Kezdölap arrow Hírek arrow SZÉF arrow Hszt. módosítás tervezet
Hszt. módosítás tervezet
2009. May 12.
2009. évi …. törvény
a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény módosításáról
 
1.  §

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 2. §-ának k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]
„k) kinevezés:
a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró rendelkezése hivatásos állományba vételről (szolgálati viszony létesítéséről); magasabb vagy azonos, illetve vezetői beosztásba helyezésről; az első, az első tiszti és tábornoki rendfokozatok megállapításáról;”

(2) A Hszt. 2. §-a a következő v) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„v) belföldi szolgálati kiküldetés: a hivatásos állomány tagjának meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából az eredeti szolgálatteljesítési helyének közigazgatási határán kívül történő időleges szolgálatteljesítése. Nem minősül kiküldetésnek, ha a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítés természetéből eredően szolgálati feladatait szokásosan a szolgálatteljesítési helye közigazgatási határán kívül teljesíti.”

2.  §

A Hszt. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hivatásos állomány tagját az első, az első tiszti és az első tábornoki rendfokozatokba kinevezik, a többi rendfokozatba előléptetik.”

3.  §

A Hszt. 42. §-a  helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hivatásos állomány tagja annak a fegyveres szervnek az állományába tartozik, amelybe őt a kinevezési okmányban felvették, és szolgálatát is – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – ott teljesíti. Hivatásos szolgálati viszony – a kinevezési okmányban felsorolt – változó szolgálatteljesítési helyen történő szolgálatteljesítésre is létesíthető.
(2) Hivatásos szolgálat a fegyveres szerven kívül a következő szerveknél teljesíthető:
a) a minisztériumban és közvetlen szerveinél (a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó háttérintézmények, egyéb szervek),
b) a felsőoktatási intézményeknél,
c) a tudományos intézményeknél,
d) a közigazgatási szerveknél,
e) a honvédelmi és rendvédelmi célú tevékenységet folytató vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló gazdálkodó szerveknél,
f) az egészségügyi intézményeknél,
g) a szövetséges fegyveres erőknél,
h) az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalánál, polgári védelmi feladatok ellátására,
i) az ügyészségnél,
j) a szervezett bűnözés elleni fellépés céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjáért felelős szervnél,
k) az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként, az Európai Unió vagy a NATO szervezeteinél nemzetközi együttműködés keretében vállalt misszió tagjaként, illetve amennyiben az a szolgálat érdekével egybe esik, egyéb nemzetközi szervezetben, valamint
l) a Magyar Köztársaság külpolitikai, gazdasági vagy kulturális érdekeinek képviseletére külföldön létrehozott szervezeteknél összekötőként vagy a diplomáciai szolgálat tagjaként
(a továbbiakban együtt: más szerv).”

4.  §

A Hszt. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hivatásos állomány tagja – beleegyezésével – a miniszter és az érdekelt szerv vezetőjének megállapodása alapján határozott vagy határozatlan időtartamra történő vezényléssel – az ügyészség kivételével – más szervnél is teljesíthet szolgálatot. A határozott időre szóló szolgálatteljesítése a beleegyezésével meghosszabbítható. A legfőbb ügyész kikérésére az országos parancsnok egyetértésével a hivatásos állomány tagja – a hivatásos szolgálati jogviszonyát nem érintve – az ügyészséghez meghatározott feladat ellátásra vezényelhető. A vezénylést írásban kell rögzíteni.”

5.  §

A Hszt. a Beosztásból felmentés, más beosztásba kinevezés, áthelyezés alcím alatt a következő 47/A. §-sal egészül ki:

„47/A. § Ha a hivatásos állomány tagja eredeti szolgálati beosztására egészségügyi, pszichikai vagy fizikai okból alkalmatlan, a szolgálat felső korhatárának eléréséig a fegyveres szervnél – felajánlható hivatásos szolgálati beosztás hiányában – nem hivatásos munkakörben is foglalkoztatható. E foglakoztatás a hivatásos állomány tagjának szolgálati jogviszonyát és előmenetelét nem érinti.”


6.  §

A Hszt. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„49. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében eredeti szolgálati beosztásában való meghagyása mellett a fegyveres szerv bármely szervezeti egységéhez és bármely helységbe - a (5) bekezdésben meghatározott esetet kivéve beleegyezése nélkül - meghatározott szolgálati feladat teljesítésére vezényelhető. A hivatásos önkormányzati tűzoltóra e szabály nem vonatkozik.
(2) A más helységbe való vezénylések együttes időtartama évenként a 3 hónapot nem haladhatja meg. A vezénylés időtartamának befejezésétől számított 2 hónapon belül újabb vezénylésre nem kerülhet sor, ha a vezénylés időtartama a 30 napot meghaladta. Méltánylást érdemlő személyi vagy családi érdekből kérelemre e korlátoktól kivételesen el lehet tekinteni.
(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a hivatásos állomány tagja a más helységbe vezényléssel az eredeti szolgálatteljesítési hely 50 km-es körzetében teljesít szolgálatot, vagy ha a vezényléshez hozzájárult.
(4) A rendelkezési állományba nem tartozók iskolai rendszerű oktatása/képzése az oktatás időtartamára vezényléssel történik. Az e célból történő vezénylés időtartama nem számít be a (2) bekezdésben meghatározott időtartamba.
(5) A nemzetközi szervezetek által békefenntartó (fegyveres vagy egyéb rendészeti) tevékenységre kiírt és a miniszter által támogatott pályázat elnyerése esetén a hivatásos állomány tagját vezényelni kell a külföldi szolgálati tevékenység időtartamára.
(6) A hivatásos állomány tagját
a) külföldi szolgálatra az ezzel járó sajátos szolgálati kötelezettségeknek, ezek teljesítése feltételeinek és körülményeinek ismertetése után a miniszter vezényeli,
b) az Európai Unió intézményeibe nemzeti szakértőként – kormányrendeletben meghatározott jelölési eljárás alapján – a miniszter vezényli,
valamint részére kormányrendelet az e törvény alapján járónál kedvezőbb pénzbeli és természetbeni ellátást állapíthat meg.   
(7) A hivatásos állomány tagja megszakítás nélkül legalább három hónapra, de 6 évet meg nem haladó időtartamra külföldi szolgálatra vezényelhető (a továbbiakban: tartós külszolgálat).”

7.  §

A Hszt. 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„52. § A hivatásos szolgálat felső korhatára a társadalombiztosítási nyugellátási szabályok szerinti reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál 5 évvel alacsonyabb életkor betöltése.”

8. §

A Hszt. VII. Fejezete „A szolgálati viszony megszűnése” cím alatt a következő alcímmel és 52/A. §-sal egészül ki:

„Nyugállományba helyezés

52/A. § (1) Nyugállományba helyezéssel szűnik meg a szolgálati viszony a szolgálat felső korhatárának elérése miatt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyugállományba helyezéssel szűnik meg a szolgálati viszony
a)    a hivatásos állomány tagja erre irányuló kérelme, vagy
b)    a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró erre irányuló döntése
alapján.
(3) A nyugállományba helyezésre irányuló kérelem, illetve döntés a felső korhatár betöltését követően is előterjeszthető, illetve meghozható A kérelmet, illetve a döntést a nyugállományba helyezés időpontját megelőzően 60 nappal kell előterjeszteni, illetve meghozni.
(4) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony megszűnésére irányuló kérelmet nem terjeszt elő, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a szolgálati viszony megszűnéséről nem dönt, úgy a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a társadalombiztosítási nyugellátási szabályok szerint reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor a törvény erejénél fogva szűnik meg.”   

9.  §

(1) A Hszt. 56. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(5) Ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségi, pszichikai vagy fizikai ok következménye, a fegyveres szerv köteles a hivatásos állomány tagja állapotának, képzettségének, végzettségének és rendfokozatának megfelelő másik hivatásos szolgálati beosztást, ennek hiányában másik nem hivatásos munkakört felajánlani. A hivatásos állomány tagját akkor lehet felmenteni, ha
a) állapotának megfelelő betöltetlen beosztás vagy nem hivatásos munkakör a fegyveres szervnél nincs, és rendelkezési állományba sem helyezhető,
b) a felajánlott másik, állapotának megfelelő beosztást vagy nem hivatásos munkakört a hivatásos állomány tagja nem fogadta el, vagy
c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra jogosultságot szerzett.”


10.  §

A Hszt. az 58. §-t követően a következő 58/A. §-sal egészül ki:

„58/A.§ Nem szüntethető meg a szolgálat felső korhatárát megelőző 5 évben a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya az 56. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján felmentéssel, ha szolgálati nyugdíjra még nem jogosult.”

11.  §

A Hszt. 59. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya]

„a) a társadalombiztosítási szabályok szerint reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár elérése;”

[miatt.]


12. §

(1) A Hszt. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén – az érintett miniszterek által  meghatározott feltételek mellett – rendfokozatának megtartásával más fegyveres szervhez áthelyezhető, illetve onnan átvehető.”

(2) A Hszt. 60. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a hivatásos állományú tag áthelyezésére irányuló kérelem kézhezvétele és az áthelyezés kért időpontja közötti időtartam a négy hónapot meghaladja, az áthelyezés nem tagadható meg.

13.  §

A Hszt. a következő 60/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Áthelyezés a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség között

60/A. § (1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén – az érintett miniszterek döntése alapján – a Magyar Honvédség állományába áthelyezhető,  illetve a Magyar Honvédség állományának tagja a fegyveres szervek hivatásos állományába átvehető.
(2) Áthelyezés esetén a szolgálati viszonyt folyamatosnak kell tekinteni.”

