hvg.hu.: A természeti katasztrófák okozta súlyos károk felvetik, mennyire szervezett nálunk a védelem, mennyire vagyunk képesek elõre látni a közelgõ katasztrófát?

Bakondi György:  A 2006-os tûzijáték alatt bekövetkezett súlyos tömegszerencsétlenség kis híján megismétlõdött három hete, Békés megyében egy lovas rendezvényen., a hirtelen kitört vihar miatt, A 2006. augusztusi és az idén júniusi események egyaránt rávilágítottak arra, hogy meteorológiai riasztást csak nagyon körülményesen képesek értelmezni az intézkedésre hivatott hatóságok.

A jelenlegi rendszeren mindenképpen változtatni kell.  Most vizsgálom, hogy a tömegrendezvények megtartásához kell-e engedély, és ha igen, akkor kitõl kell kérni, milyen egyeztetésre van szükség, mi a szervezõk felelõssége. Jelenleg a meteorológiai szolgálat egy számítógépes rendszeren keresztül ad információt az egyes, kisebb régiókat érintõ riasztásról, többek között az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság ügyeletének. Az OKF központja ezt továbbítja a megyei igazgatóságoknak, az meg a helyi védelmi bizottságokhoz, mely az egyes települések önkormányzatán belül mûködik. Elõfordulhat, hogy egy kisebb településen hét végén nincs senki a községházán, és az értesítés nem jut el az érintettekhez. 2006 augusztus 20-án lényegében ugyanez történt Budapesten is, és amikor a kitört az a szörnyû vihar, sem a Duna partján összezsúfolódott emberek, sem pedig a hatóságok nem tudták, mit tegyenek. Az akkori szervezetlenség és felkészületlenség kétségtelenül a Gyurcsány-kormány vezetési hibájára vezethetõ vissza.

hvg.hu: Az áradó Hernádot sikerült megfékezni, a védekezés még a Bajnai kormány idején kezdõdött.    

B.Gy.:   A Borsod megyei árvíz elleni védekezés még az elõzõ kormány alatt kezdõdött, az újonnan hivatalba lépõ kormány kész helyzetet talált. Június negyedikén kérettek be a Belügyminisztériumba az ügyvédi irodámból, ahol addig dolgoztam, hogy miniszteri biztosként vegyem az árvíz elleni védekezés irányítását. Még azon a napon összeült a kormányzati koordinációs bizottság a Belügyminisztériumban, melyen a miniszterelnök is részt vett. Azzal szembesültünk, hogy van egy hatvan kilométeres gátszakasz az áradó Hernád folyó mentén, melyet azonnal hetven centiméterrel meg kell emelni, különben átcsap rajta a víz, és tizenegy települést elönt. Megszületett a döntés, hogy meg kell védeni a Hernád gátjait, és még az éjjelen nyolcezer embert dobtunk át a térségbe, elsõsorban honvédeket, rendõröket, vámosokat, a büntetésvégrehajtás dolgozóit, mivel a katasztrófavédelem és a hivatásos tûzoltóság erõi már ekkor a térségben voltak. Minden polgármester mellé vezényeltünk egy polgári védelmi tisztet és egy vízügyi mérnököt, hogy segítsék a védekezést, illetve, ha kell, a kitelepítést. Heroikus küzdelemben sikerült megemelni a Hernád gátjait, épp a nagy árhullám elõtt, és megvédeni a térséget, igaz, ehhez ötezer embert ki kellett telepíteni. Elhelyezésükrõl gondoskodtunk, a károsultakkal elsõ ízben foglalkoztak „krízis-intervenciós” teamek, melyekben pszichológusok is részt vettek.  Amikor elvonult a víz, visszatelepültek az emberek, ehhez meg kellett szervezni a most is folyó az ingatlanok kárfelmérését, a fertõtelítést, az ivóvízellátást, a védõoltásokat, stb.

hvg.hu:  Mégis, az árvíz sújtotta falvakban az emberek elégedetlenek, késik a kormány segítsége.

B.Gy.: Két súlyos problémával nézünk szembe. Egyrészt a jelenlegi építési jogszabályokat, melyek alapján árterületen is építkezhetnek az emberek, meg kell változtatni. A miskolci hatóság, amely Felsõzsolcán illetékes volt, már az árvizet követõen is adott ki építési engedélyt a területre, arra hivatkozva, hogy az érvényes jogszabályok nem teszik lehetõvé az építési kérelmek elutasítását. Ezért a kormány úgy döntött, át kell tekinteni az engedélyezésre vonatkozó jogi feltételeket, különös tekintettel a vízügyi szervek szakhatósági közremûködésére.

Másrészt fel kell gyorsítani az újjáépítést. El kell dönteni, és nyilvánosságra kell hozni, hogy a helyreállításra szánt összegekbõl melyik település mennyit kap, és mire használhatja azt. De a konkrét munkák támogatásáról természetesen helyben, az önkormányzatoknak kell dönteniük, hiszen õk ismerik a helyzetet. A legnagyobb károkat szenvedett településekre helyben döntõ, kihelyezett építési hatóságot telepítünk, tervekrõl, mûszaki ellenõrzésrõl is gondoskodunk. Errõl kormányrendeletet készítünk elõ. A polgármesterek felkészültségén javítani kell, különös tekintettel az árvízveszélyre. Az áradásoktól veszélyeztetett területen olyan riasztási és biztosítási rendszert szándékozunk kialakítani, mint amely a paksi atomerõmû harminc kilométeres körzetében a nyolcvanas évek eleje óta jól mûködik.  Meg kell szervezni azt adományok szétosztását is, hiszen az árvízkárosultaknak csak a Vöröskeresztnél egymilliárd, az Ökumenikus Segélyszolgálatnál félmilliárd forint értékû rendkívüli segély gyûlt össze. Az árvízzel sújtott települések polgármesterei elõtt arról beszéltem, hogy a legteljesebb nyilvánosság elõtt kell szétosztani az adományokat, hogy oda jussanak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.

hvg.hu:  2002-ben,  a Medgyessy-kormány idején, leváltották tisztségébõl, attól kezdve ügyvédként praktizált. Lamperth Mónika, volt szocialista belügyminiszter most is kifogásolta kinevezését, vezetési stílusát bírálta.   

B.Gy: Az akkori Belügyminisztérium közleményt tett hozott nyilvánosságra, mely szerint „az OKF gazdálkodásában számottevõ hiány keletkezett”, amit azonban azóta sem tudtak tényekkel alátámasztani. A volt belügyminiszter-asszony most azt állította, hogy „a vezetési stílusom feszültséget okozott a katasztrófavédelemnél”. Ilyen vádakra nem lehet reagálni, de nem is érdemes. Újbóli kinevezésem annak jele, hogy az új kormánynak feltehetõen nincs kifogása vezetési stílusommal szemben.