Kezdölap arrow Hírek arrow BÉT jegyzõkönyv (2011.01.18.)
BÉT jegyzõkönyv (2011.01.18.)
2011. February 08.

JEGYZÕKÖNYV

a Belügyi Érdekegyeztetõ Tanács

2011. január 18-án megtartott ülésérõl

Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

… (felvétel eleje hiányzik) Az EU belügyi tanácsának az elsõ ülése a héten lesz Gödöllõn, és ez az elsõ eset, hogy mint magyar elnök, õ fogja vezetni az EU belügyi tanácsának az ülését. A BÉT ülést halasztani nem lehetett, mert van egy ügyrend, ami megmondja, hogy a rendkívüli összehívástól kezdve hány napon belül kell összehívni. Ezen a héten õ semmiképp se ér rá, ezért kerül így a mai napon ebben az összetételben sor a BÉT ülésre. A napirendi pontokat úgy tudom, hogy megkapták, a kérdésem az, hogy van-e valakinek kiegészítése a napirendi pontokhoz?


Powell Pál úr, elnök, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete:

Három napirend elõtti kiegészítésem, kérdésem lenne, ha beleegyezik Államtitkár Úr. Az elsõ, ami a rendvédelmi szervek dolgozóit nagymértékben érinti és érdekli, a miniszterelnök úr kijelentése a nyugdíjrendszer megreformálásával kapcsolatban, az a kijelentése, hogy semmiféle korkedvezményes nyugdíj az elkövetkezõ idõszakban nem lehetséges Magyarországon. Szeretném megkérdezni, hogy ez a rendvédelmi szervekre is érthetõ, vagy esetleg itt kivétel lesz? Ez lenne az elsõ kérdés, vagy felvetés.

A másik, belügyminiszter úrral én decemberben egyeztettem arról, hogy januárban a SZÉF búcsúülése összehívásra kerül, valamint már kezdeményeztük a RÉF összehívását, ennek a kettõnek az együtt történõ megrendezésére valami konkrét idõpontot szeretnénk szerezni.

A harmadik, hogy a polgári titkosszolgálatoknál a szociális keretnek a tervezése eddig a jutalomkeretnek a 15 %-a volt, amit TNM rendelet írt elõ. Most jutalomkeretet nem lehet terveznünk, nagy problémát jelent a titkosszolgálatoknál, hogy szociális keretet nem lehet tervezni és felhasználni, sajnos a kollégáink rá vannak utalva erre, hogy ezt a lehetõséget is igénybe vegyék, ennek a megoldását szeretnénk kérni. Felmerült az, hogy a virtuális jutalomkeretnek a 15 %-a felhasználható-e erre, e tekintetben szeretnék kérni majd állásfoglalást.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Az elsõ kérdésre az a válaszom, hogy nyugdíjügyben mit akar a miniszterelnök, nem tudjuk, vagy akkor pontosítom, én nem tudom, igazából akkor fogjuk megtudni, amikor a Gazdasági Minisztérium a koncepciót koordinációra bocsátja. Tehát akkor tudok többet. De most ettõl függetlenül mondom, amit mondok, hogy azt, amivel tavaly júniusban indítottam, hogy a bér és a nyugdíj csak együtt megy, mert a Kormányprogramban így szerepel, azt függetlenül ettõl a miniszterelnöki kijelentéstõl, tartjuk továbbra is. Mint ahogy azt is mondtam a júniusi induláskor, hogy a nyugdíj az semmiképp sem az enyhítés irányába kell, hogy a belügyi szerveknél is elmozduljon. Tehát ezek a paraméterek. A bérfejlesztést – mint ahogy júniusban elmondtam – csak akkor tudjuk továbbvinni, ha a nyugdíjban viszont szigorítunk. Erre koncepció is készült, de arról – konkrétan visszatérve a kérdésére –, hogy a miniszterelnöki kijelentés mit takar, konkrét információm róla nincs.

Miniszter úr ígéretet tett arra, hogy egy búcsú SZÉF ülést tart. Amennyiben a kérdés úgy vetõdik fel, hogy közös SZÉF és RÉF ülés, akkor azt mondom, hogy igen, ha a kérdés úgy vetõdik fel, hogy januárban megtartható-e mind a kettõ külön, azt mondom, hogy nem, mert azért néhány száz egyéb dolog is van, az EU elnökség, katasztrófák, és így tovább. Tehát amennyiben az az igény, hogy a kettõt együtt tartsuk, akkor azt felvállalom, hogy januárban kitûzetem a miniszter úrral az idõpontot.


Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

A nyugdíjkérdéshez: talán ez az oka annak, amit Ön mond, hogy még nem jött el az idõ a nyugdíjrendszer tárgyalására, hogy kb. két-három éve nem történik meg a nyugdíjaknak a rögzítése, annak ellenére, hogy ez egy jogszabályi kötelezettség, és az illetõknek nem rögzítik a nyugdíjait.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Ilyen összefüggés nincs. Határozott véleménye a belügyi vezetésnek, nekem meg különösen, mint volt ügyésznek, hogy amit a jogszabály elõír, azt meg kell tenni. Tehát, ha a jogszabály a konkrét személyre a konkrét rögzítést elõírja, és a feltételek megvannak, ezt meg kell tenni, és ettõl teljesen független, hogy egy jogi szabályozást módosítunk-e, és ha igen, milyen irányban. A kettõ között okozati összefüggés nincs. Amennyiben úgy érzi, bárkinek konkrét felvetése van, vagy konkrét intézkedést bármely munkáltató elmulasztott, akkor kérem, és annak érdekében eljárunk.


Dávid Tibor úr, fõtitkár-helyettes, Független Rendõr Szakszervezet:

„Egyebek” napirendi pontban szerettem volna felvetni, de mivel a Powell úr említette, a mai nap a Pintér belügyminiszter úrnak küldtünk egy átiratot, amiben kezdeményeztük a RÉF-nek az összehívását. Akkor vehetem ezt egy pozitív igennek, akkor ezt támogatják, és elõbb-utóbb a munkarendbe bemegy? Köszönöm.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Szõke Irmát kérném meg, hogy válaszoljon.


Szõke Irma asszony, fõosztályvezetõ, BM Pénzügyi Erõforrás-gazdálkodási Fõosztály:

Azt gondolom, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, illetve a titkosszolgálatok tekintetében annak rögzítése, hogy a korábbi jutalomkeret százalékában kerüljön a szociális juttatás megállapításra, gondolom nincs akadálya, mert a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll, gazdasági igazgató asszony bólogat is a felvetésre, és gondolom, hogy az ehhez szükséges szabályozás módosítását napirendre lehet tûzni soron kívül.


Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

A nyugdíjjal kapcsolatban egy kérdésem lenne. Az 1,2-es szorzónak a köre, december 31-ével lejárt az 1,2-es szabályozása. Az iránt érdeklõdnék, miniszter úr azt mondta a múltkor, hogy ez az õ álláspontja szerint 2011. december 31-ig ki lesz tolva, hogy errõl megjelent-e valami miniszteri rendelet, hogy ezt hogy szabályozzák, vagy kormányrendelet, mert tudomásunk van arról, hogy egyes tûzoltóságokon nem számolják az 1,2-es szorzót január 1-jétõl, mondván, hogy semmilyen szabályozás nincs arra, hogy ez meghosszabbításra került.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Ezt meghosszabbítottuk, nevezetesen az egyes rendészeti tárgyú törvények végrehajtásáról kiadtunk három kormányrendeletet, és az egyik kormányrendeletnek azt hiszem a vegyes rendelkezésében ezt január 1-jei hatállyal meghosszabbítottuk.



Powell Pál úr, elnök, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete:

Köszönöm a választ, és az együttes lebonyolítást akkor tudomásul vesszük a SZÉF és a RÉF tekintetében.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Egyéb nincs, tehát akkor rátérhetünk az elsõ napirendre. A rendkívüli ülés összehívásának oka is volt, nevezetesen a legutóbbi BÉT ülésen miniszter úr ígéretet tett arra, hogy a cafetérián kívül mindenki részére a bérletet meg fogja vásárolni, és akkor ezzel kapcsolatban itt különbözõ munkáltatói levelezések voltak. Szóval a bérlet és a cafetéria viszonya, illetõleg mindezek viszonya a legutóbbi BÉT-en tett belügyminiszteri ígérethez, ugye, ha jól értem? Miután szerintem Tóth úr, igaz, hogy egy rövid levélben, de a lényeget jól artikulálta, ezért én ebben újat nem mondok, de akkor nézzük idõrendi sorrendben. Volt egy BÉT ülés. A BÉT ülésen a miniszter azt a célt fogalmazta meg, hogy mindent megtesz annak érdekében, sõt ígéretet is tett tulajdonképpen, hogy 2011-ben a juttatásai a személyi állománynak nem lesznek kevesebbek, nem fognak csökkenni 2010-hez képest. És akkor erre vonatkozóan különbözõ módszerek fogalmazódtak meg. Szóba került itt a ruhapénznél a visszatartási arány, és így tovább. Az egyik módszerként vetõdött fel az, hogy amennyiben a cafetéria 200 ezer forint, akkor ne számítson bele a bérlet, és akkor ez egy módszer arra, hogy a személyi állománynak a bére 2011-ben ne csökkenjen 2010-hez képest. Most én azt mondom, hogy válasszuk külön az ígéretet, a célt, amit továbbra is tart a miniszter, és válasszuk külön a módszert. Tudniillik a BÉT ülésnek a másnapján terjesztettek elõ egy olyan törvényjavaslatot, amely arról szólt, hogy 200 ezer forintnál több a cafetéria – amibe a bérlet is beleszámít – nem lehet. A költségvetési tervezésnél errõl a kétszáz ezres korlátról úgy volt szó, hogy a költségvetés, amikor a tárcák költségvetési támogatását megállapítja, 200 ezer forintnál többet nem ismer el cafetériának, de nem akadályozta meg a törvény szövege azt, hogy ha a tárca máshonnan forrást szerez, akkor több mint 200 ezer forintot adjon cafetériában. Azonban a BÉT ülést követõ napon – és a „követõ”-nek itt jelentõsége van – nyújtották be azt a törvényjavaslatot, ami még saját forrásból is lehetetlenné tette azt, hogy 200 ezer forint fölött adjanak cafetériát, és a cafetériába pedig a bérlet is beleszámít. A módosító javaslatot elfogadták, tehát innentõl kezdve azt a módszert, amit a miniszter ígért, a törvény lehetetlenné tette. Azonban magát a célt, tehát hogy ne csökkenjen a személyi állománynak a bére, azt a miniszter továbbra is ígéretének megfelelõen fontosnak tartja. Kicsit profanizálom a helyzetet, akkor mirõl van szó? Mondjuk, arról van szó, hogy 200 ezer forint a cafetéria, és teszem azt, 100 ezer forint a bérlet, tehát így mindenki ebben a csomagban kapott volna 300 ezer forintot. Most a 200 ezer forintot megkapja mindenki, de miután 100 ezer forintért nem lehet az említett jogszabály-módosítás miatt bérletet venni, ezért a miniszteri szándék az, hogy ezt a 100 ezer forintot személyi juttatásként továbbra is otthagyja. Nem bérletként, mert bérletet venni nem lehet, de személyi juttatásként arra fordítják, amire akarják, és miután személyi juttatás, akkor ez a kitûzött céllal konveniál. Hogy egész pontosan a cafetéria mibõl fog állni, és ez a személyi juttatás az összes többi egyéb elemével együtt, meg a nem cafetéria elemmel kapcsolatos, de korábban szintén szóba került 2000-4000-6000-8000 pénzfelvételi juttatáshoz hogyan viszonyul, azt egyben szeretnénk szabályozni. Szándékaink szerint február elsõ hetében, mert bizonyos kormányzati intézkedések, vagy egységesítések a kormányzaton belül, vagy irányelvek megjelenései, azok még várhatók. Tehát bérlet nincs, de a bérlet árát mindenki – a miniszteri ígéret szerint – személyi juttatásként, nem személyre szólóan, hanem szervezeti szintrõl beszélek, személyi juttatásként ott lesz minden szervezetnél a csomagban.


Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Megpróbáltam teljes mértékben odafigyelni Önre, nem igazán sikerült tökéletesen kihámozni azt, amit Ön ezzel próbált volna elmondani, megpróbálom a saját magam részérõl összefoglalni. Jelen pillanatban a költségvetési törvény, annak ellenére, hogy mit ígért a jelenlegi belügyminiszter, bruttó 200 ezer forintos cafetéria keretrõl beszél, ez kb. nettó 160 ezer, ha jól számolom. Hogy hogyan és mint történt ennek a szétosztása bérlet ügyben, egy biztos, hogy jelenleg minden szerv ráfizet az elõre megvásárolt bérletekre, mert a kollégák nagy többsége nem kéri cafetéria keretében a bérletet, és mindenki saját maga gondoskodik arról, hogy hogyan fog utazni. Nagyon sok kollektív szerzõdés rendelkezik a közalkalmazottakat illetõen, hogy a munkáltató köteles bérletet biztosítani, Ön most rögtön azt fogja erre válaszolni, de a kollektív szerzõdések egy része nem rendelkezik arról, hogy cafetérián belül, vagy kívül kell ezt juttatni. Úgy a kérdés lezárva. A nyugdíjasoknak a Rendõrséget illetõen felajánlották, hogy vegye meg mindenki saját maga a saját nevére a bérletet, 40.700 forint, majd ezt visszavonták, és közölték velük, hogy csak 117 ezer forintos bérletet lehet vásárolni, azért, mert ez visszaváltható cafetéria elem részre. Vidéken nagyon sok megyei fõkapitány élt azzal a régi lehetõséggel, amivel éltek 2010-ben is, hogy szerzõdéseket kötöttek a VOLÁN vállalatokkal, ahol a köztisztviselõ, a közalkalmazott és a szolgálati viszonyban álló szolgálati igazolvány felmutatásával utazhatott. Ez igaz volt a megyék egy részére, de ugyanakkor nem volt igaz a megyék másik részére, mert a másik részének meg kellett vásárolni (van nem, vagy lógnak) a bérletet, és beleszámították a cafetériába. Itt már kezdõdik egy ellentmondás, a végsõ ellentmondás az Budapest tekintetében van, ahol elõször is mindenki részére meghosszabbították a bérlet érvényességi idejét, mert a Gaskóék a tavalyi BKV sztrájkkal 3-4-5 napot kivettek a rendszerbõl, és ezzel meghosszabbodott. Majd közölte a Fõvárosi Önkormányzat, hogy egyenruhában szolgálatba helyezéssel utazhatnak a kollégák a Budapesti Közlekedési Vállalat autóin, buszain, jármûvein, majd egy 30 napos Budapest bérlettel látták el a szolgálati viszonyban állókat. És a gond most itt kezdõdik, tehát azt jelenti, hogy mintegy 60-70000 ember, aki a miniszter irányítása alatt áll, õskáoszban utazik, nagyon sokan bérlet nélkül, csalnak és lógnak is adott esetben, és jól teszik, mert olyan mértékben leterhelték a családi költségvetésüket ezzel az éves bérlettel, a 117 ezer forinttal, ugye a 117 és a 160 között ez egy minimális tétel, és ezt nem igazán kompenzálja az a virtuális 100 ezer forint, amirõl Ön beszélt. Amit mi elképzeltünk volna egyébként – és talán ezzel mindenki visszanyeri az arcát –, ha egy olyan rendszer alakulna ki a belügyi ágazatban – és itt nincs arról szó, hogy csak a rendvédelemre, hanem a miniszter irányítása alá tartozó összes szervnél, legyen az kormánytisztviselõ, köztisztviselõ, közalkalmazott vagy szolgálati viszonyban álló –, amivel kompenzálódik 2010. Mert ha Ön összeadja mindezt, amirõl beszélünk, akkor ott tartunk, hogy mínusz 200-250 ezer forint nettóval kevesebb a kollégáknak – összes kollégákról beszélek – az illetménye. Csak azokról beszélek, akiknek kevés volt a cafetériájuk, akiknek ennél több volt a cafetéria rendszerük, volt az 450 ezer, 750 ezer, valahol 950 ezer, annak még több. De miután egységes elbírálást mondott a miniszter, ezt az egységet már nem lehet tapasztalni a rendszerben, hiszen egészen másképp alakultak a dolgok, mint ahogy ezt a belügyminiszter elképzelte. Mondhatja Ön, hogy virtuális lehetõségekrõl ne beszéljünk, Ön is ködösen fogalmazott, amikor azt mondta, hogy február elsõ hetében valamilyen módon megpróbálják ezt rendezni, mi úgy gondoljuk, hogy Navracsics úrnak az az ígérete, amely szerint a központi közigazgatásban bevezet egy olyan rendszert, hogy egy kártya formájában megpróbálják a béren kívüli juttatásokat egy tömegbe tenni, hiszen itt elesnek a kollégák az iskolakezdési támogatástól, a ruhapénz 50 %-ától, az utazási költségtérítés teljes részétõl, sok minden mástól. Ezért arra szeretnénk választ kapni – és nem azt a választ, hogy a hídon akkor kell átmenni, amikor odaértünk, mert nem tudunk találkozni a hídig, nagyon nehéz Önökkel találkozni egy-két hónapon belül, leülni tárgyalóasztal mellé –, mi van ezzel a közigazgatási virtuális kártyával, amelyet beígért a Navracsics úr, és amelynek – a jogszabályban is benne van – a maximális adómentes határa 300 ezer forint lehet. Amely után nem kell sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak fizetni adót, amelyet úgy neveznek, hogy rekreációs kártya, és a rekreáció keretein belül sok mindenre felhasználható, csak élelmiszervásárlásra nem. Tehát a kérdés, hogyan kívánja pótolni a kiesett jövedelmet a belügyminiszter?


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Ne keverjük az ülések napirendjét! Amint mondtam a cafetériáról, a cafetéria egyes elemeirõl, február elején kíván a belügyminiszter dönteni, de a döntés elõtt lesz egy BÉT ülés. Ennek a BÉT ülésnek kizárólag az volt a témája, és errõl szólt a rendkívüli BÉT ülést kezdeményezõ nyilatkozat, hogy a bérlettel mi van, a miniszteri ígéret a bérletnek és a cafetériának a viszonyában micsoda, azt elmondtam. Tehát a cafetéria többi elemét, aminek egyébként része, hogy egyébként meg hogy pótolja a 2010-es kiesést 2011-ben, az nem ennek a BÉT ülésnek a témája, és azért nem lehet ennek a BÉT ülésnek a témája, mert az említett okokból február elsõ hete elõtt nem vagyunk abban a helyzetben, hogy részletekre válaszoljunk. Továbbá, én a Belügyminisztériumot képviselem, és nem a Kormányt, Navracsics úr ígéretéért nem hiszem, hogy nekem kéne helytállni, egyébiránt meg ha ilyen jellegû elõterjesztés készülne, akkor nyilván ez a szakszervezeteknek is a koordináció keretében rendelkezésére állna.


Dávid Tibor úr, fõtitkár-helyettes, Független Rendõr Szakszervezet:

Mint a rendkívüli BÉT-nek a kezdeményezõje. Fõtitkár asszony nagyon jól összegezte, hogy jelenleg óriási nagy káosz van, a hivatásos állományt szembeállította ez a rendszer a közalkalmazottal, a budapestit a vidékkel, a vidéket a vidékkel, hiszen – nem akarom ismételni önmagam – van, aki ingyen utazik, van, aki megvásárolja, van aki megkapta, és nyilatkozott róla, hogy a cafetéria keretére, van aki nem nyilatkozta, attól próbálják visszaszedni a bérletet. Úgyhogy ami fejetlenség van, ezt az elmúlt -, én 23 éve vagyok rendõr, azóta ilyet nem tapasztaltam. Megszokták a rendõrök, hogy januárig megkapják az utazási bérletet, ami jelenleg nincs. Tehát ez számunkra elfogadhatatlan! Ugyanúgy a múltkori BÉT-en is elmondtuk, nem támogatja a szakszervezetünk azt, hogy igazolvány felmutatásával közlekedjenek a busz és a BKV járatokon, hiszen akkor 365 napos készenlétben állnak a kollégák, ez számunkra elfogadhatatlan! Itt egyet emeltünk ki, ha éppen ittas a kolléga, akkor azt mondta miniszter úr, hogy vásároljon jegyet, de mi van akkor, ha a gyerekét viszi az iskolába, az óvodába, vagy éppen olyan rendezvényre megy, vagy orvoshoz, vagy bíróságra, amikor az ellenõr pedig felkéri, hogy márpedig intézkedjen? Mi úgy gondoljuk, hogy a cafetéria az egy egységes egész, ha 200 ezer forint, akkor mindenkire 200 ezer forint vonatkozik, igaz, hogy vannak tételei, de önmagától, szabadon választja a kolléga, nem az, hogy ráerõltetjük. Tehát a jogalapját vitatjuk a helyettes államtitkár úrnak kiküldött levelet, ami a január ötödikét tartalmazza. Azt kérjük a minisztérium vezetésétõl, hogy – ugyanúgy mint a múlt évben – ezt az évet engedjük el, valamilyen forrásból ezt oldjuk meg, vásároljuk meg, ne az legyen, hogy most egy hónapig a hivatásos állománynak is megvan véve a jegy. Várunk a közgyûlésre, ha a közgyûlés mégis úgy dönt, hogy nekik kell az a 3 milliárd, mert veszteséges a BKV, akkor megint ott leszünk, hogy megint egy hónapot veszünk, vagy nem veszünk. Jelenleg az állomány körében olyan információ megy, ami nincs visszaellenõrizve, de olvasható a holdudvar2-n, bár nem jogforrás, hogy a 4-es 6-os villamoson az ellenõr kéri a rendõrtõl a jegyet, felmutatja az igazolványt, az ellenõr elengedi, továbbengedi, utána pedig megállítja a Nemzeti Védelmi Szolgálat dolgozója, és eljárást indítanak visszaélés miatt. Úgyhogy nagy a káosz, nem visszaellenõrzött információ, de sokkolja az állományt, mert egyszerûen nem tudják, hogyan fognak közlekedni. Kérjük ezt a sürgõs megoldást, a cafetériában pedig abszolút nem támogatjuk, hogy abból legyen, egy résznek igen, pont annak az alacsony jövedelmû közalkalmazottnak, köztisztviselõnek, kormánytisztviselõnek, akinek alacsony a bére, pont õt terheljük meg 117 ezer forinttal, számunkra ez elfogadhatatlan!


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Akkor csak a javaslatra válaszolok, fel se vetõdik! Tehát az, hogy engedjük el ezt az évet, így, ahogy van. Hát hogy engedhetnénk, amikor egy törvény azt mondja, hogy -. Tehát az biztos, hogy nem, nem engedjük el ezt az évet.


