A Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezetének álláspontja

„A vita során teljesen egyértelmûvé vált, hogy a kormánynak és így a tárcának sem állt szándékában az elõzõ kormány által jogszabályba foglalt és így elismert u. tûzoltó túlórák kifizetése hiszen a 2011 évi költségvetés az erre szükséges több milliárd Ft-ot nem tartalmazza. Ezt a kötelezettségvállalást nem õk tették tette hozzá az államtitkár.”

TÉNYEK!

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló ( továbbiakban Hszt.) 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2009. évi CXLI. törvény ( továbbiakban Hsztm.) 60.§-a szerint:

„276/A. § A munkaidõ-szervezés egyes szempontjairól szóló 93/104/EK tanácsi irányelvben, valamint a munkaidõ szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88. EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (a továbbiakban: Irányelv) foglaltaknak megfelelõen a 2004. május 1-jét követõen részben vagy egészben készenléti jellegû beosztásban foglalkoztatott tûzoltók a 84. § (2) bekezdésében meghatározott idõn túl teljesített szolgálatáért a távolléti díjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a szolgálatteljesítési idõt az Irányelv 16. cikke b) pontjának második bekezdése szerint kell megállapítani.”

A módosítás indokolása:

„ 2004. május 1-jétõl, Magyarország Európai Uniós csatlakozásának idõpontjától kezdve a hazai jogban is hatályos a munkaidõ-szervezés egyes szempontjairól szóló tanácsi 93/104/EK irányelv (1993. november 23.), amely 6. cikkének 2. pontja elõírja, hogy „A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a munkavállalók biztonságának és egészségének védelmével összhangban: …2. a hétnapos idõtartamokban az átlagos munkaidõ, a túlórát is beleértve, ne haladja meg a 48 órát.”.

Ezt az irányelvet hatályon kívül helyezte a 2004. augusztus 2-án hatályba lépett, a munkaidõ-szervezés egyes szempontjairól szóló európai parlamenti és tanácsi 2003/88. EK irányelv (2003. november 4.), amelynek 6. cikke megismételte a 93/104/EK irányelv 6. cikkében foglalt rendelkezést.

A jogharmonizációs programról és a végrehajtásával összefüggõ feladatokról szóló 2065/2004. (III. 18.) Korm. határozatban szereplõ felsorolás azonban nem tartalmazta a 2003/88. EK irányelvet, így annak a Hszt.-be történõ teljes körû átültetésére nem került sor. A hatályos jogi helyzetnek – a jelenleg is folyó tûzoltó-perek mellett – akár az is lehet a következménye, hogy Magyarországot az Európai Bíróság egy ellene indított eljárásban kártérítésre kötelezi. Ennek megelõzése érdekében szükséges a Hszt. kiegészítése egy olyan rendelkezéssel, amely szerint a túlszolgálat felett teljesített szolgálatért az Irányelv szerinti átlagszámítás alapján meghatározott távolléti díj jár.”

ELÕTERJESZTÉS ?

2004. május 1-jét, Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását követõen a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) túlszolgálatra vonatkozó rendelkezései tartalmukban nem feleltek meg a munkaidõ-szervezés egyes szempontjairól szóló 93/104/EK tanácsi irányelvnek, valamint a munkaidõ szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88. EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: Irányelv). Ennek következtében a tûzoltóságok hivatásos állományában készenléti szolgálatot teljesítõk 2005-tõl kezdõdõen jelentõs számban kezdeményeztek munkaügyi peres eljárást. A perek tárgya – az Irányelv közvetlen alkalmazásával – a heti munkaidõ 40, illetve 48 óra feletti részének túlszolgálatként minõsítése, valamint az így megállapított túlszolgálat pénzügyi ellentételezésének megállapítása és a munkáltató megfizetésre kötelezése.

Az elõterjesztés célja, hogy az érintett tûzoltók az általuk teljesített szolgálati idõ mértékhez igazodva kompenzálást kapjanak függetlenül attól, hogy kezdeményeztek-e peres eljárást munkáltatójuk ellen.

A Hszt. módosításáról szóló 2009. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Hsztm.) 2010. január 1-jei hatállyal kiegészítette a Hszt. 342. § (1) bekezdését egy felhatalmazással, amely szerint a Kormány rendeletet alkot a 276/A. § szerinti távolléti díj iránti kérelem elbírálásának és kifizetésének eljárási rendjérõl.

