1.  §

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 2. §-ának k) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]
„k) kinevezés:
a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró rendelkezése hivatásos állományba vételrõl (szolgálati viszony létesítésérõl); magasabb vagy azonos, illetve vezetõi beosztásba helyezésrõl; az elsõ, az elsõ tiszti és tábornoki rendfokozatok megállapításáról;”

A Hszt. 43. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(1) A hivatásos állomány tagja – beleegyezésével – a miniszter és az érdekelt szerv vezetõjének megállapodása alapján határozott vagy határozatlan idõtartamra történõ vezényléssel – az ügyészség kivételével – más szervnél is teljesíthet szolgálatot. A határozott idõre szóló szolgálatteljesítése a beleegyezésével meghosszabbítható. A legfõbb ügyész kikérésére az országos parancsnok egyetértésével a hivatásos állomány tagja – a hivatásos szolgálati jogviszonyát nem érintve – az ügyészséghez meghatározott feladat ellátásra vezényelhetõ. A vezénylést írásban kell rögzíteni.”

5.  §

A Hszt. a Beosztásból felmentés, más beosztásba kinevezés, áthelyezés alcím alatt a következõ 47/A. §-sal egészül ki:

„47/A. § Ha a hivatásos állomány tagja eredeti szolgálati beosztására egészségügyi, pszichikai vagy fizikai okból alkalmatlan, a szolgálat felsõ korhatárának eléréséig a fegyveres szervnél – felajánlható hivatásos szolgálati beosztás hiányában – nem hivatásos munkakörben is foglalkoztatható. E foglakoztatás a hivatásos állomány tagjának szolgálati jogviszonyát és elõmenetelét nem érinti.”

6.  §

A Hszt. 49. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„49. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében eredeti szolgálati beosztásában való meghagyása mellett a fegyveres szerv bármely szervezeti egységéhez és bármely helységbe - a (5) bekezdésben meghatározott esetet kivéve beleegyezése nélkül - meghatározott szolgálati feladat teljesítésére vezényelhetõ. A hivatásos önkormányzati tûzoltóra e szabály nem vonatkozik.
(2) A más helységbe való vezénylések együttes idõtartama évenként a 3 hónapot nem haladhatja meg. A vezénylés idõtartamának befejezésétõl számított 2 hónapon belül újabb vezénylésre nem kerülhet sor, ha a vezénylés idõtartama a 30 napot meghaladta. Méltánylást érdemlõ személyi vagy családi érdekbõl kérelemre e korlátoktól kivételesen el lehet tekinteni.
(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a hivatásos állomány tagja a más helységbe vezényléssel az eredeti szolgálatteljesítési hely 50 km-es körzetében teljesít szolgálatot, vagy ha a vezényléshez hozzájárult.
(4) A rendelkezési állományba nem tartozók iskolai rendszerû oktatása/képzése az oktatás idõtartamára vezényléssel történik. Az e célból történõ vezénylés idõtartama nem számít be a (2) bekezdésben meghatározott idõtartamba.
(5) A nemzetközi szervezetek által békefenntartó (fegyveres vagy egyéb rendészeti) tevékenységre kiírt és a miniszter által támogatott pályázat elnyerése esetén a hivatásos állomány tagját vezényelni kell a külföldi szolgálati tevékenység idõtartamára.
(6) A hivatásos állomány tagját
a) külföldi szolgálatra az ezzel járó sajátos szolgálati kötelezettségeknek, ezek teljesítése feltételeinek és körülményeinek ismertetése után a miniszter vezényeli,
b) az Európai Unió intézményeibe nemzeti szakértõként – kormányrendeletben meghatározott jelölési eljárás alapján – a miniszter vezényli,
valamint részére kormányrendelet az e törvény alapján járónál kedvezõbb pénzbeli és természetbeni ellátást állapíthat meg.   
(7) A hivatásos állomány tagja megszakítás nélkül legalább három hónapra, de 6 évet meg nem haladó idõtartamra külföldi szolgálatra vezényelhetõ (a továbbiakban: tartós külszolgálat).”

7.  §

A Hszt. 52. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„52. § A hivatásos szolgálat felsõ korhatára a társadalombiztosítási nyugellátási szabályok szerinti reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál 5 évvel alacsonyabb életkor betöltése.”

