Kezdölap arrow Hírek arrow Online interjú Dobson Tibor tû. ezredessel
Online interjú Dobson Tibor tû. ezredessel
2010. December 11.

A nyilvánossá tett katasztrófavédelmi koncepció kapcsán online interjú Dobson Tibor tû. ezredessel az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság Hivatalvezetõjével


- Rendelet kötelez minden jogalkotót, hogy rendelettervezeteket hatályba léptetésüket megelõzõen társadalmi egyeztetésnek vessék alá. Ezt az elõírást alkalmazzuk a katasztrófavédelmi, tûzvédelmi koncepció kialakításakor is.


- A katasztrófavédelemnek mint megyei és országos szervezetnek egyik alapfeladata a tûzoltóságok felügyelete és szakirányítása, e tevékenység ésszerûsítését belsõ átszervezéssel kell megoldanunk. Ez a folyamat már megkezdõdött. A tûzoltóság államosítása nem érdeke a katasztrófavédelemnek, hiszen attól a felügyeleti, szakirányítási tevékenység semmivel sem lesz könnyebb. Érdeke viszont az országnak, a finanszírozási gondokkal küzdõ önkormányzatoknak, illetve a kiszámíthatóságot váró személyi állománynak.

- A kormányváltást követõen új katasztrófavédelmi koncepció került kidolgozásra. A HÖT-ök állami rendszerbe vonásával hatékonyabban mûködõ, egységes szemléletû szervezetrendszer alakítható ki.

- A helyi érdekektõl mentes, kizárólag szakmai alapon mûködõ irányítást kívánjuk erõsíteni.

- A katasztrófavédelem a jövõben is betölti funkcióját, ezért országos és megyei szinten a két szervezet (polgári védelem és a tûzoltóság) nem válik szét. A tûzoltóságok új szervezetrendszerének kialakítása folyamatban van. A végleges állapot eléréséhez széleskörû egyeztetés szükséges.

- A Katasztrófavédelmi koncepció terveink szerint hosszútávon biztosíthatja a szervezet elõtt álló feladatok eredményes végrehajtását, ezért is bocsátottuk társadalmi vitára, azt követõen kerül a katasztrófavédelmi törvénycsomag az Országgyûlésasztalára. Az új szervezeti koncepció kialakításakor törekszünk annak szakmai és jogi megalapozására, ami elképzelésünk szerint az alkalmazhatóság, idõállóság biztosítéka.

- A katasztrófavédelemnek törvénybõl eredõ kötelessége miatt sem lehet célja a tûzoltóságok – idézve – elnyomása, viszont egyik alapvetõ feladata szakmai felügyeletük, és szakirányításuk. Az OKF-en és a megyei igazgatóságokon történõ átszervezések kapcsán kialakítottuk a tûzvédelmi fõfelügyelõ, illetve felügyelõi rendszert, így biztosított a szakma szempontjából homogén kontroll.

- A szakmai felügyeleti tevékenységet folyamatosan nehezítette a kikényszerítés lehetõségének a hiánya. Hiába észrevételeztük akár a jogszabálysértéseket is, a hibák megszüntetéséhez az érintett pozitív hozzáállására lett volna szükség. A polgármester által védett parancsnokkal szemben nem állt a szakmai felügyelet rendelkezésére olyan hatékony eszköz, amely a problémák megszüntetését garantálta volna.

A szakmai felügyeleti tevékenység súlyát emeli, hatékonyságát javítja a döntés kikényszerítési lehetõségének megléte. Ez, az erõs szakmai felügyelet biztosítása mellett egyértelmûen az állami tûzoltóság létrehozását indokolja. Napi gyakorlat, hogy a szakmai felügyeletet gyakorlók feltárják a hiányosságokat. A hibák kijavítása — kikényszerítési lehetõségek hiányában — csak az érintettek szakmai elhivatottságától, jóindulatától függ. Ez a magas szintû szakmai munkát hátráltatja.

- A tûzoltóságok úgynevezett államosításával kapcsolatban válaszom a következõ: A hivatásos tûzoltóságokról azt gondolom, hogy esetükben a „hivatásos” a lényeg, hiszen lehetõségeik és hatáskörük garantálja a megfelelõ mûködést, ami persze nagyobb felelõsséget is ró rájuk.

