Kezdölap arrow Hírek arrow BÉT arrow BÉT jegyzőkönyv (2011.01.18.)
BÉT jegyzőkönyv (2011.01.18.)
2011. February 08.

JEGYZŐKÖNYV

a Belügyi Érdekegyeztető Tanács

2011. január 18-án megtartott üléséről

Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

… (felvétel eleje hiányzik) Az EU belügyi tanácsának az első ülése a héten lesz Gödöllőn, és ez az első eset, hogy mint magyar elnök, ő fogja vezetni az EU belügyi tanácsának az ülését. A BÉT ülést halasztani nem lehetett, mert van egy ügyrend, ami megmondja, hogy a rendkívüli összehívástól kezdve hány napon belül kell összehívni. Ezen a héten ő semmiképp se ér rá, ezért kerül így a mai napon ebben az összetételben sor a BÉT ülésre. A napirendi pontokat úgy tudom, hogy megkapták, a kérdésem az, hogy van-e valakinek kiegészítése a napirendi pontokhoz?


Powell Pál úr, elnök, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete:

Három napirend előtti kiegészítésem, kérdésem lenne, ha beleegyezik Államtitkár Úr. Az első, ami a rendvédelmi szervek dolgozóit nagymértékben érinti és érdekli, a miniszterelnök úr kijelentése a nyugdíjrendszer megreformálásával kapcsolatban, az a kijelentése, hogy semmiféle korkedvezményes nyugdíj az elkövetkező időszakban nem lehetséges Magyarországon. Szeretném megkérdezni, hogy ez a rendvédelmi szervekre is érthető, vagy esetleg itt kivétel lesz? Ez lenne az első kérdés, vagy felvetés.

A másik, belügyminiszter úrral én decemberben egyeztettem arról, hogy januárban a SZÉF búcsúülése összehívásra kerül, valamint már kezdeményeztük a RÉF összehívását, ennek a kettőnek az együtt történő megrendezésére valami konkrét időpontot szeretnénk szerezni.

A harmadik, hogy a polgári titkosszolgálatoknál a szociális keretnek a tervezése eddig a jutalomkeretnek a 15 %-a volt, amit TNM rendelet írt elő. Most jutalomkeretet nem lehet terveznünk, nagy problémát jelent a titkosszolgálatoknál, hogy szociális keretet nem lehet tervezni és felhasználni, sajnos a kollégáink rá vannak utalva erre, hogy ezt a lehetőséget is igénybe vegyék, ennek a megoldását szeretnénk kérni. Felmerült az, hogy a virtuális jutalomkeretnek a 15 %-a felhasználható-e erre, e tekintetben szeretnék kérni majd állásfoglalást.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Az első kérdésre az a válaszom, hogy nyugdíjügyben mit akar a miniszterelnök, nem tudjuk, vagy akkor pontosítom, én nem tudom, igazából akkor fogjuk megtudni, amikor a Gazdasági Minisztérium a koncepciót koordinációra bocsátja. Tehát akkor tudok többet. De most ettől függetlenül mondom, amit mondok, hogy azt, amivel tavaly júniusban indítottam, hogy a bér és a nyugdíj csak együtt megy, mert a Kormányprogramban így szerepel, azt függetlenül ettől a miniszterelnöki kijelentéstől, tartjuk továbbra is. Mint ahogy azt is mondtam a júniusi induláskor, hogy a nyugdíj az semmiképp sem az enyhítés irányába kell, hogy a belügyi szerveknél is elmozduljon. Tehát ezek a paraméterek. A bérfejlesztést – mint ahogy júniusban elmondtam – csak akkor tudjuk továbbvinni, ha a nyugdíjban viszont szigorítunk. Erre koncepció is készült, de arról – konkrétan visszatérve a kérdésére –, hogy a miniszterelnöki kijelentés mit takar, konkrét információm róla nincs.

Miniszter úr ígéretet tett arra, hogy egy búcsú SZÉF ülést tart. Amennyiben a kérdés úgy vetődik fel, hogy közös SZÉF és RÉF ülés, akkor azt mondom, hogy igen, ha a kérdés úgy vetődik fel, hogy januárban megtartható-e mind a kettő külön, azt mondom, hogy nem, mert azért néhány száz egyéb dolog is van, az EU elnökség, katasztrófák, és így tovább. Tehát amennyiben az az igény, hogy a kettőt együtt tartsuk, akkor azt felvállalom, hogy januárban kitűzetem a miniszter úrral az időpontot.


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

A nyugdíjkérdéshez: talán ez az oka annak, amit Ön mond, hogy még nem jött el az idő a nyugdíjrendszer tárgyalására, hogy kb. két-három éve nem történik meg a nyugdíjaknak a rögzítése, annak ellenére, hogy ez egy jogszabályi kötelezettség, és az illetőknek nem rögzítik a nyugdíjait.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Ilyen összefüggés nincs. Határozott véleménye a belügyi vezetésnek, nekem meg különösen, mint volt ügyésznek, hogy amit a jogszabály előír, azt meg kell tenni. Tehát, ha a jogszabály a konkrét személyre a konkrét rögzítést előírja, és a feltételek megvannak, ezt meg kell tenni, és ettől teljesen független, hogy egy jogi szabályozást módosítunk-e, és ha igen, milyen irányban. A kettő között okozati összefüggés nincs. Amennyiben úgy érzi, bárkinek konkrét felvetése van, vagy konkrét intézkedést bármely munkáltató elmulasztott, akkor kérem, és annak érdekében eljárunk.


Dávid Tibor úr, főtitkár-helyettes, Független Rendőr Szakszervezet:

„Egyebek” napirendi pontban szerettem volna felvetni, de mivel a Powell úr említette, a mai nap a Pintér belügyminiszter úrnak küldtünk egy átiratot, amiben kezdeményeztük a RÉF-nek az összehívását. Akkor vehetem ezt egy pozitív igennek, akkor ezt támogatják, és előbb-utóbb a munkarendbe bemegy? Köszönöm.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Szőke Irmát kérném meg, hogy válaszoljon.


Szőke Irma asszony, főosztályvezető, BM Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály:

Azt gondolom, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, illetve a titkosszolgálatok tekintetében annak rögzítése, hogy a korábbi jutalomkeret százalékában kerüljön a szociális juttatás megállapításra, gondolom nincs akadálya, mert a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll, gazdasági igazgató asszony bólogat is a felvetésre, és gondolom, hogy az ehhez szükséges szabályozás módosítását napirendre lehet tűzni soron kívül.


Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:

A nyugdíjjal kapcsolatban egy kérdésem lenne. Az 1,2-es szorzónak a köre, december 31-ével lejárt az 1,2-es szabályozása. Az iránt érdeklődnék, miniszter úr azt mondta a múltkor, hogy ez az ő álláspontja szerint 2011. december 31-ig ki lesz tolva, hogy erről megjelent-e valami miniszteri rendelet, hogy ezt hogy szabályozzák, vagy kormányrendelet, mert tudomásunk van arról, hogy egyes tűzoltóságokon nem számolják az 1,2-es szorzót január 1-jétől, mondván, hogy semmilyen szabályozás nincs arra, hogy ez meghosszabbításra került.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Ezt meghosszabbítottuk, nevezetesen az egyes rendészeti tárgyú törvények végrehajtásáról kiadtunk három kormányrendeletet, és az egyik kormányrendeletnek azt hiszem a vegyes rendelkezésében ezt január 1-jei hatállyal meghosszabbítottuk.



Powell Pál úr, elnök, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete:

Köszönöm a választ, és az együttes lebonyolítást akkor tudomásul vesszük a SZÉF és a RÉF tekintetében.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Egyéb nincs, tehát akkor rátérhetünk az első napirendre. A rendkívüli ülés összehívásának oka is volt, nevezetesen a legutóbbi BÉT ülésen miniszter úr ígéretet tett arra, hogy a cafetérián kívül mindenki részére a bérletet meg fogja vásárolni, és akkor ezzel kapcsolatban itt különböző munkáltatói levelezések voltak. Szóval a bérlet és a cafetéria viszonya, illetőleg mindezek viszonya a legutóbbi BÉT-en tett belügyminiszteri ígérethez, ugye, ha jól értem? Miután szerintem Tóth úr, igaz, hogy egy rövid levélben, de a lényeget jól artikulálta, ezért én ebben újat nem mondok, de akkor nézzük időrendi sorrendben. Volt egy BÉT ülés. A BÉT ülésen a miniszter azt a célt fogalmazta meg, hogy mindent megtesz annak érdekében, sőt ígéretet is tett tulajdonképpen, hogy 2011-ben a juttatásai a személyi állománynak nem lesznek kevesebbek, nem fognak csökkenni 2010-hez képest. És akkor erre vonatkozóan különböző módszerek fogalmazódtak meg. Szóba került itt a ruhapénznél a visszatartási arány, és így tovább. Az egyik módszerként vetődött fel az, hogy amennyiben a cafetéria 200 ezer forint, akkor ne számítson bele a bérlet, és akkor ez egy módszer arra, hogy a személyi állománynak a bére 2011-ben ne csökkenjen 2010-hez képest. Most én azt mondom, hogy válasszuk külön az ígéretet, a célt, amit továbbra is tart a miniszter, és válasszuk külön a módszert. Tudniillik a BÉT ülésnek a másnapján terjesztettek elő egy olyan törvényjavaslatot, amely arról szólt, hogy 200 ezer forintnál több a cafetéria – amibe a bérlet is beleszámít – nem lehet. A költségvetési tervezésnél erről a kétszáz ezres korlátról úgy volt szó, hogy a költségvetés, amikor a tárcák költségvetési támogatását megállapítja, 200 ezer forintnál többet nem ismer el cafetériának, de nem akadályozta meg a törvény szövege azt, hogy ha a tárca máshonnan forrást szerez, akkor több mint 200 ezer forintot adjon cafetériában. Azonban a BÉT ülést követő napon – és a „követő”-nek itt jelentősége van – nyújtották be azt a törvényjavaslatot, ami még saját forrásból is lehetetlenné tette azt, hogy 200 ezer forint fölött adjanak cafetériát, és a cafetériába pedig a bérlet is beleszámít. A módosító javaslatot elfogadták, tehát innentől kezdve azt a módszert, amit a miniszter ígért, a törvény lehetetlenné tette. Azonban magát a célt, tehát hogy ne csökkenjen a személyi állománynak a bére, azt a miniszter továbbra is ígéretének megfelelően fontosnak tartja. Kicsit profanizálom a helyzetet, akkor miről van szó? Mondjuk, arról van szó, hogy 200 ezer forint a cafetéria, és teszem azt, 100 ezer forint a bérlet, tehát így mindenki ebben a csomagban kapott volna 300 ezer forintot. Most a 200 ezer forintot megkapja mindenki, de miután 100 ezer forintért nem lehet az említett jogszabály-módosítás miatt bérletet venni, ezért a miniszteri szándék az, hogy ezt a 100 ezer forintot személyi juttatásként továbbra is otthagyja. Nem bérletként, mert bérletet venni nem lehet, de személyi juttatásként arra fordítják, amire akarják, és miután személyi juttatás, akkor ez a kitűzött céllal konveniál. Hogy egész pontosan a cafetéria miből fog állni, és ez a személyi juttatás az összes többi egyéb elemével együtt, meg a nem cafetéria elemmel kapcsolatos, de korábban szintén szóba került 2000-4000-6000-8000 pénzfelvételi juttatáshoz hogyan viszonyul, azt egyben szeretnénk szabályozni. Szándékaink szerint február első hetében, mert bizonyos kormányzati intézkedések, vagy egységesítések a kormányzaton belül, vagy irányelvek megjelenései, azok még várhatók. Tehát bérlet nincs, de a bérlet árát mindenki – a miniszteri ígéret szerint – személyi juttatásként, nem személyre szólóan, hanem szervezeti szintről beszélek, személyi juttatásként ott lesz minden szervezetnél a csomagban.


