A ruházati szakszolgálat szervezeti felépítése és feladatai

10. § (1) A ruházati szakszolgálat biztosítja az önálló szervek folyamatos mûködéséhez szükséges ruházati termékeket és felszerelési cikkeket, továbbá a ruházati ellátással összefüggõ szolgáltatásokat.

(2) A ruházati szakszolgálat gazdálkodási körébe tartozó ruházati termékek és felszerelési cikkek felsorolását részletes ruházati cikkjegyzék tartalmazza.

11. § (1) A ruházati szakszolgálat felsõfokú szakirányító szerve:

a) szakmailag felügyeli, valamint ellenõrzi az önálló szerveknél mûködõ ruházati szakszolgálat tevékenységét,

b) kidolgozza és rendszeresen karbantartja a szakszolgálat szabályzatait, szakmai utasításait, ezen belül az alapellátási ruházati normákat,

c) intézkedik a bevezetésre tervezett ruházati cikkek rendszeresítési eljárásának lefolytatására, valamint a rendszeresítési jegyzõkönyvek felterjesztésére,

d) szakmai véleményt ad az ellátás, gazdálkodás során felmerülõ vitás ügyekben,

e) figyelemmel kíséri a szabályzatok, szakmai utasítások végrehajtását, az önálló szervek által végzett használatból való kivonási eljárások szabályszerûségét,

f) nyilvántartja a ruházati anyagok és felszerelési cikkek mûszaki leírásait.

(2) A ruházati szakszolgálat középfokú szakirányító szervezeti egysége:

a) szakmailag irányítja, valamint ellenõrzi az alárendeltségébe tartozó szerv, végrehajtó szervezeti egység munkáját;

b) irányítja a ruházati szükségletek felmérését, valamint szervezi az önálló szervek zavartalan mûködéséhez szükséges ellátást;

c) megtervezi az igényjogosult állomány ellátási szükségleteit, elkészíti a ruházati termékek és felszerelési cikkek beszerzési és ellátási tervét;

d) gondoskodik az igényjogosultak egyenruházatának és felszerelési cikkeinek folyamatos biztosításáról, forgalmazásáról, ennek érdekében saját üzemeltetésû egyenruházati bolto(ka)t hoz létre, vagy szerzõdést köt – cikkeinek forgalmazására, valamint méretre készítésére – az egyenruházati bolto(ka)t és a méretes ruhákat, valamint lábbeliket készítõ egysége(ke)t üzemeltetõ szervekkel, cégekkel;

e) szabályozza a saját üzemeltetésû egyenruházati bolt(ok) mûködési rendjét, valamint minden év november 30-áig elkészíti és megküldi a Beszerzõ Szerv részére az ellátáshoz és a bolt(ok) üzemeltetéséhez szükséges következõ évi cikkenkénti igénybejelentést;

f) a szervezeti mûködési szabályzatban meghatározottak szerint irányítja és ellenõrzi a saját üzemeltetésû egyenruházati bolt(ok) tevékenységét;

g) a Központi Beszerzõ és Ellátó Szervtõl és a Beszerzõ Szervtõl folyamatosan igényli a saját üzemeltetésû egyenruházati bolt mûködéséhez szükséges egyenruházati és felszerelési cikkeket;

h) minden év december 31-éig kialakítja és az érintett szerveknek megküldi a következõ évre érvényes bolti árjegyzéket;

i) meghatározza a központi beszerzésû ruházati termékeken kívüli termékek körét, méretmegoszlását; ellátja a központi beszerzésû termékeken kívül, a közbeszerzési törvényben, más jogszabályokban, illetve az közjogi szervezetszabályozó eszközökben foglaltak szerint az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek beszerzését, valamint tárolását, kiadását;

j) a szolgálati követelmények változásainak megfelelõen kezdeményezi a ruházati ellátási, szolgáltatási, illetve készletezési normák módosítását, a korszerûtlen ruházati termékek rendszerbõl való kivonását, valamint új ruházati termékek rendszeresítését;

k) irányítja a ruházati szakszolgálat végrehajtó szervezeti egysége szakmai továbbképzését;

l) meghatározza a ruházati szolgálatoknak – az e rendeletben nem szabályozott – feladatait.

(3) A ruházati szakszolgálat végrehajtó szervezeti egysége:

a) gondoskodik az igényjogosultak felszerelésérõl, az alegységek megfelelõ színvonalú ellátottságáról, illetve a raktári készletek állagmegóvásáról, valamint a leszerelõk ruházattal kapcsolatos elszámoltatásáról;

b) összeállítja a ruházati termékek igénybejelentéseit;

c) évente legalább két alkalommal ellenõrzi a személyi állomány ruházatának meglétét és állapotát, az illetékes szolgálati elöljáróval együttmûködve bejelentett vagy nem bejelentett ruhaszemléket tart, és szükség esetén javaslatot tesz az állományparancsnoki intézkedésekre;

d) a ruházati szemlérõl jegyzõkönyvet készít, amelyben rögzíti a szemle lefolytatását, eredményét és az igényjogosultak észrevételeit;

e) ellátja a ruházati anyaggazdálkodással összefüggõ adminisztratív és ellenõrzési teendõket;

f) ellátja a ruházati termékek és felszerelési cikkek reklamációs ügyintézését;

g) ellenõrzi a ruházati utánpótlási ellátmány felhasználását.

(4) A ruházati szakszolgálat Központi Beszerzõ és Ellátó Szerve szervezi és végzi az önálló szervek központi beszerzési körbe vont ruházati és felszerelési anyagokkal való – igény szerinti – ellátását.

(5) A Központi Beszerzõ és Ellátó Szerv feladatai:

a) meghatározza a központi beszerzésû ruházati termékek körét, méretmegoszlását;

b) a középfokú szakirányító szervek igénye, megbízása, pénzügyi kötelezettségvállalása alapján ellátja a közbeszerzési törvényben, más jogszabályokban, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszközökben foglaltak szerint a ruházati termékek és felszerelési cikkek beszerzését, valamint tárolását, kiadását;

c) az igénybejelentéseket alapul véve megtervezi a hivatásos, valamint a hallgatói és tanulói állomány ellátási szükségleteit, elkészíti a ruházati termékek és felszerelési cikkek központi beszerzési és ellátási tervét; az állomány részére szükséges termékeket és cikkeket megrendelés alapján folyamatosan biztosítja, figyelemmel kíséri a megrendelések teljesítését;

d) a beszerzések során érvényesíti a középfokú szakirányító szervek érdekeit;

e) a beszerzési körébe tartozó egyenruházati termékek és felszerelési cikkek beszerzési megbízásaihoz szükséges irányárait a középfokú szakirányító szervek részére évenként biztosítja;

f) a beszerzések végrehajtása után tájékoztatja az érintett középfokú szakirányító szerveket az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek nyilvántartási árairól;

g) elkészíti a – beszerzési körébe tartozó – ruházati termékek és felszerelési cikkek részletes cikkjegyzékét;

h) meghatározza a központi beszerzésbõl biztosított ruházati termékek és felszerelési cikkek minõségi átvételének szabályait, módszereit, ellátja az ezzel összefüggõ feladatokat;

i) ellátja a központi beszerzésbõl biztosított ruházati termékek és felszerelési cikkek reklamációs ügyintézését;

j) a hivatásos állomány alap- és utánpótlási egyenruházati igényeinek biztosítása érdekében egyenruházati bolto(ka)t üzemeltet;

k) a hivatásos állomány utánpótlási egyenruházati igényeinek biztosítása érdekében csomagküldõ szolgáltatást üzemeltethet.

(6) A Beszerzõ Szerv feladatai:

a) megállapítja a nem központi beszerzésû ruházati termékek körét, méretmegoszlását; ellátja a közbeszerzési törvényben, más jogszabályokban, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszközökben foglaltak szerint az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek beszerzését, valamint tárolását, kiadását;

b) az igénybejelentéseket alapul véve megtervezi az igényjogosult állomány ellátási szükségleteit, elkészít a ruházati termékek és felszerelési cikkek központi beszerzési és ellátási tervét, az állomány részére szükséges termékeket és cikkeket az önálló szervek megrendelései alapján folyamatosan biztosítja;

c) évenként tájékoztatót küld a végrehajtó szervek részére az általa beszerzett termékek és cikkek aktuális nyilvántartási árairól;

d) a beszerzési körébe tartozó egyenruházati termékek és felszerelési cikkek beszerzési megbízásaihoz szükséges irányárait az önálló szervek részére évenként biztosítja;

e) a beszerzések végrehajtása után tájékoztatja az érintett önálló szerveket az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek nyilvántartási árairól;

f) elkészíti a – beszerzési körébe tartozó – ruházati termékek és felszerelési cikkek részletes cikkjegyzékét;

g) meghatározza a ruházati termékek és felszerelési cikkek minõségi átvételének szabályait, módszereit, ellátja az ezzel összefüggõ feladatokat;

h) ellátja a ruházati termékek és felszerelési cikkek reklamációs ügyintézését;

i) az igényjogosult állomány alap- és utánpótlási egyenruházati igényeinek biztosítása érdekében egyenruházati bolto(ka)t üzemeltet;

j) az igényjogosult állomány utánpótlási egyenruházati igényeinek biztosítása érdekében csomagküldõ szolgáltatást üzemeltethet;

k) a Beszerzõ Szerv feladatait részben vagy egészben másik – e rendelet hatálya alá tartozó – szerv Beszerzõ Szervével való megállapodás útján is teljesítheti;

l) a Beszerzõ Szerv az éves igénybejelentés alapján igényli a Központi Beszerzõ és Ellátó Szervtõl a központi beszerzési és ellátási körbe vont ruházati és felszerelési anyagokat.

(7) Az irányító szervnél mûködõ ruházati szakszolgálati szervezeti egység folyamatosan karban tartja a ruházati termékek és felszerelési cikkek mûszaki leírásait.

(8) A középfokú szakirányító szervek évente értékelik a ruházati termékek és felszerelési cikkek ellátási tapasztalatait, javaslatot tesznek a ruházati termékek és felszerelési cikkek fejlesztésére és rendszeresítésére, amit november 15-éig a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára részére felterjesztenek.

12. § Az önálló szerv vezetõje:

a) biztosítja a feltételeket a 11. §-ban meghatározott feladatok végrehajtásához,

b) gondoskodik arról, hogy az igényjogosult állományban beállott változásról (különösen az új felvétel, áthelyezés, vezénylés, leszerelés esetén) a ruházati szakszolgálat állományparancs útján értesüljön,

c) gondoskodik arról, hogy az igényjogosult a ruházati ellátás alapvetõ szabályait, valamint az ezzel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit megismerje,

d) felelõs az igényjogosultak öltözködésének irányításáért és az öltözködés megfelelõ színvonalon tartásáért.

13. § (1) Az Országos Rendõr-fõkapitányság térítés ellenében ellátja ruházati termékekkel és felszerelési cikkekkel a Nemzeti Védelmi Szolgálatot, az Alkotmányvédelmi Hivatalt, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot, a Szervezett Bûnözés Elleni Koordinációs Központot és a Nemzetközi Oktatási és Polgári Válságkezelési Központot.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátott szervek egyenruházati ellátásra kötelezett állománya a tábornoki állomány, melynek társasági egyenruházattal kell rendelkeznie.