Ha a Hszt. felhatalmazása alapján nem készül kormányrendelet, akkor a kérdésben érintett tûzoltók nem kapnak pénzbeli juttatást, csak akkor, ha peres eljárást indítottak, és a bíróság a javukra ítél. A Hsztm. 76. § (5) bekezdése azonban újra megnyitotta az igénylés lehetõségét a szolgálati viszonyban álló, de már nem részben vagy egészben készenléti jellegû beosztásban foglalkoztatott, valamint a szolgálati nyugdíjban részesülõ tûzoltók számára, akik 2010. március 2-ig nyújthatták be a Hszt. 276/A. §-a szerinti távolléti díj iránti kérelmüket. A jelenleg is részben vagy egészben készenléti jellegû beosztásban foglalkoztatott tûzoltók jogosultságát a munkáltatónak hivatalból kell vizsgálnia. Ha a most benyújtott igénylések alapján nem kerül sor kifizetésre, akkor várhatóan a jelenleg is folyó pereken kívül újabbak is fognak indulni, és azok is perelni fognak, akiknek az igénye a Hsztm. hatálybalépése elõtt már elévült.

Az elõterjesztés nem tesz javaslatot közösségi jogszabály átültetésére, de tartalmában a munkaidõ-szervezés egyes szempontjairól szóló 93/104/EK tanácsi irányelvhez, valamint a munkaidõ szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88. EK európai parlamenti és tanácsi irányelvhez kapcsolódik

A tûzoltóságok hivatásos állományában készenléti szolgálatot teljesítõk 2005-tõl kezdve jelentõs számban kezdeményeztek munkaügyi peres eljárást. A perek tárgya – az Irányelv közvetlen alkalmazásával – a heti munkaidõ 40 óra feletti részének túlszolgálatként minõsítése, valamint az így megállapított túlszolgálat pénzügyi ellentételezésének megállapítása és a munkáltató megfizetésre kötelezése. A perekben meghozott, az alperes tûzoltóságokat jogalap tekintetében elmarasztaló ítéletekrõl tudomást szerezve az Önkormányzati Minisztérium jogelõdje, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság a perekbe beavatkozott.

( Megjegyzés: A Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete keresetét 2005. novemberében terjesztette elõ, amelyben alperesként a Belügyminisztériumot jelölte meg! )

E beavatkozást követõen születtek – a jogalapra vonatkozó – felperesi keresetet elutasító elsõ és másodfokú ítéletek.

A Legfelsõbb Bíróság ezen ügyekben hozott ítélete döntötte el a perek folytatására kiható, a hazai törvényi rendelkezések helyett az Irányelv közvetlen alkalmazhatóságára vonatkozó jogkérdést. Az LB 2009. május 13-án felülvizsgálati eljárásban kihirdetett ítélete a felperesi keresetet elutasító jogerõs ítéletet megváltoztatva fenntartotta a korábbi – az ÖM (illetve jogelõdje, az ÖTM) és az OKF részvétele nélkül – befejezett perekben hozott azon döntését, amellyel a heti/hétnapi 48 óra feletti munkaidõ-tartamot a törvényi rendelkezéssel ellentétesen, az EK irányelvre hivatkozva túlszolgálatnak minõsítette.

Eszerint:

idõtartamok minõsülnek túlszolgálatnak, míg 2008. január 1-tõl a heti munkaidõ 48 óra.

Az LB döntése egyértelmûvé tette, hogy Magyarországon az Európai Unióhoz való csatlakozás dátumától a tûzoltók törvényes munkaideje 48 óra, az e fölött teljesített szolgálat pedig túlszolgálat. A munkaidõ 48 órában való meghatározására tekintettel a 40 óra feletti teljesítés nem túlmunka, ezért a további perek indítása esetén ebben a kérdésben nem valószínû más döntés. Az LB ítélete a tûzoltó túlszolgálati perekben a megyei bíróságok által hozott – jogalapra vonatkozó – egymással ellentétes jogerõs döntéseket egységesítette.

Az LB az Irányelvnek megfelelõen döntött, míg a munkáltatók, a tûzoltó parancsnokok a Hszt. szerint jártak el. A törvény értelmében ugyanis a tûzoltók munkaideje fokozatosan, három év alatt, évente 2 óra csökkentéssel, 2008. január 1-tõl lett volna 48 óra.

