Kezdölap arrow Jogszabály arrow Jogiszabályok arrow 1996. évi XLIII. törvény (2010.04.30.)
1996. évi XLIII. törvény (2010.04.30.)
2010. April 09.
A jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következõ idõállapotára ( 2010.IV.30. )

 

1996. évi XLIII. törvény

a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról

A Magyar Köztársaság függetlenségének, alkotmányos rendjének, valamint a lakosság és az ország anyagi javainak védelmét ellátó szervek hivatásos állományától az állam tántoríthatatlan hûséget, bátor helytállást követel. A hivatásos állomány tagjai a törvények és más jogszabályok, valamint a nemzetközi jog elõírásainak megfelelõen, a fegyveres szervek feladataihoz igazodó szakmai ismeretek birtokában különleges közszolgálatot teljesítenek. Az Országgyûlés - elismerve a hivatásos szolgálattal járó nagyobb áldozatvállalást és az azzal arányban álló erkölcsi és anyagi megbecsülés indokoltságát - a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról a következõ törvényt alkotja:

function LoadOtherState(st) { var i,nloc,nloc0=document.location.href i=nloc0.indexOf('&timeshift') if (i==-1) { if (st==0) {nloc=nloc0+'&timeshift=0'} else {nloc=nloc0+'&timeshift=1'} } else { nloc=nloc0.substr(0,i) if (st==0) {nloc=nloc+'&timeshift=0'} else {nloc=nloc+'&timeshift=1'} } location=nloc }

 

ELSÕ RÉSZ

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

I. Fejezet

ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya a rendvédelmi szervek (a rendõrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyõrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tûzoltóság), valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (e törvény alkalmazásában a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és társadalombiztosítási ellátására terjed ki.

(2) E törvény rendelkezéseit a fegyveres szervek szerzõdéses állományú tagjaira, továbbá - a rájuk vonatkozó mértékben - a határozott idejû szolgálati viszonyban álló rendõrre és a hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyekre, valamint a törvényben meghatározott esetben és körben a fegyveres szervek hivatásos, szerzõdéses és nyugállományú tagjainak hozzátartozóira is alkalmazni kell.

(3) A szükségállapot és a rendkívüli állapot idején - a hivatásos állomány tagjainak szolgálati viszonyára - alkalmazandó eltérõ rendelkezéseket külön jogszabályok állapítják meg.

Értelmezõ rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában

a) munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró: az a parancsnok, vezetõ, aki jogosult a szolgálati viszony létesítésére, megszüntetésére, tartalmának törvény szerinti érvényesítésére, a fegyelmi és kártérítési felelõsség megállapítására, valamint mindazon jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére, amelyeket jogszabály a munkáltató részére meghatároz;

b) állományilletékes parancsnok: az az általános munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró, aki a fegyveres szerv olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblával rendelkezik; gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket a törvény nem határoz meg más parancsnok, vezetõ részére;

c) elöljáró parancsnok: az állományilletékes parancsnok közvetlen szolgálati elöljárója;

d) szolgálati elöljáró: a hivatásos állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy;

e) országos parancsnok: a rendõrség központi szervének vezetõje, a BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság fõigazgatója, a vám- és pénzügyõrség, valamint a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, a nemzetbiztonsági szolgálatok fõigazgatói;

f) országos parancsnokság: a nemzetbiztonsági szolgálatok fõigazgatói kivételével az e) pontban meghatározott személyek által vezetett szervek;

g) miniszter: a fegyveres szervet irányító miniszter;

h) szervezeti egység: a fegyveres szerv szervezeti rendszerében elhelyezkedõ, különbözõ szervezeti elemekbõl álló, az állományilletékes parancsnok által vezetett szervezet;

i) szolgálati hely: az a szervezeti egység, amelynek állományába a hivatásos állomány tagja tartozik;

j) a szolgálatteljesítés helye: az a földrajzilag körülhatárolható területrész, ahol a szolgálati feladatot ténylegesen végre kell hajtani;

k) kinevezés: a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró rendelkezése hivatásos állományba vételrõl (szolgálati viszony létesítésérõl); magasabb vagy azonos, illetve vezetõi beosztásba helyezésrõl; az elsõ, az elsõ tiszti és tábornoki rendfokozatok megállapításáról;

l) felmentés: a szolgálati beosztás betöltése, valamint a szolgálati viszony megszüntetésének módja;

m) áthelyezés: a fegyveres szerv szervezeti egységén belül, vagy az egyik szervezeti egységtõl a másik szervezeti egységhez történõ kinevezés vagy alacsonyabb beosztásba helyezés, amely az érintett miniszterek megállapodása alapján történhet fegyveres szervek között is; továbbá közszolgálati jogviszonyba, közalkalmazotti jogviszonyba, illetve azokból hivatásos szolgálati jogviszonyba helyezés;

n) berendelés: a fegyveres szervet irányító miniszternek arra irányuló rendelkezése, hogy a hivatásos állomány tagja a minisztériumban meghatározott beosztásban teljesítse szolgálatát;

o) szolgálati viszonyra vonatkozó szabály: e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben, illetve az e törvényben megnevezett törvényekben és azok végrehajtási rendeleteiben meghatározott rendelkezés;

p) közeli hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, a bejegyzett élettárs egyenes ágbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelõ szülõ, a testvér, valamint az élettárs;

r) vezénylés: a hivatásos állomány tagjának az eredeti szervezeti egységétõl meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából más szervezeti egységhez idõleges, illetõleg a rendelkezési állományból más szervezeti egységhez, valamint más szervhez idõleges vagy határozatlan idõtartamra történõ átirányítása;

s) magasabb beosztás: nagyobb felelõsséggel, szélesebb hatáskörrel és ennek megfelelõen magasabb rendfokozattal és illetménnyel járó státusz;

t) átszervezés: a fegyveres szervnél végrehajtott - a kizárólag névváltoztatással járó szervezetmódosításon kívüli - minden olyan szervezési intézkedés, amely az egyes szervezeti egységek egészét vagy azok egyes elemeit érinti, amelybõl eredõen új szervezeti elemek, beosztások létesülnek vagy azok megszûnnek, illetve módosulnak és ennek következtében megváltozik az adott szervezeti elem, illetve egyes beosztások szervezeti szint szerinti besorolása, vagy a beosztás egyes elemei (munkakör tartalma, a szolgálatteljesítés helye, beosztási kategória, rendszeresített rendfokozat) módosulnak. Nem átszervezés, ha a szolgálati beosztást - szolgálati jellegének megszûnése miatt - a miniszter köztisztviselõi, vagy közalkalmazotti munkakörré minõsíti át;

u) közszolgálati jogviszony: a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény szabályai szerinti közszolgálati jogviszony;

v) belföldi szolgálati kiküldetés: a hivatásos állomány tagjának meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából a szolgálatteljesítési helyének közigazgatási határán kívül történõ ideiglenes szolgálatteljesítése, ide nem értve, ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítésének természetébõl eredõen szolgálati feladatait szokásosan a szolgálatteljesítési helye közigazgatási határán kívül teljesíti.

A szolgálati viszony jellege

3. § (1) A szolgálati viszony az állam és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelõ, e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.

(2) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit - a fegyveres szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében - önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, életének és testi épségének kockáztatásával, egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti.

(3) Nem minõsül a szolgálati viszony jellegét meghatározó, az (1)-(2) bekezdés szerinti sajátos szolgálati körülmények között végzett, az élet és a testi épség kockáztatásával járó szolgálati tevékenységnek különösen:

a) a szervezet mûködését szolgáló, így különösen a gazdálkodással, a humánszolgálati, személyügyi, munkaügyi és egészségügyi tevékenységgel összefüggõ, továbbá jogi és igazgatási, illetve,

b) a szervezet mûködéséhez kapcsolódó, így különösen tájékoztatási, szociális, mûvészeti és közmûvelõdési, ügyviteli, informatikai, üzemeltetési, állategészségügyi munkaköri feladat.

(4) A miniszter a fegyveres szervnél rendszeresített hivatásos szolgálati beosztásokat a szolgálati viszony és a szolgálati tevékenység jellegének megfelelõen állapítja meg.

(5) A hivatásos szolgálati beosztás szolgálati jellegének megszûnése az abban a munkakörben foglalkoztatott hivatásos állomány tagjának e munkakörben való további foglalkoztatását, szolgálati jogviszonyát és elõmenetelét nem érinti.

Egyenruha és rendfokozatok

4. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati beosztásához és feladatainak végrehajtásához az öltözködési szabályzatban elõírtaknak megfelelõen a fegyveres szervnél rendszeresített egyenruhát vagy polgári ruhát visel, és rendfokozattal rendelkezik.

(2) A rendfokozat kifejezi a hivatásos állomány tagjának állománycsoportba tartozását, feljebbvalói viszonyát, ami meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel jár együtt. A rendfokozati jelzést az egyenruhán kell viselni.

(3) A hivatásos állomány tagját az elsõ, az elsõ tiszti és az elsõ tábornoki rendfokozatokba kinevezik, a többi rendfokozatba elõléptetik.

(4) A rendfokozatok a szolgálati beosztások szintjéhez illeszkednek.

(5) A rendfokozatokat és a rendfokozati várakozási idõket a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(6) A hivatásos állomány tagja rendfokozatát neve, az adott fegyveres szervhez tartozásra, illetve a szakbeosztásra utaló jelzõ után használhatja mind szóban, mind írásban (pl. r.szds., mk.õrgy., r.o.alez.).

II. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONYRA VONATKOZÓ ALAPELVEK

A rendeltetésszerû joggyakorlás és kötelezettségteljesítés

5. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelõen kell gyakorolni, illetve teljesíteni.

(2) A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerû, ha az mások zaklatására, jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetõségének korlátozására, lehetséges véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezet.

(3) A kötelezettség teljesítése különösen akkor nem rendeltetésszerû, ha az indokolatlan érdek- vagy jogsérelmet okoz.

(4) A rendeltetésellenes joggyakorlás és kötelezettségteljesítés hátrányos következményeit orvosolni kell.

Az egyenlõ bánásmód követelménye

6. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatban az egyenlõ bánásmód követelményét meg kell tartani.

(2) A fegyveres szerv megkülönböztetés nélkül biztosítja - kizárólag a szakmai képességek, a gyakorlat és a teljesítmény, továbbá a szolgálatban eltöltött idõ alapján a rendfokozati és a beosztási kötöttségekre figyelemmel - a hivatásos állomány tagjának elõmeneteli lehetõségét.

Jognyilatkozatok

7. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat (megállapodásokat) - eltérõ rendelkezés hiányában - alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A hivatásos állomány tagjának kérésére azonban a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni, ha az írásbeliség egyébként nem kötelezõ. Nem minõsül a szolgálati viszonnyal kapcsolatos nyilatkozatnak a szolgálati feladatok végrehajtására vonatkozó parancs vagy intézkedés.

(2) E törvény rendelkezésének megfelelõen írásbeliséghez kötött a szolgálati viszony létesítésére, szünetelésére és megszüntetésére, a hivatásos állomány tagjának kinevezésére, elõléptetésére, elõresorolására, elismerésére, áthelyezésére, vezénylésére, berendelésére, megbízására, helyettesítésére, valamint alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat, a minõsítés, a fegyelmi, kártérítési és minõsítõ határozat, továbbá a külön törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenõrzéshez való hozzájárulásról és az ellenõrzés eredményérõl készült irat.

(3) Az írásbeli nyilatkozatot közölni kell a hivatásos állomány tagjával. A nyilatkozat akkor tekinthetõ közöltnek, ha azt a hivatásos állomány tagjának vagy az átvételre jogosult személynek kézbesítették. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadta, vagy azt szándékosan megakadályozta. Errõl jegyzõkönyvet kell felvenni.

A jognyilatkozat megtámadhatósága, semmissége

8. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozat megtámadható, ha

a) a szolgálati viszonynak a 36. § (1) bekezdésében meghatározott valamelyik alanya (a továbbiakban a 8-11. §-ban: fél) a jognyilatkozat megtételekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy tévedését a másik fél okozta, vagy azt felismerhette;

b) mindkét fél a lényeges tény vagy körülmény tekintetében téves feltevésben volt;

c) a nyilatkozat megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vették rá.

(2) A nyilatkozatot az támadhatja meg, akit megtévesztettek, a nyilatkozat megtételére fenyegetéssel vettek rá, illetve az, aki téves feltevésben volt.

(3) A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés vagy megtévesztés felismerésétõl, illetve jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszûnésétõl kezdõdik. A megtámadási határidõre az elévülés szabályai irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.

(4) A megtámadást a (3) bekezdésben meghatározott határidõn belül írásban kell közölni a másik féllel. Az eljárásra a szolgálati jogvitára vonatkozó szabályok az irányadók.

9. § (1) Semmis az a jognyilatkozat vagy annak az a része, amely a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályba vagy egyébként jogszabályba ütközik.

(2) A semmisséget hivatalból kell figyelembe venni.

10. § (1) Érvénytelen a semmis és a sikeresen megtámadott jognyilatkozat.

(2) Ha a jognyilatkozat valamely része érvénytelen, helyette a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.

11. § (1) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján jóhiszemûen szerzett és gyakorolt jogokat és kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna.

(2) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött szolgálati viszonyt a fegyveres szerv köteles azonnali hatállyal megszüntetni.

(3) A fegyveres szerv hibájából eredõ érvénytelenség esetén a hivatásos állomány tagjának fel nem róható magatartása szerinti felmentés szabályait, illetve jogkövetkezményeit kell megfelelõen alkalmazni.

(4) Ha a feleknek a jognyilatkozat érvénytelenségébõl kára származott, annak megtérítésére a kártérítési felelõsség szabályait kell megfelelõen alkalmazni.

A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény elévülése

12. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény - ha e törvény eltérõen nem rendelkezik - 3 év alatt évül el. A bûncselekménnyel okozott kárért fennálló felelõsség 5 év alatt, ha pedig a büntethetõség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelõ idõ alatt évül el.

(2) Az igény elévülése az igény érvényesítésének esedékessé válásától kezdõdik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén nem lehet visszakövetelni.

(3) Ha a jogosult az igényét menthetõ okból nem tudta érvényesíteni, az akadály megszûnésétõl számított 6 hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idõ már eltelt, vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra.

(4) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bírósági érvényesítése, megegyezéssel történõ módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetõleg az elévülés megszakítását elõidézõ eljárás jogerõs befejezése után az elévülési idõ újra kezdõdik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

A határidõk számítása

13. § (1) Napon - ha szolgálati viszonyra vonatkozó szabály eltérõen nem rendelkezik - naptári napot kell érteni.

(2) A napokban megállapított határidõbe nem számít be az a nap, amelyen a határidõ megkezdésére okot adó intézkedés (pl. kézbesítés) történt.

(3) A hetekben megállapított határidõ azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdõ napnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidõ (idõtartam) lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdõ napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.

(4) Ha valamely nyilatkozat megtételére elõírt határidõ utolsó napja heti pihenõnap vagy munkaszüneti nap, a határidõ a következõ munkanapon jár le.

III. Fejezet

AZ ALAPVETÕ JOGOK KORLÁTOZÁSA

Általános rendelkezés

14. § (1) A hivatásos állomány tagja alapvetõ jogainak a szolgálati viszonnyal kapcsolatos korlátozása nem okozhat az elérni kívánt törvényes érdekkel nyilvánvalóan aránytalan hátrányt.

(2) Több lehetséges és alkalmas korlátozás közül azt kell választani, amely az eredmény biztosítása mellett a korlátozással érintettre a legkisebb sérelemmel jár.

A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztása

15. § (1) A hivatásos állomány tagjának szolgálati helyét a fegyveres szerv szervezeti egységei területi elhelyezkedésének és a fegyveres szerv feladataiból fakadó szakmai igényeknek megfelelõen, a hivatásos állomány tagja méltányos érdekeinek figyelembevételével kell meghatározni.

(2) A hivatásos állomány tagja e törvényben meghatározott esetekben és feltételek szerint a szolgálati helyérõl áthelyezhetõ, illetve más szolgálati helyre vezényelhetõ.

16. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati, szolgálatteljesítési helyét a szervezeti egység munkarendjében megállapított esetekben és módon hagyhatja el, és ennek megfelelõen köteles bejelenteni a szolgálatteljesítési idõn kívüli tartózkodási helyét, ahol szükség esetén értesíthetõ vagy elérhetõ.

(2) A hivatásos állomány tagja köteles a külföldre utazását a szolgálati elöljárónak (vezetõnek) bejelenteni.

17. § (1) A hivatásos állomány tagja a tartózkodási helyérõl - szabadsága ideje alatt is - a szolgálati, szolgálatteljesítési helyére visszarendelhetõ.

(2) A visszarendelésre a szolgálati elöljáró jogosult. Nem rendelhetõ vissza a hivatásos állomány tagja, ha a visszarendelés számára a szolgálati feladat végrehajtásával arányban nem álló jog- vagy érdeksérelmet okozna. A visszarendelés folytán felmerült költséget a hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni.

A véleménynyilvánítás szabadsága

18. § (1) A rendõrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak.

(2) A hivatásos állomány tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyûlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat.

(3) A szolgálati helyen és szolgálati feladat teljesítése közben a hivatásos állomány tagja politikai tevékenységet nem folytathat.

(4) A hivatásos állomány tagja a részére kiadott parancsot, intézkedést - a 69. § esetét kivéve - nem bírálhatja, azokról a jog- és érdekérvényesítõ tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat, a szolgálati rendet és a fegyelmet sértõ nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat.

(5) A szolgálati rendet és a fegyelmet veszélyeztetõ sajtóterméket a hivatásos állomány tagja nem állíthat elõ, és nem terjeszthet, ilyen tartalmú plakátot, hirdetményt vagy emblémát nem függeszthet ki.

(6) A hivatásos állomány tagjai érdekképviseleti szerveinek a tevékenységi körébe esõ hirdetményei a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozhatók.

Gyülekezési jog

19. § (1) A szolgálati helyen a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény csak az állományilletékes parancsnok engedélyével tartható.

(2) Nem engedélyezhetõ rendezvény a szolgálati helyen, ha az

a) pártpolitikai célt szolgál,

b) a szolgálati feladat, a szolgálati rend és fegyelem ellen irányul, vagy azt bírálja,

c) a fegyveres szerv iránti közbizalom megingatására alkalmas,

d) a fegyveres szerv feladataival ellentétes célra irányul.

20. § A helyszínen szolgálatot ellátók kivételével a hivatásos állomány tagja egyenruháját

a) a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyûlésen nem viselheti,

b) egyéb politikai rendezvényen, illetve a gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvános rendezvényen csak a fegyveres szervet képviselõ személyként, az állományilletékes parancsnok engedélyével viselheti.

Egyesülési jog

21. § (1) A hivatásos állomány tagjai érdekképviseleti szerveket az egyesülési jog alapján - e törvényben meghatározott keretek között - hozhatnak létre, illetve csatlakozhatnak azokhoz.

(2) A hivatásos állomány tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a fegyveres szerv feladataival ellentétes.

(3) A hivatásos állomány tagja köteles a hivatásával össze nem függõ társadalmi szervezettel fennálló, illetõleg az újonnan létesülõ tagsági viszonyát elõzetesen az állományilletékes parancsnoknak szóban vagy írásban bejelenteni. Az állományilletékes parancsnok a tagsági viszony fenntartását vagy létesítését írásban megtilthatja, ha az a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethetõ össze, illetõleg a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti.

(4) A hivatásos állomány tagja kamarai tagsághoz kötött tevékenység esetén tagja az illetékes szakmai kamarának.

21/A. § A 21. § rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell az egyesülési jog alapján létrehozott, társadalmi szervezeteknek nem minõsülõ, de szervezett politikai tevékenységet folytató közösséghez, valamint a tömegmozgalomhoz történõ csatlakozásra és részvételre is.

Az anyanyelv használata

22. § (1) A hivatásos állomány tagja anyanyelvét szabadon használhatja.

(2) A fegyveres szervek szolgálati és vezényleti nyelve a magyar.

(3)

Választójog

23. § A hivatásos állomány tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni az országgyûlési képviselõi, az európai parlamenti, a fõpolgármesteri, polgármesteri, a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselõi választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtõl való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, illetve annak elmaradását.

24. § (1) A hivatásos állomány tagja számára lehetõvé kell tenni, hogy az országgyûlési, az európai parlamenti, helyi és kisebbségi önkormányzati választáson, továbbá népszavazáson és népi kezdeményezésen a lakóhelyén szavazhasson.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja szolgálati érdekbõl a szavazáshoz szükséges ideig nem tartózkodhat a lakóhelyén, errõl õt a választást megelõzõen legalább 15 nappal értesíteni kell. Ez esetben lehetõvé kell tenni számára - ha a választásról szóló törvény másképp nem rendelkezik -, hogy a szolgálatteljesítés helyén szavazhasson.

A munka és foglalkozás szabad megválasztása

25. § A hivatásos állomány tagja

a) az iskolai végzettségének (szakképesítésének) megfelelõ szolgálati beosztását az elõmeneteli rend szerint, a betölthetõ szolgálati beosztások keretei között, a szolgálati érdekre is figyelemmel választhatja meg;

b) beosztásában a polgári szakképesítését a szolgálat ellátására vonatkozó szabályoknak megfelelõen gyakorolhatja;

c) más keresõ foglalkozást e törvénynek az összeférhetetlenségrõl szóló 65. §-a figyelembevételével folytathat.

A mûvelõdéshez való jog, a tudományos és mûvészeti élet, a tanulás és a tanítás szabadsága

26. § (1) A hivatásos állomány tagja a mûvelõdéshez, a tudományos és mûvészeti élet, a tanulás és a tanítás szabadságához való jogát a szolgálati kötelezettségek teljesítésére vonatkozó szabályok korlátai között gyakorolhatja.

(2) Az elõmenetelhez szükséges képesítés megszerzése - külön törvények elõírásainak megfelelõen - a katonai és rendvédelmi oktatási intézményekben és a polgári oktatási intézményekben folyó oktatás, képzés, átképzés és továbbképzés, valamint egyéni képzés keretében történik.

IV. Fejezet

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK ÉS ÉRDEKVÉDELEM

27. § (1) A hivatásos állomány tagjai a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogaik és jogos érdekeik védelmére és képviseletére érdekképviseleti szerveket, szövetségeket hozhatnak létre, illetve azok tagjai lehetnek, érdekképviseleti fórumokon képviselettel rendelkezhetnek.

(2) Az érdekképviseleti szervek e törvény keretei között szabadon mûködhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat. Sztrájkot azonban nem szervezhetnek, és tevékenységükkel - ide értve a fegyveres szerv mûködéséhez szükséges közbizalom fenntartásának veszélyeztetését is -, nem akadályozhatják meg a fegyveres szerv jogszerû és rendeltetésszerû mûködését, a hivatásos állomány tagjának a parancsok és intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezettsége teljesítését.

28. § (1) A fegyveres szerv köteles együttmûködni az érdekképviseleti szervvel és biztosítani mûködésének feltételeit. Ez utóbbi körben lehetõvé kell tenni, hogy az érdekképviseleti szerv

a) az érdekképviseleti tevékenysége céljából a fegyveres szerv kijelölt helyiségeit és azok berendezését a napi szolgálati (munka-)idõn túl, illetõleg a szolgálati idõben térítésmentesen használja;

b) az általa szükségesnek tartott tájékoztatásokat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a szolgálati helyen szokásos vagy más megfelelõ módon közzétegye.

(2) A fegyveres szerv nem követelheti meg azt, hogy a hivatásos állomány tagja az érdekképviseleti hovatartozásáról nyilatkozzék, nem szüntetheti meg a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát, és nem károsíthatja meg a hivatásos állomány tagját az érdekképviseleti hovatartozása vagy tevékenysége miatt.

(3) Jogosultságot vagy juttatást a fegyveres szerv az érdekképviseleti szervezethez való tartozástól nem tehet függõvé.

29. § (1) E törvény alkalmazásában szakszervezeten - elnevezésétõl függetlenül - a hivatásos állomány tagjainak minden olyan érdekképviseleti szervét érteni kell, amelynek célja a hivatásos állomány tagjai szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek képviselete és megvédése.

(2) A szakszervezet jogosult, hogy

a) a fegyveres szerven belül mûködjön és tagjait tevékenységébe bevonja;

b) a hivatásos állomány tagjait az anyagi, szociális és kulturális, valamint az élet- és szolgálati körülményeiket érintõ jogaikról és kötelezettségeikrõl tájékoztassa;

c) tagjait a szolgálati viszonyt érintõ körben a szervezeti egységgel szemben, illetõleg az állami szervek elõtt, meghatalmazás alapján pedig az élet- és szolgálati körülményeiket érintõ kérdésekben bíróság, más hatóság és egyéb szervek elõtt képviselje.

(3) A szakszervezet a szervezeti egységgel kapcsolatban az alábbi jogokat gyakorolhatja:

a) minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a hivatásos állomány tagjainak a szolgálati viszonnyal összefüggõ anyagi, szociális és kulturális érdekeivel kapcsolatos;

b) az a) pontba tartozó kérdésben a parancsnoki (vezetõi) intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét az állományilletékes parancsnokkal közölheti, és ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezhet;

c) a szolgálati és munkakörülményekre - ennek keretében az egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés betartására - vonatkozó szabályok megtartását hivatali munkaidõben, illetve indokolt esetben szolgálatteljesítési idõben ellenõrizheti, azok végrehajtásáról tájékoztatást, adatot kérhet, melyet részére meg kell adni. Az ellenõrzés a szolgálati feladatok ellátását nem veszélyeztetheti, illetve nem akadályozhatja.

(4) A szakszervezet az ellenõrzés során észlelt hibákra és mulasztásokra a végrehajtásért felelõs szerv vezetõjének a figyelmét felhívhatja. Ha az a szükséges intézkedést kellõ idõben nem tette meg, a megfelelõ eljárást kezdeményezheti. Ennek eredményérõl az eljárást lefolytató szerv a szakszervezetet tájékoztatni köteles.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott jogok az elöljáró szervek irányítása körébe tartozóan az adott szervezeten belüli reprezentatív szakszervezeti szervet illetik meg.

30. § (1) A szakszervezettel való együttmûködés keretében az állományilletékes parancsnok köteles:

a) a szükséges tájékoztatás megadásával a szakszervezet érdekképviseleti tevékenységét elõsegíteni;

b) a szakszervezet által tett észrevételekre, javaslatokra vonatkozó álláspontját és ennek indokait közölni;

c) a szolgálati viszonnyal összefüggõ anyagi, szociális és kulturális érdekeket érintõ intézkedésének megtétele elõtt - ha az a hivatásos állomány legalább 25%-át vagy több mint 50 fõt közvetlenül érinti - a szervezeti egységen belül mûködõ szakszervezet képviselõjét tájékoztatni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak irányadók - irányítása körébe tartozóan - az elöljáró szervek parancsnokaira (vezetõire) is.

31. § (1) A szervezeti egységnél képviselettel rendelkezõ szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagjait, illetve a szervezetét közvetlenül érintõ jogellenes intézkedés, mulasztás (a továbbiakban együtt: intézkedés) ellen kifogást benyújtani.

(2) A kifogást az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani a jogellenes intézkedésrõl való tudomásszerzéstõl számított 5 munkanapon belül. A kifogást az intézkedés megtételétõl számított 1 hónapon túl nem lehet benyújtani.

(3) Nincs helye kifogásnak, ha az intézkedéssel szemben a hivatásos állomány tagja jogvitát kezdeményezhet.

(4) Ha az állományilletékes parancsnok a kifogással nem ért egyet, egyeztetésnek van helye. Az egyeztetõ tárgyalást a kifogás benyújtásától számított 3 munkanapon belül meg kell kezdeni. Ha az egyeztetés 7 napon belül nem vezetett eredményre, az eredménytelenség megállapításától számított 5 napon belül a szakszervezet a bírósághoz fordulhat. A bíróság nemperes eljárásban, 15 napon belül dönt.

(5) A kifogásolt intézkedést az egyeztetõ eljárás eredményes befejezéséig vagy a jogerõs bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, illetõleg a végrehajtását fel kell függeszteni.

32. § (1) A szervezeti egység köteles a szakszervezet tisztségviselõje számára munkaidõ-kedvezményt biztosítani.

(2) A munkaidõ-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselõt figyelembe véve összesen - eltérõ megállapodás hiányában - minden 3., a szervezeti egységnél szolgálati viszonyban álló szakszervezeti tag után havi 2 óra. E kedvezmény mértékébe a szervezeti egységgel való tárgyalás idõtartama nem számít be. A munkaidõ-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást elõre be kell jelenteni.

(3) A szakszervezet kérésére a (2) bekezdés alapján járó munkaidõ-kedvezménybõl fel nem használt idõtartamot, de legfeljebb a munkaidõ-kedvezmény felét a szervezeti egység köteles pénzben megváltani. A pénzbeni megváltást a szakszervezeti tisztségviselõ elõzõ naptári évi átlagkeresete, illetve ha a szervezeti egységnél a szakszervezet tisztségviselõvel nem rendelkezik, úgy a fegyveres szerv más szervezeti egységeinek állományába tartozó tisztségviselõk elõzõ naptári évi átlagkeresetének átlaga alapján kell megállapítani, és bruttó összegben - a munkáltatóval kötött megállapodás alapján havonta vagy negyedévente - utólag kell kifizetni a szakszervezet részére. Ez a pénzösszeg kizárólag érdekvédelmi tevékenységgel összefüggõ célra használható fel. Negyedéves elszámoláskor a havonkénti munkaidõ-kedvezmény összevonható, ha azt a szakszervezeti tagok továbbképzése céljából vették igénybe.

(4) A fegyveres szerv a szakszervezet által a tagjai részére szervezett képzés idõtartamára munkaidõ-kedvezményt köteles biztosítani.

(5) A szakszervezet tagjai részére összesen - a szakszervezet által szervezett képzés, illetve továbbképzés céljára - a szervezeti egység köteles elõzetes egyeztetés alapján minden tíz, a szervezeti egységnél szolgálatot teljesítõ szakszervezeti tag után évente egy nap rendkívüli fizetett szabadságot biztosítani. A szabadság igénybe vehetõ mértékét a szakszervezet határozza meg. A szabadság igénybevétele elõtt a szervezeti egységet legalább harminc nappal értesíteni kell.

(6) A (2) és (5) bekezdésben meghatározott munkaidõ-kedvezmény idõtartamára a hivatásos állomány tagját távolléti díj illeti meg.

33. § (1) A hivatásos állomány választott szakszervezeti tisztséget betöltõ tagjának más szolgálati helyre való - a fegyveres szerv által kezdeményezett - beosztásához, áthelyezéséhez, 15 munkanapot elérõ vezényléséhez és a szolgálatteljesítés helyének megváltoztatásához, továbbá szolgálati viszonyának felmentéssel történõ megszüntetéséhez az adott szervezeten belüli érintett reprezentatív szakszervezeti szerv elõzetes egyetértése szükséges. Ha a felmentés a hivatásos állomány tagjának méltatlansága, vagy nemzetbiztonsági szempontból neki felróható alkalmatlansága, illetve a 258. § (4) bekezdésében meghatározott okból a beosztásának ellátására alkalmatlansága miatt válik szükségessé, valamint, ha a szakszervezeti tisztségviselõt fegyelmileg kell felelõsségre vonni, errõl a megfelelõ szakszervezeti szervet elõzetesen értesíteni kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem a tisztségviselõt megbízatásának idejére és annak megszûnését követõ 1 évre illeti meg, feltéve, hogy tisztségét legalább 6 hónapon át betöltötte.

(3) Ha a választott tisztségviselõ ügyében az eljárásra jogosult szakszervezeti szerv nem határozható meg, az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságot az a szakszervezeti szerv gyakorolja, amelyben a tisztségviselõ a tevékenységét kifejti.

34. § (1) A 31. és 33. §-ban biztosított jogok a szervezeti egységnél reprezentatívnak minõsülõ szakszervezetet, illetõleg tisztségviselõjét illetik meg. E jogok megilletik az elõbbiek hiányában az országosan reprezentatívnak minõsülõ szakszervezetet is, ha a szervezeti egységnél legalább egy tagja van.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában reprezentatívnak azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelynek taglétszáma eléri a szervezeti egység, országosan pedig a fegyveres szerv hivatásos állományának 10%-át. Ha a szervezeti egységnél csak egy szakszervezet mûködik, azt taglétszámától függetlenül reprezentatívnak kell tekinteni.

(3) A reprezentatívnak nem minõsülõ szakszervezetet is megilleti a 31. § szerinti kifogás joga, ha a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró intézkedése jogszabályban foglalt rendelkezést sért.

34/A. § (1) Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetõ Tanács (a továbbiakban: OKÉT) az e törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény és a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény által szabályozott jogviszonyokat együttesen érintõ munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintû érdekegyeztetési fóruma.

(2) Az OKÉT-ban a Kormány - az alapszabályban meghatározott - országos szakszervezeti szövetségek és országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek képviselõivel egyeztet.

(3) Az OKÉT az alapszabályában maga határozza meg a szervezetét, a mûködésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megilletõ jogosítványokat.

(4) Az OKÉT mûködésének feltételeit a Kormány a foglalkoztatáspolitikáért felelõs miniszter útján biztosítja.

34/B. § (1) A Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztetõ Fóruma (a továbbiakban: SZÉF) az e törvény és a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény által szabályozott jogviszonyokat együttesen érintõ munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintû, ágazatközi érdekegyeztetési fóruma.

(2) A SZÉF-ben a Kormány - az alapszabályban meghatározott - a hivatásos állomány képviseletét ellátó országosan reprezentatív szakszervezetekkel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok érdekképviseleti szerveivel egyeztet.

(3) A SZÉF az alapszabályában maga határozza meg a szervezetét, a mûködésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megilletõ jogosítványokat.

(4) A SZÉF mûködésének feltételeit a Kormány a rendészetért felelõs miniszter útján biztosítja.

35. § (1) A szolgálati viszonyt érintõ ágazati jelentõségû kérdésekben a miniszter - az országos parancsnok részvételével - az Ágazati Érdekegyeztetõ Fórummal (a továbbiakban: Érdekegyeztetõ Fórum) egyeztet. Az Érdekegyeztetõ Fórumban minden, a 34. § (2) bekezdése szerinti taglétszámot országosan elérõ érdekképviseleti szerv képviseltetheti magát. Az Érdekegyeztetõ Fórum véleményezési, javaslattételi jogkörrel rendelkezik.

(2) Az Érdekegyeztetõ Fórum testületként mûködik, mûködési rendjét maga állapítja meg.

(3)

V. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE

A szolgálati viszony alanyai

36. § (1) A szolgálati viszony alanya az állam képviseletében a fegyveres szerv, illetve a szolgálatában álló hivatásos állomány tagja.

(2) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogokat - az e törvényben meghatározott kivételekkel - az állományilletékes parancsnok gyakorolja.

(3) Jogszabályban meghatározott rész munkáltatói jogokat az állományilletékes parancsnok alárendeltségébe tartozó parancsnok, kiemelt munkáltatói jogokat a törvény 2. számú melléklete alapján az országos parancsnok és a miniszter gyakorol.

(4) Az országos parancsnok (3) bekezdésben biztosított jogköre nem alkalmazható a hivatásos önkormányzati tûzoltóság állományába tartozó zászlós és tiszthelyettes esetében. A 2. számú mellékletben meghatározott kiemelt munkáltatói jogkört - a miniszternek biztosított jogkörök kivételével - zászlós, tiszthelyettes esetében a hivatásos önkormányzati tûzoltóparancsnok, mint állományilletékes parancsnok és - e törvény rendelkezései szerint - az önkormányzat képviselõ-testülete, a Fõváros esetén a közgyûlés gyakorolja.

A szolgálati viszony létesítésének feltételei

37. § (1) A hivatásos szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján azzal a 18. életévét betöltött, de 35 évesnél nem idõsebb, cselekvõképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkezõ, a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségû (szakképesítésû) magyar állampolgárral létesíthetõ, aki a hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas, elfogadja egyes alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását, és - a külön törvényben meghatározottak szerint - megfelel a nemzetbiztonsági követelményeknek.

(2) Hivatásos szolgálati viszony létesíthetõ azzal a szerzõdéses szolgálati jogviszonyban lévõ személlyel, akinek szolgálati idejébõl már legalább egy év eltelt és megfelel az (1) bekezdésben, valamint a 37/A. § (1) bekezdésében elõírt feltételeknek.

(3) Tiszti kinevezés esetén a miniszter, egyéb esetben az országos parancsnok hozzájárulásával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró indokolt esetben szolgálati viszonyt létesíthet a 47. életévét még be nem töltött személlyel.

(4) A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges, az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és tényeket a jelentkezõnek igazolnia kell.

(5) Ha a szolgálati viszony létesítésének feltétele a nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelés, a hivatásos szolgálatra jelentkezõnek a jelentkezéskor írásban nyilatkoznia kell arról, hogy ezeknek a követelményeknek megfelel, és hozzájárul ahhoz, hogy ezt az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat ellenõrizze. Az ellenõrzéshez való hozzájáruláshoz a külön törvényben meghatározott hozzátartozó nyilatkozatát is csatolni kell.

(6) A fegyveres szerv az (1) és (5) bekezdésben meghatározott adatokat, illetve a feltételeknek való megfelelést a szolgálati viszony fennállása alatt ellenõrizheti.

(7) Amennyiben a hivatásos szolgálati jogviszony áthelyezés alapján olyan személlyel létesül, akinek korábbi szolgálati jogviszonya áthelyezés folytán közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyra változott, a 41. § szerinti próbaidõre, a 45. § szerinti pályázatra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, a jogviszony létesítésére az 52. § elsõ mondatában meghatározott életév betöltéséig kerülhet sor, továbbá ez esetben a 64. § (5) bekezdése alkalmazandó.

37/A. § (1) Nem létesíthetõ szolgálati viszony azzal, aki

a) büntetett elõéletû,

b) a betöltendõ szolgálati beosztás ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

c) büntetõeljárás - a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével - hatálya alatt áll,

d) korábban már rendelkezett hivatásos szolgálati viszonnyal, és az az 53. § f) és g) pontja, illetve 56. § (6) bekezdése alapján szûnt meg.

(2) Azt a tényt, hogy az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn,

a) a szolgálati viszony létesítését megelõzõen a hivatásos állomány tagjaként szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy,

b) a hivatásos állomány tagja - a szolgálati viszony fennállása alatt - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidõn belül a hivatásos állomány tagján kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszûnését követõen haladéktalanul

hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

37/B. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a szolgálati viszony fennállása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a hivatásos állomány tagját annak igazolására, hogy a hivatásos állomány tagjával szemben nem áll fenn a 37/A. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott körülmény.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a hivatásos állomány tagja igazolja, hogy vele szemben - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró által hivatalosan ismert adatokon túl - a 37/A. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn, a fegyveres szerv az igazolás céljából a bûnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a hivatásos állomány tagja részére megtéríti.

(3) A fegyveres szerv a 37/A. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott körülmény fennállásának megállapítása céljából kezeli

a) a hivatásos állomány tagjaként szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy,

b) a hivatásos állomány tagja

azon személyes adatait, amelyeket a bûnügyi nyilvántartó szerv által a 37/A. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott körülmény igazolásának céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(4) A 37/A. § (2) bekezdésében, valamint az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat a fegyveres szerv a szolgálati viszony létesítésérõl meghozott döntés idõpontjáig vagy - szolgálati viszony létesítése és fennállása esetén - a szolgálati viszony megszûnéséig kezeli.

A hivatásos állomány utánpótlása

38. § (1) A hivatásos állomány létszámát - a 37. § (1) bekezdésében, valamint a 37/A. § (1) bekezdésében elõírt feltételek megléte esetén - a katonai és rendvédelmi oktatási intézményekben végzett (szakképesítést szerzett) hallgatók hivatásos állománybavételével, a polgári oktatási intézményekben végzett személyek (szakképesítéssel rendelkezõk), valamint a szerzõdéses állományból hivatásos állományba átvett személyek felvételével kell biztosítani.

(2) A katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények hallgatóinak jogviszonyáról külön törvények rendelkeznek.

A szolgálati viszony létesítése

39. § (1) A szolgálati viszony a hivatásos állományba való felvétellel és annak elfogadásával határozatlan idõre létesül. A hivatásos állományba kinevezett személy esküt, illetve fogadalmat tesz, melyeknek szövegét a törvény 3. számú melléklete tartalmazza.

(2) A hivatásos állományba való felvétellel egyidejûleg a befejezett tanulmányainak megfelelõen a hivatásos állomány pályakezdõ tagját hadnaggyá, zászlóssá vagy õrmesterré kell kinevezni. A tanulmányait kiváló eredménnyel végzett pályakezdõt eggyel magasabb rendfokozatba kell kinevezni.

(3) A hivatásos állománybavételrõl készült kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a szolgálati viszonyra vonatkozó minden lényeges adatot, így különösen a szolgálati viszony kezdetét, a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztását és helyét, rendfokozatát, a besorolási osztályon belüli beosztási kategóriáját, fizetési fokozatát, az eskü, illetve fogadalom letételét és idõpontját, továbbá - próbaidõ kikötésénél - a próbaidõ tartamát és a véglegesítéshez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzését. A kinevezési okmány egy példányát a hivatásos állomány tagjának át kell adni.

40. § (1) A nem katonai vagy rendvédelmi oktatási intézménybõl hivatásos állományba felvett személy rendfokozatát és besorolását beosztásának, életkorának és iskolai végzettségének (szakképesítésének) figyelembevételével kell megállapítani. E rendfokozata és besorolása azonban nem haladhatja meg a vele egykorú és azonos beosztású, de a fegyveres szerv oktatási intézményének elvégzésétõl folyamatosan hivatásos szolgálatot teljesítõk soron történt elõléptetéssel elért rendfokozatát és besorolását.

(2) Az (1) bekezdés szerint hivatásos állományba felvett személy részére a fegyveres szerv jellegének megfelelõ, illetve a beosztásához szükséges tanfolyam elvégzését és vizsga letételét kell elõírni. Ha a tanfolyamot önhibájából nem kezdte meg, vagy azt a meghatározott idõ alatt nem fejezte be, illetõleg a vizsgát nem tette le, a szolgálati viszonya megszûnik.