Az igényjogosult általános kötelezettségei és felelõssége

14. § Az igényjogosult:

a) felelõs a részére kiadott, valamint az általa vásárolt egyenruházati termékek és felszerelési cikkek megõrzéséért, rendeltetésszerû használatáért vagy állagmegóvásáért, továbbá a ruházat megvásárlására és utánpótlására kifizetett összegek, valamint biztosított utalványfüzet célirányos felhasználásáért,

b) köteles a ruházatát mindig olyan állapotban tartani és úgy öltözködni, hogy a szolgálati követelményeknek megfeleljen, valamint a rendvédelmi szerv tekintélyét ne sértse,

c) az egyenruházati termékeket és felszerelési cikkeket egyenruha jellegüktõl megfosztva [karjelvényt, állományjelzést, gombot, vállszalagot, váll-lapot, parolit, feliratot, valamint paszpólozást (a továbbiakban együtt: kiegészítõk) eltávolítva] sem viselheti polgári öltözetként,

d) polgári személy részére sem az egyenruhát, sem a kiegészítõket nem ajándékozhatja el és nem értékesítheti, továbbá

e) a használatra kiadott, valamint biztosított ruházati termékeket és felszerelési cikkeket – a testhez igazítást kivéve – nem alakíthatja át.

A ruházati termékek csoportosítása

15. § (1) A ruházati termékek és felszerelési cikkek felsorolását a ruházati szakszolgálat cikkjegyzéke részletezi.

(2) A ruházati anyagokat a számvitelrõl szóló törvény szabályai szerint kell értékelni.

A ruházati termékek átadás-átvétele

16. § A ruházati termékeket és felszerelési cikkeket bizonylatok alapján kell átadni, illetve átvenni.

III. FEJEZET

ELLÁTÁSI ALAPELVEK

A hivatásos állomány ruházati ellátásának rendszere és szabályai

17. § (1) Az igényjogosultat a szolgálati beosztáshoz és feladatainak végrehajtásához igazodó ruházati ellátás illeti meg. Az igényjogosult a ruházati normákban meghatározott egyenruházati termékek és felszerelési cikkek beszerzéséhez alapellátási egyenruházati ellátmányban, ezt követõen évente ruházati utánpótlási ellátmányban részesül.

(2) Az alapellátási egyenruházati ellátmány az egyenruházati felszereltség megalapozását, a ruházati utánpótlási ellátmány pedig az elhasználódott egyenruházati termékek és felszerelési cikkek pótlását, a központilag, továbbá az állományilletékes parancsnok által elrendelt, valamint a fejlesztés eredményeként újonnan rendszeresített egyenruházati termékek és felszerelési cikkek megvásárlását szolgálja.

(3) A vegyes és polgári ruhás normába sorolt állomány az egyenruházati utánpótlási kötelezettségének teljesítése után a ruházati utánpótlási ellátmány terhére polgári ruházati termékeket is vásárolhat.

(4) Az igényjogosult az alapellátási egyenruházati ellátmányból és a ruházati utánpótlási ellátmányból az (5) bekezdés szerinti egyenruházati bolt(ok) és méretes szabóság(ok) útján szerzi be az alapellátási normában meghatározott termékeket és cikkeket, gondoskodik az elhasználódott és szolgálatban már nem viselhetõ alapellátási termékek és cikkek utánpótlásáról.

(5) A Beszerzõ Szerv az igényjogosultak egyenruházati termékeinek és felszerelési cikkeinek folyamatos biztosítása és forgalmazása érdekében saját üzemeltetésû egyenruházati bolto(ka)t hoz létre vagy szerzõdést köt termékeinek és cikkeinek forgalmazására, valamint méretre készítésére.

(6) A közvetlen szolgálati elöljáró folyamatosan ellenõrzi a beosztott ruházatát, és mindazon termékeket és cikkeket pótoltatja, amelyek az alapellátási normában elõírt mennyiséggel szemben hiányoznak, vagy amelyek utánpótlása elhasználtság miatt szükséges, továbbá amelyek beszerzését központilag elrendelték.

(7) Az alapellátásban részesültek a besorolásuknak megfelelõ, az elõírt alapellátási normában meghatározott ruházati termékekkel és felszerelési cikkekkel, valamint a beszerzésükre kifizetett vagy ruházati utalványfüzetben jóváírt alapellátási egyenruházati ellátmány és a ruházati utánpótlási ellátmány összegével kötelesek elszámolni.

18. § (1) A ruházati alap- és utánpótlási ellátmány – készpénzben kifizetett részének – felhasználását igazoló számlával az igényjogosultnak tárgyév október 31-ig kell elszámolnia.

(2) Amennyiben az idõarányos ruházati utánpótlási ellátmány kifizetésére tárgyév október 1. és december 1. között kerül sor, az igényjogosultnak a kifizetett összeggel 30 napon belül el kell számolnia. Az igényjogosult elhalálozása esetén a 27. § (5) bekezdése szerint kell eljárni.

(3) Amennyiben az igényjogosult részére történõ kifizetés dátuma december hónapra esik, tájékoztatni kell az igényjogosultat a tárgyévben történõ elszámolási kötelezettségérõl.

(4) Az adott naptári évre szóló számlát annak a szervezeti egységnek a nevére és címére kell kiállíttatni, amelyik az ellátmányt folyósította.

(5) A ruházati utánpótlási ellátmány terhére számla ellenében elszámolható a 11. mellékletben meghatározott, rendszeresített egyenruházati termék és polgári ruházati termék.

(6) A számlát elszámolás céljából a ruházati utánpótlási ellátmányt biztosító szervezeti egység anyagi-pénzügyi szolgálatához kell benyújtani.

(7) Ha az igényjogosult a ruházati utánpótlási ellátmánnyal nem vagy csak részben számol el, a ruházati utánpótlási ellátmányt biztosító szervezeti egység a számla benyújtására nyitva álló határidõ elteltét követõ 30 napon belül értesíti az illetményt folyósító szervet az igényjogosultnak az elszámolás után fennálló adó- és járulékfizetési kötelezettségérõl. Adó- és járulékfizetési kötelezettség fennmaradása esetén az illetményfolyósító szerv gondoskodik a megfizetendõ adó és járulék következõ havi illetménybõl történõ levonásáról.

Az ellátás módja

19. § (1) Az igényjogosultak részére az alapellátási egyenruházati ellátmány és a ruházati utánpótlási ellátmány megállapítását az igényjogosult szolgálati helye szerint illetékes gazdálkodó szerv ruházati szakszolgálata végzi. Az önálló szervek csak a saját állományukba tartozó vagy az ellátás tekintetében hatáskörükbe tartozó igényjogosultak részére adhatnak ruházati ellátást, valamint alapellátási egyenruházati és ruházati utánpótlási ellátmányt. A tábornoki állomány tagjának ruházati ellátását a szolgálati hely szerinti szerv végzi.

(2) Az új felszerelõk alapellátási egyenruházati ellátmányának összegét a Beszerzõ Szerv által kiadott árjegyzék egységárait alapul véve kell kiszámítani. Az alapellátási egyenruházati ellátmány az igényjogosult részére készpénzben, természetben, valamint ruházati utalványfüzetben biztosítható. Az utalványfüzetben biztosított ellátás esetében az érvényesség ideje alatti árváltozás különbözetét jóvá kell írni az igényjogosult részére.

(3) Az igényjogosult az egyenruházati termékeket és felszerelési cikkeket készpénzfizetés ellenében, valamint az erre a célra rendszeresített ruházati utalványfüzet felhasználásával szerezheti be.

(4) Az egyenruházati boltok biztosítják az ellátási körzetükhöz nem tartozó hivatásos állomány utánpótlási jellegû igényeinek ellátását is. A vásárlási jogosultság ellenõrzése érdekében a szolgálati igazolványt fel kell mutatni.

(5) Azok a nyugdíjasok, akik az igazolványukba való bejegyzés szerint egyenruha viselésére jogosultak, az 56. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelõ ruházatot az egyenruházati bolt(ok)ban vásárolhatják meg. A jogosultságot igazoló igazolványt a vásárláskor – a jogosultság ellenõrzése érdekében – fel kell mutatni.

(6) Alapellátáskor és alapellátás-kiegészítés során az igényjogosultak részére konfekcionált termékeket (természetbeni ellátás) vagy ruházati utalványt kell biztosítani. A méretes ruházatok, valamint lábbelik beszerzési ára csak azokra a termékekre és cikkekre fizethetõ ki, amelyekbõl az igényjogosult méretére konfekcionált kivitelû nem áll rendelkezésre.

(7) A méretes és konfekcionált ár közötti különbözetet, valamint a méretre igazítás költségét az alapellátásban és az alapellátás-kiegészítésben részesülõknek az önálló szerv részére kiállított számla ellenében ki kell fizetni.

Az alapellátás és alapellátás-kiegészítés keretében az igényjogosult részére – megfelelõ méret esetén – a szerv raktári készletében lévõ I. osztályú, új ruházati termék is biztosítható. Használt ruházati termék kiadása esetén, az igényjogosult részére az osztályozási értékkülönbözetet (50%) jóvá kell írni. A felszerelési cikkek – az osztályozási értékkülönbözet egyidejû jóváírásával – az önálló szerv használt készletébõl is kiadható. Az így jóváírt összeget az utánpótlási ellátmány kifizetésével együtt kell megfizetni. Elszámolását a 18. § alapján kell végrehajtani.

(8) Az újonnan rendszeresített vagy központilag, valamint az önálló szerv vezetõje által elrendelt egyenruházat megvásárlása a ruházati utánpótlási ellátmány terhére történhet.

(9) Az igényjogosultnak egyenruha vásárlása céljából a szolgálati helyérõl az egyenruházati boltba utazása és onnan visszautazása, évente két alkalommal, szolgálati útnak minõsül.

(10) Ha áthelyezés esetén az igényjogosult állomáshelye megváltozik és az igényjogosult által megrendelt méretes ruházati termék elkészítéséhez a munkát vállaló egység már hozzákezdett, akkor az átalakítást annak az egységnek kell befejezni, amelyik az átalakítást megkezdte. Az áthelyezett igényjogosult részére lehetõvé kell tenni, hogy az új állomáshelyérõl a ruhapróbák, illetve az elkészült cikkek átvétele érdekében elutazhasson, amely út szolgálati útnak minõsül.

Az alapellátás általános szabályai

20. § (1) Az alapellátás egyszeri járandóság, amelynek rendeltetése, hogy az igényjogosultak a szolgálatuk megkezdésekor rendelkezzenek mindazon ruházati termékekkel és felszerelési cikkekkel, amelyek a szolgálati feladataik ellátásához szükségesek.

(2) Az alapellátási norma az új felszerelõk elsõ ellátásához szükséges ruházati termékek és felszerelési cikkek körét, valamint mennyiségét határozza meg.A normában elõírt termékek és cikkek beszerzése minden igényjogosult részére kötelezõ.

