Kezdölap arrow Jogszabály arrow 21/2000. (VIII. 23.) BM-IM-TNM együttes rendelet
21/2000. (VIII. 23.) BM-IM-TNM együttes rendelet
2009. November 04.

Az igazságügyi és rendészeti miniszter, az önkormányzati miniszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter 57/2009. (X. 30.) IRM–ÖM–PTNM együttes rendelete egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § e) és n) pontjában, az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. Rendelet 1. § c) pontjában, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter feladat- és hatásköréről szóló 177/2007. (VII. 1.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörünkben eljárva a következőket rendeljük el:


(mellékleteket nem tartalmaz)

 

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK


1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) a hivatásos szolgálatra való egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági követelmények meghatározása, valamint az alkalmasság elbírálásának rendje tekintetében:

aa) a Rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a polgári védelem, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság (e rendelet alkalmazásában a továbbiakban együtt: rendvédelmi szerv) állományába tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyekre, a rendvédelmi szerveknél hivatásos állományba pályázókra,

ab) a rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány kivételével a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos képzésére, valamint a rendészeti szakközépiskolákba (a továbbiakban együtt: rendészeti oktatási intézmény) felvételre jelentkezőkre, a Rendőrtiszti Főiskola – rendészeti igazgatási szak biztonsági, továbbá vám- és jövedéki igazgatási szakirány kivételével –, valamint a rendészeti oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóira és tanulóira;

b) a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonása, a szolgálati-, munkabalesetek (betegségek) minősítése, a megváltozott egészségi állapotúak hivatásos szolgálatra való alkalmasságának felülvizsgálata, a hivatásos állomány tagját megillető egészségügyi alapellátás tekintetében – az a) pontban meghatározott szerveken túl – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjaira;

c) a közlekedés-pszichológiai vizsgálat követelményeinek meghatározása és az eljárás rendje tekintetében az

a) pontban meghatározott szervek hivatásos állományú tagjaira;

d) az alkalmasság elbírálásának eljárási rendje tekintetében az aa) pontban meghatározott szervek közalkalmazotti, köztisztviselői állományára, illetve a közalkalmazotti, köztisztviselői állományba pályázókra a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló jogszabály alapján végzett munkaköri alkalmassági vizsgálat vonatkozásában.

(2) A rendelet hatálya kiterjed – az e rendeletben meghatározottak szerint – az egészségügyi alapellátás tekintetében:

a) a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter hivatalának közalkalmazottaira és köztisztviselőire;

b) a hivatásos, közalkalmazotti vagy köztisztviselői állományból nyugállományba helyezettekre.


2. § E rendelet alkalmazásában:

a) személyi állomány: a rendelet hatálya alá tartozó szerveknél foglalkoztatási jogviszonyban állók,

b) rendvédelmi szerv országos parancsnoka: az országos rend őrfőkapitány, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, valamint az Országos Katasztrófavédelemi Főigazgatóság főigazgatója,

c) alapellátó orvos: a rendvédelmi szerv, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok illetékes orvosa,

d) alapellátó pszichológus: a rendvédelmi szerv, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok illetékes pszichológusa,

e) fegyveres szerv: a Rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok,

f) szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset: az a hivatásos állomány tagját ért baleset, amelyet a munkavédelemről szóló tör vény és végrehajtási rendelete munkabalesetként, illetve szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetként meghatároz.


AZ ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATOK KÖZÖS SZABÁLYAI


Általános rendelkezések


3. § (1) A szolgálati, munkaköri követelmények érvényre juttatása érdekében a személyi állomány tagja hivatásos szolgálatra való alkalmasságát, egészségi, pszichikai és fizikai állapotát a szolgálati viszony, illetve munkaköri alkalmasságát közalkalmazotti, illetve köztisztviselői jogviszony létesítését megelőzően és annak fennállása alatt rendszeresen vizsgálni és véleményezni kell (a továbbiakban együtt: alkalmassági vizsgálat). A rendészeti oktatási intézményekbe jelentkezők számára előírt követelményeknek való megfelelés megállapítása érdekében is vizsgálni kell az alkalmasságot.

(2) Az egészségügyi és pszichológiai szakterület szakirányító szerve a szakmai és módszertani elő írások figyelembevéte lével biztosítja az egységes szakmai elvek, módszerek és kritériumok érvényre juttatását. Az egészségi alkalmasságot orvos, a pszichikai alkalmasságot pszichológus, a fizikai alkalmasságot – előzetes orvosi vélemény figyelembe vételével – testnevelési, vagy sportszakmai szakképesítéssel, vagy erőnléti, terhelhetőségi ismeretekkel rendelkező személy (a továbbiakban: testenevelési vagy sportszakmai szakképesítéssel rendelkező munkatárs) bírálja el.

(3) A Honvédelmi Minisztérium Állami Egészségügyi Központ (a továbbiakban: HM ÁEK), a Magyar Honvédség Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ (a továbbiakban: MH HEK), illetve a rendelet hatálya alá tartozó szerv egészségügyi szolgálata az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatokkal kapcsolatos tevékenysége során

a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló jogszabályban meghatározottak szerint foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak minősül.

(4) Az MH HEK hatáskörébe tartozó alkalmassági vizsgálat az illetékes személyügyi szerv bejelentése alapján, előjegyzés szerint történik.

(5) Az alkalmassági vizsgálatot kérő szerv személyügyi és egészségügyi szakterülete együttesen gondoskodik arról, hogy a vizsgálatra küldött személlyel kapcsolatos minden előzményi adat – beleértve a fizikai alkalmasságról szóló minősítés – a vizsgálatot végző orvos, illetve pszichológus rendelkezésére álljon.

4. § (1) Alkalmassági vizsgálatot kell végezni:

a) hivatásos állományba kinevezés, illetve visszavétel előtt,

b) rendészeti oktatási intézménybe jelentkezéskor,

c) időszakosan a hivatásos szolgálati jogviszony fennállása alatt,

d) hivatásos állományba véglegesítés előtt,

e) más fegyveres szervtől és a Magyar Honvédségtől áthelyezés előtt,

f) beosztás változását megelőzően,

g) állományilletékes parancsnoki beosztásba kinevezést megelőzően,

h) speciális szolgálati beosztásba helyezés előtt,

i) külföldi szolgálatra vezénylést megelőzően és azt követően,

j) közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszony létesítése előtt, és fennállása alatt,

k) e rendeletben meghatározott esetekben soron kívül.

(2) A vizsgálatot végző a vizsgálat megkezdése előtt ellenőrzi a vizsgálatra rendelt személy személyazonosságát.


5. § (1) A vizsgálatok során el kell bírálni, hogy az érintett személy

a) egészségi, pszichikai, fizikai szempontból a meghatározott alapkövetelmények és kompetenciakritériumok szerint alkalmas-e a betöltendő szolgálati beosztás, munkakör ellátására;

b) egészségének előre látható károsodása nélkül alkalmas-e egyes, fokozott igénybevétellel, veszéllyel járó szolgálati feladatok, munkatevékenységek elvégzésére;

c) nem szenved-e valamilyen fertőző betegségben, amely miatt szolgálati beosztásából, munkaköréből adódóan széleskörű fertőzést okozhat, vagy olyan betegségben, amelynek következtében bármikor szolgálatképtelenné, munkaképtelenné válhat, illetve amely gyógykezelését, gondozását, egyéb intézkedés megtételét teszi szükségessé.

(2) Az alkalmassági vizsgálatok közül – az időszakos alkalmassági vizsgálat kivételével – először a fizikai, azt követően a pszichikai, majd az egészségi alkalmassági vizsgálatot kell elvégezni.


Az egészségi alkalmassági vizsgálat


6. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálatot az orvostudomány aktuális állásának meg fele lően az 1. mellékletben rögzített kritériumok figyelembevételével kell végezni.

(2) Az egészségi alkalmassági vizsgálatnak ki kell terjednie:

a) a testsúly, testmagasság, testtömeg index (BMI index) mérésére és a testarányok vizsgálatára,

b) a bőr és látható nyálkahártyák, fogazat, garatképletek, a keringési, légzési, hasi szervek, az idegrendszer, érzékszervek, valamint az ízületek, az izomzat és a csontrendszer vizsgálatára,

c) az esetleg fennálló testi és szellemi fogyatékosságokra,

d) az általános belgyógyászati vizsgálatok mellett az indokolt mértékű ideggyógyászati, fül-orr-gégészeti, bőrgyógyászati, fogászati, szemészeti vizsgálatra (nyers látásélesség vizsgálattal),

e) a vérnyomás, pulzus vizsgálatára, EKG-val végzett és szükség esetén kiegészítő kardiológiai szakvizsgálatra,

f) hallásvizsgálatra szűrő audiométerrel,

g) laboratóriumi vagy más kiegészítő diagnosztikus vizsgálat elvégzésére, a hozott vizsgálati leletek, egy évnél nem régebbi tüdőszűrő vizsgálat eredménye, nők esetében egy hónapnál nem régebbi nőgyógyászati lelet értékelésére,

h) az alkohol-, gyógyszer-, kábítószer-fogyasztás, illetve függőség esetleges jeleinek megállapítására, indokolt esetben megfelelő laborteszt elvégzésére akkreditált laborban.

(3) A vizsgálatot kérő rendvédelmi szerv által megjelölt esetben a (2) bekezdés szerinti vizsgálatok mellett terheléses EKG-t, a gerinc – szűrő jelleggel történő – röntgenvizsgálatát és a légzésfunkciós vizsgálatot is el kell végezni.

(4) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti egészségügyi dokumentáció és a vizsgált személy egészségi állapota orvosilag indokolja, az alkalmasság megítéléséhez szükséges, az 1. mellékletben az adott betegségcsoportnál megjelölt kiegészítő vizsgálatok, a speciális munkakörök, szolgálati beosztások esetében célzott jellegű vizsgálatok is elvégezhetők.


7. § (1) A vizsgálatra rendelt személynek az egészségi alkalmassági vizsgálat során be kell mutatnia:

a) a vizsgálatot kérő személyügyi szerv által kiállított, a 2. melléklet szerinti alkalmassági vizsgálatra rendelő lapot,

b) a személyazonosságot igazoló igazolványt és a lakcímkártyát,

c) a társadalombiztosítási igazolványt (TAJ számot tartalmazó igazolványt),

d) a 3. melléklet szerinti, az alkalmassági vizsgálathoz szükséges kitöltött kérdőívet,

e) az egészségi, pszichikai és fizikai (erőnléti) állapotára vonatkozó egészségügyi dokumentációt,

f) egy évnél nem régebbi tüdőszűrő vizsgálat eredményét,

g) nők esetében egy hónapnál nem régebbi nőgyógyászati leletet.

(2) A személyügyi szerv kitölti az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt nyomtatványt, amelyre rávezeti a beosztásra vonatkozó adatokat – rendészeti oktatási intézmény hallgatója, vagy tanulója esetén a hallgatói, illetve tanulói státuszt – valamint azt, hogy a pszichikai alkalmassági vizsgálat melyik kompetenciaszint elbírálására terjedjen ki.


Az egészségi alkalmassági minősítések


8. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálat alapján a minősítés lehet:

a) „Egészségileg alkalmas”,

b) „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan ...-ig”,

c) „Egészségileg alkalmatlan”.


(2) „Egészségileg alkalmas” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy egészséges, vagy csak olyan szervi, szervrendszeri-működési elváltozása van, amely az élettani tűréshatárokat nem haladja meg, illetve egészségi állapota megfelelő kezeléssel tartósan egyensúlyban tartható, az elváltozás a szolgálat teljesítésében nem korlátozza.

