Kezdölap arrow Jogszabály arrow 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet
140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet
2011. March 25.

A hatályos rendelet (2011. március 20.) mellékletekkel innen letölthető:

http://www.ftsz.hu/images/stories/jogi/140kr20110320.pdf


140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet

a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról

A Kormány a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

 

(A Hszt. 42-44., 271., 285. és 303. §-ához)

A hivatásos állomány tagjának más szervhez vezénylése

1. § (1) A hivatásos és szerződéses (a továbbiakban együtt: hivatásos) állomány tagja a fegyveres szerv feladataival összefüggő állami feladatok megvalósítása érdekében szolgálatteljesítésre

a) a fegyveres szervet irányító minisztériumba és a miniszter közvetlen irányítása, felügyelete (a továbbiakban együtt: irányítása) alá tartozó [Hszt. 42. § (2) bekezdés a)-b) pont, 248. §, 271. § (3) bekezdés, 285. § (2) bekezdés, 303. § (1) bekezdés] szervhez,

b) a szövetséges fegyveres erőkhöz [Hszt. 42. § (2) bekezdés g) pont],

c) a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központba,

d) tudományos intézményhez, közigazgatási szervhez, honvédelmi és rendvédelmi célú tevékenységet folytató vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló szervhez, valamint a fegyveres szerv szervezetébe nem tartozó egészségügyi intézményhez, ügyészséghez, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalához, rendészeti adatfeldolgozást végző szervhez [Hszt. 42. § (2) bekezdés c)-f), h), i) és m) pont, 285. § (1) bekezdés] (a továbbiakban együtt: polgári szerv),

    e) fogva tartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezethez [Hszt. 303. § (2) bekezdés] (a továbbiakban az a)-e) pontokban foglaltak együtt: más szerv) vezényelhető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott más szervhez az vezényelhető, aki rendelkezik a vezénylés helyén betöltendő beosztáshoz, munkakörhöz (a továbbiakban együtt: beosztás) szükséges iskolai végzettséggel (szakképesítéssel), a beosztás ellátásához szükséges egyéb feltételekkel, illetve - az (1) bekezdés b) pontja kivételével - vállalja azok előírt határidőre történő megszerzését.

2. § (1) A Hszt. 43. §-ának (1) bekezdése szerinti megállapodás tartalmazza különösen: a vezénylés célját, helyét, kezdő időpontját és időtartamát, a betöltendő beosztást, az abból fakadó jogosultságokat és kötelezettségeket, valamint a vezényeltet megillető járandóságok viselésének és biztosításának módját.

(2) Tábornok, főtiszt, tiszt, valamint az 1. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti vezénylés esetében a zászlós és tiszthelyettes vezénylésére a Hszt. 2. számú melléklete szerint a miniszter, zászlós és tiszthelyettes egyéb célú vezénylésére - a büntetés-végrehajtási szervek állományából gazdálkodó szervhez, továbbá a fegyveres szervhez nem tartozó egészségügyi intézményhez vezénylésre kerülők kivételével - az országos parancsnok [Hszt. 2. § e) pont] jogosult. Ez a jogkör a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a főigazgatót, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál az elnököt illeti meg.

3. § (1) A vezénylést a miniszter határozatban, az országos parancsnok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke parancsban (a továbbiakban együtt: parancs) rendeli el, amely tartalmazza - a vezényelt személyi adatain felül - a vezényléssel egyidejű rendelkezési állományba helyezést, a más szerv megnevezését, valamint a vezénylés időtartamát.

(2) A vezénylésről szóló parancsot a küldő szerv - a fogadó szerv vezetőjének egyetértésével - készíti el, melyet kézbesíteni kell a vezényeltnek. A vezénylésről egyidejűleg a más szervet - az 1. § (1) bekezdés a) pontja alá tartozót a parancs megküldésével - értesíteni kell.

4. § (1)

(2) A vezényelt beosztásba történő kinevezésére a vezénylés helye szerinti hatáskörrel rendelkező vezető intézkedik.

Vezénylés a minisztériumba és a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szervhez

5. § (1) A fegyveres szervet irányító minisztériumba és a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szervhez a hivatásos állomány tagja - a (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve - hivatásos szolgálati beosztás betöltése, illetve a részére meghatározott feladat végrehajtása céljából vezényelhető. Hasonlóan történik a Köztársasági Elnöki Hivatalhoz történő vezénylés is.

(2) A katasztrófák elleni védekezésért, a rendészetért, illetve a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter által vezetett minisztériumba és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter feladatai ellátását segítő szervezethez a hivatásos állomány tagja közszolgálati feladat ellátására berendelhető, illetve vezényelhető. Ennek részletes szabályait az illetékes miniszter állapítja meg.

6. § (1) A hivatásos szolgálati beosztás vezénylés útján történő betöltése tartalmilag nem tér el a beosztásba helyezésen (kinevezésen) alapuló beosztás betöltésétől.

(2) Az 1. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szervhez történő vezénylés a hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyából fakadó kötelezettségeit és jogosultságait nem érinti. Vele szemben a vezénylés helyén a hatáskörrel rendelkező vezető a munkáltatói jogokat ugyanúgy gyakorolja, mintha beosztásba helyezett (kinevezett) lenne.

7. § (1) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézménybe vezetőként, oktatóként, kettős jogállású és doktori képzésen résztvevő hallgatóként történő vezénylésre sikeres pályázat (felvétel) alapján kerül sor.

(2) Elnyert pályázat alapján a vezénylés a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézménybe

a) vezetői beosztás és oktatói munkakör betöltésére a megbízás,

    b) kettős jogállású és doktori képzésen résztvevő hallgató (hivatásos állomány tagjaként tanulmányokat folytató) esetén az oktatás időtartamára szól.

(3) A vezénylés tartama alatt a kettős jogállású hallgatók hivatásos szolgálati viszonyára a Hszt., hallgatói jogviszonyára, valamint a velük kapcsolatos vezetői jogok gyakorlására a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény szabályai irányadók.

(4) A nem katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézménybe oktatóként vezényeltekre az 5-7. §-ok rendelkezései megfelelően irányadók.