14. §

A Hszt. az „Eljárás a szolgálati viszony megszűnése esetén” alcím alatt a következő 60/B. §-sal egészül ki:

„60/B. § (1) Ha a szolgálati viszony az 53. § alapján szűnik meg, a hivatásos állomány tagját – amennyiben szolgálati nyugdíjra jogosult – szolgálati nyugállományba kell helyezni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati nyugállományba helyezés során rendelkezni kell a szolgálati nyugdíj 182. § szerinti folyósításáról.”

15.  §

(1) A Hszt. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(1) Akinek szolgálati viszonyát az 53. § a) pontja, vagy az 56. § (1) bekezdés a)-d) pontja, vagy az 56. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt, illetve az 56. § (2) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel szüntették meg, a szolgálat érdekében, kérelmére – amennyiben a hivatásos állomány tagjára vonatkozó felső korhatár eléréséig a szolgálati nyugdíjjogosultság 182. § (2) bekezdés szerinti feltételek szerint megszerezhető – visszavehető, ha egyébként megfelel a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek. A visszavétel során próbaidő köthető ki, legfeljebb 6 hónap időtartamra, ha a szolgálati viszony megszűnése és a visszavételre irányuló kérelem benyújtása között legalább egy év eltelt. A visszavételre legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor.”

(2) A Hszt. 64. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

„(5) A hivatásos állomány nyugállományba helyezett tagja – az (1)-(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén is – csak akkor vehető vissza hivatásos állományba, ha a szolgálati nyugellátásának folyósítását a hivatásos szolgálat idejére szünetelteti.”

16.  §

A Hszt. 68. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A hivatásos állomány tagja köteles:]
„d) a számára meghatározott iskolai rendszerű vagy iskolai rendszeren kívüli oktatásban, képzésben részt venni, és az előírt vizsgákat letenni;
e) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek eleget tenni, és az ezek ellenőrzése érdekében szükséges, külön jogszabályban vagy utasításban meghatározott felméréseknek, szűréseknek és vizsgálatoknak magát alávetni;”

17. §

A Hszt. 70. § (1) bekezdése a következő e)-f) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi e)-f) pont jelölése g)-h) pontra változik:

(Mentesül a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól:)
„e) emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárással összefüggő vizsgálat időtartamára;
f) tanúzási kötelezettség teljesítése esetén a megjelenéshez és a kötelezettség teljesítéséhez szükséges időtartamra;”

18. §

A Hszt a következő 72/A. §-sal egészül ki:

„72/A. § A miniszter állapítja meg azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek betöltéséhez a 72. §-ban meghatározott iskolai végzettségen túl további iskolai végzettség, szakképesítés vagy szaktanfolyam szükséges.”

19. §

A Hszt. 74. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Szolgálati érdekből polgári oktatási intézményben vagy iskolarendszeren kívüli oktatás/képzés folytatása céljából a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagjával tanulmányi szerződést köthet. Nem köthető tanulmányi szerződés, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagját kötelezte. A tanulmányi szerződést, illetve a kötelezést – a lényegi tartalmi elemek (képzés tárgya, időtartama, helye, teljesítés módja, határideje, költségek viselése, kötelezettségek) rögzítésével – írásba kell foglalni.”

20. §

A Hszt. 75. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hivatásos állomány tagja kizárólag olyan vizsgálatra kötelezhető, amelyet az alkalmassági követelményeknek való megfelelés megállapítása érdekében jogszabály vagy utasítás előír. A hivatásos állomány tagja köteles magát az ellenőrzéseknek alávetni.”

21. §

A Hszt. az „Egészégi, pszichika és fizikai alkalmasság” cím alatt a következő 75/A. §-sal egészül ki:

„75/A. § (1) Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célja
a) az alkalmasság felmérése és a hivatásos állomány tagja alkalmasságának minősítése,
b) a szolgálati viszony létesítéséhez, fenntartásához, módosításához, megszüntetéséhez, továbbá a rendelkezési állományba helyezéshez az egészégi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételek fennállásának megállapítása.
(2) Az adatok köre az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó,
a) az alkalmasság felméréséhez és az alkalmassági minősítéshez felhasznált egészségügyi pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó, illetve
b) az alkalmasság minősítését tartalmazó
adat.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi dokumentációját az alkalmasság megállapításában résztvevő orvos, valamint orvosi bizottság kezelheti, illetve kizárólag a részére továbbítható.
(4) Az állományilletékes parancsnok és a személyügyi szerv részére kizárólag a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adat továbbítható. Ha az alkalmassági vizsgálatot az állományilletékes parancsnok kezdeményezi, akkor az alkalmassági vizsgálat megindulása előtt tudomására jutott egészségügyi adatot is jogosult kezelni, és az egészségügyi adatot az eljárásban résztvevő orvos, valamint orvosi bizottság részére továbbíthatja.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott adat szolgálati viszonnyal összefüggő jogvitában, illetve büntetőügyben az eljáró bíróság, valamint ügyész részére – az eljárásában indokolt mértékig – továbbítható.”  

22. §

A Hszt. 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos állomány
a) nő tagját terhessége megállapításától gyermekének 1 éves koráig, továbbá
b) gyermekét egyedül nevelő tagját – ha annak felügyeletét más nem tudja ellátni – gyermekének 6 éves koráig
éjszakai szolgálatteljesítésre, illetve 24 órás szolgálatra nem lehet beosztani.”

23. §

A Hszt. a következő alcímmel és 88/A. §-sal egészül ki:

„Készenlét

„88/A. § (1) A hivatásos állomány tagja kötelezhető  arra, hogy a szolgálatteljesítési időn kívül szolgálati érdekből, szolgálatképes állapotban a szolgálati elöljárója rendelkezése szerinti, olyan elérhető – szolgálati helyen kívüli – helyen tartózkodjon, ahonnan szolgálati feladatra bármikor igénybe vehető.”

24. §

(1) A Hszt. 90. § (2) bekezdésének g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pótszabadság évente a hivatásos állomány felsőfokú iskolai végzettségű tagja esetén:]
 „g) 26-30 év szolgálati viszonyban töltött idő után     9 munkanap;
   h)  31 év és annál hosszabb szolgálati viszonyban töltött idő után     10 munkanap.


(2) A Hszt. 90. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (2) bekezdés szerinti pótszabadság soron következő fokozata először abban az évben jár, amelyben a hivatásos állomány tagja az ott meghatározott szolgálati időt betölti.”

25. §

A Hszt. 91. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A szülők az (1) bekezdés szerinti döntésükről írásban nyilatkoznak.”

26. §

A Hszt. 92. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állományilletékes parancsnok – gyakorlattal kapcsolatban a gyakorlatvezető javaslatára – tartós, legalább 14 napig tartó igénybevétel utáni pihentetés céljából esetenként legfeljebb 5 nap szabadidőt engedélyezhet.”

27.  §

(1) A Hszt. 94. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A hivatásos állomány tagját gyermekápolás céljából egészségügyi szabadság illeti meg az alábbiak szerint:]
„b) a hivatásos állományú szülőt, nevelőszülőt, valamint helyettes szülőt, ha beteg gyermekét ápolja, a gyermek 1 éves koráig,”

(2) A Hszt. 94. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, a § jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:

„(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szülő alatt érteni kell a vér szerinti és az örökbefogadó anyát, illetve apát, a vele együtt élő házastársat, továbbá a gyámot.”  

28. § 

(1) A Hszt. 97. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabadság engedélyezésére az állományilletékes parancsnok, vagy az általa kijelölt vezető jogosult.”

(2) A Hszt. 97. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A szabadság címén engedélyezett és a szoptatási munkaidő-kedvezmény miatti távollét idejére – e törvényben meghatározott kivételekkel – távolléti díjat kell folyósítani. Az egészségügyi szabadság 30. napjáig távolléti díjat, a 31. naptól a távolléti díj 80 %-át kell folyósítani. Ha a hivatásos állomány tagja szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége indokolja az egészségügyi szabadságot, akkor annak teljes időtartamára távolléti díj jár.
(7) Ha a hivatásos állomány egészségügyi szabadságon levő tagja a betegségét vagy sérülését szándékosan maga okozta, az egészségügyi szabadság időtartama alatt díjazásra nem jogosult; ha pedig az súlyos gondatlanságának következménye, a díjazása legfeljebb 50 %-kal csökkenthető. Az egészségügyi szabadságra járó díjazást meg lehet vonni a hivatásos állomány tagjától, ha a gyógyulását felróhatóan késleltette, az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg.” 
   

29. §

A Hszt. 113. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A költségtérítések fajtáit, mértékét, a költségtérítés feltételeit, rendjét a miniszter állapítja meg.”

30. §

A Hszt. 114. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés szerinti, továbbá az ott fel nem sorolt szociális, jóléti és kulturális kedvezmények és támogatások fajtáit, mértékét, a kedvezmények, támogatások nyújtásának feltételeit, rendjét a miniszter állapítja meg.”

31. §

A Hszt. 115/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(6) Amennyiben a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya az 53. § a)-b) és f)-g), valamint az 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján – ez esetben az egészségi vagy pszichikai állapota miatti megszűnés kivételével –, b) pontja alapján, továbbá az 59. § (1) bekezdés b), d) pontja alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség vállalás után a központi költségvetés javára – a hitelintézet útján – egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2 %-a.”

32. §

A Hszt. 118. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A tanácsosi és a főtanácsosi címet meg kell vonni, ha
a) a hivatásos állomány tagja jogerősen pénzbírságnál súlyosabb fegyelmi fenyítésben részesült, illetve
b) a hivatásos állomány tagjával szemben – megrovás és járművezetés eltiltás kivételével – a bíróság büntetést szabott ki vagy intézkedést alkalmazott, feltéve, hogy a szolgálati viszonya e törvény alapján nem szűnt meg.”

33. §

A Hszt. 119. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A fegyelmi eljárás során a tanú vagy jogi képviselője kérésére a tanú személyi adatait zártan kell kezelni.”

