A BÉT 2011. március 4-én megtartott soros ülésén megvitatott kérdésekrõl az alábbi témaköröket érintõen tájékoztatom tagságunkat.

-     A Szakszervezetek döbbenettel értesültek arról, hogy a kormány mindenféle elõzetes egyeztetés és hatástanulmány nélkül egyetlen tollvonással eltörölné a hivatásos állomány öregségi nyugdíjkorhatár alatti életkorban történõ szolgálati nyugállományba vonulásának lehetõségét. Álláspontjuk szerint a rendvédelem területén foglalkoztatott állományt a fejlett világ országaiban nem érdemtelen kegyként illeti meg szinte mindenhol egyöntetûen a korkedvezmény, hanem ezért mert a társadalom ez által ismeri el a hivatásos szolgálattal járó fokozott fizikai és pszichikai megterhelést. A szervezett fokozott igénybevétele mellett az általánosnál alacsonyabb életkorban való nyugállományba vonulás lehetõségével ellentételezik a hivatásos állomány állampolgári jogainak korlátozását és a civil szféra munkavállalóihoz képest jóval szigorúbb munkavégzési követelmények és kötelezettségek teljesítését. A jelenleg hivatásos állományban lévõk mindezeket a többletterheket annak tudtában vállalták felszerelésükkor, hogy pályafutásuk végén élhetnek a korkedvezményes nyugállományba vonulás lehetõségével, ezért e szerzett jog megvonását az Szakszervezetek megengedhetetlennek tartják! Véleményük szerint ilyen feltételek mellett a fiatal állomány pályán maradása is kétségessé válik, ami a remélt haszonnál jóval nagyobb kiadásokat eredményezhet a költségvetés számára.
Az elõzõ években szinte minden kedvezményt elvettek már a hivatásos állománytól, így lényegében csak a nyugdíjkedvezmény maradt, ezért abból engedni nem tudnak!
A szolgálati nyugdíj rendszerének megszüntetésére vonatkozó tervek megvalósításával szemben az Szakszervezetek készek minden törvényes eszközt igénybe venni, a demonstrációtól kezdve a nemzetközi kapcsolatok mozgósításáig!

-     A szakszervezetek egyhangúlag elfogadhatatlannak minõsítették azt, hogy a minisztérium tavalyi évben tett ígéretével ellentétben egyoldalúan nyúl bele a nyugdíjak jövõbeni alakulását érintõ kérdésbe.

-    A szakszervezeti oldal a Rendvédelmi Szervek Érdekvédelmi Fóruma (RÉF) jövõ hétre, soron kívül történõ összehívását kezdeményezte.

A minisztérium képviseletében Dr. Eiselt György helyettes államtitkár úr és Zsinka András fõosztályvezetõ úr is hangsúlyozta, hogy a nyugdíjrendszer megváltoztatását érintõen csak elõzetes kormányzati bejelentés történt, annak részletei még nem ismertek. Az egyes szervezetek sajátosságaihoz igazodó specialitásokat még ki kell dolgozni, amely tekintetben a kormányzati terv feladatokat és határidõket ír elõ a felelõs szervezetek számára.

A minisztériumi ígéret szerint a tárgykör a RÉF ülés napirendjét is képezi, ezért a fórum kibõvített keretek között (a honvéd szakszervezet részvételével) kerül megtartásra, várhatóan 2011. március 25-én.

-    A szakszervezeti oldal kérdése: megfelel-e a valóságnak a médiában megjelent azon hír, amely szerint rövid idõn belül felfüggesztik a nyugdíjba vonulás lehetõségét.

Zsinka András fõosztályvezetõ úr elmondása szerint a minisztérium ezzel kapcsolatban információval nem rendelkezik, ezért erre nyilatkozni nem tudnak.

Hivatásos, közalkalmazott, kormánytisztviselõ, munkavállaló helyi utazási bérlete

-    A rendõröket képviselõ  szakszervezet felvetése.  „A budapesti hivatásos állomány február közepei bérletellátást követõen haladéktalanul, majd a BÉT ülés elõtt ismételten jeleztük a minisztérium vezetése felé, hogy elfogadhatatlannak és jogsértõnek tartjuk a bérletellátás tekintetében munkáltatói részrõl megnyilvánuló különbségtételt, amely a nem hivatásos állományúak, és meghatározóan a legalacsonyabb jövedelmû réteg irányában nyilvánul meg. A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya ugyanis valamennyi foglalkoztatási jogviszonyban állóra kiterjed, ezért nem tartjuk elfogadhatónak a felsõ vezetés törvényi akadályokra történõ hivatkozását. A negatív diszkrimináció emellett a vidék és fõváros viszonylatában is fennáll, mivel számos vidéki szolgálati helyen a közalkalmazottak ingyenes utazását a munkáltatók biztosítják.”