Próbaidõ

41. § (1) A szolgálati viszony létesítésekor - a katonai és rendvédelmi oktatásban végzettek kivételével - legalább három, de legfeljebb tizenkét hónapig terjedõ próbaidõt kell kikötni. Tizenkét hónap próbaidõt kell kikötni, ha a jelentkezõ nem rendelkezik a beosztáshoz szükséges szakirányú iskolai végzettséggel (szakképesítéssel).

(2) A hivatásos állomány tagját a próbaidõ alatt a fegyveres szerv sajátosságainak megfelelõ képzésben kell részesíteni.

(3) A hivatásos állomány tagja a próbaidõ alatt a jogszabályban meghatározott illetményre és - lakás és lakhatási támogatás kivételével - a szolgálat teljesítéséhez szükséges egyéb ellátásra jogosult.

(4) A próbaidõ alatt a szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti.

(5) Ha a szolgálati viszony a próbaidõ alatt megszûnt, az együtt jár a próbaidõs rendfokozat elvesztésével és a kapott ruházati és felszerelési tárgyak visszaadásának kötelezettségével.

Állományba tartozás és szolgálatteljesítés

42. § (1) A hivatásos állomány tagja annak a fegyveres szervnek az állományába tartozik, amelybe õt a kinevezési okmányban felvették, és szolgálatát is - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - ott teljesíti. Hivatásos szolgálati viszony - a kinevezési okmányban felsorolt - változó szolgálatteljesítési helyen történõ szolgálatteljesítésre is létesíthetõ.

(2) Hivatásos szolgálat a fegyveres szerven kívül a következõ szerveknél teljesíthetõ:

a) a minisztériumban és a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervnél,

b) a felsõoktatási intézménynél,

c) a tudományos intézménynél,

d) a közigazgatási szervnél,

e) a honvédelmi és rendvédelmi célú tevékenységet folytató vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló gazdálkodó szervnél,

f) az egészségügyi intézménynél,

g) a szövetséges fegyveres erõknél,

h) polgári védelmi feladatok ellátása céljából az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalánál,

i) az ügyészségnél,

j) a szervezett bûnözés elleni fellépés céljából gyûjtött adatok gyûjtésének, felhasználásának és ellenõrzésének koordinációjáért felelõs szervnél,

k) az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértõként, az Európai Unió vagy a NATO szervezeteinél nemzetközi együttmûködés keretében vállalt misszió tagjaként, illetve amennyiben az a szolgálat érdekével egybe esik, egyéb nemzetközi szervezetben, valamint

l) a Magyar Köztársaság külpolitikai, gazdasági vagy kulturális érdekeinek képviseletére külföldön létrehozott szervezetnél összekötõként vagy a diplomáciai szolgálat tagjaként

(a továbbiakban együtt: más szerv).

43. § (1) A hivatásos állomány tagja, beleegyezése esetén, - a 43/A. §-ban foglalt kivétellel - az érintett miniszterek és az érdekelt szerv vezetõjének megállapodása alapján határozott vagy határozatlan idõtartamra történõ vezényléssel más szervnél is teljesíthet szolgálatot. A határozott idõre szóló szolgálatteljesítése a beleegyezésével meghosszabbítható. A vezénylést írásban kell rögzíteni.

(2) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagja a más szerv illetékes vezetõjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát. Tevékenységére, munkarendjére, illetményére és illetményjellegû juttatásaira, pihenõidejére, a kártérítésre, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére, illetve viselésére a más szerv munkavállalóira vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy számára a rendfokozati illetménynek megfelelõ mértékû pótlékot, betegség esetén távolléti díjat és az e törvény szerinti jubileumi jutalmat kell fizetni. A vezénylés idõtartama alatt a rendfokozatot és a szolgálati viszonyt érintõ munkáltatói jogokat a miniszter, az egyéb munkáltatói jogokat a vezénylés helye szerinti szerv állományilletékes parancsnoka (vezetõje) gyakorolja.

(3) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagjának elõléptetése, kitüntetése, fegyelmi felelõsségre vonása, szolgálati vagy rokkantsági nyugállományba helyezése - a más szerv vezetõjének javaslatára, illetve egyetértésével -, továbbá ruházati ellátmányának és a (2) bekezdésben nem említett járandóságainak biztosítása az eredeti fegyveres szervnél szolgálatot teljesítõ hivatásos állományúakra vonatkozó szabályok szerint történik.

(4) A más szervnél teljesített szolgálat megszüntetésére az (1) bekezdés szerinti megállapodásban foglaltak alapján, illetve a más szerv vezetõjének kezdeményezésére, valamint a hivatásos állomány tagjának méltányolható kérelme alapján kerülhet sor. A vezénylés megszüntetése esetén a hivatásos állomány tagja részére a fegyveres szerv valamely szervezeti egységénél a végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelõ, de legalább a vezénylést megelõzõ beosztásával azonos szolgálati beosztást kell biztosítani. Amennyiben a hivatásos állomány tagjának ilyen beosztás nem biztosítható - de a vezénylés megszüntetésétõl számított egy éven belül ez lehetõvé válhat - egyetértésével rendelkezési állományba helyezhetõ. Ebben az esetben az érintettet a vezénylést megelõzõ szolgálati beosztásának megfelelõen kell besorolni és részére az adott beosztásból eredõ korábbi pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani.

(5) Ha a hivatásos állomány tagja számára a (4) bekezdés szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, illetve az alacsonyabb beosztást nem fogadja el és rendelkezési állományba helyezésére sem kerül sor, akkor az érintett szolgálati viszonyát az 56. § rendelkezéseinek megfelelõen felmentéssel kell megszüntetni.

43/A. § A hivatásos állomány tagja - a hivatásos szolgálati jogviszonyát nem érintve - az ügyészséghez a legfõbb ügyész kezdeményezésére, az országos parancsnok egyetértésével meghatározott feladat ellátására vezényelhetõ. A hivatásos állomány tagjának ügyészséghez vezénylésére a 43-44. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni.

Rendelkezési állomány

44. § (1) A fegyveres szerv személyi állományába tartozó, de a fegyveres szervnél szolgálati beosztást be nem töltõ személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelõen a fegyveres szerv rendelkezési állományába tartozik:

a) aki szolgálatát más szervnél teljesíti;

b) akinek a beosztása létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt megszûnt, a szolgálat felsõ korhatárának betöltését megelõzõ 1 éven belül, a korhatár betöltéséig, illetve akinek a beosztása a jelzett okok miatt szûnt meg, de más beosztásba tervezett, legfeljebb 1 évig;

c) aki átképzésen vesz részt, a beosztásba helyezéséig;

d) aki felsõoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, a tanulmányai befejezéséig;

e) akinek a részére az oktatási intézményben folytatott tanulmányai befejezése után felkészültségének megfelelõ szolgálati beosztás nem biztosítható, legfeljebb 1 évig;

f) aki egészségi, pszichikai és fizikai állapota miatt eredeti szolgálati beosztását ellátni képtelen, az általa ellátható más beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig;

g) aki szolgálati feladatait önhibáján kívüli okból (pl. gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság miatt) nem tudja ellátni, legfeljebb az ok megszûnéséig;

h) akit függetlenített szakszervezeti tisztségbe választottak, tisztsége betöltéséig;

i) akinek a részére vezetõi beosztásba történt kinevezés visszavonásakor, illetve vezetõi kinevezésrõl történõ lemondás esetén a 245/D. § (2) és (5) bekezdés szerinti beosztás felajánlására nincs lehetõség;

j) akinek a részére a más szervhez vezénylés, illetve berendelés megszüntetését követõen a 43. § (4) bekezdés, illetve a 248. § (4) bekezdés d) pontja szerinti beosztás nem biztosítható, más beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alá esõk jogaira és kötelezettségeire a 43. § rendelkezései irányadók, a b), e) és f) pontja alá tartozók jogai és kötelezettségei azonosak a szolgálati beosztást betöltõk jogaival és kötelezettségeivel, a c)-d) pontja alá tartozók jogait és kötelezettségeit az oktatási intézmény szervezeti és mûködési szabályzata, illetve a tanulmányi szerzõdés határozza meg, a g) pont alá tartozók jogait és kötelezettségeit - beleértve a társadalombiztosítási járulék fizetésének rendjét is - külön jogszabály állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdés h) pontja alattiak jogai és kötelezettségei - a tisztségük ellátására vonatkozók kivételével - azonosak a szolgálati beosztást betöltõkével.

(4)

(5) Az (1) bekezdés b), e) és f) pontja alá tartozó hivatásos állomány tagjának szolgálati feladattal való ideiglenes ellátásáról a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles gondoskodni.

Pályázati rendszer

45. § (1) A magasabb szolgálati beosztáshoz elõírt iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése érdekében, a megfelelõ oktatási intézménybe való felvételhez, továbbá - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével - a regionális, területi, helyi szervek vezetõjének kinevezéséhez pályázatot kell, jogszabályban meghatározott szolgálati beosztások betöltéséhez pályázatot lehet kiírni. A vezetõi kinevezés visszavonására tekintettel felajánlott másik vezetõi beosztás pályázat kiírása nélkül betölthetõ.

(2) A pályázatot a katonai és rendvédelmi oktatási intézmény vezetõje, a megpályázható vezetõi beosztásba való kinevezésre, illetve szolgálati beosztás betöltésére jogosult munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró írja ki.

(3) A pályázati kiírásának a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának határidejét tartalmaznia kell.

(4) A pályázat benyújtásának ténye, illetve a benyújtott pályázat tartalma a pályázat elbírálásában résztvevõkön, valamint a 202. §-ban meghatározott betekintésre jogosultakon kívül, csak a pályázó beleegyezésével közölhetõ harmadik személlyel.

(5) Az (1) bekezdés szerinti vezetõi beosztásba való kinevezésre vonatkozó pályázat értékelésére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró legalább három tagú bizottságot hoz létre.

(6) A pályázat eredményérõl a pályázót a pályázat egyidejû visszaküldésével írásban tájékoztatni kell.

(7) Pályázatra kiírt vezetõi, illetve szolgálati beosztás csak olyan személlyel tölthetõ be, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ez vonatkozik az oktatási intézménybe való felvételre is.

(8) A fegyveres szervek felsõoktatási intézményeinek oktatói és kutatói beosztásaira a hivatásos állomány külön jogszabályban elõírt feltételekkel rendelkezõ tagjai korlátozás nélkül pályázhatnak. A pályázat elnyerése esetén õket a szolgálat érdekében kell a felsõoktatási intézménybe vezényelni.

(9) Pályázatot csak betölthetõ vezetõi, illetve szolgálati beosztásra lehet kiírni.

(10) A fegyveres szervek egészségügyi intézményében - ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik - a vezetõi beosztás kizárólag pályázat útján tölthetõ be.

VI. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSA

A szolgálati viszony módosításának esetei

46. § (1) A szolgálati viszony - e törvényben meghatározott eseteket kivéve - a hivatásos állomány tagja beleegyezésével módosítható.

(2) A módosítás esetei különösen:

a) a magasabb vagy azonos beosztásba kinevezés,

b) az alacsonyabb beosztásba helyezés,

c) a külföldi szolgálatra vezénylés,

d) a más beosztás vagy feladatkör ellátásával való tartós megbízás,

e) a szolgálati viszony szüneteltetése,

f) a más szervhez a 43. § (1) bekezdés szerinti vezénylés,

g) a magasabb iskolai végzettséget (szakképesítést) nyújtó oktatási intézménybe beiskolázás,

h) a más fegyveres szervhez történõ áthelyezés.

Beosztásból felmentés, más beosztásba kinevezés, áthelyezés

47. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében felmenthetõ és magasabb beosztásba kinevezhetõ, az 56. § (3) bekezdés esetét kivéve beleegyezése nélkül a szolgálati beosztásából felmenthetõ, és egyidejûleg azonos vagy annak megfelelõ más beosztásba kinevezhetõ. Azonos, vagy annak megfelelõ más beosztásba való kinevezés kérelemre is történhet.

(2) A hivatásos állomány tagja szolgálati érdekbõl beleegyezése nélkül - a létszámcsökkentés és az átszervezés indokát kivéve - 5 éven belül más beosztásba nem kerülhet áthelyezésre.

47/A. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja eredeti szolgálati beosztására egészségi, pszichikai vagy fizikai okból alkalmatlan, a szolgálat felsõ korhatárának eléréséig a fegyveres szervnél - felajánlható hivatásos szolgálati beosztás hiányában - beleegyezésével nem hivatásos munkakörben is foglalkoztatható. E foglalkoztatás a hivatásos állomány tagjának szolgálati jogviszonyát és elõmenetelét nem érinti.

(2) A hivatásos állomány tagja a részére felajánlott hivatásos szolgálati beosztás, illetve nem hivatásos munkakör elfogadásáról, vagy elutasításáról a felajánlástól számított 5 munkanapon belül köteles írásban nyilatkozni. A nyilatkozat elmulasztását úgy kell tekintetni, mintha a felajánlott hivatásos szolgálati beosztást, illetve nem hivatásos munkakört elutasította volna.

Alacsonyabb beosztásba helyezés

48. § (1) A hivatásos állomány tagja alacsonyabb beosztásba helyezhetõ:

a) létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt;

b) a saját kérelmére;

c) ha minõsítése alapján az általa betöltött szolgálati beosztásra elõírt követelményeknek nem felel meg;

d) fegyelmi fenyítésként.

(2) Az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezéshez az (1) bekezdés c) és d) pontja esetén a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nem szükséges.

Vezénylés

49. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében eredeti szolgálati beosztásában való meghagyása mellett a fegyveres szerv bármely szervezeti egységéhez és bármely helységbe - a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve beleegyezése nélkül - meghatározott szolgálati feladat teljesítésére vezényelhetõ. A hivatásos önkormányzati tûzoltóra e szabály nem vonatkozik.

(2) A más helységbe való vezénylések együttes idõtartama 3 évenként a 6 hónapot nem haladhatja meg. A vezénylés idõtartamának befejezésétõl számított 6 hónapon belül újabb vezénylésre nem kerülhet sor. Méltánylást érdemlõ személyi vagy családi érdekbõl azonban kérelemre e korlátoktól kivételesen el lehet tekinteni.

(3) A rendelkezési állományba nem tartozók iskolai rendszerû oktatása/képzése az oktatás idõtartamára vezényléssel történik. Az e célból történõ vezénylés idõtartama nem számít be a (2) bekezdésben meghatározott idõtartamba.

(4) A nemzetközi szervezetek által békefenntartó (fegyveres vagy egyéb rendészeti) tevékenységre kiírt és a miniszter által támogatott pályázat elnyerése esetén a hivatásos állomány tagját vezényelni kell a külföldi szolgálati tevékenység idõtartamára.

(5) A hivatásos állomány tagját

a) külföldi szolgálatra az ezzel járó sajátos szolgálati kötelezettségeknek, ezek teljesítése feltételeinek és körülményeinek ismertetése után,

b) az Európai Unió intézményeibe nemzeti szakértõként, kormányrendeletben meghatározott jelölési eljárás alapján

a miniszter vezényli.

(6) A hivatásos állomány (5) bekezdés szerint vezényelt tagjának juttatására, többletjuttatására, költségtérítésére, ellátmányára kormányrendelet a szolgálatteljesítés helyének sajátosságaira, továbbá a vezényelt közeli hozzátartozóira tekintettel pénzbeli és természetbeni ellátást állapíthat meg.

(7) A hivatásos állomány tagja megszakítás nélkül legalább három hónapra, de 6 évet meg nem haladó idõtartamra külföldi szolgálatra vezényelhetõ (a továbbiakban: tartós külszolgálat).

Megbízás

50. § (1) Az ideiglenesen megüresedett szolgálati beosztás ellátásával, illetõleg a szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésével, továbbá a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati beosztások ellátására, illetve a helyettesítésre szóló megbízás történhet az eredeti beosztás ellátása mellett vagy az ellátása alóli mentesítéssel, amelynek idõtartama az egy évet nem haladhatja meg. Az egy hónapi idõtartamot meg nem haladó megbízáshoz a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nem szükséges. A szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkörrel való megbízás nem esik a fenti idõkorlátozás alá.

(3) Ha a megbízott személyt az eredeti beosztás ellátása alól mentesítették, részére a megbízással betöltött beosztás szerinti illetmény jár, amely nem lehet kevesebb az eredeti illetményénél.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért az illetményalap 25-100%-áig terjedõ díjazásra jogosult. A szervezetszerû helyettesnek a parancsnoka helyettesítéséért díjazás nem jár.

(5) A (3) bekezdés szerinti illetmény és a (4) bekezdés szerinti díjazás a 30 napot meghaladó megbízás esetén visszamenõleg, a megbízás elsõ napjától jár.

A szolgálati viszony szünetelése

51. § (1) Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos állomány olyan tagjának, akit az országgyûlési képviselõi, európai parlamenti képviselõi, illetve a fõpolgármesteri, polgármesteri - ha a rendõrség vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozik, ezeken felül helyi és kisebbségi önkormányzati képviselõi - választáson jelöltként nyilvántartásba vettek. A szünetelés idõtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétõl a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.

(2) A szünetelés idõtartama alatt a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja (pl. egyenruhát, szolgálati fegyvert nem viselhet, részére illetmény nem folyósítható), az azzal kapcsolatos kötelezettségek õt nem terhelik.

(3) Ha a hivatásos állomány országgyûlési vagy európai parlamenti képviselõ-, fõpolgármester-, illetve polgármesterjelöltként vagy helyi és kisebbségi önkormányzati képviselõként nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtõl visszalépett, vagy õt nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát.

A szolgálati viszony korhatára

52. § A hivatásos szolgálat felsõ korhatára a társadalombiztosítási nyugellátási szabályok szerint a hivatásos állomány tagjára születési éve alapján irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál 5 évvel alacsonyabb életkor betöltése.

VII. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZÛNÉSE

Szolgálati nyugállományba helyezés

52/A. § (1) A szolgálati viszony a szolgálat felsõ korhatárának elérésekor, a szolgálati nyugdíjjogosultságot szerzett hivatásos állományú személy erre irányuló nyilatkozata, vagy a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró erre irányuló döntése alapján, szolgálati nyugállományba helyezéssel szûnik meg.

(2) A szolgálati nyugállományba helyezésre irányuló nyilatkozat, illetve döntés a felsõ korhatár betöltését követõen is elõterjeszthetõ, illetve meghozható. A nyilatkozatot, illetve a döntést a szolgálati nyugállományba helyezés idõpontját megelõzõen legalább 60 nappal kell elõterjeszteni, illetve meghozni.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony megszûnésére irányuló nyilatkozatot nem terjeszt elõ, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a szolgálati viszony megszüntetésérõl nem dönt, úgy a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a társadalombiztosítási nyugellátási szabályok szerint reá születési éve alapján irányadó öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor a törvény erejénél fogva szûnik meg.

A szolgálati viszony megszûnésének egyéb esetei

53. § A szolgálati viszony megszûnik:

a) közös megegyezéssel;

b) lemondással;

c) felmentéssel;

d) közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyba történõ áthelyezéssel;

e) azonnali hatállyal a próbaidõ alatt;

f) a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabásával;

g) büntetõeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetése, lefokozás, a szolgálati viszony keretében betöltött szolgálati beosztás ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektõl eltiltás alkalmazásával;

h) a hivatásos állomány tagja halálával;

i) a törvény erejénél fogva, e törvényben meghatározott esetekben.

Közös megegyezés

54. § A szolgálati viszony - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak és a hivatásos állomány tagjának közös megegyezésével - bármikor megszüntethetõ. A megszüntetést bármelyik fél kezdeményezheti. A megegyezést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a szolgálati viszonyból eredõ, a felek egymás iránti jogait és kötelezettségeit is (megtérítési kötelezettség, lakásbérleti jog alakulása stb.). A jogokban és kötelezettségekben való megegyezés nem feltétele a szolgálati viszony közös megegyezéssel történõ megszüntetésének.

Lemondás

55. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról vagy azzal együtt a rendfokozatáról - a szükségállapot vagy rendkívüli állapot idejét, továbbá az Alkotmány 19/E. §-ában meghatározott idõszakot kivéve - lemondhat.

(2) A lemondási idõ 2 hónap, a felek ennél rövidebb határidõben is megállapodhatnak.

(3) Aki a szolgálati viszonyáról lemondott, a lemondási idõ elteltével elveszti - a szolgálati nyugdíjra, valamint a szolgálati idõ kedvezményes számítására vonatkozó jog kivételével - a hivatásos szolgálat alapján járó, jogszabályban meghatározott jogait.

(4)

Felmentés

56. § (1) A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya - az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - felmentéssel akkor szüntethetõ meg, ha

a) az Országgyûlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetõje, az országos parancsnok vagy - a Kormány által meghatározott létszámhatárig - az önkormányzati képviselõ-testület döntése alapján a fegyveres szervnél létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt további szolgálatára nincs lehetõség;

b) átszervezés következtében szolgálati beosztása megszûnt;

c) szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot és az eredeti beosztásában szolgálati érdekbõl tovább nem foglalkoztatható, a számára felajánlott legalább azonos szintû beosztást pedig nem fogadta el;

d) berendelés, más szervhez vezénylés, illetve nemzetközi szervezetnél végzett tevékenység megszûnése után részére végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelõ beosztás nem biztosítható és rendelkezési állományba sem helyezhetõ.

(2) A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha

a) minõsítése, egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján, illetve - ha ez feltétel - nemzetbiztonsági szempontból beosztásának ellátására, valamint a 258. § (4) bekezdésben meghatározott okból hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált;

b) a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált;

c) a vezetõi kinevezés visszavonását követõen a 245/D. § (2) bekezdése szerinti beosztás nem biztosítható.

(3)

(4) Az (1) bekezdés c) pontja alapján nyugellátásra jogosult a hivatásos állomány tagja, ha rendelkezik a 182. § (1) bekezdésében meghatározott feltétellel.

(5) Ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségi, pszichikai vagy fizikai ok következménye, a fegyveres szerv köteles a hivatásos állomány tagja állapotának, képzettségének, végzettségének és rendfokozatának megfelelõ másik hivatásos szolgálati beosztást, ennek hiányában másik, az állapotának, képzettségének, végzettségének megfelelõ nem hivatásos munkakört felajánlani. A hivatásos állomány tagját akkor lehet felmenteni, ha

a) állapotának megfelelõ betöltetlen beosztás vagy nem hivatásos munkakör a fegyveres szervnél nincs, és rendelkezési állományba sem helyezhetõ,

b) a felajánlott másik, állapotának megfelelõ beosztást vagy nem hivatásos munkakört a hivatásos állomány tagja nem fogadta el, vagy

c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra jogosultságot szerzett.

(6) A hivatásos szolgálatra méltatlan az:

a) akit - a d) pontban meghatározott eseteken kívül - jogerõsen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, kivéve, ha a bíróság katonai fogdában rendelte azt végrehajtani;

b) akit - a d) pontban meghatározott eseteken kívül - a bíróság jogerõsen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt és elõzetesen nem mentesített a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alól;

c) aki szolgálaton kívüli magatartásával a fegyveres szerv mûködéséhez szükséges közbizalom fenntartását súlyosan veszélyezteti;

d) akivel szemben a bíróság - katonai bûntett kivételével - szolgálati viszony keretében vagy annak felhasználásával, 2009. december 31-ét követõen elkövetett bûntett miatt jogerõsen büntetést szabott ki, és a szolgálati viszonya az a)-c) pontban, valamint az 53. § g) pontban foglaltak alapján nem szûnt meg.

(7) A miniszter a (6) bekezdés a) és b) pontja esetén a méltatlanság megállapításától eltekinthet. A (6) bekezdés a) pontja esetén erre csak akkor kerülhet sor, ha a szabadságvesztés mértéke az 1 évet nem haladja meg.

(8) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felmentést köteles megindokolni. Ebbõl világosan ki kell tûnnie, hogy a felmentés indoka valós és okszerû.

57. § (1) Felmentés esetén a felmentési idõ legalább két hónap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. A hivatásos állomány tagja írásbeli kérelme alapján a felek ennél rövidebb idõtartamban is megállapodhatnak.

(2) A két hónapos felmentési idõ a szolgálati viszonyban töltött

a) öt év után egy hónappal;

b) tíz év után két hónappal;

c) tizenöt év után három hónappal;

d) húsz év után négy hónappal;

e) huszonöt év után öt hónappal;

f) harminc év után hat hónappal

meghosszabbodik.

(3) Amennyiben a felmentés oka a minõsítése alapján hivatásos szolgálatra való alkalmatlanság, a felmentési idõ - a hivatásos szolgálati viszonyban töltött idõre tekintet nélkül - harminc nap.

(4) A hivatásos szolgálatra méltatlanná vált vagy nemzetbiztonsági szempontból neki felróható, illetve a 258. § (4) bekezdésében meghatározott okból beosztásának ellátására alkalmatlanná vált személy szolgálati viszonyát felmentési idõ nélkül kell megszüntetni.

(5) A felmentés idõtartamának felére a hivatásos állomány tagját a szolgálati kötelezettség teljesítése alól mentesíteni kell. Indokolt esetben a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagját a teljes felmentési idõre mentesítheti a szolgálati kötelezettség teljesítése alól.

(6)

(7) A felmentési idõ szempontjából a szolgálati jogviszonyban töltött idõt a szolgálati jogviszony létesítésének idõpontjától függõen a 326. § (1) bekezdés, illetve a 326. § (2) bekezdés és a 328. § (1) és (4) bekezdése szabályainak alkalmazásával kell számítani.

58. § (1) Nem szüntethetõ meg a szolgálati viszony felmentéssel az alábbiakban meghatározott idõtartam és az azt követõ 30 nap alatt:

a) a betegség és az egészségügyi szabadság, valamint az egészségi okból megkezdett orvosbizottsági alkalmassági felülvizsgálat ideje;

b) a beteg gyermek ápolásának ideje vagy ilyen célból, illetõleg a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott illetmény nélküli szabadság;

c) a terhesség ideje, a szülést követõ 3 hónap, illetõleg a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljára kapott illetmény nélküli szabadság;

d) a házastárs tartós külföldi kiküldetése miatt kapott illetmény nélküli szabadság.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a hivatásos állomány szolgálati vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult, a szolgálatra méltatlanná vagy a 258. § (4) bekezdés alapján alkalmatlanná vált tagja szolgálati viszonyának a megszüntetésére.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem fennállása szempontjából a felmentés közlésének idõpontja az irányadó.

58/A. § Nem szüntethetõ meg a szolgálat felsõ korhatárát megelõzõ 5 évben a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya az 56. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján felmentéssel, ha szolgálati nyugdíjra még nem jogosult.

A szolgálati viszony megszûnése a törvény erejénél fogva

59. § (1) A törvény erejénél fogva szûnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya

a) a társadalombiztosítási szabályok szerint reá születési éve alapján irányadó öregségi nyugdíjkorhatár elérése;

b) a képzési kötelezettség teljesítésének elmulasztása [40. § (2) bekezdése, 259. § (1) bekezdése, 336. § (2) bekezdése];

c) országgyûlési vagy európai parlamenti képviselõvé, fõpolgármesterré, fõpolgármester-helyettessé, megyei közgyûlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré, valamint a rendõrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó esetén, az elõbbieken kívül még társadalmi megbízatású polgármesterré, alpolgármesterré, helyi és kisebbségi önkormányzati képviselõvé történt megválasztás;

d) az összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása [66. § (2) bekezdése];

e) állami vezetõvé történt kinevezése, megválasztása;

f) ha a hivatásos állomány tagja nem bizonyítja, hogy a 37/A. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt igazolási kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az igazolási kötelezettség ismételt szabályszerû felhívást követõ elmulasztása

miatt.

(2) A szolgálati viszony a törvény erejénél fogva azon a napon szûnik meg, amikor a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a törvényi feltétel beálltát megállapította.

Közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyba történõ áthelyezés

59/A. § (1) A hivatásos állomány tagja és a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró, illetve munkáltatói jogkört gyakorló elöljárók, vagy a hivatásos állomány tagja és a fegyveres szerv, valamint másik fegyveres szerv, vagy a közszolgálati, illetve a közalkalmazotti jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szerv megállapodhatnak a hivatásos állomány tagjának közszolgálati, vagy közalkalmazotti jogviszonyba történõ áthelyezésében.

(2) Az (1) bekezdés alapján létrejövõ közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyra a köztisztviselõk jogállásáról szóló, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló jogszabályi rendelkezések alkalmazandók.

(3)

Más fegyveres szervhez történõ áthelyezés

60. § (1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén - az érintett miniszterek által meghatározott feltételek mellett - rendfokozatának megtartásával más fegyveres szervhez áthelyezhetõ, illetve onnan átvehetõ.

(2) A hivatásos állomány áthelyezett tagjának a szolgálati viszonyát folyamatosnak kell tekinteni.

Áthelyezés a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség között

60/A. § (1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén - az érintett miniszterek döntése alapján - a Magyar Honvédség állományába áthelyezhetõ, illetve a Magyar Honvédség állományának tagja a fegyveres szervek hivatásos állományába átvehetõ.

(2) Áthelyezés esetén a szolgálati viszonyt folyamatosnak kell tekinteni.

Eljárás a szolgálati viszony megszûnése esetén

61. § (1) A szolgálati viszony megszûnésekor, a szolgálatteljesítés utolsó napján a hivatásos állomány tagja részére ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, és ki kell adni a szolgálati viszonyra vonatkozó igazolást.

(2) Az (1) bekezdésben említett igazolás tartalmazza a hivatásos állomány tagjának:

a) a szolgálati viszonya megszûnésének jogcímét;

b) a fegyveres szervnél szolgálati viszonyban töltött idejét;

c) az illetményébõl határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozását és ennek jogosultját, illetõleg azt, hogy ilyen tartozása nincs;

d) a szolgálati viszony megszûnésének évében igénybe vett szabadsága idõtartamát;

e) a szolgálati nyugellátásra való jogosultság megszerzésére és folyósítására vonatkozó, a 182. § szerinti rendelkezést;

f) a kifizetésre került végkielégítés összegét.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat értelemszerûen alkalmazni kell a 43. § szerinti vezénylés, az 59/A. § alapján fegyveres szerven belül történõ áthelyezés, valamint a 60. § és a 60/A. § szerinti áthelyezés esetén is.

61/A. § (1) Ha a szolgálati viszony az 53. § alapján szûnik meg, a hivatásos állomány tagját - amennyiben a 182. §-ban foglaltak szerint szolgálati nyugdíjra jogosult - szolgálati nyugállományba kell helyezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati nyugállományba helyezéskor a 182. §-ban foglaltak szerint kell rendelkezni a szolgálati nyugdíj folyósításáról.

Megtérítési kötelezettség

62. § (1) Ha a szolgálati viszony méltatlanság miatt, továbbá az 53. § b), f)-g) vagy az 59. § (1) bekezdésének b), d) és f) pontja alapján az oktatási intézményben kötelezõ tanulmányi idõnél rövidebb idõ alatt szûnt meg, a tanulmányokhoz nyújtott támogatások közül a hivatásos állomány volt tagja köteles megtéríteni a pénzbeli juttatásokat, a természetbeni élelmezés értékét, valamint a megállapított, de meg nem fizetett tandíjnak azt a hányadát, amelyet a felsõoktatási intézményben a szociális és tanulmányi kedvezmények mellett is meg kellett volna fizetni. Ez a kötelezettség terheli a hivatásos állomány tagját akkor is, ha a próbaidõ alatt szûnik meg a szolgálati viszonya.

(2) Amennyiben a hivatásos állomány tagja a tanulmányi szerzõdésben meghatározott kötelezõ szolgálati idõtartamnak egy részét nem töltötte hivatásos szolgálatban, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos.

(3) Nem kell megtéríteni azt az összeget, amely a tanulmányi idõnek a sorkatonai szolgálati idõként beszámított tartamára esik.

(4) A hivatásos állomány tagja köteles teljes mértékben megtéríteni a 74. § szerint megkötött tanulmányi szerzõdés alapján részére kifizetett tanulmányi támogatás összegét, ha a szolgálati viszonya a szerzõdésben meghatározott idõ elõtt az (1) bekezdésben felsorolt okból szûnt meg.

Végkielégítés

63. § (1) A hivatásos állomány tagját felmentése, valamint a 197. § (4) bekezdésének alkalmazása esetén - a (6) bekezdésben felsorolt kivételekkel - a felmentési idõre járó átlagkeresetén túl végkielégítés illeti meg.

(2) A végkielégítés összege, ha a hivatásos állomány felmentett tagja szolgálati viszonyban töltött ideje legalább

a) három év: egy havi,

b) öt év: két havi,

c) nyolc év: három havi,

d) tíz év: négy havi,

e) tizenhárom év: öt havi,

f) tizenhat év: hat havi,

g) húsz év: nyolc havi

távolléti díjnak megfelelõ összeg.

(3) A 64. § (1) bekezdése alapján a hivatásos szolgálatba visszavett személy szolgálati viszonyának felmentéssel történõ megszûnésekor a végkielégítés alapjául a korábbi végkielégítést követõen szolgálati viszonyban töltött idõt lehet figyelembe venni.

(4) A végkielégítés összegének felére jogosult a hivatásos állomány tagja, ha azért mentették fel, mert az 56. § (5) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezéshez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos (hozzátartozó elhelyezkedési, iskoláztatási, gondozási lehetetlensége, lakhatási feltételek nehézségei miatti, stb.) indokkal tagadta meg.

(5) A hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlõ részletekben jogosult, részére a végkielégítést a felmentési idõ utolsó napján kell kifizetni.

(6) Végkielégítésre nem jogosult a hivatásos állomány tagja, ha

a) a szolgálati viszony megszûnésekor nyugellátásra jogosult;

b) alkalmatlansága miatt mentették fel, kivéve azt, aki egészségi, pszichikai és fizikai alkalmatlanság miatt került felmentésre és nyugdíjjogosultságot nem szerzett;

c) a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált.

(7) Ha a hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidõs jogviszonyt létesít,

a) ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,

b) a felmentési idõbõl hátralevõ idõ tekintetében átlagkeresetre nem jogosult,

c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló idõszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.

A hivatásos állományba való visszavétel

64. § (1) Akinek szolgálati viszonyát az 53. § a) pontja, vagy az 56. § (1) bekezdés a)-d) pontja, vagy az 56. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt, illetve az 56. § (2) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel szüntették meg, a szolgálat érdekében, kérelmére - amennyiben a hivatásos állomány tagjára vonatkozó felsõ korhatár eléréséig a szolgálati nyugdíjjogosultság 182. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek szerint megszerezhetõ - hivatásos állományba visszavehetõ, ha egyébként megfelel a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek. A visszavétel során próbaidõ köthetõ ki, legfeljebb 6 hónap idõtartamra, ha a szolgálati viszony megszûnése és a visszavételre irányuló kérelem benyújtása között legalább egy év eltelt. A visszavételre legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor.

(2) Akinek a szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja alapján szûnt meg, mandátumának lejártát, illetve állami vezetõi megbízatásából eredõ hatáskörei gyakorlásának megszûnését követõen - 30 napon belül elõterjesztett kérelmére - a hivatásos állományba vissza kell venni.

(3) Akinek a rokkantságát a felülvizsgálat során megszüntették, a hivatásos állományba akkor vehetõ vissza, ha egyébként megfelel a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek.

(4) Akinek a rokkantságát a szolgálattal összefüggõ baleset, betegség miatt állapították meg, és a rokkantságát megszüntették, a hivatásos állományba visszavehetõ, ha az egészségi állapotának megfelelõ beosztás részére biztosítható.

(5) A hivatásos állomány nyugállományba helyezett tagja - az (1)-(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén is - csak akkor vehetõ vissza hivatásos állományba, ha a szolgálati nyugellátásának folyósítását a hivatásos szolgálat idejére szünetelteti.

(6) Visszavétel esetén a hivatásos állomány tagja legfeljebb olyan rendfokozatba léptethetõ elõ, mint amilyen rendfokozatot folyamatos szolgálatteljesítés esetén soron történõ elõléptetéssel elérhetett volna.

Összeférhetetlenség

65. § (1) A hivatásos állomány tagja nem tölthet be olyan szolgálati beosztást

a) amelyben - a miniszter által meghatározott kivétellel - közeli hozzátartozójával közvetlen szolgálati elöljárói-alárendelti viszonyba kerül,

b) amelynek révén - az állományilletékes parancsnok engedélye nélkül - olyan gazdálkodó szervezettel kerül elszámolási viszonyba, amelyben közeli hozzátartozójának tulajdoni hányada meghatározó, vagy a hozzátartozó az elszámolási viszonyra befolyással bíró tisztséget (munkakört) lát el.

(2) A hivatásos állomány tagja csak engedéllyel létesíthet olyan munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, amely a hivatásos szolgálattal, illetve a szolgálati beosztással nem összeférhetetlen. Vezetõ beosztású személy - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt nem létesíthet.

(3) A hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni a szolgálati idõn kívüli

a) sporttal vagy ismeretterjesztéssel összefüggõ munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését,

b) gazdasági társaságban - munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nem minõsülõ - személyes közremûködési kötelezettséggel járó tagsági, felügyelõ bizottsági tagsági vagy a gazdasági társaságban vezetõ tisztségviselõi viszony létesítését, továbbá a gazdasági társaságban vagyonával közvetlenül érdekeltté válását, ide nem értve a nem meghatározó arányú részvényt és kisebbségi üzletrésztulajdont.

(4) Nem kell engedélyeztetni a szolgálati idõn kívül végzett tudományos, oktatói, mûvészeti, lektori, szerkesztõi, valamint a jogi oltalom alá esõ szellemi tevékenység folytatását.

(5) Nem adható engedély, ha a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony, a társadalmi szervezetben való részvétel vagy tisztségviselés ellentétes a fegyveres szerv feladataival, vagy a szolgálat kötelességszerû, pártatlan és befolyástól mentes ellátását, illetve a fegyveres szerv tekintélyét veszélyezteti.

(6) A hivatásos állomány tagja az 59. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tisztséget nem tölthet be.

66. § (1) A hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merült fel, illetve, ha szolgálati viszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe került. Az állományilletékes parancsnok köteles - a 65. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetet kivéve - felszólítani a hivatásos állomány tagját az összeférhetetlenség megszüntetésére, illetve köteles a szükséges intézkedést megtenni az összeférhetetlenség kizárására.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított 30 napon belül nem szüntette meg, szolgálati viszonya megszûnik.

VIII. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY TARTALMA

A szolgálat teljesítésére vonatkozó szabályok

67. § A szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles:

a) a hivatásos állomány tagja feladatait a munkaköri leírásban rögzíteni, õt a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni, részére az egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés feltételeit biztosítani;

b) a szolgálati feladatok ellátását úgy megszervezni, hogy a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból eredõ jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja;

c) a feladatok elvégzéséhez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, a szolgálatteljesítéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani.

68. § (1) A hivatásos állomány tagja köteles:

a) az elõírt helyen és idõben, szolgálatképes állapotban megjelenni és feladatát teljesíteni, illetve e célból rendelkezésre állni;

b) a szolgálati feladatait a törvényes elõírásoknak, a parancsoknak és intézkedéseknek megfelelõen - szükség esetén a veszély vállalásával -, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végrehajtani;

c) a munkatársaival együttmûködni, a munkáját úgy végezni és általában olyan magatartást tanúsítani, hogy az - kivéve, ha ez a feladat végrehajtásával elkerülhetetlenül együtt jár - más egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi károsodását ne idézze elõ;

d) a számára meghatározott iskolai rendszerû vagy iskolai rendszeren kívüli oktatásban, képzésben részt venni, és az elõírt vizsgákat letenni;

e) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek eleget tenni, és az ezek ellenõrzése érdekében szükséges, a miniszter által meghatározott felméréseknek, szûréseknek és vizsgálatoknak magát alávetni, egészségének megóvása, illetõleg gyógyulása érdekében elõírt orvosi utasításokat betartani;

f) a külön jogszabályban foglalt esetben kötelezõ védõoltásnak magát - az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 58. § (1)-(3) bekezdésében foglalt korlátozásokkal - alávetni;

g) szolgálaton kívül is a hivatásos állomány tagjához és beosztásához méltó magatartást tanúsítani.

(2) A hivatásos állomány tagja köteles megtartani a minõsített adatot, valamint az adatok védelmére vonatkozó szabályokat.

(3) A hivatásos állomány tagja a szolgálati feladathoz kapcsolódó nyilvános szerepléséért tiszteletdíjat nem fogadhat el.

(4) A miniszter rendeletben határozza meg azokat a fertõzõ betegségeket, amelyek esetében a szolgálati beosztáshoz, illetve egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan - így különösen a külföldi szolgálat végrehajtása során - a hivatásos állomány tagjának vagy egyes csoportjainak egészségét és biztonságát veszélyeztetõ biológiai kóroki tényezõ kockázatának elkerülése érdekében kötelezõ védõoltás elrendelésének van helye. A kötelezõ védõoltást a fegyveres szerv egészségügyi szakfeladatainak ellátásáért felelõs vezetõ fõorvos javaslatára az országos parancsnok rendeli el. Az országos parancsnok által elrendelt kötelezõ védõoltás alól az Eütv. 58. § (3) bekezdése szerinti mentesítést a hivatásos állomány védõoltásra kötelezett tagja, törvényes képviselõje, illetve kezelõorvosa a fegyveres szerv egészségügyi szakfeladatainak ellátásáért felelõs fõorvosnál kezdeményezheti.

69. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálatteljesítése során köteles végrehajtani az elöljáró parancsát, a felettes rendelkezését, kivéve, ha azzal bûncselekményt követne el.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kivétellel a hivatásos állomány tagja a jogszabálysértõ parancs, rendelkezés végrehajtását nem tagadhatja meg. Ha azonban annak jogellenessége felismerhetõ számára, arra haladéktalanul köteles az elöljáró figyelmét felhívni. Ha az elöljáró a parancsát, a felettes a rendelkezését ennek ellenére fenntartja, azt kérelemre írásba kell foglalnia. A jogszabálysértõ parancs, rendelkezés végrehajtásáért kizárólag az azt kiadó felel.