34. §

A Hszt. 123. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(3) Fegyelmi eljárásban pénzbírság fenyítés nem alkalmazható, ha az eljárás alapjául szolgáló cselekmény miatt külön jogszabály alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye.”

35. §

(1) A Hszt. 182. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hivatásos állomány tagja részére  a felső korhatár elérése előtt is teljes összegben kell a szolgálati nyugdíjat folyósítani, ha 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik és
a) a felső korhatár eléréséig 5 év vagy annál kevesebb idő van hátra és szolgálati viszonya a törvény 56. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontja, 56. §-a (2) bekezdésének c) pontja, az 59. §-a (1) bekezdésének c) vagy e) pontja alapján, illetőleg egészségi, pszichikai alkalmatlanság miatt felmentéssel szűnt meg,
b) a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) 1. §-ának a) pontja szerinti egészségkárosodása (a továbbiakban: egészségkárosodás) a 40%-ot elérte, de még nem rokkant.

(5) A hivatásos állomány tagja részére a szolgálati nyugdíj 50 %-át kell folyósítani, a felső korhatár, vagy az egészségkárosodás 40 %-os mértékének eléréséig, ha 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik és
a)  a felső korhatár eléréséig több mint 5 év van hátra és szolgálati viszonya a törvény 56. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontja, 56. §-a (2) bekezdésének c) pontja, az 59. §-a (1) bekezdésének c) vagy e) pontja alapján, illetőleg egészségi, pszichikai alkalmatlanság miatt felmentéssel szűnt meg;
b) a felső korhatár eléréséig kevesebb, mint 5 év van hátra és a szolgálati jogviszonya közös megegyezéssel szűnt meg.

 A felső korhatár, vagy az egészségkárosodás 40 %-os mértékének elérésétől a szolgálati nyugdíjat teljes összegben kell folyósítani.”

(2) A Hszt. 182. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Nem folyósítható a szolgálati nyugdíj

a) a felső korhatár elérése vagy megrokkanása előtt annak, akit
aa) hivatásos szolgálattal összefüggő kifogásolható életvitele miatti alkalmatlansága, továbbá méltatlanná válása miatt felmentettek, vagy
ab) az 56. § (5) bekezdés b) pontja alapján azért mentettek fel, mert a részére felajánlott hivatásos szolgálati beosztást vagy nem hivatásos munkakört alapos ok nélkül nem fogadta el,
ac) akinek a szolgálati viszonya az 53. § b), f), g) pontja, illetve az 59. § (1) bekezdésének d) pontja alapján szűnt meg,
b) annak, akinek a szolgálati jogviszonya közös megegyezéssel szűnt meg és a felső korhatár eléréséig több mint 5 év van hátra. ”

36. §

A Hszt. 183. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 
„(1) A szolgálati nyugdíj összegét a szolgálati viszony megszűnését közvetlenül megelőző 365 nap (szökőév esetén 366 nap) alatt a szolgálati viszony keretében elért, a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló illetménynek és illetmény jellegű juttatásoknak az elért jövedelemből levont egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével, továbbá a fennmaradó összegre képzett személyi jövedelemadó összegével csökkentett összege havi átlaga alapján kell megállapítani. Az így megállapított szolgálati nyugdíj nem haladhatja meg – a 182/A. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – a hivatásos állomány tagja utolsó havi – nem rendszeres pótlékok nélkül számított – illetményének a személyijövedelemadó-előleg összegével, valamint a tárgyhónapban hatályos egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék mértékével csökkentett összegét. Amennyiben az utolsó havi illetmény után nyugdíjjárulék- illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettség nem áll fenn, a csökkentés során ezen kötelezettségek mértéke helyett a magánszemélyek különadójának mértékét kell figyelembe venni.”
 

37. §

(1)    A Hszt. 245/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vezetői kinevezés visszavonása esetén - amennyiben az nem a 123. § (1) bekezdés g) pontja szerinti fenyítés végrehajtása miatt történik - az érintett részére a kinevezés visszavonásával egy időben az adott fegyveres szervnek az állományilletékes parancsnok irányítása alá tartozó valamely szervezeti egységénél - feltéve, hogy felajánlható munkakörrel rendelkezik - a rendfokozatának megfelelő másik vezetői vagy más beosztotti munkakört kell felajánlani. A felajánlott munkakör elfogadásáról, vagy elutasításáról a hivatásos állomány tagja a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. Amennyiben a hivatásos állomány tagja a munkakör elfogadása vonatkozásában a meghatározott 5 munkanapon belül nem tesz nyilatkozatot, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott beosztást elutasította volna.”

(2) A Hszt. 245/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A vezetői kinevezésről történő lemondás esetén az (1) bekezdés szerinti időtartam alatt az adott fegyveres szervnél – feltéve, ha felajánlható munkakörrel rendelkezik – a hivatásos állomány tagja részére végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelő munkakört kell felajánlani. Felajánlható munkakör hiányában az erről szóló értesítés kézhezvételét követő 5 munkanapon belül a hivatásos állomány tagja lemondását visszavonhatja. A hivatásos állomány tagja a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a hivatásos állomány tagja a felajánlott beosztását elfogadja, új beosztásának megfelelően kell besorolni, illetményét megállapítani és részére folyósítani. A szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a fegyveres szerv nem tud megfelelő beosztást felajánlani, illetve a hivatásos állomány tagja a vezetői kinevezésről történő lemondást követően a végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelő felajánlott beosztást nem fogadja el.”

38. §

A Hszt. 248. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„248. § A miniszter a fegyveres szerv hivatásos állományú tagját határozott vagy határozatlan időre – beleegyezésével – a minisztériumba, a rendvédelmi oktatási intézményekbe, továbbá a rendészetért felelős miniszter a rendőrség állományából a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatához (a továbbiakban: RSZVSZ) szolgálatteljesítésre berendelheti. A berendeléssel betölthető szolgálati beosztásokat a miniszter határozza meg. A berendeltre a 43-44. §-ok szabályait a következő eltéréssel kell alkalmazni:
a) szolgálati viszonyára a fegyveres szerv hivatásos állományára vonatkozó szabályok az irányadók;
b) a foglalkoztatásával összefüggő költségek a minisztériumot, az RSZVSZ-t, illetve a rendvédelmi oktatási intézményt terhelik;
c) a munkáltatói jogkört
ca) a rendészetért felelős miniszter gyakorolja a rendőrség állományából a miniszter által vezetett minisztériumba berendelt személlyel szemben,
cb) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter gyakorolja a polgári védelem, valamint az állami és önkormányzati tűzoltóság állományából a miniszter által vezetett minisztériumba berendelt személlyel szemben,
cc) a rendészetért felelős miniszter gyakorolja a szolgálati viszonyt érintően, a rendvédelmi oktatási intézmény vezetője gyakorolja az egyéb munkáltatói jogok tekintetében a rendvédelmi oktatási intézményekbe berendelt személlyel szemben,
cd) a rendészetért felelős miniszter gyakorolja a szolgálati viszonyt érintően, az RSZVSZ vezetője gyakorolja az egyéb munkáltatói jogok tekintetében az RSZVSZ-hez berendelt személlyel szemben;   
d) a berendelés megszüntetése után - ha az nem fegyelmi okból vagy alkalmatlanság miatt történt - az érintett részére az eredeti fegyveres szerv szervezeti egységénél a végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelő, de legalább a berendelést megelőző besorolásával azonos szolgálati beosztást kell biztosítani. Amennyiben ilyen beosztás nem biztosítható - de egy éven belül az várható -, akkor egyetértésével rendelkezési állományba helyezhető. Ebben az esetben az érintettet a berendelését megelőző szolgálati beosztásának megfelelően kell besorolni és részére az adott beosztásból eredő pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani;
e) ha a hivatásos állomány tagja számára a d) pont szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, illetve alacsonyabb beosztást nem fogad el és rendelkezési állományba helyezésére sem kerül sor, akkor az érintett szolgálati viszonyát az 56. § rendelkezései alapján felmentéssel meg kell szüntetni.”

39. §

(1) A Hszt. 271. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hivatásos állomány tagjának állományilletékes parancsnoki beosztásba történő kinevezéséhez 5 év, az alapfeladatot ellátó vezetői beosztásba történő kinevezéshez 3 év tűzoltó-szakmai gyakorlat szükséges. Nem minősül tűzoltó szakmai gyakorlatnak a Hszt. 3. § (3) bekezdésében felsorolt munkaköri feladatok végzése.”

(2) A Hszt. 271. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A készenléti jellegű beosztásokban szolgálatot teljesítők esetében, amennyiben a szolgálatteljesítési idő – a heti 48 óra figyelembevételével – eléri a hathavi keretre megállapított szolgálatteljesítési időt, a 87. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően túlszolgálat csak rendkívüli eset (baleset, elemi csapás, vagy súlyos kár) megelőzése, elhárítása, illetve következményeinek felszámolása, valamint arra való felkészülés céljából rendelhető el.”

40. §

    A Hszt. 272. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A hivatásos önkormányzati tűzoltóra a 49. § ((1) bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható.”