(3) Az igényjogosultak alapellátási normába való besorolása a szolgálati beosztás alapján történik. A ruházati normába történõ besorolásról mindig az érvényes állománytábla alapján kell határozni. Eltérõ beosztásban történõ foglalkoztatás esetében a ruházati normába történõ besorolásról az állományilletékes parancsnok határoz. A ruházati normába történõ besorolásról, átsorolásról, átminõsítésrõl az állományilletékes parancsnok állományparancsban intézkedik.

(4) Az alapellátást az állományparancs alapján kell kiadni. Ettõl eltérni csak az állományilletékes parancsnok írásbeli engedélye alapján lehet (pl. takarékossági megfontolásból az egyenruhás normába kinevezettet, ha felszereléskormár ismert, hogy rövid idõn belül vegyes vagy polgári ruhás normába kerül, e normák alapján is fel lehet szerelni).

(5) Az alapellátásra való igényjogosultság kezdõ idõpontja:

a) új kinevezés esetén az állományparancsban meghatározott idõpont, vagy

b) a már szolgálati viszonyban lévõkre vonatkozóan az átminõsítés napja.

(6) Az alapellátás kiadásának terhelési idõpontja az igényjogosultság kezdeti hónapjának elsõ napja.

(7) Teljes alapellátásra igényjogosult:

a) új felvétel esetén a hivatásos állományba kinevezett, valamint

b) az az áthelyezett, aki a fogadó szervnél rendszerben lévõ egyik ruházati termékkel sem került elõzõleg ellátásra.

(8) Ha az új felszerelõk az alapellátásra kifizetett vagy ruházati utalványfüzetben jóváírt forintösszeg felhasználásáról a ruházati szakszolgálat felé – az erre kijelölt idõn belül a vásárlást, anyagkiadást bizonyító dokumentum bemutatásával – nem számolnak el, abban az esetben az el nem számolt összeg forintértékét túlellátásként kell számukra elõjegyezni, és azt az esedékessé váló ruházati utánpótlási ellátmányból le kell vonni.

(9) A teljes alapellátásra igényjogosult, a terhelés idõpontjától számított 12 hónapon belül a 7. melléket szerinti csökkentett alapellátási normában részesül. Az alapellátás kiegészítést a 12 hónap letöltését követõen kell biztosítani. Az ettõl való eltérésre az önálló szerv vezetõjének írásos engedélye alapján kerülhet sor.

Az alapellátás-kiegészítés általános szabályai

21. § (1) Alapellátás-kiegészítésre igényjogosult:

a) a csökkenetett alapellátásinormában részesült, teljes alapellátás igényjogosultságát követõ 13. hónap elsõ napját követõen,

b) a szerven belül polgári ruhás állományból vegyes és egyenruhás állományba, a vegyes ruhás állományból egyenruhás állományba, valamint a Köztársasági Õrezred és a Katasztrófavédelem vonatkozásában egyenruhás állományból vegyes ruhás állományba átsorolt,

c) a tábornokká kinevezett, valamint

d) az áthelyezett, aki további használatra alkalmas, a fogadó szervnél rendszeresített egyenruházati termékkel vagy felszerelési cikkel elõzõleg részben ellátásra került, és részére a kiegészítés indokolt.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott alapellátás-kiegészítésre vonatkozó igényjogosultság nem terjed ki az 1. melléklet E1 és E2 normák közötti átsorolásra.

(3) Az áthelyezett igényjogosult részére a ruházati utánpótlási ellátmányt – az átadó szerv által kiadott igazolás figyelembevételével – a fogadó szerv csak az áthelyezés idõpontjától biztosítja.

(4) Az átszerelési költség összegének kiszámításánál a ruházati termékek és felszerelési cikkek tekintetében az egyenruházati bolt érvényben lévõ árjegyzékében az I. osztályú szériagyártású termékekre és cikkekre meghatározott árakat, míg a munkadíjak tekintetében a területileg illetékes – önálló egységgel szerzõdéses viszonyban lévõ – egyenruházatot készítõ egység árait kell alapul venni. Ettõl eltérni csak a 19. § (7) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével lehet.

(5) Az alapellátás-kiegészítésben részesülõk a tárgyévben kifizetett ruházati utánpótlási ellátmány teljes összegére jogosultak.

(6) Amennyiben az áthelyezett igényjogosult az egységes szolgálati egyenruházattal vagy más tovább használatra alkalmas egyenruházati termékekkel és felszerelési cikkel ellátásra került, azt a fogadó szerv az áthelyezett részérenem biztosítja.

(7) Az átszerelési költséggel való elszámolást a 18. § alapján kell végrehajtani.

Alapellátás és alapellátás-kiegészítés során alkalmazandó általános szabályok

22. § (1) Az önálló szerveknél a hivatásos állományviszony megszûnésével egyidejûleg kormánytisztviselõként, köztisztviselõként vagy közalkalmazottként alkalmazásban maradó személyektõl a kiadott ruházati termékeket és felszerelési cikkeket – sapkák, ingek, blúzok, lábbelik, téli ing, téli alsó és zoknik kivételével – azonnali hatállyal be kell vonni.

(2) A kormánytisztviselõként, köztisztviselõként vagy közalkalmazottként továbbfoglalkoztatottak a tárgyévben kifizetett hivatásos állományú utánpótlási ruhapénzbõl csak a hivatásos állományban töltött hónap végéig esedékes összegre igényjogosultak, részükre az új munkajogi jogviszonyukra vonatkozó jogszabályokban meghatározott ruházati juttatások az irányadók.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottak esetén a tulajdonban meghagyott ruházati termékeket és felszerelési cikkeket két évig meg kell õrizni. Két éven belül történt újbóli áthelyezés, átminõsítés, illetve leszerelést követõ ismételt állományba vétel esetén – amennyiben az állományparancs másképp nem rendelkezik – a tulajdonban meghagyott ruházati termékek és felszerelési cikkek helyett az önálló szerv költségvetését terhelõen másik nem adható ki. Errõl az érintetteket írásban kell tájékozatni.

(4) Az alapellátás-kiegészítés keretében vegyes és polgári ruhás normatípusba átsoroltak részére az alapellátási normában szereplõ polgári ruhapénzt nem lehet kifizetni.

(5) Elõléptetéskor az önálló szerv költségvetése terhére egy pár rendfokozati jelzéssel ellátott váll-lap a hivatásos állományú tag részére kiadható.

(6) Ugyanazon igényjogosultnak szervek közötti vagy szerven belüli, két éven belül történt ismételt (többszöri) áthelyezésekor, átsorolásakor vagy leszerelését követõ ismételt állományba vételekor az igényjogosult újbóli ellátásához – a ruházati elszámolási könyv egyidejû felterjesztésével – a ruházati szakszolgálat állásfoglalását kell kérni. Az állományilletékes parancsnok a ruházati szakszolgálat állásfoglalásának figyelembevételével dönt az igényjogosult újbóli ellátásáról.

Az alapellátás utánpótlásának általános szabályai

23. § (1) A teljes alapellátás terhelési idõpontjától számított 12 hónapig ruházati utánpótlási ellátmány nem jár. Ezt követõen a 13. hónap elsõ napján a tárgyévre vonatkozó ruházati utánpótlási ellátmány december 31-ig járó idõarányos részét, majd a továbbiakban évente január 1-jével az ellátmány teljes összegét kell jóváírni. A miniszter évente március 31-ig határozza meg a tárgyévi ruházati utánpótlási ellátmány kiadásának rendjét, amelyrõl az önálló szerveknek értesíteni kell az igényjogosultat. A ruházati utánpótlási ellátmány pénzben kifizethetõ részét tárgyév június 30-ig kell kifizetni.

Az ellátmány természetbeni részét tárgyév december 31-ig kell kiadni.

(2) A ruházati utánpótlási ellátmány az elhasználódott egyenruházati termékek és felszerelési cikkek utánpótlására, a központilag elrendelt, valamint az állományilletékes parancsnok által elrendelt egyenruházat megvásárlására vagy a fejlesztés eredményeként újonnan rendszeresített egyenruházatnak és felszerelési cikkeknek a megvásárlására szolgál. A tábornoki állomány tagjai részére a ruházati utánpótlási ellátmányt – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – az az önálló szerv fizeti ki, ahol állományban van.

(3) A fejlesztés eredményeként újonnan rendszeresített egyenruházati termékek és felszerelési cikkek finanszírozását a ruházati utánpótlási ellátmány terhére kell megoldani.

(4) Amennyiben a tárgyévi ruházati utánpótlási ellátmány forintösszegének a miniszteri utasításban meghatározott százalékát a természetbeni ellátásként meghatározott termékek és cikkek beszerzési ára meghaladja, úgy a különbözetet a következõ évi ruházati utánpótlási ellátmány terhére túlellátásként kell elõjegyezni. A túlellátásként elõjegyzett összeget – a ruházati utánpótlási ellátmányt terhelõ teljes kiegyenlítésig – minden évben az adott éves ruházati utánpótlási ellátmány külön utasításban meghatározott százalékával lehet csökkenteni.

(5) A szolgálati viszony megszûnésekor még ki nem fizetett ruházati utánpótlási ellátmányt a szolgálatban töltött idõre pótlólag idõarányosan biztosítani kell.

(6) Nemkell a szolgálati viszony megszûnésekormégkinemfizetett ruházati utánpótlási ellátmányt a szolgálatban töltött idõre pótlólag idõarányosan biztosítani, ha a ruházati utánpótlási ellátmány folyósítása átmeneti jelleggel szünetelt. Ebben az esetben az ismételt szolgálatba állás hónapjának elsõ napjától az év végéig esedékes ruházati utánpótlási ellátmányhányadot, az ismételt szolgálatba állás hónapjának elsõ napjával szabad az igényjogosultnak jóváírni és kifizetni a 25. §-ban meghatározottak figyelembevételével.

(7) Aruházati utánpótlási ellátmány rendeltetés szerinti felhasználását – az önálló szerv vezetõjének intézkedése alapján – folyamatosan ellenõrizni kell.

(8) Az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek karbantartásáról az igényjogosult köteles gondoskodni.

Elõléptetés esetén alkalmazandó szabályok

24. § Az igényjogosult elõléptetésével kapcsolatos átszerelési költség az igényjogosultat terheli, amit az igényjogosult szolgálati helye szerinti illetékes ruházati szakszolgálat – az állományilletékes parancsnok jóváhagyásával – átvállalhat, kivéve, ha az igényjogosult elõléptetésére a rendfokozatban történõ visszavetését követõen került sor.

Az utánpótlás átmeneti szüneteltetésének szabályai

25. § (1) Illetmény nélküli szabadságon lévõ személy, valamint a gyermekgondozási díjban, illetve gyermekgondozási segélyben (a továbbiakban: gyes) részesülõk – a gyes melletti újbóli munkába állást kivéve – ruházati utánpótlási ellátmányt a távollétük egész idõtartamáranemkaphatnak.A távollét idõtartamát – összevontan – egész hónapokban kell számítani, a töredék hónap nem vehetõ figyelembe. A részükre elõre kifizetett ruházati utánpótlási ellátmánynak azon részét, amelyre vonatkozóan a jogosultság nem áll fenn, túlellátásként kell elõjegyezni, és a következõ évi ruházati utánpótlási ellátmányból le kell vonni, illetve leszerelés esetén vissza kell téríttetni.

