A hatályos rendelet (2011. március 20.) mellékletekkel innen letölthetõ:

http://www.ftsz.hu/images/stories/jogi/140kr20110320.pdf

140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet

a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról

A Kormány a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:

A hivatásos állomány tagjának más szervhez vezénylése

1. § (1) A hivatásos és szerzõdéses (a továbbiakban együtt: hivatásos) állomány tagja a fegyveres szerv feladataival összefüggõ állami feladatok megvalósítása érdekében szolgálatteljesítésre

a) a fegyveres szervet irányító minisztériumba és a miniszter közvetlen irányítása, felügyelete (a továbbiakban együtt: irányítása) alá tartozó [Hszt. 42. § (2) bekezdés a)-b) pont, 248. §, 271. § (3) bekezdés, 285. § (2) bekezdés, 303. § (1) bekezdés] szervhez,

b) a szövetséges fegyveres erõkhöz [Hszt. 42. § (2) bekezdés g) pont],

c) a Szervezett Bûnözés Elleni Koordinációs Központba,

d) tudományos intézményhez, közigazgatási szervhez, honvédelmi és rendvédelmi célú tevékenységet folytató vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló szervhez, valamint a fegyveres szerv szervezetébe nem tartozó egészségügyi intézményhez, ügyészséghez, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalához, rendészeti adatfeldolgozást végzõ szervhez [Hszt. 42. § (2) bekezdés c)-f), h), i) és m) pont, 285. § (1) bekezdés] (a továbbiakban együtt: polgári szerv),

    e) fogva tartottak kötelezõ foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezethez [Hszt. 303. § (2) bekezdés] (a továbbiakban az a)-e) pontokban foglaltak együtt: más szerv) vezényelhetõ.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott más szervhez az vezényelhetõ, aki rendelkezik a vezénylés helyén betöltendõ beosztáshoz, munkakörhöz (a továbbiakban együtt: beosztás) szükséges iskolai végzettséggel (szakképesítéssel), a beosztás ellátásához szükséges egyéb feltételekkel, illetve - az (1) bekezdés b) pontja kivételével - vállalja azok elõírt határidõre történõ megszerzését.

2. § (1) A Hszt. 43. §-ának (1) bekezdése szerinti megállapodás tartalmazza különösen: a vezénylés célját, helyét, kezdõ idõpontját és idõtartamát, a betöltendõ beosztást, az abból fakadó jogosultságokat és kötelezettségeket, valamint a vezényeltet megilletõ járandóságok viselésének és biztosításának módját.

(2) Tábornok, fõtiszt, tiszt, valamint az 1. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti vezénylés esetében a zászlós és tiszthelyettes vezénylésére a Hszt. 2. számú melléklete szerint a miniszter, zászlós és tiszthelyettes egyéb célú vezénylésére - a büntetés-végrehajtási szervek állományából gazdálkodó szervhez, továbbá a fegyveres szervhez nem tartozó egészségügyi intézményhez vezénylésre kerülõk kivételével - az országos parancsnok [Hszt. 2. § e) pont] jogosult. Ez a jogkör a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a fõigazgatót, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál az elnököt illeti meg.

3. § (1) A vezénylést a miniszter határozatban, az országos parancsnok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke parancsban (a továbbiakban együtt: parancs) rendeli el, amely tartalmazza - a vezényelt személyi adatain felül - a vezényléssel egyidejû rendelkezési állományba helyezést, a más szerv megnevezését, valamint a vezénylés idõtartamát.

(2) A vezénylésrõl szóló parancsot a küldõ szerv - a fogadó szerv vezetõjének egyetértésével - készíti el, melyet kézbesíteni kell a vezényeltnek. A vezénylésrõl egyidejûleg a más szervet - az 1. § (1) bekezdés a) pontja alá tartozót a parancs megküldésével - értesíteni kell.

4. § (1)

(2) A vezényelt beosztásba történõ kinevezésére a vezénylés helye szerinti hatáskörrel rendelkezõ vezetõ intézkedik.

Vezénylés a minisztériumba és a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szervhez

5. § (1) A fegyveres szervet irányító minisztériumba és a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szervhez a hivatásos állomány tagja - a (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve - hivatásos szolgálati beosztás betöltése, illetve a részére meghatározott feladat végrehajtása céljából vezényelhetõ. Hasonlóan történik a Köztársasági Elnöki Hivatalhoz történõ vezénylés is.

(2) A katasztrófák elleni védekezésért, a rendészetért, illetve a büntetés-végrehajtásért felelõs miniszter által vezetett minisztériumba és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter feladatai ellátását segítõ szervezethez a hivatásos állomány tagja közszolgálati feladat ellátására berendelhetõ, illetve vezényelhetõ. Ennek részletes szabályait az illetékes miniszter állapítja meg.

6. § (1) A hivatásos szolgálati beosztás vezénylés útján történõ betöltése tartalmilag nem tér el a beosztásba helyezésen (kinevezésen) alapuló beosztás betöltésétõl.

(2) Az 1. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szervhez történõ vezénylés a hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyából fakadó kötelezettségeit és jogosultságait nem érinti. Vele szemben a vezénylés helyén a hatáskörrel rendelkezõ vezetõ a munkáltatói jogokat ugyanúgy gyakorolja, mintha beosztásba helyezett (kinevezett) lenne.

7. § (1) A katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézménybe vezetõként, oktatóként, kettõs jogállású és doktori képzésen résztvevõ hallgatóként történõ vezénylésre sikeres pályázat (felvétel) alapján kerül sor.

(2) Elnyert pályázat alapján a vezénylés a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézménybe

a) vezetõi beosztás és oktatói munkakör betöltésére a megbízás,

    b) kettõs jogállású és doktori képzésen résztvevõ hallgató (hivatásos állomány tagjaként tanulmányokat folytató) esetén az oktatás idõtartamára szól.

(3) A vezénylés tartama alatt a kettõs jogállású hallgatók hivatásos szolgálati viszonyára a Hszt., hallgatói jogviszonyára, valamint a velük kapcsolatos vezetõi jogok gyakorlására a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények vezetõinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény szabályai irányadók.

(4) A nem katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézménybe oktatóként vezényeltekre az 5-7. §-ok rendelkezései megfelelõen irányadók.