41. §

A Hszt. 300. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„300. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a – 342. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározottaktól eltérően – a miniszter utasításban állapítja meg:
a) személyügyi igazgatás rendjét, az előmenetel, a teljesítményértékelés, a minősítés és a szolgálati jellemzés készítésének szabályait, valamint a munkáltatói intézkedések kiadásának rendjét;
b) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel kapcsolatos eljárást;
c) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyekben az idegen nyelv használata szükséges, illetőleg ahol idegen nyelv ismerete a szolgálati beosztással járó feladat, továbbá a ritka és a kettőnél több nyelv használatáért adható kiegészítő nyelvpótlék mértékét, valamint ahol - a 104. § (5) bekezdésében meghatározott nyelveken túl - más nyelv után is az ott meghatározott mértékű nyelvpótlék adható;
d) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyeknél a szolgálati viszonyban töltött idő számítása a 329. § (1) bekezdésében meghatározott szorzószámok alkalmazásával történik;
e) a fegyelmi, valamint a méltatlansági eljárás rendjét, illetve a fegyelmi jogkört gyakorló elöljárók körét.
(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a 342. § (2) bekezdésében, valamint a 72/A. §-ban meghatározottaktól eltérően a főigazgató utasításban állapítja meg:
a) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek betöltéséhez a 72. §-ban meghatározott iskolai végzettségen (szakképesítésen) túl magasabb iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése, illetve szaktanfolyam elvégzése szükséges;
b) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek pályázat útján tölthetők be, a pályázat kiírásának és elbírálásának rendjét;
b) a fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárások részletes szabályait, megállapításának módját, mérséklésének és mellőzésének részletes szabályait;
c) a részben vagy egészben készenléti jellegű beosztások, valamint az ügyeleti és készenléti szolgálatok körét;
d) a szolgálatteljesítési idő és a túlszolgálat szolgálatszervezéssel összefüggő szabályait, a túlszolgálat elrendelésének és a pihenőidő kiadásának a rendjét, a nyilvántartás szabályait;
e) ) a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjait érintő szakmai képzési, át- és továbbképzési és vezetőképzési rendszerét.
 (3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter a kihelyezett állományra vonatkozó különös szabályokat utasításban állapítja meg.”

42. §

A Hszt. a következő 304/A. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Szolgálatteljesítési idő

304/A. § A büntetés-végrehajtási szervezetnél egészségügyi tevékenységet végző hivatásos állományú tag szolgálatteljesítési idejére a 84. §-ban, a 85. § (1) bekezdésében, a 86. § (1)-(5) bekezdésében, a 87. §-ban, valamint a 88. § (2) bekezdésében foglaltak helyett az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: egészségügyi tevékenységre vonatkozó törvény) 12-13. §-át és 15-16. §-át kell alkalmazni.”  

43. §

A Hszt. 306. §-a a következő (2)  bekezdéssel egészül ki és a § jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:

„(2) Az egészségügyi tevékenységet végzők ügyeleti feladatellátásának, egészségügyi ügyeletének, készenlétének díjazására az egészségügyi tevékenységre vonatkozó törvény 13/A. §-ában foglalt rendelkezés irányadó.”

44. §

(1) A Hszt. 308. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 2. § alkalmazásában:]
„b) állományilletékes parancsnok: az országos parancsnok és a középfokú szerv parancsnoka, kivéve a regionális nyomozóhivatal parancsnoka,”

(2) A Hszt. 308. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 2. § alkalmazásában:]
„d) helyi szerv: a Vám- és Pénzügyőrségről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet által meghatározott alsó fokú szervek,”

45. §

A Hszt. 314. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
 
„(3) A Vám- és Pénzügyőri Iskola tanfolyami képzésére, továbbképzésére, valamint a vám- és pénzügyőrség bármely szervezeti egységénél megtartott oktatásra, tanfolyamra, képzésre történő vezénylés esetén a 49. § (3) bekezdése irányadó.”

46. §

A Hszt. 315. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
 
„315. § A vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjának a 62. §-ban foglaltakon kívül meg kell térítenie a megkezdett alapfokú és középfokú szaktanfolyamoknak az országos parancsnok által megállapított költségeit, valamint az általa megkezdett olyan tanfolyamok tandíját is, amelyet helyette a vám- és pénzügyőrség fizetett ki, ha szolgálati viszonya 10 éven belül a 62. § (1) bekezdésében meghatározott ok miatt szűnt meg. 5 évet meghaladó hivatásos szolgálat esetén a fenti költségeknek a le nem töltött évekre eső hányadát kell megfizetni.”

47. §

A Hszt. 319. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„319. § A hivatásos állomány alapfokú, illetve a középfokú szaktanfolyamot kiváló eredménnyel elvégzett tagja – állománycsoportján belül – eggyel magasabb rendfokozatba előléptethető.”
 
48. §

A Hszt. 320. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 84. § (4) bekezdésének alkalmazásában folyamatos szolgálatnak minősül az alsó fokú szerveknél, valamint az állandó ügyeletet, őrfeladatokat, járőrszolgálati tevékenységet ellátó szerveknél a váltószolgálat. A szolgálatteljesítési időt e szerveknél negyedéves keretekben kell meghatározni.”

49. §

A Hszt. 321. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 
„(2) A parancsnoki, illetve vezetői beosztású hivatásos állomány tagját a szolgálati idő után járó pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke:
 a) osztályvezetői illetményre jogosult vezető                12 munkanap,
 b) főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult vezető            13 munkanap,
 c) főosztályvezetői illetményre jogosult vezető                14 munkanap,
 d) országos parancsnok, valamint országos parancsnok-helyettes        15 munkanap.”

50. §

A Hszt. a következő alcímmel és 321/A. §-sal egészül ki:

„Illetménykiegészítés

321/A. § A vám- és pénzügyőrségnél a 103. § (2) bekezdés c) pontja, valamint a (3) bekezdés c) pontja alkalmazása szempontjából a legalább megyei illetékességű középirányító szervvel azonosnak tekintendő a regionális nyomozó hivatal, valamint a regionális ellenőrzési központ.”

51. §

 A Hszt. 324. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A hivatásos állomány felsőfokú és középfokú végzettségű tagját 10 év elteltével az állományilletékes parancsnok a 82. § (4) bekezdés szerint minősíti, a minősítés alapján kinevezheti a következő beosztási kategória első fizetési fokozatába. Ha az érintett a következő beosztási kategóriához előírt szakirányú végzettséget megszerezte, a kinevezésére 10 év letelte előtt is sor kerülhet.”

52. §

A Hszt. 329. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) A szolgálati nyugdíj és a nyugdíj mértéke szempontjából az alábbiak szerint kell a szolgálati viszonyban eltöltött időt számítani:
„a) 2-szeresen a hivatásos állomány azon tagjainak, akik háborús, rendkívüli vagy különösen veszélyes körülmények között külföldön teljesítenek szolgálatot, valamint a Rendőrségnek a terrorcselekmények elhárítására létrehozott szervezeti egységénél tényleges terrorelhárítói feladatokat teljesítőknek,
b) 1,5-szeresen a helikopterek hajózó állományának, a tűzszerészeknek, búvároknak, az a) pont alá nem eső, nemzetközi szerződés alapján békefenntartói tevékenységet folytatóknak, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományából a tartós külföldi szolgálatot teljesítőknek,
c) 1,2-szeresen a földfelszín alatt szolgálatot teljesítőknek, a fogva tartottakkal közvetlenül folyamatosan foglalkozó állomány tagjainak, valamint a fokozott igénybevétellel járó beosztásokban szolgálatot teljesítő végrehajtói feladatot ellátó állománynak.

53. §

(1) A Hszt 342. § (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:]

„c) a vezetői alapmunkaköröket, az abban elérhető rendfokozatokat, betöltésükhöz szükséges alap végzettségi (képesítési) követelményeket, a besorolási osztályok beosztási kategóriáihoz rendelt alapbeosztásokat, és az egyes beosztások besorolásának általános szabályait; az illetménypótlékra jogosultság és megállapításának általános feltételeit;
d) a fokozottan veszélyes beosztások meghatározását a 85. § (2) bekezdése és a 92. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, a fokozottan veszélyes és az egyéb veszélyes beosztások meghatározását a 254. § (2) bekezdése, a 293. § (1) bekezdése, a 306. § és a 322. § (1) bekezdésének l) pontja alapján, valamint a szolgálati idő kedvezményes számítására jogosító, fokozott igénybevétellel járó szolgálati beosztások meghatározását – azonos megnevezésű szolgálati beosztások esetén a szakterület vagy az ellátandó feladat megjelölésével – a 329. § (1) bekezdés c) pontja alapján, valamint a jogosultság megállapításának szabályait;”.

(2) A Hszt. 342. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:]

„i) a nemzeti szakértőként az Európai Unió intézményeiben alkalmazott hivatásos állomány tagja jelölési eljárásának rendjét, a részére, továbbá a nemzetközi szervezetben vezényléssel szolgálatot teljesítő részére nyújtható juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások fajtáit, mértékét, azok megállapításának, kifizetésének, elszámolásának rendjét.”  