8. §

A Hszt. VII. Fejezete „A szolgálati viszony megszûnése” cím alatt a következõ alcímmel és 52/A. §-sal egészül ki:

„Nyugállományba helyezés

52/A. § (1) Nyugállományba helyezéssel szûnik meg a szolgálati viszony a szolgálat felsõ korhatárának elérése miatt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyugállományba helyezéssel szûnik meg a szolgálati viszony
a)    a hivatásos állomány tagja erre irányuló kérelme, vagy
b)    a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró erre irányuló döntése
alapján.
(3) A nyugállományba helyezésre irányuló kérelem, illetve döntés a felsõ korhatár betöltését követõen is elõterjeszthetõ, illetve meghozható A kérelmet, illetve a döntést a nyugállományba helyezés idõpontját megelõzõen 60 nappal kell elõterjeszteni, illetve meghozni.
(4) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony megszûnésére irányuló kérelmet nem terjeszt elõ, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a szolgálati viszony megszûnésérõl nem dönt, úgy a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a társadalombiztosítási nyugellátási szabályok szerint reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor a törvény erejénél fogva szûnik meg.”   

9.  §

(1) A Hszt. 56. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

 „(5) Ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségi, pszichikai vagy fizikai ok következménye, a fegyveres szerv köteles a hivatásos állomány tagja állapotának, képzettségének, végzettségének és rendfokozatának megfelelõ másik hivatásos szolgálati beosztást, ennek hiányában másik nem hivatásos munkakört felajánlani. A hivatásos állomány tagját akkor lehet felmenteni, ha
a) állapotának megfelelõ betöltetlen beosztás vagy nem hivatásos munkakör a fegyveres szervnél nincs, és rendelkezési állományba sem helyezhetõ,
b) a felajánlott másik, állapotának megfelelõ beosztást vagy nem hivatásos munkakört a hivatásos állomány tagja nem fogadta el, vagy
c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra jogosultságot szerzett.”

10.  §

A Hszt. az 58. §-t követõen a következõ 58/A. §-sal egészül ki:

„58/A.§ Nem szüntethetõ meg a szolgálat felsõ korhatárát megelõzõ 5 évben a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya az 56. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján felmentéssel, ha szolgálati nyugdíjra még nem jogosult.”

11.  §

A Hszt. 59. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[A törvény erejénél fogva szûnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya]

„a) a társadalombiztosítási szabályok szerint reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár elérése;”

[miatt.]

12. §

(1) A Hszt. 60. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén – az érintett miniszterek által  meghatározott feltételek mellett – rendfokozatának megtartásával más fegyveres szervhez áthelyezhetõ, illetve onnan átvehetõ.”

(2) A Hszt. 60. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a hivatásos állományú tag áthelyezésére irányuló kérelem kézhezvétele és az áthelyezés kért idõpontja közötti idõtartam a négy hónapot meghaladja, az áthelyezés nem tagadható meg.

13.  §

A Hszt. a következõ 60/A. §-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki:

„Áthelyezés a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség között

60/A. § (1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén – az érintett miniszterek döntése alapján – a Magyar Honvédség állományába áthelyezhetõ,  illetve a Magyar Honvédség állományának tagja a fegyveres szervek hivatásos állományába átvehetõ.
(2) Áthelyezés esetén a szolgálati viszonyt folyamatosnak kell tekinteni.”

14. §

A Hszt. az „Eljárás a szolgálati viszony megszûnése esetén” alcím alatt a következõ 60/B. §-sal egészül ki:

„60/B. § (1) Ha a szolgálati viszony az 53. § alapján szûnik meg, a hivatásos állomány tagját – amennyiben szolgálati nyugdíjra jogosult – szolgálati nyugállományba kell helyezni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati nyugállományba helyezés során rendelkezni kell a szolgálati nyugdíj 182. § szerinti folyósításáról.”

15.  §

(1) A Hszt. 64. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

 „(1) Akinek szolgálati viszonyát az 53. § a) pontja, vagy az 56. § (1) bekezdés a)-d) pontja, vagy az 56. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt, illetve az 56. § (2) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel szüntették meg, a szolgálat érdekében, kérelmére – amennyiben a hivatásos állomány tagjára vonatkozó felsõ korhatár eléréséig a szolgálati nyugdíjjogosultság 182. § (2) bekezdés szerinti feltételek szerint megszerezhetõ – visszavehetõ, ha egyébként megfelel a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek. A visszavétel során próbaidõ köthetõ ki, legfeljebb 6 hónap idõtartamra, ha a szolgálati viszony megszûnése és a visszavételre irányuló kérelem benyújtása között legalább egy év eltelt. A visszavételre legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor.”

(2) A Hszt. 64. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

„(5) A hivatásos állomány nyugállományba helyezett tagja – az (1)-(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén is – csak akkor vehetõ vissza hivatásos állományba, ha a szolgálati nyugellátásának folyósítását a hivatásos szolgálat idejére szünetelteti.”