(3) „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan ...-ig” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy megbetegedésének, sérülésének gyógyulása 365 napon belül várható.

(4) „Egészségileg alkalmatlan” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személynek olyan mértékű vagy jellegű

egészségkárosodása van, amely a hivatásos szolgálattal járó egészségi igénybevételre figyelemmel véglegesen kizárja a hivatásos szolgálattal járó kötelezettségek teljesítését.

(5) Ha az 1. melléklet ezt lehetővé teszi, a vizsgált személy egészségi alkalmasságát az egyéni egészségi sajátosságok figyelembevételével kell minősíteni (egyéni elbírálás).

(6) Az egyéni elbírálás során figyelembe kell venni:

a) a betegség súlyossági fokát és a vele járó funkcionális zavarokat,

b) a kóros elváltozások gyógyulási hajlamát, a szervezet kompenzáló képességét, egy adott elváltozás perspektíváját, későbbi következményeit, krónikussá válásának lehetőségét,

c) az adott megbetegedés, elváltozás szolgálatképességet befolyásoló hatását,

d) az egyén életkorát, aktuális munkakörének jellegét és sajátosságait, a megszerzett tapasztalatait, képzettségét,

e) a más szolgálati beosztásban, munkakörben további egészségkárosodás vagy állapotromlás nélkül való foglalkoztatás lehetőségét.

(7) Az egészségi alkalmassági vizsgálatot a 4. melléklet szerinti adatlapon kell dokumentálni, a minősítést az 5. melléklet 1. függeléke szerinti nyomtatványra kell rávezetni.


A pszichikai alkalmassági vizsgálat


9. § (1) Az alkalmassági vizsgálatok keretében a pszichikai alkalmassági vizsgálatot az egészségi alkalmassági vizsgálattól elkülönítetten és azt megelőzően kell elvégezni.

(2) A pszichikai alkalmassági vizsgálatot egységes, az adott rendvédelmi szerv pszichológiai szakirányító szerve által meghatározott és elfogadott vizsgálati módszerekkel, a 6. melléklet szerinti alkalmassági szempontrendszer alapján kell végezni.

(3) Az előírt vizsgálati módszerek, és követelményszintek betartását az adott rendvédelmi szerv pszichológiai szakirányító szerve, illetve – az MH HEK által végzett alkalmassági vizsgálat esetén – MH főpszichológus ellenőrzi. A vizsgálatok részletes szakmai módszereit és annak tartalmát „A rendvédelmi pszichológiai tevékenység szakmai protokollja” tartalmazza.

(4) A pszichikai alkalmasságot személyiségtesztek, intelligencia- és figyelemtesztek, műszeres vizsgálatok, kompetencia alapú vizsgáló eljárások és az exploráció komplex értékelése alapján, valamint – ha a vizsgálat személy pszichikai állapota indokolja – kiegészítő vizsgálatok elvégzésével a vizsgálatot végző pszichológus minősíti.

(5) Ha a pszichikai alkalmassági vizsgálat során a vizsgálatot végző pszichológus olyan rendellenességre utaló jelet tapasztal, amely a (4) bekezdésben meghatározott vizsgálatok segítségével nem tisztázható, akkor további célzott vizsgálatot, illetve vizsgálatokat kell végezni. Pszichiátriai megbetegedés gyanúja esetén további vizsgálatokat kizárólag pszichiáter szakorvos végezhet.


A pszichikai alkalmasság minősítése


10. § (1) A pszichikai alkalmassági vizsgálat alapján a minősítés lehet:

a) „Pszichikailag alkalmas”,

b) „Pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan …-ig”,

c) „Pszichikailag alkalmatlan”.

(2) „Pszichikailag alkalmas” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy megfelel a hivatásos szolgálat ellátásával összefüggésben támasztott szellemi, érzékelési, személyiségbeli, értékrendi és pályamotivációs követelményeknek.

(3) „Pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan ...-ig” minősítés legfeljebb 6 hónapra adható. „Pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan ...-ig” minősítést kell adni a hivatásos állomány tagjának, ha átmeneti élethelyzete, aktuális pszichés állapota nem teszi lehetővé képességei, személyiségjegyei megbízható értékelését. A minősítésben megjelölt időtartam lejártát köve tően a pszichikai alkalmassági vizsgálatot ismételten el kell végezni, amelynek során

Pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan …-ig” minősítés nem állapítható meg.

(4) „Pszichikailag alkalmatlan” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy nem felel meg a hivatásos szolgálat ellátásával összefüggésben támasztott szellemi, érzékelési, személyiségbeli, értékrendi és pályamotivációs követelményeknek.

(5) A minősítést az 5. melléklet 1. függeléke szerinti nyomtatványra kell rávezetni.



Fizikai alkalmassági vizsgálat


11. § (1) A fizikai alkalmasság megállapítása céljából 50 éves életkor alatt fizikai (erőnléti) állapotfelmérésen kell részt venni. Az alkalmassági vizsgálatot kérő szerv személyügyi szerve a fizikai alkalmasság elbírálása szempontjából a vizsgálaton résztvevőket életkor alapján négy korcsoportba sorolja a következők szerint:

a) I. korcsoport: 29 éves korig,

b) II. korcsoport: a 30–35 éves kor között,

c) III. korcsoport: a 36–40 éves kor között,

d) IV. korcsoport: a 41–49 éves kor között.

(2) Az (1) bekezdés szerinti besorolás alapja a tárgyévben betöltött életkor.

(3) Az alkalmassági vizsgálatot kérő szerv személyügyi szerve a fizikai alkalmassági vizsgálaton résztvevőket – a korcsoportba történő besoroláson túl – a szolgálati beosztásuknak meg fele lően a 7. mellékletben meghatározott alkalmassági kategóriába sorolja. A rendvédelmi szerv országos parancsnoka a 7. mellékletben meghatározott speciális kategóriába („S” kategória) tartozó szolgálati beosztásokra, a beosztás sajátosságai alapján különös fizikai (erőnléti) alkalmassági követelményeket írhat elő.

(4) A speciális kategóriába („S” kategóriába) tartozók esetében – amennyiben az országos parancsnok nem határoz meg különös fizikai (erőnléti) alkalmassági követelményeket –, illetve a külszolgálatra jelentkezőknél („K” kategória) az I. kategóriába tartozókra vonatkozó követelményeket kell érvényesíteni.


12. § (1) A fizikai alkalmasság vizsgálatára szolgáló mozgásformák a következők:

a) mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás,

b) hajlított karú függés,

c) fekvenyomás,

d) 4x10 m-es ingafutás,

e) helyből távolugrás,

f) hanyattfekvésből felülés,

g) 2000 m-es síkfutás.

(2) Az egyes mozgásformák végrehajtásának leírását a 8. melléklet tartalmazza.





A fizikai alkalmassági minősítések


13. § (1) A fizikai alkalmassági vizsgálat alapján a minősítés lehet:

a) „Fizikailag alkalmas”,

b) „Fizikailag alkalmatlan”.

(2) „Fizikailag alkalmas” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgálaton részt vevő személy a 14. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint legalább „Megfelelő” értékelést kap.

(3) „Fizikailag alkalmatlan minősítést kell megállapítani, ha a vizsgálaton részt vevő személy a 14. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint „Nem megfelelő” értékelést kap.

(4) A minősítést az 5. melléklet 2. függeléke szerinti nyomtatványra kell rávezetni.


14. § (1) A fizikai alkalmassági vizsgálaton a 12. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott, és további négy választott gyakorlatot kell végrehajtani. Az egyes gyakorlatokért legfeljebb 25 pont, az öt gyakorlat végrehajtása esetén összesen 125 pont adható. Az egyes gyakorlatonként többletpont nem adható. A fizikai (erőnléti) alkalmassági követelmények eredmény pontérték táblázatát a 9. melléklet tartalmazza.

(2) Az öt gyakorlat végrehajtásának értékelése korcsoportok figyelembevételével, kategóriánként történik a következők szerint:


a) I. kategória:

aa) 0–79 pont esetén „Nem megfelelő”,

ab) 80–95 pont esetén „Megfelelő”,

ac) 96–109 pont esetén „Jó”,

ad) 110–125 pont esetén „Kiváló”.

b) II. kategória:

ba) 0–59 pont esetén „Nem megfelelő”,

bb) 60–85 pont esetén „Megfelelő”,

bc) 86–105 pont esetén „Jó”,

bd) 106–125 pont esetén „Kiváló”.

c) III. és IV. kategória:

ca) 0–39 pont esetén „Nem megfelelő”,

cb) 40–59 pont esetén „Megfelelő”,

cc) 60–100 pont esetén „Jó”,

cd) 101–125 pont esetén „Kiváló”.

(3) Ha a vizsgálaton résztvevő személy az egyes mozgásformák végrehajtása során elért eredményére figyelemmel kéri, a kérdéses mozgásformát az adott fizikai alkalmassági vizsgálat során megismételheti.

(4) A fizikai alkalmassági vizsgálat során „Fizikailag alkalmas” minősítést kell adni, ha az öt gyakorlatot a felmérésen résztvevő teljesítette, továbbá a gyakorlatok végrehajtásának eredményeként legalább „Megfelelő” értékelést kapott.


Az alkalmasság összesített minősítése



15. § Az alkalmasság összesített minősítése az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálat eredményét együttesen tartalmazza, amely lehet:

a) „Hivatásos szolgálatra alkalmas”,

b) „Hivatásos szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan …-ig”,

c) „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan”,

d) „A tervezett szolgálati beosztásra alkalmas”,

e) „A tervezett szolgálati beosztásra alkalmatlan”.

16. § (1) „Hivatásos szolgálatra alkalmas”, illetve „A tervezett szolgálati beosztásra alkalmas” összesített minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy az egészségi, a pszichikai és fizikai (erőnléti) alkalmassági követelményeknek megfelel, mindhárom alkalmassági vizsgálaton alkalmas minősítést kapott.

(2) „Hivatásos szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan ...-ig” összesített minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy az egészségi, vagy a pszichikai alkalmassági vizsgálaton ideiglenesen alkalmatlan minősítést kapott. A „Hivatásos szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan ...-ig” összesített minősítés időtartamát az alkalmassági vizsgálaton kapott minősítésben meghatározott időtartamnak meg felelően kell megállapítani.

(3) „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan”, illetve „A tervezett szolgálati beosztásra alkalmatlan” összesített minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy bármelyik alkalmassági vizsgálaton alkalmatlan minősítést kapott.

(4) Amennyiben a beosztásra alkalmasság csak meghatározott munkafeltételek fennállása mellett állapítható meg, ezt a minősítésben rögzíteni kell, és erről tájékoztatást kell adni a rendvédelmi szerv részére.

(5) Az alkalmasság összesített minősítését a 10. melléklet szerinti nyomtatványra kell rávezetni, és azt a személyügyi anyag részeként kell kezelni.


17. § (1) „Hivatásos szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan ...-ig”, „A tervezett szolgálati beosztásra alkalmatlan”, illetve „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” összesített minősítés megállapítása esetén annak okát a minősítő az 1. melléklet szerinti táblázat, illetve a pszichológiai alkalmassági követelményekben meghatározott kódszámok és a Betegségek

Nemzetközi Osztályozásában (a továbbiakban: BNO) meghatározott kódok megjelölésével rögzíti az egészségügyi dokumentációban.

(2) A minősítésről a vizsgálatot kérő személyügyi szerv tájékoztatja az érintettet. Az egészségi, illetve a pszichikai állapotra vonatkozó tájékoztatásra az egészségügyről szóló tör vény rendelkezése irányadó.