70. § (1) Mentesül a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól:

a) az állampolgári kötelezettségének teljesítése alatt;

b) a közeli hozzátartozója halálakor, esetenként legalább 2 munkanapra;

c) a kötelezõ orvosi vizsgálat - ideértve a terhességgel összefüggõ orvosi vizsgálatot is - teljes idõtartamára;

d) a véradás miatt távol töltött teljes - a szolgálati helyen kívül szervezett véradás esetén legalább 4 óra - idõtartamra;

e) az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárással összefüggõ vizsgálat idõtartamára;

f) tanúzási kötelezettség teljesítése esetén a megjelenéshez és a kötelezettség teljesítéséhez szükséges idõtartamra;

g) ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a szolgálati helyén megjelenni;

h) a szolgálati viszonyra vonatkozó szabály vagy engedély alapján.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a hivatásos állomány tagja a távollét idejére távolléti díjra jogosult.

Az elõmenetel feltételei

71. § (1) A hivatásos állomány tagjának a hivatásos pályán belátható, tervszerû elõmeneteli lehetõséget kell biztosítani a magasabb szolgálati beosztás, besorolás és rendfokozat eléréséhez, illetve az azokhoz szükséges feltételek megszerzéséhez.

(2) Az elõmenetel feltétele:

a) a magasabb beosztáshoz, besoroláshoz, illetve rendfokozathoz meghatározott iskolai végzettség (szakképesítés);

b) a magasabb beosztás ellátásához szükséges gyakorlati tapasztalat, illetõleg vezetõi készség;

c) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság;

d) a pályázat útján betölthetõ beosztás esetén pályázat benyújtása.

(3) Az elõmenetelhez szükséges iskolai végzettségi (szakképesítési) feltételek megszerzésére (oktatási intézményi beiskolázásra) kiírt pályázatnál a hivatásos állomány tagja esélyegyenlõségen alapuló részvételét biztosítani kell.

Iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények

72. § A tiszti rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez egyetemi vagy fõiskolai, a zászlósi és tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez pedig középiskolai végzettség szükséges. Jogszabályban meghatározott tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztásoknál szakiskolai végzettség esetén a középiskolai végzettségtõl el lehet tekinteni.

72/A. § A miniszter állapítja meg azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek betöltéséhez a 72. §-ban meghatározott iskolai végzettségen túl további iskolai végzettség, szakképesítés vagy szaktanfolyam szükséges.

73. § (1) A magasabb beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzését hazai vagy külföldi katonai, rendvédelmi, illetõleg polgári felsõoktatási és középfokú oktatási intézményben, iskolarendszerû vagy iskolarendszeren kívüli oktatás/képzés keretében kell biztosítani. A beiskolázásra pályázat útján kerül sor. Emellett lehetõséget kell adni a hivatásos állomány tagjának a szolgálati érdek sérelmével nem járó, saját elhatározáson alapuló egyéni továbbtanulásra is.

(2) A hivatásos állomány tagját szakmai ismereteinek fejlesztése céljából szakmai továbbképzésben, illetve átképzésben kell részesíteni, amelyre az állományilletékes parancsnok jelöli ki a résztvevõket.

74. § (1) Szolgálati érdekbõl polgári oktatási intézményben vagy iskolarendszeren kívüli oktatás vagy képzés folytatása céljából a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagjával tanulmányi szerzõdést köthet. Nem köthetõ tanulmányi szerzõdés, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagját kötelezte. A tanulmányi szerzõdést, illetve a kötelezést - a lényegi tartalmi elemek (képzés tárgya, idõtartama, helye, teljesítés módja, határideje, költségek viselése, kötelezettségek) rögzítésével - írásba kell foglalni.

(2) A tanulmányi szerzõdésben meg kell határozni a hivatásos állomány tagját megilletõ támogatás formáját és mértékét, a tanulmányok befejezése után a fegyveres szervnél kötelezõen szolgálati viszonyban eltöltendõ idõ tartamát, továbbá a tanulmányi támogatás pénzben kiszámított összegére vonatkozó megtérítési kötelezettségét, ha a hivatásos állomány tagja a tanulmányait nem fejezi be, vagy a szerzõdésben vállalt hivatásos szolgálati idõt önhibából nem tölti le.

Egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság

75. § (1) A hivatásos állomány tagjának meg kell felelnie a miniszter által meghatározott, a beosztásának és életkorának megfelelõ egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek. Az alkalmasság elérésének és szintentartásának feltételeit a fegyveres szerv biztosítja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott alkalmassági feltételeket az érintettek tudomására kell hozni, és az alkalmasságot rendszeresen ellenõrizni kell.

(3) A hivatásos állomány tagja kizárólag olyan vizsgálatra kötelezhetõ, amelyet az alkalmassági követelményeknek való megfelelés megállapítása érdekében jogszabály, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában az állami irányítás egyéb jogi eszköze elõír, és amelyet a vizsgálatot végzõ orvos, illetve pszichológus szakmailag indokoltnak tart.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja az elõírt követelményeknek nem felel meg, határidõ kitûzésével az ellenõrzést meg kell ismételni.

(5) Ha a hivatásos állomány tagja a megismételt ellenõrzésen sem felelt meg a követelményeknek, az 56. § (5) bekezdése szerint kell eljárni.

75/A. § (1) Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célja

a) az alkalmasság felmérése és a hivatásos állomány tagja alkalmasságának minõsítése,

b) a szolgálati viszony létesítéséhez, fenntartásához, módosításához, megszüntetéséhez, továbbá a rendelkezési állományba helyezéshez az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételek fennállásának megállapítása.

(2) Az adatok köre az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó,

a) az alkalmasság felméréséhez és az alkalmassági minõsítéshez felhasznált egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó, illetve

b) az alkalmasság minõsítését tartalmazó

adat.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichikai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi dokumentációját az alkalmasság megállapításában résztvevõ orvos és pszichológus, valamint orvosi bizottság kezelheti, illetve kizárólag részére továbbítható. Az (1) bekezdésben meghatározott célból a fizikai alkalmasságra vonatkozó adatokat a felmérésben közremûködõ, illetve az orvosi bizottság kezelheti.

(4) Az állományilletékes parancsnok és a személyügyi szerv részére kizárólag a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adat továbbítható. Ha az alkalmassági vizsgálatot az állományilletékes parancsnok kezdeményezi, akkor az alkalmassági vizsgálat megindulása elõtt tudomására jutott egészségügyi adatot is jogosult kezelni, és az egészségügyi adatot az eljárásban résztvevõ orvos és pszichológus, valamint orvosi bizottság részére továbbíthatja.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott adat szolgálati viszonnyal összefüggõ jogvitában, illetve büntetõügyben az eljáró bíróság, valamint nyomozó hatóság részére, megkeresésére, továbbá a szolgálati jogviszonnyal összefüggõ jogvitában vagy büntetõeljárásban hivatalból - a tényállás tisztázásához szükséges mértékig - továbbítható.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó vizsgálati adat, valamint a (4) bekezdés szerinti egészségügyi adat a szolgálati viszony létesítését célzó alkalmassági vizsgálatot, illetve a szolgálati viszony megszûnését követõ 5. év december 31-ig kezelhetõ.

Elõmenetel a beosztásban

76. § (1) Szolgálati érdekbõl magasabb betölthetõ szolgálati beosztásba kell kinevezni a hivatásos állomány tagját, ha a beosztáshoz elõírt iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) rendelkezik, egészségügyi elbírálás alapján a beosztás betöltésére alkalmas minõsítése van, a fizikai alkalmassági követelményeknek megfelel és a korábbi beosztásaiban nyújtott elméleti és gyakorlati teljesítmények alapján a magasabb beosztás betöltésére alkalmas, pályázat útján betölthetõ beosztás esetén a pályázaton sikeresen részt vett.

(2) A hivatásos állomány tagjainak magasabb beosztásba történõ kinevezésével biztosítani kell a fegyveres szerveknél a parancsnoki (vezetõi) váltások tervszerûségét, valamint - a rendkívül indokolt eseteket kivéve - a vezetési szintek szerinti fokozatos elõrehaladást.

Elõmenetel a rendfokozatban

77. § A rendfokozatban való elõmenetel a magasabb rendfokozatba történõ elõléptetéssel és kinevezéssel valósul meg. A hivatásos állomány tagja elõléptethetõ

a) soron,

b) soron kívül,

c) a 81. §-ban meghatározott egyéb okból.

Soron történõ elõléptetés

78. § (1) A soron következõ rendfokozatba elõ kell léptetni a hivatásos állomány tagját, ha megfelel az alábbi együttes feltételeknek:

a) a soron következõ rendfokozatra elõírt iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) rendelkezik;

b) az elõléptetését a beosztásához rendszeresített rendfokozat lehetõvé teszi;

c) a rendfokozatára megállapított várakozási ideje letelt.

(2) A várakozási idõt a rendfokozatba kinevezésrõl, illetve az elõléptetésrõl szóló okmányban meghatározott naptól kell számítani. A várakozási idõbe az 1 évet meghaladó illetmény nélküli szabadság idõtartama - a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadságot kivéve - nem számít bele.

79. § (1) Nem léptethetõ elõ a hivatásos állomány tagja

a) a rendfokozatot érintõ fegyelmi büntetés, vagy bírósági ítélet végrehajtásának tartama alatt,

b) ha ellene büntetõ, vagy fegyelmi eljárás van folyamatban.

(2) Ha a hivatásos állomány tagját az (1) bekezdés b) pontja miatt nem léptették elõ és az eljárás nem végzõdött rendfokozatot érintõ büntetés kiszabásával, az eljárás jogerõs befejezésekor a várakozási idõ leteltének napjával elõ kell léptetni.

Soron kívüli elõléptetés

80. § (1) A hivatásos állomány tagja soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba elõléptethetõ, ha ezt a beosztásához rendszeresített rendfokozat lehetõvé teszi, a magasabb rendfokozathoz szükséges iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) és kiemelkedõ minõsítéssel rendelkezik, és a meglévõ rendfokozatában eltöltendõ várakozási idõnek legalább a fele eltelt.

(2) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nélkül is soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba elõléptetheti a hivatásos állomány tagját, ha a szolgálat teljesítésében kimagasló helytállást tanúsított.

(3) A hivatásos állomány tagját a soron következõ rendfokozatba elõ lehet léptetni

a) állományilletékes parancsnoki (vezetõi) beosztásba kinevezésekor, ha a viselt rendfokozata alacsonyabb a beosztáshoz rendszeresített rendfokozatnál;

b) magasabb beosztásba kinevezésekor, ha a viselt rendfokozata a rendszeresített rendfokozatnál legalább kettõvel alacsonyabb.

(4)

Az elõléptetés egyéb esetei

81. § (1) A nyugállományba helyezéssel egyidejûleg eggyel magasabb rendfokozatba lehet elõléptetni a hivatásos állomány tagját, ha a nyugállományba helyezésére a hivatásos szolgálat felsõ korhatárának elérésével vagy azt követõen, illetõleg 20 évi szolgálat után szolgálati kötelmekkel összefüggõ rokkantság miatt került sor, és szolgálati feladatait kiemelkedõ eredményességgel látta el.

(2) Eggyel magasabb rendfokozatba kell elõléptetni, kinevezni a hõsi halottá nyilvánított tisztet, fõtisztet és tábornokot. A hõsi halottá nyilvánított, tisztnél alacsonyabb rendfokozatú személyt hadnagyi rendfokozatba kell kinevezni.

A hivatásos állomány tagjának minõsítése

82. § (1) A hivatásos állomány tiszti, fõtiszti és tábornoki rendfokozatú tagját - a nyugdíjkorhatár elérését megelõzõ 5 év kivételével - magasabb beosztásba történõ kinevezése, besorolása elõtt, továbbá szakmai alkalmatlanságának felmerülése esetén, a próbaidõ megszûnése után, a véglegesítéskor, a szolgálati viszony meghosszabbításakor, illetve, ha azt fontos okból maga kérte, de legalább 5 évenként az állományilletékes parancsnok minõsíti. Egyéb esetekben szolgálati jellemzést kell készíteni.

(2) A hivatásos állomány tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatú tagjairól minden esetben szolgálati jellemzést kell készíteni, melynek tartalmát és készítésének eseteit külön jogszabály állapítja meg.

(3) A minõsítés és a szolgálati jellemzés célja a hivatásos állomány tagja szolgálati teljesítményének megítélése, a teljesítményt befolyásoló ismeretek, képességek, személyiségjegyek értékelése, továbbá az elõmenetelének elõsegítése.

(4) A minõsítés kötelezõ elemeit a törvény 4. számú mellékletében foglalt minõsítési lap tartalmazza. A minõsítésben csak kellõen alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek. A minõsített alkalmasságának megítélését indokolni kell.

83. § (1) A hivatásos állomány tagja kérésére az állományilletékes parancsnok köteles lehetõvé tenni, hogy a szervezeti egységnél mûködõ érdekképviseleti szerv vagy tisztségviselõje a minõsítésben foglalt megállapításokra észrevételt tegyen.

(2) A minõsítést ismertetni kell a hivatásos állomány tagjával, aki arra írásban észrevételt tehet, és az ismertetés megtörténtét aláírásával igazolja.

(3) A hivatásos állomány tagja a minõsítés valótlan vagy személyiségi jogát sértõ megállapítása ellen a bírósághoz fordulhat.

Szolgálatteljesítési idõ

84. § (1) A szolgálatteljesítési idõ heti 40 óra.

(2) A részben vagy egészben készenléti jellegû beosztásokban az (1) bekezdésben meghatározottnál hosszabb, de heti 48 órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idõ állapítható meg.

(3) A szolgálatteljesítési idõ - a heti szolgálatteljesítési idõ figyelembevételével - több heti, de legfeljebb négyhavi keretben is meghatározható.

(4) A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett, valamint a készenléti jellegû beosztásokban a szolgálatteljesítési idõt a (2) bekezdésben meghatározott heti szolgálatteljesítési idõtartam figyelembevételével legfeljebb hathavi keretben is meg lehet határozni.

84/A. § (1) A hivatásos állomány 84. § szerinti szolgálatteljesítési idõben foglalkoztatott tagjának írásbeli kérelmére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a kinevezésben

a) heti húsz óra,

b) készenléti jellegû munkakörben a kinevezés szerinti munkaidõ mértéke legalább felének megfelelõ tartamú

rész-szolgálatteljesítési idõt engedélyez, ha a hivatásos állomány tagja a kérelem benyújtásakor a 96. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti illetmény nélküli szabadságot vesz igénybe, és az eredeti beosztása - a beosztás jellegébõl fakadóan - rész-szolgálatteljesítési idõben is ellátható.

(2) Ha a hivatásos állomány tagjának eredeti beosztása rész-szolgálatteljesítési idõben nem látható el, a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró az eredeti beosztástól eltérõ beosztást ajánl fel. Ha a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró az eredeti beosztástól eltérõ beosztást nem tud felajánlani, azt írásban köteles indokolni.

(3) A hivatásos állomány tagjának az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott heti húsz óra rész-szolgálatteljesítési idõ egyenlõtlen beosztására vonatkozó kérelmét a munkáltatói jogkör gyakorlója csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az szolgálati érdeket sértene, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A kérelem megtagadását a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles megindokolni.

(4) A rész-szolgálatteljesítési idõ - annak engedélyezése esetén -

a) az illetmény nélküli szabadság megszûnését követõ naptól,

b) ha a hivatásos állomány tagjának a 97. § (3) bekezdése alapján ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követõ naptól

hatályos. A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérõ megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását az illetmény nélküli szabadság lejártát követõ elsõ munkanapon meg kell kezdeni. Eltérõ megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását az illetmény nélküli szabadság lejártát követõ harminc napon belül meg kell kezdeni.

(5) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti illetmény nélküli szabadság igénybevételének megszûnése elõtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónál benyújtatni. A kérelemben a hivatásos állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót köteles tájékoztatni

a) az illetmény nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének idõpontjáról, továbbá

b) ha egyenlõtlen munkaidõ-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidõ-beosztásra vonatkozó javaslatáról.

(6) A (4) bekezdés szerinti idõponttól az illetmény, valamint a szolgálati viszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az idõarányosság elve alkalmazandó, ha az arra való jogosultság a szolgálatteljesítési idõ mértékével összefügg. A hivatásos állomány rész-szolgálatteljesítési idõben foglalkoztatott tagjára a 49. §, az 50. §, a 87. § és a 88. § nem alkalmazható.

(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján a rész-szolgálatteljesítési idõt a fegyveres szerv a hivatásos állomány tagjának a kérelemben megjelölt idõpontig, de legfeljebb a gyermek hároméves koráig engedélyezi. Ezt követõen a hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítési idejét a 84. § szerint kell meghatározni, és az illetményét újra meg kell állapítani.

(8) Vezetõ beosztás betöltésére rész-szolgálatteljesítési idõ nem engedélyezhetõ.

85. § (1) A szolgálatteljesítési idõ a munkanapokra egyenlõtlenül is beosztható. A napi szolgálatteljesítési idõ ilyen esetben sem lehet 4 óránál rövidebb, és - a részben vagy egészben ügyeleti, õr- és készenléti jellegû szolgálati beosztásokat kivéve - 12 óránál hosszabb.

(2) Fokozottan veszélyes szolgálati beosztás esetén az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési idõ egyenlõtlen idõbeosztásnál sem haladhatja meg a 6 órát.

86. § (1) A hivatásos állomány

a) nõ tagját terhessége megállapításától gyermekének 1 éves koráig, továbbá

b) gyermekét egyedül nevelõ tagját gyermekének 6 éves koráig, ha annak felügyeletét más nem tudja ellátni

éjszakai szolgálatteljesítésre, illetve 24 órás szolgálatra nem lehet beosztani.

(2) A munkaközi szünetet a napi szolgálatteljesítési idõn belül kell kiadni.

(3) A hivatásos állomány tagja részére a napi szolgálati tevékenység befejezése és a másnapi szolgálatteljesítés megkezdése között legalább 8 óra pihenõidõt kell biztosítani, amelybe a lakásról a szolgálati helyre és az onnan való visszautazás idõtartama nem számít bele.

(4) A hivatásos állomány tagját hetenként 2 pihenõnap illeti meg, amelyet lehetõleg együtt kell kiadni. A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban szolgálatot teljesítõk esetében az 1 hónapra esõ pihenõnapok közül legalább az egyiknek vasárnapra kell esnie.

(5) A (4) bekezdéstõl eltérõen a pihenõnap - a fokozottan veszélyes szolgálati beosztást kivéve - a szolgálati elfoglaltság miatt havonta összevontan is kiadható.

(6) A Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaszüneti napokon túl, munkaszüneti nap az egyes fegyveres szervek e törvény különös szabályait tartalmazó Második Részében meghatározott napjai. Munkaszüneti napon teljesített szolgálatért a hivatásos állomány tagját a munkájáért járó illetményén felül a távolléti díj is megilleti.

Túlszolgálat

87. § (1) Ha a szolgálat érdeke vagy rendkívüli eset (baleset, elemi csapás vagy súlyos kár megelõzése, illetõleg elhárítása, következményeinek felszámolása, továbbá egyéb elõre nem látható körülmény bekövetkezése) szükségessé teszi, a hivatásos állomány tagja a 84. §-ban meghatározott szolgálatteljesítési idõn túl, valamint a munkaszüneti és pihenõnapon is kötelezhetõ arra, hogy szolgálatot teljesítsen (túlszolgálat), illetõleg meghatározott ideig és helyen arra készen álljon. Nem minõsül túlszolgálatnak az ügyeleti-, õr- és készenléti szolgálat, valamint a gyakorlaton való részvétel.

(2) Az elrendelhetõ túlszolgálat tartama naptári évenként 300 óra, amely a miniszter által kiadott rendelkezésben további 50%-kal növelhetõ.

(3) A (2) bekezdésben írt korlátozás nem alkalmazható, ha a túlszolgálatra rendkívüli esetben kerül sor.

88. § (1) A (2) és (3) bekezdés szerinti túlszolgálatot az állományilletékes parancsnoknak írásban kell elrendelnie. A teljesített túlszolgálatról nyilvántartást kell vezetni.

(2) A hivatásos állomány tagját - az állományilletékes és annál magasabb parancsnok (vezetõ) kivételével - évi 150 óráig terjedõ túlszolgálatért szabadidõ, azon felüli túlszolgálatért - beleértve a rendkívüli esetben teljesítettet is - díjazás illeti meg. Az állományilletékes parancsnok a 150 órán belüli túlszolgálat díjazását is engedélyezheti, ha a szabadidõ kiadása a szolgálat ellátását veszélyeztetné.

(3) A túlszolgálatért annak idõtartamával megegyezõ, ha pedig a túlszolgálatot a heti pihenõnapon vagy munkaszüneti napon teljesítették, a túlszolgálat kétszeresének megfelelõ szabadidõ, illetõleg díjazás jár.

(4) A túlszolgálatért járó szabadidõt a túlszolgálatot követõ napon (napokon), de legkésõbb 30 napon belül kell kiadni. Ettõl el lehet térni, ha a túlszolgálat havi vagy éves szolgálatteljesítési idõ keretében történt.

(5) A túlszolgálatért annak idejére távolléti díj jár, amelyet legkésõbb a tárgyhónapot követõ 2. hónapban kell kifizetni.

Készenlét

88/A. § A hivatásos állomány tagja kötelezhetõ arra, hogy a szolgálatteljesítési idõn kívül szolgálati érdekbõl, szolgálatképes állapotban a szolgálati elöljárója rendelkezése szerinti, olyan elérhetõ - szolgálati helyen kívüli - helyen tartózkodjon, ahonnan szolgálati feladatra bármikor igénybe vehetõ.

Szabadság

89. § A hivatásos állomány tagja alap-, pót-, egészségügyi, szülési és illetmény nélküli szabadságra, továbbá gyermek születése esetén járó munkaidõ-kedvezményre jogosult.

Alap- és pótszabadság

90. § (1) Az alapszabadság évi 25 munkanap.

(2) A pótszabadság évente a hivatásos állomány felsõfokú iskolai végzettségû tagja esetén:

a) 0-2 év szolgálati viszonyban töltött idõ után 3 munkanap;

b) 3-5 év szolgálati viszonyban töltött idõ után 4 munkanap;

c) 6-10 év szolgálati viszonyban töltött idõ után 5 munkanap;

d) 11-15 év szolgálati viszonyban töltött idõ után 6 munkanap;

e) 16-20 év szolgálati viszonyban töltött idõ után 7 munkanap;

f) 21-25 év szolgálati viszonyban töltött idõ után 8 munkanap;

g) 26-30 év szolgálati viszonyban töltött idõ után 9 munkanap;

h) 31 év és annál hosszabb szolgálati viszonyban töltött idõ után 10 munkanap.

Ha a hivatásos állomány tagja középfokú vagy ennél alacsonyabb iskolai végzettségû, a pótszabadság mértéke 1-1 nappal kevesebb.

(3) A (2) bekezdés szerinti pótszabadság helyett meghatározott parancsnokokat (vezetõket) vezetõi pótszabadság illet meg. Ezek körét, valamint a vezetõi pótszabadság 9-15 munkanapig terjedõ mértékét fegyveres szervenként e törvénynek a különös szabályokról szóló Második része tartalmazza.

(4) A parancsnoki pótszabadságra jogosult a szolgálati idõ után járó pótszabadság és a vezetõi pótszabadság közül a számára kedvezõbbet választhatja.

(5) A hivatásos állomány tagját megilletõ pótszabadság soron következõ fokozata elõször abban az évben jár, amelyben a hivatásos állomány tagja a (2) bekezdésben meghatározott szolgálati idõt betölti.

91. § (1) A szülõk döntése alapján azt a hivatásos állományú szülõt, aki a 16 évesnél fiatalabb gyermeket neveli, vagy 16 évesnél fiatalabb gyermekét egyedül nevelõ hivatásos állományú szülõt

a) egy gyermeke után 2,

b) két gyermeke után 4,

c) három vagy több gyermeke után összesen 7 munkanap

pótszabadság illeti meg.

(2) A pótszabadság szempontjából a gyermeket elõször a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.

(3) A szülõk az (1) bekezdés szerinti döntésükrõl írásban nyilatkoznak.

92. § (1) A hivatásos állomány tagja a folyamatos és átlagon felüli fizikai, pszichikai igénybevételébõl származó egészségkárosodás megelõzése, illetve a fizikai állóképességének megõrzése céljából a 90. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti pótszabadságon felül külön pótszabadságra jogosult, amely

  a) a fokozottan veszélyes (nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, illetõleg mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertõzés veszélyének kitett, továbbá föld alatti létesítményekben, mesterséges és klimatikus viszonyok melletti) beosztásban



évente 10 munkanap,

  b) repülõgép- és helikoptervezetõ, fedélzeti szolgálattevõ és ejtõernyõs, valamint közvetlen életveszélynek kitett tûzszerész, búvár, továbbá a terrorelhárító beosztásban

évente 14 munkanap.

(2) Az állományilletékes parancsnok - gyakorlattal kapcsolatban a gyakorlatvezetõ javaslatára - tartós, legalább 14 napig tartó folyamatos igénybevétel utáni pihentetés céljából esetenként legfeljebb 5 naptári nap szabadidõt engedélyezhet.

Egészségügyi szabadság

93. § (1) Egészségügyi szabadság jár a hivatásos állomány tagjának, ha betegség, mûtét vagy baleset miatti sérülés következtében a szolgálat ellátására képtelen, vagy a szolgálat további ellátása az egészségi állapotának rosszabbodását eredményezné, illetõleg, ha a szolgálatképességének helyreállítása pihenést vagy gyógyüdülést igényel.

(2) Az egészségügyi szabadság a felgyógyulásig, illetõleg a végsõ fogyatékosság kialakulásáig, de legfeljebb - a 94. §-ban foglaltak kivételével - 1 évig jár.

(3) A szolgálatképtelenség igazolására, illetve az egészségügyi szabadság engedélyezésére vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

(4) A hivatásos állomány azon tagja, akinek a beosztásából történõ felfüggesztésének idõtartama alatt az illetményének a 107. § (1) és (2) bekezdés szerinti visszatartását elrendelték, az (1) bekezdés szerinti keresõképtelenné válása esetén a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény alapján jogosult ellátásra. Ennek idejét a (2) bekezdés szerinti egyéves határidõbe be kell számítani.

(5) A hivatásos állomány tagjának szolgálati kötelmekkel összefüggõ balesete, sérülése vagy szolgálati eredetû betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadság idõtartamára - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - távolléti díj jár.

(6) A polgári védelemnél, állami és hivatásos önkormányzati tûzoltóságnál váltásos szolgálati rendben szolgálatot teljesítõk számára az egészségügyi szabadság idejére az alapilletmény, az illetménykiegészítés, a rendszeres illetménypótlékok, valamint az éjszakai és délutáni pótlék együttes összegének a távollét idejére számított idõarányos átlagát kell térítésként folyósítani. A térítés összegének megállapításánál az utolsó négy naptári negyedévben (irányadó idõszak) kifizetett éjszakai és délutáni pótlék együttes összegének a távollét idejére számított idõarányos átlagát kell figyelembe venni. Ha a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya négy naptári negyedévnél rövidebb, a térítés megállapításakor a nála számításba vehetõ naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett éjszakai és délutáni pótlék együttes összegének a távollét idejére számított idõarányos átlagát kell figyelembe venni.

(7) Amennyiben az egészségügyi szabadságot nem szolgálati kötelmekkel összefüggõ baleset, sérülés vagy nem szolgálati eredetû betegség indokolja, annak idõtartamára évente 30 naptári napig távolléti díjat, illetve a (6) bekezdésben meghatározott térítést, a 31. naptári naptól a távolléti díj, illetve térítés 90%-át kell folyósítani. A 31. naptári naptól a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggõ jellegének, illetve a betegség szolgálati eredetének megállapításáig a távolléti díj, illetve térítés 90%-át kell folyósítani, a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggõ jellegének, illetve a betegség szolgálati eredetének megállapítása esetén a különbözetet a jogosult részére egyösszegben folyósítani kell.

(8) Ha a hivatásos állomány egészségügyi szabadságon levõ tagja a betegségét vagy sérülését szándékosan maga okozta, az egészségügyi szabadság idõtartama alatt számára távolléti díj, illetve térítés nem folyósítható; ha pedig az súlyos gondatlanságának következménye, legfeljebb 50%-kal csökkenthetõ. Az egészségügyi szabadságra járó távolléti díjat, illetve térítést meg lehet vonni a hivatásos állomány tagjától, ha a gyógyulását felróhatóan késleltette, az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg.

94. § (1) A hivatásos állomány tagját gyermekápolás céljából egészségügyi szabadság illeti meg az alábbiak szerint:

a) az anyát, ha 1 évesnél fiatalabb, kórházi ápolás alatt álló gyermekét szoptatja;

b) a hivatásos állományú szülõt, nevelõszülõt, valamint helyettes szülõt, ha beteg gyermekét ápolja, a gyermek 1 éves koráig;

c) a hivatásos állományú szülõt, nevelõszülõt és a helyettes szülõt

ca) ha az 1 évesnél idõsebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermekét ápolja évenként és gyermekenként 84 naptári napon át,

cb) ha 3 évesnél idõsebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermekét ápolja évenként és gyermekenként 42, egyedülállót 84 naptári napon át,

cc) ha 6 évesnél idõsebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermekét ápolja évenként és gyermekenként 14, egyedülállót 28 naptári napon át.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szülõ a vér szerinti és az örökbefogadó anya, illetve apa, a vér szerinti és az örökbefogadó anyával, illetve apával együtt élõ házastárs, továbbá a gyám.

Szülési szabadság

95. § (1) A hivatásos állomány terhes, illetve szülõ nõ tagját a munkajogi szabályok szerinti mértékû szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy 4 hét lehetõleg a szülés várható idõpontja elé essen.

(2) A szülési szabadság megszûnik, ha

a) a gyermek halva született, a szüléstõl számított 6. hét elteltével;

b) a gyermek meghal, az elhalálozást követõ 15. napon;

c) a gyermeket állami gondozásba adták, az azt követõ napon.

(3) A szülési szabadság idõtartama a szülést követõen 6 hétnél rövidebb nem lehet.

(4) Ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét - a szülést követõ 1 évig - a gyermeknek az intézetbõl történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

(5) A nõnek - ha nem veszi igénybe a 94. §-ban engedélyezett egészségügyi szabadságot - a szoptatás elsõ 6 hónapjában naponta kétszer 1 óra, ezt követõen a 9. hónap végéig naponta 1 óra munkaidõ-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidõ-kedvezmény az ikrek számának megfelelõ mértékben jár.

Gyermek születése esetén járó munkaidõ-kedvezmény

95/A. § (1) Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidõ-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésõbb a születést követõ második hónap végéig kérésének megfelelõ idõpontban kell kiadni. A munkaidõ-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során apa alatt a szülõi felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apát kell érteni.

(4) A munkaidõ-kedvezmény tartamára járó távolléti díj kifizetése - az állami költségvetés terhére - kormányrendelet alapján történik.

Illetmény nélküli szabadság

96. § (1) A hivatásos állomány tagjának kérelmére illetmény nélküli szabadságot kell engedélyezni:

a) a szülési szabadság letöltése után a gyermek gondozása céljából a gyermek 3. életévének - ikergyermek esetén a tankötelessé válás évének végéig - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 12. életéve betöltéséig;

b) a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében a gyermek 12 éves koráig a betegség tartamára;

c) a tartós (elõreláthatólag 30 napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozójának otthoni ápolása, gondozása céljából annak idejére, de legfeljebb 2 évig, feltéve, hogy az ápolást, gondozást személyesen végzi;

d) a magánerõbõl saját lakás építésére 1 évig, mely idõtartam több részletben is igénybe vehetõ;

e) a házastárs tartós külföldi kiküldetése esetén, annak tartamára.

(2) A hivatásos állomány tagjának kérelmére - méltányolható egyéni indokok alapján - így különösen; nemzetközi szervezetek által kiírt pályázatok elnyerése esetén - ha az a szolgálat érdekével nem esik egybe - a munkavégzés idejére, továbbá külföldön folytatandó idegen nyelvi képzés idõtartamára az állományilletékes parancsnok mérlegelési jogkörében eljárva illetmény nélküli szabadságot engedélyezhet.

A szabadság közös szabályai

97. § (1) A szabadság engedélyezésére az állományilletékes parancsnok, vagy az általa kijelölt vezetõ jogosult.

(2) Az alap- és pótszabadság együttes idõtartamának 50%-át egyfolytában, a 25%-át, de legalább 10 napot pedig a hivatásos állomány tagja által megjelölt idõben és idõtartamban kell kiadni úgy, hogy az a fegyveres szerv mûködõképességét ne veszélyeztesse. A fegyveres szerv az általa meghatározott szabadság kezdõ napját 30 nappal elõbb köteles közölni a hivatásos állomány tagjával.

(3) A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Szolgálati érdek esetén a szabadságot a tárgyévet követõ év január 31-ig, kivételesen fontos szolgálati érdek esetén legkésõbb március 31-ig, a hivatásos állomány tagjának betegsége vagy a személyét érintõ más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszûnésétõl számított 30 napon belül kell kiadni.

(4) Más szervhez történõ vezénylés, valamint az 59/A. § alapján fegyveres szerven belül történõ áthelyezés esetén a hivatásos állomány részére ki nem adott szabadságot az új szervezeti egységnél kell kiadni. Más fegyveres szervhez történõ végleges áthelyezés esetén a ki nem adott szabadság megváltása tekintetében úgy kell eljárni, mintha az érintett szolgálati viszonya megszûnt volna.

(5) Szabadság pénzbeni megváltására csak a (4) bekezdésben meghatározott esetben, illetve a szolgálati viszony megszûnése esetén kerülhet sor.

(6) A szabadság címén engedélyezett és a szoptatási munkaidõ-kedvezmény miatti távollét idejére - a 93. § (6)-(8) bekezdésben meghatározott kivételekkel - távolléti díjat kell folyósítani.

(7)

Tanulmányi munkaidõ-kedvezmény

98. § (1) A hivatásos állomány tagja saját elhatározása alapján iskolarendszerû oktatásban/képzésben csak az állományilletékes parancsnok felé tett elõzetes bejelentés alapján folytathat tanulmányokat. Az állományilletékes parancsnok csak abban az esetben korlátozhatja az oktatásban/képzésben való részvételt, ha az a szolgálati érdek aránytalan sérelmével járna. A képzésben részt vevõ részére a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidõt biztosítani kell.

(2) A szabadidõ mértékét az oktatási intézmény által kiadott, a kötelezõ iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat idõtartamáról szóló igazolás alapján kell megállapítani.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl vizsgánként, ha pedig egy vizsganapon több vizsgatárgyból kell vizsgázni, vizsgatárgyanként - a vizsga napját is beleszámítva - 4 munkanap szabadidõt kell biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minõsül.

(4) A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez 10 munkanap szabadidõt kell biztosítani.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott szabadidõt a hivatásos állomány oktatásban/képzésben részt vevõ tagja kérésének megfelelõen, a tanulmányi év folyamán kell kiadni.

(6) A hivatásos állomány iskolarendszeren kívüli oktatásban/képzésben részt vevõ tagjának tanulmányi munkaidõ-kedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt szolgálati viszonyra vonatkozó szabály elrendeli vagy a tanulmányi szerzõdés megállapítja.

(7) A hivatásos állomány tagja részére a tanulmányi munkaidõ-kedvezmény tartamára távolléti díjat kell fizetni, ha az (1) vagy a (6) bekezdés szerinti tanulmányok folytatására õt a fegyveres szerv kötelezte, illetve a távolléti díj fizetését tanulmányi szerzõdés állapítja meg. Egyéb esetekben a tanulmányi munkaidõ-kedvezmény tartama illetmény nélküli távollétnek számít.

IX. Fejezet

AZ ILLETMÉNY

99. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati viszonya alapján havonta illetményre jogosult.

(2) Az illetmény beosztási illetménybõl, rendfokozati illetménybõl, illetménykiegészítésbõl, szolgálati idõpótlékból, valamint az e törvény által meghatározott feltételek fennállása esetén illetménypótlékból áll. A beosztási illetmény és a rendfokozati illetmény együttes összege képezi az alapilletményt.

(3) Az illetmény megállapítása a hivatásos állományba történõ kinevezés, illetve más beosztásba történõ kinevezés (megbízás) alkalmával meghatározott besorolás alapján történik.

(4) Az illetmény illetménypótlékok nélküli együttes összege nem lehet kevesebb a külön jogszabályban meghatározott, a betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétõl függõ garantált bérminimum összegénél.

100. § (1) A beosztási illetmény szempontjából a hivatásos állomány tiszti, fõtiszti és tábornoki rendfokozatú tagjait az I., a tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatú tagjait a II. besorolási osztályba kell besorolni.

(2) A besorolási osztályok beosztási kategóriákból és ezen belül emelkedõ sorszámú fizetési fokozatokból állnak. A fizetési fokozatok az adott beosztásban eltöltött szolgálati idõ tartama alapján emelkednek, amelyekhez növekvõ szorzószámok tartoznak. A fizetési fokozatba történõ elõresorolás szempontjából - a gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság idõtartamát kivéve - a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság idõtartama nem vehetõ figyelembe.

(3) A vezetõi beosztást betöltõ hivatásos állományúak beosztási illetményét a vezetõi munkakörökhöz rendelt és a 6/B. számú mellékletben meghatározott szorzószámok alapján kell megállapítani.

(4) A beosztási illetmény összegét a fizetési fokozatokhoz tartozó és a 6/A. számú mellékletben meghatározott szorzószámok és a mindenkori köztisztviselõi illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) szorzata adja. Az illetményalap összege évente az állami költségvetésrõl szóló törvényben kerül megállapításra.

(5) A rendfokozati illetmények összegét a (4) bekezdés szerinti illetményalap és az egyes rendfokozatokhoz a 6. számú mellékletben meghatározott szorzószámok szorzata adja.

100/A. § (1) A hivatásos állomány tagja a hivatásos szolgálati viszonyban töltött idõ nagyságával arányos, az illetményalap százalékában meghatározott növekvõ mértékû szolgálati idõpótlékra jogosult:

a) 10 év szolgálati idõ betöltése után az illetményalap 12,5%-a,

b) 15 év szolgálati idõ betöltése után az illetményalap 15%-a,

c) 20 év szolgálati idõ betöltése után az illetményalap 18%-a,

d) 25 év szolgálati idõ betöltése után az illetményalap 20%-a,

e) 30 év szolgálati idõ betöltése után az illetményalap 22,5%-a,

f) 35 év szolgálati idõ betöltése után az illetményalap 25%-a.

(2) A szolgálati idõpótlékra jogosultság szempontjából kizárólag - a kedvezményesen számított szolgálati idõ nélküli - ténylegesen hivatásos állományban eltöltött idõ vehetõ figyelembe.

100/B. § A hivatásos állomány vezetõként szolgálatot teljesítõ tagja vezetõi illetménypótlékra jogosult:

a) országos parancsnok esetében a beosztási illetmény 65%-a,

b) országos parancsnokhelyettes esetében a beosztási illetmény 50%-a,

c) fõosztályvezetõ esetében a beosztási illetmény 30%-a,

d) fõosztályvezetõ-helyettes esetében a beosztási illetmény 20%-a,

e) osztályvezetõ esetében a beosztási illetmény 10%-a.

101. § (1) A hivatásos állomány tagját az elsõ vagy magasabb beosztásba való kinevezésekor a beosztására meghatározott beosztási kategória legalacsonyabb fizetési fokozatába kell besorolni.

(2) A hivatásos állomány pályakezdõ tagját a besorolási osztály 1-es fizetési fokozatába 1 évre kell besorolni.

(3) Illetménybesorolás szempontjából pályakezdõnek minõsül a hivatásos állomány tagja az elsõ beosztás ellátásához szükséges végzettség megszerzését követõ 1 évig.

(4) Az állományilletékes parancsnok a meghatározott személyi juttatások elõirányzatán belül a 245/F. §-ban szabályozott teljesítményértékeléstõl függõen a hivatásos állomány tagjának besorolás szerinti beosztási illetményét legfeljebb 30%-kal magasabban, illetve 20%-kal alacsonyabban állapíthatja meg.

102. § (1) A magasabb fizetési fokozatba elõre kell sorolni a hivatásos állomány tagját, ha a fizetési fokozatra elõírt várakozási idõ eltelt.

(2) Azonos vagy alacsonyabb beosztásba történõ áthelyezés esetén a beosztási illetmény nem csökkenhet. Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha az alacsonyabb beosztásba helyezés alkalmatlanság, fenyítés miatt vagy kérelemre történik.

103. § (1) A hivatásos állomány tagja a szervezeti hovatartozásától függõen illetménykiegészítésre jogosult.

(2) A felsõfokú iskolai végzettséggel rendelkezõ hivatásos állomány illetménykiegészítésének mértéke:

a) a minisztérium hivatali szervezeti egységeinél és a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál (a továbbiakban: RSZVSZ) berendelés vagy vezénylés esetén a beosztási illetmény 50%-a,

b) a minisztérium közvetlen irányítása alá tartozó szerveknél, az országos parancsnokságon, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál és a Nemzeti Nyomozó Irodánál a beosztási illetmény 40%-a,

c) a legalább megyei illetékességû középirányító szervnél (fõkapitányság, parancsnokság, igazgatóság) és a vele azonosnak tekinthetõ szervnél a beosztási illetmény 30%-a,

d) helyi szerveknél, alegységeknél a beosztási illetmény 15%-a.

(3) A középfokú iskolai végzettséggel rendelkezõ hivatásos állomány illetménykiegészítésének mértéke:

a) a minisztérium hivatali szervezeti egységeinél és az RSZVSZ-nél a beosztási illetmény 15%-a,

b) a minisztérium közvetlen irányítása alá tartozó szerveknél, az országos parancsnokságon, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál és a Nemzeti Nyomozó Irodánál a beosztási illetmény 20%-a,

c) legalább megyei illetékességû középirányító szervnél (fõkapitányság, parancsnokság, igazgatóság) és a vele azonosnak tekinthetõ szervnél a beosztási illetmény 15%-a,

d) helyi szerveknél, alegységeknél a beosztási illetmény 10%-a.