Ahogyan azt már többször kifejtettem, mûködõképesnek tartom az állami, de az önkormányzati fenntartói megoldást is. Mindkettõ mellett és ellen is szólnak persze érvek. Azt viszont tényként kell kezelni, hogy a beszerzések, az üzemben tartás, a személyi állomány stabilitása, vagyis az ország tûzvédelmi eredményeinek megõrzése és fejlesztése a jelen gazdasági viszonyok között

erõteljesebb központi felelõsség és hatáskör növekedés nélkül nehezen képzelhetõ el. Az államosítás nem jelenti a történelem kerekének visszaforgatását, az. alapfeladatok megváltoztatását, sem a tûzoltóság „polgári védelmesítését. Jelenti viszont a közpénzek felhasználásának erõteljesebb ellenõrzését, a követelmények helyi sajátosságokat szem elõtt tartó egységesítését, hatékonyabb erõ- eszközgazdálkodást.

- Minden szervezetnél elvárás a költségvetés áttekinthetõségének biztosítása. Az állami tûzoltóság jogi helyzete ezt biztosítaná.

- Európában több olyan ország is van, ahol állami tûzoltóság mûködik, csak két közelít említek, Szlovákiát, Lengyelországot, de mondhatnám a távolabbi Nagy-Britanniát is.

- A technikai fejlesztések során a tûzoltók (HÖTOSZ, LÖTOSZ, HTFSZ) mûszaki bizottságainak szakembereit eddig is bevontuk az elõkészítõ munkába és a továbbiakban is rájuk támaszkodva állítjuk össze a fejlesztés szakmai programját. Az OKF nyomán nagyobb hangsúlyt kíván fordítani a valós helyi igények alaposabb megismerésére és lehetõségek szerinti teljesítésére.

Abban talán egyetértünk, hogy nem minden támogatható szakmailag, mint ahogyan az is nehezen vitatható, hogy egymástól teljesen eltérõ igényeket nem lehet kielégíteni.

- Az új felszerelések és tûzoltógépjármûvek beszerzése folyamatosan, közbeszerzési eljárások révén történik. A már megkötött szerzõdések alapján elmondható, hogy 2011-ben gépjármûfecskendõk, vízszállító gépjármûvek, felújított fecskendõk vásárlására lesz lehetõség, a folyamatban lévõ beszerzési eljárások pedig további védõfelszerelések, eszközök átadását biztosítják majd jövõre.

2007. évi pályázatok mennyiségi és pénzügyi igénye lényegesen meghaladta az elmúlt idõszakra rendelkezésre álló pénzügyi lehetõségeket, ráadásul egy törvényi változás nyomán a rendelkezésre álló forrás több feladat megoldását is lehetõvé tette. Biztosítja ugyanis a tûzoltók által is kért laktanya beruházási és felújítási lehetõségeket, továbbá az ugyancsak tûzoltók érdekeit szolgáló oktatástechnikai eszköz feltételeinek javítását.
Mindezek ellenére idén több mint 2 milliárd Ft értékû technikai eszköz átadása történt meg, szerzõdések születtek gépjármûfecskendõk beszerzésére és felújításokra is. Most is zajlanak laktanya-beruházások és felújítások, valamint a 2007-rõl áthúzódó eszközbeszerzési eljárások. (kesztyû, gázvédõ ruha, mászóöv, hõkamera, stb.)
Ez összességében leköti a 2010-re rendelkezésre álló 5 milliárd forintos forrást.
Ami az önrészt illeti: az jellemzõen 20 vagy 10 százalék, a hátrányos helyzetû települések további kedvezményeket kaptak. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az újonnan felszerelõ 1500 tûzoltó térítésmentesen kap védõfelszerelést és védõeszközöket is. Mindez óriási összeg, miközben tudni kell azt is, hogy az önkormányzatok is állami forrásból fizetik a technikai fejlesztések önrészét.

- Helikopter vagy repülõgép beszerzését nem tervezzük a közeljövõben, nemcsak a magas beszerzési, hanem a fenntartási költségek, és a személyi és dologi vonzatai miatt sem.

- A vegyimentõ konténerek gázvédõ-ruházatának pótlását célzó felmérések

megtörténtek, a jövõ éves költségvetés alapján a beszerzésre sor kerülhet.
Fontosnak tartom azonban a pályázatok kiírásánál a területi adottságok, igények figyelembe vételét.