(3) Az alkalmassági vizsgálatot végző az alkalmasság minősítését, valamint a vizsgálatok – orvosi titoknak, különleges adatnak minősülő – orvosi, illetve pszichológiai eredményeit zárt borítékban megküldi a vizsgálatot kérő személyügyi szerv részére. A zárt borítékban lévő orvosi, illetve pszichológiai leleteket – kivéve, ha hivatásos állományba kinevezésre, vagy rendészeti oktatási intézménybe felvételre alkalmatlanság miatt nem kerül sor – meg kell küldeni az

alapellátó orvosnak. A továbbított zárt boríték felbontására, illetve az abban lévő adatok kezelésére csak az alapellátó orvos jogosult. Hivatásos állományba kinevezés, valamint rendészeti oktatási intézménybe felvétel esetén az alapellátó orvos a leletek kézhezvételét

követően kiállítja az érintett egészségügyi törzskönyvét.












AZ EGYES ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATOK


Előzetes orvosi és pszichológiai vizsgálat


18. § (1) A Rendőrségnél a hivatásos állományba kinevezés – a rendészeti oktatási intézményben végzettek kinevezése kivételével –, a rendészeti szakközépiskolába felvétel, valamint a speciális szolgálati beosztásba helyezés előtt előzetes általános orvosi vizsgálatot és előzetes pszichológiai vizsgálatot (a továbbiakban együtt: előzetes vizsgálat) kell végezni.

(2) Az előzetes vizsgálat célja a Rendőrség hivatásos állományába pályázók – a rendészeti oktatási intézményben végzettek kivételével –, valamint a rendészeti szakközépiskolákba jelentkezők közül a hivatásos szolgálatra, illetve a speciális szolgálati beosztásba jelentkezők közül a speciális szolgálati beosztásra egészségileg, illetve pszichikailag egyértelműen alkalmatlan személyek kiszűrése.

(3) Az előzetes vizsgálatot

a) a Rendőrség hivatásos állományába – a rendészeti oktatási intézményben végzettek kivételével – pályázó,valamint a speciális szolgálati beosztásba jelentkező esetén a leendő szolgálati hely,

b) a rendészeti szakközépiskolába jelentkezőknél a lakóhely szerint illetékes rendőri szerv alapellátó orvosa, illetve alapellátó pszichológusa végzi.

(4) Az előzetes vizsgálat minősítése „Alkalmas”, vagy „Alkalmatlan” lehet.



Hivatásos állományba kinevezés előtti alkalmassági vizsgálat


19. § (1) A hivatásos állományba kinevezést megelőzően fizikai, pszichikai és egészségi alkalmassági vizsgálatot kell végezni. Hivatásos állományba visszavételt megelőzően az alkalmasság megállapítására a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmassági vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy az alkalmassági vizsgálat

elvégzése során a korábbi szolgálati viszony fennállása alatt keletkezett egészségügyi és pszichológiai dokumentációt is figyelembe kell venni.

(2) Fizikai alkalmassági vizsgálaton csak az a pályázó, felvételre jelentkező (a továbbiakban együtt: pályázó) vehet részt,aki rendelkezik a 11. melléklet szerinti háziorvosi igazolással, valamint – a Rendőrség hivatásos állományába jelentkezés esetén – az előzetes vizsgálat során kapott „Alkalmas” minősítéssel. A fizikai alkalmassági vizsgálatot a leendő szolgálati hely testnevelési vagy sportszakmai szakképzettséggel rendelkező munkatársa végzi.

(3) Pszichikai alkalmassági vizsgálatra csak az a pályázó bocsátható, aki a fizikai alkalmassági vizsgálaton „Alkalmas”minősítést kapott. A pszichikai alkalmassági vizsgálatot első fokon az MH HEK végzi.

(4) Egészségi alkalmassági vizsgálatra az a pályázó bocsátható, aki a pszichikai alkalmassági vizsgálaton „Alkalmas” minősítést kapott. Az egészségi alkalmassági vizsgálaton a 7. § (1) bekezdésében felsorolt dokumentumok mellett a pályázó nőnek az egy évnél nem régebbi nőgyógyászati citológiai, a pályázó férfinak az egy évnél nem régebbi urológiai vizsgálat eredményét is be kell mutatnia. Az egészségi alkalmassági vizsgálatot első fokon, valamint

amennyiben másodfokú alkalmassági vizsgálatra nem kerül sor – az összesített minősítés megállapítását az MH HEK végzi.

(5) Az egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatot másodfokon, valamint ezzel összefüggésben az összesített minősítés megállapítását:

a) a Rendőrségnél, a polgári védelemnél, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóságnál az MH HEK,

b) a büntetés-végrehajtási szervezetnél a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága

(a továbbiakban: BVOP) végzi.

(6) A pályázónak csak alkalmas, vagy alkalmatlan minősítés, illetve ilyen összesített minősítés adható.

(7) A hivatásos állományba kinevezés előtti alkalmassági vizsgálaton megállapított alkalmas minősítés, illetve „Hivatásos szolgálatra alkalmas” összesített minősítés a hivatásos állományba kinevezés előtti alkalmasság elbírálása során hat hónapig használható fel.

(8) A hivatásos állományba kinevezés előtti alkalmassági vizsgálatokat a rendészeti oktatási intézményben végzett pályázó esetén a 26. §-ban meghatározottak szerint kell lefolytatni.



Rendészeti oktatási intézménybe jelentkezők alkalmassági vizsgálata


20. § (1) A rendészeti oktatási intézménybe felvételt megelőzően fizikai, pszichikai és egészségi alkalmassági vizsgálatot kell végezni.

(2) Fizikai alkalmassági vizsgálatra csak az a rendészeti oktatási intézménybe jelentkező bocsátható, aki rendelkezik a 11. melléklet szerinti háziorvosi igazolással, valamint – a rendészeti szakközépiskolákba jelentkezők esetében – az előzetes vizsgálaton kapott „Alkalmas” minősítéssel. A fizikai alkalmassági vizsgálatot a rendészeti oktatási intézmény testnevelési vagy sportszakmai szakképzettséggel rendelkező munkatársa végzi.

(3) Pszichikai alkalmassági vizsgálatra csak az a rendészeti oktatási intézménybe jelentkező bocsátható, aki a fizikai alkalmassági vizsgálaton „Alkalmas” minősítést kapott.

(4) Egészségi alkalmassági vizsgálatra csak az a rendészeti oktatási intézménybe jelentkező bocsátható, aki a pszichikai alkalmassági vizsgálaton „Alkalmas” minősítést kapott. Az egészségi alkalmassági vizsgálaton a 7. § (1) bekezdésében felsorolt dokumentumok mellett a jelentkező nőnek az egy évnél nem régebbi nőgyógyászati citológiai vizsgálat, a jelentkező férfinak az egy évnél nem régebbi urológiai vizsgálat eredményét is be kell mutatnia.

(5) Az egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatot első és másodfokon, valamint az összesített minősítés megállapítását az MH HEK végzi.

(6) A rendészeti oktatási intézménybe jelentkezőnek csak alkalmas vagy alkalmatlan minősítés, illetve ilyen összesített minősítés adható.

(7) A rendészeti oktatási intézménybe felvételt megelőző alkalmassági vizsgálaton megállapított alkalmas minősítés, illetve a „Hivatásos szolgálatra alkalmas” összesített minősítés a rendészeti oktatási intézménybe felvételt megelőző alkalmasság elbírálása során hat hónapig használható fel.


Ismételt alkalmassági vizsgálat


21. § (1) Ha a hivatásos állományba kinevezés, illetve a rendészeti oktatási intézménybe felvétel előtt elvégzett alkalmassági vizsgálaton megállapított utolsó alkalmas minősítés óta több mint hat hónap eltelt, és a hivatásos állományba kinevezésre, illetve a rendészeti okatatási intézménybe felvételre ez idő alatt nem került sor, az alkalmasság megállapítása ismételt alkalmassági vizsgálattal történik.

(2) Ha a pályázó, illetve a rendészeti oktatási intézménybe jelentkező a háziorvostól beszerzett dokumentációval igazolja,

hogy az eltelt időszakban nem volt olyan betegsége, balesete, amely az alkalmasságát kizárná, az egészségi alkalmassági vizsgálatot végző szerv az egészségi alkalmasság tárgyában hozott előző alkalmassági minősítés érvényességét további hat hónappal meghosszabbíthatja.

(3) A (2) bekezdés szerinti, háziorvostól beszerzett dokumentáció hiányában az alkalmassági vizsgálatokat ismételten a 19. §-ban és a 20. §-ban foglaltak szerint el kell végezni.

(4) Az ismételt alkalmassági vizsgálat során a pszichikai alkalmasság vizsgálatát újból el kell végezni, amely során a korábbi vizsgálati eredményeket is figyelembe kell venni.

(5) Nincs helye ismételt alkalmassági vizsgálatnak, ha a pályázó, illetve a rendészeti oktatási intézménybe jelentkező

a) az utolsó alkalmassági vizsgálat során másodfokon, egy éven belül alkalmatlan minősítést kapott,

b) az orvostudomány aktuális állása szerint végleges állapotot jelentő, a hivatásos szolgálatra való alkalmasságot kizáró testi fogyatékosságban szenved,

c) az orvostudomány aktuális állása szerint nem gyógyítható, a hivatásos szolgálatra való alkalmasságot kizáró megbetegedésben szenved,

d) egy éven belül végzett pszichológiai vizsgálaton „Pszichikailag alkalmatlan” minősítést kapott.

(6) Ha a hivatásos állományba történő kinevezés, valamint a rendészeti oktatási intézménybe felvétel előtt elvégzett alkalmassági vizsgálaton szerzett utolsó alkalmas minősítés óta több mint egy év eltelt, és a hivatásos állományba kinevezésre, illetve a rendészeti oktatási intézménybe felvételre ez idő alatt nem került sor, az alkalmassági vizsgálatokat a 19. §-ban és a 20. §-ban foglaltak szerint újra el kell végezni.



Az időszakos alkalmassági vizsgálatok



22. § (1) A szolgálati viszony fennállása alatt a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 75. §-ában meghatározottak szerint az alkalmassági követelményeknek megfelelés rendszeres ellenőrzése érdekében – figyelembe véve a személyek életkori, élettani állapotát – el kell végezni a hivatásos állomány

tagja rendszeres időszakos alkalmassági vizsgálatát, ennek keretében

a) évenként egészségi alkalmassági,

b) kétévenként pszichikai alkalmassági,

c) évenként fizikai alkalmassági

vizsgálatát.

(2) A hivatásos állomány tagja az alkalmassági vizsgálatokon a közvetlen szolgálati elöljáró által meghatározott helyen és időben köteles megjelenni.


23. § (1) A hivatásos állomány tagja időszakos egészségi, illetve pszichikai alkalmassági vizsgálatát első fokon az alapellátó orvos, illetve az alapellátó pszichológus végzi.

(2) A hivatásos állomány tagja időszakos egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatát másodfokon

a) a Rendőrségnél az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK),

b) büntetés-végrehajtási szervezetnél a BVOP,

c) a polgári védelem, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság esetében – a d) pontban meghatározott kivétellel – az MH HEK,

d) a Fővárosi Tűzoltóparancsnokságon a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság végzi.

(3) A hivatásos állomány tagja időszakos egészségi alkalmasságát az általa ellátott szolgálati beosztásra tekintettel kell elbírálni. Az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton – a 7. § (1) bekezdésben meghatározott dokumentumokon túl – be kell mutatni a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló jogszabályban meghatározott rendszerességgel elvégzett népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálat eredményét.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja az időszakos egészségi, illetve pszichikai alkalmassági vizsgálaton alkalmatlan, illetve ideiglenesen alkalmatlan minősítést kap, az alapellátó orvos intézkedik a hivatásos állomány tagja gondozásba vételére, illetve, ha a hivatásos állomány tagja egészségi állapota indokolja, a szükséges szakvizsgálatok elvégzésére.