(3) A Hszt. 342. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap a fegyveres szervet irányító miniszter, hogy rendeletben részletesen szabályozza:
1.    a szolgálati viszony létesítésének, módosításának, megszüntetésének eljárási rendjét, a személyügyi igazgatás rendjét, azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek pályázat útján tölthetők be, a pályázat kiírásának és elbírálásának rendjét, az előmenetel, a teljesítményértékelés, a minősítés és a szolgálati jellemzés készítésének szabályait, a visszavétel, az áthelyezés, a megbízás, a berendelés, a fegyveres szerven belüli vezénylés eljárási rendjét, a munkáltatói intézkedések kiadásának rendjét, a beosztási kategóriákba történő besorolás és az előresorolás rendjét, az illetménykiegészítésre jogosító szervek, szervezeti egységek meghatározását,
2.    a miniszter és az országos parancsnok munkáltatói jogkörében nem szereplő, alacsonyabb szintű munkáltatói jogköröket és a jogkört gyakorló elöljárók körét;
3.     az illetmény, illetményjellegű juttatások, egyéb juttatások megállapításának, folyósításának valamint a költségek viselésének szabályait, a végkielégítés kifizetésének rendjét;
4.    az illetménypótlékra jogosító beosztást, tevékenységet, az illetménypótlék tényleges mértékét e törvény szerinti alsó és felső határ között, azokat a szolgálati beosztásokat, amelyekben az idegen nyelv használata szükséges, illetve, ahol az idegen nyelv ismerete a szolgálati beosztással járó feladat, továbbá a ritka és a kettőnél több nyelv használatáért adható kiegészítő nyelvpótlék pótlék mértékét;
5.    a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény hatálya alá nem tartozó egyes elismerések adományozására jogosultak körét, az elismerésben részesítés feltételeit és rendjét;
6.    a ruházati ellátások rendszerét, módját, fajtáit, eljárási rendjét, a ruházati ellátásban közreműködők és az ellátásra jogosultak feladatait, felelősségét, a ruházati ellátással, valamint az ellátásra jogosultság megszűnésével összefüggő elszámolás rendjét és okmányait, a ruházati ellátási normák kialakítását, kiadását és tartalmi követelményeit, a tervezett viselési (használati) időt és annak módosítását, az egyenruha, a rendfokozati és a fegyvernemi jelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját, az egyenruha és a rendfokozat viselése eltiltását a nyugállomány tagjainak esetében;
7.    a szolgálatteljesítési idő és a túlszolgálat szolgálatszervezéssel összefüggő szabályait, az őr-, ügyeleti, a részben vagy egészben készenléti és a készültségi szolgálatok körét, a túlszolgálat elrendelésének és a pihenőidő kiadásának a rendjét, a nyilvántartás szabályait, a szabadság nyilvántartásának és kiadásának rendjét, valamint a hivatali munkarendtől eltérő szolgálati időbeosztás esetén szabadságként kiadandó szolgálati napok kiszámításának módját;
8.    a más kereső foglalkozást nem folytatható vezetők körét, a más kereső foglalkozás bejelentésével, engedélyezésével, az összeférhetetlenség megszüntetésével és tilalma megszegése következményeivel kapcsolatos eljárást;
9.    az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel, a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást, valamint a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának szabályait;
10.    a megváltozott egészségi állapotú hivatásos állományúak felülvizsgálatának eljárási rendjét, a felülvizsgálatot végző szervek és a felülvizsgálatban közreműködők kijelölését, az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség, valamint a csökkentett napi szolgálati idő megállapításának, engedélyezésnek és kiadásának szabályait, az egészségügyi alapellátás igénybevételének módját és az igénybevevők körét, továbbá a társadalombiztosítási szabályok szerinti ellátáson kívüli kiegészítő, térítéses egészségügyi szolgáltatás, valamint a szolgáltatás térítésének módját;
11.    a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások fajtáit, mértékét, a jogosultság feltételeit, az azokban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, az elszámolás, a visszatérítés és – visszatérítési kötelezettség esetén – az elengedés részletes rendjét, a természetbeni ellátás mértékét és feltételeit, az abban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, illetőleg a kiadás, az elszámolás, a visszatérítés rendjét, a kedvezményes üdültetésben, az üdülési hozzájárulásban részesítés rendjét, feltételeit;
12.    a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjait érintő szakmai képzési, át- és továbbképzési és vezetőképzési rendszerét, valamint a rendészeti szakvizsgára vonatkozó szabályokat;
13.    a fegyelmi, valamint a méltatlansági eljárás rendjét, illetve a fegyelmi jogkört gyakorló elöljárók körét;
14.    a fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárások részletes szabályait, megállapításának módját, mérséklésének és mellőzésének részletes szabályait;
15.    a nyugellátások, baleseti ellátások megállapításának eljárási rendjét, az eljáró szerv kijelölését;
16.    a kérelem és a panasz elbírálásának rendjét;
17.    a szociális és kegyeleti gondoskodás, támogatás formáit, nyújtásának eljárási rendjét és feltételeit, mértékét, a személyi állomány elhunyt tagja kegyeleti minősítésének rendjét, valamint az ellátások pénzügyi feltételei biztosításának módját; a nyugállományúakkal kapcsolatos személyügyi feladatok ellátásának rendjét;
18.    az irányítása alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állománya részére szolgálati és kiegészítő igazolványok valamint a szolgálati azonosító jelvény rendszeresítésével, azokkal történő ellátás rendjével összefüggő szabályokat.”

54. §

(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2009. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) A (4) bekezdés 2010. január 2-én lép hatályba.
(3) A Hszt. 53. §-át megelőző az „A szolgálati viszony megszűnésének esetei” alcím helyébe az „A szolgálati viszony megszűnésének egyéb esetei” alcím, a Hszt. 61. § (3) bekezdésében „a 60. § szerinti” szövegrész helyébe „a 60. § és a 60/A. § szerinti” szöveg, a Hszt. 62. § (1) bekezdésében „az 53. § b), e)-f)” szövegrész helyébe „az 53. § b), f-g)” szöveg, a Hszt. 113. § (1) bekezdés b) pontjának „váratlanul” szövegrésze helyébe az „indokoltan” szöveg, a Hszt. 254. § (2) bekezdés a) pontjának tizenkettedik gondolatjeles bekezdésében „a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (a továbbiakban: RSZVSZ)” szövegrész helyébe „az RSZVSZ” szöveg, a Hszt. 7. számú mellékletének VII. alpontjában a ”fizetés nélküli szabadság,” szövegrész helyébe az „illetmény nélküli szabadság,” a Hszt. 326. § (1) bekezdésének az „a beszámított szolgálati időt szolgálati” szövegrésze helyébe az „a beszámított szolgálati időt – így a szakmunkásképzést végző szakközépiskolában folytatott tanulmányi időt is, amennyiben a képzés szakmunkásként való foglalkoztatásra adott, vagy adhatott volna jogosultságot és ennek beszámítása 2009. március 6-ig megtörtént – szolgálati” szöveg lép.
(4) A Hszt. 61. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell a 43. § szerinti vezénylés, az 59/A. § alapján fegyveres szerven belül történő áthelyezés, valamint a 60. § és a 60/A. § szerinti áthelyezés esetén is.”
(5) Hatályát veszti a Hszt. 40. § (1) bekezdés „katonai vagy” szövegrésze, a Hszt. 42. § (2) bekezdés g) pontjának „valamint” szövegrésze, a Hszt. 55. § (4) bekezdése, a Hszt. 57. § (6) bekezdése, a Hszt. 170. § a) pontjában a „munkavállalói járulékot és számított jövedelemadó előleget” szövegrész, a Hszt. 176. § (2) bekezdésének „és kifizetése” szövegrésze, a Hszt. 245/P. § (4) bekezdésének „2008. január 1-jétől” és „illetve vezetői kinevezést csak az kaphat” szövegrésze, a Hszt. 306. § ötödik gondolatjeles bekezdése, a Hszt. 317. §-a, a Hszt. 320. § (2) bekezdése, a Hszt. 323. §-a, a Hszt. 324. § (1) bekezdésének az „, illetőleg a felsőfokú” szövegrésze, a Hszt. 324. § (2) bekezdése, valamint a Hszt. 342. § (3) bekezdése.

55. §

(1) Ez a törvény – a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2009. szeptember 2-án hatályát veszti.
(2) A Hszt. 325. § (2) bekezdése 2009. december 31-én hatályát veszti.
(3) Az 54. § (2) és (4) bekezdése 2010. január 3-án hatályát veszti.  
(4) Ez a § 2010. január 3-án hatályát veszti.


Részletes indokolás

Az 1. §-hoz és a 2. §-hoz

    
    Az értelmező rendelkezések között a kinevezés újbóli meghatározásával egyértelművé válik, hogy a vezetői beosztásba helyezés és az első tiszti rendfokozat megállapítása is kinevezésnek minősül. Ez egyértelmű jogszabályi (fogalmi) hátteret biztosít a tiszthelyettesi állománycsoportba tartozók esetében, a szükséges képesítés megszerzését követő tiszti beosztásba és rendfokozatba történő kinevezésre.

A belföldi szolgálati kiküldetés értelmező rendelkezések között történő definiálása a jogalkalmazást segíti (2. §). A kiküldetést a Hszt. jelenleg is használja ?111. § (1) bekezdés?, de annak definícióját nem adja meg. A kiküldetés pontatlan szabályozása következtében több alkalommal is jogvitára került sor. Az értelmező rendelkezések pontosítása a jogviták megelőzését szolgálja.

A 3. §-hoz és a 4. §-hoz

    A tervezet bevezeti a változó szolgálatteljesítési helyre létesített szolgálati viszonyt, ezáltal létrehozhatók olyan szolgálati beosztások, amelyek elve mobilak, tehát a hivatásos állomány tagjai egy központi egységbe kerülnek (szolgálati hely), és a szolgálatteljesítési helyük mindig a fegyveres szerv igényeinek megfelelően változik (változó szolgálatteljesítési hely kvázi változó munkahely). Ennek a ténynek a kinevezési okmányban szerepelnie kell, a kinevezés elfogadásával a hivatásos állomány tagja tudomásul veszi, hozzájárul, hogy folyamatosan változó szolgálatteljesítési helyen látja el szolgálati feladatait.  

A tervezet lehetővé teszi a hivatásos állomány tagjának az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) Hivatalához, továbbá az ügyészséghez vezénylését, valamint pontosítja a nemzeti szakértőként foglalkoztatottakra vonatkozó, a nemzetközi együttműködés keretében, illetve az egyéb nemzetközi szervezetben történő szolgálatteljesítés szabályait. Az OIT Hivatalához vezénylés szabályozása az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 1. § (3) bekezdésével összhangban történik. A meghatározott feladat ellátására ügyészséghez vezénylés lehetőségének megteremtése a nyomozó hatóság tagja ügyész általi igénybevételének /a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 28. § (5) bekezdése/ munkajogi hátterét kívánja biztosítani. A nemzetközi szervezetben történő szolgálatteljesítésre a Hszt. hatályos szabálya nem elégséges, tekintettel arra, hogy rendszeresen előfordul a szolgálat érdekével egybeeső feladatok ellátására, a kölcsönös segítségnyújtás előmozdítása, illetve a tapasztalatok átadása érdekében a Vám Világszervezetnél – amelynek a Vám- és Pénzügyőrség, mint a Magyar Köztársaság vámigazgatási szervezete is tagja – álláspályázatok, ösztöndíjprogramok, tanulmányutak meghirdetése, melyek sem Európai Uniós szakértői feladatnak, sem NATO, EU missziónak nem tekinthetőek.