16.  §

A Hszt. 68. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[A hivatásos állomány tagja köteles:]
„d) a számára meghatározott iskolai rendszerû vagy iskolai rendszeren kívüli oktatásban, képzésben részt venni, és az elõírt vizsgákat letenni;
e) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek eleget tenni, és az ezek ellenõrzése érdekében szükséges, külön jogszabályban vagy utasításban meghatározott felméréseknek, szûréseknek és vizsgálatoknak magát alávetni;”

17. §

A Hszt. 70. § (1) bekezdése a következõ e)-f) ponttal egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi e)-f) pont jelölése g)-h) pontra változik:

(Mentesül a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól:)

„e) emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárással összefüggõ vizsgálat idõtartamára;
f) tanúzási kötelezettség teljesítése esetén a megjelenéshez és a kötelezettség teljesítéséhez szükséges idõtartamra;”

18. §

A Hszt a következõ 72/A. §-sal egészül ki:

„72/A. § A miniszter állapítja meg azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek betöltéséhez a 72. §-ban meghatározott iskolai végzettségen túl további iskolai végzettség, szakképesítés vagy szaktanfolyam szükséges.”

19. §

A Hszt. 74. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(1) Szolgálati érdekbõl polgári oktatási intézményben vagy iskolarendszeren kívüli oktatás/képzés folytatása céljából a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagjával tanulmányi szerzõdést köthet. Nem köthetõ tanulmányi szerzõdés, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagját kötelezte. A tanulmányi szerzõdést, illetve a kötelezést – a lényegi tartalmi elemek (képzés tárgya, idõtartama, helye, teljesítés módja, határideje, költségek viselése, kötelezettségek) rögzítésével – írásba kell foglalni.”

20. §

A Hszt. 75. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(3) A hivatásos állomány tagja kizárólag olyan vizsgálatra kötelezhetõ, amelyet az alkalmassági követelményeknek való megfelelés megállapítása érdekében jogszabály vagy utasítás elõír. A hivatásos állomány tagja köteles magát az ellenõrzéseknek alávetni.”

21. §

A Hszt. az „Egészégi, pszichika és fizikai alkalmasság” cím alatt a következõ 75/A. §-sal egészül ki:

„75/A. § (1) Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célja
a) az alkalmasság felmérése és a hivatásos állomány tagja alkalmasságának minõsítése,
b) a szolgálati viszony létesítéséhez, fenntartásához, módosításához, megszüntetéséhez, továbbá a rendelkezési állományba helyezéshez az egészégi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételek fennállásának megállapítása.
(2) Az adatok köre az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó,
a) az alkalmasság felméréséhez és az alkalmassági minõsítéshez felhasznált egészségügyi pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó, illetve
b) az alkalmasság minõsítését tartalmazó
adat.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi dokumentációját az alkalmasság megállapításában résztvevõ orvos, valamint orvosi bizottság kezelheti, illetve kizárólag a részére továbbítható.
(4) Az állományilletékes parancsnok és a személyügyi szerv részére kizárólag a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adat továbbítható. Ha az alkalmassági vizsgálatot az állományilletékes parancsnok kezdeményezi, akkor az alkalmassági vizsgálat megindulása elõtt tudomására jutott egészségügyi adatot is jogosult kezelni, és az egészségügyi adatot az eljárásban résztvevõ orvos, valamint orvosi bizottság részére továbbíthatja.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott adat szolgálati viszonnyal összefüggõ jogvitában, illetve büntetõügyben az eljáró bíróság, valamint ügyész részére – az eljárásában indokolt mértékig – továbbítható.”  

22. §

A Hszt. 86. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos állomány
a) nõ tagját terhessége megállapításától gyermekének 1 éves koráig, továbbá
b) gyermekét egyedül nevelõ tagját – ha annak felügyeletét más nem tudja ellátni – gyermekének 6 éves koráig
éjszakai szolgálatteljesítésre, illetve 24 órás szolgálatra nem lehet beosztani.”

23. §

A Hszt. a következõ alcímmel és 88/A. §-sal egészül ki:

„Készenlét

„88/A. § (1) A hivatásos állomány tagja kötelezhetõ  arra, hogy a szolgálatteljesítési idõn kívül szolgálati érdekbõl, szolgálatképes állapotban a szolgálati elöljárója rendelkezése szerinti, olyan elérhetõ – szolgálati helyen kívüli – helyen tartózkodjon, ahonnan szolgálati feladatra bármikor igénybe vehetõ.”

24. §

(1) A Hszt. 90. § (2) bekezdésének g) és h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[A pótszabadság évente a hivatásos állomány felsõfokú iskolai végzettségû tagja esetén:]
 „g) 26-30 év szolgálati viszonyban töltött idõ után     9 munkanap;
   h)  31 év és annál hosszabb szolgálati viszonyban töltött idõ után     10 munkanap.
”

(2) A Hszt. 90. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (2) bekezdés szerinti pótszabadság soron következõ fokozata elõször abban az évben jár, amelyben a hivatásos állomány tagja az ott meghatározott szolgálati idõt betölti.”