-    A Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete a BÉT ülését megelõzõen írásban fordult dr. Pintér Sándor miniszter úrhoz, amelyben kérdeztük: „Szakszervezetünk tagsága nevében kérdezem, hogy a Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóságra (továbbiakban:  HÖT)  vonatkoztatva,  a BM miért különbözteti meg a hivatásos állományunkat a többi szerv hivatásos állományával szemben,  miért különbözteti meg a hivatásostól eltérõ jogviszonyban foglalkoztatottakat, ha a helyi utazási bérletek kérdésében az adómenetes juttatások vonatkozásában kell állást foglalnia?”

Álláspontunk szerint feszültséget szül a hivatásos és hivatásos között, a hivatásos és a más foglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott állomány között ez a megkülönböztetés, nem beszélve arról, hogy ez a fajta eljárás az egyenlõ bánásmód alkotmányos követelményébe ütközik.

A Miniszter Úr megbízásából, Dr. Felkai László közigazgatási államtitkár az alábbi választ adta:  

„A Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete (FTSZ) részérõl dr. Pintér Sándor belügyminiszter úrhoz fenti tárgyban intézett megkeresésére - Miniszter Úr megbízásából - az alábbi választ adom.

A Belügyi Érdekegyeztetõ Tanács 2011. január 28-án megtartott ülésén miniszter úr ígéretet tett arra, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól soron kívül állásfoglalást kér a helyi közlekedési bérlet biztosíthatóságának kérdéskörében. Ez a legrövidebb idõn belül meg is történt.

A hatályos jogszabályi környezet valamint az állásfoglalás együttes ismeretében a minisztérium álláspontja az alábbiakban összegezhetõ

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.) 4. §-ának (2) bekezdése, valamint a Hszt. költségtérítésre vonatkozó 113. § (2) bekezdésének együttes alkalmazásával nyílt lehetõség a hivatásos állomány helyi közlekedési bérlettel történõ ellátására, azon személyek esetében, akiknek munkakörüknél fogva feladataik ellátásához tömegközlekedési eszköz igénybe vétele válhat szükségessé. A munkakör helyi közlekedési bérlet ingyenes juttatásának adómentességét megalapozó jellegének magából a munkaköri leírásból, vagy belsõ szabályzatból egyértelmûen ki kell tûnnie.

Jelen jogszabályi környezet a fentiek alkalmazását kizárólag a szolgálati jogviszonyban álló - az elõzõekben meghatározott munkakörökben tevékenykedõ - foglalkoztatottak részére teszi lehetõvé, így a helyi közlekedési bérlet biztosítása a kormánytisztviselõk, közalkalmazottak esetében az éves béren kívüli juttatások keretei között választható. Ez utóbbi esetében további megkötést tesz a Magyar Köztársaság 2011. költségvetésérõl szóló 2010. évi CLXIX. törvény 59. § (3) bekezdése, amely meghatározza, hogy a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria kerete (béren kívüli választható juttatása) 2011. évben nem haladhatja meg a bruttó 200.000 forintot.

A hivatásos önkormányzati tûzoltóság béren kívüli juttatásáról a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-ának (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter rendeletben szabályozza a választható juttatás éves összegét, a választható természetbeni juttatások fajtáit, mértékét, valamint kifizetésének rendjét és módját. Ez a rendelet - az e tárgyban készülõ új BM rendelet megalkotásáig - a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok hivatásos állománya választható természetbeni juttatásainak fajtáiról, mértékérõl, kifizetésének rendjérõl és módjáról szóló 2/2010.(I.22.) ÖM rendelet.

Az FTSZ levelében kihangsúlyozta, hogy a Hszt. rendelkezései alapján a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok is a rendvédelmi szervek körébe tartoznak, amely megállapítás helytálló. Esetünkben azonban egy speciális kettõs munkáltatói jogkör érvényesül, azáltal, hogy a tûzoltóság fenntartója az adott települési önkormányzat.

Erre figyelemmel a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI: törvény (a továbbiakban: Ttv.) 41. §-ának (2) bekezdése alapján a hivatásos önkormányzati tûzoltóság mûködésének és fenntartásának költségeit a központi költségvetés az illetékes önkormányzat útján normatív hozzájárulásként, a létesítés, a fejlesztés és a felújítás költségeit pályázati formában a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter által vezetett minisztérium útján biztosítja.

A fentiek alapján álláspontom szerint a Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság helyi utazási bérletét a hatályos rendelkezések alapján költségvetési normatív támogatásból, vagy ha erre nem áll rendelkezésre fedezet, akkor a fenntartó önkormányzat pénzeszközeibõl lehetséges fedezni. A munkáltató döntésétõl függ, hogy a tûzoltó munkakört olyannak minõsíti-e, amely a fentebb részletezett NAV állásfoglalásnak megfelel, vagy a helyi utazási bérletet cafetéria keretében biztosítja.

Budapest, 2011. március 2.