Pach Dániel úr, elnök, Rendõr Szakszervezetek Védegylete:

Államtitkár Úr, kiegészíteném, amit a kollégám, Dávid Tibor elmondott, hogy még budapesti és budapesti között is feszültség van. Mert jelen pillanatban a Fõvárosi Közgyûlés 12-ei ülésére szerettük volna ha -, tudomásunk volt arról, hogy a rendkívüli közgyûlésen megjelent anyagban nem szerepel az, amit a miniszter úr is megjelölt, az anyag, mikor felkerült. Éltünk egy írásos kiegészítéssel, levelet írtam a közgyûlésnek, hogy hallgasson meg minket, erre lehetõséget így nem kaptunk, mert a közgyûlésnek a szabályzata erre nem ad lehetõséget, viszont érdemben ott tudtunk lenni. A kollégáim elmentek, és megdöbbenve tapasztaltuk azt, hogy igazából a közgyûlésnek nem az lett beterjesztve, ami itt elhangzott. Jelen pillanatban, ami elfogadásra került, az az ORFK központi szervére és a BRFK állományára vonatkozik, a Budapesten szolgálatot teljesítõ állománynak nagy részére nem vonatkozik, és itt nem a szolgálati igazolvány felmutatásáról, hanem egy külön kis igazolásról van szó. Én azt gondolom, és azt látom ebben a dologban – hisz ebben megpróbáltunk egy közvetítõ szerepet betölteni, és javaslattal élni –, hogy nem volt megfelelõen elõkészítve a dolog, hisz a Fõvárosi Közgyûlés elé nem is került az, hogy itt szolgálati igazolvány felmutatásával történjen az utazás. Viszont rendelkezésünkre áll egy olyan információ, hogy készült egy együttmûködési megállapodás az Országos Rendõr-fõkapitányság és a Fõvárosi Közgyûlés vagy a Fõpolgármesteri Hivatal között, amelynek a 17. pontja ezt korrekt módon szabályozta volna, és abban az FRSZ felvetése is megoldásra talál. Ott, ahol nem intézkedõ kész a rendõr, abban az esetben csak annyi kötelezettsége van, hogy intézkedõ kész rendõrt hívjon, mert mondjuk egy két gyerekkel felszálló kollégánk nem fog odamenni intézkedni, hanem akkor telefonál, de ha megivott egy pohár sört, nem kötelezett abban a dologban, hogy õ intézkedjen. Errõl az anyagról nem tudunk semmit, hogy ez hol tart. Ez lenne a kérdésem, errõl tud-e a minisztérium, és hogy ez most egy tervezet, amely már lekerült napirendrõl, vagy most fog felkerülni a napirendre? Én szeretném megköszönni Lajtár úrnak a gyors intézkedését ebben az esetben, hogy egy hónapra el lett látva a személyi állomány bérlettel, hisz ez most ezt a káoszt és azt a hatalmas nagy botrányt, ami elindult ezen a héten, megállította. Mert nekünk is – nem ellenõrzött információink alapján – nyolcadika után voltak olyan kollégáink, akiket elõállítottak amiatt, mert szolgálati igazolvánnyal próbáltak -, hát a metróban levõ õr, amikor akadályozza a szabad mozgásában a rendõrt, én azt gondolom, hogy ezt lehet annak is nevezni. Kellemetlen helyzetek történtek, ez viszont biztos és tény, de ezek nincsenek visszaellenõrizve, tehát pletykaként elindult, de azt gondolom, hogy a Rendõrség megítélésének ez semmiképp nem tesz jót, ha csak pletyka is. Én nem hiszem, hogy ez a dolog most megoldaná a problémát, amit Ön elmondott, viszont akkor visszakérdeznék, hogy mit akar ezzel, hogy jól értem-e? Szóval az az összeg, ami a bérletre volt szánva, az rendelkezésre áll, és ezt akkor a szervezetek megkapják, mondjuk 100 ezer forint/fõ, és hogy a szervezet ezt az összeget viszont bérletre nem fordíthatja? Vagy pedig fordíthatja, mert ha fordíthatja, akkor megoldja a problémát. Szóval ezt az összeget elméletileg az utazás megoldására használhatja a munkáltató, csak ennek a formáját kell megtalálni, és itt konkrétan az a probléma, hogy a bérlet, mint olyan, cafetérián kívül nem adható, és ebben az esetben az összeg rendelkezésre áll, és a megoldást kell megtalálni, mert ha most itt tartunk, akkor ez végül is még megoldható lehet az alatt a két hét alatt.




Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

A felvetést annyiban nem értem, hogy a belügyminiszter tett ígéretet arra, hogy szerinte mi lenne a jó megoldás a BKV bérlet vonatkozásában, azonban a Fõvárosi Közgyûlés az egy független szervezet. Következésképp, ha a Fõvárosi Közgyûlés nem azt dönti, amit a miniszter akar, ez nem a miniszter hibája, mert egy önálló, autonóm testület azt dönt, amit akar, õ csak legfeljebb javasolhat és kérhet tõle, nincs közöttünk hierarchikus viszony. Az elsõ. A második: durván mondom a számokat, majd a Szõke Irma kijavít, ha tévedek. Tehát a bérlet a teljes állomány részére mintegy 5,4 milliárd forintot jelent. Ez az 5,4 milliárd forint országos szinten – ez a belügyminiszternek továbbra is az ígérete – a személyi juttatás elõirányzatban rendelkezésre fog állni. Bérlet cafetériaként, cafetérián kívüli bérlet meg nem vehetõ belõle, mert azt tiltja a törvény. Azt, hogy az ORFK-BKV megállapodással mi van, azt nyilván Lajtár úr nálam jobban tudja.


Lajtár József r. vezérõrnagy úr, gazdasági fõigazgató, ORFK:

Az elsõ lépés volt az, hogy elkészült egy megállapodás-tervezet. Ez anullált volna minden más körülményt, azonban sem a fõpolgármester úr, sem más nincs arra felhatalmazva közgyûlési döntés nélkül, hogy bármilyen bevétel kiesésre késztesse vagy utasítsa a BKV-t. A testületnek van hozzá joga. A testület részére készült egy elõterjesztés, három verzió volt az elsõ pillanatban, azt nem fogadták el semmiféleképpen, hogy mindenkire kiterjedõ legyen, nyilvánvalóan a Fõvárosi Közgyûlés a Budapesti Rendõr-fõkapitányság primátusát fogalmazta meg, az összes többi az csak egy ráragadt dolog. Ennek megfelelõen csak akkor lép hatályba a fõvárosi közgyûlés azon rendelete, ami általatok is ismert, amennyiben együttmûködési megállapodás, vagy szerzõdés jön létre a BKV vezetése és az Országos Rendõr-fõkapitányság között. Hogy ez lesz, vagy nem, errõl nem tudok felelõsséggel nyilatkozni, mert ez valóban olyan, hogy meg kell-e osztani a budapesti rendõröket a juttatások vonatkozásában? Tekintettel arra, hogy nem tudtunk érdemben egyeztetni senkivel, ezért nem szeretnék elébe menni a dolgoknak, nem véletlenül intézkedtünk átmeneti egy hónapra, hogy odáig legyen kristálytiszta helyzet, és nyugodt körülmények között lehessen megoldani a lehetséges problémát. Itt tartunk jelenleg, most.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Egy gondolat a káoszhoz: mi is történt? Történt egy miniszteri ígéret, a miniszteri ígéret alapján megvették az éves bérleteket, vagy jelentõs része a szerveknek megvette. Jóhiszemûen jártak el? Jóhiszemûen jártak el. Született utána egy törvény, amelyik ezt felülírta. Mit próbálnak megcsinálni? Minimalizálni a veszteséget, és azt mondják, hogy akkor elsõ hónapra rendben van, de utána, aki nem választ a cafetériával bérletet, attól megpróbálják visszavenni, mert akkor tizenegy hónapnyi bérlet árát tudják megspórolni, és fel tudják használni. Ez mondható káosznak is, de mondható mind a három fél részérõl három olyan lépésnek, amit mindenki részérõl a jóhiszemûség diktált, mert a törvényt senki nem írhatja felül, és nem látta elõre.


Pach Dániel úr, elnök, Rendõr Szakszervezetek Védegylete:

Államtitkár Úr, csak reagálnék erre: a káosz szót én arra értettem, hogy nem rendezett, és mindennap többször változik a végrehajtás. Itt alapvetõen szerintem egyértelmûen látható, hogy az eddig elhangzott - a szakszervezeti vezetõk is megfelelõ toleranciával és korrekt módon állnak a kérdéshez, mert látjuk azt, hogy ez a miniszter úr döntése után történt. Szóval itt ez a helyzet, ami kialakult, ebben nincs felelõs, ez a helyzet ilyen, sajnos, a megoldást keressük, és azt szeretnénk, ha ez az összeg, amit Ön említett, ami rendelkezésre áll, ezt hogy lehet törvényesen, jogszerûen, most az utazás megoldására fordítani a budapesti rendõröknél, hogy ne legyen különbség?

Szima Judit asszony, fõtitkár, Tettrekész Magyar Rendõrség Szakszervezete:

A TMRSZ szerint van megoldás. Felkai úr mondta, hogy a törvény azt mondja ki, ebbõl következõen a TMRSZ indítványozza a törvényszöveg módosítását, figyelemmel arra, hogy a közrend és a közbiztonság fenntartása az amúgy is megsanyargatott rendõri állomány tekintetében egyre nehezebben tartható fenn, azért is, mivel nagyfokú létszámhiány van. A választások idején – kétharmados országgyûlésrõl beszélünk a FIDESZ részérõl – az volt a kampány elsõdleges célkitûzése, a rendõrség megerõsítése, a rendõrök bérezésének és munkakörülményeinek európai színvonalra történõ felzárkóztatása. És mi van jelen pillanatban? A munkakörülmények biztosítása sem megoldott a rendõri állomány tekintetében, és ide a közalkalmazottakat is beleértem. Tehát ha a törvény azt mondja ki, és a Felkai úr, mint ügyész, hivatkozik arra, hogy a törvényt be kell tartani, a Tettrekész Magyar Rendõrség Szakszervezete már most indítványozza a törvénymódosítási javaslat elkészítését a Belügyminisztérium részérõl, és annak benyújtását a megfelelõ indokokkal való ellátással.

A helyi járatról: azért, hogy itt tisztába tegyük a dolgokat, az APEH jogszabály azt mondja ki, hogy ha a munkáltató helyi bérletet vásárol, azt fel kell szorozni 1,19-cel és egyszer 27 %-os adót és 16 %-os adót kell befizetni utána, ez a lényege. Tehát a munkáltató ezért ódzkodik ennek a megvásárlásától. Ez a lényege, tehát ezért kell megváltoztatni a jogszabályt, mert ha ez nem történik meg, akkor bizony nem (kazettafordítás) … hanem a fegyveres szervek mûködése is igen komoly veszélybe kerül, és jelen pillanatban EU soros elnöki tisztet lát el Magyarország, és igen nagy szégyen lenne, ha azért indítanának a rendõrök ellen eljárást, hogy a rendõrigazolványát mutatta fel, mert egy bûnözõt üldözött, mondjuk a XIV. kerületben, és nem tudott utánamenni. Tehát ezért nagyon szépen kérem a TMRSZ nevében, tessék törvénymódosítási javaslatot soron kívül elõterjeszteni, és ezt a kérdést minél hamarabb megoldani!