Az 5. §-hoz

A tervezet megteremti a lehetőséget az egészségügyi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlan hivatásos állományú tag nem hivatásos beosztásban – azaz eltérő státuszon – való foglalkoztatására a felső korhatár eléréséig.


A 6. §-hoz

    A tervezet egyrészt a fegyveres szerven belüli vezénylés időtartamának növelését és elrendelésének megkönnyítését szolgálja, másrészt az Európai Unió intézményeibe nemzeti szakértőként, továbbá külföldi szolgálatra vezényelt hivatásos állományú tag vonatkozásában megteremti az eltérő pénzbeli és természetbeni ellátás, továbbá nemzeti szakértő esetén a jelölési rend kormányrendeletben történő szabályozásához szükséges törvényi alapot.

A 7. §-hoz

A társadalombiztosítási nyugellátás szabályainak tervezett módosítása szerint az öregségi nyugdíjkorhatár fokozatosan emelkedik, e fokozatosság alapján 65 év lesz. Erre figyelemmel indokolt a Hszt. szerinti hivatásos szolgálati jogviszony felső korhatárát a társadalombiztosítási nyugellátás szabályai szerinti öregségi korhatártól 5 évvel alacsonyabb életév betöltésében meghatározni, ezáltal biztosított a társadalombiztosítási változások automatikus követése.

A 8. §-hoz

A Hszt. VII. Fejezetét a szolgálati viszony megszűnésének további esetével, a nyugállományba helyezéssel egészíti ki. Nyugállományba helyezésre felső korhatár elérése miatt – de akár azt követően is – bármelyik fél kezdeményezésére (a hivatásos állomány tagjának kérelme, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró döntése alapján) kerül sor. E módosítással megszűnik az az automatizmus, amelyet a Hszt. a felső korhatár eléréséhez fűz, s a felső korhatár eléréséhez kapcsolódó jogkövetkezmény kiváltására a jogviszony egyik alanyának aktusa szükséges. Amennyiben a jogviszony megszűnését egyik fél sem kezdeményezi, úgy a törvény erejénél is beáll a megszűnés, de csak az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor.   

A 9. §-hoz

Az egészségügyi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság esetén kötelezővé teszi a szabályozás a másik hivatásos szolgálati beosztás, ennek hiányában másik nem hivatásos beosztás felajánlását.


A 10. §-hoz

    A tervezet védettséget biztosít a szolgálat felső korhatárának elérését megelőző 5 évben azáltal, hogy ilyen korúak létszámcsökkentés és átszervezés miatti felmentését kizárja, amennyiben a hivatásos állomány tagja még nem szerezte meg a szolgálati nyugdíjjogosultságot. Ez a rendelkezés a foglalkoztatás biztonságát növeli a szabad piacon nem, vagy csak nehezen értékesíthető szakmai tapasztalat birtokában, a munkaerő-piaci kínálat szempontjából kritikus életkorban lévő hivatásos állományú tag számára.  

A 11. §-hoz

A tervezet szerint a szolgálati viszony a törvény erejénél fogva az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor szűnik meg, a szolgálat felső korhatára és az öregségi nyugdíjkorhatár között bármelyik fél kezdeményezése szükséges a nyugállományba helyezéshez.


A 12. §-hoz

A tervezet az áthelyezés szabályait pontosítja. Az áthelyezéshez kapcsolódóan a rendeltetésellenes joggyakorlás és a joggal való visszaélés kiküszöbölése érdekében a tervezet – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 14. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéshez hasonlóan – előírja, hogy az áthelyezéshez való hozzájárulást az áthelyező fegyveres szerv nem tagadhatja meg, ha annak időpontjáig több mint négy hónap áll rendelkezésre. A négy hónapos időtartam alatt az áthelyezéssel összefüggésben indokolt alkalmassági (nemzetbiztonsági, egészségügyi stb.) vizsgálatok elvégezhetők.

A 13. §-hoz

    A tervezet biztosítja a Magyar Honvédség állományába történő áthelyezés lehetőségét.

A 14. §-hoz

A Hszt. „Eljárás a szolgálati viszony megszűnése esetén” alcíme kiegészül a nyugállományba helyezésre vonatkozó rendelkezéssel, mivel erről a szolgálati viszony megszűnésének egyéb esetei (pl. lemondás, felmentés) körében nem indokolt külön-külön rendelkezni, elegendő a közös szabályok között eljárási szabályként elhelyezni. A nyugdíj megállapítására a Hszt. 182. §-ának rendelkezése az irányadó, amelyre elegendő utalni.


A 15. §-hoz

    A Hszt. 64. §-ának módosítása megteremti a visszavétel lehetőségét abban az esetben is, ha a szolgálati jogviszony megszüntetésére egészségügyi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt felmentéssel került sor. A hivatásos állományba visszavétel esetén nem folyamatos a szolgálati jogviszony, hanem kvázi új szolgálati viszony létesítéséről van szó. Erre figyelemmel a tervezet kiterjed az életkori követelményekre, továbbá megteremti a próbaidő kikötésének lehetőségét, ha a szolgálati viszony megszűnése és a visszavételre irányuló kérelem benyújtása között legalább egy év eltelt.

Visszavétel esetén kötelezővé teszi a szolgálati nyugdíj folyósításának szüneteltetését.


A 16. §-hoz

A tervezet meghatározza, hogy a hivatásos állomány tagja iskolai rendszerű oktatáson, képzésen kívüli részvételre is kötelezhető, ezáltal pl. az adott fegyveres szerv által szervezett belső képzésen való részvételre is kötelezhető a hivatásos állomány tagja.

Az alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében a tervezet a felmérések, szűrések, vizsgálatok teljesítésével bővíti a hivatásos állomány tagjának kötelességeit. A hivatásos állomány tagja csak olyan felmérés, szűrés, vizsgálat részvételére kötelezhető, amely az alkalmasság megállapításához szükséges és azt jogszabály, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában miniszteri utasítás előírja.




A 17. §-hoz

A módosítás a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) vonatkozó rendelkezéséhez hasonlóan a szolgálatmentesség körét kiterjeszti az emberi reprodukciós eljárással összefüggő vizsgálat időtartamával, így támogatva azokat, akik a fejlett orvostudomány segítségét veszik igénybe a gyermekvállalás érdekében.

A szolgálatmentesség körének bővítésével a tervezet egyértelmű helyzetet teremt a tanúzás vonatkozásában is. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 8. §-ának (2) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaságban az alapvető kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Ennek megfelelően mind a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, mind a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek akár hatósági kényszer alkalmazása árán is biztosítják a tanúk jelenlétét a tárgyaláson, generálisan így téve kötelezővé a tanúskodást. A tanúzás következésképpen egyértelműen kötelezettség.

Az Alkotmány XII. fejezete rendelkezik az alapvető jogokról és kötelezettségekről; kötelezettségként csak a honvédelmet és a közteherviselést nevesíti, a tanúzást nem. A tanúzásnak, mint állampolgári kötelezettségnek a kérdése – többek között – azért bír relevanciával, mert az Mt. és a Hszt. szerint akkor illeti meg a munkavállalót a távolléti díj, ha állampolgári kötelezettségének tesz eleget.

    Tekintve, hogy a kérdést az Alkotmány nem rendezi, másrészt a tanúzás nem csak magyar állampolgárokat terhel, a tervezet a jogalkalmazás során jelentkező jogértelmezési problémák megoldása, és ezzel is a tanúvallomás megtételére vonatkozó kötelezettség teljesítésének előmozdítása érdekében egyértelművé teszi, hogy a tanúzás időtartamára a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól mentesül, és ez a körülmény távolléti díjra való jogosultságot alapoz meg.

A 18. §-hoz

    A Hszt. 342. § (2) bekezdésének f) pontja felhatalmazást ad a miniszternek, hogy meghatározza azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek betöltéséhez a 72. §-ban meghatározott iskolai végzettségen (szakképesítésen) túl magasabb iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése, illetve szaktanfolyam elvégzése szükséges, viszont ennek nincs meg a törvényi alapja, mivel a Hszt. nem ír elő magasabb végzettségre (szakképesítésre) vonatkozó követelményt. A tervezet e hiányosságot pótolja azáltal, hogy megteremti a felhatalmazó rendelkezés törvényi keretét. A Hszt. 72/A. §-a szerinti szabályozás mellett a 342. § (7) bekezdésében foglalt felhatalmazás elegendő a rendeleti szabályozáshoz, a 342. § (2) bekezdés f) pontjának második gondolatjeles bekezdése szerinti felhatalmazás fenntartása szükségtelen.

A 19. §-hoz

Az utóbbi időszak tapasztalati azt mutatják, hogy szükséges egyértelműen elkülöníteni a tanulmányi szerződés és a kötelezés fogalmát, illetve, hogy ez a két tényező kizárja egymást, hiszen a képzésre kötelezés, mint egyoldalú munkáltatói intézkedés kizárja a felek egyező akaratnyilatkozatán alapuló tanulmányi szerződés kötését. Így a tervezet az Mt. rendelkezéseihez hasonlóan egészíti ki a hatályos szabályozást, továbbá a későbbi szolgálati jogviták elkerülése érdekében meghatározza, hogy kötelezés esetén írásba kell foglalni annak lényegi tartalmi elemeit is.