A szövetséges fegyveres erõkhöz vezényeltek

7/A. § A szövetséges fegyveres erõkhöz vezényeltek 26-27. § szerinti besorolásakor a Magyar Honvédségre megállapított alapbeosztásokat kell viszonyítási alapnak tekinteni.

Vezénylés polgári szervhez

8. § (1) Polgári szervhez határozott idõre a vezénylés legfeljebb 5 évi idõtartamra történhet, ami egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható. Ez nem vonatkozik a fogvatartottak foglalkoztatását végzõ gazdálkodó szervhez, a fegyveres szervhez nem tartozó egészségügyi intézményhez, valamint a rendészeti adatfeldolgozást végzõ szervhez vezénylésre.

(2) A vezényelt felkészültségének és szakmai ismereteinek továbbfejlesztésérõl a polgári szerv továbbképzési rendje szerint a munkáltatói jogkörrel rendelkezõ vezetõ gondoskodik.

(3) A vezényelt más keresõ foglalkozására a Hszt. 65. §-a mellett a polgári szerv munkavállalóira vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.

9. § (1) A vezényeltet - a hivatásos szolgálati viszonyából eredõen - a polgári szervhez történt vezénylésének tartamára az alábbi kötelezettségek terhelik:

a) a fegyveres szerv által tartott továbbképzésen való részvétel;

b) a fegyveres szervnél elõírt egyenruha és felszerelési tárgyak beszerzése és tartása;

c) a minõsített adat védelmére, az egyenruha viselésére a hivatásos állomány tagjára vonatkozó szabályok betartása.

(2) A vezényeltet a polgári szervnél az alábbi kötelezettségek terhelik:

a) a beosztására meghatározott munkaköri leírás szerinti tevékenység folytatása, valamint a közvetlen vezetõ és annak felettesei által adott utasítások végrehajtása;

b) a polgári szerv munkarendjének, a munka- és tûzvédelmi rendszabályok betartása;

c) a polgári szervnek okozott kár esetén a polgári szerv munkavállalóira vonatkozó szabályok szerinti kártérítés.

10. § (1) A vezényeltet - a hivatásos szolgálati viszonyból eredõen - a polgári szervhez történt vezénylésének tartama alatt is megilletik az alábbi jogosultságok:

a) a fegyveres szervnél magasabb szolgálati beosztás betöltésére, illetve felsõoktatási intézménybe felvételre meghirdetett pályázaton való részvétel és a pályázat elnyerése esetén - a vezénylés megszüntetésével - a beosztás betöltése, illetve tanulmányok folytatása;

b) rendfokozatban történõ elõmenetel a magasabb rendfokozatba soron vagy soron kívüli elõléptetéssel;

c) a fegyveres szerv által nyújtott, illetõleg nyújtható lakhatási támogatás;

d) a hivatásos állomány tagjait megilletõ egészségügyi ellátás;

e) az egyenruha, a kitüntetés és a fegyver viselése a hivatásos állomány tagjaira vonatkozó szabályok szerint;

f) évi ruházati utánpótlási ellátmány.

(2) A vezényeltet a polgári szervnél az alábbi jogosultságok illetik meg:

a) a vezénylés elrendelésekor - azonos beosztás esetén - a rendfokozati illetmény beszámítása nélkül legalább olyan összegû illetmény, mint a vezénylést megelõzõ illetmény összege;

b) a rendfokozati illetménynek megfelelõ pótlék;

c) a polgári szerv munkavállalóira érvényes illetmény-, bérrendszer szerinti kötelezõ illetmény-, béremelés;

d) a polgári szerv munkavállalóira vonatkozó kedvezmények és támogatások, ha azokban a fegyveres szervtõl nem részesült;

e) a vezényléssel kapcsolatos költségek (utazás, költözködés, szállás), valamint a szolgálat teljesítésével összefüggõ kár megtérítése;

f) a polgári szervnél rendszeresített címek és más elismerési formák elnyerése, illetve azok viselése a polgári szerv munkavállalóira vonatkozó szabályok szerint;

g) az egészségügyi szabadság tartamára távolléti díj;

h) a hivatásos állomány tagját megilletõ jubileumi jutalom,

i) a Hszt. 109. § szerinti külön juttatás.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott illetmény, juttatások és térítések, valamint ezek közterhei - eltérõ megállapodás hiányában - a polgári szervet terhelik.

11. § A polgári szerv vezetõje fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén javaslatot tesz a fegyveres szerv vezetõjének a vezényelt fegyelmi felelõsségre vonására.

Vezénylés a Szervezett Bûnözés Elleni Koordinációs Központba

11/A. § (1) A Szervezett Bûnözés Elleni Koordinációs Központba (a továbbiakban: Központ) vezényeltekre a polgári szervhez történõ vezénylésre vonatkozó szabályokat a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A 10. § (2) bekezdésben meghatározott illetmény, juttatások és térítések, valamint ezek közterhei - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a küldõ szervet terhelik.

(3) A Központ viseli a 10. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott külön juttatás egyhavi távolléti díjat meghaladó részét.

Vezénylés a fogva tartottak kötelezõ foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezethez

11/B. § (1) A hivatásos állomány tagjának a fogva tartottak kötelezõ foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezethez vezénylésére a 8. § (2) és (3) bekezdésének, a 9. §-nak, a 10. § (1) bekezdésének és a 11. §-nak a rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A vezényeltet a Hszt. IX-X. fejezete alapján megilletõ illetmény, juttatások, költségtérítések, kedvezmények és támogatások - kivéve a kiküldetéssel kapcsolatban felmerült költségeket -, továbbá a XXII. fejezetben meghatározott illetménypótlékok, valamint a VIII. fejezet 89. §-ában meghatározott szabadság, a 93-95. §-ában meghatározott egészségügyi szabadság és szülési szabadság idejére járó távolléti díj a vezénylõ intézetet terhelik.

A más szervhez vezénylés megszüntetése

12. § (1) A vezénylésre jogosult elöljáró a más szerv vezetõjével történt megállapodás alapján megszünteti a vezénylést, ha

a) megszüntetése a szolgálat érdekében vagy elnyert pályázat miatt szükségessé vált;

b) a vezényelt olyan fegyelemsértést követett el, amely várhatóan a szolgálati viszonyt vagy a rendfokozatot érintõ felelõsségre vonást von maga után, illetve ha a vezényelt a fegyelemsértés jellegénél fogva a beosztás további ellátására érdemtelenné vált;

c) a vezénylés idõtartama lejárt és a vezénylés meghosszabbítására nem kerül sor;

d) a vezényelt szolgálati viszonya megszûnik.