(4) Azok a felsõfokú végzettséggel nem rendelkezõ fõtisztek és tisztek, illetve középfokú végzettséggel nem rendelkezõ zászlósok és tiszthelyettesek, akik a törvény felhatalmazása alapján mentesültek a beosztáshoz elõírt iskolai végzettség megszerzése alól, vagy olyan beosztást töltenek be, amely a törvény rendelkezése alapján alacsonyabb iskolai végzettséggel is ellátható, jogosultak fõtisztek és tisztek esetében a felsõfokú végzettségûeket megilletõ, zászlósok és tiszthelyettesek esetében a középfokú végzettségûeket megilletõ illetménykiegészítésre.

103/A. § A hivatásos állomány minisztériumban szolgálatot teljesítõ tagja vezetõi illetménypótlékra jogosult a következõk szerint:

a) fõosztályvezetõ vagy vele azonos besorolású vezetõ esetén a beosztási illetmény 30%-ára,

b) fõosztályvezetõ-helyettes vagy vele azonos beosztású vezetõ esetén a beosztási illetmény 20%-ára,

c) osztályvezetõ vagy vele azonos besorolású vezetõ esetén a beosztási illetmény 10%-ára.

104. § (1) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a hivatásos állomány tagja, ha olyan szolgálati beosztást tölt be, amelyben az idegen nyelv használata szükséges, feltéve, hogy az nem a szolgálati beosztással járó feladata.

(2) Az idegen nyelv tudását az állami nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékû okirattal kell igazolni.

(3) A képzés nyelve szempontjából állami nyelvvizsga nélkül is felsõfokú nyelvvizsgának minõsül a külföldön szerzett felsõfokú végzettség, vagy az azt kiegészítõ szakosító továbbképzésen, illetve vezetõképzésen szerzett végzettség, ha a képzés idõtartama az 1 évet meghaladta.

(4) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként;

a) felsõfokú „C” típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 50%-a, „A” vagy „B” típusú nyelvvizsga esetén 25-25%-a,

b) középfokú „C” típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 30%-a, „A” vagy „B” típusú nyelvvizsga esetén 15-15%-a,

c) alapfokú, bármely típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 10%-a.

(5) Az (1) és (4) bekezdésben foglaltaktól eltérõen az angol, francia, német nyelvek tekintetében a nyelvtudási pótlék alanyi jogon jár, amelynek mértéke nyelvvizsgánként;

a) felsõfokú „C” típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 100%-a,

b) középfokú „C” típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 60%-a,

c) alapfokú „C” típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 15%-a.

(6) Ha a hivatásos állomány tagja az (5) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekbõl „A” vagy „B” típusú nyelvvizsgával rendelkezik, a (4) bekezdésben foglalt, „C” típusú nyelvvizsgára meghatározott mértékû nyelvpótlékra jogosult.

(7) Ha a fegyveres szerv a nyelvvizsga megszerzéséhez pénzügyi támogatást nyújt, akkor a hivatásos állomány tagja mindaddig nem jogosult az így megszerzett idegennyelv-tudás alapján idegennyelv-tudási pótlékra, amíg a havonta fizetendõ pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerzõdés alapján kifizetett pénzügyi támogatás összegét.

105. § (1) Az illetményt a törvényes magyar pénznemben kell megállapítani, és havonta utólag, a tárgyhónapot követõ hónap 5. napjáig kell kifizetni, vagy a hivatásos állomány tagja megbízása alapján a fizetési számlájára átutalni.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja az illetményfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a szolgálati helyén, kérésére, az illetményét az illetményfizetés elõtti utolsó szolgálati helyén töltött napon kell kifizetni, vagy a szervezeti egység költségére a tartózkodási helyére megküldeni.

(3) Ha a megszakítás nélkül igénybe vett szabadság idõtartama a 10 munkanapot eléri, és a szabadság idõtartamába az illetményfizetés esedékességének napja is beleesik, a szabadság alatti fizetési napot megelõzõ hónap végéig járó illetményt vagy távolléti díjat - a hivatásos állomány tagja kérésére - a szabadság megkezdése elõtt 2 munkanappal kell kifizetni.

(4) Az illetmény késedelmes kifizetése esetén - ha az a fegyveres szerv hibájából következik be - a polgári jogi szabályokban meghatározott kamat jár.

(5) A hivatásos állomány tagja részére a kifizetett illetményrõl részletes, írásbeli elszámolást kell adni, amelybõl mind a kiszámítás helyessége, mind a levonások jogcíme és összege ellenõrizhetõ.

106. § (1) Az illetménybõl levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a hivatásos állomány tagjának hozzájárulása alapján van helye; ettõl eltérni nem lehet.

(2) A fegyveres szerv az elõlegnyújtásból eredõ követelését a hivatásos állomány tagja illetményébõl levonhatja. Az illetménybõl való levonásra egyebekben a bírósági végrehajtás szabályai az irányadók.

(3) A jogalap nélkül kifizetett illetmény 60 napon belül írásbeli felszólítással visszakövetelhetõ a hivatásos állomány tagjától. Az általános elévülési idõn belül visszakövetelhetõ a jogalap nélkül felvett illetmény, ha annak jogtalanságáról a hivatásos állomány tagja tudott, vagy tudnia kellett volna.

(4) A hivatásos állomány tagja az illetményre vonatkozó igényérõl elõre nem mondhat le, és a levonásmentes illetményrészét nem ruházhatja át.

107. § (1) A hivatásos állomány beosztásából felfüggesztett, elõzetes letartóztatásban, illetve lakhelyelhagyási tilalom alatt lévõ, vagy ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló, továbbá a szabadságvesztés-büntetését katonai fogházban töltõ tagjának távolléti díj jár, amelyet a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró legfeljebb 50%-kal csökkenthet. A teljes illetményt vissza kell tartani a szolgálati viszony megszüntetés vagy lefokozás fegyelmi fenyítés kiszabásáról szóló munkáltatói intézkedés végrehajtásáig.

(2) A beosztásból való felfüggesztés vagy elõzetes letartóztatás miatt visszatartott illetményt a kamataival utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi vagy büntetõeljárás felmentéssel zárul.

108. § (1) Ahol e törvény átlagkeresetrõl rendelkezik, ott a havi átlagkereset összegének megállapításánál az esedékesség idõpontjában érvényes alapilletmény és illetménykiegészítés, valamint az utolsó 4 naptári negyedévben (irányadó idõszak) kifizetett illetménypótlék, jutalom és a 2009. január 1-jét megelõzõen hatályos szabályok szerinti külön juttatás együttes összegének egyhavi átlagát kell alapul venni.

(2) Ha a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya 4 naptári negyedévnél rövidebb, az átlagkeresete megállapításakor a nála számításba vehetõ naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett, (1) bekezdés szerinti illetményeket és juttatásokat kell figyelembe venni.

(3) Az irányadó idõszakban kifizetett, de az irányadó idõszakot meghaladó, meghatározott idõtartamra járó illetménynek, továbbá az irányadó idõszakon kívüli idõben kifizetett, de az irányadó idõszak alatti szolgálatteljesítés alapján járó illetménynek csak az átlagszámítás alapjául figyelembe vehetõ idõszakra esõ (idõarányos) részét lehet beszámítani.

(4) Ha a hivatásos állomány tagjának a fennálló szolgálati viszonya egy naptári hónapnál rövidebb, átlagkereseteként a távolléti díjával azonos összeget kell megállapítani.

X. Fejezet

JUTTATÁSOK, KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK, KEDVEZMÉNYEK ÉS TÁMOGATÁSOK

109. §

Jubileumi jutalom

110. § (1) A hivatásos állomány tagja jubileumi jutalomra jogosult, melynek mértéke:

a) 25 év szolgálati viszonyban töltött idõ esetén 2 havi,

b) 30 év szolgálati viszonyban töltött idõ esetén 3 havi,

c) 35 év szolgálati viszonyban töltött idõ esetén 5 havi,

d) 40 és ezt követõ minden 5 év szolgálati viszonyban töltött idõ esetén 7 havi

távolléti díjnak megfelelõ összeg.

(2) A jubileumi jutalom a szolgálati viszonyban töltött idõ elérésének napján esedékes.

(3) A hivatásos állomány tagjának nyugdíjazásakor ki kell fizetni:

a) a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat,

b) a 30 év szolgálati viszonyban töltött idõ után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejébõl 1 év vagy ennél kevesebb van hátra,

c) a 35 év szolgálati viszonyban töltött idõ után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejébõl 2 év vagy ennél kevesebb van hátra,

d) a 40 év és az ezt követõ minden 5 év szolgálati viszonyban töltött idõ után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejébõl 3 év vagy ennél kevesebb van hátra.

(4) Ha a szolgálati viszony a hivatásos állomány tagjának halála miatt szûnt meg, a (3) bekezdés alkalmazása alapján járó jubileumi jutalmat özvegyének (élettársának), ennek hiányában az örökösnek kell kifizetni.

Napidíj

111. § (1) A hivatásos állomány tagja a belföldi szolgálati kiküldetése esetén az illetményalap 1 munkanapra esõ összegének 25%-ában megállapított napidíjra jogosult. Ha a belföldi szolgálati kiküldetésben töltött idõ a 8 órát nem érte el, a napidíj fele jár.

(2) A napidíj kiszámításánál havonta 21 munkanapot kell figyelembe venni. A napidíjat 10 forintra felkerekítve kell megállapítani.

(3) A három hónapnál rövidebb idõtartamú külföldi szolgálat esetén a hivatásos állomány tagját megilletõ napidíj mértékét, kifizetésének és elszámolásának rendjét a miniszter rendeletben állapítja meg, a szolgálatteljesítés helyének sajátosságaira figyelemmel.

Távolléti díj

112. § Távolléti díj fejében a hivatásos állomány tagja részére az alapilletmény, az illetménykiegészítés, valamint a rendszeres illetménypótlékok együttes összegének a távollét idejére számított idõarányos átlaga jár.

Költségtérítések

113. § (1) A hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni

a) az egyik szolgálati helyrõl a másikra szolgálati érdekbõl történõ áthelyezéssel vagy vezényléssel kapcsolatos,

b) a szolgálati feladat ellátásával kapcsolatban indokoltan felmerült,

c) a szabadságról, a munkaszüneti és a pihenõnapról történõ visszarendeléssel összefüggõ

költséget.

(2) A hivatásos állomány tagjának a munkábajárás helyközi utazási költségeit a Munka Törvénykönyve 153. §-ának (2) bekezdése alapján kibocsátott jogszabály szerint kell megtéríteni. A munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet a hivatásos állomány tagja részére biztosítható.

(3) Az (1) bekezdés alapján a hivatásos állomány tagját megilletõ költségtérítések fajtáit, mértékét, a költségtérítés feltételeit, rendjét a miniszter állapítja meg.

Kedvezmények és támogatások

114. § (1) A hivatásos állomány tagja részére - szolgálati viszonya alapján - visszatérítendõ, illetõleg vissza nem térítendõ szociális, jóléti és kulturális kedvezmények és támogatások biztosíthatók. Ezek különösen a következõk:

a)

b) családalapítási támogatás,

c)

d) szociális támogatás,

e) illetményelõleg,

f) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési támogatás.

(2)

(3) A hivatásos állomány tagját a belföldi menetrend szerinti távolsági közlekedési eszközök igénybevételénél jogszabályban meghatározott utazási kedvezmény illeti meg.

(4) A miniszter rendeletben az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen további szociális, jóléti és kulturális kedvezményeket állapíthat meg.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott, valamint a (4) bekezdés szerinti szociális, jóléti és kulturális kedvezmények megállapítása esetén ezek fajtáit, mértékét, a kedvezmények, támogatások nyújtásának feltételeit és eljárási szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

Lakhatási támogatás

115. § (1) A hivatásos állomány tagja részére lakhatási támogatások nyújthatók, melyek különösen az alábbiak:

a) a minisztérium, illetve a fegyveres szerv kezelése alatt álló állami tulajdonú lakás biztosítása a lakbér legmagasabb összegének megállapításával;

b) magántulajdonú lakás megszerzésének anyagi támogatása kamatmentes kölcsönnel és vissza nem térítendõ juttatással;

c) a lakásigény megoldásához egyszeri pénzbeli támogatás nyújtása;

d) a minisztérium, illetve a fegyveres szerv rendelkezése alatt álló önkormányzati tulajdonú lakásbérlet esetén személyi (családi) jövedelemhez igazodó mértékû lakbértámogatás vagy albérleti díj hozzájárulás;

e) az egyedülállóak és gyermektelen házaspárok részére szükség esetén saját szálló- vagy garzonelhelyezés;

f) a lakással rendelkezõk részére a lakhatással kapcsolatos költségekhez való hozzájárulás.

(2) A hivatásos állomány tagja számára az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti bérlakást a külön jogszabály szerint szolgálati érdekbõl kell biztosítani.

115/A. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettõl igényelt állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizetõ kezességet vállal. A hivatásos állomány tagja az állami kezességvállalást - az erre az állammal szerzõdésben kötelezettséget vállaló - hitelintézeten keresztül veheti igénybe.

(2) Az állam készfizetõ kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl a hivatásos állomány azon tagjánál vállalhat:

a) akinek a szolgálati viszonyban töltött ideje meghaladta a három évet;

b) akinek nincs folyamatban a hivatásos szolgálati viszonyának megszüntetése;

c) aki ellen nem folyik fegyelmi eljárás;

d) aki ellen nem folyik - a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével - büntetõeljárás;

e) aki az (1) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élõ házas- vagy élettársa - az igénylés idõpontjában - állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett.

(3) A (2) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló hivatásos szolgálati viszony fennállását az állományilletékes parancsnok igazolja.

(4) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt feltételt a hivatásos állomány tagja hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesülésérõl a hivatásos állomány tagja a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.

(5) A hivatásos állomány tagja az állományilletékes parancsnokának köteles bejelenteni a hitelszerzõdés megkötését követõ öt munkanapon belül

a) a hitelszerzõdést kötõ pénzintézet nevét, címét;

b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát;

c) a hitel lejártának idõpontját.

A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a hivatásos állomány tagja haladéktalanul köteles tájékoztatni az állományilletékes parancsnokát.

(6) Amennyiben a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya az 53. § a)-b) és f)-g), valamint az 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján - ez esetben az egészségi vagy pszichikai állapota miatti megszûnés kivételével -, b) pontja alapján, továbbá az 59. § (1) bekezdés b), d) pontja alapján szûnik meg, a még fennálló állami kezességvállalás után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a.

(7) Az állományilletékes parancsnok a hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának (6) bekezdés szerinti megszûnése esetén errõl 8 napon belül értesíti a hivatásos állomány tagja által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.

(8) A hitelintézet megállapítja és 8 napon belül írásban közli a hivatásos állomány tagjával a (6) bekezdés szerint megfizetendõ kezességvállalási díj összegét, melyet a hivatásos állomány tagja a hitelintézeti értesítés kézhezvételétõl számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.

(9) Ha a hivatásos állomány tagja a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet errõl, valamint a hivatásos állomány tagjának adatairól 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot.

(10) A hitelintézet a negyedévet követõ hónap 15. napjáig tájékoztatja a kincstárt a hivatásos állomány tagjainak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyûjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.

(11) Amennyiben az állam a készfizetõ kezességvállalás alapján a hivatásos állomány tagja helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülõ - összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a hivatásos állomány tagja elmulasztotta, akkor a hivatásos állomány tagjának ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minõsülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be.

(12) A kezességvállalásból eredõ helytállási kötelezettség teljesítésének módját a kormány rendeletben állapítja meg.

Természetbeni ellátás

116. § (1) A hivatásos állomány tagját a természetbeni ellátás keretében térítésmentesen el kell látni a fegyveres szerv feladatainak megfelelõ fegyverzettel, felszereléssel, ruházattal és - a jogszabályban meghatározott esetben - élelmezéssel.

(2) Az ellátási normákban meghatározott egyenruházat és felszerelési cikkek beszerzésére elsõ alkalommal alap-felszerelési, ezt követõen pedig évenként utánpótlási egyenruházati ellátmány jár.

(3) A hivatásos állomány tagja évente a mindenkori illetményalap 250%-ának megfelelõ mértékû ruházati utánpótlási ellátmányra jogosult, amely természetben is kiadható. A ruházati utánpótlási ellátmány felhasználását ruházati termékrõl szóló számlával kell igazolni. Ez esetben az ellátmány a személyi jövedelemadó szempontjából természetbeni juttatásként kiadott munkaruházatnak minõsül. A ruházati utánpótlási ellátmány kiadásának rendjét a miniszter állapítja meg.

(4) Újonnan rendszeresített egyenruházattal történõ ellátás esetén a hivatásos állomány tagja a mindenkori ruházati utánpótlási ellátmány terhére a miniszter által meghatározott - de legfeljebb az évi ellátmány 50%-áig terjedõ - mértékben köteles a ruházat költségeit fedezni.

(5)

(6) A hivatásos állomány egyenruha viselésére kötelezett tagja részére a miniszter - a (3) bekezdésben meghatározott ruházati utánpótlási ellátmányon felül - évente, kiegészítõ ruházati utánpótlási ellátmány természetbeni kiadásáról rendelkezhet. Az ellátmány a személyi jövedelemadó alkalmazásában az egyenruha természetbeni kiadásának minõsül.

(7) A (6) bekezdés szerinti ellátmányt a jogosultság évében kell kiadni. Ellátmányként csak rendszeresített egyenruházati termék szolgáltatható ki.

Választható juttatások

116/A. § (1) A hivatásos állomány tagja természetbeni juttatásként - választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, valamint (5) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel, valamint az ingyenes vagy kedvezményes internet használatra jogosult. A miniszter - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - utasításban további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja.

(2) Nem jogosult természetbeni juttatásra a hivatásos állomány tartós külszolgálaton lévõ, illetve a nemzeti szakértõként foglalkoztatott tagja, továbbá a hivatásos állomány tagja azon idõtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy távolléti díjra nem jogosult, feltéve, hogy a távollét idõtartama meghaladja a harminc napot.

(3) A hivatásos állomány tagja írásban vagy elektronikus úton a tárgyév január 31-ig, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a természetbeni juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt.

(4) A természetbeni juttatás éves összegét - ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik - a miniszter utasításban határozza meg, az azonban nem lehet alacsonyabb az illetményalap háromszorosánál, és nem lehet magasabb az illetményalap tizenötszörösénél. A természetbeni juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítõ fegyveres szervet terhelõ közterhek megfizetésére is.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a tárgyév közben szûnik meg, az idõarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett természetbeni juttatás értékét a távollét vége utáni elsõ munkanapon, illetve a szolgálati viszony megszûnésekor vissza kell fizetni, illetve - a hivatásos állomány tagjának választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetõvé teszi - vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a természetbeni juttatás értékét, ha a szolgálati viszony az 53. § h) pontjában meghatározott okból szûnik meg.

(6) A miniszter - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - utasításban szabályozza a választható természetbeni juttatások fajtáit, mértékét, a természetbeni juttatás kifizetésének rendjét és módját.

(7) A katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter a hivatásos önkormányzati tûzoltóságokra vonatkozóan rendeletben szabályozza a választható juttatás éves összegét, a választható természetbeni juttatások fajtáit, mértékét, a természetbeni juttatás kifizetésének rendjét és módját. A hivatásos önkormányzati tûzoltóságokat fenntartó önkormányzatok a 273. § szerint további választható juttatásokat is meghatározhatnak, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatják.

116/B. § (1) A hivatásos állomány tagja részére a 114. § alapján biztosítható visszatérítendõ támogatás, valamint a 116/A. § alapján választható természetbeni juttatás nyújtása során keletkezett, a hivatásos állomány támogatást igénybevevõ, illetve juttatásban részesülõ tagjára és a támogatásra, illetve a juttatásra vonatkozó adatokat a (2) bekezdésben meghatározott célból az illetmény számfejtését végzõ szervek és személyek kezelhetik, illetve ezek kizárólag a részükre továbbíthatók.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok kezelésének célja, hogy folyamatosan megállapíthatóak legyenek a hivatásos állomány visszatérítendõ támogatást igénybevevõ, illetve választható természetbeni juttatásban részesülõ tagjának azonosítására alkalmas adatok, a visszatérítendõ támogatás, illetve a választott természetbeni juttatás fajtája, a visszatérítendõ támogatás összege, a törlesztési idõ, a visszafizetett (levont) összeg, és a még nem törlesztett tartozás, választható természetbeni juttatás esetén annak értéke, illetve értékének idõarányos része.

Családi pótlék, gyermekgondozási segély, anyasági támogatás

117. § A hivatásos állomány tagja a családi pótlékra, a gyermekgondozási segélyre és az anyasági támogatásra a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló jogszabályok szerint jogosult.

A kifizetés módjai

117/A. § (1) A törvény hatálya alá tartozóknak, a szolgálati viszonyukra tekintettel megilletõ valamennyi pénzbeli juttatás, az általuk meghatározott fizetési számlára történõ átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történõ készpénzkifizetés kézbesítése útján történik.

(2) A juttatás fizetési számlára történõ átutalása és egyszeri felvétele, illetve pénzforgalmi számláról történõ készpénzkifizetés a törvény hatálya alá tartozók részére költségtöbbletet nem okozhat.

117/B. § (1) A juttatás 117/A. §-ban szabályozott módon történõ kifizetésére 1999. január 1. napjáig kell áttérni.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományába tartozókra a 117/A. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

XI. Fejezet

AZ ÉRDEMEK ELISMERÉSE

118. § (1) A hivatásos állomány tagja az adott szolgálati feladat kiemelkedõ teljesítéséért, illetve a szolgálati feladatok hosszabb idõn át történõ eredményes végzéséért a következõ elismerésekben részesíthetõ:

a) a fizetési fokozatban eltöltendõ várakozási idõnek 1 évvel történõ csökkentése,

b) egy fizetési fokozattal való elõresorolás,

c) pénz- vagy tárgyjutalom,

d) hazai vagy külföldi jutalomüdülés,

e) a miniszter által adományozott, névre szóló szál- vagy lõfegyver, emléktárgy,

f) a miniszter által alapított kitüntetõ cím, díj, plakett, oklevél, emléklap stb.

g) soron kívüli elõléptetés,

h) szolgálati jel,

i) kitüntetés.

(2) A hivatásos állomány tagja részére az (1) bekezdés f) pontjában foglalt kitüntetõ címként a miniszter tanácsosi vagy fõtanácsosi címet adományozhat. A beosztáshoz elõírt iskolai végzettséggel rendelkezõ hivatásos állományú részére tanácsosi cím adományozható legalább öt éves, fõtanácsosi cím adományozható legalább 10 éves szolgálati jogviszonyban töltött magas szintû szakmai ismeret és példamutató magatartás alapján.

(3) A hivatásos állomány tagja részére havonta

a) a tanácsosi cím után a köztisztviselõi illetményalap 25%-ának,

b) a fõtanácsosi cím után a köztisztviselõi illetményalap 50%-ának

megfelelõ címpótlékot kell folyósítani.

(4) A hivatásos állomány tagját a kitüntetõ cím viselésének joga nyugállományba vonulását követõen is megilleti.

(5) A tanácsosi és a fõtanácsosi címet meg kell vonni, ha

a) a hivatásos állomány tagja jogerõsen pénzbírságnál súlyosabb fegyelmi fenyítésben részesült, illetve

b) a hivatásos állomány tagjával szemben - megrovás és jármûvezetéstõl eltiltás kivételével - a bíróság büntetést szabott ki vagy intézkedést alkalmazott, feltéve, hogy a szolgálati viszonya e törvény alapján nem szûnt meg.

XII. Fejezet

FEGYELMI FELELÕSSÉG

A fegyelmi felelõsség általános szabályai

119. § (1) Fegyelemsértést követ el és fegyelmi eljárás keretében felelõsségre kell vonni a hivatásos állomány tagját, ha szolgálati tevékenysége során a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi.

(2) Fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni a hivatásos állomány tagjának azt a szabálysértését, amelyet szolgálati helyen vagy a szolgálattal összefüggésben követett el.

(3) A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 485/A. §-ában meghatározott esetben a büntetõ jogszabályok alkalmazása szempontjából katonának [Btk. 122. § (1) bek.] tekintendõ hivatásos állomány tagjának katonai vétségét fegyelmi eljárásban kell elbírálni. Amennyiben a folyamatban lévõ fegyelmi eljárás tárgyát képezõ cselekmény katonai vétséget is megvalósít, és a katonai ügyész határozata ellen nem jelentettek be panaszt, - a Be. 485/A. §-a szabályaira figyelemmel - a fegyelmi eljárást a katonai vétség tárgyában kell továbbfolytatni és az érdemi döntést meghozni. Ebben az esetben a büntetõeljárás során végrehajtott eljárási cselekményeket a fegyelmi eljárásban nem kell megismételni.

120. § (1) A fenyítés célja a szolgálati rend és fegyelem védelme, az elkövetõnek és másoknak a fegyelemsértéstõl való visszatartása.

(2) A fegyelmi eljárás elrendelése, illetve a fenyítés kiszabása mellõzhetõ, ha a fegyelemsértés olyan csekély súlyú, hogy - figyelembe véve a fegyelemsértõnek a magatartását és a szolgálati rendhez való viszonyát - az (1) bekezdésben meghatározott cél figyelmeztetéssel is elérhetõ. A figyelmeztetést írásba kell foglalni.

(3) Ha a vétkes kötelezettségszegés elkövetõje az eljárás elrendelése nélküli figyelmeztetést nem fogadja el és annak közlésétõl számított 3 munkanapon belül kifogást jelent be, a fegyelmi eljárást haladéktalanul el kell rendelni.

121. § (1) A hivatásos állomány tagja nem fenyíthetõ meg, ha a fegyelemsértést az elöljáró (vezetõ) parancsára követte el. Ha azonban tudta, hogy a kapott parancs teljesítésével fegyelemsértést követ el, és azt a 69. § (2) bekezdésben elõírtak mellõzésével végrehajtotta, a felelõsségét meg kell állapítani.

(2) A fenyíthetõséget kizárja, ha a hivatásos állomány tagja a fegyelemsértést

a) kóros elmeállapotban,

b) kényszer vagy fenyegetés hatása alatt,

c) tévedésbõl,

d) jogos védelmi helyzetben,

e) végszükségben

követte el. A fenyíthetõséget kizáró okok értelmezésére a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.

(3) Nem tekinthetõ a (2) bekezdés a) pontja szerinti kóros elmeállapotnak az az eset, amikor a hivatásos állomány tagja a cselekményt önhibából eredõ ittas vagy bódult állapotban követte el.

122. § (1) Elévülés miatt nem indítható fegyelmi eljárás, ha a fegyelemsértés elkövetése óta 3 év eltelt.

(2) Nem indítható fegyelmi eljárás abban az esetben sem, ha a fegyelmi jogkör gyakorlójának a fegyelemsértésrõl, szabálysértésrõl való tudomásszerzésétõl számított három hónap eltelt.

(3) Ha a fegyelemsértést megvalósító magatartás egyben bûncselekménynek is minõsül, a fegyelemsértés elévülési ideje - eltérõen az (1) bekezdésben foglaltaktól - megegyezik a bûncselekménynek a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 33. §-ában meghatározott elévülési idejével. Ha a vétkes kötelezettségszegésrõl a fegyelmi jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott határidõn túl szerez tudomást, a fegyelmi eljárást csak a hivatásos állományúnak a büntetõeljárásban gyanúsítottként történõ bevonását követõen, az errõl való tudomásszerzéstõl számított három hónapon belül lehet megindítani.

(4) Szabálysértés fegyelmi eljárásban történõ elbírálásakor a szabálysértésekrõl szóló jogszabályokban meghatározott elévülési szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ha az ügyben szabálysértési hatóság járt el és az ügyet fegyelmi eljárásra átteszi, az állományilletékes parancsnoknak a fegyelmi eljárást az áttételt követõ három hónapon belül meg kell indítania.

(5) A fegyelemsértés (1) bekezdés szerinti elévülésének kezdõ napja:

a) a kötelezettségszegõ magatartás elkövetésének napja,

b) ha a fegyelemsértést valamely kötelezettség elmulasztása, vagy nem teljesítése valósítja meg, az a nap amikor a kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidõ eltelt,

c) ha a kötelezettségszegés valamely jogellenes állapot fenntartásában valósul meg, az a nap amikor ez a jogellenes állapot megszûnik,

d) külföldi szolgálat alatt elkövetett fegyelemsértés esetén - amennyiben külföldi szolgálati helyén fegyelmi felelõsségre vonására nincs lehetõség - a hazatérés napja.

Fenyítések

123. § (1) A hivatásos állomány tagjával szemben a következõ fenyítések alkalmazhatók:

a) feddés,

b) megrovás,

c) pénzbírság,

d) egy fizetési fokozattal 1 évre való visszavetés,

e) a soron következõ rendfokozatba való elõléptetés várakozási idejének 6 hónaptól 2 évig terjedõ meghosszabbítása,

f) eggyel alacsonyabb rendfokozatba 6 hónaptól 2 évig történõ visszavetés,

g) alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés,

h) a szolgálati viszony megszüntetése,

i) lefokozás.

(2) Pénzbírság fenyítés csak a 119. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben alkalmazható. A 119. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a pénzbírság mértéke nem haladhatja meg az egyes szabálysértésekre a szabálysértési jogszabályok alapján kiszabható pénzbírság összegét. A 119. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege kétszázezer forint.

(3) Fegyelmi eljárásban pénzbírság fenyítés nem alkalmazható, ha az eljárás alapjául szolgáló cselekmény miatt külön jogszabály alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

(4) A lefokozás fenyítés következménye a szolgálati viszony megszüntetése is.

124. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója a 123. § (1) bekezdés c)-g) pontjában foglalt fenyítések végrehajtását legfeljebb 1 év próbaidõre felfüggesztheti, ha várható, hogy az kellõ nevelõ hatással jár.

(2) Ha a próbaidõ eredményesen eltelt, ezt úgy kell tekinteni, mintha a hivatásos állomány tagja fenyítésben nem részesült volna. Ha viszont a próbaidõ alatti magatartása miatt - a 123. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározottat kivéve - újabb fenyítést szabtak ki vele szemben, a felfüggesztett fenyítést is végre kell hajtani.

(3) A szolgálati viszony megszüntetése és lefokozás fenyítés alkalmazása esetén a felfüggesztett fenyítés nem hajtható végre.

A fegyelmi jogkört gyakorló elöljáró

125. § (1) A fegyelmi jogkör magában foglalja a fegyelmi eljárás lefolytatásának és a fenyítés kiszabásának jogát.

(2)

(3) Az alacsonyabb beosztású elöljáró részére biztosított fegyelmi jogkör megilleti a magasabb beosztású elöljárót is.

(4) A miniszter és az országos parancsnok - ha e törvény kivételt nem tesz - az alárendeltjeire e törvény szerinti fenyítések bármelyikét alkalmazhatja.

126. § (1) A fegyelmi jogkört - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivételekkel - az állományilletékes parancsnok gyakorolja.

(2) A rendfokozatban való visszavetés, a szolgálati viszony megszüntetése és a lefokozás fenyítést ezredesre csak a miniszter szabhat ki.

(3) A rendfokozatban való visszavetés, a szolgálati viszony megszüntetése és a lefokozás fenyítést tisztre, fõtisztre - ezredes kivételével - az országos parancsnok, az ennél alacsonyabb rendfokozatúakra pedig az a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró szabhatja ki, aki a kinevezésükre és elõléptetésükre jogosult.

(4) Az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fenyítés kiszabása - ha az állományilletékes parancsnok hatáskörét meghaladja - annak a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak a hatáskörébe tartozik, aki a beosztásba való kinevezésre jogosult.

(5) Az állományilletékes parancsnok szervezetszerû helyettesével szemben a fegyelmi jogkört az elöljáró parancsnok gyakorolja.

(6) Az országos parancsnokkal, valamint szervezetszerû helyetteseivel szemben a fegyelmi jogkört a miniszter gyakorolja.

127. § (1) Ha a fegyelemsértést a hivatásos állomány több tagja együttesen valósította meg, a fegyelmi eljárás lefolytatására az az elöljáró jogosult, akinek a fegyelmi jogköre valamennyi elkövetõre kiterjed.

(2) Ha a fegyelemsértés elkövetõjének szolgálati helye a fegyelmi eljárás megindítása, illetve befejezése elõtt megváltozik, az ügyet az eljárás megindítására, illetve befejezésére az új szolgálati hely szerinti állományilletékes parancsnokhoz kell áttenni. Folyamatban lévõ fegyelmi eljárás áttétele esetén a 128. § (3) bekezdésében meghatározott határidõ további 30 nappal meghosszabbítható.

(3) Az országos parancsnok a fegyelmi jogkörrel rendelkezõ közös elöljáró az általa irányított szervek tekintetében egyedi ügyben a fegyelmi jogkör gyakorlását magához vonhatja; vagy az alárendeltségébe tartozó fegyelmi jogkörrel rendelkezõ elöljárót felhatalmazhatja az illetékességi körén kívül esõ ügyben a fegyelmi eljárás lefolytatására.

(4) Az országos parancsnok (3) bekezdésben biztosított jogköre - a 274. és 275. §-ra tekintettel - nem alkalmazható az önkormányzati tûzoltóság állományába tartozó hivatásos állományú fegyelmi ügyében.

(5) Tábornok rendfokozatban való visszavetésére, szolgálati viszonyának megszüntetésére és lefokozására a miniszter tesz javaslatot a Magyar Köztársaság elnökének.

127/A. § (1) A rendelkezési állományba tartozóval szemben a fegyelmi jogkör gyakorlója, amennyiben a törvény eltérõ rendelkezést nem tartalmaz

a) ha a szolgálatát a fegyveres szervet irányító miniszter irányítása alatt álló más szervnél vagy katonai, rendvédelmi oktatási intézménynél teljesíti, a miniszter által kijelölt vezetõ,

b) ha a rendelkezési állományba helyezés a 44. § (1) bekezdés b)-c), e)-h) pontja alapján történt, az országos parancsnok vagy az általa kijelölt vezetõ.

(2) A 49. § szerinti vezénylés tartama alatt a vezényelt felett a vezénylés helye szerinti állományilletékes parancsnok gyakorolja a fegyelmi jogkört, de szolgálati viszonyt és beosztást érintõ fenyítést nem szabhat ki. A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományából a 303. § (2) bekezdése alapján vezényeltekkel szemben a fegyelmi jogkört - a gazdálkodó szervezet vezetõjének javaslata alapján - az állományilletékes parancsnok gyakorolja.

A fegyelmi eljárás

128. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója, ha a tudomására jutott tények alapján a fegyelemsértés megalapozott gyanúja megállapítható, a hivatásos állományúval szemben a fegyelmi eljárást elrendeli vagy a 120. § (2) bekezdése szerint figyelmeztetésben részesíti.

(2) A fegyelmi eljárást határozattal kell elrendelni; ennek egy példányát az eljárás alá vont személynek kézbesíteni kell. A határozatnak tartalmaznia kell az eljárás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, a kivizsgálással megbízott személy nevét vagy - bonyolultabb ügyben - bizottságot (a továbbiakban együtt: vizsgáló) és az eljárás befejezésének határidejét.

(3) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelyet 30 napon belül be kell fejezni. E határidõt az eljárás elrendelõje egy alkalommal - legfeljebb 30 nappal - meghosszabbíthatja.

129. § (1) A fegyelmi vizsgálattal nem bízható meg az eljárás alá vontnál alacsonyabb rendfokozatú személy. E szabály nem vonatkozik a magasabb szolgálati beosztású, illetve azokra a személyekre, akiknek beosztásból eredõ feladatuk a fegyelmi ügyekben eljárni.

(2) A vizsgálatban nem vehet részt az, aki az ügyben érdekelt, vagy akitõl egyéb okból elfogulatlanság nem várható.

130. § (1) Az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás elrendelésétõl kezdve jogi képviselõt vehet igénybe, illetve kérheti, hogy képviseletében az érdekképviseleti szerv járjon el.

(2) Nem lehet képviselõ a szervezeti egység parancsnoka (vezetõje), parancsnokhelyettese, jogtanácsosa, jogi elõadója, továbbá, akit az ügyben tanúként vagy szakértõként hallgatnak meg.

(3) A jogi képviselõ munkadíját és költségeit az eljárás alá vont személy viseli. Ha azonban a fegyelemsértés megállapítására nem került sor, a jogi képviselettel kapcsolatos költségeit meg kell téríteni.

131. § (1) A fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, ha az eljárás alá vont személy tartós távolléte, illetve egészségi állapota miatt védekezését elõterjeszteni nem tudja, eljárási jogait nem gyakorolhatja. A fegyelmi eljárást a távolléte, illetve akadályoztatása idõtartamára kell felfüggeszteni. Ha azonban elõreláthatólag szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabása szükséges, a fegyelmi eljárást folytatni lehet.

(2) A fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni, ha

a) szakértõi vizsgálat szükséges, a szakvélemény elkészítéséig,

b) az eljárás alá vont személy külföldön tartózkodik, a visszaérkezéséig,

c) a cselekmény elbírálása olyan elõzetes kérdéstõl függ, amelynek eldöntése bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, annak a döntéséig.

(3) A fegyelmi eljárás felfüggesztésének ideje nem számít be a fegyelmi eljárás lefolytatására nyitva álló idõtartamba és az elévülési idõbe.

132. § (1) Ha a fegyelemsértés súlya vagy jellege miatt az eljárás alá vont személynek a szolgálati helytõl való ideiglenes távoltartása szükséges, az eljárás befejezéséig, de legfeljebb 2 hónapra a szolgálati beosztásából felfüggeszthetõ.

(2) Az elöljáró parancsnok a felfüggesztést indokolt esetben további egy hónappal meghosszabbíthatja.

(3) Ha a fegyelmi eljárást - a 131. § (2) bekezdés c) pontja alapján - büntetõeljárásra tekintettel függesztették fel, az (1) és (2) bekezdés szerinti felfüggesztés ennek tartamával meghosszabbítható.

(4) Ha a szolgálati beosztásból történõ felfüggesztés indoka az (1) és (3) bekezdésben meghatározott eljárás befejezése elõtt megszûnt, a felfüggesztés megszüntetésével egyidejûleg - indokolt esetben - az eljárás alá vont személy más beosztásban foglalkoztatható.

(5) Az eljárás alá vont személyt szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabása esetén a határozathozataltól annak végrehajtásáig terjedõ idõre fel kell függeszteni.

(6) A felfüggesztést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha annak indokai megszûntek. Ha az eljárást a 140. § (1) bekezdés a)-d) és f) pontjában meghatározott okból szüntették meg, a visszatartott illetményt törvényes kamatával együtt 3 munkanapon belül ki kell fizetni.

(7) Aki beosztásból felfüggesztés hatálya alatt áll, a felfüggesztés napjától hatósági jogkörét, szolgálati elöljárói/feljebbvalói jogait nem gyakorolhatja, szolgálati okmányait és fegyverét beszolgáltatni köteles, szolgálati helyére csak az állományilletékes parancsnok elõzetes engedélyével léphet be. Egyéb tekintetben megilletik az e törvényben biztosított jogok és terhelik az e törvényben meghatározott kötelezettségek.

(8) Felfüggesztés elrendelése, illetve meghosszabbítása ellen, vagy a felfüggesztés megszüntetése érdekében az eljárás alá vont az elrendelõ (meghosszabbításról rendelkezõ) parancsnok elöljáró parancsnokához halasztó hatállyal nem bíró panaszt nyújthat be. A panaszról az elöljáró a kézhezvételétõl számított 15 napon belül indokolással ellátott határozatot hoz.

133. § (1) A vizsgáló az eljárás alá vont személyt, a tanút, a sértettet, a szakértõt a meghallgatása idejérõl értesíti, a képviselõt pedig felhívja az eljárási cselekményen való részvételre azzal, hogy távolléte az eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza. Az értesítést, felhívást az érintett személynek úgy kell elküldeni, hogy az az eljárási cselekmény elõtt legalább 3 nappal kézbesíthetõ legyen.

(2) A fegyveres szerv tagja esetén az értesítés az illetékes parancsnok (vezetõ) útján történik.

(3) A fegyveres szervhez nem tartozó személyt meghallgatása végett fel kell keresni.

(4) A fegyelmi eljárás során a tanú vagy jogi képviselõje kérésére a tanú személyi adatait - az iratok között elkülönítve - zártan kell kezelni. A tanú személyi adatai zárt kezelésének elrendelésétõl kezdve a fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselõje a tanú személyi adatait nem tartalmazó iratokba tekinthet be, illetve részükre a tanú személyi adatait nem tartalmazó másolat adható.

134. § (1) A fegyelmi eljárás során a tényállást tisztázni kell. Az eljárás alá vont személy javára és terhére szolgáló körülményeket egyaránt fel kell deríteni, ennek keretében kell beszerezni az ügy szempontjából jelentõs bizonyítékokat is. Bizonyítékként felhasználható más hatósági, illetve a bírósági eljárásban keletkezett irat vagy egyéb bizonyíték.

(2) A fegyelmi eljárás alá vont személyt a vizsgálat folyamán a jogaira ki kell oktatni.

(3) A fegyelmi eljárás során a fontosabb eljárási cselekményeket (pl. az eljárás alá vont személy és a tanúk meghallgatását) jegyzõkönyvbe kell foglalni. A szemlérõl és a helyszíni szemlérõl jelentés is készülhet.

(4) A fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselõje a fegyelmi ügy irataiba betekinthet, azokról - a minõsített adat védelmérõl szóló jogszabályok szerint - feljegyzést, másolatot készíthet, az eljárással összefüggõ indítvánnyal élhet.

135. § (1) A vizsgálat befejezésekor a vizsgáló az eljárás alá vont személyt és a képviselõt felhívja, hogy az iratismertetésen - melynek idõpontját közli - jelenjen meg.

(2) Az iratismertetés során az eljárás alá vont személy és a képviselõ bizonyítási indítványt tehet. A bizonyítás felvételérõl vagy mellõzésérõl a vizsgáló dönt. A döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(3) A vizsgáló az iratismertetést követõen jelentésben foglalja össze a megállapításait, az eljárás alá vont személy és képviselõje észrevételeivel kapcsolatos véleményét és az ügy lezárására vonatkozó javaslatát. A keletkezett iratokat és a jelentését a vizsgálat befejezését követõen 3 napon belül az állományilletékes parancsnoknak átadja.

136. § (1) Az állományilletékes parancsnok az iratok kézhez vételétõl számított 5 napon belül meghallgatást tûz ki, melyen az eljárás alá vont személy és képviselõje, valamint a vizsgáló lehet jelen.

