Az igazságügyi és rendészeti miniszter, az önkormányzati miniszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter 57/2009. (X. 30.) IRM–ÖM–PTNM együttes rendelete egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselõi munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresõképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § e) és n) pontjában, az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. Rendelet 1. § c) pontjában, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 177/2007. (VII. 1.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörünkben eljárva a következõket rendeljük el:

BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) a hivatásos szolgálatra való egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági követelmények meghatározása, valamint az alkalmasság elbírálásának rendje tekintetében:

aa) a Rendõrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a polgári védelem, az állami és hivatásos önkormányzati tûzoltóság (e rendelet alkalmazásában a továbbiakban együtt: rendvédelmi szerv) állományába tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyekre, a rendvédelmi szerveknél hivatásos állományba pályázókra,

ab) a rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány kivételével a Rendõrtiszti Fõiskola nappali tagozatos képzésére, valamint a rendészeti szakközépiskolákba (a továbbiakban együtt: rendészeti oktatási intézmény) felvételre jelentkezõkre, a Rendõrtiszti Fõiskola – rendészeti igazgatási szak biztonsági, továbbá vám- és jövedéki igazgatási szakirány kivételével –, valamint a rendészeti oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóira és tanulóira;

b) a szolgálati lõfegyver ideiglenes bevonása, a szolgálati-, munkabalesetek (betegségek) minõsítése, a megváltozott egészségi állapotúak hivatásos szolgálatra való alkalmasságának felülvizsgálata, a hivatásos állomány tagját megilletõ egészségügyi alapellátás tekintetében – az a) pontban meghatározott szerveken túl – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjaira;

c) a közlekedés-pszichológiai vizsgálat követelményeinek meghatározása és az eljárás rendje tekintetében az

a) pontban meghatározott szervek hivatásos állományú tagjaira;

d) az alkalmasság elbírálásának eljárási rendje tekintetében az aa) pontban meghatározott szervek közalkalmazotti, köztisztviselõi állományára, illetve a közalkalmazotti, köztisztviselõi állományba pályázókra a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérõl szóló jogszabály alapján végzett munkaköri alkalmassági vizsgálat vonatkozásában.

(2) A rendelet hatálya kiterjed – az e rendeletben meghatározottak szerint – az egészségügyi alapellátás tekintetében:

a) a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter hivatalának közalkalmazottaira és köztisztviselõire;

b) a hivatásos, közalkalmazotti vagy köztisztviselõi állományból nyugállományba helyezettekre.

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) személyi állomány: a rendelet hatálya alá tartozó szerveknél foglalkoztatási jogviszonyban állók,

b) rendvédelmi szerv országos parancsnoka: az országos rend õrfõkapitány, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, valamint az Országos Katasztrófavédelemi Fõigazgatóság fõigazgatója,

c) alapellátó orvos: a rendvédelmi szerv, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok illetékes orvosa,

d) alapellátó pszichológus: a rendvédelmi szerv, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok illetékes pszichológusa,

e) fegyveres szerv: a Rendõrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a polgári védelem, a vám- és pénzügyõrség, az állami és hivatásos önkormányzati tûzoltóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok,

f) szolgálati kötelmekkel összefüggõ baleset: az a hivatásos állomány tagját ért baleset, amelyet a munkavédelemrõl szóló tör vény és végrehajtási rendelete munkabalesetként, illetve szolgálati kötelmekkel összefüggõ balesetként meghatároz.

AZ ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATOK KÖZÖS SZABÁLYAI

Általános rendelkezések

3. § (1) A szolgálati, munkaköri követelmények érvényre juttatása érdekében a személyi állomány tagja hivatásos szolgálatra való alkalmasságát, egészségi, pszichikai és fizikai állapotát a szolgálati viszony, illetve munkaköri alkalmasságát közalkalmazotti, illetve köztisztviselõi jogviszony létesítését megelõzõen és annak fennállása alatt rendszeresen vizsgálni és véleményezni kell (a továbbiakban együtt: alkalmassági vizsgálat). A rendészeti oktatási intézményekbe jelentkezõk számára elõírt követelményeknek való megfelelés megállapítása érdekében is vizsgálni kell az alkalmasságot.

(2) Az egészségügyi és pszichológiai szakterület szakirányító szerve a szakmai és módszertani elõ írások figyelembevéte lével biztosítja az egységes szakmai elvek, módszerek és kritériumok érvényre juttatását. Az egészségi alkalmasságot orvos, a pszichikai alkalmasságot pszichológus, a fizikai alkalmasságot – elõzetes orvosi vélemény figyelembe vételével – testnevelési, vagy sportszakmai szakképesítéssel, vagy erõnléti, terhelhetõségi ismeretekkel rendelkezõ személy (a továbbiakban: testenevelési vagy sportszakmai szakképesítéssel rendelkezõ munkatárs) bírálja el.

(3) A Honvédelmi Minisztérium Állami Egészségügyi Központ (a továbbiakban: HM ÁEK), a Magyar Honvédség Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ (a továbbiakban: MH HEK), illetve a rendelet hatálya alá tartozó szerv egészségügyi szolgálata az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatokkal kapcsolatos tevékenysége során

a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló jogszabályban meghatározottak szerint foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak minõsül.

(4) Az MH HEK hatáskörébe tartozó alkalmassági vizsgálat az illetékes személyügyi szerv bejelentése alapján, elõjegyzés szerint történik.

(5) Az alkalmassági vizsgálatot kérõ szerv személyügyi és egészségügyi szakterülete együttesen gondoskodik arról, hogy a vizsgálatra küldött személlyel kapcsolatos minden elõzményi adat – beleértve a fizikai alkalmasságról szóló minõsítés – a vizsgálatot végzõ orvos, illetve pszichológus rendelkezésére álljon.

4. § (1) Alkalmassági vizsgálatot kell végezni:

a) hivatásos állományba kinevezés, illetve visszavétel elõtt,

b) rendészeti oktatási intézménybe jelentkezéskor,

c) idõszakosan a hivatásos szolgálati jogviszony fennállása alatt,

d) hivatásos állományba véglegesítés elõtt,

e) más fegyveres szervtõl és a Magyar Honvédségtõl áthelyezés elõtt,

f) beosztás változását megelõzõen,

g) állományilletékes parancsnoki beosztásba kinevezést megelõzõen,

h) speciális szolgálati beosztásba helyezés elõtt,

i) külföldi szolgálatra vezénylést megelõzõen és azt követõen,

j) közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszony létesítése elõtt, és fennállása alatt,

k) e rendeletben meghatározott esetekben soron kívül.

(2) A vizsgálatot végzõ a vizsgálat megkezdése elõtt ellenõrzi a vizsgálatra rendelt személy személyazonosságát.

5. § (1) A vizsgálatok során el kell bírálni, hogy az érintett személy

a) egészségi, pszichikai, fizikai szempontból a meghatározott alapkövetelmények és kompetenciakritériumok szerint alkalmas-e a betöltendõ szolgálati beosztás, munkakör ellátására;

b) egészségének elõre látható károsodása nélkül alkalmas-e egyes, fokozott igénybevétellel, veszéllyel járó szolgálati feladatok, munkatevékenységek elvégzésére;

c) nem szenved-e valamilyen fertõzõ betegségben, amely miatt szolgálati beosztásából, munkakörébõl adódóan széleskörû fertõzést okozhat, vagy olyan betegségben, amelynek következtében bármikor szolgálatképtelenné, munkaképtelenné válhat, illetve amely gyógykezelését, gondozását, egyéb intézkedés megtételét teszi szükségessé.

(2) Az alkalmassági vizsgálatok közül – az idõszakos alkalmassági vizsgálat kivételével – elõször a fizikai, azt követõen a pszichikai, majd az egészségi alkalmassági vizsgálatot kell elvégezni.

Az egészségi alkalmassági vizsgálat

6. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálatot az orvostudomány aktuális állásának meg fele lõen az 1. mellékletben rögzített kritériumok figyelembevételével kell végezni.

(2) Az egészségi alkalmassági vizsgálatnak ki kell terjednie:

a) a testsúly, testmagasság, testtömeg index (BMI index) mérésére és a testarányok vizsgálatára,

b) a bõr és látható nyálkahártyák, fogazat, garatképletek, a keringési, légzési, hasi szervek, az idegrendszer, érzékszervek, valamint az ízületek, az izomzat és a csontrendszer vizsgálatára,

c) az esetleg fennálló testi és szellemi fogyatékosságokra,

d) az általános belgyógyászati vizsgálatok mellett az indokolt mértékû ideggyógyászati, fül-orr-gégészeti, bõrgyógyászati, fogászati, szemészeti vizsgálatra (nyers látásélesség vizsgálattal),

e) a vérnyomás, pulzus vizsgálatára, EKG-val végzett és szükség esetén kiegészítõ kardiológiai szakvizsgálatra,

f) hallásvizsgálatra szûrõ audiométerrel,

g) laboratóriumi vagy más kiegészítõ diagnosztikus vizsgálat elvégzésére, a hozott vizsgálati leletek, egy évnél nem régebbi tüdõszûrõ vizsgálat eredménye, nõk esetében egy hónapnál nem régebbi nõgyógyászati lelet értékelésére,

h) az alkohol-, gyógyszer-, kábítószer-fogyasztás, illetve függõség esetleges jeleinek megállapítására, indokolt esetben megfelelõ laborteszt elvégzésére akkreditált laborban.

(3) A vizsgálatot kérõ rendvédelmi szerv által megjelölt esetben a (2) bekezdés szerinti vizsgálatok mellett terheléses EKG-t, a gerinc – szûrõ jelleggel történõ – röntgenvizsgálatát és a légzésfunkciós vizsgálatot is el kell végezni.

(4) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti egészségügyi dokumentáció és a vizsgált személy egészségi állapota orvosilag indokolja, az alkalmasság megítéléséhez szükséges, az 1. mellékletben az adott betegségcsoportnál megjelölt kiegészítõ vizsgálatok, a speciális munkakörök, szolgálati beosztások esetében célzott jellegû vizsgálatok is elvégezhetõk.

7. § (1) A vizsgálatra rendelt személynek az egészségi alkalmassági vizsgálat során be kell mutatnia:

a) a vizsgálatot kérõ személyügyi szerv által kiállított, a 2. melléklet szerinti alkalmassági vizsgálatra rendelõ lapot,

b) a személyazonosságot igazoló igazolványt és a lakcímkártyát,

c) a társadalombiztosítási igazolványt (TAJ számot tartalmazó igazolványt),

d) a 3. melléklet szerinti, az alkalmassági vizsgálathoz szükséges kitöltött kérdõívet,

e) az egészségi, pszichikai és fizikai (erõnléti) állapotára vonatkozó egészségügyi dokumentációt,

f) egy évnél nem régebbi tüdõszûrõ vizsgálat eredményét,

g) nõk esetében egy hónapnál nem régebbi nõgyógyászati leletet.

(2) A személyügyi szerv kitölti az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt nyomtatványt, amelyre rávezeti a beosztásra vonatkozó adatokat – rendészeti oktatási intézmény hallgatója, vagy tanulója esetén a hallgatói, illetve tanulói státuszt – valamint azt, hogy a pszichikai alkalmassági vizsgálat melyik kompetenciaszint elbírálására terjedjen ki.

Az egészségi alkalmassági minõsítések

8. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálat alapján a minõsítés lehet:

a) „Egészségileg alkalmas”,

b) „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan ...-ig”,

c) „Egészségileg alkalmatlan”.

(2) „Egészségileg alkalmas” minõsítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy egészséges, vagy csak olyan szervi, szervrendszeri-mûködési elváltozása van, amely az élettani tûréshatárokat nem haladja meg, illetve egészségi állapota megfelelõ kezeléssel tartósan egyensúlyban tartható, az elváltozás a szolgálat teljesítésében nem korlátozza.

(3) „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan ...-ig” minõsítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy megbetegedésének, sérülésének gyógyulása 365 napon belül várható.