A másik kérdésem: azért arra választ várnék Felkai úrtól, szíveskedjék megmondani, hogy a Terrorelhárító Központnál jár-e az ingyenbérlet? Mert ez felkavarja a kedélyeket, és ez a megosztás ez nem tisztességes dolog meglátásunk szerint, hogy a rendõri állomány és a Terrorelhárító Központ között ilyen – ha van ilyen –, tehát ilyen dolgok vannak, mert nekünk errõl tájékoztatni kell a dolgozókat.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Ismeretem, pontosabban a házszabály szerint minden törvényjavaslatnak az elfogadása, avagy a megtárgyalása úgy történik, hogy a bizottsági üléseken a Kormány képviselõjét megkérdezik, hogy támogatja-e vagy sem, ami persze nem befolyásolja az Országgyûlést, mert a képviselõk dönthetnek máshogy is. Nincs tudomásom arról, hogy itt eltértek volna, magyarul, ezt a képviselõi módosító indítványt – vagy az is lehet, hogy kormány volt, már nem tudom – a Kormány ne támogatta volna. Az meg teljesen biztos, hogy a Kormány által megszavazott támogatott módosítóval szemben, egyetlen kormányszerv, így a Belügyminisztérium sem fog módosító indítványt készíteni, tehát biztos, hogy nem fogunk.

A másik kérdés, hogy a TEK-re más szabályok vonatkoznak-e vagy sem? Nem vonatkoznak más szabályok, ugyanaz vonatkozik rá, bérlet, cafetéria, és minden egyéb ügyben, mint a rendõrökre. Amiben más szabály vonatkozik – lásd bértáblázat –, az nyilvános. Ami nem nyilvános, abban meg mindenben ugyanaz a szabály vonatkozik rájuk.


Szima Judit asszony, fõtitkár, Tettrekész Magyar Rendõrség Szakszervezete:

Szabad még egy mondatot? Felkai úrnak meghallgattam a válaszát, de elfogadni nem tudja a Tettrekész Magyar Rendõrség Szakszervezete, továbbra is határozottan kérjük a törvénymódosítás beterjesztését. Vélelmezhetõen feltételezzük, hogy a Kormány nem kellõen lett tájékoztatva a jelen helyzetrõl, és meglátásom szerint, valószínûsíthetõ az, hogy a Kormány átlátja ennek a kritikus helyzetét, és valóban módosítani fog ezen. Az egyéni módosító indítványokat meg mindenki ismeri, hogy ez hogyan szokott zajlani. Ettõl függetlenül mi pozitívak vagyunk, és bizakodunk abban, a Kormány valóban átlátja, hogy itt van egy megoldatlan helyzet, és ebben minél hamarabb lépni kell.


Fabók Ferenc úr, elnök, Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége:

Államtitkár Úr, itt a személyi állománynak elsõ hó 31-éig kell nyilatkozniuk a jogszabály szerint a cafetériáról, amennyiben ez februárra tolódik, ez itt nem fog megtörténni. A másik fontos, a bérletekkel kapcsolatban, alanyi jogon, természetbeni juttatásként szerintem biztosíthatja a munkáltató, annál is inkább, mert ahol az éves bérletek megvételre kerültek, és azt mondja a munkavállaló, hogy én nem kérek, ezeket a bérleteket nem lehet visszaváltani. Akkor most kidobják a kukába? Nem lehet visszaváltani.



Fabók Ferenc úr, elnök, Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége:

Kétféle van, van a másik fajta, nem lehet visszaváltani. A százhétezrest nem lehet visszaváltani. Nálunk, a Büntetés-végrehajtásnál ilyenek lettek vásárolva, tehát ha a kolléga azt mondja, akkor ez megy a kukába vagy a páncélszekrénybe, biztos jobban mutat, mintha ott lenne az igazolványában. A másik fontos dolog: Nem tértünk ki – és ez is a cafetéria fölötti rész volt – az iskoláztatási támogatásra, amit ugyancsak akkor meg kell oldani e felett a 100 ezer forintos rész felett.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Törekszem rá, de nem biztos, hogy leszünk errõl információ birtokában, ahogy mondtam, hogy ezen a közös SZÉF-RÉF ülésen, lehetõség szerint január végén, akkor a cafetériát is megtárgyaljuk, de lehet, hogy átcsúszik februárra.


Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

A SZÉF és a RÉF az a szolgálati viszonyban állókra vonatkozik, de itt vannak kormánytisztviselõk, vannak közalkalmazottak, tehát gyakorlatilag nem vagyok benne biztos, lehet, hogy ezt ugyanide kell visszahozni.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Jó, de megint mondom, EU elnökség van, katasztrófák vannak, nem tudunk minden héten ülést tartani.


Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

Államtitkár Úr elmondott itt egy-két dolgot, közte ezt a 100 ezer forintot, azonban az elõttem szólóhoz csatlakozva, nem kaptunk arra választ, hogy ez a 100 ezer forint, ami visszapótlásra kerül, ez a beiskoláztatási támogatást is tartalmazza e? A másik dolog, ami érdekel, az hogy a HÖT-ök kapcsán ez hogy lesz megoldva?


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Konkrétabban?


Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

Konkrétabban, ugye a hivatásos önkormányzati tûzoltóságokra a minisztérium nincs közvetlen ráhatással, csak az önkormányzatok, õk pedig azért függetlenek eléggé, mindig ezt halljuk a minisztériumtól, õk független testületek, hogy ez hogy lesz megoldva a HÖT-ök kapcsán?


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Beiskoláztatási támogatás ismereteim szerint – most nincs elõttem a jogszabály – része a cafetériának, tehát annak keretében kerül megtárgyalásra, 200 ezer forint keretében. Irma, mondja!



Szõke Irma asszony, fõosztályvezetõ, ÖM Pénzügyi Erõforrás-gazdálkodási Fõosztály:

Szerintem a személyi jövedelemadó törvény elég világosan meghatározza a béren kívüli juttatások körét, és az iskolakezdési támogatás is beletartozik. Az iskolakezdési segély az egy egész más dolog, az nem tartozik a keretei közé, de itt az iskolakezdési támogatásról beszélünk, ami szintén cafetéria elemet kell hogy képezzen a hatályos ágazati jogszabályok szerint is, tehát ezt sajnos a 200 ezer forintos keret közepette kellene rendezni, tehát a kompenzáció, a BKV bérlet és az iskolakezdéssel együtt kellene kezelni valamilyen formában.


Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

Tehát ha jól értelmezem, akkor minden, a rendészeti ágazatban dolgozó hivatásos közalkalmazott, kormánytisztviselõ és köztisztviselõ az elmúlt BÉT ülésen kvázi meg lett vezetve azzal, hogy a 200 ezer forint cafetérián kívüli juttatás lesz mind a helyi tömegközlekedés, mind a beiskolázási támogatás, mert ha jól értem, akkor mind a kettõtõl a minisztérium vezetése visszatáncolt.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Errõl szólt idáig a beszélgetés, meg a levél is, hogy a bérletet azt a -, a bérlettel kapcsolatban miért táncolt vissza?


Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

Tisztelt államtitkár úr, azt gondolom, hogy egy konszenzus akkor jó, ha mind a két fél betartja azokat a dolgokat, amiket ígért. A munkabéke pedig akkor tartható fenn, ha az állomány felé, amiket Önök itt elmondanak, és mi joggal információt adunk nekik ezekrõl a dolgokról, megnyugszanak valamilyen szinten nyilván, hogy megkapják azokat a juttatásokat, amiket ígértek, majd egy hónap múlva bejelentjük, hogy ez mégsem valósul meg. Én azt gondolom, hogy a munkabéke így tartósan nem lesz fenntartható a minisztérium részérõl.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Ismétlem, amivel kezdtem, és ami a levélben is benne volt, hogy válasszuk külön a célt és a módszert. A cél az, hogy ne csökkenjen, és hogy milyen módszerrel, bérlettel, vagy egyéb szempontból, azt én nem tartom elsõdleges jelentõségûnek, fõleg ha azért lépett vissza a minisztérium, mert törvénymódosítás volt.


Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

Még egy reakció erre: Államtitkár Úr nem tartja ezt csökkenésnek, viszont akinek a cafetériából 116 ezer forint elmegy bérletre, és van két-három gyereke, és beiskoláztatási támogatásra is jogosult, annak bizony csökkenni fog ez a dolog, tehát a 100 ezer forint biztos, hogy nem elég erre.


Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete:

Államtitkár úr, én azt szeretném megkérdezni, amit Fabók úr már az elõbb említett, Ön a költségvetési törvényre hivatkozik, hogy az meghatároz valamit, és nem akar a minisztérium jogsértõ lenni. Ugyanakkor a Hszt. meg azt határozza meg, egy másik törvény, hogy január 31-ig nyilatkoznia kell, és ha nem nyilatkozik, akkor meg ugyanolyan jogsértõ állapot jön létre, és mint jogászt is kérdezem, tehát az nem jogsértés, a költségvetési törvény az meg jogsértés lenne, ha kétszáz fölé mennénk?


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Törekszünk rá, hogy 31-éig ez a BÉT ülés megtörténjék.


Powell Pál úr, elnök, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete:

Államtitkár Úr, én meglepõdve és örömmel hallom ezt a kijelentést, hogy januárban a bérletek rendben vannak azzal, hogy kiosztásra került az ORFK-BRFK tekintetében. A titkosszolgálatoknál nem került kiosztásra, és így a titkosszolgálati állomány igencsak nehéz helyzetben van ezzel kapcsolatban, nálunk beszedték miniszteri utasításra a kiadott körlevélnek megfelelõen a bérleteket, és a mai napig is a kollégáink saját zsebbõl fizetik a bejárási költségeiket. Én szeretném kérni Államtitkár Urat, hogy ha egységes Belügyminisztériumról beszélünk, és a megszorítások mindenkire vonatkoznak, meg a jogok is mindenkire, akkor a titkosszolgálatnál, a szakszolgálatnál is a bérletek január vonatkozásában – habár már 18-a van, elég érdekes a történet – kiosztásra kerüljön a bérlet mindenféleképpen, akár a mai nappal vagy a holnapi nappal, mert ezt elfogadhatatlannak tartjuk.

És szeretném én is megkérdezni Államtitkár Urat a 100 ezer forinttal kapcsolatban, ha jól értettem, nem személyre szólóan, azt említette Államtitkár Úr, szeretném ezt pontosítani, hogy akkor ez hogyan történik meg, mert én úgy gondolom, hogy ezt személyre szólóan kéne mindenkinek, lebontva ezt a 100 ezer forintos juttatást megkapnia.

A harmadik felvetésem, hogy a beiskolázási segélyt, már említették a munkabékét, a belügyminiszter úrral úgy egyeztünk meg, hogy 200 ezer forint cafetéria, ezen felül az utazási bérlet valamilyen formában, és õ is természetesnek vette, hogy a beiskolázási segély alanyi jogon mindenkinek fog járni 2011 szeptemberében.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

A két titkosszolgálatnál holnap délelõttig megnézem ezt a bérletpolémiát, én nem tudok ilyen miniszteri utasításról, hogy visszavetettük volna, tehát ezt megnézem.


Szõke Irma asszony, fõosztályvezetõ, ÖM Pénzügyi Erõforrás-gazdálkodási Fõosztály:

… cafetéria keretében nyilatkoztatták õket.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

A beiskolázásnál az elõbb elhangzott, hogy válasszuk külön a segélyt és a beiskolázási támogatást. Most ennek ellenére úgy gondolja, hogy igazságtalanság történt? A támogatás része, a segély nem része, vagy én nem értettem akkor a kérdést.