(2) A fegyelmi határozat meghozatalát nem akadályozza, ha az eljárás alá vont személy a meghallgatáson alapos ok nélkül nem jelent meg, vagy írásbeli védekezését a megjelölt határidõn belül nem terjesztette elõ.

(3) Ha a tényállás nincs kellõen felderítve, vagy olyan eljárási szabályszegés történt, amely az ügy érdemi elbírálását lényegesen befolyásolta, az állományilletékes parancsnok póteljárást rendel el. A póteljárás tartama nem haladhatja meg a 15 napot.

137. § (1) Az egyszerû ténybeli megítélésû, csekély tárgyi súlyú fegyelemsértés esetén, ha a hivatásos állomány tagja a fegyelemsértést beismerte, a vizsgáló megbízása mellõzhetõ. Ez esetben a fegyelmi ügy az eljárás alá vont személynek az állományilletékes parancsnok által történt meghallgatása alapján is elbírálható (egyszerûsített eljárás).

(2) Egyszerûsített eljárásban megállapított fegyelmi felelõsség esetén csak a 123. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti fenyítés szabható ki.

(3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont a személyes meghallgatásakor az egyszerûsített eljárást nem fogadja el, vagy a megállapított tényállást vitatja, a fegyelmi jogkör gyakorlója a vizsgálat megtartására és a vizsgáló kijelölésére a meghallgatáskor a jegyzõkönyvben, de legkésõbb 3 munkanapon belül intézkedik a 128. § (2) bekezdése szerint.

138. § A személyes meghallgatást követõen az állományilletékes parancsnok 5 napon belül az ügyet elbírálja. Ennek keretében kiszabja a fenyítést, vagy - ha a hatáskörét meghaladó fenyítés alkalmazását látja szükségesnek - az iratokat a fenyítésre vonatkozó javaslatával szolgálati úton a hatáskörrel rendelkezõ elöljáróhoz felterjeszti; ha pedig a 140. § (1) bekezdésben meghatározott eset áll fenn, az eljárást megszünteti.

139. § (1) A fenyítést a fegyelemsértés tárgyi súlyának, a fegyelemre gyakorolt hatásának, az elkövetõ vétkességének, a személyi körülményeinek, valamint a szolgálatban tanúsított magatartásának mérlegelésével kell kiszabni.

(2) Ugyanazon fegyelemsértésért több fenyítés nem szabható ki, és egyik fenyítés a másikkal nem kapcsolható össze. Ha több fegyelemsértést egy eljárásban bírálnak el, csak egy fenyítés szabható ki.

140. § (1) A fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha

a) a cselekmény nem fegyelemsértés, nem fegyelmi jogkörben elbírálható szabálysértés, illetve nem minõsül a 119. § (3) bekezdése szerint elbírálandó katonai vétségnek,

b) nem állapítható meg, hogy a terhére rótt fegyelemsértést vagy fegyelmi hatáskörben elbírálható szabálysértést, illetve katonai vétséget az eljárás alá vont elkövette,

c) a fegyelemsértést, vagy a fegyelmi eljárásban elbírálható szabálysértést, illetve katonai vétséget nem az eljárás alá vont követte el,

d) a cselekményt fegyelmi eljárásban már elbírálták,

e) az eljárás alá vont meghalt, vagy szolgálati viszonya megszûnt,

f) a cselekmény elévült.

(2) Ha a fegyelmi eljárás során azt állapították meg, hogy az eljárás alapjául szolgáló magatartás bûncselekmény vagy a 119. § (2) bekezdése alapján fegyelmi eljárásban el nem bírálható szabálysértés alapos gyanújának megállapítására alkalmas, a feljelentést az illetékes nyomozó, illetve szabálysértési hatósághoz meg kell tenni. Ezzel egyidejûleg a fegyelmi eljárást a 131. § (2) bekezdésének c) pontja alapján fel lehet függeszteni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak akkor, ha a katonai vétséget a 119. § (3) bekezdése alapján fegyelmi eljárásban kell elbírálni.

141. § A fegyelmi ügyben megindokolt határozatot kell hozni, amelyet az eljárás alá vont személy elõtt ki kell hirdetni. A határozat egy példányát - ha minõsített adatot nem tartalmaz - az eljárás alá vont személy részére kézbesíteni kell.

Jogorvoslatok

142. § (1) A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat ellen a közlését követõ 8 napon belül a hivatásos állomány tagja, illetve - az õ belegyezésével - a képviselõje az elöljáró parancsnokhoz panasszal élhet. A panaszt a fenyítést kiszabó elöljáróhoz kell benyújtani.

(2) A panaszt az iratokkal együtt 3 napon belül az elöljáró parancsnokhoz kell felterjeszteni.

(3) Az országos parancsnok által kiszabott fenyítés ellen benyújtott panaszt az elbírálására jogosult miniszterhez kell felterjeszteni.

(4) A miniszter által kiszabott fenyítés ellen panasznak helye nincs.

143. § (1) Az elöljáró parancsnok az iratok alapján az egész eljárást felülvizsgálja. Ha indokoltnak tartja, a lefolytatott bizonyítást kiegészíti és az iratok felterjesztésétõl számított 15 napon belül, melyet szükség esetén további 15 nappal meghosszabbíthat, az elsõ fokú fegyelmi határozatot helybenhagyja, vagy megváltoztatja: a fenyítés mértékét csökkenti, enyhébb fenyítést szab ki, illetõleg az eljárást megszünteti, vagy ha az elkövetett lényeges eljárási hibák a felülvizsgálat során nem orvosolhatók a fenyítést hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti.

(2) Az elöljáró parancsnok a határozatának egy példányát megküldi az elsõ fokon eljárt parancsnoknak, az eljárás alá vont személynek és a képviselõnek.

144. § (1) A miniszter hatáskörében hozott, valamint a panasszal kapcsolatos határozat ellen az eljárás alá vont személy és képviselõje bírósághoz fordulhat.

(2) Szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés alkalmazása esetén az eljárás alá vont személy kérheti az eredeti szolgálati beosztásban történõ továbbfoglalkoztatását, ha a bíróság megállapítja, hogy a fegyelmi felelõsség nem áll fenn, vagy a fenyítés nem áll arányban az elkövetett fegyelemsértés súlyával.

Eljárás szabálysértés esetén

145. § (1) Ha a szabálysértési hatóság iratai alapján a tényállás és a felelõsség kétséget kizáróan megállapítható és az eljárás alá vont felelõsségét nem vitatja, mellõzni lehet a további bizonyítás lefolytatását és az egyszerûsített eljárás szabályai (137. §) alkalmazhatók.

(2)

(3) Ha a szabálysértés miatt elkobzás vagy más intézkedés indokolt, a fegyelmi jogkört gyakorló elöljáró a fenyítés jogerõre emelkedését követõen a szükséges intézkedés megtétele céljából az illetékes szabálysértési hatóságot haladéktalanul megkeresi. Az intézkedés kezdeményezése ellen panasznak helye nincs.

(4) Ha a fegyelmi eljárás szabálysértés miatt indult - és az elkövetõ szolgálati viszonya idõközben megszûnt -, az eljárás iratait a szabálysértési hatósághoz kell áttenni.

(5) Amennyiben a szabálysértésben más személy felelõssége is megállapítható, a felelõsségi arányok vonatkozásában a szabálysértési hatóság határozata az irányadó.

(6) A pénzbírságot a határozat jogerõre emelkedésétõl számított 30 napon belül kell befizetni. Az állományilletékes parancsnok az érintett kérelmére legfeljebb 6 havi részletfizetést, vagy halasztást engedélyezhet. A pénzbírságot meg nem fizetés esetén az illetménybõl kell levonni.

A fenyítés végrehajtása

146. § (1) A fenyítést az errõl szóló határozat jogerõre emelkedésétõl, szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés alkalmazása esetén a másodfokú, illetve a miniszter által hozott határozat közlésétõl számított 30 napon belül végre kell hajtani.

(2) A fenyítés jogerõs, ha

a) az elsõ fokú fegyelmi határozat ellen panaszt, vagy a másodfokú határozat, illetve a miniszter által hozott határozattal szemben a nyitva álló határidõn belül nem nyújtottak be keresetet, a határozat közlésének napjával,

b) a panaszt vagy a keresetet visszavonták, a visszavonás napjával,

c) a bíróság a másodfokú határozat, illetve a miniszter, képviselõ-testület (közgyûlés), polgármester (fõpolgármester) határozata ellen benyújtott keresetet jogerõsen elbírálta, a jogerõre emelkedés napjával.

(3) A másodfokú vagy a miniszter által hozott határozat végrehajtására nyitva álló (1) bekezdés szerinti határidõ - a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés alkalmazását kivéve - a keresetindítási határidõ leteltével kezdõdik.

A fenyítés hatálya

147. § (1) A fenyítés hatálya az az idõtartam, amely alatt a hivatásos állomány tagja a jogszabályban meghatározott joghátrányokat viseli.

(2) A hivatásos állomány tagja a fenyítés jogerõre emelkedésétõl a végrehajtásának befejezéséig, ezenfelül még az alábbi idõtartamokig áll a fenyítés hatálya alatt:

a) a 123. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott fenyítés esetén 6 hónapig,

b) a 123. § (1) bekezdés e)-g) pontjában meghatározott fenyítés esetén 1 évig,

c) a 123. § (1) bekezdés h)-i) pontjában meghatározott fenyítés esetén 3 évig.

A fenyítés hatálya alóli mentesülés

148. § (1) A hivatásos állomány tagja mentesül a fenyítés hatálya alól, ha a 147. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott idõtartam eltelt.

(2) A fenyítés hatálya alól a 147. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott idõtartam eltelte elõtt - kivételesen - akkor van helye mentesítésnek, ha a megfenyített személy a fenyítés után átlagon felüli teljesítményt nyújtott, és példamutató magatartást tanúsított.

Eljárás a szolgálattal össze nem függõ bûncselekmény esetén

149. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjával szemben a szolgálati viszonyból eredõ kötelezettségeivel össze nem függõ bûncselekmény miatt büntetõeljárás indul, a szolgálati beosztásából - a 107. § (1) bekezdése alkalmazásával - az eljárás befejezéséig felfüggeszthetõ.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztésnek akkor van helye, ha a hivatásos állomány tagja terhére rótt bûncselekmény a fegyveres szerv tekintélyét, mûködésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti, vagy a büntetõeljárás miatt a hivatásos állomány tagjának a szolgálattól való távoltartása indokolt, és az eljárást folytató szerv azt kezdeményezte.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja a terhére rótt bûncselekmény elkövetését a büntetõeljárás során beismerte vagy tetten érték, és megfelelõ bizonyítékok állnak rendelkezésre, a hivatásos szolgálatra méltatlanná válást az 56. § (6) bekezdés c) pontja alapján a büntetõeljárás jogerõs befejezése elõtt is meg lehet állapítani.

XIII. Fejezet

KÁRTÉRÍTÉSI FELELÕSSÉG

A hivatásos állomány tagjának kártérítési felelõssége

150. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból eredõ kötelességének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelõsséggel tartozik.

(2) A károkozó vétkességét, a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint az okozati összefüggést a fegyveres szervnek kell bizonyítania.

151. § (1) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke - a (2) bekezdésben szabályozott esetek kivételével - a károkozó 1 havi alapilletményének 50%-át nem haladhatja meg.

(2) A károkozó a 3 havi alapilletménye erejéig felel, ha

a) a fegyveres szerv gazdálkodására, az anyagi-technikai eszközök kezelésére vonatkozó szabályok megsértésével,

b) az ellenõrzési kötelezettsége elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével,

c) hatósági jogkörben eljárva a jogszabályok megsértésével

okozta a kárt, vagy

d) a kár olyan - jogszabályba ütközõ - parancs, utasítás teljesítésébõl keletkezett, amelynek következményeire az utasított elõzõleg a figyelmet felhívta.

152. § Szándékos károkozás esetén a károkozó a teljes kárt köteles megtéríteni.

153. § (1) A hivatásos állomány tagja vétkességére tekintet nélkül felelõs azért a hiányért, amely olyan dologban következett be, amelyet visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel jegyzék vagy elismervény alapján vett át, és amelyet állandóan az õrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

(2) A pénz- és értékkezelõ, valamint a pénztáros jegyzék vagy elismervény hiányában is teljes felelõsséggel tartozik az általa kezelt pénzért, értékpapírért vagy egyéb értéktárgyért.

(3) Mentesül a hivatásos állomány tagja a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külsõ ok idézte elõ, vagy a fegyveres szerv a biztonságos õrzés feltételeit nem biztosította.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár (hiány) bekövetkeztét és mértékét a fegyveres szervnek kell bizonyítania.

(5) A megõrzésre átadott dolog megrongálódásából eredõ kár esetén a hivatásos állomány tagja a vétkességi felelõsségre vonatkozó szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy a vétlenség bizonyítása õt terheli.

154. § (1) A leltárhiányért megtérítési felelõsséget - a raktárosok elõzetes hozzájárulásának hiányában - csak a raktár teljes készletének leltározása alapján lehet megállapítani.

(2) A raktárvezetõnek és helyettesének személyében történt változás vagy a felelõsségi szabályok megváltozása esetén a raktárt leltározással kell átadni, illetve átvenni.

(3) Leltározásnál a raktárosnak, illetve akadályoztatása esetén a képviselõjének a jelenlétét lehetõvé kell tenni. Ha a raktáros a képviseletérõl nem gondoskodott, akkor az állományilletékes parancsnok e feladat ellátására szakmailag alkalmas, érdektelen képviselõt köteles kijelölni.

(4) A raktáros a leltározással kapcsolatban a leltárfelvétel során és azt követõen is észrevételt tehet.

(5) A leltárhiányért való felelõsséget a leltárfelvétel befejezését követõ 60 napon belül el kell bírálni, és a határozatot a raktárossal írásban közölni kell. Büntetõeljárás esetén a határidõ a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerõs határozatának kézbesítését követõ nappal kezdõdik. A 60 nap eltelte után a raktárost kártérítésre nem lehet kötelezni.

155. § (1) A leltárhiány a kezelésre átvett anyagban, áruban (leltári készletben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány.

(2) A leltárhiányért

a) a raktárvezetõ és a raktárvezetõ helyettes 6 havi,

b) a beosztott raktáros (anyagkezelõ) 4 havi

alapilletménye erejéig felel.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja olyan raktári beosztásban teljesít szolgálatot, ahol az átvett anyagokat (raktári készleteket) állandóan egyedül kezeli, a teljes leltárhiányért felel.

156. § A leltárhiányért megtérítési felelõsséget akkor lehet megállapítani, ha

a) a raktárost a raktári beosztásba helyezéskor írásban tájékoztatták a kártérítési felelõsség formájáról és mértékérõl,

b) az anyagokat (raktári készleteket) kezelésre szabályszerûen átadták, és azokat a raktáros átvette.

157. § (1) Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük - a megõrzésre átadott dologban bekövetkezett hiány és leltárhiány esetén az alapilletményük - arányában felelnek.

(2) Ha a kárt többen szándékosan okozták, a felelõsségük egyetemleges.

(3) Nem kell a hivatásos állomány tagjának megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a fegyveres szerv közrehatása következtében állt elõ.

158. § (1) A hivatásos állomány tagja kártérítési felelõsségének megállapítására az állományilletékes parancsnok jogosult.

(2) Az állományilletékes parancsnok a kár felfedezése után haladéktalanul intézkedni köteles a kár összegének és a károkozó személyének megállapítására.

(3) A kártérítési eljárás során a tényállás megállapításával arra alkalmas, érdektelen és elfogulatlan személyt kell megbízni. Ha a tényállás bonyolult, a káreljárás lefolytatására bizottságot kell kijelölni.

(4) A kártérítési eljárásban a hivatásos állomány tagját meg kell hallgatni, és lehetõvé kell tenni, hogy védekezését részletesen elõadja. A lefolytatott bizonyításról jegyzõkönyvet kell felvenni.

(5) A hivatásos állomány tagja a kártérítési eljárásban érdekeinek védelmével megbízhatja az érdekképviseleti szervét, illetõleg ügyvédet hatalmazhat meg.

159. § (1) A kár összegének megállapítását követõ 60 napon belül az állományilletékes parancsnok a kártérítésre kötelezésrõl vagy annak mellõzésérõl indokolt határozattal dönt. Ha a károkozóval szemben a kárigénnyel összefüggõen büntetõeljárás, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás indult, a határidõ az eljárás jogerõs befejezésekor veszi kezdetét.

(2) Az állományilletékes parancsnok a határozatban felhívja a károkozót, hogy a határozattal szemben 15 napon belül panasszal élhet.

(3) Ha a károkozó nem él panasszal, a kártérítésre vonatkozó határozat végrehajtható.

(4) Az állományilletékes parancsnok határozata elleni panaszt 8 napon belül fel kell terjeszteni az elöljáró parancsnokhoz, aki azt 30 napon belül elbírálja. E határozat ellen a kártérítésre kötelezett bírósághoz fordulhat.

160. § A bíróság által megítélt kártérítés behajtása a bírósági végrehajtás szabályai szerint történik.

161. § (1) Az állományilletékes parancsnok a kártérítést utólag mérsékelheti, ha a kártérítésre kötelezett körülményeiben olyan változás következett be, amely a kártérítés méltányos csökkentését teszi indokolttá.

(2) Méltánylást érdemlõ személyi körülményekre tekintettel az állományilletékes parancsnok a kártérítés levonását vagy végrehajtását elhalaszthatja, illetõleg részletfizetést engedélyezhet.

A fegyveres szerv kártérítési felelõssége

162. § (1) A fegyveres szerv - az e fejezetben foglaltak figyelembevételével - vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel azért a kárért, amely a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyával összefüggésben keletkezett.

(2) Mentesül a fegyveres szerv a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a mûködési körén kívül esõ elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elõ.

163. § (1) A hivatásos állomány tagjának kell bizonyítania, hogy a kár a szolgálati viszonnyal okozati összefüggésben keletkezett.

(2) A szolgálati viszony körébe esnek különösen a fegyveres szerv feladatainak ellátásával összefüggõ magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgásából és mûködésébõl eredõ okok.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja a tevékenységét rendeltetésszerûen a szolgálati helyen kívül is ellátja, az e körben történt károsodásának okát mûködési körön belül esõnek kell tekinteni.

164. § (1) A fegyveres szerv a vétkességére tekintet nélkül felel a kárért, ha az olyan betegség következménye, amely

a) a szolgálat teljesítésével összefüggésben keletkezett, vagy

b) a szolgálat sajátosságaival összefüggésben jelentõsen súlyosbodott.

(2) A betegség súlyosbodását akkor lehet jelentõsnek tekinteni, ha az egészségkárosodás mértéke a 12%-ot meghaladja.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott betegségen kívüli egyéb megbetegedés folytán keletkezett kárért a fegyveres szerv csak vétkessége esetén felel.

(4) A fegyveres szerv a szolgálati viszonnyal összefüggõ balesetbõl eredõ személyi kárért vétkességére tekintet nélkül felel.

165. § A fegyveres szerv a 162. § (1) bekezdésén, továbbá a 164. § (1) és (4) bekezdésén alapuló felelõssége alapján a hivatásos állomány tagjának elmaradt jövedelmét, dologi és nem vagyoni kárát, a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni.

166. § (1) A szolgálati viszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni az elmaradt átlagkeresetet, továbbá azoknak a rendszeres szolgáltatásoknak a pénzbeni értékét, amelyekre a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony alapján jogosult, feltéve, hogy azokat a károkozás bekövetkezését megelõzõen rendszeresen igénybe vette.

(2) A szolgálati viszonyon kívüli elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres keresetet kell megtéríteni.

(3) Az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövõbeni változást is, amelynek meghatározott idõpontban való bekövetkezésével elõre számolni lehetett.

(4) Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a hivatásos állomány tagja a sérelembõl eredõ jelentõs fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárított el.

(5) Nem kell megtéríteni az olyan szolgáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén járó összeget.

167. § Ha az átlagkereset számításánál irányadó idõszakon belül általános illetményemelés volt, az átlagkeresetet - ha ez a hivatásos állomány tagjára kedvezõbb - csak az emelés idõpontjától kell számítani.

168. § (1) A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor irányadó fogyasztói ár alapján kell meghatározni.

(2) A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni.

169. § (1) A fegyveres szerv köteles megtéríteni a hivatásos állomány tagja közeli hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit is.

(2) Ha a károkozással összefüggésben a hivatásos állomány tagja meghalt, eltartott hozzátartozója az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen olyan összegû tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségleteinek - a tényleges, illetõleg az elvárhatóan elérhetõ jövedelmét is figyelembe véve - a sérelem elõtti színvonalon való kielégítését biztosítja.

170. § A kártérítés kiszámításánál a kár összegébõl le kell vonni:

a) az elmaradt illetményre esõ nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot, munkavállalói járulékot és számított személyi jövedelemadó elõleget,

b) az állami egészségügyi és a társadalombiztosítás keretében járó ellátás ellenértékét,

azt a pénzösszeget:

c) amelyet a hivatásos állomány tagja munkaereje hasznosításával megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna,

d) amelyhez a hivatásos állomány tagja (illetve annak hozzátartozója) a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,

e) amelyhez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá.

171. § (1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsult vagy a vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetõleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.

(2) Ha a kárnak vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a fegyveres szerv olyan összegû általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

(3) Ha a kártérítés megállapítása után változás következett be a hivatásos állomány tagjának lényeges körülményeiben, mind a károsult, mind a fegyveres szerv, illetõleg - a felelõsségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén - a biztosító a megállapított kártérítés módosítását kérheti.

172. § A károsult állományilletékes parancsnoka a károkozásról való tudomásszerzéstõl számított 15 napon belül köteles a károsultat felhívni kárigényének elõterjesztésére. A fegyveres szerv a kárigény bejelentésétõl számított 15 napon belül írásbeli tájékoztatást ad a károsultnak az eljáró szervrõl és az eljárás módjáról.

173. § (1) Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni:

a) a betegség idejére járó távolléti díj és a sérelem folytán csökkent kereset, valamint

b) a betegség idejére járó távolléti díj és a rokkantsági nyugdíj

különbözetének megtérítése iránti igényt.

(2) Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérõ idõpontban esedékes újabb elkülönülõ kárigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdõdõen, külön-külön kell számítani.

(3) Az elévülési idõ az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel

a) a betegség idejére járó távolléti díj elsõ fizetésének napjától,

b) attól az idõponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás elsõ ízben vezetett jövedelemkiesésben megmutatkozó károsodásra, végül

c) a rokkantsági nyugállományba helyezés idõpontjától kezdõdik.

(4) Járadékigény 6 hónapnál régebbi idõre visszamenõleg csak akkor érvényesíthetõ, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetõleg a fegyveres szerv a 172. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. 3 évnél régebbi idõre visszamenõleg járadékigény nem érvényesíthetõ.

174. § (1) A fegyveres szerv a hivatásos állomány kártérítésre jogosult tagjától, illetve annak közeli hozzátartozójától a munkavégzésbõl származó jövedelmérõl, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet.

(2) A fegyveres szerv a károsultat értesíti, ha a kártérítés mértékének módosítására alapul szolgáló illetményemelést hajtott végre. A fegyveres szerv hivatalból módosítja a járadék összegét.

175. § (1) A károsult a kártérítési kérelmet az állományilletékes parancsnokához nyújthatja be.

(2) A vezénylés idõtartama alatt bekövetkezett kár esetében a kárigényt annál a szervezeti egységnél kell benyújtani, amelynél a kár keletkezett.

176. § (1) A kártérítést jogosságának megállapítása után a szervezeti egység fizeti ki, ha

a) a felelõssége nyilvánvaló;

b) az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerû;

c) a kártérítés összege nem haladja meg a miniszter által megállapított összeghatárt.

(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó esetekben a kártérítés megállapítása és kifizetése a miniszter által kijelölt szerv hatáskörébe tartozik.

177. § (1) A kártérítési igényt az igénybejelentés beérkezésétõl számított 60 napon belül, a 175. § (1) és (2), illetve a 176. § (2) bekezdésében meghatározott szervnek kell elbírálnia, és a döntést a károsulttal indokolt határozatban kell közölnie. Ha a kártérítési igény, illetõleg annak mértéke alaptalan vagy részben alaptalan, errõl a károsultat azzal értesíti, hogy igényével bírósághoz fordulhat.

(2) A károsult a határozat ellen keresettel fordulhat a bírósághoz. A határozat keresettel nem érintett részei jogerõre emelkednek.

178. § Az 1965. január 1-je elõtt bekövetkezett balesetbõl, illetve szolgálati megbetegedésbõl eredõ kártérítési követelésekre e törvény rendelkezései nem alkalmazhatók. Ilyen esetben a polgári jog kártérítési szabályai irányadók.

XIV. Fejezet

A HIVATÁSOS SZOLGÁLATI VISZONYON ALAPULÓ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK

Egészségbiztosítási ellátások

179. § (1) A hivatásos állomány tagjai egészségének és testi épségének védelmét az õket terhelõ fokozott igénybevétel követelményeinek megfelelõen kell biztosítani.

(2) A hivatásos állomány tagja egészsége megõrzéséhez, helyreállításához és egészségi állapota javításához - a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb. tv.) alapján - egészségbiztosítási ellátásokra jogosult. A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások az e törvényben foglalt eltérésekkel illetik meg a hivatásos állomány tagját.

(3) Az egészségügyi szolgáltatás a fegyveres szerv által fenntartott, támogatott vagy az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott egészségügyi intézményeknél vehetõ igénybe.

(4) A hivatásos állomány tagja az Eb. tv.-ben foglaltak szerinti baleseti járadékra szolgálati kötelmekkel összefüggõ balesete, sérülése vagy szolgálati eredetû betegsége következtében jogosult.

A szolgálati kötelmekkel összefüggõ baleset, betegség megállapítása

180. § (1) A hivatásos állomány tagja balesetének, betegségének vagy az ezek miatt bekövetkezett halálának a szolgálati kötelmekkel való összefüggését hivatalból kell vizsgálni.

(2) A hivatásos állomány tagjának haláláról, 1 napot meghaladó szolgálatképtelenséget okozó balesetérõl vagy a szolgálati kötelmekkel összefüggõ olyan megbetegedésérõl, amely elõreláthatólag tartós szolgálatképtelenséggel jár, jegyzõkönyvet kell felvenni. A jegyzõkönyv felvételérõl az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

(3) A balesetnek, betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggésérõl a miniszter által kijelölt szerv indokolt határozatban dönt (minõsítõ határozat). Az önkormányzati tûzoltóság tagjait az állományilletékes parancsnok minõsíti.

(4) A minõsítõ határozatot írásba kell foglalni, és azt a hivatásos állomány tagja - halála esetén közeli hozzátartozója - részére meg kell küldeni.

(5) A minõsítõ határozat ellen a kézbesítésétõl számított 15 napon belül a miniszterhez fellebbezésnek van helye. A miniszter döntése ellen keresetet lehet a bírósághoz benyújtani.

Nyugellátás

181. § (1) A hivatásos állomány tagját - saját jogán - szolgálati nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj illeti meg, és magánnyugdíjra szerezhet jogosultságot. A szerzõdéses állomány tagja szolgálati nyugdíjra nem jogosult.

(2) A hivatásos állomány tagja után a hozzátartozókat megilletõ hozzátartozói nyugellátások: az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szülõi nyugdíj és a baleseti hozzátartozói nyugellátások.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti nyugellátások esetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj. tv.), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.), valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mny. tv.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

A szolgálati nyugdíj

182. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati nyugdíjra jogosult 25 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött szolgálati idõ után.

(2) A hivatásos állomány tagja szolgálati nyugdíjra jogosult 25 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött szolgálati idõ elõtt is, ha a hivatásos szolgálat 52. §-ban meghatározott felsõ korhatárának elérésekor tényleges szolgálati viszonyban legalább 10 évet eltöltött, és rendelkezik a társadalombiztosítási szabályok szerint számított 25 év szolgálati idõvel.

(3) A szolgálati nyugdíjat teljes összegében kell folyósítani, ha a szolgálati viszony a felsõ korhatár elérésekor szûnt meg.

(4) A felsõ korhatár elérése elõtt is teljes összegben kell folyósítani a szolgálati nyugdíjat, ha a hivatásos állomány tagja

a) 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idõvel rendelkezik és szolgálati viszonya a törvény 56. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontja, 56. §-a (2) bekezdésének c) pontja, az 59. §-a (1) bekezdésének c) vagy e) pontja, illetõleg egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt szûnt meg;

b) 25 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött idõvel rendelkezik, és szolgálati viszonya megszûnésekor az 50. életévét már betöltötte, vagy a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) 1. §-ának a) pontja szerinti egészségkárosodása (a továbbiakban: egészségkárosodás) a 40%-ot elérte, de még nem rokkant.

(5) Ha a hivatásos állomány 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idõvel rendelkezõ tagjának a szolgálati viszonyát egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt azért szüntették meg, mert az 56. § (5) bekezdés b) pontja alapján részére felajánlott hivatásos szolgálati beosztást vagy nem hivatásos munkakört alapos ok nélkül nem fogadta el, részére - a (4) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérõen - a szolgálati nyugdíj 90%-át kell folyósítani a felsõ korhatár betöltéséig, illetve az egészségkárosodás 40%-os mértékének eléréséig. Ettõl kezdve a szolgálati nyugdíjat teljes összegben kell folyósítani. E rendelkezés alkalmazásában alapos oknak kell tekinteni a felajánlott beosztás, munkakör ellátásával kapcsolatos olyan körülményt, amely a hivatásos állományú tag életvitelében (különös tekintettel egészségi állapotára, munkába járására, közeli hozzátartozójának ellátására) aránytalan nehézséget okoz.

(6) Ha a hivatásos állomány 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idõvel rendelkezõ tagjának a szolgálati viszonyát az 50. életéve betöltése elõtt közös megegyezéssel szüntetik meg, részére a szolgálati nyugdíj 50%-a folyósítható az 50. életéve betöltéséig, illetve az egészségkárosodás 40%-os mértékének eléréséig. Ettõl kezdve a szolgálati nyugdíjat a (4) bekezdés b) pontja szerint kell folyósítani.

(7) A miniszter a szolgálati érdemekre, illetve a szociális helyzetre figyelemmel, az (5) bekezdés esetében az érintett javára eltérést engedélyezhet.

(8) Nem folyósítható a felsõ korhatár betöltése vagy megrokkanása elõtt a szolgálati nyugdíj annak, akit hivatásos szolgálattal összefüggõ kifogásolható életvitele miatti alkalmatlansága, továbbá méltatlanná válása miatt felmentettek, vagy akinek a szolgálati viszonya az 53. § b), f), g) pontja, illetve az 59. § (1) bekezdésének d) pontja alapján szûnt meg.

(9) A hivatásos állomány azon tagjának, aki a szolgálati nyugdíjra jogosultsághoz szükséges, az (1) bekezdésében meghatározott 25 év tényleges szolgálati idõt megszerzi, a szolgálati nyugdíja összegét - annak folyósítása nélkül 6 hónapon belül - hivatalból meg kell állapítani.

(10) A szolgálati nyugdíj összegének megállapítása alapján a hivatásos állományú nem minõsül nyugdíjasnak.

(11) A hivatásos állomány tagja a tényleges nyugállományba helyezésekor választhat a (8) bekezdés és a 182/A. § szerint rögzített, valamint a tényleges nyugállományba helyezésekor megállapított nyugdíjak között azzal, hogy ha a rögzítést követõen szolgálati idõt szerez, akkor a rögzített nyugdíjat az évenkénti emelésekkel növelve kell figyelembe venni.

(12) Ha a hivatásos állomány tagja a 64. § alapján történt visszavételét követõen legalább 365 nap tényleges szolgálati idõt szerez, a szolgálati viszonyának megszüntetésekor kiszámított szolgálati nyugdíj helyett - amennyiben ez számára kedvezõbb - választhatja a korábbi vagy rögzített nyugdíjának az évenkénti emelésekkel növelt összegét.

182/A. § (1) Annak a hivatásos állományúnak, akinek a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehetõ szolgálati ideje 2007. december 31-én eléri, vagy meghaladja a 20 évet, a 2007. december 31-én hatályos nyugdíj-megállapítási szabályok szerint meg kell állapítani, illetve újból meg kell állapítani (rögzíteni) a szolgálati nyugdíj összegét, annak folyósítása nélkül. Az így rögzített nyugdíjat megilleti a 2008. évi emelés összege is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati nyugdíj rögzítésekor (megállapításakor) a 183. § szerint számított illetmény és illetmény jellegû juttatások havi átlagának

a) 20 év betöltött szolgálati idõ esetén 60%-ával,

b) 21 év betöltött szolgálati idõ esetén 61%-ával,

c) 22 év betöltött szolgálati idõ esetén 62%-ával,

d) 23 év betöltött szolgálati idõ esetén 63%-ával,

e) 24 év betöltött szolgálati idõ esetén 64%-ával,

f) 25 év vagy ennél több betöltött szolgálati idõ esetén a tényleges szolgálathoz tartozó, a 184. § szerint számított százalékával

kell számolni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatásos állományú - a nyugdíjba vonuláskor hatályos törvényi rendelkezésektõl függetlenül - teljes összegû szolgálati nyugdíjra jogosult, ha

a) 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idõvel rendelkezik, és

aa) szolgálati viszonya a törvény 56. § (1) bekezdésének a)-d) pontja, 56. § (2) bekezdésének c) pontja, illetõleg egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt szûnt meg, vagy

ab) szolgálati viszonya megszûnésekor az 50. életévét már betöltötte, vagy egészségkárosodása a 40%-ot elérte, de nem rokkant, vagy

ac) 57. életévét betöltötte; vagy

b) 57. életévét betöltötte, tényleges szolgálati viszonyban legalább 10 évet eltöltött, és rendelkezik a társadalombiztosítási szabályok szerint számított 25 év szolgálati idõvel.

183. § (1) A szolgálati nyugdíj összegét a szolgálati viszony megszûnését közvetlenül megelõzõ 365 nap (szökõév esetén 366 nap) alatt a szolgálati viszony keretében elért, a kifizetés idõpontjában hatályos jogszabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló illetménynek és illetmény jellegû juttatásoknak az elért jövedelembõl levont egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével, továbbá a fennmaradó összegre képzett személyi jövedelemadó összegével csökkentett összege havi átlaga alapján kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg kiszámításánál alkalmazni kell a társadalombiztosítási jogszabályokban az öregségi nyugdíj megállapításánál elõírt korlátozásokat.

(3) A repüléstõl egészségi okból véglegesen eltiltott repülõhajózó nyugdíját a szolgálati viszonyának megszûnésekor a vele azonos rendfokozatú, beosztású és minõsítésû repülõhajózó illetményének és illetmény jellegû juttatásainak alapulvételével kell az (1) bekezdés szerint megállapítani, ha ez számára kedvezõbb.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben említett illetményen és illetmény jellegû juttatáson az alapilletményt, az illetménykiegészítést, az illetménypótlékot, a 2009. január 1-jét megelõzõen hatályos szabályok szerinti külön juttatást és a jutalmat kell érteni.

184. § A szolgálati nyugdíj összege a társadalombiztosítás szempontjából figyelembe vehetõ szolgálati idõ tartamától és a 183. § (1) bekezdése alapján számított illetmény és illetmény jellegû juttatások havi átlagától függ. Ezek figyelembevételével a szolgálati nyugdíj összege:

Szolgálati idõ/év Havi átlagkereset %-a

25 65,0

26 66,0

27 67,5

28 69,0

29 70,5

30 72,0

31 73,5

32 75,0

33 76,5

34 78,0

35 79,5

36 81,0

37 és ennél több 83,0

Rokkantsági nyugdíj

185. § (1) Szolgálati idejére tekintet nélkül rokkantsági nyugdíjra jogosult a hivatásos állománynak az a tagja, akinek az egészségkárosodása eléri a legalább 50%-os mértéket.

(2) A rokkantsági nyugdíj mértéke a nyugdíj megállapításáig szerzett, a társadalombiztosítás szempontjából figyelembe vehetõ szolgálati idõ tartamától és a rokkantság fokától függ. Ennek megfelelõen a rokkantsági nyugdíj összege:

Ha a teljes A rokkantság

szolgálati III. II. I.

évek száma csoportjában az illetményátlag %-ában

0 50,0 55,0 60,0

1 50,5 55,5 60,5

2 51,0 56,0 61,0

3 51,5 56,5 61,5

4 52,0 57,0 62,0

5 52,5 57,5 62,5

6 53,0 58,0 63,0

7 53,5 58,5 63,5

8 54,0 59,0 64,0

9 54,5 59,5 64,5

10 55,0 60,0 65,0

11 55,5 60,5 65,5

12 56,0 61,0 66,0

13 56,5 61,5 66,5

14 57,0 62,0 67,0

15 57,5 62,5 67,5

16 58,0 63,0 68,0

17 58,5 63,5 68,5

18 59,0 64,0 69,0

19 59,5 64,5 69,5

20 60,0 65,0 70,0

21 61,0 66,0 71,0

22 62,0 67,0 72,0

23 63,0 68,0 73,0

24 64,0 69,0 74,0

25 65,0 70,0 75,0

26 66,0 71,0 76,0

27 67,5 72,5 77,5

28 69,0 74,0 79,0

29 70,5 75,5 80,5

30 72,0 77,0 82,0

31 73,5 78,5 83,5

32 75,0 80,0 85,0

33 76,5 81,5 86,5

34 78,0 83,0 88,0

35 79,5 84,5 89,5

36 81,0 86,0 91,0

37 és ennél több 83,0 88,0 93,0

(3) Akinek a rokkantságát az orvosi felülvizsgálat megszüntette és a rokkantság idejét is beleszámítva a szolgálati nyugdíjjogosultság feltételeivel rendelkezik, a továbbiakban részére szolgálati nyugdíjat kell megállapítani és folyósítani.

Baleseti ellátás

186. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati kötelmekkel összefüggõ balesete, sérülése vagy szolgálati eredetû betegsége alapján, ha az egészségkárosodás mértéke

a) az 50%-ot eléri, baleseti rokkantsági nyugdíjra,

b) a 13%-ot meghaladja, baleseti járadékra

jogosult.

(2) A baleseti rokkantsági nyugdíj, valamint a baleseti járadék mértéke azonos a társadalombiztosítási rendelkezések szerinti baleseti rokkantsági nyugdíj, illetõleg baleseti járadék mértékével.

Hozzátartozói nyugellátás

187. § (1) A hivatásos állomány tagja vagy a hivatásos állományból nyugállományba helyezett személy elhalálozása esetén özvegyének (élettársának) özvegyi nyugdíj, gyermekének árvaellátás, szülõjének szülõi nyugdíj jár.

(2) Az özvegyi nyugdíj az özvegyet az elhalt házastársa szolgálati viszonyának idejére tekintet nélkül megilleti.

(3) A Tny. Tv. 50. §-ának (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja szerinti özvegyi nyugdíj a 60%-a, a Tny. Tv. 50. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti özvegyi nyugdíj a 36%-a annak a szolgálati, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjnak, amely az elhunytat a halála idõpontjában megillette, vagy megillette volna.

188. § (1) Az árvaellátás mértéke a Tny. tv. 56. § (1) bekezdése szerinti árva esetében az elhunyt nyugdíjának 36 százaléka, a (2) bekezdése szerinti árva esetében pedig a 72 százaléka.

(2) A szülõi nyugdíj összege az özvegyi nyugdíj összegével egyenlõ. Ha a szülõi nyugdíjra többen szereztek jogot, a szülõi nyugdíj a jogosultakat egyenlõ arányban illeti meg.

189. §

A baleseti hozzátartozói nyugellátások

190. § (1) A hivatásos állomány szolgálati kötelmekkel összefüggõ baleset, sérülés vagy betegség következtében elhunyt tagjának a 187. § (1) bekezdésben szereplõ hozzátartozói baleseti hozzátartozói nyugellátásra jogosultak.

(2) A baleseti rokkantsági nyugdíjas hozzátartozóját a baleseti nyugellátás akkor is megilleti, ha a nyugdíjas nem a szolgálati kötelmekkel összefüggõ baleset, sérülés vagy betegség következtében halt meg.

(3) A baleseti sérült hozzátartozóinak akkor is jár a baleseti nyugellátás, ha a halál a szolgálati kötelmekkel összefüggõ baleset, sérülés vagy betegség miatti munkaképtelenség ideje alatt következik be, és vélelmezhetõ, hogy a sérült életben maradása esetében baleseti rokkantsági nyugdíjra lett volna jogosult.

(4) A hozzátartozói baleseti nyugellátások mértéke - az (5)-(7) bekezdésekben foglalt kivételekkel - a 187-188. § szerinti hozzátartozói nyugellátások mértékével azonos.

(5) A hõsi halott után az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a baleseti rokkantsági nyugdíjnak a 70 százaléka, amely az elhunytat - halála idõpontjában - a II. rokkantsági csoportban megillette volna.

(6) A hõsi halott után járó ideiglenes özvegyi nyugdíjat követõen folyósított özvegyi nyugdíj annak a baleseti rokkantsági nyugdíjnak az 50 százaléka, amely az elhunytat a halál idõpontjában a II. rokkantsági csoportban megillette volna.

(7) A hõsi halott esetében az árvaellátás összege árvánként annak a nyugdíjnak a 42, illetõleg - a Tny. tv. 56. §-ának (2) bekezdése esetén - a 84 százaléka, amely az elhunytat baleseti rokkantsági nyugdíjként - halála idõpontjában - a II. rokkantsági csoportban megillette volna.

A nyugellátás megállapítása

191. § (1) Az e törvény alapján járó nyugellátások megállapításáról elsõ fokon a miniszter által kijelölt szerv indokolt határozatban dönt.

(2) A határozat ellen a kézbesítéstõl számított 15 napon belül a miniszterhez fellebbezés nyújtható be. A miniszter határozata ellen a kézbesítésétõl számított 30 napon belül keresettel a bírósághoz lehet fordulni.

192. § (1) A nyugellátásra jogosultnak a nyugállományba helyezést követõ 2 hónapra nyugdíj helyett az utolsó havi illetménye kétszeresének számított személyi jövedelemadóval csökkentett összegét kell kifizetni.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja meghalt, az (1) bekezdés szerinti összeget azoknak a nyugellátásra jogosult hozzátartozóknak kell folyósítani, akik az elhalttal annak halálakor együttéltek.