(4) „Egészségileg alkalmatlan” minõsítést kell megállapítani, ha a vizsgált személynek olyan mértékû vagy jellegû

egészségkárosodása van, amely a hivatásos szolgálattal járó egészségi igénybevételre figyelemmel véglegesen kizárja a hivatásos szolgálattal járó kötelezettségek teljesítését.

(5) Ha az 1. melléklet ezt lehetõvé teszi, a vizsgált személy egészségi alkalmasságát az egyéni egészségi sajátosságok figyelembevételével kell minõsíteni (egyéni elbírálás).

(6) Az egyéni elbírálás során figyelembe kell venni:

a) a betegség súlyossági fokát és a vele járó funkcionális zavarokat,

b) a kóros elváltozások gyógyulási hajlamát, a szervezet kompenzáló képességét, egy adott elváltozás perspektíváját, késõbbi következményeit, krónikussá válásának lehetõségét,

c) az adott megbetegedés, elváltozás szolgálatképességet befolyásoló hatását,

d) az egyén életkorát, aktuális munkakörének jellegét és sajátosságait, a megszerzett tapasztalatait, képzettségét,

e) a más szolgálati beosztásban, munkakörben további egészségkárosodás vagy állapotromlás nélkül való foglalkoztatás lehetõségét.

(7) Az egészségi alkalmassági vizsgálatot a 4. melléklet szerinti adatlapon kell dokumentálni, a minõsítést az 5. melléklet 1. függeléke szerinti nyomtatványra kell rávezetni.

A pszichikai alkalmassági vizsgálat

9. § (1) Az alkalmassági vizsgálatok keretében a pszichikai alkalmassági vizsgálatot az egészségi alkalmassági vizsgálattól elkülönítetten és azt megelõzõen kell elvégezni.

(2) A pszichikai alkalmassági vizsgálatot egységes, az adott rendvédelmi szerv pszichológiai szakirányító szerve által meghatározott és elfogadott vizsgálati módszerekkel, a 6. melléklet szerinti alkalmassági szempontrendszer alapján kell végezni.

(3) Az elõírt vizsgálati módszerek, és követelményszintek betartását az adott rendvédelmi szerv pszichológiai szakirányító szerve, illetve – az MH HEK által végzett alkalmassági vizsgálat esetén – MH fõpszichológus ellenõrzi. A vizsgálatok részletes szakmai módszereit és annak tartalmát „A rendvédelmi pszichológiai tevékenység szakmai protokollja” tartalmazza.

(4) A pszichikai alkalmasságot személyiségtesztek, intelligencia- és figyelemtesztek, mûszeres vizsgálatok, kompetencia alapú vizsgáló eljárások és az exploráció komplex értékelése alapján, valamint – ha a vizsgálat személy pszichikai állapota indokolja – kiegészítõ vizsgálatok elvégzésével a vizsgálatot végzõ pszichológus minõsíti.

(5) Ha a pszichikai alkalmassági vizsgálat során a vizsgálatot végzõ pszichológus olyan rendellenességre utaló jelet tapasztal, amely a (4) bekezdésben meghatározott vizsgálatok segítségével nem tisztázható, akkor további célzott vizsgálatot, illetve vizsgálatokat kell végezni. Pszichiátriai megbetegedés gyanúja esetén további vizsgálatokat kizárólag pszichiáter szakorvos végezhet.

A pszichikai alkalmasság minõsítése

10. § (1) A pszichikai alkalmassági vizsgálat alapján a minõsítés lehet:

a) „Pszichikailag alkalmas”,

b) „Pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan …-ig”,

c) „Pszichikailag alkalmatlan”.

(2) „Pszichikailag alkalmas” minõsítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy megfelel a hivatásos szolgálat ellátásával összefüggésben támasztott szellemi, érzékelési, személyiségbeli, értékrendi és pályamotivációs követelményeknek.

(3) „Pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan ...-ig” minõsítés legfeljebb 6 hónapra adható. „Pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan ...-ig” minõsítést kell adni a hivatásos állomány tagjának, ha átmeneti élethelyzete, aktuális pszichés állapota nem teszi lehetõvé képességei, személyiségjegyei megbízható értékelését. A minõsítésben megjelölt idõtartam lejártát köve tõen a pszichikai alkalmassági vizsgálatot ismételten el kell végezni, amelynek során

„Pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan …-ig” minõsítés nem állapítható meg.

(4) „Pszichikailag alkalmatlan” minõsítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy nem felel meg a hivatásos szolgálat ellátásával összefüggésben támasztott szellemi, érzékelési, személyiségbeli, értékrendi és pályamotivációs követelményeknek.

(5) A minõsítést az 5. melléklet 1. függeléke szerinti nyomtatványra kell rávezetni.

Fizikai alkalmassági vizsgálat

11. § (1) A fizikai alkalmasság megállapítása céljából 50 éves életkor alatt fizikai (erõnléti) állapotfelmérésen kell részt venni. Az alkalmassági vizsgálatot kérõ szerv személyügyi szerve a fizikai alkalmasság elbírálása szempontjából a vizsgálaton résztvevõket életkor alapján négy korcsoportba sorolja a következõk szerint:

a) I. korcsoport: 29 éves korig,

b) II. korcsoport: a 30–35 éves kor között,

c) III. korcsoport: a 36–40 éves kor között,

d) IV. korcsoport: a 41–49 éves kor között.

(2) Az (1) bekezdés szerinti besorolás alapja a tárgyévben betöltött életkor.

(3) Az alkalmassági vizsgálatot kérõ szerv személyügyi szerve a fizikai alkalmassági vizsgálaton résztvevõket – a korcsoportba történõ besoroláson túl – a szolgálati beosztásuknak meg fele lõen a 7. mellékletben meghatározott alkalmassági kategóriába sorolja. A rendvédelmi szerv országos parancsnoka a 7. mellékletben meghatározott speciális kategóriába („S” kategória) tartozó szolgálati beosztásokra, a beosztás sajátosságai alapján különös fizikai (erõnléti) alkalmassági követelményeket írhat elõ.

(4) A speciális kategóriába („S” kategóriába) tartozók esetében – amennyiben az országos parancsnok nem határoz meg különös fizikai (erõnléti) alkalmassági követelményeket –, illetve a külszolgálatra jelentkezõknél („K” kategória) az I. kategóriába tartozókra vonatkozó követelményeket kell érvényesíteni.

12. § (1) A fizikai alkalmasság vizsgálatára szolgáló mozgásformák a következõk:

a) mellsõ fekvõtámaszban karhajlítás-nyújtás,

b) hajlított karú függés,

c) fekvenyomás,

d) 4x10 m-es ingafutás,

e) helybõl távolugrás,

f) hanyattfekvésbõl felülés,

g) 2000 m-es síkfutás.

(2) Az egyes mozgásformák végrehajtásának leírását a 8. melléklet tartalmazza.

A fizikai alkalmassági minõsítések

13. § (1) A fizikai alkalmassági vizsgálat alapján a minõsítés lehet:

a) „Fizikailag alkalmas”,

b) „Fizikailag alkalmatlan”.

(2) „Fizikailag alkalmas” minõsítést kell megállapítani, ha a vizsgálaton részt vevõ személy a 14. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint legalább „Megfelelõ” értékelést kap.

(3) „Fizikailag alkalmatlan minõsítést kell megállapítani, ha a vizsgálaton részt vevõ személy a 14. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint „Nem megfelelõ” értékelést kap.

(4) A minõsítést az 5. melléklet 2. függeléke szerinti nyomtatványra kell rávezetni.

14. § (1) A fizikai alkalmassági vizsgálaton a 12. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott, és további négy választott gyakorlatot kell végrehajtani. Az egyes gyakorlatokért legfeljebb 25 pont, az öt gyakorlat végrehajtása esetén összesen 125 pont adható. Az egyes gyakorlatonként többletpont nem adható. A fizikai (erõnléti) alkalmassági követelmények eredmény pontérték táblázatát a 9. melléklet tartalmazza.

(2) Az öt gyakorlat végrehajtásának értékelése korcsoportok figyelembevételével, kategóriánként történik a következõk szerint:

a) I. kategória:

aa) 0–79 pont esetén „Nem megfelelõ”,

ab) 80–95 pont esetén „Megfelelõ”,

ac) 96–109 pont esetén „Jó”,

ad) 110–125 pont esetén „Kiváló”.

b) II. kategória:

ba) 0–59 pont esetén „Nem megfelelõ”,

bb) 60–85 pont esetén „Megfelelõ”,

bc) 86–105 pont esetén „Jó”,

bd) 106–125 pont esetén „Kiváló”.

c) III. és IV. kategória:

ca) 0–39 pont esetén „Nem megfelelõ”,

cb) 40–59 pont esetén „Megfelelõ”,

cc) 60–100 pont esetén „Jó”,

cd) 101–125 pont esetén „Kiváló”.

(3) Ha a vizsgálaton résztvevõ személy az egyes mozgásformák végrehajtása során elért eredményére figyelemmel kéri, a kérdéses mozgásformát az adott fizikai alkalmassági vizsgálat során megismételheti.

(4) A fizikai alkalmassági vizsgálat során „Fizikailag alkalmas” minõsítést kell adni, ha az öt gyakorlatot a felmérésen résztvevõ teljesítette, továbbá a gyakorlatok végrehajtásának eredményeként legalább „Megfelelõ” értékelést kapott.

Az alkalmasság összesített minõsítése

15. § Az alkalmasság összesített minõsítése az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálat eredményét együttesen tartalmazza, amely lehet:

a) „Hivatásos szolgálatra alkalmas”,

b) „Hivatásos szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan …-ig”,

c) „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan”,

d) „A tervezett szolgálati beosztásra alkalmas”,

e) „A tervezett szolgálati beosztásra alkalmatlan”.

16. § (1) „Hivatásos szolgálatra alkalmas”, illetve „A tervezett szolgálati beosztásra alkalmas” összesített minõsítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy az egészségi, a pszichikai és fizikai (erõnléti) alkalmassági követelményeknek megfelel, mindhárom alkalmassági vizsgálaton alkalmas minõsítést kapott.

(2) „Hivatásos szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan ...-ig” összesített minõsítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy az egészségi, vagy a pszichikai alkalmassági vizsgálaton ideiglenesen alkalmatlan minõsítést kapott. A „Hivatásos szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan ...-ig” összesített minõsítés idõtartamát az alkalmassági vizsgálaton kapott minõsítésben meghatározott idõtartamnak meg felelõen kell megállapítani.

(3) „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan”, illetve „A tervezett szolgálati beosztásra alkalmatlan” összesített minõsítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy bármelyik alkalmassági vizsgálaton alkalmatlan minõsítést kapott.

(4) Amennyiben a beosztásra alkalmasság csak meghatározott munkafeltételek fennállása mellett állapítható meg, ezt a minõsítésben rögzíteni kell, és errõl tájékoztatást kell adni a rendvédelmi szerv részére.

(5) Az alkalmasság összesített minõsítését a 10. melléklet szerinti nyomtatványra kell rávezetni, és azt a személyügyi anyag részeként kell kezelni.

17. § (1) „Hivatásos szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan ...-ig”, „A tervezett szolgálati beosztásra alkalmatlan”, illetve „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” összesített minõsítés megállapítása esetén annak okát a minõsítõ az 1. melléklet szerinti táblázat, illetve a pszichológiai alkalmassági követelményekben meghatározott kódszámok és a Betegségek

Nemzetközi Osztályozásában (a továbbiakban: BNO) meghatározott kódok megjelölésével rögzíti az egészségügyi dokumentációban.

(2) A minõsítésrõl a vizsgálatot kérõ személyügyi szerv tájékoztatja az érintettet. Az egészségi, illetve a pszichikai állapotra vonatkozó tájékoztatásra az egészségügyrõl szóló tör vény rendelkezése irányadó.

(3) Az alkalmassági vizsgálatot végzõ az alkalmasság minõsítését, valamint a vizsgálatok – orvosi titoknak, különleges adatnak minõsülõ – orvosi, illetve pszichológiai eredményeit zárt borítékban megküldi a vizsgálatot kérõ személyügyi szerv részére. A zárt borítékban lévõ orvosi, illetve pszichológiai leleteket – kivéve, ha hivatásos állományba kinevezésre, vagy rendészeti oktatási intézménybe felvételre alkalmatlanság miatt nem kerül sor – meg kell küldeni az

alapellátó orvosnak. A továbbított zárt boríték felbontására, illetve az abban lévõ adatok kezelésére csak az alapellátó orvos jogosult. Hivatásos állományba kinevezés, valamint rendészeti oktatási intézménybe felvétel esetén az alapellátó orvos a leletek kézhezvételét

követõen kiállítja az érintett egészségügyi törzskönyvét.