(5) Ha a hivatásos állomány tagja az egészségi, illetve pszichikai alkalmassági vizsgálaton első fokon alkalmatlan minősítést kap, az alapellátó orvos haladéktalanul kezdeményezi a másodfokú egészségi, illetve pszichikai alkalmassági vizsgálat lefolytatását. Az alkalmatlanság másodfokú megállapítása esetén az alapellátó orvos az alkalmasság felülvizsgálatára irányuló eljárást (a továbbiakban: FÜV eljárás) kezdeményez.


24. § (1) A hivatásos állomány 50 év alatti tagjának évenkénti időszakos fizikai alkalmassági vizsgálatát a szolgálati hely testnevelési vagy sportszakmai szakképzettséggel rendelkező munkatársa végzi.

(2) Fizikai alkalmassági vizsgálaton az vehet részt, aki az egy éven belül elvégzett egészségi alkalmassági vizsgálaton „Egészségileg alkalmas” minősítést kapott.

(3) „Nem megfelelő” értékelés esetén ismételt fizikai alkalmassági vizsgálatot kell végezni, az előző fizikai alkalmassági vizsgálatot követően legkorábban 30 nap elteltével, legkésőbb 90 napon belül.

(4) Ismételt „Nem megfelelő” értékelés esetén a közvetlen szolgálati elöljáró kezdeményezi az állományilletékes parancsnoknál a hivatásos állomány tagja soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatának elrendelését.

(5) A fizikai alkalmassági vizsgálatot a tárgyév október 31-ig kell végrehajtani. Fizikai alkalmassági vizsgálattól távolmaradni – a szolgálatképtelenség és az egészségügyi felmentésben a fizikai alkalmassági vizsgálat alól adott felmentésen kívül – csak az alapellátó orvos által kiállított, a 12. melléklet szerinti orvosi igazolással lehet, ebben az esetben a fizikai alkalmassági vizsgálatot a tárgyév december 15-ig kell végrehajtani. A közvetlen szolgálati elöljáró

kezdeményezi az állományilletékes parancsnoknál a hivatásos állomány tagja soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatának elrendelését, ha a fizikai alkalmassági vizsgálatot a tárgyév december 15-ig a 12. melléklet szerinti orvosi igazolásra tekintettel nem lehet végrehajtani.

(6) A fizikai alkalmassági vizsgálatok eredménye alapján a rendvédelmi szerv országos parancsnoka gondoskodik a hivatásos állomány részére a szintfejlesztő programok kidolgozásáról és a fizikai (erőnléti) állapot ennek megfelelő rendszeres fejlesztéséről.


Soron kívüli alkalmassági vizsgálat


25. § (1) Az állományilletékes parancsnok írásban, indokolással ellátva elrendeli a hivatásos állomány tagja soron kívüli egészségi, illetve pszichikai alkalmassági vizsgálatát

a) hat hónapot elérő egészségügyi, vagy illetmény nélküli szabadság utáni szolgálatba lépést megelőzően,

b) ideiglenesen alkalmatlan minősítés esetén, a szolgálatba lépést megelőzően,

c) a hivatásos szolgálati viszony nyugdíjkorhatáron túli meghosszabbítását megelőzően,

d) a fizikai (erőnléti) állapotfelmérésen kapott ismételt nem megfelelő minősítés esetén,

e) ha egészségi, illetve pszichikai állapotában az alapellátó orvos, illetve pszichológus vagy a közvetlen szolgálati elöljáró az alkalmatlanság megállapítására okot adó körülményt észlel,

f) ha az e) pontban meghatározott körülményt észlel,

g) a 24. § (5) bekezdése esetén, valamint

h) ha az alkalmassági vizsgálattal érintett személy az alkalmassági vizsgálat során a szolgálat ellátására kihatással járó, egészségi állapotára vonatkozó információt elhallgat, illetve valótlan adatot szolgáltat, és ez az állományilletékes parancsnok tudomására jut.

(2) A rendvédelmi szerv országos parancsnoka alkalmasságot befolyásoló körülmény észlelése esetén elrendelheti egyes beosztásokat betöltők soron kívüli alkalmassági vizsgálatát, vagy egyes alkalmassági vizsgálatok személyi állomány egészére vagy meghatározott részére történő elvégzését.

(3) A hivatásos állomány tagja soron kívüli alkalmassági vizsgálatát az időszakos alkalmassági vizsgálatra vonatkozó rendelkezések szerint kell elvégezni.

(4) A rendészeti oktatási intézmény rektora, illetve igazgatója elrendeli a rendészeti oktatási intézmény hallgatója, tanulója soron kívüli egészségi, illetve pszichikai alkalmassági vizsgálatát, ha:

a) azt a rendészeti oktatási intézmény orvosa a hallgató, illetve tanuló egészségi, illetve pszichikai állapotában bekövetkezett, az alkalmasságot befolyásoló változásra figyelemmel kezdeményezi,

b) a hallgató, illetve tanuló egészségi, pszichikai alkalmatlanságát megalapozó tény, vagy körülmény jut a tudomására.

(5) A rendészeti oktatási intézmény hallgatója soron kívüli egészségi, illetve pszichikai alkalmassági vizsgálatát első és másodfokon az ORFK végzi.



A rendészeti oktatási intézményben végzettek hivatásos állományba kinevezése,

a próbaidőre kinevezettek véglegesítése, valamint más fegyveres szervtől

vagy a Magyar Honvédség állományából áthelyezés előtti alkalmassági vizsgálat



26. § (1) A rendészeti oktatási intézményben végzettek hivatásos állományba kinevezése, a próbaidőre kinevezettek véglegesítése előtti alkalmassági vizsgálat során az orvos, illetve a pszichológus értékeli a kinevezés, illetve véglegesítés előtti alkalmassági vizsgálat során keletkezett leleteket és a tanulmányi idő, illetve a próbaidő alatt előfordult betegségeket. Az orvos, illetve a pszichológus intézkedik az alkalmasság megállapításához szükséges

kiegészítő vizsgálatok elvégzésére, és ennek figyelembevételével dönt az alkalmasságáról.

(2) A próbaidőre kinevezett véglegesítése előtti alkalmassági vizsgálatát – a másodfokú vizsgálat lehetőségét is figyelembe véve – úgy kell elvégezni, hogy a végleges döntést még a próbaidő lejárta előtt meghozható legyen.

(3) A fegyveres szervek közötti, valamint a Magyar Honvédség állományából áthelyezést megelőzően a vizsgálatot végző orvos, illetve pszichológus a rendelkezésre álló egészségi, pszichológiai dokumentáció és saját vizsgálata alapján dönt az egészségi alkalmasságról.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatot első fokon a szolgálati hely, illetve a leendő szolgálati hely alapellátó orvosa, illetve alapellátó pszichológusa végzi.

(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatot másodfokon

a) a Rendőrség, a polgári védelem, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság esetében az MH HEK,

b) a büntetés-végrehajtás esetében a BVOP végzi.

(6) A rendészeti oktatási intézményben végzettek hivatásos állományba kinevezése, a próbaidőre kinevezettek véglegesítése, illetve a fegyveres szervek közötti, valamint a Magyar Honvédség állományából áthelyezés előtti fizikai alkalmassági vizsgálatot – ha az érintett nem rendelkezik egy éven belüli, az új beosztásnak megfelelő „Fizikailag alkalmas” minősítéssel – a fogadó szerv, illetve a szolgálati hely testnevelési vagy sportszakmai szakképzettséggel rendelkező munkatársa végzi.

(7) A rendészeti oktatási intézményben végzettek hivatásos állományba kinevezése, a próbaidőre kinevezettek véglegesítése, valamint a fegyveres szervek közötti és a Magyar Honvédség állományából áthelyezés előtti alkalmassági vizsgálat során csak alkalmas, vagy alkalmatlan minősítés adható.


Beosztás változása előtti alkalmassági vizsgálat


27. § (1) A hivatásos állomány tagja beosztásának változása esetén alkalmassági vizsgálatot kell végezni, ha a hivatásos állomány tagja nem rendelkezik egy éven belüli, az új beosztásnak megfelelő alkalmas minősítéssel és az új beosztás a jelenlegihez képest

a) eltérő szakmai követelményt jelent,

b) eltérő egészségi ártalommal vagy annak veszélyével jár,

c) eltérő pszichikai megterheléssel jár,

d) külön jogszabály elő írása szerinti közegészségügyi és járványügyi érdekből kiemelt beosztás,

e) fizikai, kémiai, biológiai kóroki tényezők hatásának kitett beosztás, vagy

f) baleseti veszéllyel jár.

(2) A vizsgálatot végző a rendelkezésre álló egészségi, pszichológiai dokumentáció, az egy éven belül elvégzett időszakos egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálat eredménye, saját és a szükséges kiegészítő vizsgálatok alapján minősíti az alkalmasságot.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a hivatásos állomány tagja

a) egészségi alkalmassági vizsgálatát első fokon az új beosztás szerinti szolgálati hely alapellátó orvosa,

b) pszichikai alkalmassági vizsgálatát első fokon az új beosztás szerinti szolgálati hely alapellátó pszichológusa,

c) fizikai alkalmassági vizsgálatát az új beosztás szerinti szolgálati hely testnevelési vagy sportszakmai szakképzettséggel rendelkező munkatársa végzi.

(4) Egészségi, illetve pszichikai alkalmassági vizsgálatot másodfokon:

a) a Rendőrségnél, a polgári védelemnél, valamint az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóságnál az MH HEK,

b) a büntetés-végrehajtási szervezetnél a BVOP

végzi.


Az állományilletékes parancsnoki beosztásba történő kinevezés előtti alkalmassági vizsgálat


28. § (1) Az állományilletékes parancsnoki beosztásba történő kinevezés előtt egészségi, pszichikai, továbbá – ha a hivatásos állomány tagja nem rendelkezik egy éven belüli, az új beosztásnak megfelelő „Fizikailag alkalmas” minősítéssel, akkor – fizikai alkalmassági vizsgálatot kell végrehajtani.

(2) Az egészségi alkalmassági vizsgálatnak ki kell terjednie a terheléses EKG-ra, valamint a légzésfunkciós- és egyensúlyvizsgálatra is, ha az eljáró orvos az adott beosztáshoz meghatározott követelmények és a vizsgált személy egészségi állapota alapján orvosilag indokolt.

(3) A fizikai alkalmassági vizsgálatot:

a) a Rendőrségnél az ORFK,

b) a büntetés-végrehajtási szervezetnél a Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja,

c) a polgári védelemnél, valamint az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóságnál az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi.

(4) Az első és másodfokú egészségi, illetve a pszichikai alkalmassági vizsgálatot

a) a Rendőrségnél az ORFK,

b) a polgári védelemnél, valamint az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóságnál az MH HEK végzi.

(5) A büntetés-végrehajtási szervezetnél az egészségi, illetve a pszichikai alkalmassági vizsgálatot első fokon az MH HEK, másodfokon a BVOP végzi.


Speciális szolgálati beosztásba helyezés előtti alkalmassági vizsgálat


29. § (1) A hivatásos állomány tagja speciális szolgálati beosztásba helyezése előtt egészségi, pszichikai, továbbá – ha a hivatásos állomány tagja nem rendelkezik egy éven belüli, a speciális beosztás követelményeinek megfelelő „Fizikailag alkalmas” minősítéssel – fizikai alkalmassági vizsgálatot kell végezni.