(2) A más szerv vezetõje kezdeményezésére a megállapodás szerint meg kell szüntetni a vezénylést, ha

a) a vezénylés célja megszûnt;

b) a más szervnél bekövetkezett átszervezéssel a vezényelt feladatköre megszûnt;

c) a vezényelt a beosztásával járó kötelezettségeit nem teljesíti, illetõleg nem felel meg a vele szemben támasztott követelményeknek, vagy egészségi állapota olyan mértékben megromlott, hogy az nem teszi lehetõvé a beosztás további ellátását.

(3) A vezényelt kérésére a vezénylés megszüntethetõ a beosztással, munkakörrel összefüggõ feladatok, követelmények megváltozása vagy méltányolható egyéni (családi, szociális stb.), illetõleg egészségügyi ok miatt. A kérelemrõl a más szerv vezetõjének egyetértésével 30 napon belül dönteni kell.

(4) A vezénylést a küldõ szerv parancsával kell megszüntetni. Egyebekben a 3. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.

(5)

(A Hszt. 286. §-ához)

13. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kihelyezett állományába tartozók szolgálati viszonyára és munkavégzésére vonatkozó részletes szabályokat - az érintett miniszter egyetértésével - az irányító miniszter állapítja meg.

(A Hszt. 51. §-ához)

A szolgálati viszony szünetelése

14. § (1) Ha a polgári védelem, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint az állami és hivatásos önkormányzati tûzoltóság hivatásos állományának tagja a Hszt. 23. §-a szerint írásban bejelentette, hogy országgyûlési képviselõi, európai parlamenti képviselõi, fõpolgármesteri, polgármesteri választáson nyilvántartásba vett jelölt (a továbbiakban: jelölt), az állományilletékes parancsnok javaslatára a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró parancsban (határozatban) intézkedik a jelölt szolgálati viszonyának szüneteltetése iránt.

(2) A szolgálati viszony szüneteltetésérõl szóló parancs tartalmazza a szünetelés okát és annak kezdõ napját.

15. § (1) A jelöltet az állományilletékes parancsnok a szünetelés kezdõ napjától köteles mentesíteni a szolgálati beosztással járó feladatok ellátása alól.

(2) A jelölttõl a szünetelés idõtartamára egyéni szolgálati fegyverzetét és lõszerkészletét be kell vonni.

16. § (1) A szolgálati viszony szünetelésének idõtartama a szolgálati viszony folyamatosságát nem érinti. Ez idõ alatt a szolgálati viszony - a méltatlanság esetét kivéve - felmentéssel nem szüntethetõ meg.

(2) A szünetelés idõtartama a Hszt. 326. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szempontjából szolgálati viszonyban töltött idõnek számít.

(3) A szolgálati viszony szünetelése - a Hszt. 115. §-a (1) bekezdésének d) és f) pontjai kivételével - a már megszerzett lakhatási támogatást nem érinti.

(4) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony szünetelésének ideje alatt is jogosult a fegyveres szerv által fenntartott vagy támogatott egészségügyi intézményben az egészségügyi ellátás igénybevételére.

(5) A szünetelés idejére a munkáltatót és a munkavállalót terhelõ társadalombiztosítási járulékot a fegyveres szerv fizeti.

17. § (1) A szolgálati viszony szünetelésének kezdõ napjától a hivatásos állomány tagja illetményre, ruházati utánpótlási ellátmányra, étkezési- és a szolgálati viszonyhoz kapcsolódó egyéb költségtérítésre nem jogosult.

(2) Ha a hivatásos állomány jelöltként nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtõl visszalépett, vagy õt a tisztségbe nem választották meg és a szervezeti egységénél az eredeti szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát, részére az (1) bekezdésben meghatározott illetményt, juttatást és költségtérítést a szolgálati viszony szünetelése megszûnésének napjától számítva kell folyósítani.

(3) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony szünetelésének évében - a szünetelés idõtartamának beszámítása nélkül - a Hszt. 109. §-a szerinti külön juttatás és a szabadság idõarányos részére jogosult.

18. § Ha a hivatásos állomány jelöltként indult tagja a jelöltségtõl visszalépett vagy õt nem választották meg, a szolgálati viszony szünetelésének befejezésére a visszalépés, illetve a meg nem választás hivatalos megállapítása napjával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró parancsban intézkedik. A mandátum igazolásának napjával fejezõdik be a szolgálati viszony szünetelése annak esetében, akit a Hszt. 59. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott valamely tisztségbe megválasztottak.

[A Hszt. 60-60/A. §-ához]

A hivatásos állomány tagjának áthelyezése

19. § A hivatásos állomány tagja más fegyveres szervhez akkor helyezhetõ át, más fegyveres szervtõl, illetve a Magyar Honvédség állományából akkor vehetõ át, ha a beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettségi (szakképesítési), egészségügyi, pszichikai és fizikai követelményeknek megfelel. Az áthelyezés, illetve átvétel az adott szolgálati beosztás ellátásához szükséges szakismeretek elsajátításához és jogszabályban meghatározott egyéb feltételekhez köthetõ.

20. § (1) A hivatásos állomány tagjának más fegyveres szervhez, illetve a Magyar Honvédséghez történõ áthelyezését a 2. § (2) bekezdésében meghatározott vezetõ parancsban rendeli el.

(2) Az áthelyezési parancs másolati példányát, valamint a hivatásos állomány áthelyezett tagjának személyi okmányait az új szolgálati hely részére meg kell küldeni.

(3) A hivatásos állomány nemzetbiztonsági szolgálatoktól áthelyezett tagja esetében az áthelyezési parancs másolati példányát és a Hszt. 61. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szolgálati viszonyra vonatkozó igazolást, valamint a két szerv közötti megállapodásban meghatározott további iratokat kell megküldeni.

(4) A hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának az eredeti fegyveres szervnél történõ megszûnésével kapcsolatos eljárásra a Hszt. 61. §-ában és 61/A. §-ában foglaltak az irányadók. Részére azonban végkielégítés nem jár.