A szövetséges fegyveres erőkhöz vezényeltek

7/A. § A szövetséges fegyveres erőkhöz vezényeltek 26-27. § szerinti besorolásakor a Magyar Honvédségre megállapított alapbeosztásokat kell viszonyítási alapnak tekinteni.

Vezénylés polgári szervhez

8. § (1) Polgári szervhez határozott időre a vezénylés legfeljebb 5 évi időtartamra történhet, ami egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható. Ez nem vonatkozik a fogvatartottak foglalkoztatását végző gazdálkodó szervhez, a fegyveres szervhez nem tartozó egészségügyi intézményhez, valamint a rendészeti adatfeldolgozást végző szervhez vezénylésre.

(2) A vezényelt felkészültségének és szakmai ismereteinek továbbfejlesztéséről a polgári szerv továbbképzési rendje szerint a munkáltatói jogkörrel rendelkező vezető gondoskodik.

(3) A vezényelt más kereső foglalkozására a Hszt. 65. §-a mellett a polgári szerv munkavállalóira vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.

9. § (1) A vezényeltet - a hivatásos szolgálati viszonyából eredően - a polgári szervhez történt vezénylésének tartamára az alábbi kötelezettségek terhelik:

a) a fegyveres szerv által tartott továbbképzésen való részvétel;

b) a fegyveres szervnél előírt egyenruha és felszerelési tárgyak beszerzése és tartása;

c) a minősített adat védelmére, az egyenruha viselésére a hivatásos állomány tagjára vonatkozó szabályok betartása.

(2) A vezényeltet a polgári szervnél az alábbi kötelezettségek terhelik:

a) a beosztására meghatározott munkaköri leírás szerinti tevékenység folytatása, valamint a közvetlen vezető és annak felettesei által adott utasítások végrehajtása;

b) a polgári szerv munkarendjének, a munka- és tűzvédelmi rendszabályok betartása;

c) a polgári szervnek okozott kár esetén a polgári szerv munkavállalóira vonatkozó szabályok szerinti kártérítés.

10. § (1) A vezényeltet - a hivatásos szolgálati viszonyból eredően - a polgári szervhez történt vezénylésének tartama alatt is megilletik az alábbi jogosultságok:

a) a fegyveres szervnél magasabb szolgálati beosztás betöltésére, illetve felsőoktatási intézménybe felvételre meghirdetett pályázaton való részvétel és a pályázat elnyerése esetén - a vezénylés megszüntetésével - a beosztás betöltése, illetve tanulmányok folytatása;

b) rendfokozatban történő előmenetel a magasabb rendfokozatba soron vagy soron kívüli előléptetéssel;

c) a fegyveres szerv által nyújtott, illetőleg nyújtható lakhatási támogatás;

d) a hivatásos állomány tagjait megillető egészségügyi ellátás;

e) az egyenruha, a kitüntetés és a fegyver viselése a hivatásos állomány tagjaira vonatkozó szabályok szerint;

f) évi ruházati utánpótlási ellátmány.

(2) A vezényeltet a polgári szervnél az alábbi jogosultságok illetik meg:

a) a vezénylés elrendelésekor - azonos beosztás esetén - a rendfokozati illetmény beszámítása nélkül legalább olyan összegű illetmény, mint a vezénylést megelőző illetmény összege;

b) a rendfokozati illetménynek megfelelő pótlék;

c) a polgári szerv munkavállalóira érvényes illetmény-, bérrendszer szerinti kötelező illetmény-, béremelés;

d) a polgári szerv munkavállalóira vonatkozó kedvezmények és támogatások, ha azokban a fegyveres szervtől nem részesült;

e) a vezényléssel kapcsolatos költségek (utazás, költözködés, szállás), valamint a szolgálat teljesítésével összefüggő kár megtérítése;

f) a polgári szervnél rendszeresített címek és más elismerési formák elnyerése, illetve azok viselése a polgári szerv munkavállalóira vonatkozó szabályok szerint;

g) az egészségügyi szabadság tartamára távolléti díj;

h) a hivatásos állomány tagját megillető jubileumi jutalom,

i) a Hszt. 109. § szerinti külön juttatás.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott illetmény, juttatások és térítések, valamint ezek közterhei - eltérő megállapodás hiányában - a polgári szervet terhelik.

11. § A polgári szerv vezetője fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén javaslatot tesz a fegyveres szerv vezetőjének a vezényelt fegyelmi felelősségre vonására.

Vezénylés a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központba

11/A. § (1) A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központba (a továbbiakban: Központ) vezényeltekre a polgári szervhez történő vezénylésre vonatkozó szabályokat a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A 10. § (2) bekezdésben meghatározott illetmény, juttatások és térítések, valamint ezek közterhei - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a küldő szervet terhelik.

(3) A Központ viseli a 10. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott külön juttatás egyhavi távolléti díjat meghaladó részét.

Vezénylés a fogva tartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezethez

11/B. § (1) A hivatásos állomány tagjának a fogva tartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezethez vezénylésére a 8. § (2) és (3) bekezdésének, a 9. §-nak, a 10. § (1) bekezdésének és a 11. §-nak a rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A vezényeltet a Hszt. IX-X. fejezete alapján megillető illetmény, juttatások, költségtérítések, kedvezmények és támogatások - kivéve a kiküldetéssel kapcsolatban felmerült költségeket -, továbbá a XXII. fejezetben meghatározott illetménypótlékok, valamint a VIII. fejezet 89. §-ában meghatározott szabadság, a 93-95. §-ában meghatározott egészségügyi szabadság és szülési szabadság idejére járó távolléti díj a vezénylő intézetet terhelik.

A más szervhez vezénylés megszüntetése

12. § (1) A vezénylésre jogosult elöljáró a más szerv vezetőjével történt megállapodás alapján megszünteti a vezénylést, ha

a) megszüntetése a szolgálat érdekében vagy elnyert pályázat miatt szükségessé vált;

b) a vezényelt olyan fegyelemsértést követett el, amely várhatóan a szolgálati viszonyt vagy a rendfokozatot érintő felelősségre vonást von maga után, illetve ha a vezényelt a fegyelemsértés jellegénél fogva a beosztás további ellátására érdemtelenné vált;

c) a vezénylés időtartama lejárt és a vezénylés meghosszabbítására nem kerül sor;

d) a vezényelt szolgálati viszonya megszűnik.