A még folyamatban lévõ kb. 310 perben kb. 4800 felperesre vonatkozóan a jogkérdés ezzel eldõlt. Ez vonatkozik a szünetelésben lévõ perekre is, amennyiben azok szünetelés folytán nem szûnnek meg. (A perek száma folyamatosan változik a szünetelés, új perek indítása, egyes perek megszüntetése, vagy megszûnése miatt.)

A túlszolgálatért fizetendõ ellenérték elszámolásának módjára a peres felek alapvetõen 3 féle módszert jelölnek meg. Az ÖM által javasolt módszer alkalmazásának következménye, hogy kifizetés csak a felperesek kisebb részénél, és ott is a legalacsonyabb mértékben történne. Az ellenérték összegszerûsége kiszámításának elvi módját a bíróságok az ítéletekben a peres felek különbözõ számítási módjainak egyes elemeit ötvözve alakították ki.

A munkaügyi perekben a munkáltató hivatásos önkormányzati tûzoltóságot kötelezik fizetésre. A tûzoltóságok a helyi önkormányzat útján, jogszabályokban meghatározott kvóta, illetve feltételek szerinti dologi és személyi elõirányzatból finanszírozzák mûködésüket.

Az Irányelv átültetésére fokozatosan került sor. A szolgálatiidõ-csökkentés fokozatos bevezetésébõl – túlszolgálat és létszámbõvítés miatt – keletkezõ kiadások fedezete, az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott mértékben, a központi költségvetésbõl központosított elõirányzatként a helyi önkormányzatok által felhasználhatóan vissza nem térítendõ támogatásként biztosított volt.

A munkáltató terhére jogerõsen megállapított összeget a jogerõs ítélet kézhezvételétõl számított 15 napon belül kell kifizetni. E fizetendõ összeg – a végrehajtás felfüggesztésének esetét kivéve – végrehajtható a munkáltató számlájáról inkasszóval leemeléssel. A végrehajtásnak e módja a tûzoltóság feladatainak ellátását, az illetmények kifizetését akadályozhatja.

( Megjegyzés: 2004. május 01. és 2007. december 31.–e között, a heti átlag 48 órán felül teljesített szolgálati idõ vizsgálat és az óraszám megállapítása, jogosultság elismerése csak akkor válik igazolhatóvá, hogy ha a munkáltató a jogosultság hivatalból történõ vizsgálati kötelezettségének eleget tett !

Jelenleg -tudomásom szerint- egyetlen igényjogosult, -sem a hivatalból vizsgálandó személyi körbe tartozó, sem pedig a kérelmet benyújtó- nem kapott visszajelzést arra vonatkozóan, hogy a munkáltató a Hszt. 276/A. §-a alapján a 48 órán felül teljesített szolgálati idõ megtérítésére jogosultnak ismeri-e el.

A jogosultság-vizsgálat akkor tekinthetõ elvégzettnek, ha megtörténik az a felmérés, hogy a jelenleg is részben vagy egészben készenléti jellegû beosztásban foglalkoztatott tûzoltók közül a Hszt. 276/A. §-a alapján ki jogosult a 48 órán felül teljesített szolgálati idõ megtérítésére és errõl a jogosultakat a munkáltató tájékoztatja. Ugyanez igaz a kérelmet benyújtókra is. A tájékoztatás elengedhetetlen feltétele, hogy a munkáltató a vizsgált idõszakra a szolgálati napló alapján állapítsa meg azokat az adatokat, (teljesített szolgálati napok, szabadság, betegállomány, kompenzációs napok, egyéb távollét stb. idõtartamát) amely alapján a túlszolgálat idõtartama megállapítható. A tájékoztatás alapján lesz csak lehetõsége az állománynak észrevételeit megfogalmazni.

Ugyan a Kormány nem tett eleget a Hszt. 342. §-ának (1) bek. j) pontjában kapott felhatalmazásban megfogalmazott azon kötelezettségének, hogy rendeletben részletesen szabályozza a Hszt. 276/A. § szerinti távolléti díj iránti kérelem elbírálásának és kifizetésének eljárási rendjét, ez mégsem mentesíti a munkáltatót a jogosultság-vizsgálatára és a szolgálatteljesítési-idõ megállapítására vonatkozó kötelezettsége alól. A Hszt. vonatkozó rendelkezései hatályosak, a jogok érvényesítésének és a kötelezettség tejesítésének érvényes jogalapot teremtenek.)

Budapest. 2010. november 06.

Nagy Gábor

FTSZ elnök