A harmadik felvetés, a miniszter arra tett ígéretet, hogy ezt az összeget visszajuttatja, nem arra tett ígéretet, hogy személy szerint. Én azt gondolom, hogy ha az összegnek a személy szerinti visszajuttatása az igény – de ez még a cafetéria megtárgyalásakor fölvethetõ a miniszternek és változhat – akkor ezt a helyi érdekegyeztetés keretében kell az illetõ szervekkel megtárgyalni, megegyezni róla.



Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

Egy kérdésem nekem még lenne, illetve nem kaptunk választ, aki már megvette a bérletet, azokkal a bérletekkel mi fog történni?


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Megvette a bérletet, és nem kéri cafetériában? Azoknál a szervek megpróbálták visszakérni, mondván, hogy miután az illetõnek cafetérián kívül nem jár, ezáltal csökkenteni akarják a szervek a veszteségüket.


Pach Dániel úr, elnök, Rendõr Szakszervezetek Védegylete:

Államtitkár Úr, még mindig ugyanazt a kérdést tenném fel, hogy most 18-a van, és közelít a februári hónap. Mi lesz februártól a személyi állománnyal? Hogy fognak bejárni? Lesz bérletük, nem lesz? Ez a 100 ezer forint felhasználható arra, hogy a munkáltató esetleg az utazási költségtérítésre fordítsa valamilyen formában? Akkor ne nevezzük bérletnek, hanem bármilyen, nem tudom, kis jelvényt mutat fel, amit veszünk 100 ezer forintért, és ezzel ingyen utazik a tömegközlekedésen. Nem tudom, de megoldást kéne találni, mert jelen pillanatban minden egyes nappal közelebb kerülünk ahhoz, hogy újból elõ fog kerülni az a helyzet, hogy megint nem lesz bérletük az embereknek, és megint elindul ez az általam említett káosz és zûrzavar, és akkor erre szeretnék választ kapni, hogy ezt a 100 ezer forintot a munkáltató hogyan tudja utazási költségtérítésre fordítani vagy pedig bérletvásárlásra?


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Semmi lehetõsége nincs arra, hogy bérletvásárlásra fordítsa, amikor egyszer a jogszabály megtiltotta.


Dávid Tibor úr, fõtitkár-helyettes, Független Rendõr Szakszervezet:

Államtitkár úr: bármennyire is csavarjuk itt a szavakat, ez úgy csapódik le az állományban, hogy ez egy Kész átverés show. 15-én azzal álltunk innen fel, akkor is keserû szájízzel, hiszen a mi javaslatunk, és több szakszervezet javaslata is az volt, hogy a 251.225 forinttól ne térjünk el. Savanyú volt a szõlõ akkor is, bár tudomásul vettük azt, hogy 200 ezer forintban rögzítik a cafetériát, de valamilyen szinten mégis bíztunk és hittünk abban, hogy ha a miniszter megígéri nekünk azt, hogy valamilyen úton-módon a bérletet és az iskolakezdési támogatást megkapja az állomány, akkor úgy megyünk el karácsonyra, hogy kaptunk is, meg nem is, jött is, meg nem is, de valamilyen szinten az állomány megnyugodott. Vége lett az ünnepeknek, jött az év kezdete, és azzal szembesült -, megértjük, tudomásul vettük azt, hogy egyéni képviselõi indítványra, mint ahogy most már kezdünk hozzászokni, hogy a FIDESZ-nél ez egy bevett módszer, hogy szép lassan mindent egyéni módszerrel, egyéni indítvánnyal két nap alatt módosítanak. De egyszerûen ez elfogadhatatlan, hogy szépen csúszunk le attól az ígérettõl, ahogy elindultunk augusztusban, hogy talán bérfejlesztés, talán életpálya, talán bármi lesz, és szépen megyünk tovább, elfogyott a 251 ezrünk, a 200 is, és akkor a végén ottmarad az állomány, hogy -. A nyolc éves reálkereset veszteséget megértjük, hogy egy év alatt nem lehet visszapótolni, de valamilyen úton-módon meg kell élni az állománynak. Áprilisban a rendõrök egy részét ki fogják költöztetni a lakásokból, ott fognak maradni, se pénzük, se posztójuk, és még a bérletet is õk veszik meg. Hát nem tudom, hogy ez milyen megoldás, de ezt valamilyen úton-módon érzékeltesse azért a miniszter úrral, hogy itt olyanfajta frusztráció van, amit úgy gondoltunk, hogy meg tudunk állítani, valamilyen pozitív várakozás volt az új kormányzat felé, de az szépen kezd szertefoszlani, és megint ugyanott maradunk, hogy lyukas nadrággal dolgoznak a rendõreink.



Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Nagyon sajnálom, amit mondani fogok, mert nagy reménnyel vártuk, hogy egy volt miniszter, volt országos rendõrfõkapitány ül be abba a székbe, amibe ismételten beült. Ezek a remények abszolút szertefoszlottak, és az ígéret szintjén ígéretet elfogadni már nem tudunk. Egyet tudomásul kell venni. Az elmúlt években ilyen rosszul még nem kezdõdött év, mint ahogy most kezdõdik, és a legrosszabb idõszakban történik mindez, hiszen hat hónapon keresztül fokozott szolgálatban vannak a kollégák, fokozott teljesítményt kell, hogy nyújtsanak, és legalább is a kirakatpolitika alapján azt kell mutatni, hogy itt minden rendõr, minden rendvédelmi dolgozó, és az õket kiszolgáló háttérintézmények elégedetten végzik a munkájukat. Nem vagyok benne biztos, hogy nekünk, ennek a szakszervezeti oldalnak kell odaállni a munkavállalók elé, és azt mondani, hogy nem kapsz bérletet. De én egyetlenegy vezetõ szájából nem hallottam hivatalosan semmiféle nyilatkozattételt, hogy kiállt volna a miniszter, vagy a közigazgatási államtitkár, vagy az országos rendõrfõkapitány, és sorolhatnám a szervek vezetõit, és azt mondani, hogy ez jut nektek 2011-ben, legalábbis az elsõ félévben, vagy addig, ameddig mindenféle ígéret ellenére -, mert nem a szakszervezeteket kell ezért szidni, hogy nem tudnak többet kiharcolni. Kérem szépen, Önökre kell mutatni, hogy miért nem tudnak többet adni, mert nem akarnak valamilyen szinten többet adni. Úgyhogy az a kérésem nekem, mint a BRDSZ fõtitkárának, szíveskedjen végre valaki kommunikálni, hogy miért ez a juttatás a belügyminiszter irányítása alá tartozó szerveknél. Miért csak ennyi, és miért nem kaphatja mindenki meg azt, amit 2010 januárjában megkapott?


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Abban a vonatkozásban, hogy ilyen rosszul nem kezdõdött az év, azért megjegyzem – és amit mondok, olvasható volt a Magyar Közlönyben –, a Rendõrség 8 milliárd forintos csomagot kapott decemberben. Nem tudom, hogy mikor volt olyan, hogy nullával fordult, de aminek voltak egyébként egzisztenciális kihatásai is, mert valamennyi túlmunkát ki tudta fizetni. Ez az egyik rész. Volt 1990. óta olyan, hogy nullával fordult a Rendõrség, meg az összes többi rendészeti szerv? Tehát ez a dolog egyik része, a másik része pedig az, hogy a kommunikáció két formában történik meg, egyrészt amikor a miniszter aláírja a cafetéria utasítást, másrészt meg az állománygyûléseken, amikor el fog menni az ORFK-tól kezdve a bv-hez, minden egyes szervhez, és az állománygyûlésen kommunikálni fogja.


Powell Pál úr, elnök, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete:

Államtitkár úr: nagy örömmel tölt el minket, hogy nem mínusszal indul az ORFK, meg a bv adósságállománya, az a gond, hogy az állomány indul mínusszal. Ez a nagy probléma. Azt mi nem fogjuk tudni megmagyarázni a kollégáinknak, hogy ezzel egy nagy happy öröm lesz, hogy nulláról indul az ORFK meg a BRFK, vagy mit tudom én, kinek az adósságállománya, a probléma az, hogy a kollégák már nem tudnak megélni. Behozták a megbízhatósági vizsgálatot, nagyon kíváncsi leszek arra, hogy hány kolléga fog megbukni a megbízhatósági vizsgálaton azért, mert megélhetési problémája van, mert nem tudja kifizetni a gázszámláját, a villanyszámláját, vagy a gyerekének nem tud enni adni. A probléma ez, és ezzel kéne törõdni, nem biztos, hogy az állományt az elõbb felsoroltak érdeklik.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Megélhetés. Ugye legutóbb elhangzott, hogy az állomány mennyire nyomorog, milyen alacsony a fizetése, és akkor a miniszter tett egy ígéretet, hogy kigyûjteti a hivatásos állománynak a bérét. 80 ezer forint alatt – most nem az a táblázat van nálam, de majd az Irma kijavít, ha tévedek –, nettó 80 ezer forint alatt, ha jól emlékszem, 300 ember keres vagy 361 ember. Nyomorgunk? Nettó 80000 forint alatt a hivatásosok közül, és akkor kigyûjtetett 110 ezer forintig 5000 forintos tételenként, és megvan az, hogy 135, 140, 125, és így tovább. A bruttó az még több, a nettó 80 az bruttó legalább 120. Aki azt mondja, hogy éhezünk, nyomorgunk, akkor ezt a táblázatot, meg mellé a magyar KSH-s átlagbért rendelkezésre tudjuk bocsátani.


Szima Judit asszony, fõtitkár, Tettrekész Magyar Rendõrség Szakszervezete:

Kérjük szépen.


Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Elnézést, ne haragudjon! Tessék nekem megmondani, hogy nettó nyolcvanból hogyan lehet családot fenntartani, fizetni svájci hitelt, meg sok minden mást? Hogyan?


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Nem az a kérdés. A kérdés az, hogy nem tudom én, 41 ezer, vagy mennyi a hivatásos létszám, 300 ember van, aki ennyit kap, az összes többi többet kap. Ugye?


Pach Dániel úr, elnök, Rendõr Szakszervezetek Védegylete:

Ha szabad, Államtitkár Úr, mert félig nekem szól ez a történet, és mint a Rendõrszakszervezetek Védegyletének az elnöke én kezdeményeztem, hogy igen, vizsgáljuk meg! Miniszter úr felajánlotta és nagyon köszönöm. Én azt gondolom, hogy szégyen, hogy ma, Magyarországon, az EU elnökség alatt 80 ezer forint alatt keres egyáltalán egy rendõr is, nemhogy közel 400. És azt gondolom, hogy ez a legalacsonyabb, valóban, de vannak 90, 95 és 100 ezer forintért, és budapesti megélhetés mellett hazautazással, lakhatással, albérletárakkal ez napi megélhetés szintjén azt jelenti, hogy 400-500 forint jut élelmiszervásárlásra egy rendõrnek.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Én hivatásost mondtam, és ahogy belenézek, ennek a többsége bv-s, nem is rendõr.


