Kezdölap arrow Hírek arrow Friss Hírek arrow Szuperbruttó és adójóváírás: hogyan lehet jóljárni?
Szuperbruttó és adójóváírás: hogyan lehet jóljárni?
2010. March 19.

A 2010-től érvényes adócsökkentéssel kapcsolatosan sem az adóhatóság sem a munkáltatók általában nem tettek eleget maradéktalanul tájékoztatási kötelezettségüknek. Ennek következtében a magánszemélyek jelentős körét kár érte: a várt adócsökkentés helyett a nettó jövedelmük csökkent.


 

 

A magánszemélyek folyamatosan azt hallották mindenhonnan, hogy 2010-ben mindenki jól jár az új „szuperbruttó” adótáblával. Ezzel szemben a valóság az, hogy havi 200 ezer forint jövedelemig mindenkinek – kivétel nélkül – emelkedik a személyi jövedelemadója.  Az adónövekedés oka az, hogy valójában emelkedtek az adókulcsok. Havi 158 ezer forintos jövedelemnél a legnagyobb az adóteher-növekedés, havi 5 680 forint. Ennek „elfedésére” a jogalkotó – már nem először – az adójóváírás növelését tartotta a legalkalmasabbnak. Ezzel a módszerrel tették adómentessé a minimálbért is 2002-ben.

Az adójóváírás havi összegét 15 100 forintra, a jogosultsági határt, pedig 2 510 ezer forint jövedelemre (3 188 ezer forint adóalap) növelték. 2009-ben kb. havi 100 ezer forint jövedelemig járt teljes összegben az adójóváírás, így ennek igénybevételére az átlagkereset körül keresők nem voltak jogosultak. Nem is kérték 2009-ben az adójóváírás évközi figyelembe vételét, az ide vonatkozó törvényi szabályozást nem ismerték. 2010-től viszont az átlagkereset környékén keresők is jogosultak lettek az adójóváírás adóelőlegnél történő figyelembe vételére, de erről őket szinte senki sem tájékoztatta. Ennek lett a következménye, hogy a január és február hónapban a bérből fizetésből élők borítékjába a várt többlet helyett kisebb nettó összeg került.

Mit lehet tenni?

 

Több magánszemélytől jelezte munkáltatójának vagy éppen a médiának, hogy a munkáltatók év elején aláírattak egy nyilatkozatot a dolgozókkal, hogy nem kérik az adójóváírás évközi figyelembevételét. Szerencsére semmilyen visszafordíthatatlan dolog nem történt. A magánszemélyek év közben bármikor új nyilatkozatot tehetnek, amelyik felülírja a korábbit. Ha a munkáltató nem adna a dolgozó kérésére nyilatkozatmintát, akkor a következő nyilatkozatot készítse el a magánszemély.


„Tisztelt Munkáltató! Kérem az adójóváírás figyelembe vételét március hónaptól az adóelőleg megállapításánál.” (dátum, aláírás) Egy ilyen nyilatkozattól mindjárt 15 100 forinttal több lesz a nettó kifizetés márciustól. Most azoknak a munkaviszonyban állóknak adok tanácsot, akik eddig nem kérték az adójóváírás figyelembe vételét. Ők még mindig legalább 10 hónapra kérhetik. A január-február hónapra eső adójóváírást már csak a 2011-ben esedékes adóbevallásban érvényesíthetik, de nem veszik el!


Akik 240 ezer forintnál kevesebbet keresnek, azok feltétlenül kérjék az adójóváírás figyelembe vételét és nyilatkozatukat év közben már ne módosítsák. akik 240 és 300 ezer forint között keresnek havonta, azoknak is érdemes nyilatkozatban kérni az adójóváírást, de figyelemmel kell lenni arra, hogy az év vége felé egy újabb nyilatkozattal ezt vissza kell vonni és a továbbiakban már nem kérni az adójóváírás figyelembe vételét az adóelőleg levonásnál. Ahhoz, hogy tudjuk, hány hónapra célszerű kérni az adójóváírást, az adózóna szja kalkulátorával számítsa ki, hogy éves szinten mennyi adójóváírás fog járni. Ezt az összeget ossza el 15 100 forinttal és megkapja a hónapok számát. Például havi 270 000 forintot keresünk. Ez éves szinten 3 240 000 forint bérjövedelem. Ha más jövedelmünk nincs, akkor 12 jogosultsági hónapra 69 984 forint adójóváírás fog járni. Ezt elosztva 15 100 forinttal 4 hónapot kapunk. Tehát márciustól júniusig kérjük az adójóváírás figyelembe vételét és még 2011-ben az adó végelszámoláskor is fogunk kapni további 9 584 forintot.

A bérszámfejtő szoftverek egy része hibásan számol

Néhány bérszámfejtő szoftverre előzetes adóhatósági engedélyt kértek a főszabálytól eltérő adóelőleg levonási módra. Ezt akkor engedélyezi az APEH, ha a módszer révén az adóévi adó megállapításánál jelentkező adókülönbözet mérsékelhető. Több bérszámfejtő szoftver kidolgozója kért engedélyt az adójóváírás jogosultsági határ feletti elfogyó mértékének évközi figyelembe vételére (éves számítás, osztva 12-vel). Ezt a módszert csak akkor (!) lehet alkalmazni, ha a magánszemély nem nyilatkozott az adójóváírás adóelőlegnél való figyelembevételéről. Ilyenkor az adójóváírás elszámolásával valóban mérsékelhető az év végi adókülönbözet. Ezt kellett volna alkalmazni azoknál, akik nem nyilatkoztak az adójóváírásról. Abban az esetben viszont, amikor a magánszemély az Szja törvény 49.§ (12) bekezdése szerinti nyilatkozatot megtette, akkor ettől a kifizető érvényesen nem térhet el. Nem alkalmazhatja az adóhatóság által az adójóváírás elfogyó mértékére (éves számítás) engedélyezett módszert a magánszemély nyilatkozta felülbírálásával.