AZ EGYES ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATOK

Elõzetes orvosi és pszichológiai vizsgálat

18. § (1) A Rendõrségnél a hivatásos állományba kinevezés – a rendészeti oktatási intézményben végzettek kinevezése kivételével –, a rendészeti szakközépiskolába felvétel, valamint a speciális szolgálati beosztásba helyezés elõtt elõzetes általános orvosi vizsgálatot és elõzetes pszichológiai vizsgálatot (a továbbiakban együtt: elõzetes vizsgálat) kell végezni.

(2) Az elõzetes vizsgálat célja a Rendõrség hivatásos állományába pályázók – a rendészeti oktatási intézményben végzettek kivételével –, valamint a rendészeti szakközépiskolákba jelentkezõk közül a hivatásos szolgálatra, illetve a speciális szolgálati beosztásba jelentkezõk közül a speciális szolgálati beosztásra egészségileg, illetve pszichikailag egyértelmûen alkalmatlan személyek kiszûrése.

(3) Az elõzetes vizsgálatot

a) a Rendõrség hivatásos állományába – a rendészeti oktatási intézményben végzettek kivételével – pályázó,valamint a speciális szolgálati beosztásba jelentkezõ esetén a leendõ szolgálati hely,

b) a rendészeti szakközépiskolába jelentkezõknél a lakóhely szerint illetékes rendõri szerv alapellátó orvosa, illetve alapellátó pszichológusa végzi.

(4) Az elõzetes vizsgálat minõsítése „Alkalmas”, vagy „Alkalmatlan” lehet.

Hivatásos állományba kinevezés elõtti alkalmassági vizsgálat

19. § (1) A hivatásos állományba kinevezést megelõzõen fizikai, pszichikai és egészségi alkalmassági vizsgálatot kell végezni. Hivatásos állományba visszavételt megelõzõen az alkalmasság megállapítására a hivatásos állományba kinevezést megelõzõ alkalmassági vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy az alkalmassági vizsgálat

elvégzése során a korábbi szolgálati viszony fennállása alatt keletkezett egészségügyi és pszichológiai dokumentációt is figyelembe kell venni.

(2) Fizikai alkalmassági vizsgálaton csak az a pályázó, felvételre jelentkezõ (a továbbiakban együtt: pályázó) vehet részt,aki rendelkezik a 11. melléklet szerinti háziorvosi igazolással, valamint – a Rendõrség hivatásos állományába jelentkezés esetén – az elõzetes vizsgálat során kapott „Alkalmas” minõsítéssel. A fizikai alkalmassági vizsgálatot a leendõ szolgálati hely testnevelési vagy sportszakmai szakképzettséggel rendelkezõ munkatársa végzi.

(3) Pszichikai alkalmassági vizsgálatra csak az a pályázó bocsátható, aki a fizikai alkalmassági vizsgálaton „Alkalmas”minõsítést kapott. A pszichikai alkalmassági vizsgálatot elsõ fokon az MH HEK végzi.

(4) Egészségi alkalmassági vizsgálatra az a pályázó bocsátható, aki a pszichikai alkalmassági vizsgálaton „Alkalmas” minõsítést kapott. Az egészségi alkalmassági vizsgálaton a 7. § (1) bekezdésében felsorolt dokumentumok mellett a pályázó nõnek az egy évnél nem régebbi nõgyógyászati citológiai, a pályázó férfinak az egy évnél nem régebbi urológiai vizsgálat eredményét is be kell mutatnia. Az egészségi alkalmassági vizsgálatot elsõ fokon, valamint

– amennyiben másodfokú alkalmassági vizsgálatra nem kerül sor – az összesített minõsítés megállapítását az MH HEK végzi.

(5) Az egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatot másodfokon, valamint ezzel összefüggésben az összesített minõsítés megállapítását:

a) a Rendõrségnél, a polgári védelemnél, az állami és hivatásos önkormányzati tûzoltóságnál az MH HEK,

b) a büntetés-végrehajtási szervezetnél a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága

(a továbbiakban: BVOP) végzi.

(6) A pályázónak csak alkalmas, vagy alkalmatlan minõsítés, illetve ilyen összesített minõsítés adható.

(7) A hivatásos állományba kinevezés elõtti alkalmassági vizsgálaton megállapított alkalmas minõsítés, illetve „Hivatásos szolgálatra alkalmas” összesített minõsítés a hivatásos állományba kinevezés elõtti alkalmasság elbírálása során hat hónapig használható fel.

(8) A hivatásos állományba kinevezés elõtti alkalmassági vizsgálatokat a rendészeti oktatási intézményben végzett pályázó esetén a 26. §-ban meghatározottak szerint kell lefolytatni.

Rendészeti oktatási intézménybe jelentkezõk alkalmassági vizsgálata

20. § (1) A rendészeti oktatási intézménybe felvételt megelõzõen fizikai, pszichikai és egészségi alkalmassági vizsgálatot kell végezni.

(2) Fizikai alkalmassági vizsgálatra csak az a rendészeti oktatási intézménybe jelentkezõ bocsátható, aki rendelkezik a 11. melléklet szerinti háziorvosi igazolással, valamint – a rendészeti szakközépiskolákba jelentkezõk esetében – az elõzetes vizsgálaton kapott „Alkalmas” minõsítéssel. A fizikai alkalmassági vizsgálatot a rendészeti oktatási intézmény testnevelési vagy sportszakmai szakképzettséggel rendelkezõ munkatársa végzi.

(3) Pszichikai alkalmassági vizsgálatra csak az a rendészeti oktatási intézménybe jelentkezõ bocsátható, aki a fizikai alkalmassági vizsgálaton „Alkalmas” minõsítést kapott.

(4) Egészségi alkalmassági vizsgálatra csak az a rendészeti oktatási intézménybe jelentkezõ bocsátható, aki a pszichikai alkalmassági vizsgálaton „Alkalmas” minõsítést kapott. Az egészségi alkalmassági vizsgálaton a 7. § (1) bekezdésében felsorolt dokumentumok mellett a jelentkezõ nõnek az egy évnél nem régebbi nõgyógyászati citológiai vizsgálat, a jelentkezõ férfinak az egy évnél nem régebbi urológiai vizsgálat eredményét is be kell mutatnia.

(5) Az egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatot elsõ és másodfokon, valamint az összesített minõsítés megállapítását az MH HEK végzi.

(6) A rendészeti oktatási intézménybe jelentkezõnek csak alkalmas vagy alkalmatlan minõsítés, illetve ilyen összesített minõsítés adható.

(7) A rendészeti oktatási intézménybe felvételt megelõzõ alkalmassági vizsgálaton megállapított alkalmas minõsítés, illetve a „Hivatásos szolgálatra alkalmas” összesített minõsítés a rendészeti oktatási intézménybe felvételt megelõzõ alkalmasság elbírálása során hat hónapig használható fel.

Ismételt alkalmassági vizsgálat

21. § (1) Ha a hivatásos állományba kinevezés, illetve a rendészeti oktatási intézménybe felvétel elõtt elvégzett alkalmassági vizsgálaton megállapított utolsó alkalmas minõsítés óta több mint hat hónap eltelt, és a hivatásos állományba kinevezésre, illetve a rendészeti okatatási intézménybe felvételre ez idõ alatt nem került sor, az alkalmasság megállapítása ismételt alkalmassági vizsgálattal történik.

(2) Ha a pályázó, illetve a rendészeti oktatási intézménybe jelentkezõ a háziorvostól beszerzett dokumentációval igazolja,

hogy az eltelt idõszakban nem volt olyan betegsége, balesete, amely az alkalmasságát kizárná, az egészségi alkalmassági vizsgálatot végzõ szerv az egészségi alkalmasság tárgyában hozott elõzõ alkalmassági minõsítés érvényességét további hat hónappal meghosszabbíthatja.

(3) A (2) bekezdés szerinti, háziorvostól beszerzett dokumentáció hiányában az alkalmassági vizsgálatokat ismételten a 19. §-ban és a 20. §-ban foglaltak szerint el kell végezni.

(4) Az ismételt alkalmassági vizsgálat során a pszichikai alkalmasság vizsgálatát újból el kell végezni, amely során a korábbi vizsgálati eredményeket is figyelembe kell venni.

(5) Nincs helye ismételt alkalmassági vizsgálatnak, ha a pályázó, illetve a rendészeti oktatási intézménybe jelentkezõ

a) az utolsó alkalmassági vizsgálat során másodfokon, egy éven belül alkalmatlan minõsítést kapott,

b) az orvostudomány aktuális állása szerint végleges állapotot jelentõ, a hivatásos szolgálatra való alkalmasságot kizáró testi fogyatékosságban szenved,

c) az orvostudomány aktuális állása szerint nem gyógyítható, a hivatásos szolgálatra való alkalmasságot kizáró megbetegedésben szenved,

d) egy éven belül végzett pszichológiai vizsgálaton „Pszichikailag alkalmatlan” minõsítést kapott.

(6) Ha a hivatásos állományba történõ kinevezés, valamint a rendészeti oktatási intézménybe felvétel elõtt elvégzett alkalmassági vizsgálaton szerzett utolsó alkalmas minõsítés óta több mint egy év eltelt, és a hivatásos állományba kinevezésre, illetve a rendészeti oktatási intézménybe felvételre ez idõ alatt nem került sor, az alkalmassági vizsgálatokat a 19. §-ban és a 20. §-ban foglaltak szerint újra el kell végezni.

Az idõszakos alkalmassági vizsgálatok

22. § (1) A szolgálati viszony fennállása alatt a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 75. §-ában meghatározottak szerint az alkalmassági követelményeknek megfelelés rendszeres ellenõrzése érdekében – figyelembe véve a személyek életkori, élettani állapotát – el kell végezni a hivatásos állomány

tagja rendszeres idõszakos alkalmassági vizsgálatát, ennek keretében

a) évenként egészségi alkalmassági,

b) kétévenként pszichikai alkalmassági,

c) évenként fizikai alkalmassági

vizsgálatát.

(2) A hivatásos állomány tagja az alkalmassági vizsgálatokon a közvetlen szolgálati elöljáró által meghatározott helyen és idõben köteles megjelenni.

23. § (1) A hivatásos állomány tagja idõszakos egészségi, illetve pszichikai alkalmassági vizsgálatát elsõ fokon az alapellátó orvos, illetve az alapellátó pszichológus végzi.

(2) A hivatásos állomány tagja idõszakos egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatát másodfokon

a) a Rendõrségnél az Országos Rendõr-fõkapitányság (a továbbiakban: ORFK),

b) büntetés-végrehajtási szervezetnél a BVOP,

c) a polgári védelem, az állami és hivatásos önkormányzati tûzoltóság esetében – a d) pontban meghatározott kivétellel – az MH HEK,

d) a Fõvárosi Tûzoltóparancsnokságon a Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság végzi.

(3) A hivatásos állomány tagja idõszakos egészségi alkalmasságát az általa ellátott szolgálati beosztásra tekintettel kell elbírálni. Az idõszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton – a 7. § (1) bekezdésben meghatározott dokumentumokon túl – be kell mutatni a kötelezõ egészségbiztosítás keretében igénybe vehetõ betegségek megelõzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szûrõvizsgálatok igazolásáról szóló jogszabályban meghatározott rendszerességgel elvégzett népegészségügyi célú, célzott szûrõvizsgálat eredményét.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja az idõszakos egészségi, illetve pszichikai alkalmassági vizsgálaton alkalmatlan, illetve ideiglenesen alkalmatlan minõsítést kap, az alapellátó orvos intézkedik a hivatásos állomány tagja gondozásba vételére, illetve, ha a hivatásos állomány tagja egészségi állapota indokolja, a szükséges szakvizsgálatok elvégzésére.