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Megpróbáltam teljes mértékben odafigyelni Önre, nem igazán sikerült tökéletesen kihámozni azt, amit Ön ezzel próbált volna elmondani, megpróbálom a saját magam részéről összefoglalni. Jelen pillanatban a költségvetési törvény, annak ellenére, hogy mit ígért a jelenlegi belügyminiszter, bruttó 200 ezer forintos cafetéria keretről beszél, ez kb. nettó 160 ezer, ha jól számolom. Hogy hogyan és mint történt ennek a szétosztása bérlet ügyben, egy biztos, hogy jelenleg minden szerv ráfizet az előre megvásárolt bérletekre, mert a kollégák nagy többsége nem kéri cafetéria keretében a bérletet, és mindenki saját maga gondoskodik arról, hogy hogyan fog utazni. Nagyon sok kollektív szerződés rendelkezik a közalkalmazottakat illetően, hogy a munkáltató köteles bérletet biztosítani, Ön most rögtön azt fogja erre válaszolni, de a kollektív szerződések egy része nem rendelkezik arról, hogy cafetérián belül, vagy kívül kell ezt juttatni. Úgy a kérdés lezárva. A nyugdíjasoknak a Rendőrséget illetően felajánlották, hogy vegye meg mindenki saját maga a saját nevére a bérletet, 40.700 forint, majd ezt visszavonták, és közölték velük, hogy csak 117 ezer forintos bérletet lehet vásárolni, azért, mert ez visszaváltható cafetéria elem részre. Vidéken nagyon sok megyei főkapitány élt azzal a régi lehetőséggel, amivel éltek 2010-ben is, hogy szerződéseket kötöttek a VOLÁN vállalatokkal, ahol a köztisztviselő, a közalkalmazott és a szolgálati viszonyban álló szolgálati igazolvány felmutatásával utazhatott. Ez igaz volt a megyék egy részére, de ugyanakkor nem volt igaz a megyék másik részére, mert a másik részének meg kellett vásárolni (van nem, vagy lógnak) a bérletet, és beleszámították a cafetériába. Itt már kezdődik egy ellentmondás, a végső ellentmondás az Budapest tekintetében van, ahol először is mindenki részére meghosszabbították a bérlet érvényességi idejét, mert a Gaskóék a tavalyi BKV sztrájkkal 3-4-5 napot kivettek a rendszerből, és ezzel meghosszabbodott. Majd közölte a Fővárosi Önkormányzat, hogy egyenruhában szolgálatba helyezéssel utazhatnak a kollégák a Budapesti Közlekedési Vállalat autóin, buszain, járművein, majd egy 30 napos Budapest bérlettel látták el a szolgálati viszonyban állókat. És a gond most itt kezdődik, tehát azt jelenti, hogy mintegy 60-70000 ember, aki a miniszter irányítása alatt áll, őskáoszban utazik, nagyon sokan bérlet nélkül, csalnak és lógnak is adott esetben, és jól teszik, mert olyan mértékben leterhelték a családi költségvetésüket ezzel az éves bérlettel, a 117 ezer forinttal, ugye a 117 és a 160 között ez egy minimális tétel, és ezt nem igazán kompenzálja az a virtuális 100 ezer forint, amiről Ön beszélt. Amit mi elképzeltünk volna egyébként – és talán ezzel mindenki visszanyeri az arcát –, ha egy olyan rendszer alakulna ki a belügyi ágazatban – és itt nincs arról szó, hogy csak a rendvédelemre, hanem a miniszter irányítása alá tartozó összes szervnél, legyen az kormánytisztviselő, köztisztviselő, közalkalmazott vagy szolgálati viszonyban álló –, amivel kompenzálódik 2010. Mert ha Ön összeadja mindezt, amiről beszélünk, akkor ott tartunk, hogy mínusz 200-250 ezer forint nettóval kevesebb a kollégáknak – összes kollégákról beszélek – az illetménye. Csak azokról beszélek, akiknek kevés volt a cafetériájuk, akiknek ennél több volt a cafetéria rendszerük, volt az 450 ezer, 750 ezer, valahol 950 ezer, annak még több. De miután egységes elbírálást mondott a miniszter, ezt az egységet már nem lehet tapasztalni a rendszerben, hiszen egészen másképp alakultak a dolgok, mint ahogy ezt a belügyminiszter elképzelte. Mondhatja Ön, hogy virtuális lehetőségekről ne beszéljünk, Ön is ködösen fogalmazott, amikor azt mondta, hogy február első hetében valamilyen módon megpróbálják ezt rendezni, mi úgy gondoljuk, hogy Navracsics úrnak az az ígérete, amely szerint a központi közigazgatásban bevezet egy olyan rendszert, hogy egy kártya formájában megpróbálják a béren kívüli juttatásokat egy tömegbe tenni, hiszen itt elesnek a kollégák az iskolakezdési támogatástól, a ruhapénz 50 %-ától, az utazási költségtérítés teljes részétől, sok minden mástól. Ezért arra szeretnénk választ kapni – és nem azt a választ, hogy a hídon akkor kell átmenni, amikor odaértünk, mert nem tudunk találkozni a hídig, nagyon nehéz Önökkel találkozni egy-két hónapon belül, leülni tárgyalóasztal mellé –, mi van ezzel a közigazgatási virtuális kártyával, amelyet beígért a Navracsics úr, és amelynek – a jogszabályban is benne van – a maximális adómentes határa 300 ezer forint lehet. Amely után nem kell sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak fizetni adót, amelyet úgy neveznek, hogy rekreációs kártya, és a rekreáció keretein belül sok mindenre felhasználható, csak élelmiszervásárlásra nem. Tehát a kérdés, hogyan kívánja pótolni a kiesett jövedelmet a belügyminiszter?


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Ne keverjük az ülések napirendjét! Amint mondtam a cafetériáról, a cafetéria egyes elemeiről, február elején kíván a belügyminiszter dönteni, de a döntés előtt lesz egy BÉT ülés. Ennek a BÉT ülésnek kizárólag az volt a témája, és erről szólt a rendkívüli BÉT ülést kezdeményező nyilatkozat, hogy a bérlettel mi van, a miniszteri ígéret a bérletnek és a cafetériának a viszonyában micsoda, azt elmondtam. Tehát a cafetéria többi elemét, aminek egyébként része, hogy egyébként meg hogy pótolja a 2010-es kiesést 2011-ben, az nem ennek a BÉT ülésnek a témája, és azért nem lehet ennek a BÉT ülésnek a témája, mert az említett okokból február első hete előtt nem vagyunk abban a helyzetben, hogy részletekre válaszoljunk. Továbbá, én a Belügyminisztériumot képviselem, és nem a Kormányt, Navracsics úr ígéretéért nem hiszem, hogy nekem kéne helytállni, egyébiránt meg ha ilyen jellegű előterjesztés készülne, akkor nyilván ez a szakszervezeteknek is a koordináció keretében rendelkezésére állna.


Dávid Tibor úr, főtitkár-helyettes, Független Rendőr Szakszervezet:

Mint a rendkívüli BÉT-nek a kezdeményezője. Főtitkár asszony nagyon jól összegezte, hogy jelenleg óriási nagy káosz van, a hivatásos állományt szembeállította ez a rendszer a közalkalmazottal, a budapestit a vidékkel, a vidéket a vidékkel, hiszen – nem akarom ismételni önmagam – van, aki ingyen utazik, van, aki megvásárolja, van aki megkapta, és nyilatkozott róla, hogy a cafetéria keretére, van aki nem nyilatkozta, attól próbálják visszaszedni a bérletet. Úgyhogy ami fejetlenség van, ezt az elmúlt -, én 23 éve vagyok rendőr, azóta ilyet nem tapasztaltam. Megszokták a rendőrök, hogy januárig megkapják az utazási bérletet, ami jelenleg nincs. Tehát ez számunkra elfogadhatatlan! Ugyanúgy a múltkori BÉT-en is elmondtuk, nem támogatja a szakszervezetünk azt, hogy igazolvány felmutatásával közlekedjenek a busz és a BKV járatokon, hiszen akkor 365 napos készenlétben állnak a kollégák, ez számunkra elfogadhatatlan! Itt egyet emeltünk ki, ha éppen ittas a kolléga, akkor azt mondta miniszter úr, hogy vásároljon jegyet, de mi van akkor, ha a gyerekét viszi az iskolába, az óvodába, vagy éppen olyan rendezvényre megy, vagy orvoshoz, vagy bíróságra, amikor az ellenőr pedig felkéri, hogy márpedig intézkedjen? Mi úgy gondoljuk, hogy a cafetéria az egy egységes egész, ha 200 ezer forint, akkor mindenkire 200 ezer forint vonatkozik, igaz, hogy vannak tételei, de önmagától, szabadon választja a kolléga, nem az, hogy ráerőltetjük. Tehát a jogalapját vitatjuk a helyettes államtitkár úrnak kiküldött levelet, ami a január ötödikét tartalmazza. Azt kérjük a minisztérium vezetésétől, hogy – ugyanúgy mint a múlt évben – ezt az évet engedjük el, valamilyen forrásból ezt oldjuk meg, vásároljuk meg, ne az legyen, hogy most egy hónapig a hivatásos állománynak is megvan véve a jegy. Várunk a közgyűlésre, ha a közgyűlés mégis úgy dönt, hogy nekik kell az a 3 milliárd, mert veszteséges a BKV, akkor megint ott leszünk, hogy megint egy hónapot veszünk, vagy nem veszünk. Jelenleg az állomány körében olyan információ megy, ami nincs visszaellenőrizve, de olvasható a holdudvar2-n, bár nem jogforrás, hogy a 4-es 6-os villamoson az ellenőr kéri a rendőrtől a jegyet, felmutatja az igazolványt, az ellenőr elengedi, továbbengedi, utána pedig megállítja a Nemzeti Védelmi Szolgálat dolgozója, és eljárást indítanak visszaélés miatt. Úgyhogy nagy a káosz, nem visszaellenőrzött információ, de sokkolja az állományt, mert egyszerűen nem tudják, hogyan fognak közlekedni. Kérjük ezt a sürgős megoldást, a cafetériában pedig abszolút nem támogatjuk, hogy abból legyen, egy résznek igen, pont annak az alacsony jövedelmű közalkalmazottnak, köztisztviselőnek, kormánytisztviselőnek, akinek alacsony a bére, pont őt terheljük meg 117 ezer forinttal, számunkra ez elfogadhatatlan!


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Akkor csak a javaslatra válaszolok, fel se vetődik! Tehát az, hogy engedjük el ezt az évet, így, ahogy van. Hát hogy engedhetnénk, amikor egy törvény azt mondja, hogy -. Tehát az biztos, hogy nem, nem engedjük el ezt az évet.


