Kezdölap arrow FTSZ arrow Hangtár arrow Az 1998 és 2010 között regnáló kormányok mulasztottak!
Az 1998 és 2010 között regnáló kormányok mulasztottak!
2010. November 10.

„ A Belügyminisztérium Sajtóosztályának közleménye – tûzoltók

Budapest, 2010. november 9., kedd (OS) - A Belügyminisztérium közvetlen irányítása alá tartozó tûzoltók kifizetési ütemezésérõl a katasztrófavédelmi fõigazgató kezd tárgyalásokat az érintett szakszervezetekkel.

A Belügyi Érdekegyeztetõ Tanácson (BÉT) ismét felmerült a tûzoltók jogszabályváltozáson alapuló – 2004-2007 között elmaradt – illetménykiegészítésre vonatkozó igényének rendezése. A korábbi kormányok az EU-csatlakozást követõen elmulasztották megfelelõen alkalmazni a vonatkozó EU-s jogszabályokat. Ez a szakszervezetek szerint a tûzoltókat a heti munkaidõ indokolatlan magasan tartása miatt hátrányosan érintette. Az érdekképviseletek a korábbi kormányokkal nem tudtak megegyezni a kifizetés elvi alapjairól, az összeg nagyságáról, a legális munkaidõ-számítás módszerérõl és az esetleges kamatszámítás módjáról sem.....
A Belügyminisztérium megegyezett a szakszervezetek többségével, amely alapján rendeletben fogja szabályozni a számítás módját. Egyben felhívja az érintett munkáltatókat, hogy a rendeletnek megfelelõen a kifizetésekrõl, azok ütemezésérõl helyi megállapodás alapján gondoskodjanak. A Belügyminisztérium közvetlen irányítása alá tartozó tûzoltók kifizetési ütemezésérõl a katasztrófavédelmi fõigazgató kezd tárgyalásokat az érintett szakszervezetekkel.

Budapest, 2010. november 9 .

Belügyminisztérium

Sajtóosztály

Kiadó: Belügyminisztérium „

Forrás: MTI.hu


Belügyminisztérium Sajtóosztály írta:

„A korábbi kormányok az EU-csatlakozást követõen elmulasztották megfelelõen alkalmazni a vonatkozó EU-s jogszabályokat.”

Azt gondolom, hogy a helyes megfogalmazás az alábbi lenne:

Az 1998 és 2010 között regnáló kormányok az EU-csatlakozás elõtt és azt követõen elmulasztották megfelelõen alkalmazni a vonatkozó EU-s jogszabályokat.


A TÉNYEK!

 


Az EU TANÁCS 1999/850/EK HATÁROZATA
A TANÁCS 1999. december 6-i 1999/850/EK HATÁROZATA


Magyar Köztársasággal létesített csatlakozási partnerségben foglalt elvekrõl, prioritásokról, közbensõ célkitûzésekrõl és feltételekrõl

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
Tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdésre,
Tekintettel a Tanács 1998. március 16-i, a csatlakozni szándékozó államok számára az elõcsatlakozási stratégia keretén belül nyújtott támogatásról, és különösen a Csatlakozási Partnerség létrehozásáról szóló 622/98/EK rendeletére, és különösen annak 2. cikkére,
Tekintettel a Bizottság javaslatára,

Mivel:
(1) a Luxembourgban ülésezõ Európai Tanács megállapítása szerint a Csatlakozási Partnerség új eszköznek és a megerõsített elõcsatlakozási stratégia alapvetõ sajátosságának minõsül;
(2) a 622/98/EK rendelet rögzíti, hogy a Tanács feladata határozni, minõsített többséggel

és a Bizottság javaslatát követõen, az egyes csatlakozni szándékozó államok számára elõterjesztett egyedi Csatlakozási Partnerségekben foglalt elvekrõl, prioritásokról, közbensõ célkitûzésekrõl és feltételekrõl, valamint az ezekre alkalmazandó késõbbi jelentõs kiigazításokról;
(3) a Közösség támogatása az alapvetõ elemek teljesítésétõl, és különösen az Európai Megállapodásokban foglalt kötelezettségvállalások tiszteletben tartásától, valamint a koppenhágai kritériumok teljesítése érdekében tett elõrehaladástól függ; alapvetõ elem hiányában a Tanács, a Bizottság javaslata alapján minõsített többséggel eljárva, megfelelõ lépéseket tehet bármely elõcsatlakozási támogatás tekintetében;
(4) a Luxembourgban ülésezõ Európa Tanács úgy határozott, hogy a Csatlakozási Partnerség végrehajtása és a közösségi joganyag elfogadása során tett elõrehaladás az Európai Megállapodás testületeiben kerül megvizsgálásra;
(5) a Bizottság 1999. évi rendes jelentése objektív elemzést adott a Magyar Köztársaságnak a tagságra való felkészülésérõl, és számos prioritási területet állapított meg a további munkára nézve;
(6) a tagságra való felkészülés érdekében a Magyar Köztársaságnak naprakész állapotba kell hoznia a közösségi joganyag elfogadására irányuló nemzeti programját; ennek a programnak menetrendet kell megállapítania a Csatlakozási Partnerségben megállapított prioritások és közbensõ célkitûzések megvalósítása számára,