(2) A szolgálati beosztásukból felfüggesztettek, továbbá az elõzetes letartóztatásba helyezettek és a katonai fogdában letöltendõ szabadságvesztésre ítéltek részére – függetlenül annak idõtartamától – esedékessé váló ruházati utánpótlási ellátmányt vissza kell tartani.

(3) Ha a szolgálati beosztásból történõ felfüggesztésre okot adó fegyelmi, illetve büntetõeljárásban jogerõsen olyan döntést hoztak, amely alapján az igényjogosult szolgálati jogviszonyát meg kell szüntetni, vagy ha a szolgálati beosztásból történõ felfüggesztésre okot adó fegyelmi, illetve büntetõeljárásban érintett igényjogosult szolgálati jogviszonya a fegyelmi, illetve büntetõeljárás jogerõs befejezését megelõzõen egyéb okból szûnik meg,

az igényjogosultnak a fegyelmi, illetve büntetõeljárás megindításának elsõ naptári hónapjának utolsó napjától visszamenõleges hatállyal kell elszámolnia a 27. §-ban meghatározottak szerint.

(4) Ha az igényjogosult a szolgálati beosztásból történõ felfüggesztésére okot adó fegyelmi, illetve büntetõeljárás jogerõs befejezését követõen továbbra is szolgálati viszonyban marad, úgy visszamenõlegesen ki kell adni, vagy ki kell fizetni részére a visszatartott és esedékessé vált ruházati utánpótlási ellátmányt.A kifizetett ellátmánnyal a 18. §-ban foglaltak alapján kell elszámolni.

(5) Nem szünetel az ellátás azon igényjogosult részére:

a) akit állományviszonya fenntartása mellett a Hszt. 43. §-ában és 44. §-ában meghatározottak szerint más szervhez vezényeltek vagy berendeltek,

b) akit a Rendõrtiszti Fõiskolára – kettõs jogállású hallgatóként – vezényeltek,

c) aki szülési szabadságát tölti, valamint

d) aki betegállományban van.

(6) Az igényjogosult a Hszt. 43. §-a alapján más szervhez történõ vezénylése esetén az ellátást az állományilletékes szerv és a vezénylés helye szerinti szerv megállapodása alapján kell folyósítani. Amennyiben a megállapodás nem tér ki a folyósítás szabályozására, az ellátást a 8. § (2) bekezdés alapján kell biztosítani.

A megrongálódott, elveszett vagy megsemmisült termékek és cikkek pótlása

26. § (1) A megrongálódott, megsemmisült vagy elveszett egyenruházati termékek és felszerelési cikkek pótlásából adódó kárra a hivatásos állomány kártérítési felelõsségére vonatkozó külön jogszabályban meghatározott kártérítési felelõsség szabályait kell alkalmazni.

(2) Az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek megrongálódását, megsemmisülését, elvesztését az igényjogosultnak haladéktalanul írásban jelentenie kell a szolgálati elöljárójánál. A kártérítési felelõsség megállapításától függetlenül intézkedni kell az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek javításáról, pótlásáról, amelynek a költségét az illetékes szakszolgálat elõlegezi meg.

(3) Ha a kár bekövetkeztében a használó vagy harmadik személy vétkessége nem állapítható meg, a kárt az önálló szerv viseli. Az erre irányuló igényt külön jogszabályban foglaltak szerint kell elbírálni.

(4) Ha a kárért harmadik személy felel, a kár megtérítése iránt az állományilletékes parancsnok intézkedik.

(5) A kártérítés összegét a tisztítás, javítás címén teljesített tényleges kifizetés, pótlás szükségessége esetén a kár bekövetkezése elõtti használhatósági foknak megfelelõ érték alapján kell megállapítani, amelyhez értékbecslõ vagy szakértõ igénybe vehetõ.

A szolgálati viszony megszûnése esetén követendõ eljárás

27. § (1) Attól, akinek a szolgálati viszonya megszûnt, a kiadott ruházati termékeket és felszerelési cikkeket – sapkák, ingek, blúzok, lábbelik, téli ing, téli alsó és zoknik kivételével – azonnali hatállyal be kell vonni és azt az állomány további ellátására kell felhasználni. A ruházati elszámolást a szolgálati viszony megszûnésekor hatályos ruházati normatáblázat, valamint a két éven belüli átminõsítés figyelembevételével kell végrehajtani.

(2) Az egy éven belüli leszerelõknek vissza kell fizetniük az egyenruházati termékek és a felszerelési cikkek vásárlására kifizetett összegbõl az esetleg még meg nem vásárolt termékekre és cikkekre esõ teljes összeget.

(3) A leszerelõk a leszerelés évében kifizetett ruházati utánpótlási ellátmányból csak a leszerelés vagy az azt megelõzõ felfüggesztés hónapjának végéig esedékes összegre igényjogosultak, ezért az ezen felüli részt kötelesek visszatéríteni.

(4) A nyugállományba helyezett állomány egyenruházati termékekkel és felszerelési cikkekkel történõ elszámoltatása során figyelembe kell venni az 56. §-ban foglaltakat.

(5) Az elhunyt hivatásos személyek ruházati termékeire és felszerelési cikkeire – a málhazsák, a rohamsisak és speciális ruházati termékek kivételével – a szolgálati idõre való tekintet nélkül az öröklési jog általános szabályai az irányadók. Az utolsó szolgálati évre jóváírt egész évi ruházati utánpótlási ellátmányt – amennyiben még nem került kifizetésre – az örökös részére ki kell fizetni, az azt terhelõ adó megfizetése a ruházati utánpótlási ellátmányt folyósító szervet terheli. A kifizetett ruházati utánpótlási ellátmánynak azon részét, amelyre a jogosultság megszûnt, visszatéríttetni nem kell.

Az elszámolás rendje és a nyilvántartás okmányai

28. § (1) A ruházati alapellátásról és a ruházati utánpótlási ellátmányról egyénenkénti ruházati elszámolási könyvet kell készíteni, amelyet minden év december 31-ig le kell zárni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idõponton kívül a ruházati elszámolási könyvet le kell zárni az igényjogosult szolgálati viszonyának megszûnésekor, továbbá olyan, az önálló szervek közötti áthelyezés esetén, amely az alapellátási normatípusok közötti átsorolással is együtt jár.

(3) A rendszeres évi záráskor az elszámolás idõpontjáig jóváírt és ki nem fizetett összegeket jóváírásként, az esetleges túlellátást, pedig terhelésként kell a következõ évre átvinni.

(4) Az elszámolást a szolgálati viszony megszûnésekor, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott áthelyezés esetén a 27. § elõírásai szerint kell végrehajtani.

(5) Az igényjogosult más szervhez történõ áthelyezésekor vagy a Rendõrtiszti Fõiskolára vezénylésekor a ruházati elszámolási könyvet – bizonylataival együtt – az új szerv gazdasági feladatait ellátó szervéhez 8 napon belül meg kell küldeni. Más rendvédelmi szervhez történõ áthelyezés esetén az áthelyezett részére kifizetett ruházati utánpótlási ellátmányról és a tulajdonában hagyott ruházati termékek körérõl a másik rendvédelmi szervnek elszámolást kell küldeni.

(6) A tábornokká kinevezettek ruházati elszámolási könyvét a szolgálati hely szerint illetékes ruházati szakszolgálat vezeti, valamint végzi a ruházattal kapcsolatos elszámolást.

(7) Az alapellátás, az alapellátás kiegészítés, az átszerelés és a ruházati utánpótlási ellátmány kiadásának dokumentumait, továbbá készpénz kifizetés esetén az ezek összegével való elszámolás dokumentumait – a szolgálati jogviszony idõtartama alatt – a ruházati elszámolási könyvben meg kell õrizni.

IV. FEJEZET

A MUNKARUHÁZATI-, A VÉDÕRUHÁZATI-, VÉDÕESZKÖZ- ÉS VÉDÕFELSZERELÉSI-, ILLETVE A RUHÁZATI EGYSÉGFELSZERELÉS-ELLÁTÁS RENDSZERE ÉS SZABÁLYAI

Az ellátás alapelvei

29. § (1) Az igényjogosultat a hatályos normák figyelembevételével munkaruházat, valamint a munkakörhöz kapcsolódó kockázatelemzés alapján védõruházat, védõeszköz és védõfelszerelés (a továbbiakban: egyéni védõfelszerelés), továbbá – szükség esetén – ruházati egységfelszerelés illeti meg.

(2) Az igényjogosultat nagyfokú szennyezõdéssel vagy a ruházat jelentõs mértékû kopásával járó munkakörökben munkaruházat illeti meg.

(3) Az igényjogosultat az egészséget, testi épséget veszélyeztetõ munkakörökben, valamint közegészségügyi vagy szolgálati érdekbõl egyéni védõfelszerelés illeti meg.

(4) Az egyéni védõfelszerelés kiválasztása munkavédelmi (munkabiztonsági és munkaegészségügyi) szaktevékenységnek minõsül. A védõeszközök körének meghatározása és biztosítása érdekében – a munkafeladatok, valamint használt eszközök figyelembevételével – kockázat értékelést kell készíteni.

(5) Az igényjogosultnak speciális szolgálati feladat ellátásakor a feladat ellátását segítõ vagy annak ellátását szolgáló – a fogyasztási egységekre meghatározott – ruházati egységfelszerelés biztosítható.

Az ellátási normák kiadása

30. § A középfokú szakirányító szervek vezetõjének javaslata alapján, az általuk elõzetesen jóváhagyott egyenruha jellegû munkaruházatra, egyéni védõfelszerelésre és ruházati egységfelszerelésre vonatkozó ellátási normát a miniszter adja ki.

31. § Az önálló szerv vezetõje szabályozza – a külön jogszabályokban meghatározottaknak megfelelõen – a nem egyenruha jellegû munkaruházatra, védõfelszerelésre, ruházati egységfelszerelésekre vonatkozó ellátási normák kiadásának rendjét.

Az ellátási normák tartalmi követelményei

32. § (1) Az igényjogosultak ellátása a 30. § és a 31. § szerint kiadott ellátási normán alapul.

(2) Az ellátási norma meghatározza, illetve tartalmazza:

a) az igényjogosultság alapját képezõ munkaköröket vagy fogyasztási egységeket,

b) az egyes munkakörökre vagy fogyasztási egységekre felszámítható ruházati termékek, egyéni védõfelszerelések cikkösszetételét, a cikkek mennyiségi egységét, mennyiségét,

c) a juttatás jellegét (munkaruha, egyéni védõfelszerelés, ruházati egységfelszerelés), valamint

d) a kiadott cikkek egy-egy darabra vagy párra vetített viselési (használati, vagy tervezési) idejét.