Pach Dániel úr, elnök, Rendőr Szakszervezetek Védegylete:

Államtitkár Úr, kiegészíteném, amit a kollégám, Dávid Tibor elmondott, hogy még budapesti és budapesti között is feszültség van. Mert jelen pillanatban a Fővárosi Közgyűlés 12-ei ülésére szerettük volna ha -, tudomásunk volt arról, hogy a rendkívüli közgyűlésen megjelent anyagban nem szerepel az, amit a miniszter úr is megjelölt, az anyag, mikor felkerült. Éltünk egy írásos kiegészítéssel, levelet írtam a közgyűlésnek, hogy hallgasson meg minket, erre lehetőséget így nem kaptunk, mert a közgyűlésnek a szabályzata erre nem ad lehetőséget, viszont érdemben ott tudtunk lenni. A kollégáim elmentek, és megdöbbenve tapasztaltuk azt, hogy igazából a közgyűlésnek nem az lett beterjesztve, ami itt elhangzott. Jelen pillanatban, ami elfogadásra került, az az ORFK központi szervére és a BRFK állományára vonatkozik, a Budapesten szolgálatot teljesítő állománynak nagy részére nem vonatkozik, és itt nem a szolgálati igazolvány felmutatásáról, hanem egy külön kis igazolásról van szó. Én azt gondolom, és azt látom ebben a dologban – hisz ebben megpróbáltunk egy közvetítő szerepet betölteni, és javaslattal élni –, hogy nem volt megfelelően előkészítve a dolog, hisz a Fővárosi Közgyűlés elé nem is került az, hogy itt szolgálati igazolvány felmutatásával történjen az utazás. Viszont rendelkezésünkre áll egy olyan információ, hogy készült egy együttműködési megállapodás az Országos Rendőr-főkapitányság és a Fővárosi Közgyűlés vagy a Főpolgármesteri Hivatal között, amelynek a 17. pontja ezt korrekt módon szabályozta volna, és abban az FRSZ felvetése is megoldásra talál. Ott, ahol nem intézkedő kész a rendőr, abban az esetben csak annyi kötelezettsége van, hogy intézkedő kész rendőrt hívjon, mert mondjuk egy két gyerekkel felszálló kollégánk nem fog odamenni intézkedni, hanem akkor telefonál, de ha megivott egy pohár sört, nem kötelezett abban a dologban, hogy ő intézkedjen. Erről az anyagról nem tudunk semmit, hogy ez hol tart. Ez lenne a kérdésem, erről tud-e a minisztérium, és hogy ez most egy tervezet, amely már lekerült napirendről, vagy most fog felkerülni a napirendre? Én szeretném megköszönni Lajtár úrnak a gyors intézkedését ebben az esetben, hogy egy hónapra el lett látva a személyi állomány bérlettel, hisz ez most ezt a káoszt és azt a hatalmas nagy botrányt, ami elindult ezen a héten, megállította. Mert nekünk is – nem ellenőrzött információink alapján – nyolcadika után voltak olyan kollégáink, akiket előállítottak amiatt, mert szolgálati igazolvánnyal próbáltak -, hát a metróban levő őr, amikor akadályozza a szabad mozgásában a rendőrt, én azt gondolom, hogy ezt lehet annak is nevezni. Kellemetlen helyzetek történtek, ez viszont biztos és tény, de ezek nincsenek visszaellenőrizve, tehát pletykaként elindult, de azt gondolom, hogy a Rendőrség megítélésének ez semmiképp nem tesz jót, ha csak pletyka is. Én nem hiszem, hogy ez a dolog most megoldaná a problémát, amit Ön elmondott, viszont akkor visszakérdeznék, hogy mit akar ezzel, hogy jól értem-e? Szóval az az összeg, ami a bérletre volt szánva, az rendelkezésre áll, és ezt akkor a szervezetek megkapják, mondjuk 100 ezer forint/fő, és hogy a szervezet ezt az összeget viszont bérletre nem fordíthatja? Vagy pedig fordíthatja, mert ha fordíthatja, akkor megoldja a problémát. Szóval ezt az összeget elméletileg az utazás megoldására használhatja a munkáltató, csak ennek a formáját kell megtalálni, és itt konkrétan az a probléma, hogy a bérlet, mint olyan, cafetérián kívül nem adható, és ebben az esetben az összeg rendelkezésre áll, és a megoldást kell megtalálni, mert ha most itt tartunk, akkor ez végül is még megoldható lehet az alatt a két hét alatt.




Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

A felvetést annyiban nem értem, hogy a belügyminiszter tett ígéretet arra, hogy szerinte mi lenne a jó megoldás a BKV bérlet vonatkozásában, azonban a Fővárosi Közgyűlés az egy független szervezet. Következésképp, ha a Fővárosi Közgyűlés nem azt dönti, amit a miniszter akar, ez nem a miniszter hibája, mert egy önálló, autonóm testület azt dönt, amit akar, ő csak legfeljebb javasolhat és kérhet tőle, nincs közöttünk hierarchikus viszony. Az első. A második: durván mondom a számokat, majd a Szőke Irma kijavít, ha tévedek. Tehát a bérlet a teljes állomány részére mintegy 5,4 milliárd forintot jelent. Ez az 5,4 milliárd forint országos szinten – ez a belügyminiszternek továbbra is az ígérete – a személyi juttatás előirányzatban rendelkezésre fog állni. Bérlet cafetériaként, cafetérián kívüli bérlet meg nem vehető belőle, mert azt tiltja a törvény. Azt, hogy az ORFK-BKV megállapodással mi van, azt nyilván Lajtár úr nálam jobban tudja.


Lajtár József r. vezérőrnagy úr, gazdasági főigazgató, ORFK:

Az első lépés volt az, hogy elkészült egy megállapodás-tervezet. Ez anullált volna minden más körülményt, azonban sem a főpolgármester úr, sem más nincs arra felhatalmazva közgyűlési döntés nélkül, hogy bármilyen bevétel kiesésre késztesse vagy utasítsa a BKV-t. A testületnek van hozzá joga. A testület részére készült egy előterjesztés, három verzió volt az első pillanatban, azt nem fogadták el semmiféleképpen, hogy mindenkire kiterjedő legyen, nyilvánvalóan a Fővárosi Közgyűlés a Budapesti Rendőr-főkapitányság primátusát fogalmazta meg, az összes többi az csak egy ráragadt dolog. Ennek megfelelően csak akkor lép hatályba a fővárosi közgyűlés azon rendelete, ami általatok is ismert, amennyiben együttműködési megállapodás, vagy szerződés jön létre a BKV vezetése és az Országos Rendőr-főkapitányság között. Hogy ez lesz, vagy nem, erről nem tudok felelősséggel nyilatkozni, mert ez valóban olyan, hogy meg kell-e osztani a budapesti rendőröket a juttatások vonatkozásában? Tekintettel arra, hogy nem tudtunk érdemben egyeztetni senkivel, ezért nem szeretnék elébe menni a dolgoknak, nem véletlenül intézkedtünk átmeneti egy hónapra, hogy odáig legyen kristálytiszta helyzet, és nyugodt körülmények között lehessen megoldani a lehetséges problémát. Itt tartunk jelenleg, most.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Egy gondolat a káoszhoz: mi is történt? Történt egy miniszteri ígéret, a miniszteri ígéret alapján megvették az éves bérleteket, vagy jelentős része a szerveknek megvette. Jóhiszeműen jártak el? Jóhiszeműen jártak el. Született utána egy törvény, amelyik ezt felülírta. Mit próbálnak megcsinálni? Minimalizálni a veszteséget, és azt mondják, hogy akkor első hónapra rendben van, de utána, aki nem választ a cafetériával bérletet, attól megpróbálják visszavenni, mert akkor tizenegy hónapnyi bérlet árát tudják megspórolni, és fel tudják használni. Ez mondható káosznak is, de mondható mind a három fél részéről három olyan lépésnek, amit mindenki részéről a jóhiszeműség diktált, mert a törvényt senki nem írhatja felül, és nem látta előre.


Pach Dániel úr, elnök, Rendőr Szakszervezetek Védegylete:

Államtitkár Úr, csak reagálnék erre: a káosz szót én arra értettem, hogy nem rendezett, és mindennap többször változik a végrehajtás. Itt alapvetően szerintem egyértelműen látható, hogy az eddig elhangzott - a szakszervezeti vezetők is megfelelő toleranciával és korrekt módon állnak a kérdéshez, mert látjuk azt, hogy ez a miniszter úr döntése után történt. Szóval itt ez a helyzet, ami kialakult, ebben nincs felelős, ez a helyzet ilyen, sajnos, a megoldást keressük, és azt szeretnénk, ha ez az összeg, amit Ön említett, ami rendelkezésre áll, ezt hogy lehet törvényesen, jogszerűen, most az utazás megoldására fordítani a budapesti rendőröknél, hogy ne legyen különbség?

Szima Judit asszony, főtitkár, Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete:

A TMRSZ szerint van megoldás. Felkai úr mondta, hogy a törvény azt mondja ki, ebből következően a TMRSZ indítványozza a törvényszöveg módosítását, figyelemmel arra, hogy a közrend és a közbiztonság fenntartása az amúgy is megsanyargatott rendőri állomány tekintetében egyre nehezebben tartható fenn, azért is, mivel nagyfokú létszámhiány van. A választások idején – kétharmados országgyűlésről beszélünk a FIDESZ részéről – az volt a kampány elsődleges célkitűzése, a rendőrség megerősítése, a rendőrök bérezésének és munkakörülményeinek európai színvonalra történő felzárkóztatása. És mi van jelen pillanatban? A munkakörülmények biztosítása sem megoldott a rendőri állomány tekintetében, és ide a közalkalmazottakat is beleértem. Tehát ha a törvény azt mondja ki, és a Felkai úr, mint ügyész, hivatkozik arra, hogy a törvényt be kell tartani, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete már most indítványozza a törvénymódosítási javaslat elkészítését a Belügyminisztérium részéről, és annak benyújtását a megfelelő indokokkal való ellátással.

A helyi járatról: azért, hogy itt tisztába tegyük a dolgokat, az APEH jogszabály azt mondja ki, hogy ha a munkáltató helyi bérletet vásárol, azt fel kell szorozni 1,19-cel és egyszer 27 %-os adót és 16 %-os adót kell befizetni utána, ez a lényege. Tehát a munkáltató ezért ódzkodik ennek a megvásárlásától. Ez a lényege, tehát ezért kell megváltoztatni a jogszabályt, mert ha ez nem történik meg, akkor bizony nem (kazettafordítás) … hanem a fegyveres szervek működése is igen komoly veszélybe kerül, és jelen pillanatban EU soros elnöki tisztet lát el Magyarország, és igen nagy szégyen lenne, ha azért indítanának a rendőrök ellen eljárást, hogy a rendőrigazolványát mutatta fel, mert egy bűnözőt üldözött, mondjuk a XIV. kerületben, és nem tudott utánamenni. Tehát ezért nagyon szépen kérem a TMRSZ nevében, tessék törvénymódosítási javaslatot soron kívül előterjeszteni, és ezt a kérdést minél hamarabb megoldani!