- A fehér foltok megszüntetése érdekében eddig is komoly lépéseket tettünk. Lehetõséget biztosítottunk tûzoltó õrsök létrehozására. Támogattuk új önkéntes tûzoltóságok megalakítását. Nevezettek mûködési területének kiterjesztéséhez javaslatot tettünk. Jelenleg erre van is jogi lehetõség.
A hatékonyan mûködõ tûzoltó egyesületeket pályázatok kiírásával támogatjuk. A fehér foltok teljes megszüntetése azonban az ország településszerkezetébõl és a lakosság eloszlásából adódóan komoly nehézségekbe ütközik. Sok helyen — a lehetõségekhez mért támogatás mellett is — hiányzik az ez irányú lakossági akarat.

A jövõben – a pénzügyi feltételektõl függõen –fokoznunk kell a tûzoltó egyesületek támogatását, szakirányítását, mert alapvetõ feltétele a fehér foltok megszüntetésének.

- Új szolgálatszervezési rendszer bevezetéséhez elõször ki kell alakítani a tûzoltóság új szervezeti struktúráját. Csak ezt követheti a szervezeti kategóriák módosítása, ezután a szolgálati rendszer felülvizsgálata, esetleges átalakítása.

A rendszer megváltoztatásához a vonatkozó törvények módosítására van szükség.

- Nincs tudomás szerzõdéses tûzoltók felvételérõl, ilyen lépést nem tervezünk.

- Nem változik a tûzoltók heti munkaideje. A jelenlegi szabályozás nem teszi azt lehetõvé.

- Tekintettel a további évek létszámfejlesztésére, várható a 24/48 órás szolgálati rendszer felülvizsgálata.

- A többlet szolgálat pénzbeli megváltása miatti távolléti díj iránti kérelem benyújtásával és rendezésével kapcsolatban a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény

(Hszt.) 342. § (1) bekezdés j) pontja értelmében: „Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza: a 276/A. § szerinti távolléti díj iránti kérelem elbírálásának és kifizetésének eljárási rendjét.” Jelenleg készül a Kormány számára az az elõterjesztés, amely tartalmazza, hogy milyen ütemezésben, milyen finanszírozási feltételekkel zárhatóak le a jogos követelések.

- A tûzoltók bére, mint minden rendvédelmi szerv dolgozójáé, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) alapján kerül meghatározásra. Amennyiben változás következik be a bérezésben, úgy természetesen a tûzoltókat is érinteni fogja.

- Államosítást követõen, a hivatásos létszám csökkentését nem tervezik!!

- A kategória besorolásokat felülvizsgálják, elbocsátást viszont nem terveznek!!

- Nincs tudomásom szerzõdéses tûzoltók felvételérõl, ilyen lépést nem tervezünk.

- A nyugdíjba vonulást nem a szervezet átalakítása, hanem a jelenlegi kedvezõ nyugdíjba vonulási feltételek generálják.

- Parancsnoki beosztás: A pályáztatás most is szükséges, az, hogy csak 5 évig lehet valaki pk-i beosztásban és 5 évenként újra kell az adott beosztáshoz pályázatot benyújtani, a Parlament által elfogadott rendészeti törvénycsomag nem tartalmaz erre vonatkozómódosítást.

- Az elmúlt években mintegy 300 státusszal csökkent a katasztrófavédelem létszáma, ami jelentõs mértékben nehezítette az alapfeladatok ellátását. Ezért már jövõre és késõbb pedig a költségvetési lehetõségek függvényében ezt a hiányt vissza kell pótolni. 2011-ben nem a polgári védelem, hanem a katasztrófavédelem területén található státuszok száma növekedhet százzal, ami remélhetõleg elõsegíti a feladatok zökkenõmentes ellátását

A jelentõsebb létszámnövelésnek költségvetési korlátai vannak, bár szakmailag indokolt lenne.

- A szervezeti változás a tûzoltóságok dolgozóit érinti függetlenül attól, hogy hivatásos állományban vagy közalkalmazottként végzik a feladatukat.

A hivatásos állományra a Hszt. vonatkozik, a közalkalmazottakra a Kjt., mivel a két törvény eltérõ szabályokat tartalmaz, hivatásos és közalkalmazotti állomány, különbözõ törvényi szabályozás szerint tevékenykedik.