(2) A más szerv vezetője kezdeményezésére a megállapodás szerint meg kell szüntetni a vezénylést, ha

a) a vezénylés célja megszűnt;

b) a más szervnél bekövetkezett átszervezéssel a vezényelt feladatköre megszűnt;

c) a vezényelt a beosztásával járó kötelezettségeit nem teljesíti, illetőleg nem felel meg a vele szemben támasztott követelményeknek, vagy egészségi állapota olyan mértékben megromlott, hogy az nem teszi lehetővé a beosztás további ellátását.

(3) A vezényelt kérésére a vezénylés megszüntethető a beosztással, munkakörrel összefüggő feladatok, követelmények megváltozása vagy méltányolható egyéni (családi, szociális stb.), illetőleg egészségügyi ok miatt. A kérelemről a más szerv vezetőjének egyetértésével 30 napon belül dönteni kell.

(4) A vezénylést a küldő szerv parancsával kell megszüntetni. Egyebekben a 3. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.

(5)

(A Hszt. 286. §-ához)

13. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kihelyezett állományába tartozók szolgálati viszonyára és munkavégzésére vonatkozó részletes szabályokat - az érintett miniszter egyetértésével - az irányító miniszter állapítja meg.

(A Hszt. 51. §-ához)

A szolgálati viszony szünetelése

14. § (1) Ha a polgári védelem, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományának tagja a Hszt. 23. §-a szerint írásban bejelentette, hogy országgyűlési képviselői, európai parlamenti képviselői, főpolgármesteri, polgármesteri választáson nyilvántartásba vett jelölt (a továbbiakban: jelölt), az állományilletékes parancsnok javaslatára a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró parancsban (határozatban) intézkedik a jelölt szolgálati viszonyának szüneteltetése iránt.

(2) A szolgálati viszony szüneteltetéséről szóló parancs tartalmazza a szünetelés okát és annak kezdő napját.

15. § (1) A jelöltet az állományilletékes parancsnok a szünetelés kezdő napjától köteles mentesíteni a szolgálati beosztással járó feladatok ellátása alól.

(2) A jelölttől a szünetelés időtartamára egyéni szolgálati fegyverzetét és lőszerkészletét be kell vonni.

16. § (1) A szolgálati viszony szünetelésének időtartama a szolgálati viszony folyamatosságát nem érinti. Ez idő alatt a szolgálati viszony - a méltatlanság esetét kivéve - felmentéssel nem szüntethető meg.

(2) A szünetelés időtartama a Hszt. 326. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szempontjából szolgálati viszonyban töltött időnek számít.

(3) A szolgálati viszony szünetelése - a Hszt. 115. §-a (1) bekezdésének d) és f) pontjai kivételével - a már megszerzett lakhatási támogatást nem érinti.

(4) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony szünetelésének ideje alatt is jogosult a fegyveres szerv által fenntartott vagy támogatott egészségügyi intézményben az egészségügyi ellátás igénybevételére.

(5) A szünetelés idejére a munkáltatót és a munkavállalót terhelő társadalombiztosítási járulékot a fegyveres szerv fizeti.

17. § (1) A szolgálati viszony szünetelésének kezdő napjától a hivatásos állomány tagja illetményre, ruházati utánpótlási ellátmányra, étkezési- és a szolgálati viszonyhoz kapcsolódó egyéb költségtérítésre nem jogosult.

(2) Ha a hivatásos állomány jelöltként nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy őt a tisztségbe nem választották meg és a szervezeti egységénél az eredeti szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát, részére az (1) bekezdésben meghatározott illetményt, juttatást és költségtérítést a szolgálati viszony szünetelése megszűnésének napjától számítva kell folyósítani.

(3) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony szünetelésének évében - a szünetelés időtartamának beszámítása nélkül - a Hszt. 109. §-a szerinti külön juttatás és a szabadság időarányos részére jogosult.

18. § Ha a hivatásos állomány jelöltként indult tagja a jelöltségtől visszalépett vagy őt nem választották meg, a szolgálati viszony szünetelésének befejezésére a visszalépés, illetve a meg nem választás hivatalos megállapítása napjával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró parancsban intézkedik. A mandátum igazolásának napjával fejeződik be a szolgálati viszony szünetelése annak esetében, akit a Hszt. 59. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott valamely tisztségbe megválasztottak.

[A Hszt. 60-60/A. §-ához]

A hivatásos állomány tagjának áthelyezése

19. § A hivatásos állomány tagja más fegyveres szervhez akkor helyezhető át, más fegyveres szervtől, illetve a Magyar Honvédség állományából akkor vehető át, ha a beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettségi (szakképesítési), egészségügyi, pszichikai és fizikai követelményeknek megfelel. Az áthelyezés, illetve átvétel az adott szolgálati beosztás ellátásához szükséges szakismeretek elsajátításához és jogszabályban meghatározott egyéb feltételekhez köthető.

20. § (1) A hivatásos állomány tagjának más fegyveres szervhez, illetve a Magyar Honvédséghez történő áthelyezését a 2. § (2) bekezdésében meghatározott vezető parancsban rendeli el.

(2) Az áthelyezési parancs másolati példányát, valamint a hivatásos állomány áthelyezett tagjának személyi okmányait az új szolgálati hely részére meg kell küldeni.

(3) A hivatásos állomány nemzetbiztonsági szolgálatoktól áthelyezett tagja esetében az áthelyezési parancs másolati példányát és a Hszt. 61. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szolgálati viszonyra vonatkozó igazolást, valamint a két szerv közötti megállapodásban meghatározott további iratokat kell megküldeni.

(4) A hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának az eredeti fegyveres szervnél történő megszűnésével kapcsolatos eljárásra a Hszt. 61. §-ában és 61/A. §-ában foglaltak az irányadók. Részére azonban végkielégítés nem jár.