(5) A hivatásos állomány szolgálati viszonya megszûnésekor végkielégítésben részesült tagjának, hivatásos szolgálati viszonyba történõ ismételt kinevezésére csak a végkielégítés idejének letelte után kerülhet sor. Ha ezen idõ alatt kinevezik, a végkielégítés idõarányos részét a szolgálati viszonyt megszüntetõ fegyveres szerv részére vissza kell fizetni, amelyet - szolgálat érdekébõl - a fogadó szerv átvállalhat.

21. § (1) Ha az áthelyezés a más fegyveres szerv kezdeményezésére történik, az utazási és a költözködési költség - eltérõ megállapodás hiányában - a más fegyveres szervet terheli.

(2) Ha az áthelyezést a hivatásos állomány tagja kezdeményezte, az (1) bekezdésben meghatározott költségek õt terhelik. Ezeket a költségeket azonban a más fegyveres szerv átvállalhatja.

(3) Az áthelyezés idõpontjával a hivatásos állomány tagjának az eredeti fegyveres szerv által nyújtott lakhatási támogatásra való jogosultsága megszûnik. Az eredeti és a más fegyveres szerv azonban megállapodhat az áthelyezett számára nyújtott támogatás átvállalásában vagy annak egymás közötti elszámolásában.

(A Hszt. 85. §-ához)

A fokozottan veszélyes szolgálati beosztások

22. § A Hszt. alkalmazásában fokozottan veszélyesnek az a szolgálati beosztás minõsül, amelynek ellátásával kapcsolatos szolgálati tevékenység - a hivatásos szolgálattal járó általános kockázaton túl - életveszéllyel is járhat, illetve egészségkárosító kockázatok között kerül végrehajtásra, vagy a védelem csak egyéni védõeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg. E beosztások körét a Hszt. és az 1. számú melléklet tartalmazza.

23. § (1) A Hszt. 85. §-ának (2) bekezdésében meghatározott csökkentett szolgálatteljesítési idõ alkalmazása szempontjából az 1. számú melléklet szerinti szolgálati beosztások akkor tekintendõk fokozottan veszélyesnek, ha a napi szolgálatteljesítési idõ több mint 50%-át - az ionizáló sugárzásnak kitett szolgálati beosztásban legalább 3 órát - egészségkárosító kockázatok között kell eltölteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beosztásokban - a Hszt. 87. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak kivételével - túlszolgálat nem rendelhetõ el.

(3) Csökkentett szolgálatteljesítési idõben végzi feladatát - az (1) bekezdés alá esõ beosztást betöltõn kívül - a szakrendelõbe beosztott orvos és fogorvos, tüdõbeteg-gondozóban, bõr- és nemibeteg-gondozóban, ideggondozóban foglalkoztatott orvos és pszichológus.

(4) A 37/A. és 37/B. §-ban, továbbá a 38., 38/A. és 38/B. §-ban meghatározott pótlékra jogosító szolgálati beosztások nem minõsülnek a Hszt. 85. §-ának (2) bekezdése szerinti csökkentett szolgálatteljesítési idõre jogosító beosztásnak.

(A Hszt. 92. §-ához)

24. § A Hszt. 92. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti pótszabadság az 1. számú melléklet 1-3. pontjaiban, 4. pontjának d) alpontjában és 6-8. pontjaiban meghatározott egészségkárosító kockázatok közötti munkával járó beosztást betöltõt akkor illeti meg, ha a napi szolgálatteljesítési idõ több mint 50%-át - az ionizáló sugárzásnak kitett szolgálati beosztásban legalább 3 órát - az egészségkárosító kockázatok között tölti el.

(A Hszt. 329. §-ához)

25. § (1) Az 1. számú mellékletben meghatározott beosztásokban szolgálatot teljesítõk szolgálati idejét akkor lehet 1,2-szeresen számítani, ha az egészségkárosító kockázatok között töltött szolgálatteljesítési idejük eléri a 23. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket.

(2) A Hszt. 329. § (1) bekezdésének c) pontja alkalmazása szempontjából a fogvatartottakkal közvetlenül, folyamatosan foglalkozók, a fogvatartottak befogadását, õrzését, elõállítását, felügyeletét, nevelését, foglalkoztatását és egészségügyi ellátását végzõk.

(3) Ha a hivatásos állomány Hszt. 329. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja alá esõ, veszélyes beosztást betöltõ tagjának szolgálati idejét a korábbi szabályok szerint kedvezményesen számították, azt a Hszt. hatálybalépését követõen is kedvezményes szolgálati idõnek kell tekinteni.

(4) A hivatásos állomány (3) bekezdés alá nem tartozó tagjának azt a szolgálati idejét lehet a Hszt. 329. §-a (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontja alapján kedvezményesen számítani, amelyet a Hszt. hatálybalépésétõl töltött a hivatkozott pontokban meghatározott beosztásban.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a Hszt. 329. § (1) bekezdés c) pontja alapján 2009. december 31-én a szolgálati idõ kedvezményes számítására jogosító szolgálati beosztás betöltésén alapuló jogosultságra tekintettel a szolgálati idõ a kedvezményes számításra jogosító beosztás betöltéséig, de legfeljebb 2011. december 31-ig számítható kedvezményesen.

(6) A szolgálati idõ kedvezményesen csak egy jogcímen számítható.

(7) A 38. §, 38/A. § és 54. § szerinti illetménypótlékban részesülõk szolgálati ideje a Hszt. 329. § (1) bekezdés c) pontja alapján 2006. január 1-jétõl a szolgálati idõ a kedvezményes számításra jogosító beosztás betöltéséig, de legfeljebb 2011. december 31-ig számítható kedvezményesen.

25/A. § E rendelet alkalmazásában a Hszt. 92. §-a (1) bekezdésének a) pontja, továbbá a 329. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti föld alatti létesítménynek az olyan önálló, zárt terû építmény vagy építménynek az a része minõsül, amely teljes egészében a földfelszín alatt helyezkedik el, a levegõ páratartalmát, összetételét mesterséges úton állítják elõ vagy biztosítják, és a munkavégzéshez szükséges fény kizárólag mesterséges megvilágítással biztosítható.

[A Hszt. 342. §-a (1) bekezdésének c) pontjához]

Vezetõi munkakörökbe és beosztási kategóriákba történõ besorolás

26. § (1) A szolgálati beosztások kategóriába sorolásánál az alapbeosztások kategóriába sorolását kell viszonyítási alapnak tekinteni.