Az ellátási normák és készletek kialakítása

33. § (1) Az ellátási normákat és készleteket a különféle károsító hatásokat és közegészségügyi érdekeket meghatározó külön jogszabály alapján kell kialakítani. E rendelet hatálya alá tartozó szerveknél kizárólag olyan egyéni védõfelszerelést lehet használni, amely a vonatkozó jogszabályban meghatározott megfelelõségi tanúsítvánnyal vagy tanúsítással, EK típustanúsítvánnyal, EK megfelelõségi nyilatkozattal vagy homologizációs típusbizonyítvánnyal rendelkezik.

(2) Az igényjogosultak részére kiadásra kerülõ munkaruházatok viselési idejének meghatározásakor mérlegelni kell a ruházat viselésének rendszerességét, átlagos idõtartamát.

(3) A munkaruha-ellátást – több munkakör ellátása esetén – arra a munkakörre kell biztosítani, amelynek végzésével az igényjogosult a munkaidejének nagyobb részét tölti. A munkaruha kihordási idejének meghatározásakor mérlegelni kell a munkaidõ kisebb részét kitevõ munkakör ellátásával járó szennyezõdés, kopás mértékét is.

(4) Az egyéni védõfelszerelést a munkavégzés vagy más tevékenység egész idõtartamára – függetlenül a tevékenység formájától és a munkaidõtõl – a munka végzése során elõforduló minden ártalomra biztosítani kell.

(5) Ha az igényjogosult egészségének, testi épségének megóvása vagy a közegészségügyi érdek indokolttá teszi, a ruházati szakszolgálat illetékes szerve a normában meghatározott eseteken kívül is köteles a megfelelõ egyéni védõfelszerelést biztosítani.

Az ellátás elõkészítésének szabályai

34. § Az önálló szervek ellátási szükségleteik fedezetét a hatályos normák és a tervezési elõírások alapján, az éves költségvetés keretében tervezik és biztosítják.

A tervezett viselési (használati) idõ meghatározása

35. § (1) A tervezett viselési (használati) idõt teljes munka- (szolgálati) idõ, illetve – a ruházati egységfelszerelések körében – a tényleges használati idõ figyelembevételével, teljes hónapokra kell meghatározni. A terhelés idõpontja az igényjogosultság kezdeti hónapjának elsõ napja.

(2) Az egyéni védõfelszerelések viselési és a ruházati egységfelszerelések használati idejének számítási (tervezési) alapjául a 30. § és a 31. § szerint kiadott alapellátási és utánpótlási norma szolgál.

A szükségletek kielégítése, a járandóságok rendelkezésre bocsátása

36. § (1) Az igényjogosultak akkor válnak a 29. § (1) bekezdésben meghatározott ellátásra jogosulttá, ha szerzõdés, kinevezés, áthelyezés, vezénylés vagy berendelés folytán juttatásra jogosító munkakörbe lépnek.

(2) Az igényjogosultak ellátását a szolgálati helyük szerint illetékes ruházati szakszolgálat a hatályos normák figyelembevételével, a ruházat természetbeni kiadása útján teljesíti.

(3) Az egyéni védõfelszereléssel történõ ellátást és utánpótlást elsõsorban a raktári készletben tárolt, használt, de kellõ védõképességû termékekbõl és cikkekbõl kell biztosítani. Új minõségû ruházat védõfelszerelési célra csak akkor adható ki, ha a raktári készletben megfelelõ jellegû, méretû használt ruházat nincs. Az egyéni védõfelszerelések javítási, mosatási, tisztítási költségei az önálló szervet terhelik.

(4) Az igényjogosultak részére kiadott egyéni védõfelszerelés az önálló szerv tulajdonát képezi. A védõfelszerelésnek kihordási ideje nincs, mindaddig viselni kell, amíg rendeltetésszerû használatra alkalmas, kivéve, ha annak gyártója vagy a gyártó mûvi bizonylat szavatossági idõt határoz meg. A védõképességet az illetékes vezetõ (állományilletékes parancsnok) megbízottja rendszeresen ellenõrzi, a szükséges cseréje iránt soron kívül intézkedik. Az egyéni védõfelszerelést használó személy köteles azonnal jelenteni, ha a felszerelés már nem javítható, illetve ha nagyfokú károsodása, védõképességének az elõírt mértéket meghaladó csökkenése következik be.

(5) A 30. § szerint kiadott alapellátási és utánpótlási norma alapján biztosított lejárt viselési idejû munkaruházatot, valamint az elhasználódott, szolgálati célra alkalmatlan egyéni védõfelszerelést az igényjogosultság további fennállása esetén pótolni szükséges. A munkaruha-utánpótlás kiadásának késedelme esetén az igényjogosultat visszamenõleges hatályú ellátás illeti meg. Az igényjogosult hibájából eredõ késedelem esetén a viselési idõ a kiadás idõpontjával veszi kezdetét.

(6) A munkaruha kiadásakor az igényjogosulttal közölni kell a ruházat viselési idejét, illetve az utánpótlás idõpontját, továbbá azt, hogy a munkaruházat mosatása, karbantartása az igényjogosult kötelessége. A ruházat a viselési idõ lejártáig az önálló szerv, ezt követõen a használó tulajdonát képezi.

(7) Az egyenruha jellegû munkaruházat, egyéni védõfelszerelés és ruházati egységfelszerelés elszámolás köteles az önálló szerv tulajdonát képezi.

Az ellátás szüneteltetése és a viselési idõ módosítása

37. § (1) A munkaruházat viselési idejébe nem számítható be a megszakítás nélkül egy hónapot meghaladó tanfolyam (amennyiben a munkaruházatot nem használják), és a szolgálati beosztásból történõ felfüggesztésének ideje, valamint a betegállományban, az illetmény nélküli, a rendkívüli vagy a szülési szabadságon eltöltött idõ.

(2) A felsorolt esetekben a viselési idõt a távollét idõtartamának arányában meg kell hosszabbítani. A meghosszabbítás idõtartamát egész hónapokban kell számolni.

Elveszett, megrongálódott vagy megsemmisült cikkek pótlása

38. § (1) Az elveszett, továbbá a szolgálat ellátása közben vagy elemi csapás következtében megrongálódott, megsemmisült egyéni védõfelszerelést, valamint a le nem járt viselési idejû munkaruházatot – a megrongálódott ruházat bevonása mellett – pótolni kell.

(2) Az elveszett, megrongálódott vagy megsemmisült cikk pótlását akkor is biztosítani kell, ha a kár az igényjogosult hibájából keletkezett. Ilyen esetben a pótlásként kiadott munkaruhára a kiadás napjával kezdõdõ teljes viselési idõt kell számítani.

(3) A használatra kiadott ruházat elvesztése, megrongálódása, megsemmisülése esetén – függetlenül attól, hogy a kár kinek a hibájából következett be – jegyzõkönyvet kell felvenni, és a hivatásos állomány kártérítési felelõsségére vonatkozó külön jogszabályban foglaltak szerint kártérítési eljárást kell lefolytatni.

(4) Ha a kárért harmadik személy felel, a kár megtérítése iránt az állományilletékes parancsnok intézkedik.

Az igényjogosultság megszûnésekor követendõ eljárás

39. § (1) Az igényjogosult a használatára kiadott valamennyi egyéni védõfelszerelést, valamint a viselési idõ 50%-ánál rövidebb ideig használt munkaruházatot vagy ellenértékét – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel –

a) a szolgálati viszonya megszûnésekor,

b) más önálló szervhez történõ áthelyezéskor vagy tartós vezényléskor,

c) három hónapnál hosszabb ideig tartó illetmény nélküli szabadság megkezdésekor, valamint

d) olyan munkakörbe kerüléskor, amelyben az ellátás már nem illeti meg, köteles visszaszolgáltatni.

(2) A térítési összeg megállapításánál a munkaruházat mindenkor érvényes árát osztani kell a normában megjelölt viselési idõ hónapjának számával, és az így kapott eredményt annyival kell megszorozni, ahány teljes hónap a viselési idõ 50%-ából még hátravan. Érvényes ár alatt a hatályos elszámoló árat kell érteni.

(3) A hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyek a használatban lévõ, le nem járt viselési idejû munkaruházatot térítésmentesen megtarthatják.

(4) Az elhalálozott használatában volt egyéni védõfelszerelést be kell vonni. Hiánya esetén jegyzõkönyvet kell felvenni, kimondva az önálló szerv kárviselését. Az elhalálozott munkaruházatát térítésmentesen a közeli hozzátartozó tulajdonába kell adni, ha közeli hozzátartozó nincs, akkor be kell vonni.

Nyilvántartási elõírások

40. § A használatra (természetben vagy készpénzben) kiadott munkaruházatot munkaruha-nyilvántartó lapon, a természetben kiadott egyéni védõfelszerelést felszerelési lapon kell – mennyiségben és értékben – nyilvántartani.

V. FEJEZET

A RENDÕRTISZTI FÕISKOLA, VALAMINT A RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLÁK, EGYÉB ISKOLÁK, TANFOLYAMOK HALLGATÓINAK, TANULÓINAK RUHÁZATI ELLÁTÁSA

Rendõrtiszti Fõiskola nappali tagozatos hallgatóinak ruházati ellátása

41. § (1) A Rendõrtiszti Fõiskola (a továbbiakban: fõiskola) rendõr és katasztrófavédelmi szakos hallgatói (a továbbiakban: hallgató) részére az alapellátási normát a 10. melléklet tartalmazza.

(2) A fõiskolai öltözet viselési idejérõl (kihordási idejérõl), valamint az egyenruházatokra vonatkozó egyéb szabályok megalkotásáról – a miniszter elõzetes egyetértésével – a fõiskola rektora intézkedik.

(3) Ahallgatók egyenruházati ellátását természetbeni ellátásként a fõiskola anyagi szolgálata végzi a Beszerzõ Szerv útján.

(4) A hallgatók fõiskolai évfolyamjelzést és karjelvényt viselnek, amelyet a fõiskola térítésmentesen biztosít.

(5) A fõiskolai egyenruházati cikkek karbantartását a hallgatók saját maguk végzik.

(6) A fõiskolára hallgatónak vezényelt hivatásos állomány tagját az alapellátási egyenruházati normák között átsorolni nem kell. Ha a fõiskolára vezényelt hivatásos állomány tagja a hallgatói normában lévõ cikkekkel nem rendelkezik, abban az esetben egységesen, a küldõ szervnél rendszerben lévõ ruházatot kell viselnie. A ruházat pótlása, cseréje a ruházati utánpótlási ellátmány terhére történik.

(7) A hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának a fõiskolai képzés ideje alatt történõ megszûnése esetén, a ruházati elszámolást tekintve e rendelet elõírásait kell alkalmazni.

(8) A hallgatói állománynak a hallgatói jogviszony megszûnésekor – függetlenül annak okától – a (3) és (4) bekezdés alapján biztosított ruházati és felszerelési cikkekkel (a zoknik, a pólók és a lábbeli kivételével) el kell számolnia.

(9) Az állomány részére az alapellátási (vagy csökkentett) normában szereplõ cikkeket – a kinevezési parancs alapján – a beosztásba történõ kinevezéskor, hallgatói jogviszony megszûnését követõen a fogadó szerv biztosítja.

