családi kedvezmény, új szja-kulcs, cafetéria

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2011 évi módosításának fõ célja a magánszemélyek adóterhelésének csökkentése, az adózás jelentõs egyszerûsítése és a családok támogatása, már az elsõ gyermek vállalásától.

Az APEH Nyugat-dunántúli Regionális Fõigazgatósága érdeklõdésünkre elõször is a személyi jövedelemadó törvény egyik változására, nevezetesen arra hívta fel a figyelmet, hogy az összevont adóalapba tartozó, valamint a külön adózó jövedelem esetében az adó mértéke  egyes kivételektõl eltekintve  egységesen 16 százalék lesz. Ettõl eltérõen 19 százalékos adó terheli az egyéni vállalkozó vállalkozói adóalapjának, 500 millió forintot meghaladó részét. Ugyanakkor 10 százalékos az adója a tartós befektetésbõl származó jövedelemnek, ha a lekötést három év után szakítják meg.

Az egyéni vállalkozói kivétre is 16 százalékos adómértékkel kell az adót megállapítani.
 
Az összevont adóalap megállapítása során továbbra is számolni kell az adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttó), amely változatlanul a jövedelem 27 százaléka.
 
Az adóalap kiegészítés összege 2012-ben azonban már a felére csökken, 2013-tól pedig teljesen megszûnik.

A bérjövedelemmel rendelkezõk ezután is jogosultak adójóváírásra. Ennek mértéke, az adóévben megszerzett bér és arra vonatkoztatva megállapított adóalap-kiegészítés együttes összegének 16 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 12 ezer 100 forint (éves szinten összesen 145 ezer 200 forint). Az így megállapított összeg teljes egészében akkor érvényesíthetõ, ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a 2 millió 750 ezer forintot. Amennyiben az összes jövedelem ezt az összeget meghaladja, az adójóváírás csökkenõ mértékben vehetõ figyelembe egészen 3 millió 960 ezer forint jövedelemhatárig. Efelett adójóváírás már nem vehetõ igénybe.
 
Az egykulcsos adó bevezetése mellett a törvényváltozás másik legfontosabb eleme a családi kedvezmény igénybevételére vonatkozó szabályok megváltozása. A családi kedvezményt az összevont adóalapból (tehát a bruttósított jövedelembõl) lehet érvényesíteni, azaz már nem adókedvezményként kell elszámolni.
 
Az önálló, a nem önálló tevékenységbõl származó, illetve az egyéb jövedelem adóalap-kiegészítéssel növelt összegébõl lehet levonni a kedvezményt, és a különbözet után kell megfizetni a 16 százalék adót. A kedvezmény már egy gyermek esetében is érvényesíthetõ és megszûnik az érvényesíthetõség felsõ jövedelmi korlátja is.
 
A kedvezmény összege egy, illetve két eltartott esetén havonta 62 ezer 500 forint, három, illetve minden további eltartott esetén 206 ezer 250 forint kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként.
 
A kedvezmény igénybevétele során kedvezményezett eltartottnak az a gyermek minõsül, akire nézve családi pótlékot folyósítanak, jogosultsági hónapnak pedig azt a hónapot kell tekinteni, amelyre vonatkoztatva a családi pótlékot juttatják.
 
A kedvezményt elsõsorban a családi pótlékra jogosult személy veheti igénybe, de a közös háztartásban élõ házastársával, élettársával azt megoszthatja, ha a saját jövedelmébõl nem tudja teljes egészében érvényesíteni. A megosztást már az adóelõleg megállapítása során is lehet alkalmazni, de az éves adóbevallásban is lehetõség van rá.
 

Az élettársak közötti megosztás csak abban az esetben lehetséges, ha az élettársak egyike sem veszi igénybe a gyermeket nevelõ egyedülálló családi pótlékát.
 
Megszûnik 2011-tõl az adóterhet nem viselõ járandóság adójogi kategóriája. Az ide tartozó jövedelmek (például a nyugdíj, a gyes, munkáltatói lakáscélú támogatás, stb.) döntõ többségében adómentessé válnak. Egyedüli kivétel a hallgatói munkadíj, amely munkaviszonyból származó jövedelemként fog adózni 2011-tõl.
 
A természetbeni juttatás, mint adózási fogalom 2011-tõl szintén megszûnik. Az egyes  jellemzõen nem pénzbeli  juttatásokat a törvény egyfelõl a béren kívüli juttatásnak nem minõsülõ juttatásoknak, másfelõl pedig a béren kívüli juttatásoknak nevezi.
 
Mindkettõ juttatási forma esetén a személyi jövedelemadót a kifizetõnek kell megfizetni a juttatás értékének 1,19-szerese után.
 
Lényeges változás, hogy a béren kívüli juttatásnak nem minõsülõ juttatás után egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, a béren kívüli juttatásokat azonban a személyi jövedelemadón kívül egyéb közteher nem terheli.
 
A béren kívüli juttatásnak nem minõsülõ egyéb juttatások körébe jellemzõen a korábban természetbeni juttatásként adózó jövedelmek tartoznak, így többek között a csoportos biztosítások díja, a reprezentáció, üzleti ajándék, a cégtelefon magáncélú használata után keletkezõ jövedelem.
 
A béren kívüli juttatások körébe tartozik például az üdülési csekk, üdülési szolgáltatás (a minimálbér értékéig), az iskolarendszerû képzés átvállalt költsége (a minimálbér két és félszereséig), a helyi utazási bérlet, az étkeztetés (havi 18 ezer forintot meg nem haladóan), az iskolakezdési támogatás (a minimálbér 30 százalékáig).

A béren kívüli juttatások 2010. évi szabályaihoz képest a kedvezményezett kör kiegészül a Széchenyi Pihenõ Kártya számlára utalható támogatással, valamint a havi - legfeljebb 5000 forintig adható (korábban adómentes) - internethasználat térítésével. Étkezési utalványok esetében a jogszabály már nem különbözteti meg a meleg és hideg utalványokat, mindkettõ adható kedvezményesen

Adóváltozások – 2011.

 Személyi jövedelemadó:  16%

                 Szuper bruttó:  27%

Adójóváírás, maximum:    12 000 Ft/hó

Adójóváírás, maximum:  145 200 Ft/év

Családi kedvezmény 1-2 eltartott esetén: 62 500 Ft/hó/ kedvezményezett

Családi kedvezmény 3, vagy több eltartott esetén: 206 500 Ft/hó/ kedvezményezett

Forrás: www.vasnepe.hu