(5) A hivatásos állomány szolgálati viszonya megszűnésekor végkielégítésben részesült tagjának, hivatásos szolgálati viszonyba történő ismételt kinevezésére csak a végkielégítés idejének letelte után kerülhet sor. Ha ezen idő alatt kinevezik, a végkielégítés időarányos részét a szolgálati viszonyt megszüntető fegyveres szerv részére vissza kell fizetni, amelyet - szolgálat érdekéből - a fogadó szerv átvállalhat.

21. § (1) Ha az áthelyezés a más fegyveres szerv kezdeményezésére történik, az utazási és a költözködési költség - eltérő megállapodás hiányában - a más fegyveres szervet terheli.

(2) Ha az áthelyezést a hivatásos állomány tagja kezdeményezte, az (1) bekezdésben meghatározott költségek őt terhelik. Ezeket a költségeket azonban a más fegyveres szerv átvállalhatja.

(3) Az áthelyezés időpontjával a hivatásos állomány tagjának az eredeti fegyveres szerv által nyújtott lakhatási támogatásra való jogosultsága megszűnik. Az eredeti és a más fegyveres szerv azonban megállapodhat az áthelyezett számára nyújtott támogatás átvállalásában vagy annak egymás közötti elszámolásában.

(A Hszt. 85. §-ához)

A fokozottan veszélyes szolgálati beosztások

22. § A Hszt. alkalmazásában fokozottan veszélyesnek az a szolgálati beosztás minősül, amelynek ellátásával kapcsolatos szolgálati tevékenység - a hivatásos szolgálattal járó általános kockázaton túl - életveszéllyel is járhat, illetve egészségkárosító kockázatok között kerül végrehajtásra, vagy a védelem csak egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg. E beosztások körét a Hszt. és az 1. számú melléklet tartalmazza.

23. § (1) A Hszt. 85. §-ának (2) bekezdésében meghatározott csökkentett szolgálatteljesítési idő alkalmazása szempontjából az 1. számú melléklet szerinti szolgálati beosztások akkor tekintendők fokozottan veszélyesnek, ha a napi szolgálatteljesítési idő több mint 50%-át - az ionizáló sugárzásnak kitett szolgálati beosztásban legalább 3 órát - egészségkárosító kockázatok között kell eltölteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beosztásokban - a Hszt. 87. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak kivételével - túlszolgálat nem rendelhető el.

(3) Csökkentett szolgálatteljesítési időben végzi feladatát - az (1) bekezdés alá eső beosztást betöltőn kívül - a szakrendelőbe beosztott orvos és fogorvos, tüdőbeteg-gondozóban, bőr- és nemibeteg-gondozóban, ideggondozóban foglalkoztatott orvos és pszichológus.

(4) A 37/A. és 37/B. §-ban, továbbá a 38., 38/A. és 38/B. §-ban meghatározott pótlékra jogosító szolgálati beosztások nem minősülnek a Hszt. 85. §-ának (2) bekezdése szerinti csökkentett szolgálatteljesítési időre jogosító beosztásnak.

(A Hszt. 92. §-ához)

24. § A Hszt. 92. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti pótszabadság az 1. számú melléklet 1-3. pontjaiban, 4. pontjának d) alpontjában és 6-8. pontjaiban meghatározott egészségkárosító kockázatok közötti munkával járó beosztást betöltőt akkor illeti meg, ha a napi szolgálatteljesítési idő több mint 50%-át - az ionizáló sugárzásnak kitett szolgálati beosztásban legalább 3 órát - az egészségkárosító kockázatok között tölti el.

(A Hszt. 329. §-ához)

25. § (1) Az 1. számú mellékletben meghatározott beosztásokban szolgálatot teljesítők szolgálati idejét akkor lehet 1,2-szeresen számítani, ha az egészségkárosító kockázatok között töltött szolgálatteljesítési idejük eléri a 23. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket.

(2) A Hszt. 329. § (1) bekezdésének c) pontja alkalmazása szempontjából a fogvatartottakkal közvetlenül, folyamatosan foglalkozók, a fogvatartottak befogadását, őrzését, előállítását, felügyeletét, nevelését, foglalkoztatását és egészségügyi ellátását végzők.

(3) Ha a hivatásos állomány Hszt. 329. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja alá eső, veszélyes beosztást betöltő tagjának szolgálati idejét a korábbi szabályok szerint kedvezményesen számították, azt a Hszt. hatálybalépését követően is kedvezményes szolgálati időnek kell tekinteni.

(4) A hivatásos állomány (3) bekezdés alá nem tartozó tagjának azt a szolgálati idejét lehet a Hszt. 329. §-a (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontja alapján kedvezményesen számítani, amelyet a Hszt. hatálybalépésétől töltött a hivatkozott pontokban meghatározott beosztásban.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a Hszt. 329. § (1) bekezdés c) pontja alapján 2009. december 31-én a szolgálati idő kedvezményes számítására jogosító szolgálati beosztás betöltésén alapuló jogosultságra tekintettel a szolgálati idő a kedvezményes számításra jogosító beosztás betöltéséig, de legfeljebb 2011. december 31-ig számítható kedvezményesen.

(6) A szolgálati idő kedvezményesen csak egy jogcímen számítható.

(7) A 38. §, 38/A. § és 54. § szerinti illetménypótlékban részesülők szolgálati ideje a Hszt. 329. § (1) bekezdés c) pontja alapján 2006. január 1-jétől a szolgálati idő a kedvezményes számításra jogosító beosztás betöltéséig, de legfeljebb 2011. december 31-ig számítható kedvezményesen.

25/A. § E rendelet alkalmazásában a Hszt. 92. §-a (1) bekezdésének a) pontja, továbbá a 329. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti föld alatti létesítménynek az olyan önálló, zárt terű építmény vagy építménynek az a része minősül, amely teljes egészében a földfelszín alatt helyezkedik el, a levegő páratartalmát, összetételét mesterséges úton állítják elő vagy biztosítják, és a munkavégzéshez szükséges fény kizárólag mesterséges megvilágítással biztosítható.

[A Hszt. 342. §-a (1) bekezdésének c) pontjához]

Vezetői munkakörökbe és beosztási kategóriákba történő besorolás

26. § (1) A szolgálati beosztások kategóriába sorolásánál az alapbeosztások kategóriába sorolását kell viszonyítási alapnak tekinteni.