2010-től az adóelőleg levonásnál érvényes új szabályozás lényege, hogy a magánszemély az adókötelezettségét meghatározó körülmények ismeretében befolyásolhatja a bevételéből levonandó adóelőleget. Ilyen befolyásoló körülmény az adójóváírásra vonatkozó nyilatkozat is. Például, ha a magánszemély havi 230 ezer forintos jövedelemnél márciustól nyilatkozik az adójóváírásról, akkor a munkáltatónak a következőképpen kell eljárnia: márciustól minden hónapban 15 100 forint adójóváírás illeti meg a dolgozót. A munkáltatónak év elejétől összesítve figyelnie kell, hogy mikor éri el a dolgozó halmozott jövedelme a 2 510 ezer jövedelem (3 188 ezer adóalap) jogosultsági határt. 2010. októberében még el kell számolni a 15 100 forint adójóváírást, mert a halmozott jövedelem 2 300 ezer forint, nem éri el a jogosultsági határt. Novemberre már egy fillér adójóváírás sem jár a dolgozónak, mert a novemberi jövedelmével túllépi a jogosultsági határt.

Tehát ez a dolgozó márciustól októberig 8 * 15 100 forint = 120 800 forint adójóváírást vett igénybe az adóelőlegnél. A kalkulátorral ellenőrizhető, hogy ez a dolgozó év végén az adóbevallásában 12 jogosultsági hónapra 143 136 adójóváírást érvényesíthet. Tehát a bevallás alapján még 143 136 – 120 800 = 22 336 forint adó visszatérítés jár. Itt kell szót ejtenünk az APEH ’53-as nyomtatványkitöltő szoftveréről. Év végén az adójóváírás összege egyértelműen egy számított érték.

Példánkban 143 136 forint. A munkáltató által az év végén kiadott M30-as nyomtatvány adójóváírás sorában 12 jogosultsági hónap és 120 800 forint adójóváírás fog szerepelni. Az ’53-as nyomtatványkitöltő szoftver bár kiszámítja az adójóváírás törvény szerint járó összegét, de az adózótól várja el, hogy beírja az összeget. Mivel az adójóváírás kiszámítása nem egyszerű feladat, ezért a magánszemélyek egy része nem is bajlódik ezzel, hanem beírja az M30-as munkáltatói igazoláson lévő összeget. Példánkban a 120 800 forintot, pedig a helyes érték a 143 136 forint lenne. Ha valaki nem akarja becsapni saját magát, annak azt tanácsolom, hogy csak a jogosultsági hónapokat írja be az M30-as nyomtatványáról, az adójóváírás sorba a nyomtatványkitöltő szoftver által kiszámított értéket írja be!


A feketegazdaság és az adójóváírás 

Érdekes összefüggésre hívnám fel a figyelmet az adójóváírás és a „zsebből fizetés” között. Sajnos nagyon elterjedt, hogy a munkáltató egy bizonyos összeget fizet hivatalosan, a többit meg zsebből. Mivel ilyen esetben nettó bérben állapodnak meg a munkavállalóval, ezért ezek a munkáltatók januárban sietve aláíratják az adójóváírás nyilatkozatot a munkavállalóval, hogy kisebb összeggel kelljen „zsebből kiegészíteni” a nettó bért. Ahol ezt elmulasztják, és nem nyilatkozott a dolgozó az adójóváírás évközi figyelembevételéről, ott érdekes történetek adódnak. Év végén a magánszemélynek az adójóváírás miatt adó visszatérítése keletkezik. Erre az összegre a munkáltatók be is jelentik igényüket és arra kényszerítik a munkavállalót, hogy a munkáltatója készíthesse el a bevallását és a visszajáró adójóváírást, a munkáltató teszi vissza a zsebébe. A kevésbé jóindulatú munkavállalók miatt rosszul is járhat a tájékozatlan vállalkozó (munkáltató): nem kérik az adójóváírást, ezért a munkáltató több „fekete pénzzel” egészítik ki a nettó bért. Majd év végén a munkavállaló maga nyújtja be bevallását és például 2010-ben így még 181 ezer forint extra jövedelemhez is juthat. Megítélésem szerint az adójóváírás eltúlzott mértéke erősíti a feketegazdaságot, arra kényszeríti az adózókat, hogy „hivatalos” jövedelmüket alacsonyan tartsák. Így nem csak az állami szja bevételek, de a járulékbevételek is csökkennek. Ezért dolgozik nagyon sok ügyvezető minimálbéren munkaviszonyban.


Angyal József okleveles adószakértő

Forrás: www.adozona.hu

 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tűzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux s
PHP: 5.2.17
MySQL: 5.5.31-0+wheezy1-log
Idő: 19:31
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1135
Linkek: 75