(5) Ha a hivatásos állomány tagja az egészségi, illetve pszichikai alkalmassági vizsgálaton elsõ fokon alkalmatlan minõsítést kap, az alapellátó orvos haladéktalanul kezdeményezi a másodfokú egészségi, illetve pszichikai alkalmassági vizsgálat lefolytatását. Az alkalmatlanság másodfokú megállapítása esetén az alapellátó orvos az alkalmasság felülvizsgálatára irányuló eljárást (a továbbiakban: FÜV eljárás) kezdeményez.

24. § (1) A hivatásos állomány 50 év alatti tagjának évenkénti idõszakos fizikai alkalmassági vizsgálatát a szolgálati hely testnevelési vagy sportszakmai szakképzettséggel rendelkezõ munkatársa végzi.

(2) Fizikai alkalmassági vizsgálaton az vehet részt, aki az egy éven belül elvégzett egészségi alkalmassági vizsgálaton „Egészségileg alkalmas” minõsítést kapott.

(3) „Nem megfelelõ” értékelés esetén ismételt fizikai alkalmassági vizsgálatot kell végezni, az elõzõ fizikai alkalmassági vizsgálatot követõen legkorábban 30 nap elteltével, legkésõbb 90 napon belül.

(4) Ismételt „Nem megfelelõ” értékelés esetén a közvetlen szolgálati elöljáró kezdeményezi az állományilletékes parancsnoknál a hivatásos állomány tagja soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatának elrendelését.

(5) A fizikai alkalmassági vizsgálatot a tárgyév október 31-ig kell végrehajtani. Fizikai alkalmassági vizsgálattól távolmaradni – a szolgálatképtelenség és az egészségügyi felmentésben a fizikai alkalmassági vizsgálat alól adott felmentésen kívül – csak az alapellátó orvos által kiállított, a 12. melléklet szerinti orvosi igazolással lehet, ebben az esetben a fizikai alkalmassági vizsgálatot a tárgyév december 15-ig kell végrehajtani. A közvetlen szolgálati elöljáró

kezdeményezi az állományilletékes parancsnoknál a hivatásos állomány tagja soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatának elrendelését, ha a fizikai alkalmassági vizsgálatot a tárgyév december 15-ig a 12. melléklet szerinti orvosi igazolásra tekintettel nem lehet végrehajtani.

(6) A fizikai alkalmassági vizsgálatok eredménye alapján a rendvédelmi szerv országos parancsnoka gondoskodik a hivatásos állomány részére a szintfejlesztõ programok kidolgozásáról és a fizikai (erõnléti) állapot ennek megfelelõ rendszeres fejlesztésérõl.

Soron kívüli alkalmassági vizsgálat

25. § (1) Az állományilletékes parancsnok írásban, indokolással ellátva elrendeli a hivatásos állomány tagja soron kívüli egészségi, illetve pszichikai alkalmassági vizsgálatát

a) hat hónapot elérõ egészségügyi, vagy illetmény nélküli szabadság utáni szolgálatba lépést megelõzõen,

b) ideiglenesen alkalmatlan minõsítés esetén, a szolgálatba lépést megelõzõen,

c) a hivatásos szolgálati viszony nyugdíjkorhatáron túli meghosszabbítását megelõzõen,

d) a fizikai (erõnléti) állapotfelmérésen kapott ismételt nem megfelelõ minõsítés esetén,

e) ha egészségi, illetve pszichikai állapotában az alapellátó orvos, illetve pszichológus vagy a közvetlen szolgálati elöljáró az alkalmatlanság megállapítására okot adó körülményt észlel,

f) ha az e) pontban meghatározott körülményt észlel,

g) a 24. § (5) bekezdése esetén, valamint

h) ha az alkalmassági vizsgálattal érintett személy az alkalmassági vizsgálat során a szolgálat ellátására kihatással járó, egészségi állapotára vonatkozó információt elhallgat, illetve valótlan adatot szolgáltat, és ez az állományilletékes parancsnok tudomására jut.

(2) A rendvédelmi szerv országos parancsnoka alkalmasságot befolyásoló körülmény észlelése esetén elrendelheti egyes beosztásokat betöltõk soron kívüli alkalmassági vizsgálatát, vagy egyes alkalmassági vizsgálatok személyi állomány egészére vagy meghatározott részére történõ elvégzését.

(3) A hivatásos állomány tagja soron kívüli alkalmassági vizsgálatát az idõszakos alkalmassági vizsgálatra vonatkozó rendelkezések szerint kell elvégezni.

(4) A rendészeti oktatási intézmény rektora, illetve igazgatója elrendeli a rendészeti oktatási intézmény hallgatója, tanulója soron kívüli egészségi, illetve pszichikai alkalmassági vizsgálatát, ha:

a) azt a rendészeti oktatási intézmény orvosa a hallgató, illetve tanuló egészségi, illetve pszichikai állapotában bekövetkezett, az alkalmasságot befolyásoló változásra figyelemmel kezdeményezi,

b) a hallgató, illetve tanuló egészségi, pszichikai alkalmatlanságát megalapozó tény, vagy körülmény jut a tudomására.

(5) A rendészeti oktatási intézmény hallgatója soron kívüli egészségi, illetve pszichikai alkalmassági vizsgálatát elsõ és másodfokon az ORFK végzi.

A rendészeti oktatási intézményben végzettek hivatásos állományba kinevezése,

a próbaidõre kinevezettek véglegesítése, valamint más fegyveres szervtõl

vagy a Magyar Honvédség állományából áthelyezés elõtti alkalmassági vizsgálat

26. § (1) A rendészeti oktatási intézményben végzettek hivatásos állományba kinevezése, a próbaidõre kinevezettek véglegesítése elõtti alkalmassági vizsgálat során az orvos, illetve a pszichológus értékeli a kinevezés, illetve véglegesítés elõtti alkalmassági vizsgálat során keletkezett leleteket és a tanulmányi idõ, illetve a próbaidõ alatt elõfordult betegségeket. Az orvos, illetve a pszichológus intézkedik az alkalmasság megállapításához szükséges

kiegészítõ vizsgálatok elvégzésére, és ennek figyelembevételével dönt az alkalmasságáról.

(2) A próbaidõre kinevezett véglegesítése elõtti alkalmassági vizsgálatát – a másodfokú vizsgálat lehetõségét is figyelembe véve – úgy kell elvégezni, hogy a végleges döntést még a próbaidõ lejárta elõtt meghozható legyen.

(3) A fegyveres szervek közötti, valamint a Magyar Honvédség állományából áthelyezést megelõzõen a vizsgálatot végzõ orvos, illetve pszichológus a rendelkezésre álló egészségi, pszichológiai dokumentáció és saját vizsgálata alapján dönt az egészségi alkalmasságról.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatot elsõ fokon a szolgálati hely, illetve a leendõ szolgálati hely alapellátó orvosa, illetve alapellátó pszichológusa végzi.

(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatot másodfokon

a) a Rendõrség, a polgári védelem, az állami és hivatásos önkormányzati tûzoltóság esetében az MH HEK,

b) a büntetés-végrehajtás esetében a BVOP végzi.

(6) A rendészeti oktatási intézményben végzettek hivatásos állományba kinevezése, a próbaidõre kinevezettek véglegesítése, illetve a fegyveres szervek közötti, valamint a Magyar Honvédség állományából áthelyezés elõtti fizikai alkalmassági vizsgálatot – ha az érintett nem rendelkezik egy éven belüli, az új beosztásnak megfelelõ „Fizikailag alkalmas” minõsítéssel – a fogadó szerv, illetve a szolgálati hely testnevelési vagy sportszakmai szakképzettséggel rendelkezõ munkatársa végzi.

(7) A rendészeti oktatási intézményben végzettek hivatásos állományba kinevezése, a próbaidõre kinevezettek véglegesítése, valamint a fegyveres szervek közötti és a Magyar Honvédség állományából áthelyezés elõtti alkalmassági vizsgálat során csak alkalmas, vagy alkalmatlan minõsítés adható.

Beosztás változása elõtti alkalmassági vizsgálat

27. § (1) A hivatásos állomány tagja beosztásának változása esetén alkalmassági vizsgálatot kell végezni, ha a hivatásos állomány tagja nem rendelkezik egy éven belüli, az új beosztásnak megfelelõ alkalmas minõsítéssel és az új beosztás a jelenlegihez képest

a) eltérõ szakmai követelményt jelent,

b) eltérõ egészségi ártalommal vagy annak veszélyével jár,

c) eltérõ pszichikai megterheléssel jár,

d) külön jogszabály elõ írása szerinti közegészségügyi és járványügyi érdekbõl kiemelt beosztás,

e) fizikai, kémiai, biológiai kóroki tényezõk hatásának kitett beosztás, vagy

f) baleseti veszéllyel jár.

(2) A vizsgálatot végzõ a rendelkezésre álló egészségi, pszichológiai dokumentáció, az egy éven belül elvégzett idõszakos egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálat eredménye, saját és a szükséges kiegészítõ vizsgálatok alapján minõsíti az alkalmasságot.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a hivatásos állomány tagja

a) egészségi alkalmassági vizsgálatát elsõ fokon az új beosztás szerinti szolgálati hely alapellátó orvosa,

b) pszichikai alkalmassági vizsgálatát elsõ fokon az új beosztás szerinti szolgálati hely alapellátó pszichológusa,

c) fizikai alkalmassági vizsgálatát az új beosztás szerinti szolgálati hely testnevelési vagy sportszakmai szakképzettséggel rendelkezõ munkatársa végzi.

(4) Egészségi, illetve pszichikai alkalmassági vizsgálatot másodfokon:

a) a Rendõrségnél, a polgári védelemnél, valamint az állami és hivatásos önkormányzati tûzoltóságnál az MH HEK,

b) a büntetés-végrehajtási szervezetnél a BVOP

végzi.

Az állományilletékes parancsnoki beosztásba történõ kinevezés elõtti alkalmassági vizsgálat

28. § (1) Az állományilletékes parancsnoki beosztásba történõ kinevezés elõtt egészségi, pszichikai, továbbá – ha a hivatásos állomány tagja nem rendelkezik egy éven belüli, az új beosztásnak megfelelõ „Fizikailag alkalmas” minõsítéssel, akkor – fizikai alkalmassági vizsgálatot kell végrehajtani.

(2) Az egészségi alkalmassági vizsgálatnak ki kell terjednie a terheléses EKG-ra, valamint a légzésfunkciós- és egyensúlyvizsgálatra is, ha az eljáró orvos az adott beosztáshoz meghatározott követelmények és a vizsgált személy egészségi állapota alapján orvosilag indokolt.

(3) A fizikai alkalmassági vizsgálatot:

a) a Rendõrségnél az ORFK,

b) a büntetés-végrehajtási szervezetnél a Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja,

c) a polgári védelemnél, valamint az állami és hivatásos önkormányzati tûzoltóságnál az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság végzi.

(4) Az elsõ és másodfokú egészségi, illetve a pszichikai alkalmassági vizsgálatot

a) a Rendõrségnél az ORFK,

b) a polgári védelemnél, valamint az állami és hivatásos önkormányzati tûzoltóságnál az MH HEK végzi.

(5) A büntetés-végrehajtási szervezetnél az egészségi, illetve a pszichikai alkalmassági vizsgálatot elsõ fokon az MH HEK, másodfokon a BVOP végzi.

Speciális szolgálati beosztásba helyezés elõtti alkalmassági vizsgálat

29. § (1) A hivatásos állomány tagja speciális szolgálati beosztásba helyezése elõtt egészségi, pszichikai, továbbá – ha a hivatásos állomány tagja nem rendelkezik egy éven belüli, a speciális beosztás követelményeinek megfelelõ „Fizikailag alkalmas” minõsítéssel – fizikai alkalmassági vizsgálatot kell végezni.

(2) Azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek e rendelet alkalmazásában speciális szolgálati beosztásnak minõsülnek, a 7. melléklet tartalmazza.