A magánnyugdíj

192/A. § (1) Az Mny. tv. 3. § (1) bekezdése, valamint a Tbj. tv. 4. § m) pontja alkalmazása szempontjából a hivatásos állomány tagját 37. életévének betöltése elõtt kell pályakezdõnek tekinteni.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében a nemzetbiztonsági szolgálatok fõigazgatói határozzák meg, hogy a hivatásos állomány tagja melyik magánnyugdíjpénztárhoz csatlakozhat.

XV. Fejezet

KÉRELEM, PANASZ, SZOLGÁLATI JOGVITA

Kérelem

193. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyával összefüggõ ügyben szóban vagy írásban kérelmet terjeszthet elõ.

(2) A kérelmet szolgálati úton ahhoz a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz kell elõterjeszteni, akinek a kérelem elbírálása a hatáskörébe tartozik.

(3) Az elöljáró a kérelem tárgyában 30 napon belül intézkedni köteles.

Szolgálati panasz

194. § (1) A hivatásos állomány tagja - meghatalmazás alapján nevében az érdekképviseleti szerv és az ügyvéd is - szolgálati panasszal élhet, ha a szolgálati viszonyára vonatkozó, e törvény 195. §-ában nem szabályozott döntést vagy intézkedést, illetve ezek elmulasztását sérelmesnek tartja.

(2) A szolgálati panaszt a hivatásos állományú a munkáltatói intézkedés közlésétõl számított 15 napon belül nyújthatja be a szolgálati viszony megszüntetésére vonatkozó, az összeférhetetlenség megállapításával kapcsolatos, valamint a beosztását érintõen a szolgálati viszony fegyveres szerv egyoldalú módosításáról szóló munkáltatói intézkedéssel szemben. Egyéb esetben az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési idõn belül lehet a szolgálati panaszt elõterjeszteni.

(3) A panaszt a döntést hozó (mulasztó) elöljárónál lehet benyújtani, aki - ha annak nem ad helyt - az ügyre vonatkozó iratokkal együtt köteles haladéktalanul felterjeszteni az elöljáró parancsnokhoz. Jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában az elöljáró parancsnok azt 30 napon belül bírálja el, és döntését a panaszt benyújtóval közli. E határidõ egy ízben 30 nappal meghosszabbítható.

(4) A panaszjog gyakorlásában senkit sem szabad korlátozni. A panasztevõt a panasz megalapozatlansága esetén hátrány nem érheti, kivéve, ha azzal szándékos fegyelemsértés, illetve szabálysértés vagy bûncselekmény valósult meg.

(5) A más jogszabályban meghatározott panaszjog gyakorlását e törvény nem érinti.

(6) A hivatásos állomány védõoltásra kötelezett tagja által a védõoltásra kötelezéssel kapcsolatban benyújtott szolgálati panasz benyújtásának a védõoltás beadására halasztó hatálya van.

Határozat elleni panasz, fellebbezés

195. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyával kapcsolatos ügyben a fegyveres szerven belüli eljárás során hozott elsõfokú határozat ellen - ha e törvény eltérõen nem rendelkezik - a kézbesítésétõl számított 15 napon belül panaszt [142. § (1) és 159. § (2) bekezdés] vagy fellebbezést [180. § (5) és 191. § (2) bekezdés] nyújthat be.

(2) A hivatásos állomány tagja halálának a szolgálati kötelmekkel való összefüggése kérdésében hozott határozat ellen a közeli hozzátartozó nyújthat be fellebbezést.

(3) A panaszt vagy fellebbezést a szolgálati elöljáró, illetõleg a miniszter által meghatározott szerv - ha e törvény eltérõen nem rendelkezik - 30 napon belül bírálja el. E határidõ egy ízben 30 nappal meghosszabbítható.

A bírósági út

196. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz, ha

a) a szolgálati panaszát, illetõleg az elsõfokú határozat elleni panaszát vagy fellebbezését elutasították;

b) a sérelmezett döntést a miniszter hozta;

c) az a)-b) pontba nem tartozó, alanyi jogon biztosított jogosultságokkal kapcsolatban hozott döntés vagy intézkedés, illetve ezek elmulasztása miatt joghátrány érte.

(2) A fegyveres szerv a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igényével közvetlenül a bírósághoz fordulhat, ha a törvény a fegyveres szerven belüli eljárásról nem rendelkezik.

(3) A 119. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a hivatásos állomány tagja és annak védõje három napon belül kérheti a fenyítést kiszabó jogerõs határozat Be. szerinti bírósági felülvizsgálatát.

(4) A keresetet a hivatásos állományú azzal a jogi személynek minõsülõ szervvel szemben indíthatja meg, amelynek vagy az irányítása alá tartozó szervezeti egységnek az állományába tartozik, akkor is, ha a keresettel megtámadott döntést nem a szervet irányító állományilletékes parancsnok hozta.

197. § (1) A bíróság a szolgálati viszonynak felmentéssel történõ megszüntetésérõl hozott határozatot hatályon kívül helyezi, ha az felmentési tilalomba ütközik, vagy egyébként jogellenes.

(2) Ha a szolgálati viszonyt jogellenesen szüntették meg, a hivatásos állomány tagját olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szolgálati viszony meg sem szûnt volna.

(3) A szolgálati viszony megszüntetésérõl hozott határozat hatályon kívül helyezése esetén a hivatásos állomány tagját eredeti beosztásába vissza kell helyezni, és meg kell téríteni az elmaradt illetményét, egyéb járandóságát, valamint a felmerült kárát. Nem kell megtéríteni az illetménynek, az egyéb járandóságnak és a kárnak azt a részét, amelyet a hivatásos állomány tagja munkaereje hasznosításával megkeresett vagy megkereshetett volna.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyának fenntartását nem kívánta, ezt úgy kell tekinteni, mintha szolgálati viszonya a bírósági határozat jogerõre emelkedésének napjával közös megegyezéssel szûnt volna meg. Ebben az esetben részére végkielégítés jár.

(5) A fegyveres szerv kérelmére a bíróság mellõzheti a hivatásos állományú eredeti munkakörbe történõ visszahelyezését, feltéve, hogy a hivatásos állományú továbbfoglalkoztatása a fegyveres szervtõl nem várható el.

(6) Ha a hivatásos állomány tagja nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellõzi az eredeti munkakörbe történõ visszahelyezést, a bíróság a fegyveres szervet - az eset összes körülményei, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - a hivatásos állomány tagja részére legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelõ összeg megfizetésére kötelezheti.

(7) Nem alkalmazható az (5) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha a felmentés a rendeltetésszerû joggyakorlás követelményébe (5. §), az egyenlõ bánásmód követelményébe (6. §), illetve felmentési tilalomba ütközik (58. §).

(8) Ha a felmentés azért jogellenes, mert e törvényben elõírtnál rövidebb felmentési idõt állapítottak meg, ez a felmentést nem teszi érvénytelenné, de ilyen esetben a szolgálati viszony a szabályos felmentés utolsó napjáig tart.

198. §

XVI. Fejezet

SZEMÉLYÜGYI NYILVÁNTARTÁS

199. § (1) A hivatásos állomány tagjairól személyügyi alapnyilvántartást és központi személyügyi nyilvántartást kell vezetni (a továbbiakban együtt: személyügyi nyilvántartások).

(2) Személyügyi alapnyilvántartást az állományilletékes parancsnok szervezeti egységénél, központi személyügyi nyilvántartást - a miniszter döntése szerint - a minisztériumban vagy az országos parancsnokságon kell vezetni.

(3) A személyügyi nyilvántartásokban kezelhetõ adatokat e törvény 7. számú melléklete tartalmazza.

200. § (1) A személyügyi alapnyilvántartás keretében a hivatásos állomány tagjairól személyi anyaggyûjtõt kell vezetni, amely a szolgálati viszony létesítésével kapcsolatos, a szolgálati viszony fennállása alatt és azt követõen keletkezett iratokat és okmányokat, továbbá a szolgálati viszony fennállása alatt készült minõsítéseket (szolgálati jellemzéseket) tartalmazza.

(2) A szolgálati viszony megszûnését követõen a személyi anyaggyûjtõt és a nyilvántartható adatokat tartalmazó egyéb adatállományt további 50 évig a szolgálati viszonyban állók nyilvántartásától elkülönítetten kell kezelni.

201. § (1) A nyilvántartható adatok számítógépes rendszerben is feldolgozhatók. A számítógépes személyügyi nyilvántartó rendszer a fegyveres szerv, illetve a minisztérium egyéb nyilvántartásaival (adatrendszereivel) csak az adatszolgáltatás szükséges mértékéig, egyéb adatrendszerrel csak törvény felhatalmazása alapján kapcsolható össze.

(2) A személyügyi alapnyilvántartás adatairól és változásairól az állományilletékes szerv folyamatos adatszolgáltatást nyújt a személyügyi központi nyilvántartásnak.

(3) A személyügyi nyilvántartásokból a (2) bekezdésen kívül csak törvényben meghatározott szervek részére, a meghatározott céllal és adattartalommal szolgáltathatók adatok.

202. § A személyügyi alapnyilvántartásba betekinteni, illetve abból adatot átvenni jogosult:

a) a saját adatait illetõen a hivatásos állomány tagja;

b) az alárendeltjei vonatkozásában

- a minõsítést végzõ személy,

- a szolgálati elöljáró,

- az állományilletékes parancsnok,

- az országos parancsnok és az illetékes helyettese;

c) a miniszter, az államtitkár, felügyeleti hatáskörében a szakállamtitkár;

d) a szervezeti egység, az országos parancsnokság, valamint a minisztérium személyügyi szervének vezetõje és az arra feljogosított beosztottja, valamint a fegyelmi ügyben eljáró személy;

e) a törvényben meghatározott egyéb szervek és személyek;

f) a törvény alapján nyugellátás megállapításához szükséges adatokat a miniszter által kijelölt nyugdíjmegállapító szerv.

203. § (1) A személyügyi alapnyilvántartás vezetéséhez az érintett személy (saját magára vonatkozóan), valamint az adattal rendelkezõ szerv - a bûnügyi nyilvántartó szerv kivételével - köteles adatot szolgáltatni. Az alapnyilvántartás adatkörében beállt változásról az érintett köteles 8 munkanapon belül bejelentést tenni az illetékes személyügyi szervnek.

(2) A hivatásos állomány tagja jogosult a róla nyilvántartott adat helyesbítését, a jogellenesen nyilvántartott adat törlését kérni, a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. Az adatkezelõ köteles a helytelen adatot haladéktalanul helyesbíteni, illetve törölni.

(3) A személyügyi nyilvántartás adatai közül a hivatásos állomány tagja beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni minden olyan adatot, amely a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján közérdekbõl nyilvánosnak minõsül.

(4) A 202. §-ban foglalt személyeken és szerveken kívül - törvény eltérõ rendelkezése hiányában - más részére tájékoztatást, igazolást, jellemzést, javaslatot a személyügyi nyilvántartásban õrzött iratok alapján csak az érintett hozzájárulásával lehet adni.

(5) A személyi anyaggyûjtõ a szolgálati hely tervezett vagy kérelmezett változtatását megelõzõen az új szervezeti egység vezetõjének betekintésre átadható. A 42. § (2) bekezdése szerinti - minisztériumon kívüli - más szerv vezetõjének csak az érintett hozzájárulásával adható át.

XVII. Fejezet

A NYUGÁLLOMÁNYÚAKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

204. § (1) A hivatásos állományból nyugállományba helyezett személy (a továbbiakban: a nyugállomány tagja) - a 205. §-ban meghatározott eset kivételével - egyenruháját viselheti, és rendfokozatát a nyugállományra utaló megjelöléssel használhatja.

(2) A nyugállomány tagja, házastársa és az általa eltartott gyermeke a 179. § szerinti egészségügyi szolgáltatáson túl jogosult - a külön jogszabályban meghatározott - kedvezményes üdülésre. A házastársat e jog a nyugállomány tagjának halála után is megilleti.

(3) A nyugállomány tagja változatlan feltételek mellett megtartja a minisztérium, illetve a fegyveres szerv kezelése vagy rendelkezése alatt álló lakáshoz való bérleti jogát.

(4) A nyugállomány tagja rendfokozatban egy alkalommal elõléptethetõ (kinevezhetõ), ha a fegyveres szerv célja érdekében kifejtett tevékenységével arra érdemesült.

(5) Az egyenruha viselésének és a rendfokozat használatának a joga, továbbá a lakás bérleti joga nem illeti meg a nyugállomány tagját, ha a szolgálati viszonya az 53. § b), e)-f) pontja alapján vagy a hivatásos szolgálatra méltatlanná váláson alapuló felmentés miatt szûnt meg.

205. § (1) A nyugállomány tagja egyenruhát a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyûlésen és egyéb politikai rendezvényen nem viselhet.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alá nem esõ, a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényen a nyugállomány tagja egyenruhát a lakóhely szerint illetékes területi szerv vezetõjének elõzetes írásbeli engedélyével viselhet.

(3) Ha a nyugállomány tagja a magatartása alapján az egyenruha viselésére és a rendfokozatra méltatlan, annak viselésétõl, illetve használatától eltiltható.

(4) Az egyenruha viselésére és a rendfokozatra méltatlan az,

a) aki egyenruhában nyilvános helyen, mások elõtt megbotránkozást keltõ magatartást tanúsít;

b) aki a fegyveres szerv megbecsülését és tekintélyét romboló tevékenységet folytat;

c) akit szándékos bûncselekmény elkövetése miatt a bíróság szabadságvesztésre ítélt.

XVIII. Fejezet

SZOCIÁLIS ÉS KEGYELETI GONDOSKODÁS

Szociális gondoskodás

206. § A fegyveres szervek szociális gondoskodásának körébe tartozik:

a) a fegyveres szervek hivatásos és nyugállományú tagja, valamint annak közeli hozzátartozója;

b) az elhunyt hivatásos és nyugállományú tag özvegye, árvája, amíg ellátást folyósítanak számára, illetve az özvegy akkor is, ha saját jogú nyugdíjat kap;

c) akinek a szolgálati viszonya a szolgálati kötelmekkel összefüggõ baleset, betegség miatt szûnt meg.

207. § A szociális gondoskodás keretében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló jogszabályokban biztosítottakon túl, a fegyveres szerv saját költségvetése terhére pénzbeni, természetbeni, személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosít.

A kegyeleti gondoskodás

208. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítése során az életét feláldozta, õt az illetékes miniszter hõsi halottá vagy a szolgálat halottjává nyilváníthatja.

(2) A miniszter, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos, valamint a nyugállomány tagját - a szolgálat teljesítése során szerzett érdemeire figyelemmel - a fegyveres szerv, fegyvernem, helyõrség, szervezeti egység halottjává nyilváníthatja.

209. § (1) A kegyelet hivatalos kifejezéseként az elhunytat - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - végtisztesség megadásaként katonai tiszteletadással, az intézkedésre jogosult hozzátartozó kérésének megfelelõen egyházi vagy polgári szertartással kell eltemetni.

(2) Nem illeti meg az (1) bekezdés szerinti katonai tiszteletadással történõ eltemetés azt, aki a halálát szándékosan maga okozta, illetve akinek a halála önhibájából eredõ ittas vagy bódult állapotának következménye.

(3) Különös méltánylást érdemlõ körülmények figyelembevételével a (2) bekezdésben foglalt esetben is lehetséges a katonai tiszteletadással történõ eltemetés.

210. § (1) Ha a hivatásos állomány tagját hõsi halottá, a szolgálat, illetve a fegyveres szerv halottjává nyilvánították, temetésének költségeit a fegyveres szerv viseli.

(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó elhunyt esetében a fegyveres szerv 50%-ban viseli a temetés költségeit; míg a 209. § (2) bekezdése alá tartozók esetében méltányosságból hozzájárulhat a temetési költségekhez.

MÁSODIK RÉSZ

KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

XIX. Fejezet

211-245. §

XIX/A. Fejezet

A RENDÕRSÉG, A POLGÁRI VÉDELEM, A HIVATÁSOS ÁLLAMI ÉS ÖNKORMÁNYZATI TÛZOLTÓSÁG, A POLGÁRI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK, A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZERVEZET, A VÁM- ÉS PÉNZÜGYÕRSÉG HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

245/A. § A rendõrség, a polgári védelem, a hivatásos állami és önkormányzati tûzoltóság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vám- és pénzügyõrség hivatásos állományára a törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

245/B-245/C. §

Vezetõi beosztásba történt kinevezés visszavonása

245/D. § (1) A hivatásos állomány tagja a vezetõi beosztásából indokolás nélkül azonnali hatállyal felmenthetõ, illetve arról az érintett 30 napos határidõvel indokolás nélkül bármikor lemondhat.

(2) A vezetõi kinevezés visszavonása esetén, amennyiben az nem a 123. § (1) bekezdés g) pontja szerinti fenyítés végrehajtása miatt történik, az érintett részére a kinevezés visszavonásával egy idõben az adott fegyveres szervnek az állományilletékes parancsnok irányítása alá tartozó valamely szervezeti egységénél - feltéve, hogy felajánlható munkakörrel rendelkezik - másik vezetõi vagy képzettségének, végzettségének megfelelõ beosztotti munkakört kell felajánlani. A felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a hivatásos állomány tagja a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. Amennyiben a hivatásos állomány tagja a munkakör elfogadása vonatkozásában 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott beosztást elutasította volna.

(3) Ha a vezetõi kinevezés visszavonásakor a (2) bekezdés szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, de az a késõbbiekben várható, úgy az érintett beleegyezésével - a vezetõi besorolásának megfelelõ, de vezetõi pótlékkal csökkentett illetmény folyósítása mellett - a beosztásba helyezéséig, de legfeljebb két évig rendelkezési állományba helyezhetõ. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja a részére felajánlott azonos besorolású beosztást elfogadja, új beosztásának megfelelõen be kell sorolni azzal, hogy illetménye nem csökkenthetõ. Amennyiben alacsonyabb besorolású beosztásba kerül, akkor az új munkakörének megfelelõen be kell sorolni és illetményét megállapítani, azonban 6 hónapig a korábbi vezetõi beosztása szerinti illetményt kell részére folyósítani.

(5) A vezetõi kinevezésrõl történõ lemondás esetén az (1) bekezdés szerinti idõtartam alatt az adott fegyveres szervnél - feltéve, ha felajánlható munkakörrel rendelkezik - a hivatásos állomány tagja részére végzettségének, képzettségének megfelelõ munkakört kell felajánlani. Felajánlható munkakör hiányában, illetve a felajánlott munkakör ismeretében, az errõl szóló értesítés kézhezvételét követõ 5 munkanapon belül a hivatásos állomány tagja lemondását visszavonhatja. A hivatásos állomány tagja a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a hivatásos állomány tagja a felajánlott beosztást elfogadja, új beosztásának megfelelõen kell besorolni, illetményét megállapítani és részére folyósítani. A szolgálati viszonyról történõ lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a vezetõi kinevezésrõl történõ lemondást követõen a végzettségének, képzettségének megfelelõ felajánlott beosztást nem fogadja el. Amennyiben a fegyveres szervnél felajánlható másik beosztás nincs de az a késõbbiekben várható, úgy az érintett beleegyezésével - a vezetõi besorolásának megfelelõ, de vezetõi pótlékkal csökkentett illetmény folyósítása mellett - a beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig rendelkezési állományba helyezhetõ. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

(6) Ha a hivatásos állomány tagja a vezetõi kinevezés visszavonását követõen a számára felajánlott, a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelõ beosztást nem fogadja el, szolgálati viszonyát az 56. § (2) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel kell megszüntetni.

245/E. §

Teljesítményértékelés

245/F. § (1) A hivatásos állomány tagjának munkateljesítményét az adott fegyveres szerv kiemelt céljának és az érintett munkakörének figyelembevételével meghatározott teljesítménykövetelmények alapján az állományilletékes parancsnok mérlegelési jogkörében eljárva, évente írásban értékeli.

(2) A teljesítménykövetelmények alapját képezõ kiemelt célokat az illetékes miniszter - az önkormányzati tûzoltóságok esetében a képviselõ-testület - évente határozza meg.

(3) Az állományilletékes parancsnok az (1) és (2) bekezdésben meghatározott célok alapján elõre írásban megállapítja a tárgyévre vonatkozóan a hivatásos állomány tagjával szemben támasztott követelményeket (a továbbiakban: teljesítménykövetelmények), amelyek figyelembevételével legkésõbb a tárgyév végéig értékeli az állomány tagjának teljesítményét. A teljesítménykövetelmények megállapítását és az írásbeli értékelés átadását szóbeli megbeszéléshez kell kötni.

(4) A teljesítményértékelés valótlan ténymegállapításai miatt a hivatásos állomány tagja szolgálati jogvitát kezdeményezhet.

(5) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, valamint a többi fegyveres szerv bûnügyi, felderítõ tevékenységet ellátó tagja a teljesítményértékelést bíróság elõtt nem támadhatja meg.

(6) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szabályokat nem kell alkalmazni, ha a hivatásos állomány tagja munkavégzésének idõtartama a tárgyévben nem éri el a hat hónapot. Ebben az esetben a hivatásos állomány tagja a 100. § szerinti illetményre jogosult.

Illetmény

245/G. §

245/H. § (1) Az e fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szervek országos szintû szerveinél - a szerv vezetõjét nem számítva - legfeljebb négy, a területi (megyei illetékességû), valamint a helyi szerveknél - a szerv vezetõjét nem számítva - legfeljebb kettõ vezetõi szint létesíthetõ.

(2) E szervek országos parancsnokai és helyettesei illetményét a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró határozza meg azzal, hogy az illetmény a köztisztviselõi illetményalap huszonötszörösét nem haladhatja meg.

(3) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérõen nem rendelkezik, az (1) bekezdésben meghatározott szervek területi szerveinek vezetõje fõosztályvezetõi, a szervezeti egységek vezetõje fõosztályvezetõ-helyettesi vagy osztályvezetõi, a helyi szervek vezetõje fõosztályvezetõi, fõosztályvezetõ-helyettesi vagy osztályvezetõi, a szervezeti egységek vezetõje fõosztályvezetõ-helyettesi vagy osztályvezetõi beosztási illetményre jogosult.

245/I. §

245/J-245/M. §

Vegyes rendelkezések

245/N. § (1) A Hszt. 245/D. § (1) bekezdés rendelkezéseit a törvény e fejezetének hatálybalépésekor vezetõi beosztásban lévõk esetében úgy kell alkalmazni, mintha vezetõi beosztásba történt kinevezésük a törvény hatálybalépésének napján kezdõdne.

(2) E fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél a Kormány határozza meg a Hszt. 245/H. § (2)-(3) bekezdéseinek megfelelõen a vezetõi munkakörök besorolását, a betöltésükhöz szükséges képesítési követelményeket, az ott elérhetõ legmagasabb rendfokozatokat.

245/O. §

245/P. § (1) A törvény XIX/A. fejezete rendelkezéseinek hatálybalépésétõl számított 120 napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója - 2001. július 1-jei hatállyal - köteles e törvény szabályai szerint a hivatásos állomány tagjait besorolni és illetményét az e törvény 5. számú mellékletével meghatározott 6/B. számú mellékletben szereplõ szorzószámok szerint megállapítani. 2001. december 31-ig külön törvény határozza meg az e törvény 3. számú mellékletével megállapított 6/A. számú melléklete szerinti fizetési fokozathoz tartozó szorzószámok teljes mértékû vagy több szakaszban történõ bevezetésének idõpontját oly módon, hogy legkésõbb 2003. július 1-jétõl a hivatásos állomány tagja az e törvény 3. számú mellékletével megállapított 6/A. számú melléklete szerinti fizetési fokozathoz tartozó szorzószám alapján számított beosztási illetményre jogosult.

(2) Ha a Hszt. XIX/A. fejezete alá tartozó hivatásos állomány tagja e törvény hatálybalépésekor személyi illetményben részesül, az megszûnik azzal, hogy a már megszerzett illetmény összege nem csökkenthetõ, s az 2002. január 1-jétõl a Központi Statisztikai Hivatal adatainak figyelembevételével évente legfeljebb az elõzõ évi infláció mértékével és a bruttó hazai össztermék együttes százalékos növekedésének felével emelhetõ.

(3) A törvény e fejezetének hatálybalépésével a Hszt. 101. § (4) bekezdése szerint megállapított beosztási illetményeltérítések megszûnnek, emiatt azonban a már megállapított beosztási illetmény összege nem csökkenthetõ. A feltételek megléte esetén az állományilletékes parancsnok ismételten intézkedhet a beosztási illetmény eltérítésére azzal, hogy az (1) bekezdésben foglaltak alapján számított beosztási illetményt kell az eltérítés alapjának tekinteni.

(4) E fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél tiszti beosztásba a 37-37/A. §-ban meghatározott feltételeken túl pályakezdõként csak az a felsõfokú iskolai végzettséggel rendelkezõ személy nevezhetõ ki, aki angol vagy francia vagy német nyelvbõl államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezik. Amennyiben a betöltendõ szolgálati beosztás ellátásához az elõzõekben felsorolt nyelveken kívüli nyelv szükséges, akkor az e nyelvbõl meglévõ államilag elismert nyelvvizsga az angol, francia vagy német nyelvbõl meglévõ nyelvvizsga helyett alkalmazási feltételként elfogadható.

(5) A hivatásos állomány tagja a 245/G. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott ruházati utánpótlási ellátmány teljes összegére elsõ alkalommal 2002. évben jogosult.

(6) Amennyiben e törvény hatálybalépésekor a hivatásos állomány tagja részére biztosított ruházati utánpótlási ellátmány összege az illetményalap 250%-ának megfelelõ összeget nem éri el, úgy az illetményrendszer bevezetési ütemezésének (2001. július 1-jétõl 70%, a továbbiakban a 245/P. § (1) bekezdésében foglaltak szerint) megfelelõ mértékû ruházati utánpótlási ellátmány kiegészítésre jogosult.

245/R. § Felhatalmazást kap az illetékes miniszter, hogy a törvény XIX/A. fejezete rendelkezéseinek hatálybalépését követõen 6 hónapon belül, a törvény alapján rendeletben szabályozza a fegyveres szerveknél azon idegen nyelvek körét, amelyek után a fegyveres szerv rendelkezésére álló személyi juttatások elõirányzatán belül a Hszt. 104. § (5) bekezdése szerinti mértékû nyelvpótlék folyósítható.

XX. Fejezet

A RENDÕRSÉG, A POLGÁRI VÉDELEM, A HIVATÁSOS ÁLLAMI ÉS ÖNKORMÁNYZATI TÛZOLTÓSÁG HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

246. § A rendõrség, a polgári védelem, valamint az állami és önkormányzati tûzoltóság hivatásos állományára e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Közös szabályok

247. § (1) A fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél az állományilletékes parancsnok:

a) országos parancsnok,

b) fõigazgató,

c) megyei (budapesti) rendõrfõkapitány, és a vele azonos jogállású szervek vezetõi,

d)

e) fõvárosi polgári védelmi igazgató,

f) megyei katasztrófavédelmi igazgató, és a vele azonos jogállású szervek vezetõi,

g) önkormányzati tûzoltóparancsnok,

h) városi (kerületi) rendõrkapitány,

i) határrendészeti kirendeltségvezetõ.

(2) Az állományilletékes parancsnokok munkáltatói jogkörét e törvény keretei között a miniszter állapítja meg.

248. § (1) A miniszter a fegyveres szerv hivatásos állományú tagját - beleegyezésével - határozott vagy határozatlan idõre

a) az általa vezetett minisztériumba,

b) a rendvédelmi oktatási intézményekbe

szolgálatteljesítésre berendelheti.

(2) A rendészetért felelõs miniszter a rendõrség hivatásos állományú tagját - beleegyezésével - határozott vagy határozatlan idõre az RSZVSZ-hez szolgálatteljesítésre berendelheti.

(3) A berendeléssel betölthetõ szolgálati beosztásokat a miniszter határozza meg.

(4) A berendeltre a 43-44. §-ok szabályait a következõ eltéréssel kell alkalmazni:

a) szolgálati viszonyára a fegyveres szerv hivatásos állományára vonatkozó szabályok az irányadók;

b) a foglalkoztatásával összefüggõ költségek a minisztériumot, az RSZVSZ-t, illetve a rendvédelmi oktatási intézményt terhelik;

c) a munkáltatói jogkört

ca) a rendészetért felelõs miniszter gyakorolja a rendõrség állományából a miniszter által vezetett minisztériumba berendelt személlyel szemben,

cb) a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter gyakorolja a polgári védelem, valamint az állami és önkormányzati tûzoltóság állományából a miniszter által vezetett minisztériumba berendelt személlyel szemben,

cc) a rendvédelmi oktatási intézményekbe berendelt személlyel szemben a szolgálati viszonyt érintõen a fegyveres szervet irányító miniszter, az egyéb munkáltatói jogok tekintetében a rendvédelmi oktatási intézmény vezetõje gyakorolja,

cd) az RSZVSZ-hez berendelt személlyel szemben a szolgálati viszonyt érintõen a rendészetért felelõs miniszter, az egyéb munkáltatói jogok tekintetében az RSZVSZ vezetõje gyakorolja;

d) a berendelés megszüntetése után - ha az nem fegyelmi okból vagy alkalmatlanság miatt történt - az érintett részére az eredeti fegyveres szerv szervezeti egységénél a végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelõ, de legalább a berendelést megelõzõ besorolásával azonos szolgálati beosztást kell biztosítani, ha ilyen beosztás nem biztosítható, de egy éven belül várható, akkor egyetértésével rendelkezési állományba helyezhetõ;

e) az RSZVSZ-hez berendelt hivatásos állományú tag a berendelésének megszûnésétõl számított két évig nem helyezhetõ olyan szervhez, szervezeti egységhez, amelyre az RSZVSZ-nél végzett ellenõrzési tevékenysége kiterjedt;

f) ha a hivatásos állomány tagja számára a d) pont szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, illetve alacsonyabb beosztást nem fogad el és rendelkezési állományba helyezésére sem kerül sor, akkor az érintett szolgálati viszonyát az 56. § rendelkezései alapján felmentéssel meg kell szüntetni.

(5) A (4) bekezdés d) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezés esetén a hivatásos állomány tagját a berendelését megelõzõ szolgálati beosztásának megfelelõen kell besorolni és részére az adott beosztásból eredõ pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani.

248/A. § (1) A rendészetért felelõs miniszter igazságügyi szakértõi intézménybe szolgálatteljesítésre berendelheti a rendõrség hivatásos állományú, az igazságügyi szakértõi névjegyzékbe valamely kriminalisztikai szakterületre vagy vegyészet szakterületre igazságügyi szakértõként bejegyzett tagját.

(2) A berendelt felett a munkáltatói jogkört az igazságügyi szakértõi intézmény vezetõje gyakorolja, a foglalkoztatásával összefüggõ költségek fedezetét az igazságügyi szakértõi intézmény költségvetésében kell biztosítani. A berendelt szolgálati jogviszonyára egyebekben a 248. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell.

(3) Az (1) bekezdés szerinti berendelés megszûnik, ha a hivatásos állomány tagja azt kéri, illetve, ha az igazságügyi szakértõi névjegyzékbõl törölték.

249. § A magasabb beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzésére a pályázatot a felsõoktatási intézmény a miniszter jóváhagyásával írja ki.

250. § (1) A hivatásos állomány tagja a fegyveres szerv más szervezeti egységéhez - ha az a szolgálatteljesítés helyének megváltozásával is jár - beleegyezésével helyezhetõ át.

(2) A tanfolyamrendszerû továbbképzésen kívül évente 3 hónapot meghaladó idõtartamra vezényelni a hivatásos állomány tagját csak beleegyezésével lehet.

251. § (1) A miniszter határozza meg e fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél rendszeresített beosztásokat, a betöltésükhöz szükséges további követelményeket (iskolai végzettség, szakképesítés, sorkatonai szolgálat letöltése), a beosztásokban elérhetõ legmagasabb rendfokozatokat, valamint a beosztásokhoz tartozó fizetési fokozatokat.

(2) A középfokú rendvédelmi oktatási intézményekben tanulmányokat folytató személyeket - a miniszter által meghatározott rendben - az elsõ oktatási év eredményes befejezését követõen - legalább 6, de legfeljebb 12 havi próbaidõ kikötésével - hivatásos állományba lehet venni.

252. § A fegyveres szervek hivatásos tiszthelyettesi állományát a 82. § (1) bekezdése szerint kell minõsíteni, a szerzõdéses állományban levõkrõl szolgálati jellemzést kell készíteni.

253. § (1) A 90. § (2) bekezdésben meghatározott pótszabadság helyett a parancsnokokat (vezetõket) az alábbi mértékû vezetõi pótszabadság illeti meg:

a) osztályvezetõi besorolású vezetõ esetén 11 munkanap;

b) fõosztályvezetõ-helyettesi besorolású vezetõ esetén 12 munkanap;

c) fõosztályvezetõi besorolású vezetõ esetén 13 munkanap;

d) az országos parancsnok helyettese esetén 14 munkanap;

e) az országos parancsnok esetén 15 munkanap.

(2) A 92. § (2) bekezdése szerinti tartós igénybevétel esetén a rendkívüli pihenõnapokat az országos parancsnok engedélyezi.

254. § (1) A hivatásos állomány felsõfokú és középfokú végzettségû tagját 10 év elteltével az állományilletékes parancsnok a 82. § (4) bekezdés szerint minõsíti, a minõsítés alapján kinevezheti a következõ beosztási kategória elsõ fizetési fokozatába. Ha az érintett a következõ beosztási kategóriához elõírt szakirányú végzettséget megszerezte, kinevezésére 10 év letelte elõtt is sor kerülhet.

(2) A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felsõ határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektõl való eltérõsége alapján kell meghatározni. A pótlékok mértéke:

a) egy hónapra számítva:

- különleges bevetési pótlék 100-150%

- lovasjárõri pótlék 25%

- kutyavezetõi pótlék 20%

- gépjármûvezetõi pótlék 13%

- különleges gépjármûvezetõi pótlék 25%

- díszelgési pótlék 25%

- hajóvezetõi pótlék 20%

- nyomozói pótlék 65%

- zenekari pótlék 10%

- nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, illetõleg mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertõzés veszélyének kitett beosztásban szolgálatot teljesítõk pótléka 45%

- veszélyes katasztrófavédelmi beosztás pótléka 45%

- veszélyes tûzoltói beosztás pótléka 45-50%

- az RSZVSZ állománya belsõ ellenõrzési pótléka 30%

- rendõrségi közterületi pótlék 45%

- határrendészeti pótlék 45%

b) teljesített óránként:

  - helikopter-vezetõi pótlék 10%

  - éjszakai pótlék 0,5%

  - délutáni pótlék 0,25%

  - készenléti pótlék 0,25%

  - tûzszerészpótlék 15%

  - búvárpótlék 5%

  - akció szolgálati pótlék 0,5%

c) szolgálatonként:

  - ügyeleti pótlék 3,8-7,4%

  - egyéb veszélyességi pótlék 2,1%

(3) A (2) bekezdés szerinti pótlék a hivatásos állomány tagjának a pótlékkal elismert tevékenység tényleges kifejtésének, illetve beosztás betöltésének idejére jár.

(4) Aki havi rendszerességgel veszélyes tûzoltói beosztás pótlékában részesül, az - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - egyéb veszélyességi pótlékra nem jogosult.

254/A. § (1)

(2) Az illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül jogosult a Hszt. 7. számú mellékletében foglalt adatkörökbõl - kivéve az V. és XIII. pontokat - a hivatásos állomány illetményének számfejtése, illetve annak ellenõrzése céljából a szükséges adatokat felhasználni.

255-257. §

A rendõrség hivatásos állományára vonatkozó szabályok

258. § (1) Rendõri szolgálati viszony - a 37. § (1) bekezdésében és a 37/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeken túl - akkor létesíthetõ, illetve - a 37. § (1) bekezdésében és a 37/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételeken túl - akkor tartható fenn, ha a jelentkezõ

a) életvitele kifogástalan és a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátását veszélyeztetõ körülmény nem áll fenn, továbbá

b) írásban hozzájárul

ba) a 7. számú mellékletben meghatározott személyes adatai és bûnügyi személyes adatai kezeléséhez,

bb) életvitele kifogástalanságának a felvételét megelõzõen és a szolgálati viszony tartama alatt a (2) bekezdésben meghatározottak szerinti ellenõrzéséhez (biztonsági ellenõrzés).

(2) E törvény alkalmazásában a kifogástalan életvitel alatt az érintett magatartásával, életvitelével szemben a hivatásos állományba tartozókkal szembeni társadalmi elvárhatóságnak megfelelést kell érteni. Így különösen vizsgálni kell az érintett jogkövetõ magatartását, családi és lakókörnyezeti kapcsolatainak rendezettségét, bûncselekményt elkövetõ vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatát, anyagi-jövedelmi viszonyainak rendezettségét.

(3) A biztonsági ellenõrzés során az ellenõrzést folytató fegyveres szerv és az RSZVSZ kezelheti az ellenõrzöttel egy háztartásban élõk nevét, a vele fennálló kapcsolatuk jellegét, valamint a közeli hozzátartozói nevét, lakcímét, illetve tartózkodási helyét.

(4) Ha a 258/A. § alapján elrendelt biztonsági ellenõrzés megállapítja, hogy az életvitel kifogásolható és a törvényes, befolyástól mentes szolgálatellátást veszélyeztetõ körülmény áll fenn, a felvételt el kell utasítani, illetõleg a hivatásos állományú szolgálati viszonyát - feltéve, hogy 30 napon belül a kifogásolt életvitelt nem változtatja meg, illetve a törvényes és befolyástól mentes szolgálatellátást veszélyeztetõ körülményt nem szünteti meg, és szolgálati viszonya az 53. § g) pontban vagy az 56. § (6) bekezdésben foglaltak alapján nem szûnt meg - alkalmatlanság miatt felmentéssel meg kell szüntetni, kivéve, ha a miniszter az 56. § (7) bekezdése alapján a méltatlanság megállapításától eltekintett.

(5) Ha a jelentkezés alapján a hivatásos szolgálati viszony nem jön létre, illetve a szolgálati viszony megszûnik, akkor az (1) bekezdés b) pontjában elõírt biztonsági ellenõrzés során szerzett adatokat haladéktalanul meg kell semmisíteni.

(6) Többes állampolgárságú magyar állampolgár szolgálati viszonyának létesítését a miniszter engedélyezi.

(7) Nem állapítható meg a kifogástalan életvitel, ha az érintettre nem szolgálati viszony keretében vagy annak felhasználásával elkövetett, hivatalból üldözendõ bûntett elkövetése miatt a bíróság jogerõsen büntetést szabott ki, ha a bûncselekményt 2009. december 31-ét követõen követték el.

(8) A biztonsági ellenõrzés céljából az ellenõrzést folytató szerv adatot igényelhet a bûnügyi nyilvántartási rendszerbõl. Az adatigénylés kizárólag arra a tényre irányulhat, hogy a (7) bekezdésben meghatározott körülmény - a bûnügyi nyilvántartási rendszer adatállománya alapján - az ellenõrzött személlyel szemben fennáll-e.

258/A. § (1) A biztonsági ellenõrzést, külön jogszabályban meghatározottak szerint a szolgálati jogviszonyt létesíteni kívánó fegyveres szerv, a szolgálati viszony fennállása alatti ellenõrzést a fegyveres szerv és az RSZVSZ közösen végzi.

(2) A biztonsági ellenõrzés elrendelésére a felvételt megelõzõen az illetékes miniszter által meghatározott szerv, a szolgálati viszony fennállása alatt az állományilletékes parancsnok jogosult.

(3) A szolgálati viszony fennállása alatt a biztonsági ellenõrzést az illetékes miniszter által meghatározott beosztásokban legalább ötévente végre kell hajtani. Soron kívüli, illetve más beosztásban levõk ellenõrzésére akkor kell intézkedni, ha az állományilletékes parancsnok tudomására jutott adatokból kifogásolható életvitelre, vagy a törvényes és befolyásolástól mentes szolgálatellátást veszélyeztetõ körülményre lehet következtetni.

258/B. § Az RSZVSZ az ellenõrzés végrehajtásáról - az ellenõrzött személy elõtt leplezett módon - kép- és hangfelvételt készíthet, amelyek csak az ellenõrzés célja érdekében használhatók fel.

258/C. § (1) A jelentkezõt, illetve a szolgálati viszonyban álló személyt - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - az ellenõrzés befejezését követõ 30 napon belül tájékoztatni kell az ellenõrzés tényérõl, annak terjedelmérõl, a megvizsgált körülményekrõl és a következtetésekrõl.

(2) Nem kell tájékoztatást adni abban az esetben, ha az ellenõrzés során megállapított adatok alapján titkos információgyûjtés elrendelésére vagy büntetõeljárás megindítására kerül sor, és a tájékoztatás a titkos információgyûjtés, illetve a büntetõeljárás eredményességét veszélyeztetné.

(3) Ha a szolgálati viszony nem jön létre, vagy a szolgálati viszony fennállása alatti ellenõrzés jogsértést, illetõleg a kifogástalan életvitel megkérdõjelezésére alkalmas körülményt nem állapít meg, a keletkezett iratokat, illetve adatokat az ellenõrzés befejezésétõl számított 8 napon belül meg kell semmisíteni.

259. § (1) A szolgálati viszonyt létesítõ személyt, aki még nem rendelkezik rendõri vagy határrendészeti szakképzettséggel - a feltételek biztosítása mellett - megfelelõ határidõ kitûzésével kötelezni kell a rendõri vagy határrendészeti szakképzettség megszerzésére. Ha ennek az elõírt határidõben nem tesz eleget, a szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdésének b) pontja alapján megszûnik.

(2) A rendõri vagy határrendészeti szakképzettséggel nem rendelkezõ rendõr önálló intézkedésre nem jogosult, szolgálatba történõ beosztására rendõri vagy határrendészeti szakképzettséggel rendelkezõ rendõrnek alárendelten vagy kötelékben alkalmazva kerülhet sor.