A 20. §-hoz

    A tervezet korlátozza az alkalmassági vizsgálatra kötelezés körét, ezáltal a hivatásos állomány tagja az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasság felmérése, megállapítása során kizárólag olyan vizsgálatra kötelezhető, amelyet az alkalmasság megállapítása érdekében a miniszter rendeletben, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében utasításban meghatároz.

A 21. §-hoz

Az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasságra vonatkozó adatok a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. § 2. b) pontja alapján különleges adatok. A különleges adatok akkor kezelhetők, ha az adatkezeléshez az érintetett írásban hozzájárul, vagy azt törvény elrendeli /Avtv. 3. § (2) bek./. Az Avtv. rendelkezésére figyelemmel a tervezet tartalmazza az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasságra vonatkozó adatok kezelésének célját, az adatok körét, továbbá meghatározza az adattovábbítás törvényi kereteit. Az egészségi, pszichikai, fizikai vizsgálatra vonatkozó egészségügyi adatot kizárólag az alkalmassági eljárásban résztvevő orvos, illetve orvosi bizottság kezelheti, illetve kizárólag a részére továbbítható. Ennek megfelelően az állományilletékes parancsnok az eljárásban résztvevő orvos, orvosi bizottság részére az egészségügyi adatot továbbíthatja, de az adat tartalmát nem ismerheti meg. Kivételt képez ez alól, ha az alkalmassági vizsgálatot az állományilletékes parancsnok kezdeményezi, mely esetben az alkalmassági vizsgálat megindulása előtt tudomására jutott adatokat jogosult kezelni is és továbbítani is. Amennyiben szolgálati viszonnyal összefüggő jogvitában az eljáró bíróság számára indokolt az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasságra vonatkozó adat ismerete, úgy az a bíróság részére – a bíróság eljárásához indokolt mértékben - továbbítható.
    
A 22. §-hoz

    A tervezet a gyermek neveléséhez kapcsolódó, eddig a hivatásos állomány nő tagja részére biztosított kedvezményt az egyedülálló apára is kiterjeszti.

A 23. §-hoz

    A tervezet a szolgálatteljesítési időtől és a túlszolgálattól elkülönítve, külön alcímben határozza meg a készlet fogalmát, ezzel is kifejezve, hogy a készenlét nem része a szolgálatteljesítési időnek.

A 24-28. §-hoz

A szabadságra vonatkozó szabályok pontosítása az egyértelmű jogalkalmazást segíti. A Hszt. 90. § (2) bekezdésének g) pontjában – az azt megelőző pontok által meghatározott rendszerre figyelemmel – a pótszabadsághoz szükséges szolgálati idő tévesen került meghatározásra. Az egyértelmű végrehajtást segíti annak rögzítése, hogy a pótszabadság soron következő fokozata először abban az évben jár, amelyben a hivatásos állomány tagja eléri az ott meghatározott szolgálati időt, továbbá, hogy a gyermek után járó pótszabadság igénybevételére vonatkozó döntésről írásbeli nyilatkozat szükséges.

A tervezet 26. §-a a tartós igénybevétel utáni pihentetés szabályait pontosítja, az igénybevétel tartós jellegét legalább 14 napos igénybevétel alapozza meg.

    A tervezet 27. §-a a beteg gyermek ápolása céljából a gyermek 1 éves koráig biztosított egészségügyi szabadság igénybevételét a jogosultak döntésére bízza (választás alapján az anyát vagy az apát illeti meg az egészségügyi szabadság).
    
    A tervezet pontosítja a szabadság engedélyezésére jogosultak meghatározását.

A tervezet az egészségügyi szabadság időtartamára járó díjazás rendszerét alakítja át oly módon, hogy a távolléti díj teljes összegének folyósítását az egészségügyi szabadság első 30 napjára, továbbá szolgálati kötelmekkel összefüggő sérülés, baleset, betegség miatti egészségügyi szabadság időtartamára tartja fenn, ezen kívül az egészségügyi szabadság 31. napjától a távolléti díj 80 %-ának megfelelő díjazás jár.

A 29. §-hoz és a 30. §-hoz

    A Hszt. a költségtérítések, a kedvezmények és a támogatások teljeskörű felsorolását nem tartalmazza, s a 342. § (2) bekezdés e) pontja szerinti felhatalmazás alapján azok szabályait (feltételeit, mértékét, azokban való részesítés rendjét) a miniszter rendeletben szabályozza. A költségtérítések, kedvezmények, támogatások törvényi alapja a felhatalmazó rendelkezéshez képest hiányos, mely hiányosság megszüntetése érdekében a tervezet lehetővé teszi a fegyveres szervet irányító miniszter számára, hogy a Hszt.-ben nem nevesített költségtérítéseket, szociális, jóléti és kulturális kedvezményeket, támogatásokat rendeletben állapítson meg, azok fajtáinak, mértékének, feltételeinek, rendjének szabályozásával.

A 31. §-hoz

A Hszt. 115/A. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a szolgálati viszony egészségügyi, fizikai, pszichikai alkalmatlanság miatt történő megszüntetésekor az állami kezességvállalású hitelt felvett hivatásos állományú tag kötelezett a kezességvállalási díj megfizetésére. A tervezet a fegyveres szervből önhibáján kívül, egészségügyi okból kivált hivatásos állományú tagot mentesíti a kezességvállalási díj megfizetése alól.

A 32. §-hoz

A tervezet az egységes fogalomrendszer alkalmazása érdekében a „fegyelmi büntetésben” kifejezést „fegyelmi fenyítésben” kifejezésre pontosítja, továbbá a tanácsosi és a főtanácsosi cím megvonásáról a büntetőjogi jogkövetkezményekre figyelemmel is rendelkezik.

A 33. §-hoz

Az Alkotmánybíróság a 2009. április 8-án kelt 536/B/2003. számú határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében meghatározott, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát sértő mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azáltal, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó személyek katonai vétségét elbíráló fegyelmi eljárásban nem teremtett lehetőséget a tanú személyi adatainak zárt kezelésére. Az Országgyűlés jogalkotói feladatának 2009. december 31. napjáig köteles eleget tenni. Erre figyelemmel a tervezet előírja a fegyelmi eljárás során a tanú vagy jogi képviselője kérésére a tanú személyi adatai zártan történő kezelését.

A 34. §-hoz

A tervezet kiegészíti a Hszt. fegyelmi eljárásának szabályait azzal, hogy amennyiben külön jogszabály alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye (közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések esetköre), úgy fegyelmi eljárásban ugyanazon cselekmény miatt fenyítésként pénzbírság nem alkalmazható.


A 35. §-hoz

A teljes összegű szolgálati nyugdíj folyósítását korlátozza a rendelkezés, azáltal, hogy a felső korhatárt megelőző 5 évben vagy a 40 %-os egészségkárosodás elérése esetén teszi lehetővé a teljes összegű nyugdíj folyósítását.

Közös megegyezéssel történő jogviszony megszüntetése esetén amennyiben a felső korhatár eléréséig több mint 5 év van hátra úgy kizárja, amennyiben kevesebb mint 5 év van hátra 50 %-os mértékre csökkenti a szolgálati nyugdíj folyósítását.

A tervezet felső korhatár elérése vagy a megrokkanás előtt kizárja a szolgálati nyugdíj folyósítását, ha a hivatásos állomány tagjának felmentésére egészségi, pszichikai vagy fizikai okból eredő alkalmatlanság miatt azért került sor, mert nevezett a részére felajánlott hivatásos szolgálati beosztást vagy nem hivatásos munkakört alapos ok nélkül nem fogadata el.   

A 36. §-hoz

A szolgálati nyugdíj összegét maximálja, oly módon, hogy nem haladhatja meg a hivatásos állomány tagja utolsó havi – nem rendszeres pótlékok nélkül számított – illetményének a személyijövedelemadó-előleg összegével, valamint a tárgyhónapban hatályos egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék mértékével csökkentett összegét. Amennyiben az utolsó havi illetmény után nyugdíjjárulék- illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettség nem áll fenn, a csökkentés során ezek helyett a magánszemélyek különadójának mértékét kell figyelembe venni.


A 37. §-hoz

A joggal való visszaélés gyakorlatban előfordult esetkörének megelőzését szolgálja a munkakör elfogadására vonatkozó nyilatkozat megtétele hiányában a hivatásos állományú tag „hallgatásának” megítélése. A vezetői kinevezés visszavonására irányuló intézkedés ellen szolgálati panasz benyújtása esetén a szolgálati panasznak halasztó hatálya van, így a hatályos szabályozás mellett a munkáltató tehetetlen, ha a felajánlott beosztásra vonatkozó nyilatkozat megtételét a hivatásos állomány tagja megtagadta. A tervezet ezért kimondja, hogy ha a hivatásos állomány tagja a munkakör elfogadásáról a törvényben előírt 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, azt a felajánlott beosztás elutasításának kell tekinteni.

A Hszt. 245/D. § (5) bekezdése a vezetői kinevezésről történő lemondás jogkövetkezményeit szabályozza. A vezetői kinevezésről történő lemondáskor a hivatásos állomány tagja számára nem ismert, hogy van-e megfelelő felajánlható beosztás, így a vezetői kinevezésről történő lemondó nyilatkozata nem értelmezhető úgy, hogy szolgálati viszonyáról is le kívánt mondani. Mivel a felajánlható beosztás hiányáról való tudomásszerzéskor válik ismertté a vezetői kinevezésről történő lemondás tényleges jogkövetkezménye, ezért a hivatásos állomány tagjának indokolt lehetőséget biztosítani arra, hogy a jogkövetkezmény ismeretében lemondását visszavonhassa. Az egyértelmű és egységes jogalkalmazás érdekében a vezetői kinevezésről történő lemondás esetén indokolt szabályozni azt is, hogy – a vezetői kinevezés visszavonásának esetével ellentétben – az érintett nem részesül még további 6 hónapig vezetői illetményben, hanem az új besorolásának megfelelő illetményre jogosult.