Idézet a határozatból:.
„Magyarország 1999. július 6-án nyújtotta be a közösségi joganyag elfogadására irányuló nemzeti programjának (NPAA) átdolgozott változatát. Ez a változat rögzíti a prioritások és közbensõ célkitûzések megvalósításának menetrendjét, az elsõ Csatlakozási Partnerség alapján, valamint a szükséges közigazgatási struktúrákat és pénzügyi erõforrásokat.
A Csatlakozási Partnerség jelzi a prioritási területeket Magyarország tagsági felkészülésére nézve. Magyarországnak mindazonáltal foglalkoznia kell a rendes jelentésben megállapított valamennyi kérdéssel is. Az is fontos, hogy Magyarország eleget tegyen a közösségi joganyag jogalkotási közelítésével és végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségvállalásoknak az Európai Magállapodásban vállalt kötelezettségeknek, az átvilágítási feladatnak és a tárgyalási folyamatnak megfelelõen. Ismét emlékeztetni kell arra, hogy a közösségi joganyagnak a belsõ jogba történõ beillesztése önmagában nem elégséges; azt is biztosítani kell, hogy az ténylegesen alkalmazásra is kerüljön az Unión belül alkalmazandó szabványok szerint. Az alábbiakban felsorolt valamennyi területen a közösségi joganyag megbízható és tényleges végrehajtására, valamint érvényesítésére van szükség.”


2001. évi XVI. törvény indokolása

a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggõ törvények jogharmonizációs célú módosításáról

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

„A törvény célja az, hogy - a Magyar Köztársaság által a 2000. évre vállalt jogharmonizációs kötelezettség végrehajtása érdekében - kilenc közösségi irányelv rendelkezéseit építse be a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) és az ezzel összefüggõ egyes munkaügyi tárgyú törvények szabályai közé. Az egyes irányelveknek megfelelõ szabályozás kialakítása érdekében az Mt. vonatkozásában az alábbi módosításokat kell elvégezni:”

A munkaidõ szervezésének néhány vonatkozásáról szóló, a Tanács 93/104/EK irányelv

hatályára vonatkozó rendelkezések közül kiemelést érdemel, hogy az irányelvet - a külön felsorolt kivételekkel - valamennyi állami és magánjellegû szektorra alkalmazni kell. Ezért a törvény a közszolgálati szektor egyes területeit szabályozó törvényeket is módosítja.

„A felsorolt irányelvek közül a munkavállalók szolgáltatások nyújtása esetén történõ kiküldetésérõl szóló 96/71/EK irányelv, a munkaidõ szervezésének néhány vonatkozásáról szóló 93/104/EK irányelv, valamint az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintû vállalkozásokban és vállalkozáscsoportokban alkalmazott munkavállalók tájékoztatási és a velük való konzultációt szolgáló eljárásról szóló 94/45/EK irányelv vonatkozásában a Magyar Köztársaságot az a kötelezettség terheli, hogy az átvételt szolgáló módosításokat a 2000. évben ki kell hirdetnie, de azt csupán az Európai Unióhoz történõ csatlakozás idõpontjában kell hatályba léptetnie.”


A törvény - egyes szabályainak kivételével - 2001. július 1-jén lép hatályba. A törvény 5. §-a, 27. §-ának (2) bekezdése, 32. §-ának (2) bekezdése, valamint 35. §-ának (1) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatályba lépésének napján lép hatályba.”



A törvény hatályba lépése elõtt az akkor regnáló Belügyminiszter az alábbi tájékoztatással élt:

Másolat!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERE

Tisztelt Munkatársaim! Tisztelt Hölgyeim/Uram!