(2) A fegyveres szervek - ide nem értve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt - alapbeosztásainak kategóriába sorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

27. § (1) A beosztások beosztási kategóriájának a meghatározásánál az adott beosztás szintjét, a beosztások ellátásával együttjáró feladatot, felelősséget és hatáskört (országos, középirányító, helyi stb.), a beosztás ellátásához megkövetelt iskolai végzettséget (szakképesítést), a beosztást betöltő személy szolgálati, illetőleg szakmai alárendeltségébe tartozó szervezetek számát, azok alaprendeltetését, létszámát, valamint a technikai eszközei mennyiségét és értékét, illetőleg egyéb, alapvetően fontos szempontokat kell figyelembe venni.

(2) Az alapbeosztások körébe nem tartozó, de azokkal azonosnak tekintendő szolgálati beosztásokat az alapbeosztások megfelelő kategóriájába kell besorolni.

(3) A beosztások beosztási kategóriákba történő besorolásánál biztosítani kell, hogy azok szervezeti szintje, az alá- és fölérendeltség lehetőleg egy beosztási kategóriakülönbséggel kifejeződjön.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja az I-V. beosztási kategóriába sorolt beosztásban 10 évet eltöltött és kiválóan alkalmas minősítésű, egy beosztási kategóriával előbbre sorolható.

27/A. § (1) A Hszt. XIX/A. fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél vezetői munkakörnek csak a Hszt. 245/H. §-ának (2) és (3) bekezdéseiben felsorolt szintű és a fegyveres szervet irányító minisztérium szerveinél, valamint a fegyveres szerv vagy valamely szervezeti egysége vezetésére, illetve egyéb vezetői, irányítói, valamint külföldön teljesítendő szolgálati feladatra létrehozott szolgálati beosztások minősülhetnek. E fegyveres szerveknél egyéb szervezeti egység (alegység) vezetésére, továbbá az egyéb beosztotti munkakörre létrehozott szolgálati beosztásokat a Hszt. 6/A. számú mellékletében meghatározott beosztási kategóriákba kell besorolni.

(2) Az (1) bekezdés alá tartozó szerveknél, valamint az irányításukat végző minisztériumok szerveinél rendszeresített hivatásos vezetői munkakörök alapbesorolását, azok betöltéséhez előírt képesítési követelményeket és az abban elérhető legmagasabb rendfokozatot a 2/A. számú melléklet, az egyéb szolgálati beosztások alapkategóriáit és azok alapbesorolását a 2/B. számú melléklet tartalmazza. Az alapbesorolás, illetve az alapkategóriák alapján a miniszter határozza meg az egyes vezetői munkakörök és egyéb szolgálati beosztások besorolását.

(3) Azt a hivatásos állományút, aki a rendelet hatálybalépésekor az (1) bekezdésben meghatározott vezetői munkakört lát el, és nem rendelkezik a 2/A. számú mellékletben előírt képesítési követelménnyel, beosztása betöltéséig, amennyiben a korábbi képesítési követelményének megfelelt, továbbra is a képesítési követelményeknek megfeleltnek kell tekinteni.

(4) A fegyveres szervet irányító miniszter a 2/A. számú mellékletben meghatározott egyetemi végzettség képesítési követelménye alól felmentést adhat annak, aki főiskolai végzettséggel, szakirányú felsőfokú végzettséggel, legalább 15 éves szolgálati viszonnyal és legalább 5 éves vezetői gyakorlattal rendelkezik.

27/B. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál rendszeresített szolgálati beosztások tekintetében a 26-27. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztási kategória megegyezik a NAV tv. szerinti besorolási fokozattal. Ennek megfelelően a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál rendszeresített szolgálati beosztásokat a NAV tv. szerinti besorolási fokozatokba kell besorolni.

(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának magasabb besorolási fokozatba történő sorolására a NAV tv. rendelkezései az irányadóak.

(3) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal alapbeosztásainak besorolási fokozatba sorolását a 2/C. számú melléklet tartalmazza.

(A Hszt. 104., 254., 293., 306. és 322. §-ához)

Illetménypótlék

28. § (1) A hivatásos állomány tagja akkor jogosult a Hszt.-ben meghatározott illetménypótlékra, ha olyan beosztást tölt be, amely az átlagosnál nagyobb veszéllyel vagy fokozott igénybevétellel, illetve többletkövetelmények teljesítésével jár, továbbá, ha az átlagosnál kedvezőtlenebb körülmények elviselésére kényszerül, és ezeket a követelményeket és körülményeket a beosztási illetményben nem lehet elismerni.

(2) Az illetménypótlék a hivatásos állomány tagjának a pótlékra jogosító szolgálati tevékenység tényleges kifejtésének, illetve a beosztás betöltésének idejére jár.

(3) Az egy hónapra számított illetménypótlékok esetében, ha a hivatásos állomány tagja az adott hónapban bármely oknál fogva a munkanapok felénél többet távol van, számára csak az időarányos rész folyósítható.

Szolgálati időpótlék

28/A. § (1) A Hszt. 100/A. §-ában meghatározott szolgálati időpótlék a törvény hatálya alá tartozó fegyveres szervek minden hivatásos és szerződéses állományú tagját - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állománya kivételével - megilleti, függetlenül a ténylegesen ellátott beosztástól, munkakörtől.

(2) A szolgálati időpótlék az egyes fokozatokhoz tartozó szolgálati idő betöltését követő naptól esedékes.

Idegennyelv-tudási pótlék

29. § A nyelvtanárnak, tolmácsnak és fordítónak csak olyan nyelvtudás után fizethető nyelvtudási pótlék, amelynek ismerete a beosztás betöltésének nem feltétele.

Repülési pótlék

30. § Repülési, repülőgép-vezetői pótlékra az a repülőgép- (helikopter-)vezető és hajózó személyzet tagja jogosult, aki a repülési terv alapján, illetve a beosztásával összefüggő, a repülési naplóba bejegyzett repülési feladatot hajtott végre.