Pach Dániel úr, elnök, Rendõr Szakszervezetek Védegylete:

Államtitkár Úr, lehet, hogy Önnek van egy kimutatása, én meg hozok bérpapírokat. Azt gondolom, ne menjünk el abba az irányba, hogy interneten és a médián keresztül kell ezt pellengérezni, és nekünk bérjegyzékeket kelljen begyûjteni és bemutatni a miniszter úrnak, hogy hányan vannak, akik pótlékokkal együtt keresnek 90-92 ezer forintot. Itt nem az a kérdés, hogy keres-e valaki nyolcvan alatt, hanem az, hogy ez a pénz elég-e, és az, hogy jelen pillanatban a bérlet, a cafetéria csökkenés, a különbözõ juttatások megvonásával, ez olyan jövedelemcsökkenést eredményez az állománynak az árak emelkedése mellett, hogy napi megélhetési problémáik vannak. És jelen pillanatban a szabályok szigorítása miatt rá fognak kényszerülni a kollégáink, hogy olyan feketemunkát vállaljanak, azért, hogy a gyerekének élelmiszert vásároljon, ami miatt a testületbõl eltávolítható. Azt gondolom, hogy ebben a félévben, az EU elnökség alatt ilyen szégyent és egy ilyen sajtóbotrányt nem kéne megengedni. Mi, mint érdekképviseletek, jelezzük a problémát, várjuk, hogy a minisztérium, vagy akár a Kormány megtegye azokat a minimumintézkedéseket, hogy a tavalyi év átlagát tudjuk hozni. Én értem az Ön álláspontját, én csak azt kérem, hogy ne azzal érveljünk, hogy milyen kevés a 80 ezer forint alatt keresõ rendõr, hanem érjük már el azt, hogy minimum 150 ezer forintot keressen egy rendõr vagy egy bv-s, mert ez az az összeg, amivel egyedülállóként el -, amit megígértek, és ami több ígéretben és médiakampányban megjelent!




Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Igen, akkor most olvasom. A költségvetési szervek 2010. évi átlagbére, ami magasabb, mint a társadalmi átlagbér, 138.964 forint. Tehát azt mondja Ön, hogy addig, ameddig a költségvetési szervek, minisztériumok, háttérintézmények stb. a civilek, 138 átlagot kapnak, addig minimum egy kezdõ rendõr, bv-s 150-nel kezdjen? Szóval -.


Szima Judit asszony, fõtitkár, Tettrekész Magyar Rendõrség Szakszervezete:

Én úgy gondolom, hogy itt a tárgyalás elment a cinizmus irányába. Rendkívül méltatlannak tartom, és kikérem a kollégáim nevében azt, hogy a Felkai úr itt nettó 80 ezer forintot hozzon föl akkor, amikor jelen pillanatban nyomorpályára rakták a rendõröket, és a megélhetésük van veszélyben. A munkakörülményeik nincsenek biztosítva, és egyfolytában túlóráztatják õket, jelen pillanatban újra csak az EU-s soros elnökségre való hivatkozással. És Felkai úr most itt ilyen számokat mutat nekünk, amit elõzõleg egyébként a szakszervezeteknek meg se küldtek, tehát igazából nem is tudunk erre riposztozni, hogy most akkor mirõl beszél a Felkai úr. Ha szíveskedne megküldeni elõtte nekünk, és persze álláspontunkat ki fogjuk fejteni ezzel kapcsolatosan, de még egyszer mondom, a kollégáim kérték, hogy mondjam el, hogy mára már a Rendõrségen dolgozók nyomorpályára vannak rakva, a fizetésük szégyenteljesen alacsony, attól függetlenül, hogy Felkai úr, akinek nem tudjuk, mennyi a fizetése, biztos nem 80 ezer nettó, 80 ezer nettóval viccelõdik itt a rendõreinknek a kárára. Azokkal, akik gyereket tartanak el, a családjukat nem tudják fenntartani, és a lakáshiteleik folyamatosan dõlnek be, Budapestre utaznak fel, hogy legyen megélhetésük, ezek az emberek tiszteletet érdemelnek, és nem azt, hogy szórakozzunk, hogy most 80 ezer forintot csak 300 ember keres. Szégyen! Akkor szégyen, amikor egy Európai Uniós átlagkereset egy hivatásos esetében 1600 eurónál kezdõdik!


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

A történet úgy szólt, hogy a szakszervezeti oldal azt mondta a miniszternek, hogy tömegesen keresnek 80 ezer alatt, és akkor itt a válasz, igen, ennyien keresnek. Ez nem cinizmus, ez válasz az Önök kérdésére, válasz arra, hogy rosszul ítélték meg az állomány helyzetét a legutóbbi BÉT ülésen.


Szima Judit asszony, fõtitkár, Tettrekész Magyar Rendõrség Szakszervezete:

Felkai Úr, elnézést kérek, Ön dokumentumot rendelkezésünkre nem bocsátott. Innentõl kezdve nem tudjuk az Ön állítását sem igaznak sem valótlannak elfogadni.


Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

Ez a 340-es szám lehet, hogy annyi, lehet, hogy nem annyi. Engedjen meg egy rövid történetet. Még a nagy „átkosban” volt, amikor fõiskolát végzett ember elment harangozónak. A tanácselnök azt mondta: micsoda szégyen, mert diplomás ember harangoz, a pap meg azt mondta, hogy a mi falunkban már a harangozónak is van diplomája. Ez kb. ugyanolyan. Ön dicsekszik azzal, hogy 340 ember keres 80 ezer forint alatt, én meg azt gondolom, hogy szégyen. De hogy megcáfoljam ezt a 80 ezres tételt. A tûzoltók közül közel 6 ezren keresnek ennyit, hisz 25 %-kal több a munkaidejük, tehát heti 48 órára vannak kötelezve mindenféle EU-s jogszabály ellenére. Ha ezt a 100 ezer forintos tételt, amit õk nagyjából hazavisznek – 85 és 100 ezer közötti tételt – leosztjuk heti 40 órás munkaidõre, akkor 80 ezer forint alatt keresnek havonta nettóban a tûzoltók. Én azt gondolom, hogy ez a 340-es szám itt sántít.

Meg szeretném azt is kérdezni, hogy a Hszt. 342. § (2) bekezdés 3. pontja azt mondja, hogy a miniszter úr rendeletben egyéb juttatásokat szabályozhat. A bérlet miért nem férhet ebbe esetleg bele alanyi jogon?

Lenne még kérdés, illetve felvetés, az elõbb még mindig nem kaptam arra választ, hogy ahol megvették a bérleteket, és nem visszaváltható, ezekkel a bérletekkel mi fog történni? Államtitkár úr mondta azt, hogy 8 milliárd forintot kapott a Rendõrség, legjobb emlékeim szerint miniszter úr épp a múltkor mondta, hogy ez a pénz 4500 új rendõr kiképzésére lesz fordítva, tehát nem a jelenlegi állománynak a bérét rendezik, illetve a munka- és életkörülményeit teszik ezzel a 8 milliárddal jobbá.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Ez nem így van, mert a 8 milliárd forint az az adósságrendezésre szól, és a felveendõ 4500 fõ az a 2011-es költségvetésben szerepel, abban, ha jól emlékszem 9 milliárdot kaptunk, tehát a 2010-esben, amikor a 4500 fõnek nem volt a felvétele, hanem csak adósság volt, arra ment a 8 milliárd.


Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

Köszönöm, a többi kérdésre is várom a választ.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

A bérletet illetõen, hogy akinek megvették és nem visszaváltható, azzal mi lesz, arra belügyi központi ukáz nincs.


Szima Judit asszony, fõtitkár, Tettrekész Magyar Rendõrség Szakszervezete:

Elnézést Felkai Úr, csak közben eszembe jutott, hogy most, 2011. január 1-jével 900 próbaidõs rendõr került felszerelésre, és ezek a rendõrök nettó 76 ezer forintot fognak kapni. Tehát akkor már az Ön állítása itt ugye megdõlt. A másik, hogy miért vannak nyomorpályán a rendõrök, azért szeretnénk erre majd választ kapni, ha valamilyen hivatalos válasz érkezne a Belügyminisztériumból. Szeretném elmondani, hogy Finnországból a legnagyobb rendõrszakszervezet járt Magyarországon meghívásunkra. és amikor elmondtuk, hogy mi a tagjainknak segélyt folyósítunk – mert a bevételeinknek több mint 10 %-át a tavalyi évben segélyekre adtuk ki, ugye árvízhelyzet, a vörösiszap, meg hadd ne soroljam, amikor a rendõri kollégák bajba kerültek –, teljesen ledöbbentek, mert náluk ilyen, hogy a szakszervezet segélyt adjon, olyan nincs. Tehát azért szeretném mondani, hogy van még fejlõdési lehetõség, és úgy gondolom, hogy a Belügyminisztériumnak is igen komolyan kell venni azokat a jelzéseket, amit a szakszervezet tesz, és amit elõzõekben is elmondtam, hogy a törvényjavaslatot ezzel kapcsolatosan szíveskedjenek megtenni, és a szakszervezetünk errõl külön értesítést kér.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Nem dõlt meg, amit mondtam, hisz a bérszámfejtési adatok alapján gyûjtöttük ki, és januári bért nem számfejtettek, tehát ezek a tavalyi adatok.


Szima Judit asszony, fõtitkár, Tettrekész Magyar Rendõrség Szakszervezete:

Most akkor már van 900 rendõrünk, aki 76 ezer nettót keres.


Fabók Ferenc úr, elnök, Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége:

Én a kollégámnak, Árok úrnak szeretnék visszatérni a kérdésére, hogy a Hszt. 342. §-a szerint ez szabályozható. A másik kérdésem az lenne, látnak-e arra esélyt, hogy beiskolázási támogatás helyett beiskoláztatási segélyként mûködjön ez a dolog, az iskoláztatási, és egy kérésem lenne, hogy a táblázatot, amit az RSZV elnöke kért, azt megkaphatják-e a szakszervezetek?


Szima Judit asszony, fõtitkár, Tettrekész Magyar Rendõrség Szakszervezete:

Ígérte Felkai úr, hogy igen.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Persze, a táblázatot megkaphatják, holnap-holnapután elküldjük. Miután 200 ezer forint a cafetéria, mire kell a Hszt.? A költségvetési törvény azt mondja, hogy 200 ezer a cafetéria, nem kaphatják meg a bérletet 200 ezer forint fölött, és mi volt a harmadik felvetés? Miután az iskoláztatási támogatás a része a cafetériának, a segély pedig nem, a segély a rendelkezésre álló személyi juttatási keretbõl. Következõ napirendi pont.


Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Elnézést, a második napirendi pontot a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete kérte, és napirend elõtt szeretnék ehhez a ponthoz hozzászólni. Tehát gyakorlatilag nem a Rendõrség egészségügyi helyzetére lettünk volna kíváncsiak, hiszen Csatai úr, gondolom, azért van itt, hogy a Rendõrség egészségügyi helyzetérõl beszámoljon (kazettafordítás) … szervnek ezt a feladatot el kéne, mint jogutódnak, látni. Nem a Belügyminisztériumban dolgozó kollégáktól várok én erre választ, mert õk ezt a választ nem tudják megadni. Azért nem tudják megadni, mert tavaly áprilisban Csatai úr elképzelését már hallgattuk a Rendõrségen belül, hogy hogyan gondolja a továbbiakat, akkor sem fogadta el az érdekképviseleti oldal, és ha ugyanezt fogja elmondani, akkor a válaszunk megint az lesz, hogy nem. Mi akkor sem értettük – egy picit visszamenve a múltba, mielõtt még a jelenhez térnék –, hogy miért helyezték át az egészségügyi ellátást a BRFK-ra, mint testidegen szervhez, és miért nem hagyták ott az Országos Rendõr-fõkapitányságon, ahol volt, mert akkor el lehetett volna érni azt a tevékenységet, hogy ne csak a Rendõrséget lássa el, hanem lássa el Budapest területén azokat az igényjogosult szerveket, adott esetben bizonyos fejlesztéssel, amelyek ezt az ellátást igényelnék. A mai nap történését elmondom, mert ez jellemzi ma az egész rendvédelem egészségügyi helyzetét. A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének van egy apartman háza Hévízen, és hosszú évek óta, amióta ez a ház megvan, szerzõdésünk volt az akkori belügyi szanatóriummal, majd amikor ezt a belügyi szanatóriumot átvette a jogutód Állami Egészségügyi Központ, akkor vele, térítés ellenében, hozzáteszem, tehát nem ingyen. A történet úgy szólt, hogy ma felhívtak engem az Állami Egészségügyi Központból, és közölték, hogy négyszeresére kívánják a térítést emelni, tehát 500 ezerrõl 2 millió forintra. És nem kívánják ellátni ingyen még az igényjogosultakat sem ambulánsan, mert ez a kórház erre nem képes, nincs meg a lehetõsége, és egyébként is azt a 100 fõs kontingenst, amit eddig a kórház kapott, levették 70 valahány fõre, és a szanatórium így látja el. Mit jelent ez? Teljesen természetes, nem fogjuk igénybe venni 2 millió forintért sem, és a betegekkel nem fogják megfizettetni kezelésenként a 2-3000 forintot, mert ezt kívánja az Állami Egészségügyi Központ, hanem ez azt jelenti, hogy teljesen másodrendû állampolgárrá váltak a volt belügyi igényjogosult kollégák – akár Budapestrõl, akár pedig vidéken élnek és dolgoznak –, az Egészségügyi Központ ellátását illetõen, hiszen ez egy területi ellátási kötelezettséggel rendelkezõ jogintézmény lett, amely annyit jelent, hogy nagyon sok kerületet kell ellátnia, és a nagyon sok kerület mellett mellékesen ellátja a rendvédelmet. Vagy meghatározott területen. Nem mûködik az a rendszer, amit megígértek 2007-ben, amikor nagyon egyszerûen az összes rendvédelmi szerv, és mindenki lemondott errõl a lehetõségrõl, hogy megmaradjon a belügyi kórház, és legalább a belügyi szakorvosi intézet, és maradt az a pici mag, amelyet rátelepítettek a BRFK-ra, mint testidegenre, mert egy Budapesti Rendõr-fõkapitányságnak nem orvosi ellátással kell foglalkoznia. Ezt talán át kéne tenni, mondjuk, egy Országos Rendõr-fõkapitányság Gazdasági Igazgatósága alá, és onnan kéne ezt kezelni. Ezt megfontolás tárgyává ajánljuk a belügyminiszternek, hogy talán másképp történne az ellátás, egy pici pénzmagot kéne a rendszerbe beinvesztálni. Ne a szakszervezetnek kelljen azért pénzt juttatni a Budapesti Rendõr-fõkapitányságnak, hogy egy fogorvosi széket tudjon üzemeltetni, mert annyi pénze nincs, hogy egy meghatározott mûszert megvegyen, és ezért nem tudja ellátni az odaforduló betegeket fogorvosi ellátással, mert ez történt, ezt tudjuk igazolni – úgyhogy semmi vész –, hogy hány tízezer forintot költöttünk erre a célra. Amikor ezt a kérdést megpróbáltuk idehozni, azt remélem, hogy egy egészen más tájékoztatási szisztémát fognak alkalmazni ebben a kérdésben. És talán az itt lévõ kollégák elmondhatnák, hogy vidéken hogyan kezelik a kollégákat, hogyan nem látják el a tûzoltóságokat, mert nincs pénz a Rendõrségen, hogyan nem látják el a különbözõ társszerveket, akik régen a belügyi ellátásba tartoztak, mert azt mondják, hogy ma már nem igényjogosultak, és ez legyen Bevándorlási Hivatal, és legyen sok minden más. Úgyhogy én tisztelettel arra kérem Államtitkár Urat, ha nem ebben a körben történik a tájékoztatása az érdekképviseleteknek, én, mint elõterjesztõ, szívesen lemondok a tájékoztatás meghallgatásáról. Ha egyszer itt látnám végre az Állami Egészségügyi Központ illetékesét, aki minderre tudna nekünk választ adni, vagy talán megkapni azt a választ, hogy át lehet-e telepíteni a BRFK-ról az ORFK-ra, és egy más metódussal, más rendszerrel mûködtetni ezt az egészet.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Csatai úr lehet, hogy tavasszal a Rendõrségen dolgozott, de õsszel már a Belügyminisztériumban is, tehát nem pusztán rendõrségi szakértõként van itt, egyébként meg nem õ adna elõ, hanem Zsinka úr, aki az egész belügyet látja. De ettõl függetlenül, miután legjobb ismeretem szerint, Önök szempontokat-kérdéseket a jelentéshez nem adtak, amennyiben adnak -, akkor most ezt a napirendet elhalasztjuk, és attól függõen, hogy mikor adják meg a szempontokat. Jó, de ha januárban a cafetéria ügyében találkozunk, addigra nem ígérem ezt a napirendet, mert az idõ rövid, akkor csak a legközelebbire.


Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Február második hetében van a BÉT ülés, mert a soron következõ BÉT ülés akkor lesz, igazából az egy soron kívüli, a cafetéria, mert szükséges megcsinálni.


Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete:

Én csak néhány mondatban szeretném a fõtitkár asszonynak a szavait kiegészíteni a tûzoltóság vonatkozásában. Sajnos, a Hszt. elõírja az éves orvosi vizsgálatokat, a tûzoltóság vonatkozásában nagyon sok helyen a háziorvosi igazolás alapján kapják meg a munkaegészségügyit, amit munkaegészségügyi orvosnak kellene megadni, és így kapják meg az alkalmasságit.

A másik, én úgy érzem, hogy érdemes lenne felmérni azon napoknak a számát, ami 2007 óta azért esik ki a szolgálatokból, és betegállomány napok, amik a szakrendelésekre mennek el, amióta az Állami Egészségügyi Központban történik a szakrendelés. Amíg annak idején a belügyi rendelõben szinte napok alatt megtörtént az átfutás, most az ÁEK-re hónapokat kell várni esetleg, és a várakozási idõ alatt meg betegállományban tartják az embereket. Ha egy ilyen felmérést lehetne elvégezni, hogy ez egyrészt forintban, meg szolgálati napokban milyen kiesést jelent.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Forintban, azt nem ígérem, de azt, hogy utánanézünk, hogy így van-e, és valóban ennyi, akkor ez az egyik szempont ahhoz, ami legközelebb jelentésként idejön. „Egyebek”.



Dávid Tibor úr, fõtitkár-helyettes, Független Rendõr Szakszervezet:

Elõbb ecseteltem, hogy miért vannak rossz hangulatban a rendõreink, a másik ugyanilyen szembesítés lenne az elmúlt BÉT-en elhangzottakkal szemben a családi adókedvezménynek és a bérkompenzációnak az összemosása. A Független Rendõrszakszervezet az elmúlt
BÉT-en is elmondta, hogy nem ildomos, és határozottan kérjük, hogy a kettõt válasszuk szét. Az egyik egy adórendszer, a másik pedig egy családi kedvezmény, azt, hogy ha gyerekek születnek, ne mossuk össze a bérrel, ezzel szemben most jött el a szembesítés ideje, hiszen minden egyes kollégánk azzal a táblázattal, amit kiküldtünk, és az interneten is forog, mindenki kiszámolta, hogy az egykulcsos adó következtében személy szerint neki mennyi térítést kellene megoldani. Ezzel szemben összemosták a családi kedvezménnyel, és elõfordul az, ugye most már kormányrendelet, mi úgy gondoltuk, hogy a melléklettel ellentétes, de kioktatott minket a Nemzetgazdasági Minisztérium levelében, hogy szerves része a melléklet, hiszen az egyik rendelkezik, hogy ki igényelheti, a mellékletben pedig egyértelmûen kitûnik, hogy ha mind a két szülõ jogosult, vagy az egyik kéri a 3.500-at, vagy a másik. Úgyhogy elõfordulhat az – egy speciális helyzetet levezetnék gyorsan –, ha 217 ezer bruttót keres az egyik rendõr, a felesége pedig 207 ezer forintot, egyik 12.200, a másik 12 ezer adókedvezményre lenne jogosult, egy gyermekük van, megfelelnek a tételben, ugye õ kap 10 ezer forintot, plusz valamelyikük 3.500 forintot, tehát az a család – amit a miniszter úr ígért, hogy igenis, mindenkinek pótolva lesz – a költségvetésében 10.700 forint mínuszt fog kapni. Ez ugye egy szélsõséges -, mert a legnagyobb összeget vetettük össze. Tehát ez a problémánk, hogy valamit kommunikálunk mi, mivel – amit a fõtitkárasszony is kért – a szakma nem kommunikálja, ezért öntik a panaszáradatot a dolgozók mifelénk, mi megnyugtatjuk õket, hiszen a miniszter is megígérte, hogy márpedig mindenkinek kompenzálva lesz, ez pedig nem úgy történik, megint kiénekelték a sajtot a szánkból. Ez az egyik „Egyebek” téma lenne.

A másik, a ruhapénzzel kapcsolatban a BÉT-en elhangzott, hogy miniszter úr döntése alapján a 70-80 % 50 % lesz, jó lenne most már ezt valamilyen úton-módon kommunikálni. Kértük a rendõri vezetést is, hogy kommunikáljuk, mikor, hogy, milyen ütemezéssel, mert szeretnék ezt is tudni akkor, a megmaradt 45-46 ezer forintra számítanak, most egyáltalán meglesz, nem lesz, mert már nem hisznek nekünk, akkor kell legyen egy felelõs belügyi vezetõ, aki -, legalább írásban tudjuk mutatni, hogy nem mi csapjuk be õket.

Elkezdõdött a Hszt. illetményrendszere és a nyugdíj rendszerének az átalakítása, a koncepció, az elmúlt idõszakban arról informált a belügyi vezetés, hogy azért sürgõs a koncepció kidolgozása, hogy még az év végén a Kormány rátegye a pontot, érdeklõdnénk, hogy áll, ebbe a munkába szeretnénk – mint érdekképviselet, de az oldal nevében is mondhatom –bekapcsolódni, ez iránt érdeklõdnénk, hogy áll?

A másik pedig a következõ, a napidíj összegének a megemelése. Az elmúlt idõszakban volt egy levelezés a minisztériummal, mélységesen felháborított minket az, hogy a déli határszakaszon egy hetet teljesítõ kollégák 460 forint bruttó élelmezést kapnak. A választ megkaptuk, hogy uniós alapból van, de hát gondoltuk, hogy az uniós szerzõdések -, amikor az európai parlamenti képviselõnek a napidíját 285 euróban határozza meg, ezek a rendõrök meg kapnak 2 eurót, azt kértük, hogy valahogy oldjuk meg az élelmezését, mert senki se várhatja el, hogy szolgálati feladatra lent van egy hétig a déli határszakaszon, és még egy kiflire és egy kávéra vagy kakaóra elegendõ napidíjat kap. Ezt valahogy orvosoljuk, mert ez elfogadhatatlan számunkra. Azt a választ, amit kaptunk, azt természetesen tudomásul vesszük, de nem tudjuk elfogadni. Ezek lennének a Független Rendõrszakszervezet „Egyebek” napirendi ponti kérdései.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

A ruhapénz ugyanazon a BÉT-en lesz megbeszélve, mint amikor a cafetéria. A bér- és a nyugdíjra azt hittem, hogy az elõbb megválaszoltam, de akkor mondom még egyszer. Júniusban azzal indultunk, hogy van három tényezõ: képzés, bér, nyugdíj, azzal, hogy ezt év végéig szeretnénk Parlament elé vinni. Ezek közül a képzést bevittük Kormány elé, a Kormány elfogadta, most már a törvénynek a megszövegezése történik a Kormány döntésének és a júniusi ígéretnek megfelelõen, jó esély van arra, hogy a jövõ év január 1-jével hatályba is lépjen, tehát minden a júniusi menetrend szerint megy a képzésben. A másik a bér és a nyugdíj. A bért és a nyugdíjat illetõen miniszter úr azt mondta, hogy a szakszervezetek álláspontja, szakszervezeti egyetértés vagy konszenzus nélkül nem viszi Kormány elé. A szakszervezet meg a munkáltató között meg nincs konszenzus. Nincs konszenzus, ezért ez pillanatnyilag oldalra van téve, mert vagy lesz konszenzus, és akkor elõbbre megyünk, vagy ha nem lesz konszenzus -, tehát önmagában, hogy csak a bért vigyük a nyugdíj elé, és a nyugdíj ne szigorodjon, olyan nincs, én azt júniusban is megmondtam, azóta is mondom. Tehát olyan nincs! Ha olyan nincs, az csak együtt megy. És akkor még egyet vegyünk figyelembe. Amikor megszületik a konszenzus, akkor utána minden tárcának ötezer egyéb dolga van, tehát minél késõbb születik meg a konszenzus, az év végi hatálybalépés annál bizonytalanabb lesz. Az alkotmányozástól az EU elnökségen át mindenkinek vannak komoly jogalkotási feladatai, szóval én mindenkit arra bíztatnék, hogy közösen keressük a konszenzus megvalósulásának a lehetõségét, mert különben nem tudni, hogy a 2012-es költségvetési törvényt utol fogja-e érni vagy sem.


Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Államtitkár Úr, köszönjük, hogy a képzésben részt vehettünk, albizottsági szinten az érdekképviseletek bevonásra kerültek, de a képzés és egy életpályamodell kialakítása nem képzelhetõ el egy olyan illetményrendszertõl függetlenül, amely magában foglalja adott esetben a rendfokozat megváltozásától kezdve sok mindent. Tehát ez az elsõ, amit szeretnék említeni.

A második, tisztelettel arra kérjük a humánpolitikai illetékeseket, annak ellenére, hogy a Nyugdíjmegállapító Osztály elment a NYUFIG-ba, szíveskedjenek már valahonnan egy nyugdíjkalkulátort szerezni, mert az nem egy megoldás, hogy azok a kollégák, akik kétely szinten állnak, felhívják X.Y-t és Z-t, és az a válasz, menj nyugdíjba, megtudod. Tehát amikor rákérdez arra, hogy mennyi lenne a nyugdíja, akkor nem az a válasz, hogy menj nyugdíjba, megtudod. Nem mindenki szeretne elmenni, de szeretné tudni, hogy ha elmenne, akkor milyen lenne a nyugdíja. Ha azt várjuk ezektõl a kollégáktól, hogy a rendszerben maradjanak, mert jó lenne, akkor talán egy olyan számítási metódust is a rendelkezésükre kellene bocsátani, amiben ezt ki tudják kalkulálni, hogy mi éri meg nekik.

Szeretném megkérdezni Államtitkár Urat, igaz, hogy a 2010. év utolsó napján kihirdetésre került egy kormányrendelet, ez a kormányrendelet a tûzoltók túlmunkájáról szól. Szeretnénk valamilyen közelebbi idõpontot kapni az Önök részérõl, hogy mikor kezdik el kifizetni a kollégáknak ezt a túlóradíjat? A számítások megtörténtek, a munkáltatók, tehát Önök megállapodtak a számítás módjában, akkor már semmi sem akadályozza meg, hogy végül a pereket félretegyék, és peren kívül szülessenek megállapodások.

És akkor egy kérdés, pletykaszinten jutott el hozzánk – és tudom, hogy Ön nem szereti a pletykákat, de mi sem, mert az állomány hangulatát rombolja és roncsolja –, hogy egy veszélyhelyzet-elhárító minisztérium jön létre, amelybe a tûz-, katasztrófavédelem, vízügy egységesen kerül ki. Várható-e ez 2011-ben, vagy a legközelebbi bevezetés idõpontja 2012., vagy 2011. második felében esetleg a hivatásos önkormányzati tûzoltóság nagy része bejön az államiba, és akkor rögtön utána kiemelik ide?


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

A nyugdíjat illetõen, a nyugdíj még itt van, majd csak március 1-jével megy el, de egyébként az igény meg jogos.

Még egy gondolat erejéig a bérre és a nyugdíjra visszatérve, volt egy olyan halvány elképzelésem, hogy próbáljuk meg együtt a képzéssel együtt decemberben Kormány elé vinni, megpróbáltuk meggyorsítani, majd a Powell úrtól, mint elnöktõl azt a levelet kaptuk, hogy miért ilyen sürgõs a dolog, miért kell – nem tudom én – egy-két napon belül koncepcionális kérdésekre válaszolni? Innentõl kezdve félretettem. Nem kell válaszolni. Akkor volt idõ, tudniillik azt, hogy mikor van idõ, meg hogy mikor aktuális, azt higgyék el, hogy én jobban érzem! Akkor az egyik be tudott menni, a másik meg nem ment be, mert azt mondtuk, hogy most ilyen gyorsan nem válaszolunk rá, majd megint ki kell várni, hogy mikor lesz idõ, és mikor lesz aktuális a dolog.

Ami a szervezeti részt illeti, nincs tudomásom arról, hogy bármilyen elõkészítés történt volna a belügyi szervezet bárminõ megbontására. Nincs ismeretem arról. Ami az önkormányzati tûzoltóságot illeti, megint a magam négy hónappal ezelõtti mondását idézem, hogy majd amikor az önkormányzati meg a katasztrófavédelmi törvényt csináljuk, az majd annak kapcsán eldõl – ami ez évnek a tavasza –, de pillanatnyilag nincs. Az egyébként is külön kezelendõ, tehát egyik az önkormányzati törvény, hogy mi tartozik az önkormányzatokhoz a feladatok közül, azt eldönti az önkormányzati törvény, ez meg egy kormányzati szervezeti változás, amirõl nekem semmilyen ismeretem, információm nincs, hogy elindult volna, vagy bármilyen döntés ezzel kapcsolatban született volna.


Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Túlóra.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

A jogszabály megjelent, itt meg a miniszter urat idézem, aki a legutóbbi BÉT ülésen azt mondta a forrásokról, nem azt mondta, hogy „kifizetjük”, hanem azt, hogy „dolgozunk rajta”. Dolgozunk a források megteremtésén, nem mondta, hogy kifizetjük, csak hogy keressük a megoldást, de nem mondta, hogy megvan.


Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Önök csak a kamatot növelik, úgyhogy semmi gond.


Dávid Tibor úr, fõtitkár-helyettes, Független Rendõr Szakszervezet:

Államtitkár Úr, két felvetésemre nem válaszolt, a családi kompenzáció-adókedvezmény összevonásra, és a napidíjra, hogy van-e lehetõség valami elmozdulásra?


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

A napidíjban két eset van: miután nem ismerem, ha most Lajtár úr nem ad választ, akkor azt mondom, hogy erre visszatérünk.


Lajtár József r. vezérõrnagy úr, gazdasági fõigazgató, ORFK:

Nem vagyok én sem már biztos benne, mert nem mi csináltuk, hanem a Berta Krisztina asszonyék csinálták a választ, hogy mi volt a konkrét tartalma, inkább lebegtessük, és írásban adjuk meg.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Ebben írásban. A családi kompenzációt illetõen meg, ha olyat kérdez, amit jogszabály elrendezett, akkor arra én nem tudok választ adni. Amit a miniszter mondott, akkor a jogszabály még nem jelent meg, utána megjelent a jogszabály, és kb. úgy szabályozta, ahogy Ön mondta.


Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

Meg szeretném kérdezni Államtitkár Urat, hogy a RUSZ megjelent tavaly év végén, és a részletes indoklásban, ami tervezet volt, az 1-6. § tekintetében azt mondta, hogy a hivatásos önkormányzati tûzoltók gyakorlóruha tekintetében is kivételek ez alól, tehát nem kell beszerezniük ezt az új ruhát. Azonban az új RUSZ mellékletében a 10-es mintájú gyakorlóruhában a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok is szerepelnek. Ez csak elírás, vagy pedig esetleg ez egy szándékos elírás?

A másik, amit meg szeretnék kérdezni: itt azért a sajtóban és autentikus személyektõl a tûzoltóságok államosítása gyakorlatilag állandóan napirenden van. Ezzel kapcsolatban, ha egy szûkebb tájékoztatást esetleg adna Államtitkár Úr most, és meg szeretném kérdezni – ha az elsõ napirendi ponthoz egyetlenegy mondatot csatolhatnék –, a cafetéria hol van szabályozva és definiálva, hogy gyakorlatilag mi az, ami cafetéria az állami szerveknél?


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Ha a ruházati szabályzattal kapcsolatban Szõke Irma nem tud válaszolni, akkor azt mondom, hogy a legközelebbi BÉT ülésen kapja meg a választ. Tud? Még nem. A cafetériát az én legjobb ismeretem szerint a személyi jövedelemadó törvény szabályozza, de javítson ki, ha tévedek.


Szõke Irma asszony, fõosztályvezetõ, ÖM Pénzügyi Erõforrás-gazdálkodási Fõosztály:

A személyi jövedelemadó törvény, és a különbözõ jogállási törvényeknek az egyéb juttatásokra vonatkozó részei. Tehát ilyen kicsit párhuzamos szabályozást ad, ha most konkrétan arra kíváncsi, hogy magának a cafetériának a fogalma hol van szabályozva, gyakorlatilag a költségvetési törvény használja ezt a terminológiát, de az megegyezik ezzel: béren kívüli juttatások köre.


Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

Az államosításról esetleg egy pár szót, hogyha még -.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Mondtam, hogy pillanatnyilag nincs napirenden, amikor az önkormányzati, meg a katasztrófavédelmi törvény majd eljut abba a szakba, hogy -, akkor. A miniszter emlékezetem szerint ugyanezt mondta tavaly õsszel Önöknek, hogy pro-kontra írják le az érveiket, és majd ha aktuális lesz, azokat át fogja tanulmányozni, és Önöket errõl tájékoztatni fogja.


Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

Meg szeretném kérdezni, az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság nem a minisztériumhoz tartozik, hogy õk teljesen mást mondanak? Mert nem egy irányban beszélnek akkor. Tehát ott konkrét tények hangzanak el az önkormányzati tûzoltóságok államosításáról. Mert itt akkor vagy elbeszélnek egymás mellett, vagy pedig -, hogy miért, az most egy másik téma.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

A tûzoltóság – úgymond – államosítása törvényhozási kérdés. Ha valami a Parlament elé kerül, az minimum kinn van az Országgyûlés honlapján. Ezért, hogy ki mit gondol, amikor még a Kormány sem tárgyalt meg valamit, az teljesen közömbös. Ha már egyszer a Kormányig eljut, akkor -, mondhatni persze, hogy kormánytöbbség van a Parlamentben, és akkor a kormánydöntés után az már valószínûsíthetõ, de ameddig valami nemcsak hogy a Kormányig, de még – mondjuk – koordinációig se jutott el a többi tárcához, addig nincs mit megvitatni.


Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:

Jó, köszönöm.


Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára:

Azzal a szándékkal távozom, törekszem január 31-éig miniszter urat rávenni, hogy nemcsak, hogy kitûzze, hanem meg is tartsa ezt a közös ülést. Köszönöm, viszontlátásra.

 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tûzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux w
PHP: 5.2.17
MySQL: 10.5.12-MariaDB-0+deb11u1
Idő: 16:14
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1138
Linkek: 75