A másik kérdésem: azért arra választ várnék Felkai úrtól, szíveskedjék megmondani, hogy a Terrorelhárító Központnál jár-e az ingyenbérlet? Mert ez felkavarja a kedélyeket, és ez a megosztás ez nem tisztességes dolog meglátásunk szerint, hogy a rendőri állomány és a Terrorelhárító Központ között ilyen – ha van ilyen –, tehát ilyen dolgok vannak, mert nekünk erről tájékoztatni kell a dolgozókat.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Ismeretem, pontosabban a házszabály szerint minden törvényjavaslatnak az elfogadása, avagy a megtárgyalása úgy történik, hogy a bizottsági üléseken a Kormány képviselőjét megkérdezik, hogy támogatja-e vagy sem, ami persze nem befolyásolja az Országgyűlést, mert a képviselők dönthetnek máshogy is. Nincs tudomásom arról, hogy itt eltértek volna, magyarul, ezt a képviselői módosító indítványt – vagy az is lehet, hogy kormány volt, már nem tudom – a Kormány ne támogatta volna. Az meg teljesen biztos, hogy a Kormány által megszavazott támogatott módosítóval szemben, egyetlen kormányszerv, így a Belügyminisztérium sem fog módosító indítványt készíteni, tehát biztos, hogy nem fogunk.

A másik kérdés, hogy a TEK-re más szabályok vonatkoznak-e vagy sem? Nem vonatkoznak más szabályok, ugyanaz vonatkozik rá, bérlet, cafetéria, és minden egyéb ügyben, mint a rendőrökre. Amiben más szabály vonatkozik – lásd bértáblázat –, az nyilvános. Ami nem nyilvános, abban meg mindenben ugyanaz a szabály vonatkozik rájuk.


Szima Judit asszony, főtitkár, Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete:

Szabad még egy mondatot? Felkai úrnak meghallgattam a válaszát, de elfogadni nem tudja a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete, továbbra is határozottan kérjük a törvénymódosítás beterjesztését. Vélelmezhetően feltételezzük, hogy a Kormány nem kellően lett tájékoztatva a jelen helyzetről, és meglátásom szerint, valószínűsíthető az, hogy a Kormány átlátja ennek a kritikus helyzetét, és valóban módosítani fog ezen. Az egyéni módosító indítványokat meg mindenki ismeri, hogy ez hogyan szokott zajlani. Ettől függetlenül mi pozitívak vagyunk, és bizakodunk abban, a Kormány valóban átlátja, hogy itt van egy megoldatlan helyzet, és ebben minél hamarabb lépni kell.


Fabók Ferenc úr, elnök, Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége:

Államtitkár Úr, itt a személyi állománynak első hó 31-éig kell nyilatkozniuk a jogszabály szerint a cafetériáról, amennyiben ez februárra tolódik, ez itt nem fog megtörténni. A másik fontos, a bérletekkel kapcsolatban, alanyi jogon, természetbeni juttatásként szerintem biztosíthatja a munkáltató, annál is inkább, mert ahol az éves bérletek megvételre kerültek, és azt mondja a munkavállaló, hogy én nem kérek, ezeket a bérleteket nem lehet visszaváltani. Akkor most kidobják a kukába? Nem lehet visszaváltani.



Fabók Ferenc úr, elnök, Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége:

Kétféle van, van a másik fajta, nem lehet visszaváltani. A százhétezrest nem lehet visszaváltani. Nálunk, a Büntetés-végrehajtásnál ilyenek lettek vásárolva, tehát ha a kolléga azt mondja, akkor ez megy a kukába vagy a páncélszekrénybe, biztos jobban mutat, mintha ott lenne az igazolványában. A másik fontos dolog: Nem tértünk ki – és ez is a cafetéria fölötti rész volt – az iskoláztatási támogatásra, amit ugyancsak akkor meg kell oldani e felett a 100 ezer forintos rész felett.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Törekszem rá, de nem biztos, hogy leszünk erről információ birtokában, ahogy mondtam, hogy ezen a közös SZÉF-RÉF ülésen, lehetőség szerint január végén, akkor a cafetériát is megtárgyaljuk, de lehet, hogy átcsúszik februárra.


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

A SZÉF és a RÉF az a szolgálati viszonyban állókra vonatkozik, de itt vannak kormánytisztviselők, vannak közalkalmazottak, tehát gyakorlatilag nem vagyok benne biztos, lehet, hogy ezt ugyanide kell visszahozni.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Jó, de megint mondom, EU elnökség van, katasztrófák vannak, nem tudunk minden héten ülést tartani.


Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:

Államtitkár Úr elmondott itt egy-két dolgot, közte ezt a 100 ezer forintot, azonban az előttem szólóhoz csatlakozva, nem kaptunk arra választ, hogy ez a 100 ezer forint, ami visszapótlásra kerül, ez a beiskoláztatási támogatást is tartalmazza e? A másik dolog, ami érdekel, az hogy a HÖT-ök kapcsán ez hogy lesz megoldva?


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Konkrétabban?


Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:

Konkrétabban, ugye a hivatásos önkormányzati tűzoltóságokra a minisztérium nincs közvetlen ráhatással, csak az önkormányzatok, ők pedig azért függetlenek eléggé, mindig ezt halljuk a minisztériumtól, ők független testületek, hogy ez hogy lesz megoldva a HÖT-ök kapcsán?


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Beiskoláztatási támogatás ismereteim szerint – most nincs előttem a jogszabály – része a cafetériának, tehát annak keretében kerül megtárgyalásra, 200 ezer forint keretében. Irma, mondja!



Szőke Irma asszony, főosztályvezető, ÖM Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály:

Szerintem a személyi jövedelemadó törvény elég világosan meghatározza a béren kívüli juttatások körét, és az iskolakezdési támogatás is beletartozik. Az iskolakezdési segély az egy egész más dolog, az nem tartozik a keretei közé, de itt az iskolakezdési támogatásról beszélünk, ami szintén cafetéria elemet kell hogy képezzen a hatályos ágazati jogszabályok szerint is, tehát ezt sajnos a 200 ezer forintos keret közepette kellene rendezni, tehát a kompenzáció, a BKV bérlet és az iskolakezdéssel együtt kellene kezelni valamilyen formában.


Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:

Tehát ha jól értelmezem, akkor minden, a rendészeti ágazatban dolgozó hivatásos közalkalmazott, kormánytisztviselő és köztisztviselő az elmúlt BÉT ülésen kvázi meg lett vezetve azzal, hogy a 200 ezer forint cafetérián kívüli juttatás lesz mind a helyi tömegközlekedés, mind a beiskolázási támogatás, mert ha jól értem, akkor mind a kettőtől a minisztérium vezetése visszatáncolt.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Erről szólt idáig a beszélgetés, meg a levél is, hogy a bérletet azt a -, a bérlettel kapcsolatban miért táncolt vissza?


Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:

Tisztelt államtitkár úr, azt gondolom, hogy egy konszenzus akkor jó, ha mind a két fél betartja azokat a dolgokat, amiket ígért. A munkabéke pedig akkor tartható fenn, ha az állomány felé, amiket Önök itt elmondanak, és mi joggal információt adunk nekik ezekről a dolgokról, megnyugszanak valamilyen szinten nyilván, hogy megkapják azokat a juttatásokat, amiket ígértek, majd egy hónap múlva bejelentjük, hogy ez mégsem valósul meg. Én azt gondolom, hogy a munkabéke így tartósan nem lesz fenntartható a minisztérium részéről.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Ismétlem, amivel kezdtem, és ami a levélben is benne volt, hogy válasszuk külön a célt és a módszert. A cél az, hogy ne csökkenjen, és hogy milyen módszerrel, bérlettel, vagy egyéb szempontból, azt én nem tartom elsődleges jelentőségűnek, főleg ha azért lépett vissza a minisztérium, mert törvénymódosítás volt.


Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:

Még egy reakció erre: Államtitkár Úr nem tartja ezt csökkenésnek, viszont akinek a cafetériából 116 ezer forint elmegy bérletre, és van két-három gyereke, és beiskoláztatási támogatásra is jogosult, annak bizony csökkenni fog ez a dolog, tehát a 100 ezer forint biztos, hogy nem elég erre.


Nagy Gábor úr, elnök, Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete:

Államtitkár úr, én azt szeretném megkérdezni, amit Fabók úr már az előbb említett, Ön a költségvetési törvényre hivatkozik, hogy az meghatároz valamit, és nem akar a minisztérium jogsértő lenni. Ugyanakkor a Hszt. meg azt határozza meg, egy másik törvény, hogy január 31-ig nyilatkoznia kell, és ha nem nyilatkozik, akkor meg ugyanolyan jogsértő állapot jön létre, és mint jogászt is kérdezem, tehát az nem jogsértés, a költségvetési törvény az meg jogsértés lenne, ha kétszáz fölé mennénk?


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Törekszünk rá, hogy 31-éig ez a BÉT ülés megtörténjék.


Powell Pál úr, elnök, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete:

Államtitkár Úr, én meglepődve és örömmel hallom ezt a kijelentést, hogy januárban a bérletek rendben vannak azzal, hogy kiosztásra került az ORFK-BRFK tekintetében. A titkosszolgálatoknál nem került kiosztásra, és így a titkosszolgálati állomány igencsak nehéz helyzetben van ezzel kapcsolatban, nálunk beszedték miniszteri utasításra a kiadott körlevélnek megfelelően a bérleteket, és a mai napig is a kollégáink saját zsebből fizetik a bejárási költségeiket. Én szeretném kérni Államtitkár Urat, hogy ha egységes Belügyminisztériumról beszélünk, és a megszorítások mindenkire vonatkoznak, meg a jogok is mindenkire, akkor a titkosszolgálatnál, a szakszolgálatnál is a bérletek január vonatkozásában – habár már 18-a van, elég érdekes a történet – kiosztásra kerüljön a bérlet mindenféleképpen, akár a mai nappal vagy a holnapi nappal, mert ezt elfogadhatatlannak tartjuk.

És szeretném én is megkérdezni Államtitkár Urat a 100 ezer forinttal kapcsolatban, ha jól értettem, nem személyre szólóan, azt említette Államtitkár Úr, szeretném ezt pontosítani, hogy akkor ez hogyan történik meg, mert én úgy gondolom, hogy ezt személyre szólóan kéne mindenkinek, lebontva ezt a 100 ezer forintos juttatást megkapnia.

A harmadik felvetésem, hogy a beiskolázási segélyt, már említették a munkabékét, a belügyminiszter úrral úgy egyeztünk meg, hogy 200 ezer forint cafetéria, ezen felül az utazási bérlet valamilyen formában, és ő is természetesnek vette, hogy a beiskolázási segély alanyi jogon mindenkinek fog járni 2011 szeptemberében.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

A két titkosszolgálatnál holnap délelőttig megnézem ezt a bérletpolémiát, én nem tudok ilyen miniszteri utasításról, hogy visszavetettük volna, tehát ezt megnézem.


Szőke Irma asszony, főosztályvezető, ÖM Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály:

… cafetéria keretében nyilatkoztatták őket.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

A beiskolázásnál az előbb elhangzott, hogy válasszuk külön a segélyt és a beiskolázási támogatást. Most ennek ellenére úgy gondolja, hogy igazságtalanság történt? A támogatás része, a segély nem része, vagy én nem értettem akkor a kérdést.

A harmadik felvetés, a miniszter arra tett ígéretet, hogy ezt az összeget visszajuttatja, nem arra tett ígéretet, hogy személy szerint. Én azt gondolom, hogy ha az összegnek a személy szerinti visszajuttatása az igény – de ez még a cafetéria megtárgyalásakor fölvethető a miniszternek és változhat – akkor ezt a helyi érdekegyeztetés keretében kell az illető szervekkel megtárgyalni, megegyezni róla.



Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:

Egy kérdésem nekem még lenne, illetve nem kaptunk választ, aki már megvette a bérletet, azokkal a bérletekkel mi fog történni?


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Megvette a bérletet, és nem kéri cafetériában? Azoknál a szervek megpróbálták visszakérni, mondván, hogy miután az illetőnek cafetérián kívül nem jár, ezáltal csökkenteni akarják a szervek a veszteségüket.


Pach Dániel úr, elnök, Rendőr Szakszervezetek Védegylete:

Államtitkár Úr, még mindig ugyanazt a kérdést tenném fel, hogy most 18-a van, és közelít a februári hónap. Mi lesz februártól a személyi állománnyal? Hogy fognak bejárni? Lesz bérletük, nem lesz? Ez a 100 ezer forint felhasználható arra, hogy a munkáltató esetleg az utazási költségtérítésre fordítsa valamilyen formában? Akkor ne nevezzük bérletnek, hanem bármilyen, nem tudom, kis jelvényt mutat fel, amit veszünk 100 ezer forintért, és ezzel ingyen utazik a tömegközlekedésen. Nem tudom, de megoldást kéne találni, mert jelen pillanatban minden egyes nappal közelebb kerülünk ahhoz, hogy újból elő fog kerülni az a helyzet, hogy megint nem lesz bérletük az embereknek, és megint elindul ez az általam említett káosz és zűrzavar, és akkor erre szeretnék választ kapni, hogy ezt a 100 ezer forintot a munkáltató hogyan tudja utazási költségtérítésre fordítani vagy pedig bérletvásárlásra?


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Semmi lehetősége nincs arra, hogy bérletvásárlásra fordítsa, amikor egyszer a jogszabály megtiltotta.


Dávid Tibor úr, főtitkár-helyettes, Független Rendőr Szakszervezet:

Államtitkár úr: bármennyire is csavarjuk itt a szavakat, ez úgy csapódik le az állományban, hogy ez egy Kész átverés show. 15-én azzal álltunk innen fel, akkor is keserű szájízzel, hiszen a mi javaslatunk, és több szakszervezet javaslata is az volt, hogy a 251.225 forinttól ne térjünk el. Savanyú volt a szőlő akkor is, bár tudomásul vettük azt, hogy 200 ezer forintban rögzítik a cafetériát, de valamilyen szinten mégis bíztunk és hittünk abban, hogy ha a miniszter megígéri nekünk azt, hogy valamilyen úton-módon a bérletet és az iskolakezdési támogatást megkapja az állomány, akkor úgy megyünk el karácsonyra, hogy kaptunk is, meg nem is, jött is, meg nem is, de valamilyen szinten az állomány megnyugodott. Vége lett az ünnepeknek, jött az év kezdete, és azzal szembesült -, megértjük, tudomásul vettük azt, hogy egyéni képviselői indítványra, mint ahogy most már kezdünk hozzászokni, hogy a FIDESZ-nél ez egy bevett módszer, hogy szép lassan mindent egyéni módszerrel, egyéni indítvánnyal két nap alatt módosítanak. De egyszerűen ez elfogadhatatlan, hogy szépen csúszunk le attól az ígérettől, ahogy elindultunk augusztusban, hogy talán bérfejlesztés, talán életpálya, talán bármi lesz, és szépen megyünk tovább, elfogyott a 251 ezrünk, a 200 is, és akkor a végén ottmarad az állomány, hogy -. A nyolc éves reálkereset veszteséget megértjük, hogy egy év alatt nem lehet visszapótolni, de valamilyen úton-módon meg kell élni az állománynak. Áprilisban a rendőrök egy részét ki fogják költöztetni a lakásokból, ott fognak maradni, se pénzük, se posztójuk, és még a bérletet is ők veszik meg. Hát nem tudom, hogy ez milyen megoldás, de ezt valamilyen úton-módon érzékeltesse azért a miniszter úrral, hogy itt olyanfajta frusztráció van, amit úgy gondoltunk, hogy meg tudunk állítani, valamilyen pozitív várakozás volt az új kormányzat felé, de az szépen kezd szertefoszlani, és megint ugyanott maradunk, hogy lyukas nadrággal dolgoznak a rendőreink.



Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Nagyon sajnálom, amit mondani fogok, mert nagy reménnyel vártuk, hogy egy volt miniszter, volt országos rendőrfőkapitány ül be abba a székbe, amibe ismételten beült. Ezek a remények abszolút szertefoszlottak, és az ígéret szintjén ígéretet elfogadni már nem tudunk. Egyet tudomásul kell venni. Az elmúlt években ilyen rosszul még nem kezdődött év, mint ahogy most kezdődik, és a legrosszabb időszakban történik mindez, hiszen hat hónapon keresztül fokozott szolgálatban vannak a kollégák, fokozott teljesítményt kell, hogy nyújtsanak, és legalább is a kirakatpolitika alapján azt kell mutatni, hogy itt minden rendőr, minden rendvédelmi dolgozó, és az őket kiszolgáló háttérintézmények elégedetten végzik a munkájukat. Nem vagyok benne biztos, hogy nekünk, ennek a szakszervezeti oldalnak kell odaállni a munkavállalók elé, és azt mondani, hogy nem kapsz bérletet. De én egyetlenegy vezető szájából nem hallottam hivatalosan semmiféle nyilatkozattételt, hogy kiállt volna a miniszter, vagy a közigazgatási államtitkár, vagy az országos rendőrfőkapitány, és sorolhatnám a szervek vezetőit, és azt mondani, hogy ez jut nektek 2011-ben, legalábbis az első félévben, vagy addig, ameddig mindenféle ígéret ellenére -, mert nem a szakszervezeteket kell ezért szidni, hogy nem tudnak többet kiharcolni. Kérem szépen, Önökre kell mutatni, hogy miért nem tudnak többet adni, mert nem akarnak valamilyen szinten többet adni. Úgyhogy az a kérésem nekem, mint a BRDSZ főtitkárának, szíveskedjen végre valaki kommunikálni, hogy miért ez a juttatás a belügyminiszter irányítása alá tartozó szerveknél. Miért csak ennyi, és miért nem kaphatja mindenki meg azt, amit 2010 januárjában megkapott?


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Abban a vonatkozásban, hogy ilyen rosszul nem kezdődött az év, azért megjegyzem – és amit mondok, olvasható volt a Magyar Közlönyben –, a Rendőrség 8 milliárd forintos csomagot kapott decemberben. Nem tudom, hogy mikor volt olyan, hogy nullával fordult, de aminek voltak egyébként egzisztenciális kihatásai is, mert valamennyi túlmunkát ki tudta fizetni. Ez az egyik rész. Volt 1990. óta olyan, hogy nullával fordult a Rendőrség, meg az összes többi rendészeti szerv? Tehát ez a dolog egyik része, a másik része pedig az, hogy a kommunikáció két formában történik meg, egyrészt amikor a miniszter aláírja a cafetéria utasítást, másrészt meg az állománygyűléseken, amikor el fog menni az ORFK-tól kezdve a bv-hez, minden egyes szervhez, és az állománygyűlésen kommunikálni fogja.


Powell Pál úr, elnök, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete:

Államtitkár úr: nagy örömmel tölt el minket, hogy nem mínusszal indul az ORFK, meg a bv adósságállománya, az a gond, hogy az állomány indul mínusszal. Ez a nagy probléma. Azt mi nem fogjuk tudni megmagyarázni a kollégáinknak, hogy ezzel egy nagy happy öröm lesz, hogy nulláról indul az ORFK meg a BRFK, vagy mit tudom én, kinek az adósságállománya, a probléma az, hogy a kollégák már nem tudnak megélni. Behozták a megbízhatósági vizsgálatot, nagyon kíváncsi leszek arra, hogy hány kolléga fog megbukni a megbízhatósági vizsgálaton azért, mert megélhetési problémája van, mert nem tudja kifizetni a gázszámláját, a villanyszámláját, vagy a gyerekének nem tud enni adni. A probléma ez, és ezzel kéne törődni, nem biztos, hogy az állományt az előbb felsoroltak érdeklik.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Megélhetés. Ugye legutóbb elhangzott, hogy az állomány mennyire nyomorog, milyen alacsony a fizetése, és akkor a miniszter tett egy ígéretet, hogy kigyűjteti a hivatásos állománynak a bérét. 80 ezer forint alatt – most nem az a táblázat van nálam, de majd az Irma kijavít, ha tévedek –, nettó 80 ezer forint alatt, ha jól emlékszem, 300 ember keres vagy 361 ember. Nyomorgunk? Nettó 80000 forint alatt a hivatásosok közül, és akkor kigyűjtetett 110 ezer forintig 5000 forintos tételenként, és megvan az, hogy 135, 140, 125, és így tovább. A bruttó az még több, a nettó 80 az bruttó legalább 120. Aki azt mondja, hogy éhezünk, nyomorgunk, akkor ezt a táblázatot, meg mellé a magyar KSH-s átlagbért rendelkezésre tudjuk bocsátani.


Szima Judit asszony, főtitkár, Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete:

Kérjük szépen.


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Elnézést, ne haragudjon! Tessék nekem megmondani, hogy nettó nyolcvanból hogyan lehet családot fenntartani, fizetni svájci hitelt, meg sok minden mást? Hogyan?


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Nem az a kérdés. A kérdés az, hogy nem tudom én, 41 ezer, vagy mennyi a hivatásos létszám, 300 ember van, aki ennyit kap, az összes többi többet kap. Ugye?


Pach Dániel úr, elnök, Rendőr Szakszervezetek Védegylete:

Ha szabad, Államtitkár Úr, mert félig nekem szól ez a történet, és mint a Rendőrszakszervezetek Védegyletének az elnöke én kezdeményeztem, hogy igen, vizsgáljuk meg! Miniszter úr felajánlotta és nagyon köszönöm. Én azt gondolom, hogy szégyen, hogy ma, Magyarországon, az EU elnökség alatt 80 ezer forint alatt keres egyáltalán egy rendőr is, nemhogy közel 400. És azt gondolom, hogy ez a legalacsonyabb, valóban, de vannak 90, 95 és 100 ezer forintért, és budapesti megélhetés mellett hazautazással, lakhatással, albérletárakkal ez napi megélhetés szintjén azt jelenti, hogy 400-500 forint jut élelmiszervásárlásra egy rendőrnek.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Én hivatásost mondtam, és ahogy belenézek, ennek a többsége bv-s, nem is rendőr.