Repülőgép berepülési pótlék

31. § Repülőgép berepülési pótlék jár annak a repülőgép- (helikopter-)vezetőnek és hajózó személyzet tagjának, aki a repülőgépet (helikoptert) a szállító féltől történt műszaki átvétele után, valamint gyári javítás, időszakos vizsga, csapatjavítás, hajtóműcsere alkalmából, illetőleg bonyolult meghibásodás légi kivizsgálása esetén berepüli.

Ejtőernyős ugrási pótlék

32. § Ejtőernyős ugrási pótlékra jogosult, akinek az ejtőernyős ugrás a beosztása ellátásával együtt jár.

Ejtőernyő beugrási pótlék

33. § Ejtőernyő beugrási pótlék annak jár, aki új vagy nagyjavított (újjáépített) ejtőernyő beugrását végzi.

Tűzszerészpótlék

34. § Tűzszerészpótlékra jogosult, aki aknazár telepítését, elaknásított terület, illetőleg lőszer, robbanóanyag (robbanótest) felkutatását, mentesítését, hatástalanítását, lőtér lövészet utáni mentesítését végzi, vagy robbantási feladatot hajt végre.

Búvárpótlék

35. § Búvárpótlékra jogosult, aki búvár beosztást tölt be, és búvárfeladatot teljesít. Víz alatti tűzszerész tevékenység esetén tűzszerészpótlék is jár.

Fokozottan veszélyes beosztás pótléka

36. § A Hszt. 254. §-a (2) bekezdés a) pont 10. alpontja, valamint a 322. § (1) bekezdés szerinti veszélyességi pótlék szempontjából az 1. számú melléklet 1-3. és 8. pontjaiban meghatározott egészségkárosító kockázatok közötti munkával járó beosztásban szolgálatot teljesítőt az illetménypótlék havonta akkor illeti meg, ha az egészségkárosító kockázatok között töltött ideje eléri a 23. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamot.

37. § A büntetés-végrehajtási szervezetnél a Hszt. 306. §-a szempontjából fokozottan veszélyes beosztást látnak el azok, akik különleges biztonságú, illetve hosszúidős speciális rezsim körletre vagy különleges biztonságú zárkához, vagy HIV-pozitív fogva tartottak körletére vannak beosztva, vagy az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben a közvetlen betegellátásban teljesítenek szolgálatot.

Veszélyes katasztrófavédelmi és tűzoltói beosztás pótléka

37/A. § (1) A Hszt. 254. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti veszélyes tűzoltói beosztás pótlékra havonta az jogosult, aki a katasztrófavédelem állami szerveinél, továbbá a hivatásos önkormányzati tűzoltóságoknál váltásos szolgálati rendben olyan tűzoltó szolgálati beosztást tölt be, amelynek ellátása tűzoltásban, műszaki mentésben való közvetlen (helyszíni) részvétellel együtt jár.

(2) A Hszt. 254. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti veszélyes katasztrófavédelmi beosztás pótlékra havonta az jogosult, aki a katasztrófavédelem állami szerveinél olyan szolgálati beosztást tölt be, amelynek ellátása a katasztrófaelhárításban való közvetlen (helyszíni) részvétellel együtt jár.

(3) Aki az (1) és (2) bekezdés alapján illetménypótlékban részesül, az egyidejűleg a 36. § szerinti fokozottan veszélyes beosztás pótlékra, illetve a 37/B. § szerinti egyéb veszélyességi pótlékra nem jogosult.

(4) A veszélyes katasztrófavédelmi beosztás pótlékra jogosító, a miniszter által rendeletben meghatározott szolgálati beosztásokat, az adott szerv szervezési állománytáblázatában kell megjelölni.

Egyéb veszélyességi pótlék

37/B. § A Hszt. 254. §-a (2) bekezdésének c) pontja szempontjából egyéb veszélyességi pótlékra jogosult:

a) a rendőrségi fogdák őrszemélyzete és a fogva tartottakat kísérő szolgálatot ellátók,

b) a rendőrségnél az őrzött szálláson őrizetben lévők körletébe beosztott,

c) aki a katasztrófavédelem állami szerveinél és a hivatásos önkormányzati tűzoltóságoknál olyan, a 37/A. § alá nem tartozó szolgálatot lát el, amelynek teljesítése az 1. számú melléklet 1-3. és 8. pontjaiban meghatározott egészségkárosító kockázatok vállalásával együtt jár és egyébként nem jogosult a 36. §, valamint a 37/A. § szerinti pótlékra.

Közterületi pótlék

38. § (1) Közterületi pótlékra jogosult a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja - kivéve, ha nyomozói, illetve határrendészeti pótlékban részesül vagy folyamatos ügyeleti és igazgatásrendészeti szolgálat ellátására szervezett beosztást tölt be -, ha az alapfeladatok ellátására szervezett szolgálati beosztásokban kinevezéssel, megbízással vagy vezényléssel végrehajtói feladatokat lát el.

(2) A közterületi pótlékra jogosultak körét az illetékes miniszter rendeletben határozza meg, a pótlékra jogosító szolgálati beosztásokat, az adott szerv szervezési állománytáblázatában kell megjelölni.

Határrendészeti pótlék

38/A. § (1) Határrendészeti pótlékra jogosult a rendőrség hivatásos állományú tagja - kivéve, ha nyomozói, illetve közterületi pótlékban részesül, vagy folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztást tölt be - ha az alapfeladatok ellátására szervezett szolgálati beosztásokban kinevezéssel, megbízással vagy vezényléssel határrendészeti végrehajtói feladatokat lát el.

(2) A határrendészeti pótlékra jogosító, a miniszter által rendeletben meghatározott szolgálati beosztásokat, az adott szerv szervezési állománytáblázatában kell megjelölni.

Őrzési pótlék

38/B. § A Hszt. 306. §-ában meghatározott őrzési pótlékra jogosult a büntetés-végrehajtási szervezet zászlós és tiszthelyettes állománycsoportú tagja, ha a fogva tartottakkal közvetlen és folyamatosan foglalkozó szolgálati beosztást tölt be.