(10) Az igényjogosult a ruházati utánpótlási ellátmányra, a hallgatói jogviszony megszûnését és a beosztásba történõ kinevezést követõ 13. hónap elsõ napjától jogosult.

Rendészeti szakközépiskolák tanulóinak ruházati ellátása

42. § (1) A rendészeti szakközépiskolák tanulóit az elsõ tanév elsõ hónapjában a szakközépiskolai, valamint a gyakorlati képzéshez szükséges, a 10. melléklet szerinti ruházattal kell ellátni. Az ellátást térítésmentesen a szakközépiskola biztosítja, az Országos Rendõr-fõkapitányság költségvetése terhére.

(2) A tanuló részére használatra kiadott ruházati ellátmány a szakközépiskola tulajdonát képezi. A tanulói jogviszony megszûnésekor vagy megszüntetésekor a tanulónak a használatra kiadott ruházati ellátmánnyal el kell számolnia.

(3) A kiadott ruházat tisztán tartása és karbantartása a tanuló kötelessége.

(4) A tanulói állománynak a tanulói jogviszony megszûnésekor – függetlenül annak okától – az (1) bekezdés alapján biztosított ruházati és felszerelési cikkekkel (a zoknik, a pólók és a lábbeli kivételével) el kell számolnia. Amennyiben a tanulói jogviszony az iskola befejezését megelõzõen szûnik meg, a tanulónak a ruházati és felszerelési cikkekkel (a zoknik kivételével) el kell számolni.

(5) Az állomány részére az alapellátási (vagy csökkentett) normában szereplõ cikkeket – a kinevezési parancs alapján – a beosztásba történõ kinevezéskor, tanulói jogviszony megszûnését követõen a fogadó szerv biztosítja.

(6) Az igényjogosult a ruházati utánpótlási ellátmányra, a tanulói jogviszony megszûnését és a beosztásba történõ kinevezést követõ 13. hónap elsõ napjától jogosult.

Az egyéb iskolák, tanfolyamok hallgatóinak, tanulóinak ruházati ellátása

43. § Az egyéb iskolákba, tanfolyamokra, a Magyar Honvédség tanintézeteibe vagy a külföldi tanintézetekbe vezényelt igényjogosultak ruházati ellátása szabályainak meghatározására a középfokú szakirányító szervek vezetõje intézkedik.

VI. FEJEZET

A RIADÓCSOMAGGAL VALÓ ELLÁTÁS RENDSZERE, SZABÁLYAI

44. § (1) A rendõrség – a Nemzeti Védelmi Szolgálat, valamint a Bûnügyi Szakértõi és Kutatóintézet kivételével –, a büntetés-végrehajtási szervezet, a Katasztrófavédelem igényjogosultját kinevezésekor a riadócsomag összetételének megfelelõ ellátás illeti meg.

(2) A riadócsomag egyszeri ellátás, amit az igényjogosult részére a szolgálati hely szerinti gazdálkodó szerv készpénzben biztosít. A kifizetett összeg elszámolás köteles. Az elszámolást a ruházati utánpótlási ellátmánnyal megegyezõ módon kell végrehajtani.

(3) A riadócsomag értéke 6800 Ft, aminek kiadását a ruházati elszámolási könyvbe fel kell vezetni.

(4) A személyi állomány újonnan kinevezett tagja a riadócsomagot, a kinevezését követõ 30 napon belül köteles összeállítani.

(5) A riadócsomag összetétele:

a) tisztálkodó felszerelés (törölközõ, szappan, fogkefe, fogkrém, WC papír, fésû, borotválkozó felszerelés/intim csomag),

b) kétnapi hidegélelem (legalább 2 db melegíthetõ 400 gr-os készételkonzerv, 2 db 65 gr-os és 2 db 150 gr-os húskészítmény konzerv), konzervnyitó,

c) tisztító, karbantartó felszerelés (lábbeli tisztító- és varrókészlet),

d) füzet (A/5), íróeszköz.

(6) A riadócsomagot az igényjogosultnak a szolgálati helyén kell tárolnia. A riadócsomagban tárolt cikkek, felszerelések és eszközök karbantartását, pótlását – a szavatossági idõvel rendelkezõk szavatossági frissítését is beleértve – az igényjogosult saját költsége terhére biztosítja.

(7) Riadó elrendelése estén az igényjogosult köteles a rendkívüli feladat elrendelésére felkészülni, a málhazsákot, benne a riadócsomaggal, az esõvédõ öltözettel (amennyiben a ruházati alapellátási norma tartalmazza) és az évszaknak megfelelõ gyakorló öltözettel magához venni.

(8) Az elrendelt rendkívüli feladatok végrehajtása során, amennyiben az igényjogosult élelmezési ellátásban nem részesül, a felhasznált hidegélelem (1400 Ft/nap) visszapótlásra kerül (reggeli 25%, ebéd 45%, vacsora 30%).

(9) A szolgálati viszony megszûnése esetén – amennyiben a szolgálati viszony a létesítésérõl számított egy éven belül megszûnik – az igényjogosult köteles a kifizetett összeget visszatéríteni. Az egy évet elérõ vagy meghaladó hivatásos szolgálat után történõ leszerelés esetén a leszerelõt visszatérítési kötelezettség nem terheli.

(10) Ugyanazon igényjogosultnak szervek közötti vagy szerven belüli, két éven belül történt ismételt (többszöri) áthelyezésekor, átsorolásakor vagy leszerelését követõ ismételt állományba vételekor az igényjogosultat újbóli ellátás nem illeti meg.

(11) A riadócsomag ellenõrzését a ruházati szemle során kell végrehajtani. Az ellenõrzésnek ki kell térnie a riadócsomag összetételére, minõségére és a szavatossági idõre. A tapasztalt hiányosságok megszüntetésére az állományilletékes parancsnoknak azonnal intézkedni kell.

VII. FEJEZET

ÖLTÖZKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Az egyenruházati termékek viselésének általános szabályai

45. § (1) Egyenruha viselésére jogosultak az önálló szervek hivatásos állományú tagjai, továbbá a hivatásos állományból nyugállományba helyezettek, amennyiben az egyenruházati cikkek viselésétõl nem tiltották el õket.

(2) Az egyenruhás normatípusba sorolt igényjogosult szolgálatban egyenruhát köteles viselni, kivéve, ha szolgálati elöljárója szolgálati érdekbõl polgári ruha viselését rendeli el.

(3) A vegyes ruhás normatípusba sorolt igényjogosult szolgálatban polgári ruhát viselhet. A szolgálat ellátásának érdekében, a szervezeti hovatartozás kinyilvánítása és az egyöntetû megjelenés biztosítása céljából a szolgálati elöljáró egyenruha viselését is elrendelheti. A tábornoki állomány normabesorolása vegyes ruhás alapellátási norma.

(4) A polgári ruhás normatípusba sorolt igényjogosult ruházatának mindig az adott szolgálati feladat követelményeihez kell igazodnia. Az igényjogosult, aki szolgálati feladatát titkos információgyûjtés keretében végzi, kizárólag polgári eredetû és jellegû ruházati terméket viselhet. A titkos információgyûjtõ szolgálatot ellátó személy nem viselhet – átalakított formában sem – olyan egyenruházati eredetû ruházati terméket és felszerelési cikket, amelybõl szervezeti hovatartozására lehet következtetni.

(5) Az egyenruha viselésére jogosult szolgálati célú külföldi tartózkodása esetében az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek viselését a középfokú szakirányító szerv vezetõje hagyja jóvá.

(6) Az igényjogosult nem viselhet egyenruhát, ha

a) beosztásából felfüggesztették vagy

b) nem szolgálati céllal külföldön tartózkodik, kivéve, ha a középfokú szakirányító szerv vezetõje azt írásban engedélyezte számára.

46. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati helyére polgári ruhában vagy egyenruhában mehet, valamint onnan polgári ruhában vagy egyenruhában távozhat.

(2) A hivatásos szolgálattal össze nem függõ, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony folytatása során egyenruházati termék és felszerelési cikk nem viselhetõ.

(3) A közterületen és a hivatali helyiségben a szolgálati követelményeknek és a rendvédelmi szerv jellegének, tekintélyének megfelelõ tiszta és kulturált ruházat viselhetõ.

(4) Az öltözködési könnyítés a szolgálati elöljáró engedélyével – a szolgálati követelmények figyelembevételével – hajtható végre.

47. § (1) A rendszeresített egyenruházati termékeknek és felszerelési cikkeknek a viselési alkalomhoz és a viselési idõszakhoz alkalmazkodó öltözködési lehetõséget kell biztosítaniuk.

(2) Viselési alkalom szerint az egyenruházat

a) társasági- (dísz-, ünnepi),

b) szolgálati (köznapi), vagy

c) gyakorló öltözet.

(3) Viselési idõszak szerint az egyenruházat

a) nyári,

b) téli, és

c) átmeneti öltözet.

(4) A viselési idõszakok:

a) nyári idõszak: június 1-jétõl szeptember 15-ig,

b) téli idõszak: december 1-jétõl március 15-ig,

c) átmeneti idõszak: március 16-tól május 31-ig és szeptember 16-tól november 30-ig tart.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott idõszakokra elõírt rendszeresített egyenruházatot irányadónak kell tekinteni.

Az aktuális viselési idõszakban bekövetkezõ szélsõséges idõjárási viszonyok vagy szélsõséges hõmérsékleti értékek esetén a ruházat meghatározása a szolgálati elöljáró hatáskörébe tartozik.

48. § (1) A szolgálati öltözet a hivatásos állomány ruházata a napi irodai szolgálati tevékenység végrehajtása, a közterületen járõrszolgálatban és a fogvatartottak napi tevékenységének irányítása során (amennyiben más öltözet nincs elrendelve).

(2) A gyakorló öltözet a hivatásos állomány ruházata közterületen járõrszolgálatban, oktatási és kiképzési feladatok, a fogvatartottak napi tevékenységének közvetlen irányítása, valamint biztonsági, munkáltatási és irodai feladatok ellátása során.

(3) A társasági öltözet a hivatásos állomány alkalmi ruházata állami és nemzeti ünnepeken, rendvédelmi és társadalmi rendezvényeken, díszõrségben és egyéb ünnepi alkalmakkor. Az öltözet jelentõsebb családi események (házasságkötés, keresztelõ stb.) alkalmával is viselhetõ. Azon állomány, amely társasági öltözettel nem rendelkezik, ünnepi alkalmakkor a szolgálati öltözethez fehér hosszú vagy rövid ujjú inget köteles viselni.

49. § (1) Az egyenruha viselésére jogosultak öltözetének egységességét az állományilletékes parancsnok biztosítja.

(2) Az egységes öltözködés elrendelésére jogosult:

a) a miniszter országosan az önálló szervek állományára, valamint a tanintézetekbe vezényelt igényjogosultakra vonatkozóan,

b) a középfokú szakirányító szervek vezetõi országosan, a saját szervre vonatkozóan,

c) a területi, helyi szervek vezetõi, oktatási intézetek vezetõi mûködési területükre vonatkozóan.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott vezetõ az ott meghatározott hatáskörét szervezetszerû helyettesére átruházhatja.