260. § (1) A rendõrség hivatásos állományú tagja más helységbe vezénylésére a 49. § (2) bekezdésében foglaltakat az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A más helységbe való vezénylések együttes idõtartama 3 évenként a 8 hónapot nem haladhatja meg. A vezénylés idõtartamának befejezésétõl számított 3 hónapon belül újabb vezénylésre nem kerülhet sor, ha a vezénylés idõtartama a 30 napot meghaladta. Méltánylást érdemlõ személyi vagy családi érdekbõl kérelemre e korlátoktól kivételesen el lehet tekinteni.

(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a hivatásos állomány tagja a más helységbe vezényléssel az eredeti szolgálatteljesítési hely, illetve lakóhely 50 km-es körzetében teljesít szolgálatot és a vezényléshez hozzájárult. A vezényléssel kapcsolatos költségeket a hivatásos állomány tagja részére ebben az esetben is meg kell téríteni.

261. § (1) A bûnözés elleni eredményes fellépés céljából a rendõr, hivatásos szolgálati viszonyának fenntartása mellett - szolgálati feladatként, a rendõrséghez tartozás leplezésével - más foglalkoztatási jogviszony létesítésével, vagy egyéb jövedelemszerzõ tevékenység folytatásával bízható meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladat ellátása alatt a rendõr társadalombiztosítási ellátására, járandóságaira a hivatásos állományra vonatkozó szabályok szerint jogosult.

262. § A foglalkoztatásra vonatkozó speciális szabályokat - a hatályos jogszabályok keretei között - a miniszter állapítja meg, továbbá - a költségvetési és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítése és a járandóságok tekintetében - az érintett szervezetekkel kötött megállapodás tartalmazza.

263. § A 85. § alapján elrendelt szolgálatteljesítési idõbeosztást - a 87. § (1) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - az illetékes szolgálati elöljáró köteles azt megelõzõen legalább 1 héttel közölni a rendõrrel.

264. § A rendõrség 86. § (6) bekezdése szerinti ünnepnapja április 24-e, Szent György napja.

264/A. § A rendõrség hivatásos állományú tagjaira megfelelõen alkalmazni kell a 322. § (2) bekezdését.

264/B. § A rendõrség hivatásos állományának egyenruhás alapellátási normába sorolt tagja részére a 116. § (3) bekezdésében meghatározott ruházati utánpótlási ellátmányból legfeljebb a mindenkori illetményalap összegének megfelelõ részt természetben lehet kiadni. A kiadásra a 116. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezés az irányadó.

A rendõrség különleges állományába tartozók határozott idejû szolgálati viszonya

264/C. § (1) A rendõrségnél e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott beosztások betöltésére határozott idejû szolgálati viszony létesíthetõ.

(2) A rendõrség különleges állományába tartozók határozott idejû szolgálati viszonyára (a továbbiakban: határozott idejû szolgálati viszony) az ebben az alcímben foglalt rendelkezéseket és az I-IV., XII. és XIII. fejezetben, az 53. § h) pontjában, az 54. §-ban, a 65. §-ban, a 66. §-ban, a 68. § (1) bekezdés a)-c), e) és f) pontjában, továbbá (2)-(4) bekezdésében, a 69. §-ban, a 70. §-ban, a 118. § (1) bekezdés e), f) és h) pontjában, a 204. § (4) bekezdésében, valamint a XV-XVIII. fejezetben megállapított rendelkezéseket megfelelõen alkalmazni kell.

264/D. § (1) Határozott idejû szolgálati viszony a 60. életévét be nem töltött, legalább két éve szolgálati nyugállományba tartozó, magyar állampolgárságú, a nemzetbiztonsági feltételeknek megfelelõ, legfeljebb alezredes rendfokozatú, a beosztáshoz meghatározott képzettséggel rendelkezõ rendõrrel, illetve nyugállományú határõrrel létesíthetõ. A határozott idejû szolgálati viszony létesítésének egészségi alkalmassági feltételeit, a betölthetõ beosztásokat megállapító, e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

(2) Határozott idejû szolgálati viszony kettõ, vagy három évre létesíthetõ, amely - legfeljebb a rendõr 62. életévének betöltéséig - két alkalommal, esetenként legfeljebb három évvel meghosszabbítható.

264/E. § A határozott idejû szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján, különleges állományba vétellel jön létre. A különleges állományba vételi döntésben meg kell állapítani a szolgálatteljesítés helyét és a betöltendõ beosztást.

264/F. § (1) A határozott idejû szolgálati viszony - meghosszabbítás hiányában - a határozott idõ elteltével megszûnik.

(2) A határozott idejû szolgálati viszony az (1) bekezdésben meghatározott idõ eltelte elõtt is megszûnik:

a) közös megegyezéssel,

b) egyoldalú nyilatkozattal,

c) szolgálati viszonyt érintõ büntetés vagy szolgálati viszony megszüntetése fenyítés kiszabásával.

(3) A fegyveres szerv, illetve a határozott idejû szolgálati viszonyban álló rendõr a szolgálati viszonyt a másik félhez intézett, a jogviszony megszüntetésére irányuló egyoldalú nyilatkozattal, tizenöt napos határidõvel megszüntetheti.

264/G. § (1) A határozott idejû szolgálati viszonyban álló rendõr havonta legfeljebb a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (1) bekezdésében meghatározott éves keretösszeg egytizenketted részének megfelelõ illetményre jogosult. Az illetményt havonta kell folyósítani.

(2) A határozott idejû szolgálati viszonyban álló rendõr tulajdonában lévõ anyagi eszközök szolgálati célú felhasználásáért a miniszter - a személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazása szempontjából jövedelemnek nem minõsülõ - költségtérítést állapíthat meg.

(3) A szolgálat kiemelkedõ teljesítéséért a határozott idejû szolgálati viszonyban álló rendõr - a kitüntetõ cím kivételével - a 118. § (1) bekezdés e), f) és h) pontjában meghatározott jutalomban részesíthetõ.

(4) A határozott idejû szolgálati viszonyban álló rendõr - ha a fegyveres szerv célja érdekében kifejtett tevékenységével arra érdemes - a 204. § (4) bekezdése alapján egy alkalommal, a soron következõ rendfokozatba elõléptethetõ.

264/H. § (1) A határozott idejû szolgálati viszonyban álló rendõr az állományba vételi döntésben meghatározott beosztáson kívül más beosztásba nem helyezhetõ, illetve más feladat ellátásával nem bízható meg, továbbá más feladat ellátása céljából nem vezényelhetõ.

(2) A határozott idejû szolgálati viszonyban álló rendõr a nyugállományba helyezésekor viselt rendfokozatát a nyugállományra utaló megjelölés nélkül használja.

264/I. § A határozott idejû szolgálati viszonyban álló rendõr a feladatait kötött szolgálati idõbeosztás nélkül, a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott rendben látja el, azonban ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértõ vagy veszélyeztetõ tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak, haladéktalanul köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni.

264/J. § A határozott idejû szolgálati viszonyban álló rendõr évi 15 munkanap szabadságra jogosult.

264/K. § A határozott idejû szolgálati viszonyban álló rendõr a társadalombiztosítási és adójogszabályok alkalmazása szempontjából nyugellátás folyósítása melletti foglalkoztatottnak minõsül.

264/L. § A határozott idejû szolgálati viszonyban álló rendõr szolgálati viszonyának létesítése és megszüntetése tekintetében a megyei rendõrfõkapitány, egyéb tekintetben pedig a helyi rendõri szerv vezetõje a munkáltatói jogot gyakorló szolgálati elöljáró.

A polgári védelem hivatásos állományára vonatkozó szabályok

265. § (1) A polgári védelem hivatásos állományú tagjai szolgálatot teljesíthetnek a 42. § (2) bekezdésén kívül a megyei (fõvárosi) és települési önkormányzatoknál, valamint a védelmi bizottságoknál.

(2) A polgári védelem meghatározott beosztásokra szerzõdéses szolgálati viszonyt létesíthet.

(3) A szerzõdéses állomány tekintetében a 270. § rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.

266. § (1) A polgári védelem szerveinél kiemelt munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró az országos parancsnok, állományilletékes parancsnok pedig a fõvárosi, megyei parancsnok.

(2) Szolgálati elöljáró a polgári védelem szerveinél:

a) a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy,

b) a fõigazgató, igazgató a fõigazgatóság, igazgatóság állománya,

c) a fõosztályvezetõ, osztályvezetõ a fõosztály, osztály állománya,

d) a körzetparancsnok a körzet állománya

tekintetében.

267. § A polgári védelem 86. § (6) bekezdése szerinti ünnepnapja március 1-je, a polgári védelem napja.

Az állami és hivatásos önkormányzati tûzoltóság hivatásos állományára vonatkozó szabályok

268. § (1) Az önkormányzati tûzoltóparancsnok kinevezése és felmentése az önkormányzati képviselõ-testület (a továbbiakban: képviselõ-testület), a Fõváros esetén a közgyûlés (a továbbiakban: közgyûlés) hatáskörébe tartozik.

(2) Minden más munkáltatói jogot - a fegyelmi és kártérítési jogkör kivételével - a polgármester (fõpolgármester) gyakorol.

269. § (1)

(2) A szolgálati viszony az önkormányzati tûzoltó-parancsnokság és a hivatásos önkormányzati tûzoltó között, illetve az önkormányzat és a hivatásos önkormányzati tûzoltóparancsnok között jön létre.

(3) Az önkormányzati tûzoltóparancsnoki beosztást pályázat útján kell betölteni. A pályázatot a képviselõ-testület (közgyûlés) írja ki. A pályázati feltételeket a szakmai felügyeletet ellátó tûzoltóparancsnokkal elõzetesen egyezteti.

270. § (1) Szerzõdéses szolgálati viszony hivatásos szolgálati - kivéve vezetõi - beosztások ellátására létesíthetõ. Tiszthelyettesi beosztások esetében szerzõdéses szolgálati viszony általános iskolai és legalább szakiskolai végzettséggel rendelkezõ jelentkezõvel is létesíthetõ.

(2) Szerzõdéses szolgálati viszonyt létesíteni a 37. életév betöltéséig lehet. Ez alól az országos parancsnok a 47. év betöltéséig indokolt esetben kivételt tehet.

(3) Szerzõdéses szolgálati viszony az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetén is csak akkor létesíthetõ, ha a jelentkezõ tiszti beosztás esetén legalább 3, tiszthelyettesi beosztás esetén legalább 1 év szolgálatot vállal.

(4) Szerzõdéses szolgálati viszony létesítése esetén 6 hónap próbaidõ kikötése, és a próbaidõ alatt az alapfokú tûzoltó szakképzés elvégzése kötelezõ.

(5) A szerzõdéses tûzoltót az utánpótlás biztosításakor elõnyben kell részesíteni.

(6) A szerzõdéses szolgálati viszony közös megegyezés alapján meghosszabbítható, amelynek együttes idõtartama a 20 évet nem haladhatja meg, és nem terjedhet túl az 52. § szerinti életkor betöltésén.

(7) A szerzõdéses szolgálati viszony megszûnik az 53. §-ban meghatározottakon túl:

a) a hivatásos állományba vétellel,

b) a szerzõdésben meghatározott szolgálati idõ leteltekor, ha annak meghosszabbítására nem került sor,

c) a szerzõdés felbontásával létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt.

271. § (1) A hivatásos állomány tagjának állományilletékes parancsnoki beosztásba történõ kinevezéséhez 5 év, az alapfeladatot ellátó vezetõi beosztásba történõ kinevezéséhez 3 év tûzoltó-szakmai gyakorlat szükséges. Nem minõsül tûzoltó szakmai gyakorlatnak a 3. § (3) bekezdésében felsorolt munkaköri feladatok végzése.

(2) Ha a hivatásos önkormányzati tûzoltóparancsnokot beosztásából felmentik, alacsonyabb beosztásba helyezhetõ, vagy más állami, illetve önkormányzati tûzoltó-parancsnokság állományába áthelyezhetõ. Amennyiben ezt nem fogadja el, vele szemben a felmentés szabályait kell alkalmazni.

(3) A hivatásos tûzoltó - beleegyezésével - az állami vagy önkormányzati tûzoltó-parancsnokságról más állami vagy önkormányzati tûzoltó-parancsnokság állományába vezényelhetõ, ha a vezényléssel kapcsolatos költségek viselésérõl az érintett parancsnokságok írásban megállapodtak.

(4) A készenléti jellegû beosztásokban szolgálatot teljesítõk esetében, amennyiben a szolgálatteljesítési idõ - a heti 48 óra figyelembevételével - eléri a hathavi keretre megállapított szolgálatteljesítési idõt, a 87. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaktól eltérõen túlszolgálat csak rendkívüli eset (baleset, elemi csapás, vagy súlyos kár) megelõzése, elhárítása, illetve következményeinek felszámolása, valamint arra való felkészülés céljából rendelhetõ el.

272. § (1) A tûzoltóság szakképzettséggel nem rendelkezõ hivatásos állományú tagja nem láthat el önállóan olyan szolgálatot, amelyhez tûzoltói szakképzettség szükséges.

(2) Bármely beosztásba történõ elsõ kinevezés esetén kötelezõ az alapfokú tûzoltó tanfolyam elvégzése. Ez alól felmentést a szakmai felügyeletet ellátó tûzoltóparancsnok adhat.

(3) A századosi rendfokozati állománycsoportba tartozó tûzoltói beosztások betöltéséhez középfokú állami és szakmai iskolai végzettség is elfogadható.

(4) A hivatásos önkormányzati tûzoltóparancsnokot a polgármester (fõpolgármester) minõsíti a szakmai felügyeletet ellátó tûzoltóparancsnok véleményének a figyelembevételével.

(5) A szakmai felügyeletet ellátó megyei katasztrófavédelmi igazgató (fõigazgató) soron kívüli minõsítést kezdeményez, ha a hivatásos önkormányzati tûzoltóparancsnokkal szemben szakmai alkalmatlanság merül fel.

273. § Az önkormányzat saját költségvetése terhére a törvényben meghatározottakon túl további juttatásokat állapíthat meg.

274. § (1) Az önkormányzati tûzoltóparancsnok helyettese felett a fegyelmi jogkört a polgármester (fõpolgármester) gyakorolja.

(2) A fegyelmi eljárást

a) hivatásos önkormányzati tûzoltóparancsnok esetében az önkormányzati képviselõ-testület (közgyûlés),

b) parancsnokhelyettes esetében a polgármester (fõpolgármester) rendeli el.

(3) A fegyelmi eljárás elrendeléséhez ki kell kérni a szakmai felügyeletet ellátó katasztrófavédelmi igazgató (fõigazgató) véleményét. Ha pedig a katasztrófavédelmi igazgató vagy a fõigazgató szakmai felügyeleti jogkörébe tartozó ügyben kezdeményezi, a fegyelmi eljárást el kell rendelni.

(4) Az önkormányzati tûzoltóparancsnok és helyettesével szemben elrendelt fegyelmi eljárásban a vizsgálatot - a (3) bekezdés szerinti kezdeményezésre elrendelt esetben - a képviselõ-testület, illetve a polgármester kezdeményezése alapján a szakmai felügyeletet ellátó katasztrófavédelmi igazgató (fõigazgató) által kijelölt személy is lefolytathatja. A vizsgálatba ezekben az esetekben az érintett hivatásos katasztrófavédelmi szervek képviselõjét mindenképpen be kell vonni.

(5) A katasztrófavédelem állományából megbízott vizsgáló a feladat ellátásával összefüggésben a fegyelmi jogkört gyakorló képviselõ-testület (polgármester) rendelkezései szerint jár el.

(6) Az önkormányzati tûzoltóparancsnok felfüggesztésérõl a polgármester vagy az eljáró bizottság javaslatára a képviselõ-testület határoz, parancsnokhelyettes esetében a polgármester intézkedik.

(7) A felelõsségre vonásról vagy annak mellõzésérõl az önkormányzati tûzoltóparancsnok esetében a polgármester elõterjesztése alapján a képviselõ-testület hoz határozatot.

(8) A 123. § (1) bekezdésének g) és h) pontjában meghatározott fenyítések helyett a polgármester (fõpolgármester) a parancsnok, illetve a parancsnokhelyettes beosztásból történõ felmentését kezdeményezheti.

(9) Ha a fegyelemsértést több önkormányzati tûzoltóság hivatásos állományába tartozók együttesen követték el, a fegyelmi vizsgálat lefolytatásáról az az önkormányzati tûzoltóparancsnok intézkedik, akinek a mûködési területén a fegyelemsértést elkövették. Az érdemi döntést azonban az eljáró parancsnok javaslatának figyelembevételével az állományilletékes tûzoltóparancsnokok hozzák meg.

275. § (1) A hivatásos önkormányzati tûzoltóparancsnok hatáskörében hozott intézkedése, fenyítési és kártérítési határozata ellen benyújtott panaszt a polgármester bírálja el.

(2) A képviselõ-testület (közgyûlés), illetve a polgármester (fõpolgármester) által a munkáltatói jogkörében hozott határozattal (minõsítéssel) szemben közvetlenül a munkaügyi bírósághoz lehet fordulni.

276. § (1) A hivatásos önkormányzati tûzoltóparancsnok és helyettese személyi anyagába - a 202. §-ban meghatározottakon kívül, és az érintett beleegyezésével - a polgármester (fõpolgármester) megbízottja tekinthet bele.

(2) Az önkormányzati tûzoltó-parancsnokság a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter által meghatározott rendben szolgáltatja a szükséges adatokat és okmányokat a szakmai felügyeletet ellátó tûzoltó-parancsnokság részére.

(3) Az önkormányzati tûzoltó-parancsnokság személyzeti és munkaügyi tevékenységének felügyeletét a szakmai felügyeletet ellátó tûzoltó-parancsnokság látja el.

(4) A tûzoltóság napja május 4-e, Szent Flórián napja.

276/A. § A munkaidõ-szervezés egyes szempontjairól szóló 93/104/EK tanácsi irányelvben, valamint a munkaidõ szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88. EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (a továbbiakban: Irányelv) foglaltaknak megfelelõen a 2004. május 1-jét követõen részben vagy egészben készenléti jellegû beosztásban foglalkoztatott tûzoltók a 84. § (2) bekezdésében meghatározott idõn túl teljesített szolgálatáért a távolléti díjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a szolgálatteljesítési idõt az Irányelv 16. cikke b) pontjának második bekezdése szerint kell megállapítani.

XXI. Fejezet

A POLGÁRI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

277. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjaira e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A szolgálati jogviszony jellege

278. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja fontos és bizalmas munkakört betöltõ személynek minõsül; a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben foglalt különös követelmények a szolgálati viszony jellegét meghatározó sajátos szolgálati követelménynek minõsülnek.

Az alapvetõ állampolgári jogok érvényesülése

279. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a gyülekezési törvény hatálya alá esõ rendezvényen történõ megjelenési szándékát köteles a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak bejelenteni, aki összeférhetetlenség esetén (politikai tevékenység tilalma) a részvételt megtilthatja.

280. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja külföldre utazásának tervezett napját, útvonalát, célját, hazatérésének várható idõpontját az állományilletékes parancsnoknak köteles bejelenteni. Az állományilletékes parancsnok a külföldre utazást szolgálati és biztonsági érdekbõl megtilthatja, illetõleg korlátozhatja.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja - az elöljáró parancsnok által elrendelt idõszakban - köteles bejelenteni a szolgálaton kívüli tartózkodási helyét.

Az érdekképviseleti szervek és érdekvédelem

281. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai szolgálati és szociális életkörülményeikkel kapcsolatos érdekeik védelmére szolgálatonként érdekképviseleti szerveket hozhatnak létre, ha a hivatásos állomány egyharmada alapító tagként az érdekképviseleti szerv megalakítását kimondja. Az egyes érdekképviseleti szervek nemzetközi érdekképviseleti szövetséghez nem csatlakozhatnak.

(2) Az érdekképviseleti szervet egyetértési jog illeti meg a szolgálat költségvetésében elõirányzott jóléti célú pénzeszközök felhasználásával és a jóléti jellegû intézmények, ingatlanok hasznosításával kapcsolatban.

(3) Az érdekképviseleti szervet véleményezési jog illeti meg az illetményfejlesztésre és az egyéb járandóságok fedezetére rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásával, a szociális juttatásokkal, lakásgazdálkodással, egészségügyi ellátással, illetõleg a szolgálati és munkakörülményekkel összefüggõ tervek kialakításával kapcsolatban.

(4) Az érdekképviseleti szerv - halasztó hatállyal nem bíró - kifogást nyújthat be a munkáltatói jogkör gyakorlójánál a hivatásos állomány nagyobb csoportját közvetlenül érintõ jogellenes elöljárói intézkedés (mulasztás) ellen. Ha a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a kifogással nem ért egyet, egyeztetésnek van helye.

(5) A (4) bekezdésben foglalt kifogás benyújtására a jogellenes intézkedést (mulasztást) követõ, illetõleg a tudomásra jutástól számított 8 munkanapon belül van lehetõség. A határidõ jogvesztõ. A kifogást a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró 5 munkanapon belül elbírálja. Az egyeztetésre ezt követõen 8 munkanapon belül kerül sor. Az eredménytelen egyeztetést követõen az érdekképviseleti szerv a miniszterhez fordulhat.

282. § (1) Az érdekképviseleti szerv a hivatásos állomány tagját a nemzetbiztonsági szolgálattal szemben bíróság vagy más hatóság elõtt nem jogosult képviselni.

(2) Az érdekképviseleti szerv tevékenysége nem irányulhat a nemzetbiztonsági szolgálat rendeltetésszerû tevékenysége, valamint az elöljárói jogkör gyakorlása ellen.

A szolgálati viszony alanyai

283. § (1) E törvény alkalmazása során a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró alatt a fõigazgatókat kell érteni.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében az illetékes fõigazgató a 2. számú mellékletben meghatározottakon túl a következõ munkáltatói jogköröket is gyakorolja:

a) fõtiszt, tiszt szolgálati viszonyának megszüntetése;

b) beosztásba kinevezés, vezénylés, áthelyezés, beosztás ellátásával való megbízás, szünetelés (a miniszter jóváhagyásával) az ezredesi rendfokozattal rendszeresített beosztások esetében;

c) tartós külszolgálatra vezénylés (a miniszter jóváhagyásával);

d) külföldi tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira fõtiszt, tiszt beiskolázása;

e) fõtiszt, tiszt más szervhez vezénylése, más fegyveres szervhez történõ áthelyezése;

f) személyi illetmény megállapítása fõtiszt, tiszt számára;

g) az alá- és fölérendeltségi viszonyból eredõ összeférhetetlenség feloldása;

h) tanácsosi és fõtanácsosi cím adományozása.

A szolgálati viszony létesítésének feltételei

284. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál hivatásos szolgálati viszony azzal létesíthetõ, aki - a 37. és 37/A. §-ban meghatározott általános feltételeken túl - rendezett családi, illetve magánéletet él, és titoktartási kötelezettséget vállal.

(2) A miniszter további alkalmassági követelményeket határozhat meg; kivételes elbírálás során engedélyezheti többes állampolgárságú magyar állampolgárral szolgálati viszony létesítését.

(3) Ahol e törvény katonai és rendvédelmi oktatási intézményeket említ, a nemzetbiztonsági szolgálatok esetében - a 38. § (2) bekezdése kivételével - a szolgálatok oktatási intézményeit is érteni kell.

(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok próbaidõre felvett hivatásos állományú tagja a próbaidõ alatt is részesíthetõ lakhatási támogatásban.

Állományba tartozás és szolgálatteljesítés

285. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja - a 42. §-ban meghatározottakon túl - a külön törvényben meghatározott intézményeknél és szervezeteknél is teljesíthet szolgálatot.

(2) A miniszter a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját - beleegyezésével - határozott vagy határozatlan idõre az irányítási feladatok ellátását segítõ szervezetbe berendelheti. A berendelt hivatásos állományú tagra a 43-44. §-ok szabályait a következõ eltérésekkel kell alkalmazni:

a) szolgálati viszonyára a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományára vonatkozó szabályok irányadók;

b) vele szemben a munkáltatói jogkört - a kinevezés és felmentés kivételével - az irányítási feladatok ellátását segítõ szervezet vezetõje gyakorolja;

c) a berendelés megszûnése után - ha az nem fegyelmi okból vagy alkalmatlanság miatt történt - a berendelés alatt elért elõmenetelének megfelelõ besorolású szolgálati beosztást kell részére biztosítani.

(3) E törvény minisztériumokban szolgálatot teljesítõ hivatásos állományú tagokra vonatkozó rendelkezéseit a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter feladatai ellátását segítõ szervezetben szolgálatot teljesítõ hivatásos állományú tagra is alkalmazni kell.

286. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja központi állományban van, ha szolgálatteljesítése alapvetõen a munkáltató polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál történik.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja kihelyezett állományban van, ha nemzetbiztonsági feladatait külsõ munkaviszonyt létesítve - azt felhasználva - látja el.

(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a 44. §-ban meghatározott eseteken kívül akkor is rendelkezési állományban van, ha külsõ szervvel létesített munkaviszonya során nemzetbiztonsági feladatokat átmenetileg nem lát el, de szolgálati viszonyának fenntartása továbbra is indokolt. Ebben az esetben a rendelkezési állományban lévõk a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok béralapja terhére illetményben és egyéb bérjellegû kifizetésekben nem részesülhetnek, szolgálati viszonyuk azonban folyamatos.

Vezénylés

287. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját külföldi szolgálatra - a miniszter jóváhagyásával - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárója vezényli.

A szolgálati viszony tartalma

288. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében az elöljáró parancsa teljesítésének módjára a külön törvényben meghatározott eltérõ rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A titoktartási kötelezettség alól a miniszter, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró adhat felmentést; e jogkör nem ruházható át.

A minõsítés

289. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának minõsítése során nem kötelezõ a törvény 4. számú mellékletében meghatározott lõkészség vizsgálata. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának minõsítésére észrevételeket az érdekképviseleti szerv nem tehet.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja minõsítését bíróság elõtt nem támadhatja meg.

Vezetõi pótszabadság

290. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vezetõit parancsnoki pótszabadság az alábbiak szerint illeti meg:

  - csoportvezetõt 10 munkanap,

  - referatúravezetõt, alosztályvezetõt 11 munkanap,

  - osztályvezetõt és helyettesét 12 munkanap,

  - fõosztályvezetõt és helyettesét 13 munkanap,

  - igazgatót 14 munkanap,

  - fõigazgatót és helyettesét 15 munkanap.

Az illetmény

291. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a besorolási osztályokhoz és beosztási kategóriákhoz kötõdõ egyes rendszeresített beosztásokat és a beosztásokban elérhetõ rendfokozatokat a miniszter határozza meg. A miniszter a hivatásos szolgálati beosztásokat a 3. § (3) bekezdésétõl eltérõen is megállapíthatja.

Pótlékok

292. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának a külön törvényben meghatározottak szerint nemzetbiztonsági pótlék adható.

293. § (1) A 292. §-ban meghatározott pótlékon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában meghatározva pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felsõ határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektõl való eltérõsége alapján kell meghatározni.

A pótlék mértéke:

Egy hónapra számítva: 

- személyi pótlék 50-100%

- tanácsosi pótlék 50%

- fõtanácsosi pótlék 100%

- gépjármûvezetõi pótlék 13%

- a 285. § (2) bekezdésében meghatározott szerv állományának pótléka 30%

- közterületi pótlék 45%

Teljesített óránként: 

- délutáni pótlék 0,25%

- éjszakai pótlék 0,5%

- készenléti pótlék 0,25%

- akciószolgálati pótlék 0,5%

Szolgálatonként: 

- ügyeleti díj 3,5-7,4%

- egyéb veszélyességi pótlék 2,1%

(2) Az (1) bekezdés szerinti pótlék a hivatásos állomány tagjának a pótlékkal elismert tevékenység tényleges kifejtésének, illetve a beosztás tényleges betöltésének idejére jár.

(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok 86. § (6) bekezdése szerinti ünnepnapja március 1-je, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok megalakulásának napja.

Érdemek elismerése

294. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak tanácsosi és fõtanácsosi cím adományozható; a fõtanácsos ezredessé elõléptethetõ.

Fegyelmi felelõsség

295. §

Kártérítési felelõsség

296. §

Szolgálati panasz és fellebbezés

297. § (1) Szolgálati panasz benyújtása esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja képviseletében ügyvéd nem járhat el.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által benyújtott panaszt a sérelmezett döntést hozó, intézkedést tevõ vagy mulasztást elkövetõ személy szolgálati elöljárója bírálja el.

(3) A hivatásos állomány tagja panaszával közvetlenül nem fordulhat az illetékes ügyészséghez.

(4) A (2) bekezdés szerinti eljárásban hozott sérelmezett döntés ellen a hivatásos állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz panasszal fordulhat; ha a sérelmezett döntést a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró hozta, az (5) bekezdés szerint kell eljárni.

(5) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró által hozott elsõfokú határozat, illetve nem felülvizsgálati jogkörben hozott döntés, intézkedés vagy mulasztás ellen a hivatásos állomány tagja a miniszterhez panasszal, illetve fellebbezéssel fordulhat.

Bírói út

298. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén akkor fordulhat a bírósághoz, ha a szolgálati viszonyára vonatkozó - az elöljáró mérlegelési jogkörébe nem tartozó - döntést vagy intézkedést, illetve ezek elmulasztását sérelmesnek tartja, és a fegyveres szerven belüli - illetve a 297. § (5) bekezdése szerinti - jogorvoslati lehetõségeit már kimerítette.

Személyügyi nyilvántartás

299. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok központi személyügyi nyilvántartásaikat szolgálatonként vezetik. A szolgálatok személyügyi alapnyilvántartást nem vezetnek.

(2) A személyügyi központi nyilvántartásba a 202. § a), b) és e) pontjaiban meghatározottakon túl betekinteni, illetve onnan adatot átvenni a miniszter, a kabinetfõnök, valamint a miniszter által meghatározott, a miniszteri irányítási feladatok ellátását segítõ szervezetben és az illetékes munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró által meghatározott, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál dolgozó személyek jogosultak.

300. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a - 342. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározottaktól eltérõen - a miniszter utasításban állapítja meg:

a) személyügyi igazgatás rendjét, az elõmenetel, a teljesítményértékelés, a minõsítés és a szolgálati jellemzés készítésének szabályait, valamint a munkáltatói intézkedések kiadásának rendjét;

b) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végzõ szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel kapcsolatos eljárást;

c) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyekben az idegen nyelv használata szükséges, illetõleg ahol idegen nyelv ismerete a szolgálati beosztással járó feladat, továbbá a ritka és a kettõnél több nyelv használatáért adható kiegészítõ nyelvpótlék mértékét, valamint ahol - a 104. § (5) bekezdésében meghatározott nyelveken túl - más nyelv után is az ott meghatározott mértékû nyelvpótlék adható;

d) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyeknél a szolgálati viszonyban töltött idõ számítása a 329. § (1) bekezdésében meghatározott szorzószámok alkalmazásával történik;

e) a fegyelmi, valamint a méltatlansági eljárás rendjét, illetve a fegyelmi jogkört gyakorló elöljárók körét.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a 342. § (2) bekezdésében, valamint a 72/A. §-ban meghatározottaktól eltérõen a fõigazgató utasításban állapítja meg:

a) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek betöltéséhez a 72. §-ban meghatározott iskolai végzettségen (szakképesítésen) túl magasabb iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése, illetve szaktanfolyam elvégzése szükséges;

b) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek pályázat útján tölthetõk be, a pályázat kiírásának és elbírálásának rendjét;

c) a fegyveres szerv és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelõsségével kapcsolatos eljárások részletes szabályait, megállapításának módját, mérséklésének és mellõzésének részletes szabályait;

d) a részben vagy egészben készenléti jellegû beosztások, valamint az ügyeleti és készenléti szolgálatok körét, valamint a készenlét elrendelésének rendjét;

e) a szolgálatteljesítési idõ és a túlszolgálat szolgálatszervezéssel összefüggõ szabályait, a túlszolgálat elrendelésének és a pihenõidõ kiadásának rendjét, a nyilvántartás szabályait;

f) a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjait érintõ szakmai képzési, át- és továbbképzési és vezetõképzési rendszerét.

(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter a kihelyezett állományra vonatkozó különös szabályokat utasításban állapítja meg.

XXII. Fejezet

A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZERVEZET HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

301. § A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományára e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjaira megfelelõen alkalmazni kell a 211-215. §-ok, továbbá a 258. §, a 258/A-258/C. §-ok rendelkezéseit.

A szolgálati viszony létesítésének feltételei

302. § (1)-(2)

(3) A büntetés-végrehajtási szervezetnél a hivatásos szolgálati viszony létesítésének feltétele, hogy az érintett hozzájárul a személyes adatai kezeléséhez, illetve beszerzi közeli hozzátartozói és a vele közös háztartásban élõ nagykorú személyek írásos hozzájárulását személyes adataik kezeléséhez.

(4) A (3) bekezdésben felsoroltak a büntetlen elõélet tényét a bûnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolják.

(5) A szolgálati viszony fennállása alatt a (3) bekezdésben felsoroltak büntetlen elõéletének ellenõrzése tekintetében a 37/B. § rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.

Állományba tartozás és szolgálatteljesítés

303. § (1) A 42. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján az igazságügyért felelõs miniszter által vezetett minisztériumhoz és a fegyveres szervek felsõoktatási intézményéhez vezényelt hivatásos állomány tagjára a 43-44. §-ok rendelkezéseit a következõ eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a szolgálati viszonyára a büntetés-végrehajtás hivatásos állományú tagjára vonatkozó szabályok irányadók,

b) ha e törvény másként nem rendelkezik, a munkáltatói jogkört a minisztériumhoz vezényelt személy esetén a fegyveres szerv felügyeletét ellátó minisztériumi vezetõ, a felsõoktatási intézményhez vezényelt személy esetén - az országos parancsnokkal egyetértésben - a felsõoktatási intézmény vezetõje gyakorolja,

c) a vezénylés megszüntetése után - ha az nem fegyelmi okból vagy alkalmatlanság miatt történt - az annak tartama alatti elõmenetelének megfelelõ beosztást kell részére a büntetés-végrehajtási szervezetnél biztosítani.

(2) A 42. § (2) bekezdés e) pontja alapján a hivatásos állomány tagja a fogva tartottak kötelezõ foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetnél is teljesíthet szolgálatot. Az így szolgálatot teljesítõ személyt vezénylésével egyidejûleg a büntetés-végrehajtási intézet rendelkezési állományába kell helyezni.

Iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények

304. § A miniszter határozza meg a büntetés-végrehajtási szervezetnél rendszeresített szolgálati beosztásokat, a betöltésükhöz szükséges - a 72. §-ban meghatározottakon túli - iskolai végzettségi (szakképesítési) követelményeket, a beosztásokban elérhetõ legmagasabb rendfokozatokat, valamint a beosztásokhoz tartozó illetménykategóriákat.

A szabadság

305. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezet vezetõ beosztású hivatásos állományú tagjait a szolgálati idõ után járó pótszabadság helyett évente vezetõi pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke:

  - osztályvezetõ-helyettesnél 9 munkanap,

  - osztályvezetõnél 11 munkanap,

  - fõosztályvezetõ-helyettesnél, parancsnokhelyettesnél 12 munkanap,

  - fõosztályvezetõnél, parancsnoknál 13 munkanap,

  - országos parancsnokhelyettesnél 14 munkanap,

  - országos parancsnoknál 15 munkanap.

(2) A 90. § (2) bekezdése, valamint a 92. § (1)-(2) bekezdése szerinti pótszabadságon túl évente 5 munkanap pótszabadságra jogosult a hivatásos állomány tagja, ha szolgálati feladatait a különleges biztonsági körletben látja el.

(3) A büntetés-végrehajtási szervezet napja szeptember 8., Adorján napja.

Illetménypótlék

306. § (1) A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felsõ határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektõl való eltérõsége alapján kell meghatározni. A pótlékok mértéke:

  - gépjármû-vezetõi havonta 13%

  - lovasjárõri havonta 25%

  - kutyavezetõi havonta 15-20%

  - õrzési pótlék havonta 45%

  - ügyeleti díj szolgálatonként 3,8-7,4%

  - különleges gépjármû-vezetõi szolgálat naponként 10%

  - készenléti teljesített óránként 0,25%

  - éjszakai teljesített óránként 0,5%

  - délutáni teljesített óránként 0,25%

  - fokozottan veszélyes munkakör ellátásáért teljesített óránként 0,5%.

(2) Az egészségügyi tevékenységet végzõk ügyeleti feladatellátásának, egészségügyi ügyeletének, készenlétének díjazására az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseirõl szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 13/A. §-ában foglalt rendelkezés irányadó.

Ruházati utánpótlási ellátmány

306/A. § A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának a szolgálat ellátásához egyenruha viselésére kötelezett tagja részére a 116. § (3) bekezdésében meghatározott ruházati utánpótlási ellátmányból legfeljebb a mindenkori illetményalap összegének megfelelõ részt természetben lehet kiadni. A kiadásra a 116. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezés az irányadó.

Megtérítési kötelezettség

306/B. § A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjának a 62. §-ban foglaltakon kívül meg kell térítenie a megkezdett alapfokú és középfokú szaktanfolyamoknak a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka által megállapított költségeit, valamint az általa megkezdett olyan tanfolyamok tandíját is, amelyet helyette a büntetés-végrehajtás fizetett ki, ha a szolgálati viszonya a próbaidõ alatt szûnt meg.

XXIII. Fejezet

A VÁM- ÉS PÉNZÜGYÕRSÉG HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

307. § A vám- és pénzügyõrség hivatásos állományára e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Vám- és Pénzügyõrség hivatásos állományára megfelelõen alkalmazni kell a 211-215. §-ok, továbbá a 258. §, valamint a 258/A-258/C. §-ok rendelkezéseit.

Értelmezõ rendelkezések

308. § A 2. § alkalmazásában:

a) munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró: az országos parancsnok és helyettesei tekintetében az adópolitikáért felelõs miniszter,

b) állományilletékes parancsnok: az országos parancsnok és a középfokú szerv parancsnoka, kivéve a regionális nyomozóhivatal parancsnoka,

c) területi szerv: a középfokú szerv,

d) helyi szerv: a vám- és pénzügyõrség szervezetérõl, valamint egyes szervek kijelölésérõl szóló kormányrendelet által meghatározott alsó fokú szervek.

A szolgálati viszony létesítésének feltételei

309. § (1) A vám- és pénzügyõrséghez - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - legalább középiskolai végzettségû személy vehetõ fel.

(2) Középiskolai végzettség nélkül is felvehetõ a jelentkezõ a vám- és pénzügyõrség õrszolgálatának állományába.

A hivatásos állomány utánpótlása

310. § (1) A vám- és pénzügyõrségnél a hivatásos állomány utánpótlása - a (2) bekezdés kivételével - 37. § (1) bekezdésében, valamint a 37/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen közvetlenül hivatásos állományba vétellel történik. Az így felvettek szakmai képzésére a hivatásos állományba vételt követõen kerül sor.

(2) A 38. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen történik a hivatásos állomány utánpótlása a Rendõrtiszti Fõiskolát végzettek esetén.

311. § (1) A 310. § (1) bekezdés alapján hivatásos állományba vett személy részére az alapfokú szaktanfolyam, tiszti rendfokozattal felvettek esetében a középfokú szaktanfolyam elvégzése kötelezõ.

(2) Speciális szakterületen foglalkoztatottak felvételéhez a munkakörnek megfelelõ végzettség írható elõ.

312. § A 39. § (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából kiváló eredménnyel végzett pályakezdõ a hivatásos állomány Rendõrtiszti Fõiskola vámigazgatási szakon végzett tagja lehet.

313. § A vám- és pénzügyõrségnél pályázat kiírására az országos parancsnok jogosult.

Vezénylés

314. § (1) A vám- és pénzügyõrség hivatásos állományú tagja más helységbe 3 évenként összesen 12 hónapra vezényelhetõ. A 6 hónapot meghaladó idõtartamú folyamatos vezényléshez a hivatásos állomány tagjának beleegyezése szükséges.

(2) Ha a hivatásos állomány tagjának a 6 hónapon túli folyamatos vezényléséhez a beleegyezõ nyilatkozata hiányzik, akkor a vezénylését meg kell szüntetni. Ezt követõen egy éven belül más szolgálati helyre nem vezényelhetõ.

(3) A Vám- és Pénzügyõri Iskola tanfolyami képzésére, továbbképzésére, valamint a vám- és pénzügyõrség bármely szervezeti egységénél megtartott oktatásra, tanfolyamra, képzésre történõ vezénylés esetén a 49. § (3) bekezdése irányadó.

Megtérítési kötelezettség

315. § A vám- és pénzügyõrség hivatásos állományú tagjának a 62. §-ban foglaltakon kívül meg kell térítenie a megkezdett alapfokú és középfokú szaktanfolyamoknak az országos parancsnok által megállapított költségeit, valamint az általa megkezdett olyan tanfolyamok tandíját is, amelyet helyette a vám- és pénzügyõrség fizetett ki, ha szolgálati viszonya 10 éven belül a 62. § (1) bekezdésében meghatározott ok miatt szûnt meg. 5 évet meghaladó hivatásos szolgálat esetén a fenti költségeknek a le nem töltött évekre esõ hányadát kell megfizetni.

Összeférhetetlenség

316. § A vám- és pénzügyõrség hivatásos állományú tagja nem végezhet olyan gazdasági tevékenységet, amely a vám- és pénzügyõrség alaptevékenységéhez kapcsolódik.

Alkalmasság

317. § A hivatásos állomány egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmasságát a Kormány által rendeletben kijelölt szerv vizsgálja és minõsíti.

Beosztáshoz rendszeresített rendfokozatok

318. § A vám- és pénzügyõrségnél az egyes beosztásokhoz rendszeresített tiszti és tábornoki rendfokozatokat a szerv állománytáblájában kell meghatározni.

Elõléptetés

319. § A hivatásos állomány alapfokú, illetve a középfokú szaktanfolyamot kiváló eredménnyel elvégzett tagja - állománycsoportján belül - eggyel magasabb rendfokozatba elõléptethetõ.

Szolgálatteljesítési idõ

320. § (1) A 84. § (4) bekezdésének alkalmazásában folyamatos szolgálatnak minõsül az alsó fokú szerveknél, valamint az állandó ügyeletet, õrfeladatot, járõrszolgálati tevékenységet ellátó szerveknél a váltószolgálat. A szolgálatteljesítési idõt e szerveknél negyedéves keretekben kell meghatározni.