Ügyeleti pótlék (díj)

39. § Ügyeleti pótlékra (díjra) jogosult - a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban szolgálatot teljesítők kivételével -, aki szolgálatvezénylés alapján ügyeleti szolgálatot lát el. Nem jár ügyeleti pótlék (díj) azért a szolgálatért, amelyért más címen illetékes pótlék (díjazás) (éjszakai, orvosi stb.).

Orvosi ügyeleti díj

40. § A kórházban, rehabilitációs intézetben és a külön meghatározott rendelőkben teljesített orvosi ügyeletért az orvosoknak, egészségügyi tiszteknek, zászlósoknak és tiszthelyetteseknek orvosi ügyeleti díj jár.

Készenléti pótlék (díj)

41. § Készenléti pótlékra jogosult, aki szolgálati vezénylés alapján, szolgálati időn kívül szolgálatképes állapotban az elöljárója rendelkezése szerinti elérhető - szolgálati helyen kívüli - helyen köteles tartózkodni, ahonnan szolgálati feladatra bármikor igénybe vehető. A készenléti pótlékban részesülő éjszakai és délutáni pótlékra nem jogosult. Nem minősül e § alkalmazásában készenlétnek a Hszt. 16. §-ának (1) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítése.

Gépkocsivezetői, gépjárművezetői pótlék

42. § (1)

(2) Különleges gépjárművezetői pótlékra az a gépkocsivezető jogosult, aki a fegyveres szervnél rendszeresített különleges gépjárművet vezet.

(3) Gépjárművezetői pótlékra jogosult, aki

a) a beosztásából adódó feladatok ellátása során szolgálati gépkocsit rendszeresen vezet, és ezáltal külön gépjárművezető foglalkoztatása szükségtelen;

b) gépkocsivezetőként a fegyveres szerv jelzésével és megkülönbözető jelzéssel ellátott gépjárművet vezet.

(4) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál gépjárművezetői pótlékra kizárólag az jogosult, aki gépkocsivezetőként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jelzésével és megkülönböztető jelzéssel ellátott gépjárművet vezet.

43. §

44. §

Díszelgési pótlék

45. § (1) A társadalmi, állami ünnepeken és más alkalmakkor díszelgésben rendszeresen részt vevők díszelgési pótlékra jogosultak. Díszelgési pótlékra jogosult az is, aki ténylegesen díszőri feladatokat lát el.

(2) A pótlékra jogosultak körére vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet tartalmazza.

Zenekari pótlék

46. § Zenekari pótlékra jogosult, akit állományparancsban a zenekar állományába vezetőnek vagy zenésznek kineveztek, és zeneszolgáltatási tevékenységet rendszeresen végez.

47. §

Osztálybasorolási pótlék

48. § Osztálybasorolási pótlékra jogosultak a meghatározott beosztásokban haditechnikai eszközöket közvetlenül kezelők, vezetők, ha az osztályos szintekre előírt elméleti és gyakorlati követelményeket teljesítik. Osztálybasorolási pótlékon felül az aranykoszorús első osztályú követelményeknek eleget tevők részére aranykoszorús kiegészítő pótlék jár.

49. §

Különleges bevetési pótlék

50. § (1) A különleges bevetési pótlék a különlegesen veszélyes szolgálati feladatok ellentételezésére, továbbá e feladatok végrehajtásához szükséges folyamatos intenzív felkészülés ösztönzésére szolgál, kizárólag az ilyen jellegű tevékenységet közvetlenül ellátó állomány részére.

(2) A pótlékra jogosultak körére vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet tartalmazza.

Lovasjárőri pótlék

51. § (1) Lovasjárőri pótlék illeti meg azt, aki a szolgálati állattal folyamatosan foglalkozik, arról rendszeresen gondoskodik (eteti, ápolja, szolgálatra felkészíti, gyakoroltatja), és lovasjárőri feladatot lát el.

(2) Pótlékra jogosult a kiképzésben részt vevő hivatásos állományú szakoktató (belovagló, tanár) valamint a lovas parancsnoka is, amennyiben a beosztásához szolgálati állatot ténylegesen rendszeresítettek.

Kutyavezetői pótlék

52. § (1) Kutyavezetői pótlékra jogosult, aki szolgálati kutyával folyamatosan foglalkozik, arról gondoskodik (eteti, ápolja, szolgálatra felkészíti, gyakoroltatja), és vele szolgálati tevékenységet lát el.

(2) Pótlékra jogosult a kiképzésben részt vevő hivatásos állományú szakoktató (kiképző, tanár), valamint a kutyavezető parancsnoka is, amennyiben beosztásához szolgálati állatot ténylegesen rendszeresítettek.

Hajóvezetői pótlék

53. § Hajóvezetői pótlékra az jogosult, aki hajóvezetői, gépüzemvezetői vagy vízijármű parancsnoki beosztásban teljesít szolgálatot.

Nyomozói pótlék

54. § (1) Nyomozói pótlékra jogosult, aki beosztása ellátása során bűnügyi megelőző és felderítő tevékenységet folytat.

(2) A pótlékra jogosító beosztásokat miniszteri rendelet tartalmazza.

Éjszakai pótlék

55. § (1) Éjszakai pótlékra az jogosult, aki vezényléses vagy váltásos szolgálati időrendszerben este 22 óra és reggel 6 óra között látja el szolgálati feladatát.

(2) Szolgálatszervezési érdekből az (1) bekezdéstől eltérően megállapított időbeosztás esetén, amennyiben a szolgálatteljesítési idő legalább 50%-a este 22 óra és reggel 6 óra közé esik, a pótlék a szolgálatteljesítés teljes időtartamára jár. Amennyiben a hivatkozott mérték az 50%-ot nem éri el, úgy a pótlék csak az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt teljesített szolgálat után jár.

(3) A havonta folyósítandó éjszakai pótlék annak jár, aki a szolgálatát munkaköri kötelességénél fogva éjszaka teljesíti.

Délutáni pótlék

56. § (1) Délutáni pótlékra az jogosult, aki vezényléses vagy váltásos szolgálati időrendszerben délután 14 óra és este 22 óra között látja el szolgálati feladatát.