(3) Az alkalmassági vizsgálatok közül elõször a fizikai alkalmassági vizsgálatot kell elvégezni. Fizikai alkalmassági vizsgálatra a hivatásos állomány azon tagja bocsátható, aki az elõzetes orvosi vizsgálaton „Alkalmas” minõsítést kapott. A fizikai alkalmassági vizsgálatot a fogadó szerv testnevelési vagy sportszakmai szakképesítéssel rendelkezõ munkatársa végzi.

(4) A speciális szolgálati beosztásba jelentkezõknél az egészségi alkalmassági vizsgálatnak ki kell terjednie az alkohol-, gyógyszer-, kábítószer-fogyasztás, illetve függõség kizárása érdekében a rendelkezésre bocsátott minta akkreditált laborban elvégzett vizsgálatára, valamint terheléses EKG, a gerinc – szûrõ jelleggel történõ – vizsgálatára, valamint légzésfunkciós vizsgálatra.

(5) Az egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatot elsõ és másodfokon, valamint az összesített minõsítés megállapítását az MH HEK végzi.

Külszolgálaton részt vevõk alkalmassági vizsgálata

30. § (1) Nemzetközi kötelezettségvállalás alapján történõ külszolgálat megkezdése elõtt egészségi, pszichikai, továbbá – ha a hivatásos állomány tagja nem rendelkezik egy éven belüli „Fizikailag alkalmas” minõsítéssel – fizikai, az onnan történõ hazatérést követõen egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatot kell végezni. Az egészségi és pszichikai vizsgálatokat elsõ és másodfokon, továbbá az összesített minõsítés megállapítását az MH HEK végzi. Ha a hivatásos

állomány tagja egészségi állapota orvosilag indokolja, az MH HEK a vizsgálatok elvégzéséhez más egészségügyi szakintézet közremûködését is igénybe veheti. A fizikai alkalmassági vizsgálatot a szolgálati hely testnevelési vagy sportszakmai szakképzettséggel rendelkezõ munkatársa végzi.

(2) Az alkalmassági vizsgálatok közül elõször a fizikai alkalmassági vizsgálatot kell végezni. További alkalmassági vizsgálatokra az bocsátható, aki a fizikai alkalmassági vizsgálaton „Fizikailag alkalmas” minõsítést kapott.

(3) A külszolgálat megkezdése elõtti vizsgálatokat a külszolgálat helye szerint meghatározott egészségi, alkalmassági és járványügyi követelményekre figyelemmel kell elvégezni.

(4) A kiküldõ rendvédelmi szervnek biztosítania kell, hogy a kiutazó

a) a kötelezõen elõírt védõoltásban részesüljön;

b) a külszolgálat idõszakára az aktuálisan fenyegetõ megbetegedések elkerülésére megfelelõ gyógyszerrel rendelkezzen.

(5) A külszolgálatról történõ hazatérést követõ 72 órán belül a hivatásos állomány tagja záró egészségi és pszichológiai vizsgálatát az MH HEK végzi, és a záró vizsgálaton észlelt megbetegedés esetén intézkedik a betegség jellegének megfelelõ gyógykezelés, illetve kórházi, gyógyintézeti ellátás biztosítására.

(6) Az alapellátást végzõ orvos a hazatérést követõen – a teljesített külszolgálat helyére és körülményeire tekintettel – fokozott figyelemmel kíséri a hazatért hivatásos állomány tagja egészségi állapotát.

Közalkalmazottak, köztisztviselõk munkaköri alkalmassági vizsgálata

31. § A rendvédelmi szerv közalkalmazotti, köztisztviselõi jogviszonyban álló tagja, illetve a közalkalmazotti, köztisztviselõi állományába felvételre jelentkezõ személy munkaköri alkalmassági vizsgálatát

a) a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérõl szóló a foglalkoztatáspolitikáért felelõs miniszter rendeletében foglaltak alapján elsõ fokon a munkavégzési hely, illetve a leendõ munkavégzési hely alapellátó orvosa, másodfokon a felvételre jelentkezõ lakóhelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely, vagy

b) a rendvédelmi szerv erre irányuló megkeresése alapján a HM ÁEK

végzi.

Munkaegészségügyi vizsgálatok

32. § A külön jogszabályokban meghatározott munka-egészségügyi vizsgálatok elvégzésére lehetõség szerint az idõszakos egészségi alkalmassági vizsgálat keretében kell intézkedni.

Jogorvoslatra vonatkozó szabályok az alkalmassági vizsgálatok során

33. § (1) Ha az alkalmassági vizsgálaton részt vevõ személy nem ért egyet az egészségi, illetve a pszichikai alkalmasság véleményezésérõl és minõsítésérõl hozott döntéssel, annak kézhezvételétõl számított 8 napon belül fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a vizsgálatot végzõ szervnél kell benyújtani. A fizikai alkalmassági vizsgálaton kapott „Fizikailag alkalmatlan” minõsítéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.

(2) Az elsõ fokú alkalmassági vizsgálatot végzõ szerv a fellebbezést – az elsõfokú vizsgálat során keletkezett leletekkel, az alkalmassági minõsítést tartalmazó értesítéssel együtt – haladéktalanul megküldi a másodfokú vizsgálatot végzõ szervnek.

(3) A fellebbezésrõl annak benyújtását követõ 30 napon belül a másodfokon eljáró szerv érdemben dönt.

(4) A fellebbezés elbírálásában nem vehet részt az, aki az elsõ fokon hozott döntés meghozatalában, illetve az annak alapjául szolgáló vizsgálatban, illetve alkalmassági vizsgálatban részt vett.

MEGKÜLÖNBÖZTETÕ JELZÉST HASZNÁLÓ, VALAMINT SPECIÁLIS GÉPJÁRMÛ VEZETÉSÉRE JOGOSÍTÓ ENGEDÉLY KIADÁSA ELÕTTI, ILLETVE AZ ILYEN ENGEDÉLLYEL RENDELKEZÕK KÖZLEKEDÉSPSZICHOLÓGIAI VIZSGÁLATA

34. § (1) Közlekedéspszichológiai vizsgálatot kell végezni – a PÁV I. minõsítéssel rendelkezõk kivételével – a megkülönböztetõ jelzést használó, valamint speciális gépjármû vezetésére jogosító engedély (a továbbiakban: engedély) kiadása elõtt.

(2) A közlekedéspszichológiai vizsgálatot a közlekedésért felelõs miniszter a közúti jármûvezetõk pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló rendeletében meghatározott kritériumok és módszerek szerint kell elvégezni.

(3) Közlekedéspszichológiai vizsgálaton csak az vehet részt, aki gépjármûvezetõként a foglalkoztatáspolitikáért felelõs miniszter közúti jármûvezetõk egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló rendeletében meghatározott

2. csoportú egészségi alkalmassági minõsítéssel, valamint az idõszakos munkaköri pszichológiai alkalmasság vizsgálaton szerzett, érvényes alkalmas minõsítéssel rendelkezik.

(4) A közlekedéspszichológiai vizsgálatot

a) a Rendõrség esetében elsõ és másodfokon az ORFK,

b) a polgári védelem, valamint az állami és hivatásos önkormányzati tûzoltóság esetében elsõ fokon az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság által mûködtetett pszichológiai alkalmasság-vizsgálóhely, másodfokon az MH HEK,

c) a büntetés-végrehajtási szervezet esetében elsõ és másodfokon az MH HEK

végzi.

(5) A megkülönböztetõ jelzést használó és speciális gépjármûvek vezetõinek elõzetes és ezt

követõen 5 évente rendszeres közlekedéspszichológiai vizsgálaton kell részt vennie.

(6) A közlekedés-pszichológiai vizsgálaton kizárólag „Megfelelõ” vagy „Nem megfelelõ” értékelés adható.

A SZOLGÁLATI LÕFEGYVER IDEIGLENES BEVONÁSÁNAK SZABÁLYAI

35. § (1) Az alapellátó orvos, illetve pszichológus az alapellátó orvos útján kezdeményezi a hivatásos állomány tagja a szolgálati lõfegyverének ideiglenes bevonását az érintett személy közvetlen szolgálati elöljárójánál, ha az alábbi kórképek, illetve állapotok fennállnak:

a) különbözõ típusú depressziók,

b) idült alkoholizmus, kábítószerrel és kábítószer-, illetve pszichotrop anyag tartalmú gyógyszerrel való visszaélés, illetve függõség,

c) organikus pszichoszindróma,

d) predelirozus vagy delírium utáni állapot,

e) prepszichotikus állapotok, pszichózisok,

f) krízishelyzet, szuicid veszélyeztetettség,

g) kialakult vagy kialakulóban lévõ kóros személyiségfejlõdés,

h) tudatzavarral vagy görcsállapottal járó betegségek,

i) egyéb, az a)–h) alpontokban meghatározottakat elõidézõ kóros állapotok, betegségek,

j) a lõfegyver biztonságos használatát befolyásoló más betegségek, kóros állapotok.

(2) A lõfegyver orvosi indokok alapján történõ ideiglenes bevonását az alapellátó orvos a szakorvosi leletek és vizsgálati eredmények alapján szóban haladéktalanul, továbbá 8 napon belül írásban kezdeményezi az érintett közvetlen szolgálati elöljárójánál. Ha az érintett felgyógyulása megtörtént, az alapellátó orvos írásban értesíti a közvetlen szolgálati elöljárót a szolgálati lõfegyver ideiglenes bevonása indokának megszûnésérõl.

(3) A hivatásos állomány tagja a szolgálati lõfegyver bevonását megalapozó orvosi vizsgálat eredménye ellen – halasztó hatállyal nem bíró – fellebbezéssel élhet, az alapellátó orvos által hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést másodfokon az MH HEK bírálja el.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja önvédelmi lõfegyver tartására engedéllyel rendelkezik és szolgálati lõfegyverét ideiglenesen bevonták, a közvetlen szolgálati elöljáró a szolgálati lõfegyver ideiglenes bevonásáról az önvédelmi lõfegyver tartását engedélyezõ hatóságot soron kívül értesíti. A közvetlen szolgálati elöljáró soron kívül értesíti az önvédelmi lõfegyver kiadását engedélyezõ hatóságot akkor is, ha a szolgálati lõfegyver ideiglenes bevonásának oka

megszûnt.

A SZOLGÁLATI KÖTELMEKKEL ÖSSZEFÜGGÕ BALESET, BETEGSÉG VÉLEMÉNYEZÉSE

36. § (1) A foglalkozási betegségnek, illetve fokozott expozíciós esetnek minõsülõ megbetegedéseket a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentésérõl és kivizsgálásáról szóló jogszabály tartalmazza. Foglalkozási betegségnek kell tekinteni azt a betegséget is, amely a szolgálati kötelmekkel összefüggõ balesettel (sérüléssel) minden kétséget kizáróan ok-okozati összefüggésben van.

(2) Amennyiben a baleset, betegség bekövetkezésének körülményeibõl annak szolgálati kötelmekkel való összefüggésére lehet következtetni, a közvetlen szolgálati elöljáró köteles a bejelentett, vagy tudomására jutott balesetrõl 48 órán belül a munkavédelmi rendelkezések szerinti baleseti jegyzõkönyv felvételére intézkedni.

(3) Ha a balesetet szenvedett személyt nem az alapellátást végzõ orvos részesítette elsõsegélyben, a közvetlen szolgálati elöljárónak intézkednie kell arra, hogy az eljáró egészségügyi szerv az ambuláns vagy betegvizsgálati lapot, valamint a balesetre vonatkozó egyéb leleteket, az illetékes alapellátást végzõ orvos részére küldje meg.

(4) A baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggését az alapellátó orvos véleményezi. Az alapellátó orvos a véleményében rögzíti a sérülés, betegség jellegét, a gyógyulás várható tartamát (tényleges klinikai gyógytartam) és állást foglal arról, hogy a sérült, illetve beteg sérülése, illetve betegsége a balesettel, illetve a szolgálat ellátásával ok-okozati összefüggésben keletkezett-e.

(5) Az orvosi véleményt a baleset, betegség minõsítéséhez szükséges intézkedések megtétele érdekében a baleseti jegyzõkönyvben kell rögzíteni. A baleseti jegyzõkönyv egy példányát a sérültnek – elhalálozás esetén a közeli hozzátartozójának – kell átadni.