(2) A fegyveres szervek - ide nem értve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt - alapbeosztásainak kategóriába sorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

27. § (1) A beosztások beosztási kategóriájának a meghatározásánál az adott beosztás szintjét, a beosztások ellátásával együttjáró feladatot, felelõsséget és hatáskört (országos, középirányító, helyi stb.), a beosztás ellátásához megkövetelt iskolai végzettséget (szakképesítést), a beosztást betöltõ személy szolgálati, illetõleg szakmai alárendeltségébe tartozó szervezetek számát, azok alaprendeltetését, létszámát, valamint a technikai eszközei mennyiségét és értékét, illetõleg egyéb, alapvetõen fontos szempontokat kell figyelembe venni.

(2) Az alapbeosztások körébe nem tartozó, de azokkal azonosnak tekintendõ szolgálati beosztásokat az alapbeosztások megfelelõ kategóriájába kell besorolni.

(3) A beosztások beosztási kategóriákba történõ besorolásánál biztosítani kell, hogy azok szervezeti szintje, az alá- és fölérendeltség lehetõleg egy beosztási kategóriakülönbséggel kifejezõdjön.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja az I-V. beosztási kategóriába sorolt beosztásban 10 évet eltöltött és kiválóan alkalmas minõsítésû, egy beosztási kategóriával elõbbre sorolható.

27/A. § (1) A Hszt. XIX/A. fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél vezetõi munkakörnek csak a Hszt. 245/H. §-ának (2) és (3) bekezdéseiben felsorolt szintû és a fegyveres szervet irányító minisztérium szerveinél, valamint a fegyveres szerv vagy valamely szervezeti egysége vezetésére, illetve egyéb vezetõi, irányítói, valamint külföldön teljesítendõ szolgálati feladatra létrehozott szolgálati beosztások minõsülhetnek. E fegyveres szerveknél egyéb szervezeti egység (alegység) vezetésére, továbbá az egyéb beosztotti munkakörre létrehozott szolgálati beosztásokat a Hszt. 6/A. számú mellékletében meghatározott beosztási kategóriákba kell besorolni.

(2) Az (1) bekezdés alá tartozó szerveknél, valamint az irányításukat végzõ minisztériumok szerveinél rendszeresített hivatásos vezetõi munkakörök alapbesorolását, azok betöltéséhez elõírt képesítési követelményeket és az abban elérhetõ legmagasabb rendfokozatot a 2/A. számú melléklet, az egyéb szolgálati beosztások alapkategóriáit és azok alapbesorolását a 2/B. számú melléklet tartalmazza. Az alapbesorolás, illetve az alapkategóriák alapján a miniszter határozza meg az egyes vezetõi munkakörök és egyéb szolgálati beosztások besorolását.

(3) Azt a hivatásos állományút, aki a rendelet hatálybalépésekor az (1) bekezdésben meghatározott vezetõi munkakört lát el, és nem rendelkezik a 2/A. számú mellékletben elõírt képesítési követelménnyel, beosztása betöltéséig, amennyiben a korábbi képesítési követelményének megfelelt, továbbra is a képesítési követelményeknek megfeleltnek kell tekinteni.

(4) A fegyveres szervet irányító miniszter a 2/A. számú mellékletben meghatározott egyetemi végzettség képesítési követelménye alól felmentést adhat annak, aki fõiskolai végzettséggel, szakirányú felsõfokú végzettséggel, legalább 15 éves szolgálati viszonnyal és legalább 5 éves vezetõi gyakorlattal rendelkezik.

27/B. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál rendszeresített szolgálati beosztások tekintetében a 26-27. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztási kategória megegyezik a NAV tv. szerinti besorolási fokozattal. Ennek megfelelõen a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál rendszeresített szolgálati beosztásokat a NAV tv. szerinti besorolási fokozatokba kell besorolni.

(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának magasabb besorolási fokozatba történõ sorolására a NAV tv. rendelkezései az irányadóak.

(3) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal alapbeosztásainak besorolási fokozatba sorolását a 2/C. számú melléklet tartalmazza.

(A Hszt. 104., 254., 293., 306. és 322. §-ához)

Illetménypótlék

28. § (1) A hivatásos állomány tagja akkor jogosult a Hszt.-ben meghatározott illetménypótlékra, ha olyan beosztást tölt be, amely az átlagosnál nagyobb veszéllyel vagy fokozott igénybevétellel, illetve többletkövetelmények teljesítésével jár, továbbá, ha az átlagosnál kedvezõtlenebb körülmények elviselésére kényszerül, és ezeket a követelményeket és körülményeket a beosztási illetményben nem lehet elismerni.

(2) Az illetménypótlék a hivatásos állomány tagjának a pótlékra jogosító szolgálati tevékenység tényleges kifejtésének, illetve a beosztás betöltésének idejére jár.

(3) Az egy hónapra számított illetménypótlékok esetében, ha a hivatásos állomány tagja az adott hónapban bármely oknál fogva a munkanapok felénél többet távol van, számára csak az idõarányos rész folyósítható.

Szolgálati idõpótlék

28/A. § (1) A Hszt. 100/A. §-ában meghatározott szolgálati idõpótlék a törvény hatálya alá tartozó fegyveres szervek minden hivatásos és szerzõdéses állományú tagját - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állománya kivételével - megilleti, függetlenül a ténylegesen ellátott beosztástól, munkakörtõl.

(2) A szolgálati idõpótlék az egyes fokozatokhoz tartozó szolgálati idõ betöltését követõ naptól esedékes.

Idegennyelv-tudási pótlék

29. § A nyelvtanárnak, tolmácsnak és fordítónak csak olyan nyelvtudás után fizethetõ nyelvtudási pótlék, amelynek ismerete a beosztás betöltésének nem feltétele.

Repülési pótlék

30. § Repülési, repülõgép-vezetõi pótlékra az a repülõgép- (helikopter-)vezetõ és hajózó személyzet tagja jogosult, aki a repülési terv alapján, illetve a beosztásával összefüggõ, a repülési naplóba bejegyzett repülési feladatot hajtott végre.