A felvetett probléma –( hivatásos-közalkalmazott: más más statusban látják el ugyanazt a feladatot, persze a bér sem ugyanaz a status miatt azonos beosztás mellett.)- megoldása a katasztrófavédelem szervezetén túlmutat, a jelenleg

hatályos szabályozók miatt valóban feszültséget okozhatnak a szervezetben, és bár az ügy megfontolásra érdemes, tekintettel az államháztartás jelenlegi helyzetére, megvalósulására reális lehetõséget nem látni. A rendszer megváltoztatásához a vonatkozó törvények módosítására van szükség.

A hatályos jogszabályok értelmében a rendészeti szerveknél dolgozó közalkalmazottak a rájuk vonatkozó törvény elõírásai alól nem vonhatók ki.

Az új szervezeti struktúrában is szükségesnek tartjuk, hogy a hivatásos állomány és a közalkalmazottak együtt biztosítsák a feladatok magas színvonalon történõ ellátását.

- A tûzoltók (és a katasztrófa- és polgári védelmi szakemberek) képzési rendszerében valóban lesznek változások. Az egységes, moduláris rendészeti szakképzési rendszer anyaga még nem végleges. Jelenlegi tartalmában valóban nem tükrözi a tûzoltó képzések valós tartalmi és formai elvárásait, de további egyeztetést kezdeményeztünk egy közös, mindenki számára elfogadható megoldás kialakítására.

Alapvetõen egy, a szakképzést megelõzõ, közös „rendészeti modul” bevezetése. Ez része az egységes moduláris rendészeti képzési rendszerhez való csatlakozásnak, amelyet minden rendvédelmi szerv képzési rendszerébe bevezetnek és az feltétele lesz az állományba vételnek.

A tervezett idõtartam esetünkben 3 hónap, amit jelenlegi terveink szerint csak központilag tudunk végrehajtani, tehát a jövõben megyei igazgatóságok által szervezendõ tûzoltó szakképzéseket is meg kell, hogy elõzze a közös alapozó modul központi végrehajtása.

A tûzoltó szakképzés decentralizációját több éve szeretnénk megvalósítani. Ennek értelmében az ország legalább 3 régiójában tervezzük létrehozni a képzõ, továbbképzõ bázist a KOK kihelyezett intézményeként.

Tûzoltás- mûszaki mentés vezetésére jogosító elsõ (legalacsonyabb szintû)

képesítési forma a tûzoltó technikus szakképzés. Ezt valójában egységesen kellene alkalmazni minden tûzoltóság estében. A képzési rendszer múltbeli kialakításakor (2000. év) azonban figyelembe vették, hogy az önkéntes és létesítményi tûzoltóságok tagjait nem lehet egy éves összevonásra kötelezni, mivel ez idõ alatt nincs jövedelmük. Ezért született meg a levelezõ rendszerû önkéntes és létesítményi tûzoltó parancsnoki képzés, amely nem OKJ-s, tehát átlépési lehetõséget (vagy ráképzést) sem tudunk biztosítani az OKJ-s technikusi képzésbe.

A jövõre vonatkozóan – változások is ezt támasztják alá – , a képesítési követelmények egységesítése a cél.

- Mivel az EDR eszközök beszerzésekor az önkéntes tûzoltó egyesületekrõl szóló 33/2008 törvény még nem volt hatályban, ezért az darabszámok meghatározásakor nem vették figyelembe az ÖTE-ket és az LT-kat.
A jogszabály megjelenése óta az OKF dolgozik annak megvalósításán, hogy a szerzõdéssel rendelkezõ Egyesületek is hozzájussanak a kapcsolattartáshoz feltétlenül szükséges számú EDR terminálhoz.

Az ÖTE-k az EDR rendszer bevezetése óta csatlakozhatnak az EDR rendszerhez, a szükséges terminálokat saját forrásból az OKF-n keresztül tudják beszerezni.
A 2011. évi költségvetési törvény tervezésekor a BM OKF az önkéntes tûzoltó egyesületek támogatásaként a 2010. évi összegre, 120,0 m Ft – ra tett javaslatot. A jelenleg elérhetõ költségvetési törvénytervezetben is ez az összeg szerepel.
A lakosság mentõ tûzvédelmének magas szintû biztosítása érdekében továbbra is szándékunkban áll az önkéntes tûzoltó egyesületek támogatása. Ehhez többek között pályázati lehetõségeket biztosítunk.