A közös szolgálati feladat teljesítésekor az egységes öltözködésrõl az a vezetõ jogosult határozni, akinek utasításadási jogköre valamennyi vezetõre kiterjed.

50. § A szolgálati elöljáró felelõs beosztottai öltözködéséért. A szolgálati elöljáró ellenõrzi, hogy beosztottai ruházata megfelel-e az adott szolgálati követelményeknek és a szervezeti egység jellegének. A szolgálati elöljáró megköveteli, hogy a ruházat mindig jó állapotú, tiszta és kulturált legyen.

51. § A ruházati termékek és felszerelési cikkek viselési változatairól a középfokú szakirányító szervek vezetõje, továbbá a berendelt állomány tekintetében – ott, ahol az egyenruházat viselését a fogadó szerv vezetõje elõírta – a fogadó szerv vezetõje e rendelet kiadását követõ 90 napon belül intézkedik.

Az egyenruházati termékek viselésének különös szabályai

52. § (1) A szolgálati váll-lapon – kivéve a teljes egészében hímzett kivitelnél – és a társasági parolin hatágú csillagot kell elhelyezni a következõk szerint:

a) egy csillag esetén a váll-lap és paroli középvonalán, hogy annak alsó szélétõl a csillag közepe 15 mm-re essen,

b) két csillag esetén a váll-lap és paroli középvonalára merõlegesen, hogy annak alsó szélétõl a csillagok közepe 15 mm-re essen,

c) három csillag esetén két csillagot a váll-lap és paroli alsó szélétõl 15 mm-re, a harmadikat pedig úgy, hogy azok egyenlõ oldalú háromszöget zárjanak be.

(2) A kitüntetési szalagsáv elhelyezése a társasági zubbonyon a bal oldalon lévõ zsebtakaró felett közvetlenül, annak szélével párhuzamosan megengedett úgy, hogy a szalagsáv és a zseb középvonala egybeessen. Egy sorban legfeljebb négy kitüntetés viselhetõ.

(3) A hivatásos állománykategóriát kifejezõ hímzett jelvényt a társasági zubbony, a nõi társasági kosztümkabát jobb oldali mellrészén lévõ zsebfedõ felsõ szélének tûzése felett, középen kell elhelyezni.

(4) A Magyar Köztársaság elnöke, Kormánya, a rendészetért felelõs miniszter, továbbá a jogszabályban feljogosított más szerv által alapított kitüntetéseket (az egyes kitüntetések viselésére kiadott szabályzókban meghatározottaknak megfelelõen) eredeti formában a társasági zubbonyon, nõi társasági kosztümkabáton a bal zsebtakaró alatt elhelyezve kell viselni.

(5) A hivatásos állomány felsõfokú iskolai végzettséget tanúsító jelvényt a társasági zubbonyon, nõi társasági kosztümkabáton a jobb zsebtakaró alatt elhelyezve visel:

a) a tábornok, fõtiszt, tiszt a hazai felsõfokú oktatási intézményben (szakirányú egyetem, fõiskola, polgári egyetem és fõiskola) szerzett, oklevéllel (diplomával) tanúsított végzettséget kifejezõ jelvényt arany, illetve ezüst kivitelben, az intézményt megjelenítõ jelzéssel,

b) a zászlós és tiszthelyettes a hazai felsõfokú oktatási intézményben (polgári egyetem, fõiskola) szerzett, oklevéllel (diplomával) tanúsított végzettséget kifejezõ jelvényt az intézményt megjelenítõ jelzéssel.

53. § (1) Az igényjogosult a 47. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott társasági, valamint – a büntetés-végrehajtás állománya kivételével – a b) pontjában meghatározott szolgálati vagy köznapi öltözetén, valamint a jó láthatósági átvetõn névkitûzõt visel.

(2) A névkitûzõ a viselõjének teljes nevét tartalmazó BODONI ANTIQUA betûtípusú, nagy nyomtatott betûvel írott, 80 x 14 mm méretû, lekerekített sarkú, ezüstszínû fémlap. A betûk fekete színûek.

(3) A névkitûzõt az egyenruházat jobb oldali mellrészén lévõ zsebfedõ felsõ szélének tûzésén, középen – a hivatásos állománykategóriát kifejezõ hímzett jelvény alatt – vagy az ennek megfelelõ helyen kell elhelyezni.

(4) A névkitûzõ ballonkabáton, felöltõn, valamint a szolgálati bõrdzsekin és a szolgálati télikabáton nem viselhetõ.

(5) A névkitûzõvel történõ elsõ ellátás az igényjogosult részére térítésmentes, az ezzel kapcsolatos költségek az illetékes szerveket terhelik.

(6) A vegyes ruhás normába sorolt (amennyiben nem egyenruhában teljesít szolgálatot), illetve a polgári ruhás normába sorolt igényjogosult a névkitûzõt az állományilletékes parancsnok intézkedésének megfelelõen viseli szolgálati helyén.

54. § (1) A szolgálati azonosító jelvényt a szolgálati, a gyakorló, a speciális ruházaton és a láthatósági átvetõn kell viselni.

(2) A hivatásos állomány a szolgálati azonosító jelvényt – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az egyenruházati felsõruházatok mellzsebén, bal oldalt a zsebfedõ alatt, a rögzítõ gombjára gombolva, annak hiányában képzeletbeli helyére tûzve kell viselni. A szolgálati azonosító jelvényt a zsebtakaró alsó széle alá úgy kell feltûzni, hogy az a zseb függõleges középvonalával egybeessen.

(3) A testvédõ készlet használatakor és csak akkor a szolgálati azonosító jelvényt a gyakorló téli dzseki és a gyakorló zubbony bal karjának tasakjában kell hordani.

55. § (1) A rendõrségi hímzett azonosító a szolgálati azonosító jelvény számát tartalmazó ruházati felszerelés, amely a gyakorló öltözetet viselõ állomány részére, valamint a szolgálati azonosító jelvény láthatóságát nem biztosító felszerelés viselése esetén biztosítja az egyenruhát viselõ állomány azonosíthatóságát.

(2) A rendõrségi hímzett azonosítót

a) a 10M egységes rendészeti gyakorló zubbonyon jobb oldalt, a zseben, középen a húzózár fölött,

b) a 10M egységes rendészeti gyakorló dzsekin jobb oldalt, a „RENDÕRSÉG” felirattal egyvonalban, középen, vagy

c) a testvédõn jobb oldalt a mellvonal magasságában, középen kell viselni.

56. § (1) A hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyek egyenruha-viselésének jogosultságáról a nyugállományba helyezési állományparancs intézkedik. A nyugállományba helyezett csak társasági egyenruházat viselésére jogosult, a hivatásos állománykategóriát kifejezõ jelvény nélkül.

(2) A társasági egyenruhát az öltözködési elõírások figyelembevételével kell viselni.

(3) A hivatásos állományból nyugállományba helyezettet az egyenruha viselésétõl és a rendfokozat használatától utólag el kell tiltani, amennyiben a bíróság jogerõsen lefokozta vagy a közügyektõl eltiltotta. Amennyiben a nyugállományba helyezett e rendeletben meghatározott öltözködési szabályokat durván megszegi (megszégyenítõ módon, más nem egyenruházati cikkel együtt hordva viseli stb.), az egyenruha viselésétõl és a rendfokozat használatától eltiltható.

Az eltiltásról a nyugállományba helyezésrõl rendelkezõ elöljáró határozatban jogosult dönteni.

(4) A hivatásos állományból nyugállományba helyezett külföldi tartózkodása folyamán az egyenruházati terméket és felszerelési cikket a középirányító szerv vezetõjének jóváhagyásával viselheti.

Az egyenruha-viselés eltérõ szabályai az egyes önálló szerveknél

57. § (1) A rendõrség testületi jelvényét – kivéve a teljes egészében hímzett kivitelnél – a rendfokozati jelzések középvonalán, azok felsõ szélétõl a váll-lap esetében 12 mm-re, a paroli esetében 20 mm-re kell elhelyezni.

(2) A rendõrségi felöltõn, az ujja rangjelzést a ruházat mindkét ujjának alsó részére oly módon kell felvarrni, hogy az ujja rangjelzés középvonala a felöltõ ujja középvonalától 20,0 mm-rel elõrébb, míg a felsõ díszítõ csíkja a felöltõ ujja aljától 140,0 mm-re legyen.

(3) A büntetés-végrehajtási szervezetnél rendszerben lévõ felöltõ gallérján parolit kell viselni.

(4) A hivatásos állományú tagok, amennyiben a ruházati normájukban nem szerepel – megengedett öltözetként – egységes, sötétkék színû társasági egyenruházatot viselhetnek. A Köztársasági Õrezred állománya részére a társasági sapka és a társasági nõi kalap, illetve a társasági zubbony és a társasági kosztümkabát palackzöld színû, a társasági pantalló és a társasági szoknya fekete színû.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

58. § (1) Ez a rendelet 2011. január 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti

a) a rendõrség, a Rendõrtiszti Fõiskola és a rendészeti szakközépiskolák egyenruha ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról szóló 12/2009. (IV. 30.) IRM rendelet,

b) a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint hivatásos önkormányzati tûzoltóságok egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról szóló 20/2006. (IV. 19.) BM rendelet,

c) a büntetés-végrehajtási szervezet öltözködési szabályzatának kiadásáról szóló 26/2005. (XII. 19.) IM rendelet,

d) a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjainak egyes illetményen kívüli járandóságairól, szociális juttatásairól és támogatásáról szóló 6/1997. (III. 26.) IM rendelet 18/B. §-a és 18/C. §-a, valamint a Melléklete,

e) a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendészeti szakközépiskolákra vonatkozó szabályokról szóló 32/2005.

(VI. 30. ) BM–OM együttes rendelet 9. § (1)–(3) bekezdése, valamint 1. számú melléklete.

(3) A (2) bekezdés 2011. január 2-án hatályát veszti.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

Belügyminiszter

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2010. évi 202. szám 32087

6. melléklet a 14/2010. (XII. 31.) BM rendelethez

A hivatásos tûzoltóságok hivatásos állományú tagjainak alapellátási, egyenruházati normái

1. Tábornoki alapellátási, egyenruházati norma a hivatásos tûzoltóságok állománya részére

2. A hivatásos tûzoltóság állománya alapellátási normái

Megjegyzés:

E: Egyenruhás férfi és nõi alapellátási norma

V: Vegyes ruhás férfi és nõi alapellátási norma

P: Polgári ruhás férfi és nõi alapellátási norma

* Alap felszerelési ellátmányként csak az új felszerelõknek kell kiadni, 2013. december 31-éig az állomány tagjainak a ruházati utánpótlási ellátmány terhére kell beszereznie.

** A mindenkori ruházati utánpótlási ellátmány összege, melyet a szolgálati viszony kezdetekor egy évre elõre kell

kifizetni.

3. Az alábbi normákban szereplõ egyenruházatokat a létesítményi tûzoltóságok tagjai, valamint az önkéntes tûzoltók is viselhetik a hivatásos állománykategóriát kifejezõ jelvény nélkül és eltérõ színû rendfokozati jelzéssel.