Repülõgép berepülési pótlék

31. § Repülõgép berepülési pótlék jár annak a repülõgép- (helikopter-)vezetõnek és hajózó személyzet tagjának, aki a repülõgépet (helikoptert) a szállító féltõl történt mûszaki átvétele után, valamint gyári javítás, idõszakos vizsga, csapatjavítás, hajtómûcsere alkalmából, illetõleg bonyolult meghibásodás légi kivizsgálása esetén berepüli.

Ejtõernyõs ugrási pótlék

32. § Ejtõernyõs ugrási pótlékra jogosult, akinek az ejtõernyõs ugrás a beosztása ellátásával együtt jár.

Ejtõernyõ beugrási pótlék

33. § Ejtõernyõ beugrási pótlék annak jár, aki új vagy nagyjavított (újjáépített) ejtõernyõ beugrását végzi.

Tûzszerészpótlék

34. § Tûzszerészpótlékra jogosult, aki aknazár telepítését, elaknásított terület, illetõleg lõszer, robbanóanyag (robbanótest) felkutatását, mentesítését, hatástalanítását, lõtér lövészet utáni mentesítését végzi, vagy robbantási feladatot hajt végre.

Búvárpótlék

35. § Búvárpótlékra jogosult, aki búvár beosztást tölt be, és búvárfeladatot teljesít. Víz alatti tûzszerész tevékenység esetén tûzszerészpótlék is jár.

Fokozottan veszélyes beosztás pótléka

36. § A Hszt. 254. §-a (2) bekezdés a) pont 10. alpontja, valamint a 322. § (1) bekezdés szerinti veszélyességi pótlék szempontjából az 1. számú melléklet 1-3. és 8. pontjaiban meghatározott egészségkárosító kockázatok közötti munkával járó beosztásban szolgálatot teljesítõt az illetménypótlék havonta akkor illeti meg, ha az egészségkárosító kockázatok között töltött ideje eléri a 23. § (1) bekezdésében meghatározott idõtartamot.

37. § A büntetés-végrehajtási szervezetnél a Hszt. 306. §-a szempontjából fokozottan veszélyes beosztást látnak el azok, akik különleges biztonságú, illetve hosszúidõs speciális rezsim körletre vagy különleges biztonságú zárkához, vagy HIV-pozitív fogva tartottak körletére vannak beosztva, vagy az Igazságügyi Megfigyelõ és Elmegyógyító Intézetben a közvetlen betegellátásban teljesítenek szolgálatot.

Veszélyes katasztrófavédelmi és tûzoltói beosztás pótléka

37/A. § (1) A Hszt. 254. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti veszélyes tûzoltói beosztás pótlékra havonta az jogosult, aki a katasztrófavédelem állami szerveinél, továbbá a hivatásos önkormányzati tûzoltóságoknál váltásos szolgálati rendben olyan tûzoltó szolgálati beosztást tölt be, amelynek ellátása tûzoltásban, mûszaki mentésben való közvetlen (helyszíni) részvétellel együtt jár.

(2) A Hszt. 254. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti veszélyes katasztrófavédelmi beosztás pótlékra havonta az jogosult, aki a katasztrófavédelem állami szerveinél olyan szolgálati beosztást tölt be, amelynek ellátása a katasztrófaelhárításban való közvetlen (helyszíni) részvétellel együtt jár.

(3) Aki az (1) és (2) bekezdés alapján illetménypótlékban részesül, az egyidejûleg a 36. § szerinti fokozottan veszélyes beosztás pótlékra, illetve a 37/B. § szerinti egyéb veszélyességi pótlékra nem jogosult.

(4) A veszélyes katasztrófavédelmi beosztás pótlékra jogosító, a miniszter által rendeletben meghatározott szolgálati beosztásokat, az adott szerv szervezési állománytáblázatában kell megjelölni.

Egyéb veszélyességi pótlék

37/B. § A Hszt. 254. §-a (2) bekezdésének c) pontja szempontjából egyéb veszélyességi pótlékra jogosult:

a) a rendõrségi fogdák õrszemélyzete és a fogva tartottakat kísérõ szolgálatot ellátók,

b) a rendõrségnél az õrzött szálláson õrizetben lévõk körletébe beosztott,

c) aki a katasztrófavédelem állami szerveinél és a hivatásos önkormányzati tûzoltóságoknál olyan, a 37/A. § alá nem tartozó szolgálatot lát el, amelynek teljesítése az 1. számú melléklet 1-3. és 8. pontjaiban meghatározott egészségkárosító kockázatok vállalásával együtt jár és egyébként nem jogosult a 36. §, valamint a 37/A. § szerinti pótlékra.

Közterületi pótlék

38. § (1) Közterületi pótlékra jogosult a rendõrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja - kivéve, ha nyomozói, illetve határrendészeti pótlékban részesül vagy folyamatos ügyeleti és igazgatásrendészeti szolgálat ellátására szervezett beosztást tölt be -, ha az alapfeladatok ellátására szervezett szolgálati beosztásokban kinevezéssel, megbízással vagy vezényléssel végrehajtói feladatokat lát el.

(2) A közterületi pótlékra jogosultak körét az illetékes miniszter rendeletben határozza meg, a pótlékra jogosító szolgálati beosztásokat, az adott szerv szervezési állománytáblázatában kell megjelölni.

Határrendészeti pótlék

38/A. § (1) Határrendészeti pótlékra jogosult a rendõrség hivatásos állományú tagja - kivéve, ha nyomozói, illetve közterületi pótlékban részesül, vagy folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztást tölt be - ha az alapfeladatok ellátására szervezett szolgálati beosztásokban kinevezéssel, megbízással vagy vezényléssel határrendészeti végrehajtói feladatokat lát el.

(2) A határrendészeti pótlékra jogosító, a miniszter által rendeletben meghatározott szolgálati beosztásokat, az adott szerv szervezési állománytáblázatában kell megjelölni.

Õrzési pótlék

38/B. § A Hszt. 306. §-ában meghatározott õrzési pótlékra jogosult a büntetés-végrehajtási szervezet zászlós és tiszthelyettes állománycsoportú tagja, ha a fogva tartottakkal közvetlen és folyamatosan foglalkozó szolgálati beosztást tölt be.