(2) Azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek e rendelet alkalmazásában speciális szolgálati beosztásnak minősülnek, a 7. melléklet tartalmazza.

(3) Az alkalmassági vizsgálatok közül először a fizikai alkalmassági vizsgálatot kell elvégezni. Fizikai alkalmassági vizsgálatra a hivatásos állomány azon tagja bocsátható, aki az előzetes orvosi vizsgálaton „Alkalmas” minősítést kapott. A fizikai alkalmassági vizsgálatot a fogadó szerv testnevelési vagy sportszakmai szakképesítéssel rendelkező munkatársa végzi.

(4) A speciális szolgálati beosztásba jelentkezőknél az egészségi alkalmassági vizsgálatnak ki kell terjednie az alkohol-, gyógyszer-, kábítószer-fogyasztás, illetve függőség kizárása érdekében a rendelkezésre bocsátott minta akkreditált laborban elvégzett vizsgálatára, valamint terheléses EKG, a gerinc – szűrő jelleggel történő – vizsgálatára, valamint légzésfunkciós vizsgálatra.

(5) Az egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatot első és másodfokon, valamint az összesített minősítés megállapítását az MH HEK végzi.



Külszolgálaton részt vevők alkalmassági vizsgálata


30. § (1) Nemzetközi kötelezettségvállalás alapján történő külszolgálat megkezdése előtt egészségi, pszichikai, továbbá – ha a hivatásos állomány tagja nem rendelkezik egy éven belüli „Fizikailag alkalmas” minősítéssel – fizikai, az onnan történő hazatérést követően egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatot kell végezni. Az egészségi és pszichikai vizsgálatokat első és másodfokon, továbbá az összesített minősítés megállapítását az MH HEK végzi. Ha a hivatásos

állomány tagja egészségi állapota orvosilag indokolja, az MH HEK a vizsgálatok elvégzéséhez más egészségügyi szakintézet közreműködését is igénybe veheti. A fizikai alkalmassági vizsgálatot a szolgálati hely testnevelési vagy sportszakmai szakképzettséggel rendelkező munkatársa végzi.

(2) Az alkalmassági vizsgálatok közül először a fizikai alkalmassági vizsgálatot kell végezni. További alkalmassági vizsgálatokra az bocsátható, aki a fizikai alkalmassági vizsgálaton „Fizikailag alkalmas” minősítést kapott.

(3) A külszolgálat megkezdése előtti vizsgálatokat a külszolgálat helye szerint meghatározott egészségi, alkalmassági és járványügyi követelményekre figyelemmel kell elvégezni.

(4) A kiküldő rendvédelmi szervnek biztosítania kell, hogy a kiutazó

a) a kötelezően előírt védőoltásban részesüljön;

b) a külszolgálat időszakára az aktuálisan fenyegető megbetegedések elkerülésére megfelelő gyógyszerrel rendelkezzen.

(5) A külszolgálatról történő hazatérést követő 72 órán belül a hivatásos állomány tagja záró egészségi és pszichológiai vizsgálatát az MH HEK végzi, és a záró vizsgálaton észlelt megbetegedés esetén intézkedik a betegség jellegének megfelelő gyógykezelés, illetve kórházi, gyógyintézeti ellátás biztosítására.

(6) Az alapellátást végző orvos a hazatérést követően – a teljesített külszolgálat helyére és körülményeire tekintettel – fokozott figyelemmel kíséri a hazatért hivatásos állomány tagja egészségi állapotát.


Közalkalmazottak, köztisztviselők munkaköri alkalmassági vizsgálata


31. § A rendvédelmi szerv közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban álló tagja, illetve a közalkalmazotti, köztisztviselői állományába felvételre jelentkező személy munkaköri alkalmassági vizsgálatát

a) a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében foglaltak alapján első fokon a munkavégzési hely, illetve a leendő munkavégzési hely alapellátó orvosa, másodfokon a felvételre jelentkező lakóhelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely, vagy

b) a rendvédelmi szerv erre irányuló megkeresése alapján a HM ÁEK

végzi.


Munkaegészségügyi vizsgálatok


32. § A külön jogszabályokban meghatározott munka-egészségügyi vizsgálatok elvégzésére lehetőség szerint az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat keretében kell intézkedni.



Jogorvoslatra vonatkozó szabályok az alkalmassági vizsgálatok során


33. § (1) Ha az alkalmassági vizsgálaton részt vevő személy nem ért egyet az egészségi, illetve a pszichikai alkalmasság véleményezéséről és minősítéséről hozott döntéssel, annak kézhezvételétől számított 8 napon belül fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a vizsgálatot végző szervnél kell benyújtani. A fizikai alkalmassági vizsgálaton kapott „Fizikailag alkalmatlan” minősítéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.

(2) Az első fokú alkalmassági vizsgálatot végző szerv a fellebbezést – az elsőfokú vizsgálat során keletkezett leletekkel, az alkalmassági minősítést tartalmazó értesítéssel együtt – haladéktalanul megküldi a másodfokú vizsgálatot végző szervnek.

(3) A fellebbezésről annak benyújtását követő 30 napon belül a másodfokon eljáró szerv érdemben dönt.

(4) A fellebbezés elbírálásában nem vehet részt az, aki az első fokon hozott döntés meghozatalában, illetve az annak alapjául szolgáló vizsgálatban, illetve alkalmassági vizsgálatban részt vett.



MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELZÉST HASZNÁLÓ, VALAMINT SPECIÁLIS GÉPJÁRMŰ VEZETÉSÉRE JOGOSÍTÓ ENGEDÉLY KIADÁSA ELŐTTI, ILLETVE AZ ILYEN ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐK KÖZLEKEDÉSPSZICHOLÓGIAI VIZSGÁLATA


34. § (1) Közlekedéspszichológiai vizsgálatot kell végezni – a PÁV I. minősítéssel rendelkezők kivételével – a megkülönböztető jelzést használó, valamint speciális gépjármű vezetésére jogosító engedély (a továbbiakban: engedély) kiadása előtt.

(2) A közlekedéspszichológiai vizsgálatot a közlekedésért felelős miniszter a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló rendeletében meghatározott kritériumok és módszerek szerint kell elvégezni.

(3) Közlekedéspszichológiai vizsgálaton csak az vehet részt, aki gépjárművezetőként a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló rendeletében meghatározott

2. csoportú egészségi alkalmassági minősítéssel, valamint az időszakos munkaköri pszichológiai alkalmasság vizsgálaton szerzett, érvényes alkalmas minősítéssel rendelkezik.

(4) A közlekedéspszichológiai vizsgálatot

a) a Rendőrség esetében első és másodfokon az ORFK,

b) a polgári védelem, valamint az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság esetében első fokon az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által működtetett pszichológiai alkalmasság-vizsgálóhely, másodfokon az MH HEK,

c) a büntetés-végrehajtási szervezet esetében első és másodfokon az MH HEK

végzi.

(5) A megkülönböztető jelzést használó és speciális gépjárművek vezetőinek előzetes és ezt

követően 5 évente rendszeres közlekedéspszichológiai vizsgálaton kell részt vennie.

(6) A közlekedés-pszichológiai vizsgálaton kizárólag „Megfelelő” vagy „Nem megfelelő” értékelés adható.



A SZOLGÁLATI LŐFEGYVER IDEIGLENES BEVONÁSÁNAK SZABÁLYAI


35. § (1) Az alapellátó orvos, illetve pszichológus az alapellátó orvos útján kezdeményezi a hivatásos állomány tagja a szolgálati lőfegyverének ideiglenes bevonását az érintett személy közvetlen szolgálati elöljárójánál, ha az alábbi kórképek, illetve állapotok fennállnak:

a) különböző típusú depressziók,

b) idült alkoholizmus, kábítószerrel és kábítószer-, illetve pszichotrop anyag tartalmú gyógyszerrel való visszaélés, illetve függőség,

c) organikus pszichoszindróma,

d) predelirozus vagy delírium utáni állapot,

e) prepszichotikus állapotok, pszichózisok,

f) krízishelyzet, szuicid veszélyeztetettség,

g) kialakult vagy kialakulóban lévő kóros személyiségfejlődés,

h) tudatzavarral vagy görcsállapottal járó betegségek,

i) egyéb, az a)–h) alpontokban meghatározottakat előidéző kóros állapotok, betegségek,

j) a lőfegyver biztonságos használatát befolyásoló más betegségek, kóros állapotok.

(2) A lőfegyver orvosi indokok alapján történő ideiglenes bevonását az alapellátó orvos a szakorvosi leletek és vizsgálati eredmények alapján szóban haladéktalanul, továbbá 8 napon belül írásban kezdeményezi az érintett közvetlen szolgálati elöljárójánál. Ha az érintett felgyógyulása megtörtént, az alapellátó orvos írásban értesíti a közvetlen szolgálati elöljárót a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonása indokának megszűnéséről.

(3) A hivatásos állomány tagja a szolgálati lőfegyver bevonását megalapozó orvosi vizsgálat eredménye ellen – halasztó hatállyal nem bíró – fellebbezéssel élhet, az alapellátó orvos által hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést másodfokon az MH HEK bírálja el.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja önvédelmi lőfegyver tartására engedéllyel rendelkezik és szolgálati lőfegyverét ideiglenesen bevonták, a közvetlen szolgálati elöljáró a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásáról az önvédelmi lőfegyver tartását engedélyező hatóságot soron kívül értesíti. A közvetlen szolgálati elöljáró soron kívül értesíti az önvédelmi lőfegyver kiadását engedélyező hatóságot akkor is, ha a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának oka

megszűnt.


A SZOLGÁLATI KÖTELMEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ BALESET, BETEGSÉG VÉLEMÉNYEZÉSE


36. § (1) A foglalkozási betegségnek, illetve fokozott expozíciós esetnek minősülő megbetegedéseket a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló jogszabály tartalmazza. Foglalkozási betegségnek kell tekinteni azt a betegséget is, amely a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesettel (sérüléssel) minden kétséget kizáróan ok-okozati összefüggésben van.

(2) Amennyiben a baleset, betegség bekövetkezésének körülményeiből annak szolgálati kötelmekkel való összefüggésére lehet következtetni, a közvetlen szolgálati elöljáró köteles a bejelentett, vagy tudomására jutott balesetről 48 órán belül a munkavédelmi rendelkezések szerinti baleseti jegyzőkönyv felvételére intézkedni.

(3) Ha a balesetet szenvedett személyt nem az alapellátást végző orvos részesítette elsősegélyben, a közvetlen szolgálati elöljárónak intézkednie kell arra, hogy az eljáró egészségügyi szerv az ambuláns vagy betegvizsgálati lapot, valamint a balesetre vonatkozó egyéb leleteket, az illetékes alapellátást végző orvos részére küldje meg.

(4) A baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggését az alapellátó orvos véleményezi. Az alapellátó orvos a véleményében rögzíti a sérülés, betegség jellegét, a gyógyulás várható tartamát (tényleges klinikai gyógytartam) és állást foglal arról, hogy a sérült, illetve beteg sérülése, illetve betegsége a balesettel, illetve a szolgálat ellátásával ok-okozati összefüggésben keletkezett-e.

(5) Az orvosi véleményt a baleset, betegség minősítéséhez szükséges intézkedések megtétele érdekében a baleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A baleseti jegyzőkönyv egy példányát a sérültnek – elhalálozás esetén a közeli hozzátartozójának – kell átadni.


37. § (1) A baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről – az orvosi vélemény figyelembevételével – az

állományilletékes parancsnok a baleseti jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül minősítő határozattal dönt. Határozatát további 5 napon belül közli a sérülttel és megküldi az alapellátást végző orvosnak.