Üdvözlettel:

Dr. Felkai László” 


Dr. Eiselt György úr,  a BM szabályozási és koordinációs helyettes államtitkára, az ülésen, az eltérõ törvényi szabályozásra hivatkozott a bérletellátás tekintetében tapasztalt eltérõ eljárást illetõen. Helyettes államtitkár úr tájékoztatása szerint a kérdéskörben az adóhatósággal (NAV) is egyeztettek, melynek eredményeként az az álláspont fogalmazódott meg, hogy a hivatásos szolgálati jogviszonyban állók jogosultsága elsõdlegesen a Hszt.-bõl ered, és ahhoz a személyi jövedelemadóról szóló törvény hivatkozott rendelkezése csak közvetve kapcsolódik, amely szerint ily módon a bérlettámogatás nem minõsül pénzbeli bevételnek, így a cafetéria kereten felül adható az érintettek számára. A Hszt. 113. § (2) bekezdése szerint ugyanis „A munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet a hivatásos állomány tagja részére biztosítható." A minisztérium álláspontja szerint a hivatásos állomány tekintetében fennálló törvényi feltételek a más foglalkoztatási jogviszonyban állók vonatkozásában nem állnak fenn, ezért részükre nincs törvényes lehetõség a bérlet juttatás biztosítására.

Zsinka András úr tájékoztatása szerint a minisztérium - a munkavállalói oldal kezdeményezésére - valamennyi rendvédelmi szervre kiterjedõen megvizsgálja az öregségi, illetve elõrehozott öregségi nyugdíjjogosultságot szerzett közalkalmazottak jogviszony megszüntetésének, illetve a fizetési fokozatban történõ soros elõresorolások jelenlegi gyakorlatát. Az elõbbi esetben felmentéssel, vagy más címen kerül sor a jogviszony megszüntetésére, az utóbbi esetben pedig, hogy ahhoz kapcsolódik-e és milyen összegû illetményemelés.

Semmisségi törvény

-  A munkavállalói oldal felkérte a minisztériumot, hogy foglaljon állást a semmisségi törvényt érintõen.

Dr. Eiselt György úr hangsúlyozta, hogy a minisztérium része a kormánynak, amely az indítványt megszavazta, illetve egy már eldöntött kérdésrõl van szó, amivel kapcsolatban a BM se pro, se kontra nem tud állást foglalni.

Egészségügyi ellátás helyzete

Az ÁEK megbízott fõigazgatója, Dr. Schandl László PhD. orvos ezredes, a BM igényjogosultak egészségügyi ellátásának aktuális kérdései körében az alábbiakról tájékoztatta a rendvédelmi érdekképviseleteket.

A hadrendbe állítás (az ÁEK NATO ellátási körbe kerülése) kérdése tekintetében hangsúlyozta, hogy kompetenciával a honvédelmi és a belügyminiszter rendelkezik, ezért pusztán az egészségügyi ellátás helyzetével kapcsolatban adott tájékoztatást. Az elõzõekhez kapcsolódva ugyanakkor azt azért hangsúlyozta, hogy az igényjogosult állomány egészségügyi ellátásán a hadrendi kérdések alakulása sem változtathat.

A munkavállalói oldal által kezdeményezett elõjegyzési rendszer megreformálása kérdésében azonban a megbízott fõigazgató partner, mivel valóban szerencsés lenne, ha a rendelkezésre álló idõpontok meghatározó hányada elsõdlegesen a rendvédelmi szervek igényjogosult állománya részére kerülnének biztosításra, ezért ennek elérésében közös fellépésre van szükség, és akkor az elképzelés megvalósítása garantált.

A Hévízi beutalás nehézkességét, pontosabban szólva a hosszú várakozást a megbízott fõigazgató azzal magyarázta, hogy a hévízi objektum az OEP-nél rehabilitációs intézetként van nyilvántartva, ezért a beutalást ennek biztosítása mellett kell megszervezni.

A megbízott fõigazgató az esetleges félreértések eloszlatása érdekében külön is hangsúlyozta, hogy az ÁEK egészségügyi ellátására vidéki illetékességû kollégák a fõvárosiakkal egyformán jogosultak, csak az igénybevétel céljából igazolniuk kell tudni az igényjogosultságot.

A fogászati ellátás körében felmerült kérdésekre válaszolva az ÁEK megbízott fõigazgatója tájékoztatta az érdekképviseleteket arról, hogy a fogászati ellátásban - mivel azt nem alapellátásként végzik - mindenki egyforma tarifa-szabás alapján részesülhet. A végösszeg attól különbözhet, hogy az egyes munkáltatók a fogászati ellátáshoz eltérõ költségtérítést biztosítanak. Hozzátette ugyanakkor, hogy közös célnak tekinti azt, hogy az ÁEK-ben teljes alapellátás valósuljon meg, a fogászati ellátásra is kiterjedõen

Ruházati szabályzat módosítása

-  A Szakszervezetek elfogadhatatlannak tartják, hogy a személyre szabott felszerelési cikkeket, illetve a saját pénzen vásárolt ruhadarabokat, amelyek a testületi jelleget sem tükrözik, úgy veszik le a kollégáktól leszereléskor, hogy annak pénzbeli kompenzációját sem biztosítják.

Dr. Eiselt György úr ígéretet tett a felvetésünkben foglaltak kivizsgálására.

Budapest, 2011. március 05.

Kiss József

FTSZ elnök