Ügyeleti pótlék (díj)

39. § Ügyeleti pótlékra (díjra) jogosult - a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban szolgálatot teljesítõk kivételével -, aki szolgálatvezénylés alapján ügyeleti szolgálatot lát el. Nem jár ügyeleti pótlék (díj) azért a szolgálatért, amelyért más címen illetékes pótlék (díjazás) (éjszakai, orvosi stb.).

Orvosi ügyeleti díj

40. § A kórházban, rehabilitációs intézetben és a külön meghatározott rendelõkben teljesített orvosi ügyeletért az orvosoknak, egészségügyi tiszteknek, zászlósoknak és tiszthelyetteseknek orvosi ügyeleti díj jár.

Készenléti pótlék (díj)

41. § Készenléti pótlékra jogosult, aki szolgálati vezénylés alapján, szolgálati idõn kívül szolgálatképes állapotban az elöljárója rendelkezése szerinti elérhetõ - szolgálati helyen kívüli - helyen köteles tartózkodni, ahonnan szolgálati feladatra bármikor igénybe vehetõ. A készenléti pótlékban részesülõ éjszakai és délutáni pótlékra nem jogosult. Nem minõsül e § alkalmazásában készenlétnek a Hszt. 16. §-ának (1) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítése.

Gépkocsivezetõi, gépjármûvezetõi pótlék

42. § (1)

(2) Különleges gépjármûvezetõi pótlékra az a gépkocsivezetõ jogosult, aki a fegyveres szervnél rendszeresített különleges gépjármûvet vezet.

(3) Gépjármûvezetõi pótlékra jogosult, aki

a) a beosztásából adódó feladatok ellátása során szolgálati gépkocsit rendszeresen vezet, és ezáltal külön gépjármûvezetõ foglalkoztatása szükségtelen;

b) gépkocsivezetõként a fegyveres szerv jelzésével és megkülönbözetõ jelzéssel ellátott gépjármûvet vezet.

(4) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál gépjármûvezetõi pótlékra kizárólag az jogosult, aki gépkocsivezetõként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jelzésével és megkülönböztetõ jelzéssel ellátott gépjármûvet vezet.

43. §

44. §

Díszelgési pótlék

45. § (1) A társadalmi, állami ünnepeken és más alkalmakkor díszelgésben rendszeresen részt vevõk díszelgési pótlékra jogosultak. Díszelgési pótlékra jogosult az is, aki ténylegesen díszõri feladatokat lát el.

(2) A pótlékra jogosultak körére vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet tartalmazza.

Zenekari pótlék

46. § Zenekari pótlékra jogosult, akit állományparancsban a zenekar állományába vezetõnek vagy zenésznek kineveztek, és zeneszolgáltatási tevékenységet rendszeresen végez.

47. §

Osztálybasorolási pótlék

48. § Osztálybasorolási pótlékra jogosultak a meghatározott beosztásokban haditechnikai eszközöket közvetlenül kezelõk, vezetõk, ha az osztályos szintekre elõírt elméleti és gyakorlati követelményeket teljesítik. Osztálybasorolási pótlékon felül az aranykoszorús elsõ osztályú követelményeknek eleget tevõk részére aranykoszorús kiegészítõ pótlék jár.

49. §

Különleges bevetési pótlék

50. § (1) A különleges bevetési pótlék a különlegesen veszélyes szolgálati feladatok ellentételezésére, továbbá e feladatok végrehajtásához szükséges folyamatos intenzív felkészülés ösztönzésére szolgál, kizárólag az ilyen jellegû tevékenységet közvetlenül ellátó állomány részére.

(2) A pótlékra jogosultak körére vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet tartalmazza.

Lovasjárõri pótlék

51. § (1) Lovasjárõri pótlék illeti meg azt, aki a szolgálati állattal folyamatosan foglalkozik, arról rendszeresen gondoskodik (eteti, ápolja, szolgálatra felkészíti, gyakoroltatja), és lovasjárõri feladatot lát el.

(2) Pótlékra jogosult a kiképzésben részt vevõ hivatásos állományú szakoktató (belovagló, tanár) valamint a lovas parancsnoka is, amennyiben a beosztásához szolgálati állatot ténylegesen rendszeresítettek.

Kutyavezetõi pótlék

52. § (1) Kutyavezetõi pótlékra jogosult, aki szolgálati kutyával folyamatosan foglalkozik, arról gondoskodik (eteti, ápolja, szolgálatra felkészíti, gyakoroltatja), és vele szolgálati tevékenységet lát el.

(2) Pótlékra jogosult a kiképzésben részt vevõ hivatásos állományú szakoktató (kiképzõ, tanár), valamint a kutyavezetõ parancsnoka is, amennyiben beosztásához szolgálati állatot ténylegesen rendszeresítettek.

Hajóvezetõi pótlék

53. § Hajóvezetõi pótlékra az jogosult, aki hajóvezetõi, gépüzemvezetõi vagy vízijármû parancsnoki beosztásban teljesít szolgálatot.

Nyomozói pótlék

54. § (1) Nyomozói pótlékra jogosult, aki beosztása ellátása során bûnügyi megelõzõ és felderítõ tevékenységet folytat.

(2) A pótlékra jogosító beosztásokat miniszteri rendelet tartalmazza.

Éjszakai pótlék

55. § (1) Éjszakai pótlékra az jogosult, aki vezényléses vagy váltásos szolgálati idõrendszerben este 22 óra és reggel 6 óra között látja el szolgálati feladatát.

(2) Szolgálatszervezési érdekbõl az (1) bekezdéstõl eltérõen megállapított idõbeosztás esetén, amennyiben a szolgálatteljesítési idõ legalább 50%-a este 22 óra és reggel 6 óra közé esik, a pótlék a szolgálatteljesítés teljes idõtartamára jár. Amennyiben a hivatkozott mérték az 50%-ot nem éri el, úgy a pótlék csak az (1) bekezdésben meghatározott idõtartam alatt teljesített szolgálat után jár.

(3) A havonta folyósítandó éjszakai pótlék annak jár, aki a szolgálatát munkaköri kötelességénél fogva éjszaka teljesíti.

Délutáni pótlék

56. § (1) Délutáni pótlékra az jogosult, aki vezényléses vagy váltásos szolgálati idõrendszerben délután 14 óra és este 22 óra között látja el szolgálati feladatát.