(2) A határozat rendelkező része a sérült személyére és szolgálati helyére, a baleset helyére és idejére vonatkozó adatokon, továbbá az állományilletékes parancsnok baleset minősítésére vonatkozó döntésén kívül a jogorvoslati felhívást is tartalmazza. Az indokolásban meg kell határozni azokat a körülményeket és jogszabályokat, amelyek a baleset bekövetkezése és a hivatásos szolgálat ellátása közötti összefüggést alátámasztják, vagy kizárják,

a bekövetkezett sérülést, és – ha a szolgálattal összefüggő jelleg megállapítható – a sérült közrehatását.

(3) A baleset, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíciós esetek szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegűvé minősítésére irányuló eljárásban vizsgálni kell a baleset bekövetkeztében közreható körülményeket, meg kell állapítani, hogy azért kit és milyen mértékben terhel felelősség. Amennyiben ilyen összefüggés kimutatható, intézkedni kell a fegyelmi, illetve büntetőeljárás megindítására, továbbá a hasonló balesetek elkerülését célzó intézkedések megtételére. A vizsgálatba be kell vonni az érintett szerv munkavédelmi feladatait ellátó szakembert is.

(4) A foglalkozási betegség és fokozott expozíciós esetek szolgálattal összefüggő jellegének megállapításához, minősítéséhez minden esetben az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet, valamint ettől függetlenül lefolytatott eljárásban a Rendvédelmi Szervek Felülvizsgáló Orvosi Bizottsága (a továbbiakban:FÜV bizottság) által kiadott vélemény szükséges, a minősítő a döntését e vélemények mérlegelésével hozza.

(5) A baleset minősítésére vonatkozó eljárást fel kell függeszteni, ha a szolgálattal összefüggés ténybeli és jogi alapjáról a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet kétséget kizáróan dönteni. A felfüggesztés legfeljebb a körülmények tisztázására indított parancsnoki vizsgálat, illetve ha az ügyben fegyelmi vagy büntetőeljárás indult, annak befejezéséig tarthat. A felfüggesztés tartama nem számít be az (1) bekezdés szerinti határidőbe. Az eljárás felfüggesztéséről a sérültet írásban értesíteni kell.

(6) A minősítő határozat elleni fellebbezést a hatáskörrel rendelkező miniszterhez kell címezni, és az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani. Az állományilletékes parancsnok a fellebbezést álláspontjával haladéktalanul– a szolgálati út betartásával – felterjeszti a miniszterhez. A fellebbezést a benyújtástól számított 30 napon belül kell elbírálni. Ez a határidő indokolt esetben legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.

(7) A szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség társadalombiztosítási jogszabályok szerinti üzemiségének minősítésére és a baleseti ellátások folyósítására a vonatkozó jogszabályok alapján a baleset szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával egyidejűleg az állományilletékes parancsnok a minősítő határozat társadalombiztosítási kifizetőhely felé történő továbbításával intézkedik.


38. § (1) A szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősülő baleset esetén, ha maradandó egészségkárosodás vélelmezhető, illetve ha az állapot végleges kialakulása után munkaképesség-csökkenés következett be, az alapellátó orvos köteles a balesetet szenvedett személyt az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI) területileg illetékes igazgatósága elé rendelni a balesetből eredő egészségkárosodás mértékének megállapítása

érdekében.

(2) Amennyiben a hivatásos állomány tagjának a balesetből eredő egészségkárosodása a 13%-ot meghaladja, de baleseti

rokkantsági nyugdíj nem illeti meg, az állományilletékes parancsnok köteles az ellátásra jogosultat felhívni baleseti járadék megállapítása iránti igénye érvényesítésére. A baleseti járadék megállapításával összefüggő teendőiről az állományilletékes parancsnok tájékoztatja az ellátásra jogosultat.

(3) Ha az egészségkárosodás olyan mértékű, hogy az eredeti beosztás ellátását nem teszi lehetővé az állományilletékes parancsnok FÜV eljárás lefolytatását rendeli el.


A MEGVÁLTOZOTT EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÚ HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÚAK

ALKALMASSÁGÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA


39. § (1) A hivatásos állomány tagjának – a próbaidő alatt „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan”-nak minősítettek kivételével – szolgálati viszonya egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt FÜV eljárás keretében hozott határozat alapján szüntethető meg.

(2) FÜV eljárás keretében kell a szolgálati, illetve beosztási egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasság kérdésében dönteni, ha a hivatásos állomány tagjának betegsége vagy balesete miatt

a) szolgálatképessége oly mértékben csökkent, hogy feladatait tartósan ellátni nem képes, és állapotában huzamosabb ideig tartó gyógykezelés mellett sem várható kielégítő javulás, valamint

b) olyan jellegű az egészségkárosodása, hogy beosztásának, szolgálatának ellátására alkalmatlannak látszik.

(3) A hivatásos állomány tagja felülvizsgálatát

a) a rendvédelmi szerveknél az 1. melléklet szerinti táblázatban,

b) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter által meghatározott kritériumok figyelembevételével kell végezni.



A felülvizsgálati eljárás kezdeményezése, elrendelése, megszüntetése


40. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjának egészségi állapota olyan mértékben változott, amely miatt a beosztásával járó feladatok ellátására alkalmatlan, illetve a számára előírt alkalmassági követelményeknek nem felel meg, az állományilletékes parancsnok, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja tekintetében a főigazgató (a továbbiakban együtt: állományilletékes parancsnok) haladéktalanul elrendeli a FÜV eljárást.

(2) A FÜV eljárás elrendelését kezdeményezheti:

a) a hivatásos állomány tagja, ha a beosztásával járó feladatok ellátására egészségi állapota miatt alkalmatlannak tartja magát,

b) az alapellátó orvos vagy a közvetlen szolgálati elöljáró, ha a hivatásos állomány tagjának egészségi állapotára figyelemmel azt szükségesnek tartja.

(3) Az alapellátó orvos köteles kezdeményezni a FÜV eljárás elrendelését, ha

a) a HM ÁEK osztályvezető, részlegvezető, illetve szakrendelés vezető főorvosa, a szolgálatképtelenség 30 napon túli meghosszabbítása érdekében ellenőrző orvosi vizsgálatot végző orvos (a továbbiakban: ellenőrző orvos), illetve a Hathónapos Orvosi Felülvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: HOFB) erre irányuló javaslatot tett,

b) az általa engedélyezett egészségügyi felmentés során az érintett teljes szolgálatképessége az engedélyezhető maximális időtartam elteltével sem állt helyre.

(4) A hivatásos állomány tagja a FÜV eljárás elrendelésére irányuló kérelmet írásban, az állományilletékes parancsnoknak,

címezve a közvetlen szolgálati elöljárónál nyújtja be. Az alapellátó orvos, illetve a közvetlen szolgálati elöljáró a FÜV eljárás elrendelését írásban kezdeményezi az állományilletékes parancsnoknál.

(5) Az állományilletékes parancsnok a FÜV eljárást a kérelem kézhezvételét, illetve az alapellátó orvos vagy a közvetlen szolgálati elöljáró kezdeményezését, illetve a FÜV eljárás megindítására okot adó körülmény észlelését követően soron kívül, a 13. melléklet szerinti nyomtatvány kitöltésével rendeli el, és a nyomtatványt megküldi az illetékes személyügyi szerv vezetőjének.

(6) A közvetlen szolgálati elöljáró a hivatásos állomány tagját tájékoztatja a FÜV eljárás elrendeléséről és az eljárással összefüggő jogairól és kötelezettségeiről.

(7) A FÜV eljárás alá vont részére egészségügyi szabadság a szolgálatképtelenség megállapítására irányadó általános szabályok szerint engedélyezhető.

(8) Új FÜV eljárást kezdeményezni csak a korábbi FÜV eljárás megszüntetését, illetve a FÜV bizottság határozathozatalát követő 365 nap elteltével lehet, kivéve, ha

a) újabb, a szolgálatképességet tartósan befolyásoló baleset, betegség következett be, vagy

b) a FÜV eljárás megszüntetésére a hivatásos állomány tagjának írásbeli kérelme alapján került sor és 365 nap eltelte előtt az alapellátó orvos, a közvetlen szolgálati elöljáró, illetve az állományilletékes parancsnok újabb FÜV eljárás lefolytatását a hivatásos állomány tagja egészségi állapotára figyelemmel szükségesnek tartja.


41. § A FÜV eljárást meg kell szüntetni, ha

a) az alapellátó orvos, a közvetlen szolgálati elöljáró, illetve a hivatásos állomány tagja az általa kezdeményezett eljárás megszüntetését a határozat meghozataláig írásban kéri,

b) az érintett hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnt.


42. § (1) A FÜV eljárás elrendeléséhez szükséges dokumentumok:

a) az érintett egészségügyi törzskönyve és annak tartozékai,

c) az alapellátó orvos véleménye,

d) a közvetlen szolgálati elöljáró véleménye (14. melléklet),

e) az érintett egészségi állapotára vonatkozó orvosi leletek, különös tekintettel a felülvizsgálat alapját képező betegsége három hónapnál nem régebbi orvosi dokumentációjára, a vizsgálati leleteire,

f) valamennyi rendelkezésre álló – különösen az egy éven belüli – kórházi és gyógyintézeti zárójelentés, szakorvosi lelet,

g) háziorvosnál kezelt beteg esetén a háziorvosnál rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció,

h) sérülés (baleset) esetén a baleseti jegyzőkönyv és a minősítő határozat, valamint

i) az érintett által kitöltött alkalmassági nyilatkozat (15. melléklet).

Az alapellátó orvos – a FÜV eljárás elrendelésére irányuló kezdeményezésével egyidejűleg, vagy az állományilletékes parancsnok megkeresésére 8 munkanapon belül – véleményt készít az érintett egészségi állapotáról és az orvosi szempontból értékelhető rendellenességeiről a 16. melléklet szerinti felülvizsgálati táblázat (a továbbiakban: orvosi vélemény) kitöltésével.

A közvetlen szolgálati elöljáró véleményének tartalmaznia kell, hogy az érintett

a) egészségi állapota milyen mértékben befolyásolja a szolgálati feladatok ellátását,

b) szolgálati beosztásában, munkakörében végzett munka milyen fizikai és szellemi megterheléssel jár,

c) szolgálatteljesítési képessége és magatartása milyen mértékben változott,

d) az előző három évben milyen gyakorisággal és időtartamban volt egészségügyi szabadságon,

e) jelenlegi beosztásának ellátására véleménye szerint alkalmas-e, vagy a beosztás megváltoztatását javasolja.

(4) Az egészségügyi szakterület haladéktalanul gondoskodik az (1) bekezdésben felsorolt dokumentumok beszerzéséről, és az MH HEK részére történő továbbításáról a FÜV eljárás lefolytatása céljából.


A FÜV bizottság döntésének előkészítése


43. § (1) A FÜV bizottság döntésének előkészítéséért felelős orvost minden esetben az MH HEK parancsnoka jelöli ki, és rendelkezésére bocsátja az eljárás lefolytatásához szükséges iratokat.

(2) A döntés-előkészítésért felelős orvos

a) amennyiben a rendelkezésére álló dokumentáció és az érintett egészségi állapota nem ítélhető meg egyértelműen,

aa) személyes vizsgálattal állapíthatja meg az alkalmasság elbírálása szempontjából alapvető

kórelváltozásokat,

ab) az alapellátó orvos irányába intézkedik a szükséges vizsgálatok HM ÁEK-ben történő elvégzésére,

b) gondoskodik az ORSZI szakvélemény beszerzéséről – a 17. melléklet szerinti beutaló kitöltésével és továbbításával – kivéve, ha a rendelkezésére álló egészségügyi dokumentáció alapján az érintett gyógyulása a szolgálatképtelenség kezdő napjától számított 365 napon belül várható.