Tájékoztatom, hogy az Országgyûlés módosította a Munka Törvénykönyvét, mellyel nemcsak összességében kedvezõbb helyzetbe hozta a munkavállalókat, de egyben eleget tett a Magyarországgal szemben megfogalmazott Európai Uniós követelményeknek.
Az utóbbi idõben sok olyan téves információ látott napvilágot, amely joggal aggasztja a munkavállalókat. Ezért is tartjuk fontosnak tájékoztatni Önt a tényekrõl.
A Munka Törvénykönyvének módosítása nyomán 2001. június 1-jétõl:

- az általános rendben foglalkoztatottak esetében a törvényes munkaidõ heti 40 óra marad,
- a munkavállalókat továbbra is heti két pihenõnap illeti meg, melyek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Azoknak, akik eddig is pihentek szombaton, ezután sem kell dolgozniuk ezen a napon [ MT 124.§ (1) bekezdés ],
- az elrendelhetõ heti munkaidõ – túlmunkával együtt értendõ – leghosszabb mértéke 72 óráról 48 órára csökken,
- az új rendelkezés – a torz információkkal ellentétben – nem vezeti be az „ ingyenes többletmunkát „. A javaslat a munka díjazása körében az „ egyenlõ munkáért egyenlõ bér „ elvét és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát írja elõ [ MT 142/A.§ ],
- az új szabályok korlátozzák a munkavégzést a munkaszüneti napokon, ezért nagymértékben elõsegítik a nemzeti és vallási ünnepeink tiszteletben tartását,
- a jövõben – a munkavállaló védelmében – az átirányítás idõtartamát a más hasonló intézkedések ( kiküldetés, kirendelés ) idõtartamával együtt kell számolni és ezek együttes korlátozását rendeli el a törvény [ 83/A.§ (4) bekezdés ]. Ez az idõ az eddigi 6 hónapról 5 hónapra mérséklõdik,
- a fiatal munkavállalókra, a nõkre és a kisgyermekes dolgozókra vonatkozó új szabályok bevezetése növeli a munkavállalói biztonságot és a családok védelmét.
Minden az általános szabályoktól eltérõ munkaidõ-beosztás csak a szakszervezetek jóváhagyásával, kollektív szerzõdésben vezethetõ be.

Reméljük, hogy tájékoztatásunk kielégíti és megnyugtatja! Kérjük, hogy fennmaradó kérdéseivel forduljon közvetlen vezetõjéhez, akitõl minden részletre kiterjedõ felvilágosítást kaphat!

Köszönjük figyelmét! Munkájához további jó egészséget kívánunk!

Budapest,2001. május „ „

Üdvözlettel:

Dr. Pintér Sándor”



Belügyminisztérium Sajtóosztály írta:

 

Egyben felhívja az érintett munkáltatókat, hogy a rendeletnek megfelelõen a kifizetésekrõl, azok ütemezésérõl helyi megállapodás alapján gondoskodjanak.”

Törvényi rendelkezés:

„A hivatásos önkormányzati tûzoltóság mûködésének és fenntartásának költségeit a központi költségvetés az illetékes önkormányzat útján normatív hozzájárulásként, a létesítés, a fejlesztés és a felújítás költségeit pályázati formában a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter által vezetett minisztérium útján biztosítja.”

Szintén törvényi rendelkezés:

A bírósági út: A keresetet a hivatásos állományú azzal a jogi személynek minõsülõ szervvel szemben indíthatja meg, amelynek vagy az irányítása alá tartozó szervezeti egységnek az állományába tartozik, akkor is, ha a keresettel megtámadott döntést nem a szervet irányító állományilletékes parancsnok hozta.


Belügyminisztérium Sajtóosztály írta:

„ A Belügyminisztérium megegyezett a szakszervezetek többségével, amely alapján rendeletben fogja szabályozni a számítás módját.”

Amennyiben a szakszervezetek darabszámára utal, akkor döntetlen, kettõvel megegyezett kettõ elutasította !


emlékeztetõ

Helyszín: Belügyminisztérium épülete, 133. tárgyaló

Idõpont: 2010. október 6. 14.00 óra

Jelen vannak: Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete képviselõi

Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete képviselõi

Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete képviselõi

Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete képviselõi

Zsinka András fõosztályvezetõ

Babák László hivatalvezetõ

dr. Bányai György fõosztályvezetõ-helyettes

dr. Szabó Szonja osztályvezetõ

Tárgy: a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 276/A. §-a szerinti távolléti díj iránti kérelem elbírálásának rendjérõl szóló kormány-rendelet tervezetének szakértõi szintû egyeztetése a Belügyminisztérium és az érdekképviseleti szervezetek részvételével

Elõzmények:

Ugyanebben a tárgyban szeptember 22-én és szeptember 29-én már sor került szakértõi szintû egyeztetésre a BM és az érdekképviseleti szervek között. Ezen egyeztetések alapján kialakított rendelettervezetet az egyeztetés résztvevõi elõzetesen kézhez kapták.