37. § (1) A baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésérõl – az orvosi vélemény figyelembevételével – az

állományilletékes parancsnok a baleseti jegyzõkönyv kézhezvételétõl számított 15 napon belül minõsítõ határozattal dönt. Határozatát további 5 napon belül közli a sérülttel és megküldi az alapellátást végzõ orvosnak.

(2) A határozat rendelkezõ része a sérült személyére és szolgálati helyére, a baleset helyére és idejére vonatkozó adatokon, továbbá az állományilletékes parancsnok baleset minõsítésére vonatkozó döntésén kívül a jogorvoslati felhívást is tartalmazza. Az indokolásban meg kell határozni azokat a körülményeket és jogszabályokat, amelyek a baleset bekövetkezése és a hivatásos szolgálat ellátása közötti összefüggést alátámasztják, vagy kizárják,

a bekövetkezett sérülést, és – ha a szolgálattal összefüggõ jelleg megállapítható – a sérült közrehatását.

(3) A baleset, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíciós esetek szolgálati kötelmekkel összefüggõ jellegûvé minõsítésére irányuló eljárásban vizsgálni kell a baleset bekövetkeztében közreható körülményeket, meg kell állapítani, hogy azért kit és milyen mértékben terhel felelõsség. Amennyiben ilyen összefüggés kimutatható, intézkedni kell a fegyelmi, illetve büntetõeljárás megindítására, továbbá a hasonló balesetek elkerülését célzó intézkedések megtételére. A vizsgálatba be kell vonni az érintett szerv munkavédelmi feladatait ellátó szakembert is.

(4) A foglalkozási betegség és fokozott expozíciós esetek szolgálattal összefüggõ jellegének megállapításához, minõsítéséhez minden esetben az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet, valamint ettõl függetlenül lefolytatott eljárásban a Rendvédelmi Szervek Felülvizsgáló Orvosi Bizottsága (a továbbiakban:FÜV bizottság) által kiadott vélemény szükséges, a minõsítõ a döntését e vélemények mérlegelésével hozza.

(5) A baleset minõsítésére vonatkozó eljárást fel kell függeszteni, ha a szolgálattal összefüggés ténybeli és jogi alapjáról a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet kétséget kizáróan dönteni. A felfüggesztés legfeljebb a körülmények tisztázására indított parancsnoki vizsgálat, illetve ha az ügyben fegyelmi vagy büntetõeljárás indult, annak befejezéséig tarthat. A felfüggesztés tartama nem számít be az (1) bekezdés szerinti határidõbe. Az eljárás felfüggesztésérõl a sérültet írásban értesíteni kell.

(6) A minõsítõ határozat elleni fellebbezést a hatáskörrel rendelkezõ miniszterhez kell címezni, és az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani. Az állományilletékes parancsnok a fellebbezést álláspontjával haladéktalanul– a szolgálati út betartásával – felterjeszti a miniszterhez. A fellebbezést a benyújtástól számított 30 napon belül kell elbírálni. Ez a határidõ indokolt esetben legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.

(7) A szolgálati kötelmekkel összefüggõ baleset, betegség társadalombiztosítási jogszabályok szerinti üzemiségének minõsítésére és a baleseti ellátások folyósítására a vonatkozó jogszabályok alapján a baleset szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával egyidejûleg az állományilletékes parancsnok a minõsítõ határozat társadalombiztosítási kifizetõhely felé történõ továbbításával intézkedik.

38. § (1) A szolgálati kötelmekkel összefüggõnek minõsülõ baleset esetén, ha maradandó egészségkárosodás vélelmezhetõ, illetve ha az állapot végleges kialakulása után munkaképesség-csökkenés következett be, az alapellátó orvos köteles a balesetet szenvedett személyt az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértõi Intézet (a továbbiakban: ORSZI) területileg illetékes igazgatósága elé rendelni a balesetbõl eredõ egészségkárosodás mértékének megállapítása

érdekében.

(2) Amennyiben a hivatásos állomány tagjának a balesetbõl eredõ egészségkárosodása a 13%-ot meghaladja, de baleseti

rokkantsági nyugdíj nem illeti meg, az állományilletékes parancsnok köteles az ellátásra jogosultat felhívni baleseti járadék megállapítása iránti igénye érvényesítésére. A baleseti járadék megállapításával összefüggõ teendõirõl az állományilletékes parancsnok tájékoztatja az ellátásra jogosultat.

(3) Ha az egészségkárosodás olyan mértékû, hogy az eredeti beosztás ellátását nem teszi lehetõvé az állományilletékes parancsnok FÜV eljárás lefolytatását rendeli el.

A MEGVÁLTOZOTT EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÚ HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÚAK

ALKALMASSÁGÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

39. § (1) A hivatásos állomány tagjának – a próbaidõ alatt „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan”-nak minõsítettek kivételével – szolgálati viszonya egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt FÜV eljárás keretében hozott határozat alapján szüntethetõ meg.

(2) FÜV eljárás keretében kell a szolgálati, illetve beosztási egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasság kérdésében dönteni, ha a hivatásos állomány tagjának betegsége vagy balesete miatt

a) szolgálatképessége oly mértékben csökkent, hogy feladatait tartósan ellátni nem képes, és állapotában huzamosabb ideig tartó gyógykezelés mellett sem várható kielégítõ javulás, valamint

b) olyan jellegû az egészségkárosodása, hogy beosztásának, szolgálatának ellátására alkalmatlannak látszik.

(3) A hivatásos állomány tagja felülvizsgálatát

a) a rendvédelmi szerveknél az 1. melléklet szerinti táblázatban,

b) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter által meghatározott kritériumok figyelembevételével kell végezni.

A felülvizsgálati eljárás kezdeményezése, elrendelése, megszüntetése

40. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjának egészségi állapota olyan mértékben változott, amely miatt a beosztásával járó feladatok ellátására alkalmatlan, illetve a számára elõírt alkalmassági követelményeknek nem felel meg, az állományilletékes parancsnok, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja tekintetében a fõigazgató (a továbbiakban együtt: állományilletékes parancsnok) haladéktalanul elrendeli a FÜV eljárást.

(2) A FÜV eljárás elrendelését kezdeményezheti:

a) a hivatásos állomány tagja, ha a beosztásával járó feladatok ellátására egészségi állapota miatt alkalmatlannak tartja magát,

b) az alapellátó orvos vagy a közvetlen szolgálati elöljáró, ha a hivatásos állomány tagjának egészségi állapotára figyelemmel azt szükségesnek tartja.

(3) Az alapellátó orvos köteles kezdeményezni a FÜV eljárás elrendelését, ha

a) a HM ÁEK osztályvezetõ, részlegvezetõ, illetve szakrendelés vezetõ fõorvosa, a szolgálatképtelenség 30 napon túli meghosszabbítása érdekében ellenõrzõ orvosi vizsgálatot végzõ orvos (a továbbiakban: ellenõrzõ orvos), illetve a Hathónapos Orvosi Felülvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: HOFB) erre irányuló javaslatot tett,

b) az általa engedélyezett egészségügyi felmentés során az érintett teljes szolgálatképessége az engedélyezhetõ maximális idõtartam elteltével sem állt helyre.

(4) A hivatásos állomány tagja a FÜV eljárás elrendelésére irányuló kérelmet írásban, az állományilletékes parancsnoknak,

címezve a közvetlen szolgálati elöljárónál nyújtja be. Az alapellátó orvos, illetve a közvetlen szolgálati elöljáró a FÜV eljárás elrendelését írásban kezdeményezi az állományilletékes parancsnoknál.

(5) Az állományilletékes parancsnok a FÜV eljárást a kérelem kézhezvételét, illetve az alapellátó orvos vagy a közvetlen szolgálati elöljáró kezdeményezését, illetve a FÜV eljárás megindítására okot adó körülmény észlelését követõen soron kívül, a 13. melléklet szerinti nyomtatvány kitöltésével rendeli el, és a nyomtatványt megküldi az illetékes személyügyi szerv vezetõjének.

(6) A közvetlen szolgálati elöljáró a hivatásos állomány tagját tájékoztatja a FÜV eljárás elrendelésérõl és az eljárással összefüggõ jogairól és kötelezettségeirõl.

(7) A FÜV eljárás alá vont részére egészségügyi szabadság a szolgálatképtelenség megállapítására irányadó általános szabályok szerint engedélyezhetõ.

(8) Új FÜV eljárást kezdeményezni csak a korábbi FÜV eljárás megszüntetését, illetve a FÜV bizottság határozathozatalát követõ 365 nap elteltével lehet, kivéve, ha

a) újabb, a szolgálatképességet tartósan befolyásoló baleset, betegség következett be, vagy

b) a FÜV eljárás megszüntetésére a hivatásos állomány tagjának írásbeli kérelme alapján került sor és 365 nap eltelte elõtt az alapellátó orvos, a közvetlen szolgálati elöljáró, illetve az állományilletékes parancsnok újabb FÜV eljárás lefolytatását a hivatásos állomány tagja egészségi állapotára figyelemmel szükségesnek tartja.

41. § A FÜV eljárást meg kell szüntetni, ha

a) az alapellátó orvos, a közvetlen szolgálati elöljáró, illetve a hivatásos állomány tagja az általa kezdeményezett eljárás megszüntetését a határozat meghozataláig írásban kéri,

b) az érintett hivatásos szolgálati jogviszonya megszûnt.

42. § (1) A FÜV eljárás elrendeléséhez szükséges dokumentumok:

a) az érintett egészségügyi törzskönyve és annak tartozékai,

c) az alapellátó orvos véleménye,

d) a közvetlen szolgálati elöljáró véleménye (14. melléklet),

e) az érintett egészségi állapotára vonatkozó orvosi leletek, különös tekintettel a felülvizsgálat alapját képezõ betegsége három hónapnál nem régebbi orvosi dokumentációjára, a vizsgálati leleteire,

f) valamennyi rendelkezésre álló – különösen az egy éven belüli – kórházi és gyógyintézeti zárójelentés, szakorvosi lelet,

g) háziorvosnál kezelt beteg esetén a háziorvosnál rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció,

h) sérülés (baleset) esetén a baleseti jegyzõkönyv és a minõsítõ határozat, valamint

i) az érintett által kitöltött alkalmassági nyilatkozat (15. melléklet).

Az alapellátó orvos – a FÜV eljárás elrendelésére irányuló kezdeményezésével egyidejûleg, vagy az állományilletékes parancsnok megkeresésére 8 munkanapon belül – véleményt készít az érintett egészségi állapotáról és az orvosi szempontból értékelhetõ rendellenességeirõl a 16. melléklet szerinti felülvizsgálati táblázat (a továbbiakban: orvosi vélemény) kitöltésével.

A közvetlen szolgálati elöljáró véleményének tartalmaznia kell, hogy az érintett

a) egészségi állapota milyen mértékben befolyásolja a szolgálati feladatok ellátását,

b) szolgálati beosztásában, munkakörében végzett munka milyen fizikai és szellemi megterheléssel jár,

c) szolgálatteljesítési képessége és magatartása milyen mértékben változott,

d) az elõzõ három évben milyen gyakorisággal és idõtartamban volt egészségügyi szabadságon,

e) jelenlegi beosztásának ellátására véleménye szerint alkalmas-e, vagy a beosztás megváltoztatását javasolja.

(4) Az egészségügyi szakterület haladéktalanul gondoskodik az (1) bekezdésben felsorolt dokumentumok beszerzésérõl, és az MH HEK részére történõ továbbításáról a FÜV eljárás lefolytatása céljából.

A FÜV bizottság döntésének elõkészítése

43. § (1) A FÜV bizottság döntésének elõkészítéséért felelõs orvost minden esetben az MH HEK parancsnoka jelöli ki, és rendelkezésére bocsátja az eljárás lefolytatásához szükséges iratokat.