(2) Szolgálatszervezési érdekbõl az (1) bekezdéstõl eltérõen megállapított idõbeosztás esetén, amennyiben a szolgálatteljesítési idõ legalább 50%-a délután 14 óra és este 22 óra közé esik, a pótlék a szolgálatteljesítés teljes idõtartamára jár. Amennyiben a hivatkozott mérték az 50%-ot nem éri el, úgy a pótlék csak az (1) bekezdésben meghatározott idõtartam alatt teljesített szolgálat után jár.

Akció szolgálati pótlék

57. § Akció szolgálati pótlékra az jogosult, aki az állományilletékes parancsnok által szolgálati feladat végrehajtása érdekében elrendelt országos vagy területi akcióban, illetõleg különleges szolgálati feladatban vesz részt.

Személyi pótlék

58. § Személyi pótlék engedélyezhetõ, ha a szolgálat ellátása az átlagosnál lényegesen kedvezõtlenebb körülmények között vagy a hivatali és vezényléses munkarendtõl eltérõ munkarendben történik, illetõleg speciális szakismeretet igénylõ többletfeladattal jár.

59. §

Utasforgalmi pótlék

60. §

Szemle pótlék

61. §

Képviseleti pótlék

62. §

Pénzkezelõi pótlék

63. § Pénzkezelõi pótlékot a hivatásos állomány tagjának akkor kell folyósítani, ha munkaköri kötelességénél fogva vagy azon kívül rendszeresen pénzt, illetve pénzhelyettesítõ eszközt kezel.

A pótlékok és kedvezmények nyilvántartása és megállapítása

64. § (1) A 22. §-ban meghatározott fokozottan veszélyes beosztásokról, a beosztást betöltõ hivatásos állomány tagjáról, a veszélyes körülmények között végzett tevékenység idõtartamáról és az alkalmazott munkaszervezés rendjérõl a szervezeti egységnél folyamatos nyilvántartást kell vezetni. Hasonlóan kell nyilvántartani minden illetménypótlékra jogosító beosztást és tevékenységet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján az állományilletékes parancsnok parancsban intézkedik a kedvezményekrõl, illetve a pótlékok kifizetésérõl.

Vegyes rendelkezések

65-66/A. §

67. § (1) A Hszt. 2. § e) pontjában meghatározott vezetõk és helyetteseik, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke és helyettesei (a továbbiakban együtt: vezetõ) vezetõi juttatásokra jogosultak, e jogosultságuk a vezetõi megbízatásuk idõtartamára áll fenn.

(2) A juttatások költségvetési fedezetét annak a szervezetnek a költségvetésébõl kell biztosítani, amelyben a jogosult vezetõ a megbízatásából adódó feladatait teljesíti.

(3) A vezetõ részére hivatali lakás használatát lehet biztosítani, ha - a vele közös háztartásban élõ házastársa (élettársa, bejegyzett élettársa) lakásviszonyait is figyelembe véve - Budapesten vagy közvetlen vonzáskörzetében megfelelõ lakással nem rendelkezik.

(4) A hivatali lakással való ellátás keretében használt lakás a jogosult részére nem idegeníthetõ el, a lakásra vonatkozó tartási szerzõdéshez hozzájárulás nem adható, illetõleg a jogosult halála esetén a bérleti jogviszony nem folytatható.

(5) Ha a hivatali lakás használatára jogosult vezetõ hivatali lakásra nem tart igényt, kérelmére lakásfenntartási térítést kell részére fizetni.

(6) A lakásfenntartási térítés iránti kérelmet írásban kell elõterjeszteni a munkáltatói jogkör gyakorlójánál, aki gondoskodik az igényjogosultság feltételeinek ellenõrzésérõl.

(7) A lakásfenntartási térítés havi összege a budapesti (vonzáskörzeti) lakásmegoldással összefüggésben felmerült, számlával igazolt lakbérnek megfelelõ összeg, legfeljebb azonban a köztisztviselõi illetményalap hatszorosa. A lakásfenntartási térítés egy összegben, havonta utólag, a tárgyhót követõ hónap 15. napjáig esedékes.

(8) Ha a külföldre utazás repülõgéppel történik, Európán belüli utazásnál „turista”, a négy óra repülési idõt meghaladó tengerentúli utazásnál, illetõleg más hosszú távú járatoknál magasabb komfortosztálynak megfelelõ árú repülõjegy vásárolható a vezetõ részére. Vonattal történõ utazás esetén a vezetõ elsõ osztályt vehet igénybe.

(9) A vezetõ hivatalos külföldre utazás és külföldrõl történõ hazautazás esetén, illetõleg külföldi állami vezetõk vagy a fogadóval azonos szintû vezetõ fogadása (kísérése) céljából jogosult a kormányváró-helyiségek használatára, továbbá jogosult diplomata útlevélre. Magáncélú utazás esetén a kormányváró használata, illetve a diplomata útlevél nem illeti meg.

(10) A szervezetet felügyelõ vagy irányító miniszter - a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter egyetértését követõen - belsõ szabályzatban állapítja meg a felügyelete vagy irányítása alá tartozó szerv állományába tartozó vezetõ számára biztosított rádiótelefon- és internet-használati jogosultság részletes szabályait.

(11) A vezetõt személyes gépkocsi-használat illeti meg. A személyes gépkocsi-használat keretében biztosított személygépkocsi - amely legfeljebb felsõ középkategóriájú (8. kategória) lehet - hivatalos és magáncélú utazásra egyaránt igénybe vehetõ. A személygépkocsi menetlevél nélkül, érvényes forgalmi engedéllyel vehet részt a közúti forgalomban.

(12) A vezetõ jogosult a Kormány központi üdülõjének használatára. Az üdülõt az igényjogosulttal együtt üdülõ házastársa (élettársa, bejegyzett élettársa), gyermeke, gyermekének házastársa, továbbá szülõje és unokája is igénybe veheti.

(13) Az országos parancsnok és helyettese, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke és elnökhelyettese szolgálati igazolványának felmutatásával a közigazgatás valamennyi szervéhez, továbbá az államhatalmi szervekhez és a közintézményekhez beléphet. A rendvédelmi szerv országos parancsnoka és helyettese, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke és elnökhelyettese más rendvédelmi szerv vagy a Magyar Honvédség mûködésére szolgáló területére a feladatkörrel rendelkezõ miniszter által szabályozott módon léphet be.

68. § E rendelet 1996. szeptember 1-jén lép hatályba.