Pach Dániel úr, elnök, Rendőr Szakszervezetek Védegylete:

Államtitkár Úr, lehet, hogy Önnek van egy kimutatása, én meg hozok bérpapírokat. Azt gondolom, ne menjünk el abba az irányba, hogy interneten és a médián keresztül kell ezt pellengérezni, és nekünk bérjegyzékeket kelljen begyűjteni és bemutatni a miniszter úrnak, hogy hányan vannak, akik pótlékokkal együtt keresnek 90-92 ezer forintot. Itt nem az a kérdés, hogy keres-e valaki nyolcvan alatt, hanem az, hogy ez a pénz elég-e, és az, hogy jelen pillanatban a bérlet, a cafetéria csökkenés, a különböző juttatások megvonásával, ez olyan jövedelemcsökkenést eredményez az állománynak az árak emelkedése mellett, hogy napi megélhetési problémáik vannak. És jelen pillanatban a szabályok szigorítása miatt rá fognak kényszerülni a kollégáink, hogy olyan feketemunkát vállaljanak, azért, hogy a gyerekének élelmiszert vásároljon, ami miatt a testületből eltávolítható. Azt gondolom, hogy ebben a félévben, az EU elnökség alatt ilyen szégyent és egy ilyen sajtóbotrányt nem kéne megengedni. Mi, mint érdekképviseletek, jelezzük a problémát, várjuk, hogy a minisztérium, vagy akár a Kormány megtegye azokat a minimumintézkedéseket, hogy a tavalyi év átlagát tudjuk hozni. Én értem az Ön álláspontját, én csak azt kérem, hogy ne azzal érveljünk, hogy milyen kevés a 80 ezer forint alatt kereső rendőr, hanem érjük már el azt, hogy minimum 150 ezer forintot keressen egy rendőr vagy egy bv-s, mert ez az az összeg, amivel egyedülállóként el -, amit megígértek, és ami több ígéretben és médiakampányban megjelent!




Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Igen, akkor most olvasom. A költségvetési szervek 2010. évi átlagbére, ami magasabb, mint a társadalmi átlagbér, 138.964 forint. Tehát azt mondja Ön, hogy addig, ameddig a költségvetési szervek, minisztériumok, háttérintézmények stb. a civilek, 138 átlagot kapnak, addig minimum egy kezdő rendőr, bv-s 150-nel kezdjen? Szóval -.


Szima Judit asszony, főtitkár, Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete:

Én úgy gondolom, hogy itt a tárgyalás elment a cinizmus irányába. Rendkívül méltatlannak tartom, és kikérem a kollégáim nevében azt, hogy a Felkai úr itt nettó 80 ezer forintot hozzon föl akkor, amikor jelen pillanatban nyomorpályára rakták a rendőröket, és a megélhetésük van veszélyben. A munkakörülményeik nincsenek biztosítva, és egyfolytában túlóráztatják őket, jelen pillanatban újra csak az EU-s soros elnökségre való hivatkozással. És Felkai úr most itt ilyen számokat mutat nekünk, amit előzőleg egyébként a szakszervezeteknek meg se küldtek, tehát igazából nem is tudunk erre riposztozni, hogy most akkor miről beszél a Felkai úr. Ha szíveskedne megküldeni előtte nekünk, és persze álláspontunkat ki fogjuk fejteni ezzel kapcsolatosan, de még egyszer mondom, a kollégáim kérték, hogy mondjam el, hogy mára már a Rendőrségen dolgozók nyomorpályára vannak rakva, a fizetésük szégyenteljesen alacsony, attól függetlenül, hogy Felkai úr, akinek nem tudjuk, mennyi a fizetése, biztos nem 80 ezer nettó, 80 ezer nettóval viccelődik itt a rendőreinknek a kárára. Azokkal, akik gyereket tartanak el, a családjukat nem tudják fenntartani, és a lakáshiteleik folyamatosan dőlnek be, Budapestre utaznak fel, hogy legyen megélhetésük, ezek az emberek tiszteletet érdemelnek, és nem azt, hogy szórakozzunk, hogy most 80 ezer forintot csak 300 ember keres. Szégyen! Akkor szégyen, amikor egy Európai Uniós átlagkereset egy hivatásos esetében 1600 eurónál kezdődik!


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

A történet úgy szólt, hogy a szakszervezeti oldal azt mondta a miniszternek, hogy tömegesen keresnek 80 ezer alatt, és akkor itt a válasz, igen, ennyien keresnek. Ez nem cinizmus, ez válasz az Önök kérdésére, válasz arra, hogy rosszul ítélték meg az állomány helyzetét a legutóbbi BÉT ülésen.


Szima Judit asszony, főtitkár, Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete:

Felkai Úr, elnézést kérek, Ön dokumentumot rendelkezésünkre nem bocsátott. Innentől kezdve nem tudjuk az Ön állítását sem igaznak sem valótlannak elfogadni.


Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:

Ez a 340-es szám lehet, hogy annyi, lehet, hogy nem annyi. Engedjen meg egy rövid történetet. Még a nagy „átkosban” volt, amikor főiskolát végzett ember elment harangozónak. A tanácselnök azt mondta: micsoda szégyen, mert diplomás ember harangoz, a pap meg azt mondta, hogy a mi falunkban már a harangozónak is van diplomája. Ez kb. ugyanolyan. Ön dicsekszik azzal, hogy 340 ember keres 80 ezer forint alatt, én meg azt gondolom, hogy szégyen. De hogy megcáfoljam ezt a 80 ezres tételt. A tűzoltók közül közel 6 ezren keresnek ennyit, hisz 25 %-kal több a munkaidejük, tehát heti 48 órára vannak kötelezve mindenféle EU-s jogszabály ellenére. Ha ezt a 100 ezer forintos tételt, amit ők nagyjából hazavisznek – 85 és 100 ezer közötti tételt – leosztjuk heti 40 órás munkaidőre, akkor 80 ezer forint alatt keresnek havonta nettóban a tűzoltók. Én azt gondolom, hogy ez a 340-es szám itt sántít.

Meg szeretném azt is kérdezni, hogy a Hszt. 342. § (2) bekezdés 3. pontja azt mondja, hogy a miniszter úr rendeletben egyéb juttatásokat szabályozhat. A bérlet miért nem férhet ebbe esetleg bele alanyi jogon?

Lenne még kérdés, illetve felvetés, az előbb még mindig nem kaptam arra választ, hogy ahol megvették a bérleteket, és nem visszaváltható, ezekkel a bérletekkel mi fog történni? Államtitkár úr mondta azt, hogy 8 milliárd forintot kapott a Rendőrség, legjobb emlékeim szerint miniszter úr épp a múltkor mondta, hogy ez a pénz 4500 új rendőr kiképzésére lesz fordítva, tehát nem a jelenlegi állománynak a bérét rendezik, illetve a munka- és életkörülményeit teszik ezzel a 8 milliárddal jobbá.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Ez nem így van, mert a 8 milliárd forint az az adósságrendezésre szól, és a felveendő 4500 fő az a 2011-es költségvetésben szerepel, abban, ha jól emlékszem 9 milliárdot kaptunk, tehát a 2010-esben, amikor a 4500 főnek nem volt a felvétele, hanem csak adósság volt, arra ment a 8 milliárd.


Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:

Köszönöm, a többi kérdésre is várom a választ.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

A bérletet illetően, hogy akinek megvették és nem visszaváltható, azzal mi lesz, arra belügyi központi ukáz nincs.


Szima Judit asszony, főtitkár, Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete:

Elnézést Felkai Úr, csak közben eszembe jutott, hogy most, 2011. január 1-jével 900 próbaidős rendőr került felszerelésre, és ezek a rendőrök nettó 76 ezer forintot fognak kapni. Tehát akkor már az Ön állítása itt ugye megdőlt. A másik, hogy miért vannak nyomorpályán a rendőrök, azért szeretnénk erre majd választ kapni, ha valamilyen hivatalos válasz érkezne a Belügyminisztériumból. Szeretném elmondani, hogy Finnországból a legnagyobb rendőrszakszervezet járt Magyarországon meghívásunkra. és amikor elmondtuk, hogy mi a tagjainknak segélyt folyósítunk – mert a bevételeinknek több mint 10 %-át a tavalyi évben segélyekre adtuk ki, ugye árvízhelyzet, a vörösiszap, meg hadd ne soroljam, amikor a rendőri kollégák bajba kerültek –, teljesen ledöbbentek, mert náluk ilyen, hogy a szakszervezet segélyt adjon, olyan nincs. Tehát azért szeretném mondani, hogy van még fejlődési lehetőség, és úgy gondolom, hogy a Belügyminisztériumnak is igen komolyan kell venni azokat a jelzéseket, amit a szakszervezet tesz, és amit előzőekben is elmondtam, hogy a törvényjavaslatot ezzel kapcsolatosan szíveskedjenek megtenni, és a szakszervezetünk erről külön értesítést kér.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Nem dőlt meg, amit mondtam, hisz a bérszámfejtési adatok alapján gyűjtöttük ki, és januári bért nem számfejtettek, tehát ezek a tavalyi adatok.


Szima Judit asszony, főtitkár, Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete:

Most akkor már van 900 rendőrünk, aki 76 ezer nettót keres.


Fabók Ferenc úr, elnök, Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége:

Én a kollégámnak, Árok úrnak szeretnék visszatérni a kérdésére, hogy a Hszt. 342. §-a szerint ez szabályozható. A másik kérdésem az lenne, látnak-e arra esélyt, hogy beiskolázási támogatás helyett beiskoláztatási segélyként működjön ez a dolog, az iskoláztatási, és egy kérésem lenne, hogy a táblázatot, amit az RSZV elnöke kért, azt megkaphatják-e a szakszervezetek?


Szima Judit asszony, főtitkár, Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete:

Ígérte Felkai úr, hogy igen.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Persze, a táblázatot megkaphatják, holnap-holnapután elküldjük. Miután 200 ezer forint a cafetéria, mire kell a Hszt.? A költségvetési törvény azt mondja, hogy 200 ezer a cafetéria, nem kaphatják meg a bérletet 200 ezer forint fölött, és mi volt a harmadik felvetés? Miután az iskoláztatási támogatás a része a cafetériának, a segély pedig nem, a segély a rendelkezésre álló személyi juttatási keretből. Következő napirendi pont.