(2) A döntés-elõkészítésért felelõs orvos

a) amennyiben a rendelkezésére álló dokumentáció és az érintett egészségi állapota nem ítélhetõ meg egyértelmûen,

aa) személyes vizsgálattal állapíthatja meg az alkalmasság elbírálása szempontjából alapvetõ

kórelváltozásokat,

ab) az alapellátó orvos irányába intézkedik a szükséges vizsgálatok HM ÁEK-ben történõ elvégzésére,

b) gondoskodik az ORSZI szakvélemény beszerzésérõl – a 17. melléklet szerinti beutaló kitöltésével és továbbításával – kivéve, ha a rendelkezésére álló egészségügyi dokumentáció alapján az érintett gyógyulása a szolgálatképtelenség kezdõ napjától számított 365 napon belül várható.

A FÜV bizottság megalakítása, mûködése

44. § (1) A FÜV bizottság összetételét az MH HEK parancsnoka határozza meg 24 órával a felülvizsgálat idõpontját megelõzõen, az orvos-szakmai követelmények figyelembevételével.

(2) A FÜV bizottság 3 tagból áll. Az MH HEK parancsnoka a bizottság elnökét és 1 tagját az alárendeltségébe tartozó, az alkalmassági és felülvizsgálatokat végzõ fõorvosi állományból, 1 tagját az érintett rendvédelmi szerv, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok által jelölt orvosok közül eseti jelleggel, véletlenszerûen választja ki. A FÜV bizottság munkájába konzultációs joggal – a FÜV eljárás alapját képezõ betegségre figyelemmel – pszichológus,

valamint az illetékes szakterületnek megfelelõen Magyar Honvédség fõszakorvos is bevonható, véleménye a FÜV bizottságot nem köti.

(3) A FÜV bizottságban – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja FÜV eljárása kivételével – nem vehet részt

a) az érintett alapellátását végzõ, a FÜV eljárására javaslatot tevõ, a gyógykezelésében részt vevõ orvos, valamint

b) a II. fokú FÜV bizottságban az, aki az I. fokú FÜV eljárásban részt vett.

(4) A FÜV bizottság a határozatát szótöbbséggel hozza.

(5) A FÜV bizottság mûködésével kapcsolatos feladatokat az MH HEK látja el. Az eljáró FÜV bizottság ülésének idõpontjáról az érintettet az MH HEK legalább 8 nappal az ülést megelõzõen értesíti.

(6) A FÜV eljárást az elrendelésétõl számított 60 napon belül le kell folytatni.

A FÜV bizottság határozata

45. § (1) A FÜV bizottság a FÜV eljárás során határozatot hoz és orvos-szakmai véleményt készít. A határozat mintáját a 18. és 19. melléklet, az orvos-szakmai vélemény mintáját a 20. és 21. melléklet tartalmazza.

(2) A FÜV bizottság a következõ döntéseket hozhatja:

a) a szolgálatképtelenség idõtartamának meghosszabbítása (az esetleges kórházi, gyógyintézeti kezelés idõtartamát is figyelembe véve) legfeljebb a szolgálatképtelenség kezdõ napjától számított 365. napig, ha a felülvizsgált személy gyógyulása ezen idõpontig várható,

b) „Jelenlegi beosztására alkalmas”, ha a felülvizsgált személy a beosztásából adódó feladatok ellátására képes,

c) „Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas”, ha a felülvizsgált személy a beosztásából adódó feladatok ellátására a FÜV bizottság által meghatározott korlátozással képes,

d) „Jelenlegi beosztására alkalmatlan”, ha a felülvizsgált személy a jelenlegi feladatai ellátására alkalmatlan, de egészségi állapota miatt, valamint a szolgálati körülmények alapján más beosztás ellátására alkalmasnak tartja,

e) „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan”, amennyiben a felülvizsgált személy egészségi állapota miatt mind a jelenlegi, mind pedig bármely hivatásos szolgálati beosztás ellátására alkalmatlan,

f) dönt a foglalkozási betegség és fokozott expozíciós esetek szolgálattal összefüggõ jellegérõl.

(3) Ha a FÜV bizottság a szolgálatképtelenséget meghosszabbítja, az MH HEK parancsnoka a szolgálatképtelenség idõtartamának lejárta elõtt intézkedik az ORSZI szakvélemény soron kívüli beszerzésérõl és a hivatásos állomány tagja FÜV bizottság elé rendelésérõl, úgy, hogy – a jogorvoslat lehetõségére is figyelemmel – a végrehajtható döntést legkésõbb a szolgálatképtelenség 365. napjáig meghozható legyen.

(4) „Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas” döntés esetén a hivatásos állomány tagja – legfeljebb 365 napra – a következõ szolgálati kötelezettségek teljesítése alól menthetõ fel:

a) fizikai (erõnléti) alkalmassági vizsgálat,

b) tartós állás,

c) alaki foglalkozás,

d) nehéz fizikai munka,

e) õrszolgálat,

f) egyenruha-viselés,

g) 24 órás szolgálat,

h) lövészet, fegyverviselés.

(5) „Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas” döntés esetén a FÜV bizottság a határozat rendelkezõ részében meghatározza azt vagy azokat a szolgálati kötelezettségeket, amelyek alól a hivatásos állomány tagját felmenti, továbbá a felmentés idõtartamát is.

(6) „Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas” döntés esetén az MH HEK parancsnoka a szolgálati kötelezettségek teljesítése alóli felmentés idõtartamának lejárta elõtt intézkedik a hivatásos állomány tagja FÜV bizottság elé rendelésérõl, úgy, hogy – a jogorvoslat lehetõségére is figyelemmel – a végrehajtható döntést legkésõbb a felmentés idõtartamának lejártáig meghozható legyen. A FÜV bizottság „Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas” döntést

ismételten nem hozhat, ha a korábban hozott „Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas” döntés idõtartama eléri a 365 napot.

(7) „Jelenlegi beosztására alkalmatlan” döntés esetén a FÜV bizottságnak azt is meg kell határoznia, hogy – a polgári

nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja kivételével – a felülvizsgált személy a 7. mellékletben foglaltak szerint mely alkalmassági kategóriába tartozó szolgálati beosztásban foglalkoztatható.

(8) Az ORSZI által megállapított, rokkantságot elérõ egészségkárosodás esetén a FÜV bizottság „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” döntést hoz. Ha az ORSZI szakvéleménye alapján az egészségkárosodás a rokkantság mértékét nem éri el és a FÜV bizottság „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” döntést hoz, az orvos-szakmai vélemény indokolásának részletesen tartalmaznia kell a döntést megalapozó tényeket, körülményeket.

(9) A „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” döntés esetén, ha az érintett egészségi állapota indokolja, a FÜV bizottság javaslatot tesz:

a) a közúti jármûvezetõi egészségi alkalmasság felülvizsgálatára,

b) önvédelmi lõfegyverrel, vadászfegyverrel rendelkezõk esetében az ezzel kapcsolatos egészségi alkalmasság felülvizsgálatára.

46. § (1) A hivatásos állomány tagja a FÜV bizottság elõtt köteles személyesen megjelenni. A személyes megjelenéstõl el kell tekinteni, ha az érintett betegsége, sérülése miatt járó-, illetve mozgásképtelen, utaztatása esetén egészségi állapotában romlás következne be, és a meglévõ orvosi dokumentációból az egészségi állapota megítélhetõ.

(2) A FÜV bizottság a döntését a felülvizsgálttal a FÜV bizottság ülésén közli, és ezzel egyidejûleg a jogorvoslat lehetõségérõl is tájékoztatja. A döntést a felülvizsgált egészségügyi törzskönyvében fel kell tüntetni. Az egészségügyi törzskönyvet a FÜV bizottság elnöke írja alá és látja el bélyegzõjével. A döntést a kihirdetését követõ 8 napon belül határozatba kell foglalni.

(3) A határozatot meg kell küldeni a felülvizsgáltnak, az alapellátó orvosának és az

állományilletékes parancsnokának. Az állományilletékes parancsnok a határozat rendelkezõ részét megküldi a személyügyi nyilvántartónak.

(4) Az orvosi vélemény egy eredeti példányát mellékleteivel együtt a felülvizsgálatot végzõ szerv irattárában kell elhelyezni.

A felülvizsgálati határozat elleni jogorvoslat

47. § (1) Az I. fokú FÜV bizottság döntése ellen a felülvizsgált személy a határozat kézbesítésétõl számított 15 napon belül írásban a II. fokú FÜV bizottsághoz címzett, az I. fokú FÜV bizottsághoz benyújtott fellebbezéssel élhet. A fellebbezésben meg kell jelölni, hogy az ORSZI szakvéleményére, a FÜV bizottság határozatára vagy mindkettõre irányul. Nem fellebbezhetõ meg az ORSZI szakvéleménye a soron következõ felülvizsgálat idõpontja vonatkozásában.

(2) A felülvizsgált személy az I. fokú FÜV bizottság ülésén a határozat közlését köve tõen a fellebbezési jogáról saját kezûleg írt és aláírt nyilatkozatával lemondhat.

48. § A II. fokú FÜV bizottság az I. fokú FÜV bizottság határozatát helybenhagyja, vagy megváltoztatja. A II. fokú FÜV bizottság határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.

A FÜV határozatok végrehajtása

49. § (1) Az I. fokú FÜV bizottság határozata végrehajtható, ha

a) a határidõ elteltét követõ napon, ha a fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló határidõ alatt a jogosult fellebbezést nem terjesztett elõ,

b) azonnal, ha jogosult a fellebbezési jogáról lemondott.

(2) A II. fokú FÜV bizottság határozata a közléssel végrehajtható.

(3) Ha a FÜV bizottság a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja esetében „Jelenlegi beosztására alkalmatlan” döntést hozott, az érintett nemzetbiztonsági szolgálat fõigazgatója tájékoztatást kér az érintett alapellátó orvosától arra vonatkozóan, hogy a hivatásos állomány tagja mely beosztásban foglalkoztatható.

(4) Az állományilletékes parancsnok a FÜV határozat végrehajthatóvá válásától számított 30 napon belül intézkedik

a) „Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas” döntés esetén az elrendelt korlátozások érvényesítésére,

b) „Jelenlegi beosztására alkalmatlan” döntés esetén más beosztásba helyezésére,

c) „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” döntés esetén a szolgálati jogviszony megszüntetésére, továbbá a FÜV bizottság erre irányuló javaslata esetén

ca) a közúti jármûvezetõi egészségi alkalmasság felülvizsgálatának kezdeményezésére,

cb) önvédelmi lõfegyverrel, vadászfegyverrel rendelkezõk esetében az ezzel kapcsolatos egészségi alkalmasság felülvizsgálatának kezdeményezésére.

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS

A gyógyító-megelõzõ ellátás

50. § (1) Személyi állomány gyógyító-megelõzõ ellátása, gondozása az alapellátó orvos feladata. A hivatásos, közalkalmazotti vagy köztisztviselõi állományból nyugállományba helyezett a gyógyító-megelõzõ ellátás igénybevétele céljából az alapellátó orvoshoz fordulhat. A gyógyító-megelõzõ ellátás keretében a beteget a betegsége szerinti járó- és fekvõbeteg-ellátást biztosító szakellátó helyre kell utalni, ha orvosi vizsgálata, gyógykezelése, gondozása megfelelõen

csak úgy biztosítható.

(2) A büntetés-végrehajtási szervezet, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, az állami és hivatásos önkormányzati tûzoltóság, illetve a polgári védelem személyi állománya egészségügyi és pszichológiai alapellátásában – szükség esetén – a Rendõrség alapellátó orvosa és pszichológusa közremûködhet. Az ideiglenes szolgálat-, illetve keresõképtelenség orvosi elbírálása

51. § (1) Ha a személyi állomány tagja betegség következtében szolgálatának, munkakörének ellátására ideiglenesen alkalmatlanná válik, az alapellátó orvos szolgálat-, illetve – amennyiben keresõképtelenség megállapítására jogosult – keresõképtelennek nyilvánítja.

(2) A keresõképtelenség megállapítására jogosult:

a) az alapellátó orvos az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött finanszírozási szerzõdés alapján,

b) jogszabály alapján keresõképtelenség megállapítására feljogosított egyéb egészségügyi szolgáltató orvosa és a háziorvos.