(2) Szolgálatszervezési érdekből az (1) bekezdéstől eltérően megállapított időbeosztás esetén, amennyiben a szolgálatteljesítési idő legalább 50%-a délután 14 óra és este 22 óra közé esik, a pótlék a szolgálatteljesítés teljes időtartamára jár. Amennyiben a hivatkozott mérték az 50%-ot nem éri el, úgy a pótlék csak az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt teljesített szolgálat után jár.

Akció szolgálati pótlék

57. § Akció szolgálati pótlékra az jogosult, aki az állományilletékes parancsnok által szolgálati feladat végrehajtása érdekében elrendelt országos vagy területi akcióban, illetőleg különleges szolgálati feladatban vesz részt.

Személyi pótlék

58. § Személyi pótlék engedélyezhető, ha a szolgálat ellátása az átlagosnál lényegesen kedvezőtlenebb körülmények között vagy a hivatali és vezényléses munkarendtől eltérő munkarendben történik, illetőleg speciális szakismeretet igénylő többletfeladattal jár.

59. §

Utasforgalmi pótlék

60. §

Szemle pótlék

61. §

Képviseleti pótlék

62. §

Pénzkezelői pótlék

63. § Pénzkezelői pótlékot a hivatásos állomány tagjának akkor kell folyósítani, ha munkaköri kötelességénél fogva vagy azon kívül rendszeresen pénzt, illetve pénzhelyettesítő eszközt kezel.

A pótlékok és kedvezmények nyilvántartása és megállapítása

64. § (1) A 22. §-ban meghatározott fokozottan veszélyes beosztásokról, a beosztást betöltő hivatásos állomány tagjáról, a veszélyes körülmények között végzett tevékenység időtartamáról és az alkalmazott munkaszervezés rendjéről a szervezeti egységnél folyamatos nyilvántartást kell vezetni. Hasonlóan kell nyilvántartani minden illetménypótlékra jogosító beosztást és tevékenységet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján az állományilletékes parancsnok parancsban intézkedik a kedvezményekről, illetve a pótlékok kifizetéséről.

Vegyes rendelkezések

65-66/A. §

67. § (1) A Hszt. 2. § e) pontjában meghatározott vezetők és helyetteseik, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke és helyettesei (a továbbiakban együtt: vezető) vezetői juttatásokra jogosultak, e jogosultságuk a vezetői megbízatásuk időtartamára áll fenn.

(2) A juttatások költségvetési fedezetét annak a szervezetnek a költségvetéséből kell biztosítani, amelyben a jogosult vezető a megbízatásából adódó feladatait teljesíti.

(3) A vezető részére hivatali lakás használatát lehet biztosítani, ha - a vele közös háztartásban élő házastársa (élettársa, bejegyzett élettársa) lakásviszonyait is figyelembe véve - Budapesten vagy közvetlen vonzáskörzetében megfelelő lakással nem rendelkezik.

(4) A hivatali lakással való ellátás keretében használt lakás a jogosult részére nem idegeníthető el, a lakásra vonatkozó tartási szerződéshez hozzájárulás nem adható, illetőleg a jogosult halála esetén a bérleti jogviszony nem folytatható.

(5) Ha a hivatali lakás használatára jogosult vezető hivatali lakásra nem tart igényt, kérelmére lakásfenntartási térítést kell részére fizetni.

(6) A lakásfenntartási térítés iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni a munkáltatói jogkör gyakorlójánál, aki gondoskodik az igényjogosultság feltételeinek ellenőrzéséről.

(7) A lakásfenntartási térítés havi összege a budapesti (vonzáskörzeti) lakásmegoldással összefüggésben felmerült, számlával igazolt lakbérnek megfelelő összeg, legfeljebb azonban a köztisztviselői illetményalap hatszorosa. A lakásfenntartási térítés egy összegben, havonta utólag, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig esedékes.

(8) Ha a külföldre utazás repülőgéppel történik, Európán belüli utazásnál „turista”, a négy óra repülési időt meghaladó tengerentúli utazásnál, illetőleg más hosszú távú járatoknál magasabb komfortosztálynak megfelelő árú repülőjegy vásárolható a vezető részére. Vonattal történő utazás esetén a vezető első osztályt vehet igénybe.

(9) A vezető hivatalos külföldre utazás és külföldről történő hazautazás esetén, illetőleg külföldi állami vezetők vagy a fogadóval azonos szintű vezető fogadása (kísérése) céljából jogosult a kormányváró-helyiségek használatára, továbbá jogosult diplomata útlevélre. Magáncélú utazás esetén a kormányváró használata, illetve a diplomata útlevél nem illeti meg.

(10) A szervezetet felügyelő vagy irányító miniszter - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter egyetértését követően - belső szabályzatban állapítja meg a felügyelete vagy irányítása alá tartozó szerv állományába tartozó vezető számára biztosított rádiótelefon- és internet-használati jogosultság részletes szabályait.

(11) A vezetőt személyes gépkocsi-használat illeti meg. A személyes gépkocsi-használat keretében biztosított személygépkocsi - amely legfeljebb felső középkategóriájú (8. kategória) lehet - hivatalos és magáncélú utazásra egyaránt igénybe vehető. A személygépkocsi menetlevél nélkül, érvényes forgalmi engedéllyel vehet részt a közúti forgalomban.

(12) A vezető jogosult a Kormány központi üdülőjének használatára. Az üdülőt az igényjogosulttal együtt üdülő házastársa (élettársa, bejegyzett élettársa), gyermeke, gyermekének házastársa, továbbá szülője és unokája is igénybe veheti.

(13) Az országos parancsnok és helyettese, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke és elnökhelyettese szolgálati igazolványának felmutatásával a közigazgatás valamennyi szervéhez, továbbá az államhatalmi szervekhez és a közintézményekhez beléphet. A rendvédelmi szerv országos parancsnoka és helyettese, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke és elnökhelyettese más rendvédelmi szerv vagy a Magyar Honvédség működésére szolgáló területére a feladatkörrel rendelkező miniszter által szabályozott módon léphet be.

68. § E rendelet 1996. szeptember 1-jén lép hatályba.

 

 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tűzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux s
PHP: 5.2.17
MySQL: 5.5.31-0+wheezy1-log
Idő: 12:08
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1131
Linkek: 76