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Elnézést, a második napirendi pontot a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete kérte, és napirend előtt szeretnék ehhez a ponthoz hozzászólni. Tehát gyakorlatilag nem a Rendőrség egészségügyi helyzetére lettünk volna kíváncsiak, hiszen Csatai úr, gondolom, azért van itt, hogy a Rendőrség egészségügyi helyzetéről beszámoljon (kazettafordítás) … szervnek ezt a feladatot el kéne, mint jogutódnak, látni. Nem a Belügyminisztériumban dolgozó kollégáktól várok én erre választ, mert ők ezt a választ nem tudják megadni. Azért nem tudják megadni, mert tavaly áprilisban Csatai úr elképzelését már hallgattuk a Rendőrségen belül, hogy hogyan gondolja a továbbiakat, akkor sem fogadta el az érdekképviseleti oldal, és ha ugyanezt fogja elmondani, akkor a válaszunk megint az lesz, hogy nem. Mi akkor sem értettük – egy picit visszamenve a múltba, mielőtt még a jelenhez térnék –, hogy miért helyezték át az egészségügyi ellátást a BRFK-ra, mint testidegen szervhez, és miért nem hagyták ott az Országos Rendőr-főkapitányságon, ahol volt, mert akkor el lehetett volna érni azt a tevékenységet, hogy ne csak a Rendőrséget lássa el, hanem lássa el Budapest területén azokat az igényjogosult szerveket, adott esetben bizonyos fejlesztéssel, amelyek ezt az ellátást igényelnék. A mai nap történését elmondom, mert ez jellemzi ma az egész rendvédelem egészségügyi helyzetét. A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének van egy apartman háza Hévízen, és hosszú évek óta, amióta ez a ház megvan, szerződésünk volt az akkori belügyi szanatóriummal, majd amikor ezt a belügyi szanatóriumot átvette a jogutód Állami Egészségügyi Központ, akkor vele, térítés ellenében, hozzáteszem, tehát nem ingyen. A történet úgy szólt, hogy ma felhívtak engem az Állami Egészségügyi Központból, és közölték, hogy négyszeresére kívánják a térítést emelni, tehát 500 ezerről 2 millió forintra. És nem kívánják ellátni ingyen még az igényjogosultakat sem ambulánsan, mert ez a kórház erre nem képes, nincs meg a lehetősége, és egyébként is azt a 100 fős kontingenst, amit eddig a kórház kapott, levették 70 valahány főre, és a szanatórium így látja el. Mit jelent ez? Teljesen természetes, nem fogjuk igénybe venni 2 millió forintért sem, és a betegekkel nem fogják megfizettetni kezelésenként a 2-3000 forintot, mert ezt kívánja az Állami Egészségügyi Központ, hanem ez azt jelenti, hogy teljesen másodrendű állampolgárrá váltak a volt belügyi igényjogosult kollégák – akár Budapestről, akár pedig vidéken élnek és dolgoznak –, az Egészségügyi Központ ellátását illetően, hiszen ez egy területi ellátási kötelezettséggel rendelkező jogintézmény lett, amely annyit jelent, hogy nagyon sok kerületet kell ellátnia, és a nagyon sok kerület mellett mellékesen ellátja a rendvédelmet. Vagy meghatározott területen. Nem működik az a rendszer, amit megígértek 2007-ben, amikor nagyon egyszerűen az összes rendvédelmi szerv, és mindenki lemondott erről a lehetőségről, hogy megmaradjon a belügyi kórház, és legalább a belügyi szakorvosi intézet, és maradt az a pici mag, amelyet rátelepítettek a BRFK-ra, mint testidegenre, mert egy Budapesti Rendőr-főkapitányságnak nem orvosi ellátással kell foglalkoznia. Ezt talán át kéne tenni, mondjuk, egy Országos Rendőr-főkapitányság Gazdasági Igazgatósága alá, és onnan kéne ezt kezelni. Ezt megfontolás tárgyává ajánljuk a belügyminiszternek, hogy talán másképp történne az ellátás, egy pici pénzmagot kéne a rendszerbe beinvesztálni. Ne a szakszervezetnek kelljen azért pénzt juttatni a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak, hogy egy fogorvosi széket tudjon üzemeltetni, mert annyi pénze nincs, hogy egy meghatározott műszert megvegyen, és ezért nem tudja ellátni az odaforduló betegeket fogorvosi ellátással, mert ez történt, ezt tudjuk igazolni – úgyhogy semmi vész –, hogy hány tízezer forintot költöttünk erre a célra. Amikor ezt a kérdést megpróbáltuk idehozni, azt remélem, hogy egy egészen más tájékoztatási szisztémát fognak alkalmazni ebben a kérdésben. És talán az itt lévő kollégák elmondhatnák, hogy vidéken hogyan kezelik a kollégákat, hogyan nem látják el a tűzoltóságokat, mert nincs pénz a Rendőrségen, hogyan nem látják el a különböző társszerveket, akik régen a belügyi ellátásba tartoztak, mert azt mondják, hogy ma már nem igényjogosultak, és ez legyen Bevándorlási Hivatal, és legyen sok minden más. Úgyhogy én tisztelettel arra kérem Államtitkár Urat, ha nem ebben a körben történik a tájékoztatása az érdekképviseleteknek, én, mint előterjesztő, szívesen lemondok a tájékoztatás meghallgatásáról. Ha egyszer itt látnám végre az Állami Egészségügyi Központ illetékesét, aki minderre tudna nekünk választ adni, vagy talán megkapni azt a választ, hogy át lehet-e telepíteni a BRFK-ról az ORFK-ra, és egy más metódussal, más rendszerrel működtetni ezt az egészet.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Csatai úr lehet, hogy tavasszal a Rendőrségen dolgozott, de ősszel már a Belügyminisztériumban is, tehát nem pusztán rendőrségi szakértőként van itt, egyébként meg nem ő adna elő, hanem Zsinka úr, aki az egész belügyet látja. De ettől függetlenül, miután legjobb ismeretem szerint, Önök szempontokat-kérdéseket a jelentéshez nem adtak, amennyiben adnak -, akkor most ezt a napirendet elhalasztjuk, és attól függően, hogy mikor adják meg a szempontokat. Jó, de ha januárban a cafetéria ügyében találkozunk, addigra nem ígérem ezt a napirendet, mert az idő rövid, akkor csak a legközelebbire.


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Február második hetében van a BÉT ülés, mert a soron következő BÉT ülés akkor lesz, igazából az egy soron kívüli, a cafetéria, mert szükséges megcsinálni.


Nagy Gábor úr, elnök, Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete:

Én csak néhány mondatban szeretném a főtitkár asszonynak a szavait kiegészíteni a tűzoltóság vonatkozásában. Sajnos, a Hszt. előírja az éves orvosi vizsgálatokat, a tűzoltóság vonatkozásában nagyon sok helyen a háziorvosi igazolás alapján kapják meg a munkaegészségügyit, amit munkaegészségügyi orvosnak kellene megadni, és így kapják meg az alkalmasságit.

A másik, én úgy érzem, hogy érdemes lenne felmérni azon napoknak a számát, ami 2007 óta azért esik ki a szolgálatokból, és betegállomány napok, amik a szakrendelésekre mennek el, amióta az Állami Egészségügyi Központban történik a szakrendelés. Amíg annak idején a belügyi rendelőben szinte napok alatt megtörtént az átfutás, most az ÁEK-re hónapokat kell várni esetleg, és a várakozási idő alatt meg betegállományban tartják az embereket. Ha egy ilyen felmérést lehetne elvégezni, hogy ez egyrészt forintban, meg szolgálati napokban milyen kiesést jelent.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Forintban, azt nem ígérem, de azt, hogy utánanézünk, hogy így van-e, és valóban ennyi, akkor ez az egyik szempont ahhoz, ami legközelebb jelentésként idejön. „Egyebek”.



Dávid Tibor úr, főtitkár-helyettes, Független Rendőr Szakszervezet:

Előbb ecseteltem, hogy miért vannak rossz hangulatban a rendőreink, a másik ugyanilyen szembesítés lenne az elmúlt BÉT-en elhangzottakkal szemben a családi adókedvezménynek és a bérkompenzációnak az összemosása. A Független Rendőrszakszervezet az elmúlt
BÉT-en is elmondta, hogy nem ildomos, és határozottan kérjük, hogy a kettőt válasszuk szét. Az egyik egy adórendszer, a másik pedig egy családi kedvezmény, azt, hogy ha gyerekek születnek, ne mossuk össze a bérrel, ezzel szemben most jött el a szembesítés ideje, hiszen minden egyes kollégánk azzal a táblázattal, amit kiküldtünk, és az interneten is forog, mindenki kiszámolta, hogy az egykulcsos adó következtében személy szerint neki mennyi térítést kellene megoldani. Ezzel szemben összemosták a családi kedvezménnyel, és előfordul az, ugye most már kormányrendelet, mi úgy gondoltuk, hogy a melléklettel ellentétes, de kioktatott minket a Nemzetgazdasági Minisztérium levelében, hogy szerves része a melléklet, hiszen az egyik rendelkezik, hogy ki igényelheti, a mellékletben pedig egyértelműen kitűnik, hogy ha mind a két szülő jogosult, vagy az egyik kéri a 3.500-at, vagy a másik. Úgyhogy előfordulhat az – egy speciális helyzetet levezetnék gyorsan –, ha 217 ezer bruttót keres az egyik rendőr, a felesége pedig 207 ezer forintot, egyik 12.200, a másik 12 ezer adókedvezményre lenne jogosult, egy gyermekük van, megfelelnek a tételben, ugye ő kap 10 ezer forintot, plusz valamelyikük 3.500 forintot, tehát az a család – amit a miniszter úr ígért, hogy igenis, mindenkinek pótolva lesz – a költségvetésében 10.700 forint mínuszt fog kapni. Ez ugye egy szélsőséges -, mert a legnagyobb összeget vetettük össze. Tehát ez a problémánk, hogy valamit kommunikálunk mi, mivel – amit a főtitkárasszony is kért – a szakma nem kommunikálja, ezért öntik a panaszáradatot a dolgozók mifelénk, mi megnyugtatjuk őket, hiszen a miniszter is megígérte, hogy márpedig mindenkinek kompenzálva lesz, ez pedig nem úgy történik, megint kiénekelték a sajtot a szánkból. Ez az egyik „Egyebek” téma lenne.

A másik, a ruhapénzzel kapcsolatban a BÉT-en elhangzott, hogy miniszter úr döntése alapján a 70-80 % 50 % lesz, jó lenne most már ezt valamilyen úton-módon kommunikálni. Kértük a rendőri vezetést is, hogy kommunikáljuk, mikor, hogy, milyen ütemezéssel, mert szeretnék ezt is tudni akkor, a megmaradt 45-46 ezer forintra számítanak, most egyáltalán meglesz, nem lesz, mert már nem hisznek nekünk, akkor kell legyen egy felelős belügyi vezető, aki -, legalább írásban tudjuk mutatni, hogy nem mi csapjuk be őket.

Elkezdődött a Hszt. illetményrendszere és a nyugdíj rendszerének az átalakítása, a koncepció, az elmúlt időszakban arról informált a belügyi vezetés, hogy azért sürgős a koncepció kidolgozása, hogy még az év végén a Kormány rátegye a pontot, érdeklődnénk, hogy áll, ebbe a munkába szeretnénk – mint érdekképviselet, de az oldal nevében is mondhatom –bekapcsolódni, ez iránt érdeklődnénk, hogy áll?

A másik pedig a következő, a napidíj összegének a megemelése. Az elmúlt időszakban volt egy levelezés a minisztériummal, mélységesen felháborított minket az, hogy a déli határszakaszon egy hetet teljesítő kollégák 460 forint bruttó élelmezést kapnak. A választ megkaptuk, hogy uniós alapból van, de hát gondoltuk, hogy az uniós szerződések -, amikor az európai parlamenti képviselőnek a napidíját 285 euróban határozza meg, ezek a rendőrök meg kapnak 2 eurót, azt kértük, hogy valahogy oldjuk meg az élelmezését, mert senki se várhatja el, hogy szolgálati feladatra lent van egy hétig a déli határszakaszon, és még egy kiflire és egy kávéra vagy kakaóra elegendő napidíjat kap. Ezt valahogy orvosoljuk, mert ez elfogadhatatlan számunkra. Azt a választ, amit kaptunk, azt természetesen tudomásul vesszük, de nem tudjuk elfogadni. Ezek lennének a Független Rendőrszakszervezet „Egyebek” napirendi ponti kérdései.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

A ruhapénz ugyanazon a BÉT-en lesz megbeszélve, mint amikor a cafetéria. A bér- és a nyugdíjra azt hittem, hogy az előbb megválaszoltam, de akkor mondom még egyszer. Júniusban azzal indultunk, hogy van három tényező: képzés, bér, nyugdíj, azzal, hogy ezt év végéig szeretnénk Parlament elé vinni. Ezek közül a képzést bevittük Kormány elé, a Kormány elfogadta, most már a törvénynek a megszövegezése történik a Kormány döntésének és a júniusi ígéretnek megfelelően, jó esély van arra, hogy a jövő év január 1-jével hatályba is lépjen, tehát minden a júniusi menetrend szerint megy a képzésben. A másik a bér és a nyugdíj. A bért és a nyugdíjat illetően miniszter úr azt mondta, hogy a szakszervezetek álláspontja, szakszervezeti egyetértés vagy konszenzus nélkül nem viszi Kormány elé. A szakszervezet meg a munkáltató között meg nincs konszenzus. Nincs konszenzus, ezért ez pillanatnyilag oldalra van téve, mert vagy lesz konszenzus, és akkor előbbre megyünk, vagy ha nem lesz konszenzus -, tehát önmagában, hogy csak a bért vigyük a nyugdíj elé, és a nyugdíj ne szigorodjon, olyan nincs, én azt júniusban is megmondtam, azóta is mondom. Tehát olyan nincs! Ha olyan nincs, az csak együtt megy. És akkor még egyet vegyünk figyelembe. Amikor megszületik a konszenzus, akkor utána minden tárcának ötezer egyéb dolga van, tehát minél később születik meg a konszenzus, az év végi hatálybalépés annál bizonytalanabb lesz. Az alkotmányozástól az EU elnökségen át mindenkinek vannak komoly jogalkotási feladatai, szóval én mindenkit arra bíztatnék, hogy közösen keressük a konszenzus megvalósulásának a lehetőségét, mert különben nem tudni, hogy a 2012-es költségvetési törvényt utol fogja-e érni vagy sem.