(3) A személyi állomány tagja – amennyiben egészségi állapota lehetõvé teszi – haladéktalanul köteles szolgálatképtelenné, illetve keresõképtelenné nyilvánításáról a közvetlen szolgálati elöljáróját, munkáltatóját tájékoztatni, továbbá, ha a szolgálatképtelenséget, keresõképtelenséget nem az alapellátó orvos állapította meg, a szolgálatképtelenségrõl, keresõképtelenségrõl szóló igazolást az alapellátó orvoshoz eljuttatni.

52. § (1) A hivatásos állomány tagja megbetegedése esetén – ha állapota nem indokolja járóbeteg-szakellátás vagy kórházi fekvõbeteg-szakellátás közvetlen igénybevételét – elsõsorban az alapellátó orvoshoz köteles fordulni vizsgálat,

gyógykezelés és a szolgálatképtelenség megállapítása céljából.

(2) A háziorvos a hivatásos állomány tagjának szolgálatképtelenségét ugyanazon betegséggel, sérüléssel összefüggésben legfeljebb 14 napra állapíthatja meg, amelybe nem számítható be a kórházi fekvõbeteg-szakellátás idõtartama. A 14 napot meghaladó idõtartamú szolgálatképtelenséget az alapellátó orvos állapítja meg.

(3) A hivatásos állomány tagja kórházból, gyógyintézetbõl elbocsátását követõ 2 munkanapon belül köteles a szolgálati helye szerinti alapellátó orvost tájékoztatni, és a kórházi zárójelentés egy példányát vagy annak másolatát részére átadni vagy megküldeni.

(4) A hivatásos állomány tagja szolgálatképessé válását egészségügyi szempontból az alapellátó orvos, vagy – ha a szolgálatképtelenséget a háziorvos állapította meg – a háziorvos bírálja el. A hivatásos állomány tagja a szolgálatképessé nyilvánításáról a közvetlen szolgálati elöljáróját haladéktalanul tájékoztatja, valamint – ha a szolgálatképtelenséget a háziorvos állapította meg – a szolgálatképessé válásról szóló igazolást az alapellátó orvoshoz eljuttatja.

53. § (1) Az alapellátó orvos a hivatásos állomány tagja részére – a háziorvos által megállapított keresõképtelenség idõtartamát is beleszámítva – egybefüggõen legfeljebb 30 napos idõtartamra igazolhat szolgálatképtelenséget.

(2) Az alapellátó orvos a szolgálatképtelenség 30 napon túli meghosszabbításának szükségessége esetén ellenõrzõ orvosi vizsgálatot kezdeményez. Az ehhez szükséges egészségügyi dokumentációt – beleértve az egészségügyi törzskönyvet – és az orvosi véleményt legkésõbb a szolgálatképtelenség 25. napjáig terjeszti fel az ellenõrzõ orvoshoz.

(3) Az ellenõrzõ orvosi vizsgálatot a HM ÁEK e feladatkört ellátó fõorvosa, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja esetében az érintett szolgálat vezetõ fõorvosa végzi.

(4) Az ellenõrzõ orvos a felterjesztett iratok és – kivéve, ha a beteg egészségi állapota miatt nem tud az ellenõrzõ orvos elõtt megjelenni – a beteg vizsgálata alapján javaslatot tesz az alapellátó orvosnak

a) a szolgálatképesség megállapítására,

b) a szolgálatképesség megállapítására és ezzel egyidejûleg az egészségügyi felmentésre egyes szolgálati kötelezettségek teljesítése alól legfeljebb 180 napig terjedõ idõtartamra,

c) a szolgálatképtelenség idõtartamának meghosszabbítására (az esetleges kórházi, gyógyintézeti kezelés idõtartamát is figyelembe véve) további, legfeljebb a szolgálatképtelenség kezdõ napjától számított 180. napig,

d) FÜV eljárás kezdeményezésére, ha azt a beteg állapota indokolja, vagy

e) a c) és d) pontban foglaltakra együttesen.

(5) Az ellenõrzõ orvos a hosszabb ideig tartó gyógykezelést követõen a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott

javaslattal egyidejûleg – a rehabilitáció keretében, a fokozatos munkába állás érdekében – átmenetileg csökkentett munkaidõben történõ foglalkoztatásra is javaslatot tehet. Az átmenetileg csökkentett munkaidõben történõ foglalkoztatás idõtartama – az ellenõrzõ orvos javaslata alapján – 15 napig terjedhet, amelyet a beteg egészségi állapotára tekintettel az alapellátó orvos legfeljebb két alkalommal, alkalmanként legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthat.

54. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálatképtelenségének további meghosszabbítására a betegség hatodik hónapjától csak a HOFB tehet javaslatot. A HOFB országos hatáskörrel – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel –, a HM ÁEK szervezetén belül mûködik.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a HOFB tagjai a szolgálatok vezetõ fõorvosai.

(3) A szolgálatképtelenség felülvizsgálata érdekében a hivatásos állomány tagja felülvizsgálatra rendelésrõl az alapellátó orvos gondoskodik. Az alapellátó orvos a felülvizsgálati javaslatot a szolgálatképtelenség hatodik hónapjának lejárta

elõtt legalább két héttel felterjeszti a HOFB-hoz. A felülvizsgálati javaslatnak tartalmaznia kell:

a) a beteg természetes személyazonosító adatait,

b) a beteg szolgálati helyét, beosztását,

c) a szolgálatképtelenség meghosszabbításának indokolását tartalmazó kórleírást,

d) az egészségi állapot megítéléséhez szükséges orvosi leleteket,

e) az orvos javaslatát,

f) a beteg egészségügyi törzskönyvét.

(4) A HOFB a felterjesztést követõ 8 napon belül az iratok és – kivéve, ha a beteg egészségi állapota miatt nem tud a HOFB

elõtt megjelenni – a beteg vizsgálata alapján javaslatot tesz

a) a szolgálatképesség megállapítására,

b) a szolgálatképesség megállapításra és ezzel egyidejûleg egészségügyi felmentésre egyes szolgálati kötelezettségek teljesítése alól legfeljebb összesen 180 napig terjedõ idõtartamra, vagy

c) a szolgálatképtelenség meghosszabbítására (az esetleges kórházi, gyógyintézeti kezelés idõtartamát is figyelembe véve) további, legfeljebb a szolgálatképtelenség kezdõ napjától számított 240. napig és ezzel egyidejûleg FÜV eljárás kezdeményezésére.

(5) A HOFB véleményezi a betegség további várható alakulását, a felépülés, illetve a végsõ fogyatékosság kialakulásának feltételezhetõ idõpontját. A HOFB véleményét írásban megküldi az alapellátó orvos részére.

(6) Ha a hivatásos állomány tagja 365 napnál hosszabb ideig szolgálatképtelen, a társadalombiztosítási jogszabályoknak megfelelõen kell eljárni. A szolgálati baleset vagy betegség miatt a szolgálatképtelenség 365 napon túli meghosszabbítását az illetékes ORSZI kirendeltség véleményezi.

(7) Az egészségügyi szabadság a hivatásos állomány tagjának szolgálatképtelensége esetén a felgyógyulásig, illetve a végsõ fogyatékosság kialakulásáig, de legfeljebb 365 napig engedélyezhetõ. Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálatképtelensége elsõ napját megelõzõ 365 napon belül már egészségügyi szabadságban részesült, ennek idõtartamát az újabb szolgálatképtelenség miatt engedélyezett egészségügyi szabadság idõtartamába be kell

számítani.

Egészségügyi felmentés egyes szolgálati kötelezettségek teljesítése alól

55. § (1) Alkalmatlanságot nem eredményezõ tartós egészségkárosodás esetén – ha az a szolgálatképtelenség megállapítását

nem indokolja – az alapellátó orvos a hivatásos állomány tagját egészségi állapotára, valamint szolgálati beosztására figyelemmel a 45. § (3) bekezdésében meghatározott szolgálati kötelezettségek teljesítése alól ugyanazon betegséggel, sérüléssel összefüggésben a teljes szolgálatképesség helyreállásáig, összesen legfeljebb 180 nap idõtartamra felmentheti (egészségügyi felmentés).

(2) Az egészségügyi felmentésrõl szóló igazolás tartalmazza az egészségügyi felmentés idõtartamát és azokat a szolgálati kötelezettségeket, amelyek alól a hivatásos állomány tagja mentesül.

(3) Az egészségügyi felmentés a hivatásos állomány tagjának alap-, illetve szakkiképzését egy hónapon túl nem akadályozhatja. Ha az egészségügyi felmentés okát képezõ egészségkárosodás olyan mértékû, hogy az a hivatásos állomány tagjának alap-, illetve szakkiképzését egy hónapon túl sem teszi lehetõvé, a közvetlen szolgálati elöljáró intézkedik az egészségi alkalmasság soron kívüli vizsgálatára.

(4) Az egészségügyi felmentés végrehajtásáról az állományilletékes parancsnok gondoskodik.

(5) Ha az alapellátó orvos 180 napnál rövidebb idõtartamú egészségügyi felmentést engedélyezett, a hivatásos állomány tagjának az egészségügyi felmentés alapjául szolgáló egészségkárosodása az engedélyezett idõtartam elteltét követõen is fennáll, az alapellátó orvos a hivatásos állomány tagja egészségi állapotára, valamint szolgálati beosztására figyelemmel az egészségügyi felmentés idõtartamát legfeljebb 180 nap eléréséig meghosszabbíthatja.

Ha az egészségügyi felmentés tovább már nem indokolt, az alapellátást végzõ orvos azt megszünteti. Ha az egészségügyi felmentést megalapozó egészségkárosodás a maximálisan engedélyezhetõ 180 nap elteltét követõen is fennáll, az alapellátó orvos elvégzi a hivatásos állomány tagja soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatát.

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

56. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. E rendelet 39–49. §-ait a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell. Folyamatban lévõ ügynek kell tekinteni a megváltozott egészségi állapotú hivatásos állományúak alkalmasságának felülvizsgálatára irányuló eljárást, ha azt az állományilletékes parancsnok elrendelte és az I. fokú FÜV bizottság döntése elleni fellebbezési határidõ még nem telt el, illetve a II. fokú FÜV bizottság még nem hozott határozatot.

(2) E rendelet 22. § (1) bekezdés b) pontja, 24. § (2), (4) és (5) bekezdése, valamint 12. melléklete 2010. január 1-jén lép hatályba.

(3) E rendelet 57. §-a és 22. melléklete 2010. január 1-jén, 56. § (3) és (4) bekezdése 2010. január 2-án hatályát veszti.

(4) Hatályát veszti a fegyveres szervek hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselõi állományának munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresõképtelenség megállapításáról, valamint a belügyi egészségügyi szolgálat igénybevételérõl szóló 21/2000. (VIII. 23.) BM–IM–TNM együttes rendelet.

57. § (1) Az idõszakos pszichikai alkalmassági vizsgálatokat

a) 40 éves korig háromévenként,

b) 41–50 év között kétévenként,

c) 51. életévtõl évente

kell elvégezni.

(2) Az idõszakos fizikai alkalmassági vizsgálatot a rendvédelmi szervek és az egyes beosztások sajátosságait figyelembevevõ, az országos parancsnokok által összeállított feladat- és értékelési pontrendszer alapján kell végrehajtani, melyhez a 22. mellékletet kell alapul venni.

(3) Az idõszakos fizikai alkalmassági vizsgálat végrehajtásához a hivatásos állomány tagjait életkor alapján – a tárgyév szerinti életkort figyelembe véve – négy csoportba kell besorolni:

I. korcsoport: a 18–25 év közöttiek,

II. korcsoport: a 26–35 év közöttiek,

III. korcsoport: a 36–45 év közöttiek,

IV. korcsoport: a 46 év felettiek.

(4) Az idõszakos fizikai alkalmassági vizsgálaton kapott ismételt nem megfelelõ minõsítés esetén a fegyveres szerv egészségügyi szolgálatának bevonásával vizsgálni kell a kiváltó okokat, az érintett személynek a beosztás ellátására való alkalmasságát.

Dr. Draskovics Tibor s. k.,

igazságügyi és rendészeti miniszter

Varga Zoltán s. k.,

önkormányzati miniszter

Juhász Gábor s. k.,

polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító

tárca nélküli miniszter