A FÜV bizottság megalakítása, működése


44. § (1) A FÜV bizottság összetételét az MH HEK parancsnoka határozza meg 24 órával a felülvizsgálat időpontját megelőzően, az orvos-szakmai követelmények figyelembevételével.

(2) A FÜV bizottság 3 tagból áll. Az MH HEK parancsnoka a bizottság elnökét és 1 tagját az alárendeltségébe tartozó, az alkalmassági és felülvizsgálatokat végző főorvosi állományból, 1 tagját az érintett rendvédelmi szerv, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok által jelölt orvosok közül eseti jelleggel, véletlenszerűen választja ki. A FÜV bizottság munkájába konzultációs joggal – a FÜV eljárás alapját képező betegségre figyelemmel – pszichológus,

valamint az illetékes szakterületnek megfelelően Magyar Honvédség főszakorvos is bevonható, véleménye a FÜV bizottságot nem köti.

(3) A FÜV bizottságban – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja FÜV eljárása kivételével – nem vehet részt

a) az érintett alapellátását végző, a FÜV eljárására javaslatot tevő, a gyógykezelésében részt vevő orvos, valamint

b) a II. fokú FÜV bizottságban az, aki az I. fokú FÜV eljárásban részt vett.

(4) A FÜV bizottság a határozatát szótöbbséggel hozza.

(5) A FÜV bizottság működésével kapcsolatos feladatokat az MH HEK látja el. Az eljáró FÜV bizottság ülésének időpontjáról az érintettet az MH HEK legalább 8 nappal az ülést megelőzően értesíti.

(6) A FÜV eljárást az elrendelésétől számított 60 napon belül le kell folytatni.





A FÜV bizottság határozata


45. § (1) A FÜV bizottság a FÜV eljárás során határozatot hoz és orvos-szakmai véleményt készít. A határozat mintáját a 18. és 19. melléklet, az orvos-szakmai vélemény mintáját a 20. és 21. melléklet tartalmazza.

(2) A FÜV bizottság a következő döntéseket hozhatja:

a) a szolgálatképtelenség időtartamának meghosszabbítása (az esetleges kórházi, gyógyintézeti kezelés időtartamát is figyelembe véve) legfeljebb a szolgálatképtelenség kezdő napjától számított 365. napig, ha a felülvizsgált személy gyógyulása ezen időpontig várható,

b) „Jelenlegi beosztására alkalmas”, ha a felülvizsgált személy a beosztásából adódó feladatok ellátására képes,

c) „Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas”, ha a felülvizsgált személy a beosztásából adódó feladatok ellátására a FÜV bizottság által meghatározott korlátozással képes,

d) „Jelenlegi beosztására alkalmatlan”, ha a felülvizsgált személy a jelenlegi feladatai ellátására alkalmatlan, de egészségi állapota miatt, valamint a szolgálati körülmények alapján más beosztás ellátására alkalmasnak tartja,

e) „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan”, amennyiben a felülvizsgált személy egészségi állapota miatt mind a jelenlegi, mind pedig bármely hivatásos szolgálati beosztás ellátására alkalmatlan,

f) dönt a foglalkozási betegség és fokozott expozíciós esetek szolgálattal összefüggő jellegéről.

(3) Ha a FÜV bizottság a szolgálatképtelenséget meghosszabbítja, az MH HEK parancsnoka a szolgálatképtelenség időtartamának lejárta előtt intézkedik az ORSZI szakvélemény soron kívüli beszerzéséről és a hivatásos állomány tagja FÜV bizottság elé rendeléséről, úgy, hogy – a jogorvoslat lehetőségére is figyelemmel – a végrehajtható döntést legkésőbb a szolgálatképtelenség 365. napjáig meghozható legyen.

(4) „Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas” döntés esetén a hivatásos állomány tagja – legfeljebb 365 napra – a következő szolgálati kötelezettségek teljesítése alól menthető fel:

a) fizikai (erőnléti) alkalmassági vizsgálat,

b) tartós állás,

c) alaki foglalkozás,

d) nehéz fizikai munka,

e) őrszolgálat,

f) egyenruha-viselés,

g) 24 órás szolgálat,

h) lövészet, fegyverviselés.

(5) „Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas” döntés esetén a FÜV bizottság a határozat rendelkező részében meghatározza azt vagy azokat a szolgálati kötelezettségeket, amelyek alól a hivatásos állomány tagját felmenti, továbbá a felmentés időtartamát is.

(6) „Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas” döntés esetén az MH HEK parancsnoka a szolgálati kötelezettségek teljesítése alóli felmentés időtartamának lejárta előtt intézkedik a hivatásos állomány tagja FÜV bizottság elé rendeléséről, úgy, hogy – a jogorvoslat lehetőségére is figyelemmel – a végrehajtható döntést legkésőbb a felmentés időtartamának lejártáig meghozható legyen. A FÜV bizottság „Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas” döntést

ismételten nem hozhat, ha a korábban hozott „Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas” döntés időtartama eléri a 365 napot.

(7) „Jelenlegi beosztására alkalmatlan” döntés esetén a FÜV bizottságnak azt is meg kell határoznia, hogy – a polgári

nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja kivételével – a felülvizsgált személy a 7. mellékletben foglaltak szerint mely alkalmassági kategóriába tartozó szolgálati beosztásban foglalkoztatható.

(8) Az ORSZI által megállapított, rokkantságot elérő egészségkárosodás esetén a FÜV bizottság „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” döntést hoz. Ha az ORSZI szakvéleménye alapján az egészségkárosodás a rokkantság mértékét nem éri el és a FÜV bizottság „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” döntést hoz, az orvos-szakmai vélemény indokolásának részletesen tartalmaznia kell a döntést megalapozó tényeket, körülményeket.

(9) A „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” döntés esetén, ha az érintett egészségi állapota indokolja, a FÜV bizottság javaslatot tesz:

a) a közúti járművezetői egészségi alkalmasság felülvizsgálatára,

b) önvédelmi lőfegyverrel, vadászfegyverrel rendelkezők esetében az ezzel kapcsolatos egészségi alkalmasság felülvizsgálatára.


46. § (1) A hivatásos állomány tagja a FÜV bizottság előtt köteles személyesen megjelenni. A személyes megjelenéstől el kell tekinteni, ha az érintett betegsége, sérülése miatt járó-, illetve mozgásképtelen, utaztatása esetén egészségi állapotában romlás következne be, és a meglévő orvosi dokumentációból az egészségi állapota megítélhető.

(2) A FÜV bizottság a döntését a felülvizsgálttal a FÜV bizottság ülésén közli, és ezzel egyidejűleg a jogorvoslat lehetőségéről is tájékoztatja. A döntést a felülvizsgált egészségügyi törzskönyvében fel kell tüntetni. Az egészségügyi törzskönyvet a FÜV bizottság elnöke írja alá és látja el bélyegzőjével. A döntést a kihirdetését követő 8 napon belül határozatba kell foglalni.

(3) A határozatot meg kell küldeni a felülvizsgáltnak, az alapellátó orvosának és az

állományilletékes parancsnokának. Az állományilletékes parancsnok a határozat rendelkező részét megküldi a személyügyi nyilvántartónak.

(4) Az orvosi vélemény egy eredeti példányát mellékleteivel együtt a felülvizsgálatot végző szerv irattárában kell elhelyezni.



A felülvizsgálati határozat elleni jogorvoslat



47. § (1) Az I. fokú FÜV bizottság döntése ellen a felülvizsgált személy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül írásban a II. fokú FÜV bizottsághoz címzett, az I. fokú FÜV bizottsághoz benyújtott fellebbezéssel élhet. A fellebbezésben meg kell jelölni, hogy az ORSZI szakvéleményére, a FÜV bizottság határozatára vagy mindkettőre irányul. Nem fellebbezhető meg az ORSZI szakvéleménye a soron következő felülvizsgálat időpontja vonatkozásában.

(2) A felülvizsgált személy az I. fokú FÜV bizottság ülésén a határozat közlését köve tően a fellebbezési jogáról saját kezűleg írt és aláírt nyilatkozatával lemondhat.

48. § A II. fokú FÜV bizottság az I. fokú FÜV bizottság határozatát helybenhagyja, vagy megváltoztatja. A II. fokú FÜV bizottság határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.






A FÜV határozatok végrehajtása


49. § (1) Az I. fokú FÜV bizottság határozata végrehajtható, ha

a) a határidő elteltét követő napon, ha a fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló határidő alatt a jogosult fellebbezést nem terjesztett elő,

b) azonnal, ha jogosult a fellebbezési jogáról lemondott.

(2) A II. fokú FÜV bizottság határozata a közléssel végrehajtható.

(3) Ha a FÜV bizottság a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja esetében „Jelenlegi beosztására alkalmatlan” döntést hozott, az érintett nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója tájékoztatást kér az érintett alapellátó orvosától arra vonatkozóan, hogy a hivatásos állomány tagja mely beosztásban foglalkoztatható.

(4) Az állományilletékes parancsnok a FÜV határozat végrehajthatóvá válásától számított 30 napon belül intézkedik

a) „Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas” döntés esetén az elrendelt korlátozások érvényesítésére,

b) „Jelenlegi beosztására alkalmatlan” döntés esetén más beosztásba helyezésére,

c) „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” döntés esetén a szolgálati jogviszony megszüntetésére, továbbá a FÜV bizottság erre irányuló javaslata esetén

ca) a közúti járművezetői egészségi alkalmasság felülvizsgálatának kezdeményezésére,

cb) önvédelmi lőfegyverrel, vadászfegyverrel rendelkezők esetében az ezzel kapcsolatos egészségi alkalmasság felülvizsgálatának kezdeményezésére.



AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS


A gyógyító-megelőző ellátás


50. § (1) Személyi állomány gyógyító-megelőző ellátása, gondozása az alapellátó orvos feladata. A hivatásos, közalkalmazotti vagy köztisztviselői állományból nyugállományba helyezett a gyógyító-megelőző ellátás igénybevétele céljából az alapellátó orvoshoz fordulhat. A gyógyító-megelőző ellátás keretében a beteget a betegsége szerinti járó- és fekvőbeteg-ellátást biztosító szakellátó helyre kell utalni, ha orvosi vizsgálata, gyógykezelése, gondozása megfelelően

csak úgy biztosítható.

(2) A büntetés-végrehajtási szervezet, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, illetve a polgári védelem személyi állománya egészségügyi és pszichológiai alapellátásában – szükség esetén – a Rendőrség alapellátó orvosa és pszichológusa közreműködhet. Az ideiglenes szolgálat-, illetve keresőképtelenség orvosi elbírálása


51. § (1) Ha a személyi állomány tagja betegség következtében szolgálatának, munkakörének ellátására ideiglenesen alkalmatlanná válik, az alapellátó orvos szolgálat-, illetve – amennyiben keresőképtelenség megállapítására jogosult – keresőképtelennek nyilvánítja.

(2) A keresőképtelenség megállapítására jogosult:

a) az alapellátó orvos az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött finanszírozási szerződés alapján,

b) jogszabály alapján keresőképtelenség megállapítására feljogosított egyéb egészségügyi szolgáltató orvosa és a háziorvos.

(3) A személyi állomány tagja – amennyiben egészségi állapota lehetővé teszi – haladéktalanul köteles szolgálatképtelenné, illetve keresőképtelenné nyilvánításáról a közvetlen szolgálati elöljáróját, munkáltatóját tájékoztatni, továbbá, ha a szolgálatképtelenséget, keresőképtelenséget nem az alapellátó orvos állapította meg, a szolgálatképtelenségről, keresőképtelenségről szóló igazolást az alapellátó orvoshoz eljuttatni.