11. melléklet a 14/2010. (XII. 31.) BM rendelethez

Az utánpótlási ruházati ellátmány terhére számla ellenében elszámolható egyenruházati és polgári

ruházati termékek

I. FÉRFI RUHÁZATI TERMÉKEK

Felnõtt férfi

1. szolgálati és gyakorló egyenruházat (kizárólag egyenruházati bolt(ok)ban, BMSK Zrt-nél vásárolt)

2. társasági öltözet (egyenruházati bolt(ok)ban, vagy a középfokú szakirányító szervvel szerzõdésben álló gyártótól vásárolt)

3. hosszú/rövid ujjú ing

4. hosszú/rövid ujjú póló

5. mellény

6. hosszú/rövid ujjú pulóver

7. kardigán

8. nyakkendõ

9. hosszú nadrág

10. rövid nadrág

11. zokni

12. lábbeli (félcipõ, szandál, csizma, bakancs)

13. atlétatrikó

14. alsónadrág

15. sapka

16. kalap

17. sál

18. kesztyû

19. öv

20. táska

21. télikabát

22. átmeneti kabát

23. ballon kabát

24. öltöny

25. zakó

26. hosszú ujjú szabadidõ felsõ

27. hosszú szárú szabadidõ alsó

28. edzõpóló

29. sporttrikó

30. edzõnadrág

31. sportcipõ

A férfi állomány csak férfi ruházattal számolhat el. Az I. pontban meghatározott ruházati termékeket gyûjtõfogalmakként kell értelmezni.

II. NÕI RUHÁZATI TERMÉKEK

Felnõtt nõi

1. szolgálati és gyakorló egyenruházat (kizárólag egyenruházati bolt(ok)ban, BMSK Zrt-nél vásárolt)

2. társasági öltözet (egyenruházati bolt(ok)ban, vagy a középfokú szakirányító szervvel szerzõdésben álló gyártótól vásárolt)

3. hosszú/rövid ujjú blúz

4. hosszú/rövid ujjú póló

5. mellény

6. hosszú/rövid ujjú pulóver

7. kardigán

8. hosszú nadrág

9. rövid nadrág

10. halásznadrág

11. szoknya

12. zokni

13. harisnya/harisnyanadrág

14. lábbeli (félcipõ, szandál, csizma, bakancs)

15. kombiné, kombi dressz, trikó

16. melltartó (sport melltartó)

17. alsó

18. sapka

19. kalap

20. sál

21. kendõ

22. kesztyû

23. öv

24. táska

25. télikabát

26. átmeneti kabát

27. ballon kabát

28. kosztüm (nadrágkosztüm is)

29. blézer

30. hosszú ujjú szabadidõ felsõ

31. hosszú szárú szabadidõ alsó

32. edzõpóló

33. sporttrikó

34. edzõnadrág

35. sportcipõ

A nõi állomány csak nõi ruházattal számolhat el.AII. pontban meghatározott ruházati termékeket gyûjtõfogalmakként kell értelmezni.

A belügyminiszter 8/2011. (III. 16.) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek hivatásos állományú tagjainak 2011. évi ruházati utánpótlási ellátmánya felhasználási rendjérõl

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés 6. és 11. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d), e), f), g), n) és q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

1. § 2011. évben a rendõrség, a büntetés-végrehajtási szervek és a hivatásos katasztrófavédelmi szervek hivatásos állománya részére a ruházati utánpótlási ellátmányt a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint
a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról szóló 14/2010. (XII. 31.) BM rendelet (a továbbiakban: RUSZ) és az e rendeletben meghatározott
szabályok alapján kell biztosítani.

2. § A rendõrség, a büntetés-végrehajtási szervek és a hivatásos katasztrófavédelmi szervek 3. és 4. § szerinti hivatásos állománya a 2011. évi ruházati utánpótlási ellátmány terhére az e rendeletben meghatározott természetbeni ellátásban részesül a ruházati utánpótlási ellátmány mértékének 50%-áig.

3. § Természetbeni ellátásban részesülnek a 4. §-ban meghatározott kivétellel
a) a rendõrség – a Nemzeti Védelmi Szolgálat, valamint a Bûnügyi Szakértõi és Kutatóintézet kivételével –, RUSZ 1. melléklet 1. pont szerinti, a 2. melléklet 1. pont szerinti, valamint a 3. mellékletben meghatározott egyen-, vegyes, polgári ruhás és tábornoki normába sorolt hivatásos állományú tagjai,
b) a büntetés-végrehajtási szervek a RUSZ 4. mellékletében meghatározott egyen-, vegyes, valamint vezetõi normába sorolt hivatásos állományú tagjai, valamint
c) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek a RUSZ 5. mellékletében meghatározott egyen- és vegyes ruhás normába sorolt hivatásos állományú tagjai.

4. § Nem részesül természetbeni ellátásban, aki
a) rendelkezési állományban van, kivéve a Belügyminisztériumban, a Terrorelhárítási Központban, a Nemzetközi Oktatási és Polgári Válságkezelési Központban, a Rendõrtiszti Fõiskolán vagy rendvédelmi oktatási intézményben
szolgálatot teljesítõ,
b) szülési szabadságon van, terhesség esetében orvosi igazolás alapján,
c) felmentési idejét tölti,
d) 2011. december 31-ig nyugállományba vonul,
e) 2010. évben alapellátásban részesült és a 2011. évi természetbeni ellátás cikkeit a ruházati utalványfüzet terhére hiánytalanul be tudja szerezni (2011. április 15-ig benyújtott számla esetében).

5. § Aki e rendelet alapján természetbeni ellátásban részesül, annak a ruházati utánpótlási ellátmány maradványrészét, 48 313 Ft-ot az április havi illetménnyel egyidejûleg – a 7. §-ban foglaltak figyelembevételével – kell kifizetni.

6. § Azon személy részére, aki a RUSZ alapján ruházati utánpótlási ellátmányra jogosult, és e rendelet alapján természetbeni ellátásban nem részesül, a ruházati utánpótlási ellátmány kifizetését az április havi illetménnyel egyidejûleg – a 7. §-ban foglaltak figyelembevételével – kell biztosítani.

7. § A 9. § szerinti természetbeni ellátás, valamint az esetleges túlellátás fedezetére együttesen jóváírt ruházati utánpótlási ellátmány összegének legfeljebb 70%-a tartható vissza.

8. § (1) A természetbeni ellátás cikkösszetételének méretbesorolásához szükséges méretfelvételt és az igények összesítését az állományilletékes parancsnoknak kell megszerveznie.
(2) A méretek pontos besorolásáért az igényjogosult a felelõs.
(3) A gyártáshoz szükséges személyre szóló és összesített méretek közléséért a méreteket megadó szerv állományilletékes parancsnoka a felelõs.
(4) A személyre szóló és összesített méreteket az e bekezdésben felsoroltak szerinti csoportosításban és összesítésben
a) az Országos Rendõr-fõkapitányság, megyei (fõvárosi) rendõr-fõkapitányságonként, a rendvédelmi oktatási intézmények, a Készenléti Rendõrség, a Köztársasági Õrezred, a Repülõtéri Rendõr Igazgatóság,
b) az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság, katasztrófavédelmi igazgatóságonként,
c) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, büntetés-végrehajtási szervenként, valamint
d) a Terrorelhárítási Központ elektronikus adathordozón és papíralapú méretfelvételi lapon állítja össze.
(5) A késedelmes vagy pontatlan megrendelés miatti ellátási késedelem felelõssége az igénylõ szerv állományilletékes parancsnokát terheli.
(6) A természetbeni ellátásban érintett hivatásos állomány tagjait írásban tájékoztatni kell az egyenruházati cikkek áráról, legkésõbb az ellátás idõpontjáig.

9. § A 3. §-ban meghatározott állománykategóriák természetbeni ellátása a következõ cikkekbõl áll
a) a rendõrségnél:
aa) 10M egységes rendészeti gyakorló nadrág 1 db,
ab) 10M egységes rendészeti gyakorló zubbony 1 db,
ac) 10M egységes rendészeti gyakorló dzseki 1 db,
ad) 10M egységes rendészeti gyakorló bakancs 1 pár,
ae) hímzett tépõzáras rendfokozati jelzés 1 db,
af) gyakorló póló 1 db,
ag) szövetsapka (pilotka), sötétkék, szerelve 1 db,
b) a büntetés-végrehajtási szerveknél:
ba) 10M egységes rendészeti gyakorló nadrág 1 db,
bb) 10M egységes rendészeti gyakorló zubbony 1 db,
bc) 10M egységes rendészeti gyakorló dzseki 1 db,
bd) 10M egységes rendészeti gyakorló bakancs 1 pár,
be) hímzett tépõzáras rendfokozati jelzés 1 db,
bf) hímzett karjelvény 2 db,
bg) névkitûzõ, fém 1 db,
c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél:
ca) 10M egységes rendészeti gyakorló nadrág 1 db,
cb) 10M egységes rendészeti gyakorló zubbony 1 db,
cc) 10M egységes rendészeti gyakorló dzseki 1 db,
cd) 10M egységes rendészeti gyakorló bakancs 1 pár,
ce) hímzett tépõzáras rendfokozati jelzés 1 db,
cf) hímzett karjelvény 2 db,
cg) szövetsapka (pilotka), sötétkék, szerelve 1 db.

10. § A 2011. évben idõarányos ruházati utánpótlási ellátmány keretében e rendelet alapján természetbeni ellátásban részesülõ állomány részére is biztosítani kell a 9. § szerinti cikkösszetételt.

11. § (1) Az idõarányos ruházati utánpótlási ellátmány összegét a RUSZ alapján ruházati utánpótlási ellátmányra jogosult részére ki kell fizetni, ha az nem haladja meg az éves ruházati utánpótlási ellátmány összegének 50%-át. A kifizetés során a 48 313 Ft-ot a következõ évi ruházati utánpótlási ellátmány terhére túlellátásként kell elõjegyezni.
A túlellátásként elõjegyzett összeget a teljes kiegyenlítésig kell göngyölíteni.
(2) Amennyiben az idõarányos ruházati utánpótlási ellátmány összege a 48 313 Ft-ot meghaladja, a RUSZ alapján ruházati utánpótlási ellátmányra jogosult részére a visszatartott összeg feletti maradványrészt kell kifizetni.

12. § A hivatásos szolgálati viszony 2011. évben történõ megszûnése esetén, ha az érintett 2011. évben természetbeni ellátásban részesült, a 9. § alapján biztosított ruházatot vissza kell venni, és részére a ruházati utánpótlási ellátmányt a visszatartott összeggel együtt a RUSZ 27. § (3)–(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen kell biztosítani.

13. § Az 1. §-ban meghatározott szervek közötti áthelyezés esetén, amennyiben a természetbeni ellátás még nem történt
meg, az áthelyezett felmért méretadatait az átadásra kerülõ ruházati ellátási dokumentáció részeként kell átadni.

14. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba.

15. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén hatályát veszti.

Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter