Kezdölap arrow FTSZ arrow Portré arrow Az 1998 és 2010 között regnáló kormányok mulasztottak!
Az 1998 és 2010 között regnáló kormányok mulasztottak!
2010. November 10.

„ A Belügyminisztérium Sajtóosztályának közleménye – tűzoltók

Budapest, 2010. november 9., kedd (OS) - A Belügyminisztérium közvetlen irányítása alá tartozó tűzoltók kifizetési ütemezéséről a katasztrófavédelmi főigazgató kezd tárgyalásokat az érintett szakszervezetekkel.

A Belügyi Érdekegyeztető Tanácson (BÉT) ismét felmerült a tűzoltók jogszabályváltozáson alapuló – 2004-2007 között elmaradt – illetménykiegészítésre vonatkozó igényének rendezése. A korábbi kormányok az EU-csatlakozást követően elmulasztották megfelelően alkalmazni a vonatkozó EU-s jogszabályokat. Ez a szakszervezetek szerint a tűzoltókat a heti munkaidő indokolatlan magasan tartása miatt hátrányosan érintette. Az érdekképviseletek a korábbi kormányokkal nem tudtak megegyezni a kifizetés elvi alapjairól, az összeg nagyságáról, a legális munkaidő-számítás módszeréről és az esetleges kamatszámítás módjáról sem.....
A Belügyminisztérium megegyezett a szakszervezetek többségével, amely alapján rendeletben fogja szabályozni a számítás módját. Egyben felhívja az érintett munkáltatókat, hogy a rendeletnek megfelelően a kifizetésekről, azok ütemezéséről helyi megállapodás alapján gondoskodjanak. A Belügyminisztérium közvetlen irányítása alá tartozó tűzoltók kifizetési ütemezéséről a katasztrófavédelmi főigazgató kezd tárgyalásokat az érintett szakszervezetekkel.

Budapest, 2010. november 9 .

Belügyminisztérium

Sajtóosztály

Kiadó: Belügyminisztérium „

Forrás: MTI.hu


Belügyminisztérium Sajtóosztály írta:

„A korábbi kormányok az EU-csatlakozást követően elmulasztották megfelelően alkalmazni a vonatkozó EU-s jogszabályokat.”

Azt gondolom, hogy a helyes megfogalmazás az alábbi lenne:

Az 1998 és 2010 között regnáló kormányok az EU-csatlakozás előtt és azt követően elmulasztották megfelelően alkalmazni a vonatkozó EU-s jogszabályokat.


A TÉNYEK!

 


Az EU TANÁCS 1999/850/EK HATÁROZATA
A TANÁCS 1999. december 6-i 1999/850/EK HATÁROZATA


Magyar Köztársasággal létesített csatlakozási partnerségben foglalt elvekről, prioritásokról, közbenső célkitűzésekről és feltételekről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
Tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre,
Tekintettel a Tanács 1998. március 16-i, a csatlakozni szándékozó államok számára az előcsatlakozási stratégia keretén belül nyújtott támogatásról, és különösen a Csatlakozási Partnerség létrehozásáról szóló 622/98/EK rendeletére, és különösen annak 2. cikkére,
Tekintettel a Bizottság javaslatára,

Mivel:
(1) a Luxembourgban ülésező Európai Tanács megállapítása szerint a Csatlakozási Partnerség új eszköznek és a megerősített előcsatlakozási stratégia alapvető sajátosságának minősül;
(2) a 622/98/EK rendelet rögzíti, hogy a Tanács feladata határozni, minősített többséggel

és a Bizottság javaslatát követően, az egyes csatlakozni szándékozó államok számára előterjesztett egyedi Csatlakozási Partnerségekben foglalt elvekről, prioritásokról, közbenső célkitűzésekről és feltételekről, valamint az ezekre alkalmazandó későbbi jelentős kiigazításokról;
(3) a Közösség támogatása az alapvető elemek teljesítésétől, és különösen az Európai Megállapodásokban foglalt kötelezettségvállalások tiszteletben tartásától, valamint a koppenhágai kritériumok teljesítése érdekében tett előrehaladástól függ; alapvető elem hiányában a Tanács, a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel eljárva, megfelelő lépéseket tehet bármely előcsatlakozási támogatás tekintetében;
(4) a Luxembourgban ülésező Európa Tanács úgy határozott, hogy a Csatlakozási Partnerség végrehajtása és a közösségi joganyag elfogadása során tett előrehaladás az Európai Megállapodás testületeiben kerül megvizsgálásra;
(5) a Bizottság 1999. évi rendes jelentése objektív elemzést adott a Magyar Köztársaságnak a tagságra való felkészüléséről, és számos prioritási területet állapított meg a további munkára nézve;
(6) a tagságra való felkészülés érdekében a Magyar Köztársaságnak naprakész állapotba kell hoznia a közösségi joganyag elfogadására irányuló nemzeti programját; ennek a programnak menetrendet kell megállapítania a Csatlakozási Partnerségben megállapított prioritások és közbenső célkitűzések megvalósítása számára,

Idézet a határozatból:.
„Magyarország 1999. július 6-án nyújtotta be a közösségi joganyag elfogadására irányuló nemzeti programjának (NPAA) átdolgozott változatát. Ez a változat rögzíti a prioritások és közbenső célkitűzések megvalósításának menetrendjét, az első Csatlakozási Partnerség alapján, valamint a szükséges közigazgatási struktúrákat és pénzügyi erőforrásokat.
A Csatlakozási Partnerség jelzi a prioritási területeket Magyarország tagsági felkészülésére nézve. Magyarországnak mindazonáltal foglalkoznia kell a rendes jelentésben megállapított valamennyi kérdéssel is. Az is fontos, hogy Magyarország eleget tegyen a közösségi joganyag jogalkotási közelítésével és végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségvállalásoknak az Európai Magállapodásban vállalt kötelezettségeknek, az átvilágítási feladatnak és a tárgyalási folyamatnak megfelelően. Ismét emlékeztetni kell arra, hogy a közösségi joganyagnak a belső jogba történő beillesztése önmagában nem elégséges; azt is biztosítani kell, hogy az ténylegesen alkalmazásra is kerüljön az Unión belül alkalmazandó szabványok szerint. Az alábbiakban felsorolt valamennyi területen a közösségi joganyag megbízható és tényleges végrehajtására, valamint érvényesítésére van szükség.”


2001. évi XVI. törvény indokolása

a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

„A törvény célja az, hogy - a Magyar Köztársaság által a 2000. évre vállalt jogharmonizációs kötelezettség végrehajtása érdekében - kilenc közösségi irányelv rendelkezéseit építse be a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) és az ezzel összefüggő egyes munkaügyi tárgyú törvények szabályai közé. Az egyes irányelveknek megfelelő szabályozás kialakítása érdekében az Mt. vonatkozásában az alábbi módosításokat kell elvégezni:”

A munkaidő szervezésének néhány vonatkozásáról szóló, a Tanács 93/104/EK irányelv

hatályára vonatkozó rendelkezések közül kiemelést érdemel, hogy az irányelvet - a külön felsorolt kivételekkel - valamennyi állami és magánjellegű szektorra alkalmazni kell. Ezért a törvény a közszolgálati szektor egyes területeit szabályozó törvényeket is módosítja.

„A felsorolt irányelvek közül a munkavállalók szolgáltatások nyújtása esetén történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv, a munkaidő szervezésének néhány vonatkozásáról szóló 93/104/EK irányelv, valamint az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozásokban és vállalkozáscsoportokban alkalmazott munkavállalók tájékoztatási és a velük való konzultációt szolgáló eljárásról szóló 94/45/EK irányelv vonatkozásában a Magyar Köztársaságot az a kötelezettség terheli, hogy az átvételt szolgáló módosításokat a 2000. évben ki kell hirdetnie, de azt csupán az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontjában kell hatályba léptetnie.”


A törvény - egyes szabályainak kivételével - 2001. július 1-jén lép hatályba. A törvény 5. §-a, 27. §-ának (2) bekezdése, 32. §-ának (2) bekezdése, valamint 35. §-ának (1) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napján lép hatályba.”



A törvény hatályba lépése előtt az akkor regnáló Belügyminiszter az alábbi tájékoztatással élt:

Másolat!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERE

Tisztelt Munkatársaim! Tisztelt Hölgyeim/Uram!

Tájékoztatom, hogy az Országgyűlés módosította a Munka Törvénykönyvét, mellyel nemcsak összességében kedvezőbb helyzetbe hozta a munkavállalókat, de egyben eleget tett a Magyarországgal szemben megfogalmazott Európai Uniós követelményeknek.
Az utóbbi időben sok olyan téves információ látott napvilágot, amely joggal aggasztja a munkavállalókat. Ezért is tartjuk fontosnak tájékoztatni Önt a tényekről.
A Munka Törvénykönyvének módosítása nyomán 2001. június 1-jétől:

- az általános rendben foglalkoztatottak esetében a törvényes munkaidő heti 40 óra marad,
- a munkavállalókat továbbra is heti két pihenőnap illeti meg, melyek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Azoknak, akik eddig is pihentek szombaton, ezután sem kell dolgozniuk ezen a napon [ MT 124.§ (1) bekezdés ],
- az elrendelhető heti munkaidő – túlmunkával együtt értendő – leghosszabb mértéke 72 óráról 48 órára csökken,
- az új rendelkezés – a torz információkkal ellentétben – nem vezeti be az „ ingyenes többletmunkát „. A javaslat a munka díjazása körében az „ egyenlő munkáért egyenlő bér „ elvét és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát írja elő [ MT 142/A.§ ],
- az új szabályok korlátozzák a munkavégzést a munkaszüneti napokon, ezért nagymértékben elősegítik a nemzeti és vallási ünnepeink tiszteletben tartását,
- a jövőben – a munkavállaló védelmében – az átirányítás időtartamát a más hasonló intézkedések ( kiküldetés, kirendelés ) időtartamával együtt kell számolni és ezek együttes korlátozását rendeli el a törvény [ 83/A.§ (4) bekezdés ]. Ez az idő az eddigi 6 hónapról 5 hónapra mérséklődik,
- a fiatal munkavállalókra, a nőkre és a kisgyermekes dolgozókra vonatkozó új szabályok bevezetése növeli a munkavállalói biztonságot és a családok védelmét.
Minden az általános szabályoktól eltérő munkaidő-beosztás csak a szakszervezetek jóváhagyásával, kollektív szerződésben vezethető be.

Reméljük, hogy tájékoztatásunk kielégíti és megnyugtatja! Kérjük, hogy fennmaradó kérdéseivel forduljon közvetlen vezetőjéhez, akitől minden részletre kiterjedő felvilágosítást kaphat!

Köszönjük figyelmét! Munkájához további jó egészséget kívánunk!

Budapest,2001. május „ „

Üdvözlettel:

Dr. Pintér Sándor”



Belügyminisztérium Sajtóosztály írta:

 

Egyben felhívja az érintett munkáltatókat, hogy a rendeletnek megfelelően a kifizetésekről, azok ütemezéséről helyi megállapodás alapján gondoskodjanak.”

Törvényi rendelkezés:

„A hivatásos önkormányzati tűzoltóság működésének és fenntartásának költségeit a központi költségvetés az illetékes önkormányzat útján normatív hozzájárulásként, a létesítés, a fejlesztés és a felújítás költségeit pályázati formában a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium útján biztosítja.”

Szintén törvényi rendelkezés:

A bírósági út: A keresetet a hivatásos állományú azzal a jogi személynek minősülő szervvel szemben indíthatja meg, amelynek vagy az irányítása alá tartozó szervezeti egységnek az állományába tartozik, akkor is, ha a keresettel megtámadott döntést nem a szervet irányító állományilletékes parancsnok hozta.


Belügyminisztérium Sajtóosztály írta:

„ A Belügyminisztérium megegyezett a szakszervezetek többségével, amely alapján rendeletben fogja szabályozni a számítás módját.”

Amennyiben a szakszervezetek darabszámára utal, akkor döntetlen, kettővel megegyezett kettő elutasította !


emlékeztető

Helyszín: Belügyminisztérium épülete, 133. tárgyaló

Időpont: 2010. október 6. 14.00 óra

Jelen vannak: Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete képviselői

Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete képviselői

Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete képviselői

Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete képviselői

Zsinka András főosztályvezető

Babák László hivatalvezető

dr. Bányai György főosztályvezető-helyettes

dr. Szabó Szonja osztályvezető

Tárgy: a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 276/A. §-a szerinti távolléti díj iránti kérelem elbírálásának rendjéről szóló kormány-rendelet tervezetének szakértői szintű egyeztetése a Belügyminisztérium és az érdekképviseleti szervezetek részvételével

Előzmények:

Ugyanebben a tárgyban szeptember 22-én és szeptember 29-én már sor került szakértői szintű egyeztetésre a BM és az érdekképviseleti szervek között. Ezen egyeztetések alapján kialakított rendelettervezetet az egyeztetés résztvevői előzetesen kézhez kapták.

A következő vitás kérdések maradtak fenn:

  1. A kormányrendeletnek kell-e rendelkeznie kamatfizetésről?

  2. A túlszolgálatra eső időarányos távolléti díjat 208 vagy 174 órás havi osztószámmal kell-e számolni?

  3. Szolgálati naponként 24 vagy 24,5 óra vehető-e figyelembe?

Az érdekképviseleti szervek képviselői továbbá tájékoztatást kértek a tervezet előkészítésének ütemezéséről.

Az egyeztetés során kialakult lehetséges megoldás:

Az 1. kérdéssel kapcsolatban Zsinka András úr megismételte, hogy a BM álláspontja szerint a Polgári Törvénykönyvnek megfelelő mértékű kamat jár a jogosultaknak.

A 2. és a 3. kérdéssel kapcsolatban a HTFSZ és az RKDSZ képviselői jelezték, elfogadják, hogy a tervezet a 2. § (3) bekezdésében a túlszolgálatra eső időarányos távolléti díjat 208 órás havi osztószámmal rendelje számolni. Ennek feltétele, hogy a 3. § (1) bekezdés d) pontja szerint szabadság esetén szolgálati naponként 24 órát kelljen számításba venni. Így elhagynánk a következő szövegrészt a tervezetből: [3. § (1) bekezdés d) szabadság esetén szolgálati naponként 24 órát kell számításba venni] „azzal, hogy 2004. május elseje és 2007. december 31-e között a számításnál csak a szabadság annyi napját lehet figyelembe venni, amennyi a heti 48 óra munkaidő esetén jár,…”. Az FTSZ ebben a kérdésben nem csatlakozott a HTFSZ-hez és az RKDSZ-hez, fenntartotta azon álláspontját, hogy a távolléti díjat 174 órás osztószámmal kell számolni, szabadság esetén 24 órát kell szolgálati naponként számításba venni, és szolgálati naponként 24,5 órát kell figyelembe venni. A BRDSZ képviselője jelezte, hogy a BRDSZ álláspontjáról másnap, azaz október 7-én ad tájékoztatást.

A HTFSZ és az RKDSZ jelezte továbbá, hogy ezen javaslatuk elfogadása esetén az általuk képviselt perekben a kamatokra nézve fogják a pereket folytatni.

Zsinka András úr tájékoztatta az érdekképviseleti szervek képviselőit, hogy a tervezet előkészítése ezen egyeztetés után megkezdődik, és előreláthatólag nagyjából másfél hónap múlva a belügyminiszter benyújtja a kormányülésre.

Az érdekképviseleti szervek képviselői kérték, hogy a közigazgatási egyeztetés során nekik is legyen alkalmuk véleményezni a kormány-előterjesztés tervezetét, és kérték a tervezet azon változatának megküldését is, amelyet majd a közigazgatási államtitkári értekezlet és a kormányülés megtárgyal. A BM képviselői megígérték, hogy az érdekképviseleteket a közigazgatási egyeztetésbe bevonják. A közigazgatási államtitkári értekezletre benyújtandó előterjesztést viszont nem tudjuk megküldeni, ezért e helyett a közigazgatási egyeztetés során beérkezett észrevételek alapján átdolgozott tervezet visszamutatásra megküldését vállaltuk.

A továbbiakban az egyeztetés résztvevői megállapodtak abban, hogy a kormányrendelet elfogadását közösen fogja a két oldal kommunikálni, addig az érdekképviseletek csak annyit hoznak nyilvánosságra, hogy a kérdésben egyeztetés folyik.

Végezetül a FTSZ képviselője mindenkit emlékeztetett rá, hogy Felkai László közigazgatási államtitkár úr korábban egy megbeszélés alkalmával ígéretet tett, hogy a 40 óránál több szolgálatteljesítési idő tejesítésére kötelezett tűzoltók kompenzálásának lehetőségét megvizsgálja.

Kiegészítés:

Az egyeztetést követő napon, október 7-én a BRDSZ írásban tájékoztatta róla a BM-et, hogy a 208 órás havi osztószámot nem tudja elfogadni, így az FTSZ-hez hasonlóan nem csatlakozik a HTFSZ és az RKDSZ javaslatához. A tervezet 3. § (1) bekezdés d) pontjának rövidítésével és a szolgálati napok 24,5 órával történő számításával viszont egyetért.”

Intézkedések:

1. feladat: emlékeztető készítése. Az emlékeztetőt minden résztvevő számára meg kell küldeni.

Határidő: az egyeztetés után amint lehetséges

Felelős: Szabályozási Főosztály


2. feladat: meg kell kezdeni a tervezet előkészítését.

Határidő: az egyeztetés után vezetői döntés szerint

Felelős: Szabályozási Főosztály


Keltezés: Budapest, 2010. október 7.

Készítette:

dr. Szabó Szonja

Szabályozási Főosztály


Továbbá:

Tisztelt Címzettek!

Tájékoztatom Önöket, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 276/A. §-a szerinti távolléti díj iránti kérelem elbírálásának rendjéről szóló kormányrendelet tervezetének szakértői szintű, október 6-i egyeztetéséről készült emlékeztetőhöz a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete (RKDSZ) és a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) a következő észrevételeket tette.

1. RKDSZ:

„A számunkra megküldött emlékeztető 2. oldalának első bekezdése kiegészítésre szorul azon részében, ahol arról esik szó, hogy a HTFSZ és az RKDSZ elfogadják a 208-as osztószámot. Álláspontunk szerint az »Ennek feltétele, hogy...« kezdetű mondatba lenne szükséges beépíteni azt is, hogy feltételünk volt továbbá a kormányrendelet tervezet 3. § (1) bekezdésének f) pontjában foglalt »szolgálati naponként 24 óra vehető figyelembe« megváltoztatása 24,5 órára, amely álláspontunk szerint a Belügyminisztérium részéről elfogadásra került.

További javítása szükséges az emlékeztető 2. oldala második bekezdésének, mivel nem valós az a tényközlés, hogy csupán a kamatokra nézve fogjuk folytatni a pereket. Emlékezetünk szerint jeleztük, hogy ez csupán egy szakértői megbeszélés volt, amely a perek további folytatását nem érinti, hiszen arról érvényesen csak a felpereseknek áll módjukban dönteni.”

2. HTFSZ

„1. A BM az egyeztetések során az érdekképviseletek kérésére sem volt hajlandó a Kormányrendelet szövegébe iktatni a végrehajtási (kifizetési) szabályokat az alábbi álláspontra hivatkozással:

A Hszt. rendezi a túlszolgálatért járó távolléti díj kifizetésének határidejét, ezért attól a Kormányrendelet nem térhet el. Figyelemmel arra, hogy a Hszt. 88. § (5) bekezdés alapján a túlszolgálatért járó távolléti díjat legkésőbb a tárgyhónapot követő 2. hónapban kell kifizetni, ezért a BM az egyeztetések során vállalta a Hszt. 88. § (5) bekezdés szerinti határidőben történő kifizetést. E tényre tekintettel álltak el az érdekképviseletek a végrehajtási határidők Kormányrendeletben való szabályozásának szükségességétől.

2. Az egyeztetések során a HTFSZ fenntartotta azon álláspontját, hogy késedelmi kamat iránti igényéről nem kíván lemondani és a késedelmi kamat kezdő időpontja tekintetében a HTFSZ a jogerős ítéletek szerinti kamatfizetési kezdő időpontokat és a jogerős ítéletek szerinti kamat mértéket kívánja érvényesíteni.

3. A HTFSZ az egyeztetések során felajánlotta a kamat tekintetében a megegyezési szándékát, amennyiben a tőkekövetelés (túlszolgálatért járó távolléti díj) vonatkozásában a BM a HTFSZ valamennyi javaslatát elfogadja."

Budapest, 2010. október

Tisztelettel:

Dr. Eiselt György”


 

Budapest.2010. november 10.


Nagy Gábor

FTSZ elnök


 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tűzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux s
PHP: 5.2.17
MySQL: 5.5.31-0+wheezy1-log
Idő: 15:02
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1135
Linkek: 75