A következõ vitás kérdések maradtak fenn:

  1. A kormányrendeletnek kell-e rendelkeznie kamatfizetésrõl?

  2. A túlszolgálatra esõ idõarányos távolléti díjat 208 vagy 174 órás havi osztószámmal kell-e számolni?

  3. Szolgálati naponként 24 vagy 24,5 óra vehetõ-e figyelembe?

Az érdekképviseleti szervek képviselõi továbbá tájékoztatást kértek a tervezet elõkészítésének ütemezésérõl.

Az egyeztetés során kialakult lehetséges megoldás:

Az 1. kérdéssel kapcsolatban Zsinka András úr megismételte, hogy a BM álláspontja szerint a Polgári Törvénykönyvnek megfelelõ mértékû kamat jár a jogosultaknak.

A 2. és a 3. kérdéssel kapcsolatban a HTFSZ és az RKDSZ képviselõi jelezték, elfogadják, hogy a tervezet a 2. § (3) bekezdésében a túlszolgálatra esõ idõarányos távolléti díjat 208 órás havi osztószámmal rendelje számolni. Ennek feltétele, hogy a 3. § (1) bekezdés d) pontja szerint szabadság esetén szolgálati naponként 24 órát kelljen számításba venni. Így elhagynánk a következõ szövegrészt a tervezetbõl: [3. § (1) bekezdés d) szabadság esetén szolgálati naponként 24 órát kell számításba venni] „azzal, hogy 2004. május elseje és 2007. december 31-e között a számításnál csak a szabadság annyi napját lehet figyelembe venni, amennyi a heti 48 óra munkaidõ esetén jár,…”. Az FTSZ ebben a kérdésben nem csatlakozott a HTFSZ-hez és az RKDSZ-hez, fenntartotta azon álláspontját, hogy a távolléti díjat 174 órás osztószámmal kell számolni, szabadság esetén 24 órát kell szolgálati naponként számításba venni, és szolgálati naponként 24,5 órát kell figyelembe venni. A BRDSZ képviselõje jelezte, hogy a BRDSZ álláspontjáról másnap, azaz október 7-én ad tájékoztatást.

A HTFSZ és az RKDSZ jelezte továbbá, hogy ezen javaslatuk elfogadása esetén az általuk képviselt perekben a kamatokra nézve fogják a pereket folytatni.

Zsinka András úr tájékoztatta az érdekképviseleti szervek képviselõit, hogy a tervezet elõkészítése ezen egyeztetés után megkezdõdik, és elõreláthatólag nagyjából másfél hónap múlva a belügyminiszter benyújtja a kormányülésre.

Az érdekképviseleti szervek képviselõi kérték, hogy a közigazgatási egyeztetés során nekik is legyen alkalmuk véleményezni a kormány-elõterjesztés tervezetét, és kérték a tervezet azon változatának megküldését is, amelyet majd a közigazgatási államtitkári értekezlet és a kormányülés megtárgyal. A BM képviselõi megígérték, hogy az érdekképviseleteket a közigazgatási egyeztetésbe bevonják. A közigazgatási államtitkári értekezletre benyújtandó elõterjesztést viszont nem tudjuk megküldeni, ezért e helyett a közigazgatási egyeztetés során beérkezett észrevételek alapján átdolgozott tervezet visszamutatásra megküldését vállaltuk.

A továbbiakban az egyeztetés résztvevõi megállapodtak abban, hogy a kormányrendelet elfogadását közösen fogja a két oldal kommunikálni, addig az érdekképviseletek csak annyit hoznak nyilvánosságra, hogy a kérdésben egyeztetés folyik.

Végezetül a FTSZ képviselõje mindenkit emlékeztetett rá, hogy Felkai László közigazgatási államtitkár úr korábban egy megbeszélés alkalmával ígéretet tett, hogy a 40 óránál több szolgálatteljesítési idõ tejesítésére kötelezett tûzoltók kompenzálásának lehetõségét megvizsgálja.

Kiegészítés:

Az egyeztetést követõ napon, október 7-én a BRDSZ írásban tájékoztatta róla a BM-et, hogy a 208 órás havi osztószámot nem tudja elfogadni, így az FTSZ-hez hasonlóan nem csatlakozik a HTFSZ és az RKDSZ javaslatához. A tervezet 3. § (1) bekezdés d) pontjának rövidítésével és a szolgálati napok 24,5 órával történõ számításával viszont egyetért.”

Intézkedések:

1. feladat: emlékeztetõ készítése. Az emlékeztetõt minden résztvevõ számára meg kell küldeni.

Határidõ: az egyeztetés után amint lehetséges

Felelõs: Szabályozási Fõosztály


2. feladat: meg kell kezdeni a tervezet elõkészítését.

Határidõ: az egyeztetés után vezetõi döntés szerint

Felelõs: Szabályozási Fõosztály


Keltezés: Budapest, 2010. október 7.

Készítette:

dr. Szabó Szonja

Szabályozási Fõosztály


Továbbá:

Tisztelt Címzettek!

Tájékoztatom Önöket, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 276/A. §-a szerinti távolléti díj iránti kérelem elbírálásának rendjérõl szóló kormányrendelet tervezetének szakértõi szintû, október 6-i egyeztetésérõl készült emlékeztetõhöz a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete (RKDSZ) és a Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) a következõ észrevételeket tette.

1. RKDSZ:

„A számunkra megküldött emlékeztetõ 2. oldalának elsõ bekezdése kiegészítésre szorul azon részében, ahol arról esik szó, hogy a HTFSZ és az RKDSZ elfogadják a 208-as osztószámot. Álláspontunk szerint az »Ennek feltétele, hogy...« kezdetû mondatba lenne szükséges beépíteni azt is, hogy feltételünk volt továbbá a kormányrendelet tervezet 3. § (1) bekezdésének f) pontjában foglalt »szolgálati naponként 24 óra vehetõ figyelembe« megváltoztatása 24,5 órára, amely álláspontunk szerint a Belügyminisztérium részérõl elfogadásra került.

További javítása szükséges az emlékeztetõ 2. oldala második bekezdésének, mivel nem valós az a tényközlés, hogy csupán a kamatokra nézve fogjuk folytatni a pereket. Emlékezetünk szerint jeleztük, hogy ez csupán egy szakértõi megbeszélés volt, amely a perek további folytatását nem érinti, hiszen arról érvényesen csak a felpereseknek áll módjukban dönteni.”

2. HTFSZ

„1. A BM az egyeztetések során az érdekképviseletek kérésére sem volt hajlandó a Kormányrendelet szövegébe iktatni a végrehajtási (kifizetési) szabályokat az alábbi álláspontra hivatkozással:

A Hszt. rendezi a túlszolgálatért járó távolléti díj kifizetésének határidejét, ezért attól a Kormányrendelet nem térhet el. Figyelemmel arra, hogy a Hszt. 88. § (5) bekezdés alapján a túlszolgálatért járó távolléti díjat legkésõbb a tárgyhónapot követõ 2. hónapban kell kifizetni, ezért a BM az egyeztetések során vállalta a Hszt. 88. § (5) bekezdés szerinti határidõben történõ kifizetést. E tényre tekintettel álltak el az érdekképviseletek a végrehajtási határidõk Kormányrendeletben való szabályozásának szükségességétõl.

2. Az egyeztetések során a HTFSZ fenntartotta azon álláspontját, hogy késedelmi kamat iránti igényérõl nem kíván lemondani és a késedelmi kamat kezdõ idõpontja tekintetében a HTFSZ a jogerõs ítéletek szerinti kamatfizetési kezdõ idõpontokat és a jogerõs ítéletek szerinti kamat mértéket kívánja érvényesíteni.

3. A HTFSZ az egyeztetések során felajánlotta a kamat tekintetében a megegyezési szándékát, amennyiben a tõkekövetelés (túlszolgálatért járó távolléti díj) vonatkozásában a BM a HTFSZ valamennyi javaslatát elfogadja."

Budapest, 2010. október

Tisztelettel:

Dr. Eiselt György”


 

Budapest.2010. november 10.


Nagy Gábor

FTSZ elnök


 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tûzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux w
PHP: 5.2.17
MySQL: 10.5.12-MariaDB-0+deb11u1
Idő: 21:18
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1138
Linkek: 75