A 38. §-hoz

    A tervezet a berendeléssel érintett szervek körét a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatával egészíti ki, ahol az állomány jelentős része ténylegesen berendeltekből áll, továbbá kiegészíti a munkáltatói jogkör gyakorlására vonatkozó szabályokat.

A 39. §-hoz

    A tervezet a tűzoltóság hivatásos állománya vonatkozásában az állományilletékes parancsnoki és az alapfeladatot ellátó vezetői beosztáshoz szükséges szakmai gyakorlat időtartamát eltérő mértékben, 5 és 3 évben határozza meg, s pontosítja, hogy mely munkaköri feladatok nem minősülnek a vezetői kinevezéshez előírt tűzoltó-szakmai gyakorlatnak.

    A tervezet a szolgálatteljesítési időnek a heti 48 óra figyelembevételével számított hathavi keretére tekintettel az általános szabályoktól eltérően határozza meg a tűzoltóság készenléti jellegű beosztásban szolgálatot teljesítő állománya vonatkozásában az elrendelhető túlszolgálatot. A tűzoltóságoknál készenléti jellegű beosztásokban, ennél fogva a Hszt. 84. § (2) bekezdésében foglaltak alapján heti 48 óra szolgálatteljesítési időkeret előírásával foglalkoztatott hivatásos állományúak számára csak rendkívüli helyzetben (baleset, elemi csapás, vagy súlyos kár megelőzése, elhárítása következményei felszámolása, valamint arra való felkészülés céljából) rendelhető el túlszolgálat. A tűzoltóság készenléti jellegű beosztásokban foglalkoztatott tagjai vonatkozásában az Irányelv 6. cikkében előírt 48 órás heti korlátot már maga a szolgálatteljesítési idő is eléri, így ez az Irányelv 22. cikkének alkalmazásával, azaz az opt-out igénybevételével léphető túl.

A 40. §-hoz

    A Hszt. 49. § (1) bekezdése tartalmazza, hogy a benne foglalt szabály a hivatásos önkormányzati tűzoltóra nem vonatkozik. Figyelemmel arra, hogy ez általános szabálytól való eltérő rendelkezés, a Hszt. XX. fejezetében való elhelyezése indokolt. A tervezet ezt a rendszertani pontosítást tartalmazza.

A 41. §-hoz

    A tervezet a felhatalmazó rendelkezések módosításával konkrétan meghatározza a nem törvényi szintű jogalkotás kereteit, amellyel összefüggésben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában tartalmazza az egyes szabályozási tárgykörökhöz kapcsolódó eltérő szabályozási szinteket.

A 42. §-hoz és a 43. §-hoz

    A tervezet a büntetés-végrehajtási szervezet orvosi és egészségügyi tevékenységet folytató hivatásos állományú tagjai szolgálatteljesítési ideje, valamint ügyeleti és készenléti díjazása körében megteremti az összhangot az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény rendelkezéseivel.

A 44-51. §-hoz

Magyarország Európai Uniós csatlakozásának időpontjában a vámtörvény hatályon kívül helyezésére került sor, s a szervezeti átalakítás során a Vám- és Pénzügyőrség szervezete kormányrendeleti szinten lett meghatározva. A szervezet-átalakításokkal összefüggésben a Hszt. XXIII. Fejezetének felülvizsgálata is indokolttá vált. A tervezet tartalmazza a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományára vonatkozó értelmező rendelkezések pontosítását, az illetménykiegészítés speciális szabályait, a vezetői munkakörök jelentős változására figyelemmel a vezetői pótszabadság meghatározását a vezetői tábla szerint, továbbá a folyamatos szolgálat meghatározását, tekintettel arra, hogy az Európai Uniós csatlakozás következtében váltószolgálat szervezése nemcsak a határvámhivataloknál, hanem a megváltozott feladatrendszer miatt más alsó fokú szerveknél pl. jövedéki alosztályoknál is indokolt.

A Hszt. nem tartalmaz konkrét rendelkezéseket arra vonatkozóan, hogy a Vám- és Pénzügyőri Iskola tanfolyami képzésein, illetve a Vám- és Pénzügyőrség bármely szervezeti egységénél megtartásra kerülő oktatásokon való részvétel – figyelemmel arra, hogy ezek nem minősülnek iskolai rendszerű képzéseknek – hogyan (vezénylés, esetleg berendelés) történik, így nem tisztázott a munkáltatói jogkör gyakorlásának kérdése sem. A tervezet rendezi egyrészt azt a kérdést, hogy a fenti képzéseken való részvétel vezényléssel történik, másrészt azt a problémát, hogy ki és milyen tekintetben gyakorolja a munkáltatói jogkört a képzésen résztvevő hivatásos állományú tag vonatkozásában.

Korábban a szaktanfolyami képzés kötelező jelleggel bentlakásos képzésként kerül megtartásra a vám- és pénzügyőrség képző intézményében, a Vám- és Pénzügyőri Iskolán, mely bentlakási követelmény alól a helyben, Budapesten lakó munkatársak sem képeztek kivételt. Ez a rendszer megváltozott, a helyben lakó munkatársak bejárnak a szaktanfolyamra, így az ő kiképzésüknek a költsége nem bentlakásos szaktanfolyami költségként, csak képzési költségként jelentkezik. A Hszt. 315. §-ának módosítása az országos parancsnokhoz telepíti a tanfolyami költség megállapításának jogkörét, mely jelenleg is így történik, leadott hatáskörben. A Vám- és Pénzügyőrség által szervezett előképző tanfolyamok és a szaktanfolyamok költségeit az a személy is viselje, akinek a tanfolyam/szaktanfolyam befejezése előtt szűnik meg a szolgálati viszonya. A Vám- és Pénzügyőrség jellemzően a tanfolyamok megkezdésekor fizeti az átvállalt tandíjat, nem a tanfolyamok elvégzésekor.

Az 52. §-hoz

    A tervezet 52. §-a a szolgálati idő kedvezményes számítására vonatkozó szabályokat pontosítja, ezáltal a 2-szeresen számított szolgálati idő vonatkozásában a terrorelhárítók körét konkretizálja, a 1,5-szeres szorzóra jogosított körből az ejtőernyősöket és az aknakutatókat mellőzi (azok nevesítése okafogyottá vált), továbbá a tartós külföldi szolgálatot teljesítő jogosulti kört szűkíti. A módosítás hatálybalépésekor le kell zárni a kedvezményes szorzóval számított szolgálati időket, és onnantól kezdve már csak a szolgálati nyugdíj és annak mértéke vonatkozásában kell figyelembe venni.

Az 53. §-hoz

    A tervezet részletezi a felhatalmazó rendelkezéseket annak érdekében, hogy egyértelmű legyen a rendeleti szabályozás tárgyköre és kerete. A kedvezményes szorzók vonatkozásában pontosítja a Kormány részére szóló felhatalmazást, amelynek kimerítése esetén a kormányrendeletből egyértelműen megállapítható, mely szolgálati beosztások jogosítanak a szolgálati idő 1,2-szeres számítására. A hatályos kormányrendeleti szintű szabály bizonyos esetekben pótlékokhoz köti a kedvezményes szorzók alkalmazását, ugyanakkor a pótlékra jogosultak körét – ezáltal áttételesen több esetben a kedvezményes szorzók alkalmazását is – a fegyveres szervet irányító miniszter határozza meg. A szolgálati idő kedvezményes számításához kapcsolódó jogviták jelentős része az 1,2-szeres szorzó vonatkozásában „a fokozott igénybevétellel járó beosztásban szolgálatot teljesítő végrehajtói feladatokat ellátó állomány” kritérium tényleges tartalmi megítélésével függ össze, ami sok esetben eltérő értelmezéssel jár. A Kormány számára szóló felhatalmazás szigorú értelmezésével kormányrendelet szintjén indokolt egyértelműen meghatározni az 1,2-szeres kedvezményre jogosító szolgálati beosztásokat, ezáltal megelőzve a további jogvitákat.

A nemzeti szakértőre vonatkozó jelölési rend, továbbá a nemzeti szakértő részére biztosítható, a Hszt.-ben foglaltaktól eltérő juttatások, támogatások, költségtérítések, kedvezmények szabályozására – a köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban – kormányrendeleti szinten kerül sor.  

Az 54. §-hoz és az 55. §-hoz

    A tervezet 54. §-a a hatálybalépésről, valamint egyes rendelkezések módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. A módosítások közül a Hszt. 326. §-ára vonatkozó a 23/2009. (III. 6.) AB határozatra figyelemmel az annak közzétételéig szolgálati időként elismert tanulmányi idő beszámításának törvényi alapját biztosítja, míg a többi leginkább pontosító és technikai jellegű. A hatályon kívül helyezések között szintén van alkotmánybírósági döntéssel összefüggő [Hszt. 170. § a) pontját érintően] rendelkezés, továbbá egy rendelkezés a nyugállományba helyezés, mint szolgálati viszony megszűnési jogcím bevezetéséhez kapcsolódik.

    A tervezet 55. §-a egyrészt hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz, amely a Hszt. 325. § (2) bekezdését a tervezet hatályba lépését követő három hónap elteltével helyezi hatályon kívül, elegendő időt biztosítva ezáltal az 1,2-szeres szorzóra jogosító beosztások kormányrendeleti szintű meghatározására, másrészt önmagára vonatkozó hatályvesztésről rendelkezik.


 

 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tűzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux s
PHP: 5.2.17
MySQL: 5.5.31-0+wheezy1-log
Idő: 09:57
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1133
Linkek: 76