Az OKF vezetése mindenképpen szeretné megoldani a kárhelyszíni kommunikáció problémáit. Az érvényben lévõ EDR utasítás lehetõséget ad arra, hogy a tûzoltóságok ügyeletei az EDR-tõl eltérõ rádió rendszert használjanak.

Az EDR használatát szabályozó 109/2007 (V.15.) kormányrendelet tiltja, hogy csoportkommunikációra a HÖT-ök más kommunikációs rendszereket használjanak. A régi URH frekvencia engedélyeket a KFGH az EDR bevezetésével egyidõben visszavonták.

- A híradó szakembereknek egyre újabb számítógépes alkalmazások mûködtetését kell elsajátítaniuk. Ezek átlagos felhasználói ismeretet követelnek meg a munkavállalótól, és ez a tudás a munkáját nagymértékben segíti, és persze a vezetés adatszolgáltatási igényét is kiszolgálja.

Új, átfogó informatikai rendszerek bevezetésekor pedig, ahogyan eddig is oktatás/továbbképzés keretén belül biztosította az OKF. Ezek a képzések a megyei igazgatóságok szintjéig valósultak meg, és az itt kiképzett szakemberek adták tovább az ismeretanyagot a tûzoltóságoknak.

- A védõruhákkal kapcsolatban fontos tudni, hogy megfelelõ védelmet csak sérülésmentes, az eredeti védõképességet biztosító ruházat szolgáltatja, vagyis csak azokat a ruhákat lehet kiselejtezni, amelyek védõképessége nem megfelelõ.

- A HÖT-ök által leadott gépjármûfecskendõket elsõsorban a mûködési területtel rendelkezõ tûzoltóságok kapják meg teljes felújítást követõen (Steyerek, Csepel-Metz-ek, Mercedesek), az egyéb korábbi gyártású fecskendõk ÖTE-knek történõ átadását az OKF támogatja és szorgalmazza.

- Jelenleg 19 VFCS mérõautó az országban, ez a technika nagyon fontos a speciális mûszerei és eszközei révén a helyszíni felderítés és beavatkozás végrehajtásában, továbbá a beavatkozó állomány támogatásában.

- A tûzvédelmi szakvizsgáztatásra jogosultakkal szembeni követelményeket:

Nyilvánvaló, hogy a szakmai színvonal emelkedését eredményezi, ha a vizsgabizottság tagjaira ugyanazok a képesítési követelmények vonatkoznak, mint az elnökre és nem vitatható annak szükségessége sem, hogy a mérnöki módszereket igénylõ, tervezõi munkák esetében a vizsgáztatónak is rendelkeznie kell mûszaki mérnöki végzettséggel.

- A május-júniusi árvízi védekezés során a tûzoltóságoknál felmerült személyi, illetve dologi kiadások megtérítése a BM OKF közremûködésével valósult meg. Az árvízi védekezésre biztosított keret a tûzoltóságok állami, normatív támogatásán felüli támogatás, mely egy adott veszélyhelyzet során keletkezett többletkiadások fedezetéül szolgált.

- A közeljövõben fõigazgatói intézkedés ad iránymutatást a kommunikációra, amely természetesen figyelembe vette a Belügyminisztérium által kiadott jogszabályt is. Jelenleg nem tervezzük a megyei szóvivõi státuszok kialakítását.

- A legutóbbi fõigazgatói értekezleten a Fõigazgató úr felhívta a figyelmet arra, hogy katasztrófavédelmi szakember kifejezéssel a tûzoltók munkáját ne kommunikáljuk.

- A Fõigazgató Úr egyetlen látogatása alkalmával sem tett sértõ, vagy lekezelõ kijelentést az önkéntes tûzoltóságokra sem, sõt kifejezetten elismerõen beszél tevékenységükrõl, valamint számít a szakmai szövetségek és az érdekvédelmi szervezetek mindenkori véleményére, javaslataira.

- A koncepció kidolgozói nem a hibák elkövetõit, hanem a megoldást keresték.


Budapest. 2010. december 10.

Ollózta: Nagy Gábor


Forrás: http://www.langlovagok.hu/langolo/80_allami-tuzoltosag-mellett-ervelt-az-okf-hivatalvezetoje
 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tûzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux w
PHP: 5.2.17
MySQL: 10.5.12-MariaDB-0+deb11u1
Idő: 21:44
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1138
Linkek: 75