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Államtitkár Úr, köszönjük, hogy a képzésben részt vehettünk, albizottsági szinten az érdekképviseletek bevonásra kerültek, de a képzés és egy életpályamodell kialakítása nem képzelhető el egy olyan illetményrendszertől függetlenül, amely magában foglalja adott esetben a rendfokozat megváltozásától kezdve sok mindent. Tehát ez az első, amit szeretnék említeni.

A második, tisztelettel arra kérjük a humánpolitikai illetékeseket, annak ellenére, hogy a Nyugdíjmegállapító Osztály elment a NYUFIG-ba, szíveskedjenek már valahonnan egy nyugdíjkalkulátort szerezni, mert az nem egy megoldás, hogy azok a kollégák, akik kétely szinten állnak, felhívják X.Y-t és Z-t, és az a válasz, menj nyugdíjba, megtudod. Tehát amikor rákérdez arra, hogy mennyi lenne a nyugdíja, akkor nem az a válasz, hogy menj nyugdíjba, megtudod. Nem mindenki szeretne elmenni, de szeretné tudni, hogy ha elmenne, akkor milyen lenne a nyugdíja. Ha azt várjuk ezektől a kollégáktól, hogy a rendszerben maradjanak, mert jó lenne, akkor talán egy olyan számítási metódust is a rendelkezésükre kellene bocsátani, amiben ezt ki tudják kalkulálni, hogy mi éri meg nekik.

Szeretném megkérdezni Államtitkár Urat, igaz, hogy a 2010. év utolsó napján kihirdetésre került egy kormányrendelet, ez a kormányrendelet a tűzoltók túlmunkájáról szól. Szeretnénk valamilyen közelebbi időpontot kapni az Önök részéről, hogy mikor kezdik el kifizetni a kollégáknak ezt a túlóradíjat? A számítások megtörténtek, a munkáltatók, tehát Önök megállapodtak a számítás módjában, akkor már semmi sem akadályozza meg, hogy végül a pereket félretegyék, és peren kívül szülessenek megállapodások.

És akkor egy kérdés, pletykaszinten jutott el hozzánk – és tudom, hogy Ön nem szereti a pletykákat, de mi sem, mert az állomány hangulatát rombolja és roncsolja –, hogy egy veszélyhelyzet-elhárító minisztérium jön létre, amelybe a tűz-, katasztrófavédelem, vízügy egységesen kerül ki. Várható-e ez 2011-ben, vagy a legközelebbi bevezetés időpontja 2012., vagy 2011. második felében esetleg a hivatásos önkormányzati tűzoltóság nagy része bejön az államiba, és akkor rögtön utána kiemelik ide?


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

A nyugdíjat illetően, a nyugdíj még itt van, majd csak március 1-jével megy el, de egyébként az igény meg jogos.

Még egy gondolat erejéig a bérre és a nyugdíjra visszatérve, volt egy olyan halvány elképzelésem, hogy próbáljuk meg együtt a képzéssel együtt decemberben Kormány elé vinni, megpróbáltuk meggyorsítani, majd a Powell úrtól, mint elnöktől azt a levelet kaptuk, hogy miért ilyen sürgős a dolog, miért kell – nem tudom én – egy-két napon belül koncepcionális kérdésekre válaszolni? Innentől kezdve félretettem. Nem kell válaszolni. Akkor volt idő, tudniillik azt, hogy mikor van idő, meg hogy mikor aktuális, azt higgyék el, hogy én jobban érzem! Akkor az egyik be tudott menni, a másik meg nem ment be, mert azt mondtuk, hogy most ilyen gyorsan nem válaszolunk rá, majd megint ki kell várni, hogy mikor lesz idő, és mikor lesz aktuális a dolog.

Ami a szervezeti részt illeti, nincs tudomásom arról, hogy bármilyen előkészítés történt volna a belügyi szervezet bárminő megbontására. Nincs ismeretem arról. Ami az önkormányzati tűzoltóságot illeti, megint a magam négy hónappal ezelőtti mondását idézem, hogy majd amikor az önkormányzati meg a katasztrófavédelmi törvényt csináljuk, az majd annak kapcsán eldől – ami ez évnek a tavasza –, de pillanatnyilag nincs. Az egyébként is külön kezelendő, tehát egyik az önkormányzati törvény, hogy mi tartozik az önkormányzatokhoz a feladatok közül, azt eldönti az önkormányzati törvény, ez meg egy kormányzati szervezeti változás, amiről nekem semmilyen ismeretem, információm nincs, hogy elindult volna, vagy bármilyen döntés ezzel kapcsolatban született volna.


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Túlóra.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

A jogszabály megjelent, itt meg a miniszter urat idézem, aki a legutóbbi BÉT ülésen azt mondta a forrásokról, nem azt mondta, hogy „kifizetjük”, hanem azt, hogy „dolgozunk rajta”. Dolgozunk a források megteremtésén, nem mondta, hogy kifizetjük, csak hogy keressük a megoldást, de nem mondta, hogy megvan.


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Önök csak a kamatot növelik, úgyhogy semmi gond.


Dávid Tibor úr, főtitkár-helyettes, Független Rendőr Szakszervezet:

Államtitkár Úr, két felvetésemre nem válaszolt, a családi kompenzáció-adókedvezmény összevonásra, és a napidíjra, hogy van-e lehetőség valami elmozdulásra?


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

A napidíjban két eset van: miután nem ismerem, ha most Lajtár úr nem ad választ, akkor azt mondom, hogy erre visszatérünk.


Lajtár József r. vezérőrnagy úr, gazdasági főigazgató, ORFK:

Nem vagyok én sem már biztos benne, mert nem mi csináltuk, hanem a Berta Krisztina asszonyék csinálták a választ, hogy mi volt a konkrét tartalma, inkább lebegtessük, és írásban adjuk meg.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Ebben írásban. A családi kompenzációt illetően meg, ha olyat kérdez, amit jogszabály elrendezett, akkor arra én nem tudok választ adni. Amit a miniszter mondott, akkor a jogszabály még nem jelent meg, utána megjelent a jogszabály, és kb. úgy szabályozta, ahogy Ön mondta.


Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:

Meg szeretném kérdezni Államtitkár Urat, hogy a RUSZ megjelent tavaly év végén, és a részletes indoklásban, ami tervezet volt, az 1-6. § tekintetében azt mondta, hogy a hivatásos önkormányzati tűzoltók gyakorlóruha tekintetében is kivételek ez alól, tehát nem kell beszerezniük ezt az új ruhát. Azonban az új RUSZ mellékletében a 10-es mintájú gyakorlóruhában a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok is szerepelnek. Ez csak elírás, vagy pedig esetleg ez egy szándékos elírás?

A másik, amit meg szeretnék kérdezni: itt azért a sajtóban és autentikus személyektől a tűzoltóságok államosítása gyakorlatilag állandóan napirenden van. Ezzel kapcsolatban, ha egy szűkebb tájékoztatást esetleg adna Államtitkár Úr most, és meg szeretném kérdezni – ha az első napirendi ponthoz egyetlenegy mondatot csatolhatnék –, a cafetéria hol van szabályozva és definiálva, hogy gyakorlatilag mi az, ami cafetéria az állami szerveknél?


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Ha a ruházati szabályzattal kapcsolatban Szőke Irma nem tud válaszolni, akkor azt mondom, hogy a legközelebbi BÉT ülésen kapja meg a választ. Tud? Még nem. A cafetériát az én legjobb ismeretem szerint a személyi jövedelemadó törvény szabályozza, de javítson ki, ha tévedek.


Szőke Irma asszony, főosztályvezető, ÖM Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály:

A személyi jövedelemadó törvény, és a különböző jogállási törvényeknek az egyéb juttatásokra vonatkozó részei. Tehát ilyen kicsit párhuzamos szabályozást ad, ha most konkrétan arra kíváncsi, hogy magának a cafetériának a fogalma hol van szabályozva, gyakorlatilag a költségvetési törvény használja ezt a terminológiát, de az megegyezik ezzel: béren kívüli juttatások köre.


Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:

Az államosításról esetleg egy pár szót, hogyha még -.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Mondtam, hogy pillanatnyilag nincs napirenden, amikor az önkormányzati, meg a katasztrófavédelmi törvény majd eljut abba a szakba, hogy -, akkor. A miniszter emlékezetem szerint ugyanezt mondta tavaly ősszel Önöknek, hogy pro-kontra írják le az érveiket, és majd ha aktuális lesz, azokat át fogja tanulmányozni, és Önöket erről tájékoztatni fogja.


Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:

Meg szeretném kérdezni, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság nem a minisztériumhoz tartozik, hogy ők teljesen mást mondanak? Mert nem egy irányban beszélnek akkor. Tehát ott konkrét tények hangzanak el az önkormányzati tűzoltóságok államosításáról. Mert itt akkor vagy elbeszélnek egymás mellett, vagy pedig -, hogy miért, az most egy másik téma.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

A tűzoltóság – úgymond – államosítása törvényhozási kérdés. Ha valami a Parlament elé kerül, az minimum kinn van az Országgyűlés honlapján. Ezért, hogy ki mit gondol, amikor még a Kormány sem tárgyalt meg valamit, az teljesen közömbös. Ha már egyszer a Kormányig eljut, akkor -, mondhatni persze, hogy kormánytöbbség van a Parlamentben, és akkor a kormánydöntés után az már valószínűsíthető, de ameddig valami nemcsak hogy a Kormányig, de még – mondjuk – koordinációig se jutott el a többi tárcához, addig nincs mit megvitatni.


Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:

Jó, köszönöm.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Azzal a szándékkal távozom, törekszem január 31-éig miniszter urat rávenni, hogy nemcsak, hogy kitűzze, hanem meg is tartsa ezt a közös ülést. Köszönöm, viszontlátásra.

 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tűzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux s
PHP: 5.2.17
MySQL: 5.5.31-0+wheezy1-log
Idő: 08:47
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1131
Linkek: 76