(2)

(3) A 86. § (6) bekezdésének alkalmazásában a vám- és pénzügyõrség tekintetében munkaszüneti napnak minõsül január 26-a, a nemzetközi vámnap.

(4) A túlszolgálat elrendelésére a vám- és pénzügyõrségnél a szolgálati elöljáró jogosult.

Szabadság

321. § (1) A hivatásos állomány tagja részére járó szabadságot a szolgálati elöljáró engedélyezi.

(2) A parancsnoki, illetve vezetõi beosztású hivatásos állomány tagját a szolgálati idõ után járó pótszabadság helyett vezetõi pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke:

  a) osztályvezetõi illetményre jogosult vezetõ 12 munkanap,

  b) fõosztályvezetõ-helyettesi illetményre jogosult vezetõ 13 munkanap,

  c) fõosztályvezetõi illetményre jogosult vezetõ 14 munkanap,

  d) országos parancsnok, valamint országos parancsnok-helyettes 15 munkanap.

Illetménykiegészítés

321/A. § A vám- és pénzügyõrségnél a 103. § (2) bekezdés c) pontja, valamint a (3) bekezdés c) pontja alkalmazása szempontjából a legalább megyei illetékességû középirányító szervvel azonosnak tekintendõ a regionális nyomozó hivatal, valamint a regionális ellenõrzési központ.

Illetménypótlék

322. § (1) A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felsõ határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektõl való eltérõsége alapján kell meghatározni. A pótlékok mértéke:

  a) ügyeleti pótlék szolgálatonként 3,8-7,4%

  b) készenléti pótlék teljesített óránként 0,25%

  c) akciószolgálati pótlék teljesített óránként 0,5%

  d) éjszakai pótlék óránként 0,5%

  e) gépjármû-vezetõi pótlék havonta 13%

  f) hajóvezetõi pótlék havonta 10%

  g) kutyavezetõi pótlék havonta 20%

  h) nyomozói pótlék havonta 65%

  i) zenekari pótlék havonta 10%

  j) utasforgalmi pótlék havonta 45%

  k) éjszakai pótlék havonta 10%

  l) veszélyességi pótlék havonta 45%

  m) szemlepótlék havonta 45%

  n) képviseleti pótlék havonta 15%

  o) pénzkezelõi pótlék havonta 5%.

(2) A vám- és pénzügyõrség külföldi szolgálati helyen szolgálatot teljesítõ hivatásos állományú tagját naponta a belföldi napidíj 50%-ának megfelelõ külföldi szolgálati helyi pótlék illeti meg.

323. §

Besorolás

324. § (1) A zászlósokat és a tiszthelyetteseket a középfokú szaktanfolyam sikeres elvégzése után egy fizetési fokozattal elõre kell sorolni.

(2)

(3) Eggyel alacsonyabb fizetési fokozatba kell sorolni a hivatásos állomány tagját, aki középiskolai végzettséggel nem rendelkezik.

(4) A hivatásos állomány felsõfokú és középfokú végzettségû tagját 10 év elteltével az állományilletékes parancsnok a 82. § (4) bekezdés szerint minõsíti, a minõsítés alapján kinevezheti a következõ beosztási kategória elsõ fizetési fokozatába. Ha az érintett a következõ beosztási kategóriához elõírt szakirányú végzettséget megszerezte, a kinevezésére 10 év letelte elõtt is sor kerülhet.

Vegyes szabályok

325. § (1) A hivatásos állomány tagja kártérítési felelõsségének megállapítására, illetõleg a kártérítés összegének mérséklésére 500 000 Ft értékhatárig az állományilletékes parancsnok, ezt meghaladó kár esetén pedig az országos parancsnok jogosult.

(2) A 329. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásnak minõsül a határ-vámhivataloknál, a kábítószer-felderítési szervezeteknél, az õrszolgálat akció alosztályánál ténylegesen teljesített szolgálat, valamint a nyomozati tevékenységet ténylegesen ellátók által teljesített szolgálat.

(3) A hivatásos állomány tagjaira megfelelõen alkalmazni kell a 261-262. §-ok rendelkezéseit.

HARMADIK RÉSZ

VEGYES, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XXIV. Fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

A szolgálati idõ számítása

326. § (1) A felmentési idõ, a végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke és a leszerelési segély szempontjából e törvény hatálybalépése elõtt a fegyveres szervek állományában hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött és a beszámított szolgálati idõt szolgálati viszonyban töltött idõnek kell elismerni.

(2) Az e törvény hatálybalépése után létesített szolgálati viszony esetén a szolgálati viszonyban eltöltött idõbe csak a 328. § (1) bekezdése szerint van helye beszámításnak.

(3) A hivatásos szolgálati viszonyban töltött idõ a kinevezési okmánnyal történt állománybavétel napjától a szolgálati viszony megszûnésének napjáig tart.

(4) E törvény hatálybalépését követõen a továbbszolgálói szolgálati viszonyban eltöltött idõt szerzõdéses szolgálati viszonyban töltött szolgálati idõnek kell tekinteni. Ha a szerzõdéses állomány tagja hivatásos szolgálati viszonyt létesít, az addig szerzõdéses szolgálati viszonyban eltöltött ideje hivatásos szolgálati viszonyban töltött idõnek számít.

326/A. § A felmentési idõ, a végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj mértéke szempontjából szolgálati viszonyban töltött idõnek kell elismerni a szakmunkásképzést végzõ szakközépiskolában 1977. január 1-je és 1990. március 15-e között folytatott tanulmányok idejét is, ha a jogosult szakmunkásként való foglalkoztatásra is jogosító képzésben részesült, és ezt a tanulmányi idõt a szolgálati viszonyban töltött idõbe - 2009. március 6-ig hivatalból, illetve 2009. március 6-ig benyújtott kérelme alapján 2009. augusztus 31-ig - beszámították.

327. § Akinek a szolgálati viszonyát megszüntették, annak az e törvény szerint számított hivatásos szolgálati idejét - ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik - munkaviszony, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati viszony létesítése esetén a létesítendõvel azonos jellegû jogviszonyban eltöltött idõnek kell elismerni.

328. § (1) A szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött idõnek kell tekinteni a sor-, a tartalékos, a póttartalékos, a továbbszolgáló és a szerzõdéses katonai, a fegyveres szerveknél, valamint a Magyar Honvédségnél hivatásos szolgálati, továbbá a katonai és rendvédelmi oktatási intézményeknél 1998. január 1-jét megelõzõen hallgatói (növendéki) viszonyban töltött idõt.

(2) A szolgálati nyugdíj mértékének megállapításához az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a szolgálati idõbe be kell számítani a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti szolgálati idõket is.

(3) A katonai és rendvédelmi felsõfokú oktatási intézmények hallgatóinak (növendékeinek) e szolgálati ideje a társadalombiztosítási szabályok szerint nem számít korkedvezményre jogosító szolgálati idõnek.

(4) A más közszolgálati (közalkalmazotti, köztisztviselõi, bírói, ügyészi) jogviszonyból áthelyezettek, illetve közvetlenül kinevezettek esetében a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalomra jogosultság, valamint a felmentési idõ számítása szempontjából az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az ott eltöltött szolgálati idõt is figyelembe kell venni.

329. § (1) A 326. § (1) bekezdésében meghatározott szempontból az alábbiak szerint kell a szolgálati viszonyban eltöltött idõt számítani:

a) 2-szeresen a hivatásos állomány azon tagjainak, akik háborús, rendkívüli vagy különösen veszélyes körülmények között külföldön teljesítenek szolgálatot, valamint a rendõrségnek a terrorcselekmények elhárítására létrehozott szervezeti egységénél tényleges terrorelhárítói feladatokat teljesítõknek, továbbá a vám- és pénzügyõrség fegyveres bûnelkövetõk elfogását, és a helyszín fegyveres biztosítását fõtevékenységként végzõ szervezeti elem tagjainak,

b) 1,5-szeresen a helikopterek hajózó állományának, a tûzszerészeknek, búvároknak, az a) pont alá nem esõ, nemzetközi szerzõdés alapján békefenntartói tevékenységet folytatóknak, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományából a tartós külföldi szolgálatot teljesítõknek,

c) 1,2-szeresen a földfelszín alatt szolgálatot teljesítõknek, a fogva tartottakkal közvetlenül folyamatosan foglalkozó állomány tagjainak, valamint a fokozott igénybevétellel járó beosztásokban szolgálatot teljesítõ végrehajtói feladatot ellátó állománynak.

(2) Nem számítható kedvezményesen az az idõ, ami alatt az (1) bekezdésben meghatározottak nem a beosztásuknak megfelelõ feladatot látnak el.

330. § (1) A szolgálati idõ számításánál nem lehet figyelembe venni a szolgálati beosztásból való felfüggesztés, az elõzetes letartóztatás, valamint a katonai fogdában végrehajtott szabadságvesztés idõtartamát.

(2) Az (1) bekezdés - a katonai fogdát kivéve - nem alkalmazható, ha az érintett személyt az ellene emelt vád alól jogerõsen felmentették, vagy a büntetõeljárást megszüntették.

331. § (1) Az illetmény nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama a társadalombiztosítási szabályok szerint számít szolgálati idõnek.

(2) A szolgálati viszony szünetelésének idõtartama nyugdíjra jogosító szolgálati idõnek számít.

XXV. Fejezet

HATÁLYBALÉPTETÕ RENDELKEZÉSEK

332. § (1) Ez a törvény a kihirdetést követõ harmadik hónap elsõ napján lép hatályba.

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)-(7)

XXVI. Fejezet

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

333. § A törvény hatálybalépését megelõzõen létrehozott érdekképviseleti szervek mûködésére, illetõleg e szervek tisztségviselõinek jogosultságaira és kedvezményeire is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

334-335. §

336. § (1) A 72. §-ban meghatározott iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények nem vonatkoznak a hivatásos állomány tagjára, ha a törvény hatálybalépésekor a 45. életévét betöltötte, illetõleg ha a képesítési követelményeknek való megfelelését a korábbi szabályok szerint elismerték.

(2) A hivatásos állomány 45. évét még be nem töltött, és az elõírt iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) nem rendelkezõ tagjának a katonai vagy rendvédelmi oktatási intézményekben, illetve polgári oktatási intézményekben e törvény hatálybalépésétõl számított 3 éven belül meg kell kezdenie az iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzésére irányuló tanulmányait, és azokat az oktatási intézmény kötelezõ tanulmányi idején belül be kell fejeznie. Ennek elmulasztása esetén alkalmazni kell az 59. § (1) bekezdésének b) pontját.

(3) Az elõírt iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények teljesítésének hiánya a (2) bekezdés alá tartozók esetében nem akadálya e törvény hatálybalépése elõtti követelmények szerinti beosztás további betöltésének és az elért rendfokozat viselésének.

(4) E törvény hatálybalépése elõtt megkötött tanulmányi szerzõdésekre, illetve a megkezdett tanulmányokkal kapcsolatos kedvezményekre a szerzõdés megkötésekor, illetõleg a tanulmányok megkezdésekor hatályos szabályokat kell alkalmazni.

337-338. §

339. § (1) E törvény hatálybalépése után létesített szolgálati viszonynál a hivatásos állomány tagja számára az e törvény szerint járó illetménynél magasabb illetmény - más törvényben meghatározott kivételektõl eltekintve - nem állapítható meg.

(2) E törvény hatálybalépésével a hivatásos állomány tagjának illetménye - az új illetményrendszer bevezetése miatt - nem csökkenhet.

(3) E törvény alapján végkielégítésre a hivatásos állomány volt tagja a törvény hatálybalépését követõ idõben történt felmentése esetén jogosult.

(4)

340. § (1) A törvény hatálybalépésekor folyamatban lévõ fegyelmi és kártérítési ügyekben az eljárás megindulásakor hatályos szabályok alapján kell eljárni.

(2) A törvényben meghatározott új fenyítéseket [123. § (1) bekezdés c)-d) pont] csak a törvény hatálybalépése után folyamatba tett ügyekben lehet alkalmazni.

341. § (1) Aki e törvény hatálybalépésekor a hatályos jogszabályok alapján szolgálati nyugdíjjogosultságot szerzett, vagy azt a törvény hatálybalépése évének december 31. napjáig megszerzi, e jogosultságát a törvény nem érinti.

(2) A hivatásos állomány (1) bekezdésben meghatározott tagja nyugdíjának megállapítására és folyósítására a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, ha az rá nézve kedvezõbb.

(3) A hivatásos állomány tagja az (1)-(2) bekezdésben meghatározott jogával e törvény hatálybalépését követõ 5 évig élhet.

(4) Az (1) bekezdés szerint járó nyugdíjjogosultságról a hivatásos állomány tagját írásban értesíteni kell, és a kérésének megfelelõ idõpontban nyugállományba kell helyezni.

341/A. §

341/B. § E törvény rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra vonatkozó, 2008. január 1-jétõl hatályos rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követõen benyújtott igénybejelentés - ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is - esetén kell alkalmazni.

XXVII. Fejezet

FELHATALMAZÁSOK

342. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:

a) a más szervhez vezénylésre és áthelyezésre kerülõk szolgálati viszonya módosításának rendjét, a foglalkoztatásukkal, jogaikkal és kötelezettségeikkel összefüggõ kérdéseket, továbbá a velük kapcsolatos személyügyi igazgatást;

b) a szolgálati viszony szünetelésének eljárási rendjét;

c) a vezetõi alapmunkaköröket, az abban elérhetõ rendfokozatokat, betöltésükhöz szükséges alap végzettségi (képesítési) követelményeket, a besorolási osztályok beosztási kategóriáihoz rendelt alapbeosztásokat, és az egyes beosztások besorolásának általános szabályait; az illetménypótlékra jogosultság és megállapításának általános feltételeit;

d) a fokozottan veszélyes beosztások meghatározását a 85. § (2) bekezdése és a 92. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, a fokozottan veszélyes és az egyéb veszélyes beosztások meghatározását a 254. § (2) bekezdése, a 293. § (1) bekezdése, a 306. § és a 322. § (1) bekezdésének l) pontja alapján, valamint a szolgálati idõ kedvezményes számítására jogosító, fokozott igénybevétellel járó szolgálati beosztások meghatározását - azonos megnevezésû szolgálati beosztások esetén a szakterület vagy az ellátandó feladat megjelölésével - a 329. § (1) bekezdés c) pontja alapján, valamint a jogosultság megállapításának szabályait;

e) az állami készfizetõ kezesség vállalásra vonatkozó további szabályokat;

f) a 258. §-ban meghatározott biztonsági ellenõrzés végrehajtásának szabályait;

g) a Vám- és Pénzügyõrség hivatásos állományának egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmasságát vizsgáló és minõsítõ szerv kijelölését;

h) a diplomáciai és az összekötõ tiszti szolgálat teljesítése céljából tartós külszolgálatra vezénylés feltételeit, rendjét, és az érintettet megilletõ juttatásokat;

h) az Európai Unió magyar soros elnökségében közvetlenül résztvevõ hivatásos szolgálati jogviszonyban állók kiválasztására, valamint többletmunkájukhoz és képzési többletterhükhöz kapcsolódó anyagi elismerésük feltételeire, módjára és mértékére vonatkozó szabályokat, továbbá a képzésükre és a képzéssel kapcsolatos kötelezettségükre vonatkozó eltérõ szabályokat;

i) a nemzeti szakértõként az Európai Unió intézményeiben alkalmazott hivatásos állomány tagja jelölési eljárásának rendjét, a részére, továbbá a nemzetközi szervezetben vezényléssel szolgálatot teljesítõ részére nyújtható juttatások, többletjuttatások, költségtérítések, ellátmány fajtáit, mértékét, azok megállapításának, kifizetésének, elszámolásának rendjét;

j) a 276/A. § szerinti távolléti díj iránti kérelem elbírálásának és kifizetésének eljárási rendjét.

(2) Felhatalmazást kap a rendészetért, a büntetés-végrehajtásért, a katasztrófák elleni védekezésért, a vám- és pénzügyõrség irányításáért, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelõs miniszter, hogy rendeletben szabályozza:

1. a szolgálati viszony létesítésének, módosításának, megszüntetésének eljárási rendjét, a személyügyi igazgatás rendjét, azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek pályázat útján tölthetõk be, a pályázat kiírásának és elbírálásának rendjét, azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek a rendõrség különleges állományában határozott idejû szolgálati viszonyban tölthetõk be, az elõmenetel, a teljesítményértékelés, a minõsítés és a szolgálati jellemzés készítésének szabályait, a visszavétel, az áthelyezés, a megbízás, a berendelés, a fegyveres szerven belüli vezénylés feltételeit, eljárási rendjét, a munkáltatói intézkedések kiadásának rendjét, a beosztási kategóriákba történõ besorolás és az elõresorolás rendjét, az illetménykiegészítésre jogosító szervek, szervezeti egységek meghatározását;

2. a miniszter és az országos parancsnok munkáltatói jogkörében nem szereplõ, alacsonyabb szintû munkáltatói jogköröket és a jogkört gyakorló elöljárók körét;

3. az illetmény, illetményjellegû juttatások, egyéb juttatások megállapításának, folyósításának valamint a költségek viselésének szabályait, a végkielégítés kifizetésének rendjét;

4. az illetménypótlékra jogosító beosztást, tevékenységet, az illetménypótlék tényleges mértékét e törvény szerinti alsó és felsõ határ között, azokat a szolgálati beosztásokat, amelyekben az idegen nyelv használata szükséges, illetve, ahol az idegen nyelv ismerete a szolgálati beosztással járó feladat, továbbá a ritka és a kettõnél több nyelv használatáért adható kiegészítõ nyelvpótlék mértékét;

5. a Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló 1991. évi XXXI. törvény hatálya alá nem tartozó egyes elismerések adományozására jogosultak körét, az elismerésben részesítés feltételeit és rendjét;

6. a ruházati ellátások rendszerét, módját, fajtáit, eljárási rendjét, a ruházati ellátásban közremûködõk és az ellátásra jogosultak feladatait, felelõsségét, a ruházati ellátással, valamint az ellátásra jogosultság megszûnésével összefüggõ elszámolás rendjét és okmányait, a ruházati ellátási normák kialakítását, kiadását és tartalmi követelményeit, a tervezett viselési (használati) idõt és annak módosítását, az egyenruha, a rendfokozati és a fegyvernemi jelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját, az egyenruha és a rendfokozat viselése eltiltását a nyugállomány tagjainak esetében;

7. a szolgálatteljesítési idõ és a túlszolgálat szolgálatszervezéssel összefüggõ szabályait, az õr-, ügyeleti, a részben vagy egészben készenléti és a készültségi szolgálatok körét, a túlszolgálat, illetve a készenlét elrendelésének és a pihenõidõ kiadásának a rendjét, a nyilvántartás szabályait, a szabadság nyilvántartásának és kiadásának rendjét, valamint a hivatali munkarendtõl eltérõ szolgálati idõbeosztás esetén szabadságként kiadandó szolgálati napok kiszámításának módját;

8. a más keresõ foglalkozást nem folytatható vezetõk körét, a más keresõ foglalkozás bejelentésével, engedélyezésével, az összeférhetetlenség megszüntetésével és tilalma megszegése következményeivel kapcsolatos eljárást;

9. az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végzõ szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel, a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást, valamint a szolgálati lõfegyver ideiglenes bevonásának szabályait;

10. a megváltozott egészségi állapotú hivatásos állományúak felülvizsgálatának eljárási rendjét, a felülvizsgálatot végzõ szervek és a felülvizsgálatban közremûködõk kijelölését, az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség, valamint a csökkentett napi szolgálati idõ megállapításának, engedélyezésének és kiadásának szabályait, az egészségügyi alapellátás igénybevételének módját és az igénybevevõk körét, továbbá a társadalombiztosítási szabályok szerinti ellátáson kívüli kiegészítõ, térítéses egészségügyi szolgáltatás, valamint a szolgáltatás térítésének módját;

11. a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások fajtáit, mértékét, a jogosultság feltételeit, az azokban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, az elszámolás, a visszatérítés és - visszatérítési kötelezettség esetén - az elengedés részletes rendjét, a természetbeni ellátás mértékét és feltételeit, az abban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, illetõleg a kiadás, az elszámolás, a visszatérítés rendjét, a kedvezményes üdültetésben, az üdülési hozzájárulásban részesítés rendjét, feltételeit;

12. a három hónapnál rövidebb idõtartamú külföldi szolgálatot teljesítõk részére nyújtható napidíj mértékét, megállapításának, kifizetésének, elszámolásának rendjét;

13. a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjait érintõ szakmai képzési, át- és továbbképzési és vezetõképzési rendszerét, valamint a rendészeti szakvizsgára vonatkozó szabályokat;

14. a fegyelmi, valamint a méltatlansági eljárás rendjét, illetve a fegyelmi jogkört gyakorló elöljárók körét;

15. a fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelõsségével kapcsolatos eljárások részletes szabályait, megállapításának módját, mérséklésének és mellõzésének részletes szabályait;

16. a nyugellátások, baleseti ellátások megállapításának eljárási rendjét, az eljáró szerv kijelölését;

17. a kérelem és a panasz elbírálásának rendjét;

18. a szociális és kegyeleti gondoskodás, támogatás formáit, nyújtásának eljárási rendjét és feltételeit, mértékét, a személyi állomány elhunyt tagja kegyeleti minõsítésének rendjét, valamint az ellátások pénzügyi feltételei biztosításának módját, a nyugállományúakkal kapcsolatos személyügyi feladatok ellátásának rendjét;

19. az irányítása alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állománya részére szolgálati és kiegészítõ igazolványok, valamint a szolgálati azonosító jelvény rendszeresítésével, azokkal történõ ellátás rendjével összefüggõ szabályokat;

20. a határozott idejû szolgálati viszonyban álló rendõrrel betölthetõ szolgálati beosztások körét, a beosztás betöltésének fizikai, pszichikai és egészségi feltételeit, valamint - a szolgálati feladatok ellátásához szükséges anyagi feltételek biztosítása keretében - a határozott idejû szolgálati viszonyban álló rendõr tulajdonában levõ eszközök szolgálati célú felhasználásáért járó (nem adóköteles) költségtérítést;

21. azon fertõzõ betegségek körét, amelyek esetében a szolgálati beosztáshoz, illetve egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan védõoltás elrendelésének van helye, továbbá a kötelezõ védõoltás elrendelésének, az igénybevétel elhalasztásának, továbbá a kötelezõ védõoltás alóli mentesítésnek a részletes szabályait.

(3)

(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a fegyveres szervnél rendszeresített hivatásos szolgálati beosztásokat rendeletben - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében utasításban - állapítsa meg.

(5) A miniszter - a közigazgatási minõségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben - a 3. § (3) bekezdése szerinti munkaköröket is hivatásos beosztásként határozhat meg, ha ez a fegyveres szerv biztonságos mûködésének biztosítása, illetõleg a rendvédelmi ismeretek szükségessége miatt elengedhetetlenül szükséges. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a 3. § (3) bekezdésétõl való eltérésre a 291. § rendelkezése alkalmazandó.

(6) Az érintett miniszterek a (2) bekezdés 9. és 10. pontjában foglaltakat együttes rendelet kiadásával is szabályozhatják.

(7) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a fegyveres szervnél rendszeresített hivatásos szolgálati beosztások beosztási kategóriába sorolását, a beosztásban elérhetõ rendfokozatot, valamint a betöltéséhez szükséges képzettségi (végzettségi) feltételeket rendeletben - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében utasításban - állapítsa meg.

(8) Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter, hogy a hivatásos önkormányzati tûzoltóságokra vonatkozóan rendeletben szabályozza a választható juttatás éves összegét, a választható természetbeni juttatások fajtáit, mértékét, valamint kifizetésének rendjét és módját.

1. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez

A rendfokozatok és a rendfokozati várakozási idõk

A rendfokozatok rendfokozati állománycsoportok szerinti sorrendben:

a) tisztesek:

- õrvezetõ,

- tizedes,

- szakaszvezetõ;

b) tiszthelyettesek:

- õrmester,

- törzsõrmester,

- fõtörzsõrmester;

c) zászlósok:

- zászlós,

- törzszászlós,

- fõtörzszászlós;

d) tisztek:

- hadnagy,

- fõhadnagy,

- százados;

e) fõtisztek:

- õrnagy,

- alezredes,

- ezredes;

f) tábornokok:

- dandártábornok,

- vezérõrnagy,

- altábornagy,

- vezérezredes.

Az egyes rendfokozatokban eltöltendõ várakozási idõ:

  - tisztesi rendfokozatokban 6 hónap,

  - õrmesteri rendfokozatban 3 év,

  - törzsõrmesteri rendfokozatban 4 év,

  - zászlósi rendfokozatban 6 év,

  - törzszászlósi rendfokozatban 7 év,

  - hadnagyi rendfokozatban 3 év,

  - fõhadnagyi rendfokozatban 4 év,

  - századosi rendfokozatban 5 év,

  - õrnagyi rendfokozatban 6 év.

A fõtörzsõrmesteri, fõtörzszászlósi, alezredesi, ezredesi és tábornoki rendfokozatokban nincs várakozási idõ.

A polgári felsõoktatási intézményben végzett hadnagy várakozási ideje a tanulmányi idõ figyelembevételével:

  - öt év tanulmányi idõ esetén 2 év,

  - hat év tanulmányi idõ esetén 1 év.

2. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez

Táblázat a kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjérõl

A hatáskör területe A munkáltatói intézkedés tartalma A munkáltatói jogkör gyakorlója

   miniszter országos parancsnok

Szolgálati viszonnyal kapcsolatos intézkedések Hivatásos állományba vétel  

  - tábornokra vonatkozó javaslat elõterjesztése a KE-höz X 

  - fõtiszt, tiszt esetében  X

  Szolgálati viszony megszüntetése  

  - tábornokra vonatkozó javaslat elõterjesztése a KE-höz X 

  - fõtiszt, tiszt esetében  X

  Szolgálati viszony szüneteltetése  

  - tábornok esetében X 

  - fõtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében  X

  Hivatásos állományba visszavétel  

  - tábornokra vonatkozó javaslat elõterjesztése a KE-höz X 

  - fõtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében  X

Rendfokozatot érintõ döntések Elsõ tiszti kinevezés X 

  Magasabb rendfokozatba történõ kinevezés, elõléptetés  

  - tábornoki kinevezés elõterjesztése a KE-höz X 

  - ezredesi elõléptetés X 

  - fõtiszt, tiszt soron kívüli elõléptetése X X

Szolgálati beosztásra vonatkozó döntések Minisztériumi szerveknél hivatásos szolgálati beosztások meghatározása X 

  Beosztásba történõ kinevezés  

  - országos rendõrfõkapitány kinevezésére, felmentésére, megbízására vonatkozó elõterjesztés a miniszterelnökhöz X 

  - tábornoki beosztásokba történõ kinevezés, felmentés, megbízás X 

  - ezredesi beosztásokba történõ kinevezés, felmentés, megbízás X X

  - tábornok más fegyveres szervhez történõ áthelyezése X 

  - fõtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes más fegyveres szervhez történõ áthelyezése  X

Fegyelmi hatáskörök Rendfokozatot, szolgálati viszonyt érintõ fegyelmi fenyítések kiszabása  

  - tábornokra vonatkozó elõterjesztés a KE-höz X 

  - fõtiszt, tiszt esetében X X

  Egyéb fegyelmi fenyítések kiszabása  

  - tábornok esetében X 

Vezényléssel kapcsolatos intézkedések - tábornok, fõtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes külszolgálatra történõ vezénylése X 

  - tábornok, fõtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes külföldi tanintézetbe tanfolyamra történõ vezénylése X 

  vezénylés más szervhez X X

  Hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira történõ vezénylés  

  - tábornok esetében X 

  - fõtiszt, tiszt esetében X X

  - zászlós, tiszthelyettes esetében  X

Egyéb döntések Egyenruha-viselési jog megvonása  

  - tábornok esetében X 

  Illetménynélküli szabadság engedélyezése  

  - tábornok esetében X 

  Elhunytak minõsítése  

  - hõsi halottá, szolgálat halottjává nyilvánítás X 

  - a fegyveres szerv halottjává nyilvánítás  X

  Elismerések adományozása  

  - kitüntetésre vonatkozó javaslat felterjesztése a KE-höz X 

  - miniszteri elismerések odaítélése X 

  Összeférhetetlenség feloldása X 

  Ágazati, Tárcaközi Érdekegyeztetõ Fórummal történõ egyeztetés X 

 

3. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez

A rendõrség hivatásos állományának esküje

Az eskü szövege:

„Én ................................. a Magyar Köztársaság ................................................................... tagja esküszöm, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányához, törvényeihez és más jogszabályaihoz híven, becsületesen teljesítem kötelességemet. Elöljáróim és feljebbvalóim parancsainak engedelmeskedem.

Esküszöm, hogy hazám alkotmányos és törvényes rendjét, nemzetünk biztonságát, ha kell, életem kockáztatásával is hûségesen megvédem. Mindenkor az állampolgári jogok érvényesítését tartom szem elõtt, és a nép érdekeinek megfelelõen járok el.

Esküszöm, hogy elöljáróimat, munkatársaimat megvédem, fegyveremet, felszerelésemet megóvom.

A szolgálati ismereteket elsajátítom. A rendet és fegyelmet minden törvényes eszközzel fenntartom. Alárendeltjeimrõl a legjobb tudásom szerint gondoskodom, õket öntudatos hazafiakká, a népek kölcsönös tiszteletére nevelem. Minden erõmmel, törekvésemmel, tudásommal a Magyar Köztársaság fejlõdését szolgálom.

A minõsített adatot híven megtartom. Szolgálatban és szolgálaton kívül példamutatóan viselkedem.”

Az 1. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó egyéb rendvédelmi szervek és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának esküje, illetve fogadalma

Az eskü szövege:

„Én ................................. a Magyar Köztársaság ................................................................... tagja esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hû leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; a szolgálati kötelezettségeimet, ha kell, életem kockáztatásával is teljesítem. A rendet és a fegyelmet minden törvényes eszközzel fenntartom. Elöljáróimat, munkatársaimat megvédem, fegyveremet, felszerelésemet megóvom.

A szolgálati ismereteket elsajátítom. Elöljáróim és feljebbvalóim utasításainak engedelmeskedem. Az alárendeltjeimrõl a legjobb tudásom szerint gondoskodom. A minõsített adatot megõrzöm, kötelezettségeimet részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a jogszabályoknak megfelelõen, pontosan, a legjobb tudásom szerint teljesítem.

Esküszöm, hogy minden erõmmel, törekvésemmel, tudásommal a Magyar Köztársaság javát szolgálom.”

A fogadalom szövege:

„Én ................................. a Magyar Köztársaság ................................................................... tagja fogadom, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hû leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; a szolgálati kötelezettségeimet, ha kell, életem kockáztatásával is teljesítem. A rendet és a fegyelmet minden törvényes eszközzel fenntartom. Elöljáróimat, munkatársaimat megvédem, fegyveremet, felszerelésemet megóvom.

A szolgálati ismereteket elsajátítom. Elöljáróim és feljebbvalóim utasításainak engedelmeskedem. Az alárendeltjeimrõl a legjobb tudásom szerint gondoskodom. A minõsített adatot megõrzöm, kötelezettségeimet részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a jogszabályoknak megfelelõen, pontosan, a legjobb tudásom szerint teljesítem.

Fogadom, hogy minden erõmmel, törekvésemmel, tudásommal a Magyar Köztársaság javát szolgálom.”

4. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez

MINÕSÍTÉSI LAP

1. Személyi adatok

Név (leánykori név):

Anyja neve:

Születési hely:

Születési idõ:

Rendfokozata (besorolása):

Vezetõi megbízatás:

2. Az adott pályaszakasz kezdete:

3. A minõsítés idõpontja:

4. Az elõírtnál rövidebb vagy hosszabb várakozási idõ indoka:

5. A jogszabályban elõírt és a rendvédelmi szerv által meghatározott feltételek, feladatok:

6. Szempontok a feltételek és feladatok teljesítésének megítéléséhez:

- szakmai ismeret és jártasság

- elemzõkészség

- ítélõképesség

- fizikai állóképesség, terhelhetõség

- pszichikai állapot, tûrõképesség

- lõkészség

- felelõsségérzet, hivatástudat

- pontosság

- írásbeli kifejezõkészség

- szóbeli kifejezõkészség

- kapcsolatteremtõ, -fenntartó készség

- szorgalom, igyekezet

Vezetõ esetében:

- a vezetett szervezet munkájának színvonala, hatékonysága

- a szolgálat szervezettsége

A megjelölt szempontok egységes értékelése:

1. Kiemelkedõ

2. Átlag feletti

3. Átlagos

4. Átlag alatti

5. Nem kielégítõ

7. A minõsítõ által lényegesnek tartott egyéb szempontok:

8. A minõsített alkalmasságának megítélése (a 6-7. pontban megjelölt szempontok alapján), indokolása

1. Kiválóan alkalmas

2. Alkalmas

3. Kevéssé alkalmas

4. Alkalmatlan

9. A minõsítést a minõsítettel ismertettem.

10. A minõsítõ neve, aláírása, szolgálati beosztása:

11. A minõsítés tartalmát megismertem.

12. Észrevételeim:

13. A minõsített aláírása:

14. Az érdekképviseleti szerv észrevételei:

  

  

minõsítõ minõsített

5. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez

6. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez

I. Besorolási osztály

Beosztási
kategória
Fizetési
fokozat
Beosztásban
eltöltött évek
száma

Szorzószám

Pályakezdõ 1 0-1 1,25

I. 2 2-3 1,50

  3 4-6 1,65

  4 7-9 1,80

  5 10- 1,95

II. 6 0-3 2,10

  7 4-6 2,25

  8 7-9 2,40

  9 10- 2,55

III. 10 0-3 2,70

  11 4-6 2,85

  12 7-9 3,00

  13 10- 3,15

IV. 14 0-3 3,30

  15 4-6 3,45

  16 7- 3,60

V. 17 0-3 3,75

  18 4- 3,90

VI. 19 0-3 4,05

  20 4- 4,20

VII. 21 0-3 4,35

  22 4- 4,50

VIII. 23 0-3 4,65

  24 4- 4,80

IX. 25 - 4,90

II. Besorolási osztály

Beosztási
kategória
Fizetési
fokozat
Beosztásban
eltöltött évek
száma

Szorzószám

Pályakezdõ 1 0-1 1,00

I. 2 2-3 1,25

  3 4-6 1,30

  4 7-9 1,35

  5 10- 1,40

II. 6 0-3 1,50

  7 4-6 1,60

  8 7-9 1,70

  9 10- 1,80

III. 10 0-3 1,90

  11 4-6 2,00

  12 7-9 2,10

  13 10-13 2,20

  14 14-17 2,30

  15 18-21 2,40

  16 22-25 2,50

  17 26- 2,60

Rendfokozati illetmények táblázata

   Rendfokozat Szorzószám 

   õrvezetõ 0,34 

   tizedes 0,35 

   szakaszvezetõ 0,36 

   õrmester 0,38 

   törzsõrmester 0,40 

   fõtörzsõrmester 0,41 

   zászlós 0,42 

   törzszászlós 0,43 

   fõtörzszászlós 0,44 

   hadnagy 0,56 

   fõhadnagy 0,59 

   százados 0,63 

   õrnagy 0,69 

   alezredes 0,75 

   ezredes 0,84 

   dandártábornok 0,95 

   vezérõrnagy 1,06 

   altábornagy 1,28 

   vezérezredes 1,50  

6/A. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez

I. BESOROLÁSI OSZTÁLY

Beosztási kategória Fizetési fokozat Beosztásban eltöltött idõ Szorzószám

Pályakezdõ 1 0-1 3,10

I. 2 2-3 3,20

  3 4-6 3,30

  4 7-9 3,40

  5 10- 3,50

II. 6 0-3 3,60

  7 4-6 3,85

  8 7-9 4,00

  9 10- 4,25

III. 10 0-3 4,45

  11 4-6 4,70

  12 7-9 4,90

  13 10- 5,10

IV. 14 0-3 5,30

  15 4-6 5,40

  16 7- 5,60

V. 17 0-3 5,70

  18 4- 5,80

VI. 19 0-3 5,90

  20 4- 6,00

II. BESOROLÁSI OSZTÁLY

Beosztási kategória Fizetési fokozat Beosztásban eltöltött idõ Szorzószám

Pályakezdõ 1 0-1 1,60

I. 2 2-3 1,90

  3 4-6 2,00

  4 7-9 2,10

  5 10- 2,20

II. 6 0-3 2,30

  7 4-6 2,40

  8 7-9 2,50

  9 10- 2,60

III. 10 0-3 3,00

  11 4-6 3,20

  12 7-9 3,40

  13 10- 3,60

IV. 14 0-3 4,10

  15 4-6 4,20

  16 7-9 4,30

  17 10- 4,40

6/B. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez

Vezetõk beosztási illetménytáblázata

- budapesti rendõrfõkapitány, a fõvárosi tûzoltó parancsnok, a Vám- és Pénzügyõrség Közép-Magyarországi Regionális parancsnoka, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok igazgatói, a fõvárosi polgári védelmi igazgató az illetményalap 8,3-szerese,

- fõosztályvezetõ az illetményalap 8-szorosa,

- fõosztályvezetõ-helyettes az illetményalap 7,5-szerese,

- osztályvezetõ az illetményalap 7-szerese

7. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez

A SZEMÉLYÜGYI NYILVÁNTARTÁS ADATKÖRE

I/A. Személyi adatok:

- név (leánykori név),

- arcképmás, saját kezû aláírásminta,

- születési hely, idõ,

- anyja neve,

- lakóhely, lakáscím, tartózkodási hely, telefonszám,

- családi állapot,

- házastárs (élettárs) neve, lakcíme,

- társadalombiztosítási azonosító jele,

- adóazonosító jele,

- fizetési számlaszáma.

I/B. Eltartott gyermeke(i)

- neve,

- születési helye, ideje,

- anyja neve,

- eltartás kezdete,

- lakcíme,

- társadalombiztosítási azonosító jele,

- adóazonosító jele,

- egyéb eltartottak száma, eltartás kezdete.

II. Iskolai végzettségek, egyéb képesítések:

- legmagasabb iskolai végzettség (több végzettség esetén valamennyi),

- szakképzettség(ek),

- katonai rendvédelmi szakmai képesítés(ek),

- tudományos fokozat,

- iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett képesítés(ek), valamint meghatározott beosztás betöltésére jogosító okirat adatai,

- idegennyelv-ismeret és annak foka,

- gépjármûvezetõi engedély megszerzése, kategóriája.

III. Korábbi alkalmazási (foglalkoztatási) adatok:

Munkajogi jogviszonyra (munkaviszony, közszolgálati, közalkalmazotti stb.) vonatkozó adatok:

- munkahely,

- munkakör,

- besorolás,

- jogviszony idõtartama,

- megszûnésének ideje, módja.

IV. A szolgálati beosztásra vonatkozó adatok:

- a fegyveres szerv megnevezése, címe, statisztikai számjele,

- állománykategória,

- rendszeresített rendfokozat,

- elõírt iskolai végzettség,

- a beosztás megnevezése,

- illetménykategória,

- szolgálati igazolvány típusa, száma,

- közterületi jelvény száma,

- fegyver típusa, száma.

V. Az alkalmazási feltételek fontosabb adatai:

- a bûnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány,

- egészségi alkalmasságra vonatkozó adatok,

- fizikai, pszichikai állapotra vonatkozó adatok.

VI. A szolgálat teljesítésének adatai:

- állományviszony,

- a szolgálati viszony kezdete, kinevezés ideje,

- a szolgálati viszonyra és a szolgálati idõre vonatkozó adatok,

- a FEOR száma,

- elért rendfokozat(ok),

- a szolgálat során elért címek,

- betöltött beosztás(ok),

- helyettesítési megbízások,

- a fegyveres szervek tanintézeteiben folytatott tanulmányok,

- szolgálati besorolás fegyvernem, szakcsapat, szolgálati ág,

- továbbképzés(ek),

- tanulmányi szerzõdés,

- berendelés, vezénylés,

- kitüntetések, egyéb elismerések,

- fenyítés(ek) és a folyamatban levõ fegyelmi eljárások adatai,

- folyamatban levõ büntetõeljárás(ok), büntetõügyben hozott érdemi döntések adatai,

- legutóbbi minõsítés ideje,

- külföldi szolgálati hely(ek), idõ,

- szabadságolási adatok,

- sebesülések,

- a szolgálati viszony meghosszabbítása,

- a szolgálati viszony megszûnésének jellege, oka, ideje,

- végkielégítés.

VII. Szolgálatteljesítési kötelezettséggel nem járó távollétek adatai:

- a szolgálatteljesítés alóli mentesítés,

- illetmény nélküli szabadság,

- a szolgálati viszony szünetelése.

VIII. Összeférhetetlenségre vonatkozó adatok:

- közeli hozzátartozóval engedélyezett alá-fölérendeltségi, elszámolási, ellenõrzési kapcsolat,

- engedélyezett, más keresõ foglalkozás,

- a bejelentéshez kötött egyéb, szolgálati viszonyon kívüli tevékenységre vonatkozó adatok,

- a szolgálati viszony összeférhetetlenség miatti megszûnésének jogcíme.

IX. Illetmény, juttatások, költségtérítések, kedvezmények és támogatások adatai:

X. Fegyelmi, kártérítési adatok:

- a fegyelmi fenyítés neme, hatálya, mentesítés,

- kártérítési kötelezettség mértéke, a teljesítésre vonatkozó adatok.

XI. Társadalombiztosítási adatok:

- a társadalombiztosítási jogosultságot igazoló adatok,

- a társadalombiztosítási igazolvány,

- társadalombiztosítási ellátások.

XII. A nyugállományúakra vonatkozó adatok:

- szolgálati lakásra jogosultság,

- a nyugállományba helyezés ideje,

- a nyugdíjfolyósítási törzsszám,

- egyenruha viselésének a joga.

XIII. A szociális és kegyeleti gondoskodás adatai:

- elhalálozás ideje, oka,

- a haláleset minõsítése,

- a temetés helye, ideje,

- visszamaradt hozzátartozók neve és címe,

- segélyezés,

- járadékfizetés.

 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tûzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux w
PHP: 5.2.17
MySQL: 10.5.12-MariaDB-0+deb11u1
Idő: 00:05
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1138
Linkek: 75