52. § (1) A hivatásos állomány tagja megbetegedése esetén – ha állapota nem indokolja járóbeteg-szakellátás vagy kórházi fekvőbeteg-szakellátás közvetlen igénybevételét – elsősorban az alapellátó orvoshoz köteles fordulni vizsgálat,

gyógykezelés és a szolgálatképtelenség megállapítása céljából.

(2) A háziorvos a hivatásos állomány tagjának szolgálatképtelenségét ugyanazon betegséggel, sérüléssel összefüggésben legfeljebb 14 napra állapíthatja meg, amelybe nem számítható be a kórházi fekvőbeteg-szakellátás időtartama. A 14 napot meghaladó időtartamú szolgálatképtelenséget az alapellátó orvos állapítja meg.

(3) A hivatásos állomány tagja kórházból, gyógyintézetből elbocsátását követő 2 munkanapon belül köteles a szolgálati helye szerinti alapellátó orvost tájékoztatni, és a kórházi zárójelentés egy példányát vagy annak másolatát részére átadni vagy megküldeni.

(4) A hivatásos állomány tagja szolgálatképessé válását egészségügyi szempontból az alapellátó orvos, vagy – ha a szolgálatképtelenséget a háziorvos állapította meg – a háziorvos bírálja el. A hivatásos állomány tagja a szolgálatképessé nyilvánításáról a közvetlen szolgálati elöljáróját haladéktalanul tájékoztatja, valamint – ha a szolgálatképtelenséget a háziorvos állapította meg – a szolgálatképessé válásról szóló igazolást az alapellátó orvoshoz eljuttatja.


53. § (1) Az alapellátó orvos a hivatásos állomány tagja részére – a háziorvos által megállapított keresőképtelenség időtartamát is beleszámítva – egybefüggően legfeljebb 30 napos időtartamra igazolhat szolgálatképtelenséget.

(2) Az alapellátó orvos a szolgálatképtelenség 30 napon túli meghosszabbításának szükségessége esetén ellenőrző orvosi vizsgálatot kezdeményez. Az ehhez szükséges egészségügyi dokumentációt – beleértve az egészségügyi törzskönyvet – és az orvosi véleményt legkésőbb a szolgálatképtelenség 25. napjáig terjeszti fel az ellenőrző orvoshoz.

(3) Az ellenőrző orvosi vizsgálatot a HM ÁEK e feladatkört ellátó főorvosa, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja esetében az érintett szolgálat vezető főorvosa végzi.

(4) Az ellenőrző orvos a felterjesztett iratok és – kivéve, ha a beteg egészségi állapota miatt nem tud az ellenőrző orvos előtt megjelenni – a beteg vizsgálata alapján javaslatot tesz az alapellátó orvosnak

a) a szolgálatképesség megállapítására,

b) a szolgálatképesség megállapítására és ezzel egyidejűleg az egészségügyi felmentésre egyes szolgálati kötelezettségek teljesítése alól legfeljebb 180 napig terjedő időtartamra,

c) a szolgálatképtelenség időtartamának meghosszabbítására (az esetleges kórházi, gyógyintézeti kezelés időtartamát is figyelembe véve) további, legfeljebb a szolgálatképtelenség kezdő napjától számított 180. napig,

d) FÜV eljárás kezdeményezésére, ha azt a beteg állapota indokolja, vagy

e) a c) és d) pontban foglaltakra együttesen.

(5) Az ellenőrző orvos a hosszabb ideig tartó gyógykezelést követően a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott

javaslattal egyidejűleg – a rehabilitáció keretében, a fokozatos munkába állás érdekében – átmenetileg csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatásra is javaslatot tehet. Az átmenetileg csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás időtartama – az ellenőrző orvos javaslata alapján – 15 napig terjedhet, amelyet a beteg egészségi állapotára tekintettel az alapellátó orvos legfeljebb két alkalommal, alkalmanként legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthat.


54. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálatképtelenségének további meghosszabbítására a betegség hatodik hónapjától csak a HOFB tehet javaslatot. A HOFB országos hatáskörrel – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel –, a HM ÁEK szervezetén belül működik.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a HOFB tagjai a szolgálatok vezető főorvosai.

(3) A szolgálatképtelenség felülvizsgálata érdekében a hivatásos állomány tagja felülvizsgálatra rendelésről az alapellátó orvos gondoskodik. Az alapellátó orvos a felülvizsgálati javaslatot a szolgálatképtelenség hatodik hónapjának lejárta

előtt legalább két héttel felterjeszti a HOFB-hoz. A felülvizsgálati javaslatnak tartalmaznia kell:

a) a beteg természetes személyazonosító adatait,

b) a beteg szolgálati helyét, beosztását,

c) a szolgálatképtelenség meghosszabbításának indokolását tartalmazó kórleírást,

d) az egészségi állapot megítéléséhez szükséges orvosi leleteket,

e) az orvos javaslatát,

f) a beteg egészségügyi törzskönyvét.

(4) A HOFB a felterjesztést követő 8 napon belül az iratok és – kivéve, ha a beteg egészségi állapota miatt nem tud a HOFB

előtt megjelenni – a beteg vizsgálata alapján javaslatot tesz

a) a szolgálatképesség megállapítására,

b) a szolgálatképesség megállapításra és ezzel egyidejűleg egészségügyi felmentésre egyes szolgálati kötelezettségek teljesítése alól legfeljebb összesen 180 napig terjedő időtartamra, vagy

c) a szolgálatképtelenség meghosszabbítására (az esetleges kórházi, gyógyintézeti kezelés időtartamát is figyelembe véve) további, legfeljebb a szolgálatképtelenség kezdő napjától számított 240. napig és ezzel egyidejűleg FÜV eljárás kezdeményezésére.

(5) A HOFB véleményezi a betegség további várható alakulását, a felépülés, illetve a végső fogyatékosság kialakulásának feltételezhető időpontját. A HOFB véleményét írásban megküldi az alapellátó orvos részére.

(6) Ha a hivatásos állomány tagja 365 napnál hosszabb ideig szolgálatképtelen, a társadalombiztosítási jogszabályoknak megfelelően kell eljárni. A szolgálati baleset vagy betegség miatt a szolgálatképtelenség 365 napon túli meghosszabbítását az illetékes ORSZI kirendeltség véleményezi.

(7) Az egészségügyi szabadság a hivatásos állomány tagjának szolgálatképtelensége esetén a felgyógyulásig, illetve a végső fogyatékosság kialakulásáig, de legfeljebb 365 napig engedélyezhető. Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálatképtelensége első napját megelőző 365 napon belül már egészségügyi szabadságban részesült, ennek időtartamát az újabb szolgálatképtelenség miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamába be kell

számítani.


Egészségügyi felmentés egyes szolgálati kötelezettségek teljesítése alól


55. § (1) Alkalmatlanságot nem eredményező tartós egészségkárosodás esetén – ha az a szolgálatképtelenség megállapítását

nem indokolja – az alapellátó orvos a hivatásos állomány tagját egészségi állapotára, valamint szolgálati beosztására figyelemmel a 45. § (3) bekezdésében meghatározott szolgálati kötelezettségek teljesítése alól ugyanazon betegséggel, sérüléssel összefüggésben a teljes szolgálatképesség helyreállásáig, összesen legfeljebb 180 nap időtartamra felmentheti (egészségügyi felmentés).

(2) Az egészségügyi felmentésről szóló igazolás tartalmazza az egészségügyi felmentés időtartamát és azokat a szolgálati kötelezettségeket, amelyek alól a hivatásos állomány tagja mentesül.

(3) Az egészségügyi felmentés a hivatásos állomány tagjának alap-, illetve szakkiképzését egy hónapon túl nem akadályozhatja. Ha az egészségügyi felmentés okát képező egészségkárosodás olyan mértékű, hogy az a hivatásos állomány tagjának alap-, illetve szakkiképzését egy hónapon túl sem teszi lehetővé, a közvetlen szolgálati elöljáró intézkedik az egészségi alkalmasság soron kívüli vizsgálatára.

(4) Az egészségügyi felmentés végrehajtásáról az állományilletékes parancsnok gondoskodik.

(5) Ha az alapellátó orvos 180 napnál rövidebb időtartamú egészségügyi felmentést engedélyezett, a hivatásos állomány tagjának az egészségügyi felmentés alapjául szolgáló egészségkárosodása az engedélyezett időtartam elteltét követően is fennáll, az alapellátó orvos a hivatásos állomány tagja egészségi állapotára, valamint szolgálati beosztására figyelemmel az egészségügyi felmentés időtartamát legfeljebb 180 nap eléréséig meghosszabbíthatja.

Ha az egészségügyi felmentés tovább már nem indokolt, az alapellátást végző orvos azt megszünteti. Ha az egészségügyi felmentést megalapozó egészségkárosodás a maximálisan engedélyezhető 180 nap elteltét követően is fennáll, az alapellátó orvos elvégzi a hivatásos állomány tagja soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatát.


ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK


56. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. E rendelet 39–49. §-ait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Folyamatban lévő ügynek kell tekinteni a megváltozott egészségi állapotú hivatásos állományúak alkalmasságának felülvizsgálatára irányuló eljárást, ha azt az állományilletékes parancsnok elrendelte és az I. fokú FÜV bizottság döntése elleni fellebbezési határidő még nem telt el, illetve a II. fokú FÜV bizottság még nem hozott határozatot.

(2) E rendelet 22. § (1) bekezdés b) pontja, 24. § (2), (4) és (5) bekezdése, valamint 12. melléklete 2010. január 1-jén lép hatályba.

(3) E rendelet 57. §-a és 22. melléklete 2010. január 1-jén, 56. § (3) és (4) bekezdése 2010. január 2-án hatályát veszti.

(4) Hatályát veszti a fegyveres szervek hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselői állományának munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint a belügyi egészségügyi szolgálat igénybevételéről szóló 21/2000. (VIII. 23.) BM–IM–TNM együttes rendelet.


57. § (1) Az időszakos pszichikai alkalmassági vizsgálatokat

a) 40 éves korig háromévenként,

b) 41–50 év között kétévenként,

c) 51. életévtől évente

kell elvégezni.

(2) Az időszakos fizikai alkalmassági vizsgálatot a rendvédelmi szervek és az egyes beosztások sajátosságait figyelembevevő, az országos parancsnokok által összeállított feladat- és értékelési pontrendszer alapján kell végrehajtani, melyhez a 22. mellékletet kell alapul venni.

(3) Az időszakos fizikai alkalmassági vizsgálat végrehajtásához a hivatásos állomány tagjait életkor alapján – a tárgyév szerinti életkort figyelembe véve – négy csoportba kell besorolni:

I. korcsoport: a 18–25 év közöttiek,

II. korcsoport: a 26–35 év közöttiek,

III. korcsoport: a 36–45 év közöttiek,

IV. korcsoport: a 46 év felettiek.

(4) Az időszakos fizikai alkalmassági vizsgálaton kapott ismételt nem megfelelő minősítés esetén a fegyveres szerv egészségügyi szolgálatának bevonásával vizsgálni kell a kiváltó okokat, az érintett személynek a beosztás ellátására való alkalmasságát.


Dr. Draskovics Tibor s. k.,

igazságügyi és rendészeti miniszter


Varga Zoltán s. k.,

önkormányzati miniszter


Juhász Gábor s. k.,

polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító

tárca nélküli miniszter








 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tűzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux s
PHP: 5.2.17
MySQL: 5.5.31-0+wheezy1-log
Idő: 12:05
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1131
Linkek: 76