25. §

A Hszt. 91. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A szülõk az (1) bekezdés szerinti döntésükrõl írásban nyilatkoznak.”

26. §

A Hszt. 92. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(2) Az állományilletékes parancsnok – gyakorlattal kapcsolatban a gyakorlatvezetõ javaslatára – tartós, legalább 14 napig tartó igénybevétel utáni pihentetés céljából esetenként legfeljebb 5 nap szabadidõt engedélyezhet.”

27.  §

(1) A Hszt. 94. § b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[A hivatásos állomány tagját gyermekápolás céljából egészségügyi szabadság illeti meg az alábbiak szerint:]
„b) a hivatásos állományú szülõt, nevelõszülõt, valamint helyettes szülõt, ha beteg gyermekét ápolja, a gyermek 1 éves koráig,”

(2) A Hszt. 94. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, a § jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:

„(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szülõ alatt érteni kell a vér szerinti és az örökbefogadó anyát, illetve apát, a vele együtt élõ házastársat, továbbá a gyámot.”  

28. § 

(1) A Hszt. 97. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(1) A szabadság engedélyezésére az állományilletékes parancsnok, vagy az általa kijelölt vezetõ jogosult.”

(2) A Hszt. 97. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(6) A szabadság címén engedélyezett és a szoptatási munkaidõ-kedvezmény miatti távollét idejére – e törvényben meghatározott kivételekkel – távolléti díjat kell folyósítani. Az egészségügyi szabadság 30. napjáig távolléti díjat, a 31. naptól a távolléti díj 80 %-át kell folyósítani. Ha a hivatásos állomány tagja szolgálati kötelmekkel összefüggõ balesete, sérülése vagy szolgálati eredetû betegsége indokolja az egészségügyi szabadságot, akkor annak teljes idõtartamára távolléti díj jár.
(7) Ha a hivatásos állomány egészségügyi szabadságon levõ tagja a betegségét vagy sérülését szándékosan maga okozta, az egészségügyi szabadság idõtartama alatt díjazásra nem jogosult; ha pedig az súlyos gondatlanságának következménye, a díjazása legfeljebb 50 %-kal csökkenthetõ. Az egészségügyi szabadságra járó díjazást meg lehet vonni a hivatásos állomány tagjától, ha a gyógyulását felróhatóan késleltette, az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg.”    

29. §

A Hszt. 113. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A költségtérítések fajtáit, mértékét, a költségtérítés feltételeit, rendjét a miniszter állapítja meg.”

30. §

A Hszt. 114. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés szerinti, továbbá az ott fel nem sorolt szociális, jóléti és kulturális kedvezmények és támogatások fajtáit, mértékét, a kedvezmények, támogatások nyújtásának feltételeit, rendjét a miniszter állapítja meg.”

31. §

A Hszt. 115/A. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

 „(6) Amennyiben a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya az 53. § a)-b) és f)-g), valamint az 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján – ez esetben az egészségi vagy pszichikai állapota miatti megszûnés kivételével –, b) pontja alapján, továbbá az 59. § (1) bekezdés b), d) pontja alapján szûnik meg, a még fennálló állami kezesség vállalás után a központi költségvetés javára – a hitelintézet útján – egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2 %-a.”

32. §

A Hszt. 118. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(5) A tanácsosi és a fõtanácsosi címet meg kell vonni, ha
a) a hivatásos állomány tagja jogerõsen pénzbírságnál súlyosabb fegyelmi fenyítésben részesült, illetve
b) a hivatásos állomány tagjával szemben – megrovás és jármûvezetés eltiltás kivételével – a bíróság büntetést szabott ki vagy intézkedést alkalmazott, feltéve, hogy a szolgálati viszonya e törvény alapján nem szûnt meg.”

33. §

A Hszt. 119. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A fegyelmi eljárás során a tanú vagy jogi képviselõje kérésére a tanú személyi adatait zártan kell kezelni.”

34. §

A Hszt. 123. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(3) Fegyelmi eljárásban pénzbírság fenyítés nem alkalmazható, ha az eljárás alapjául szolgáló cselekmény miatt külön jogszabály alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye.”

35. §

(1) A Hszt. 182. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(4) A hivatásos állomány tagja részére  a felsõ korhatár elérése elõtt is teljes összegben kell a szolgálati nyugdíjat folyósítani, ha 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idõvel rendelkezik és
a) a felsõ korhatár eléréséig 5 év vagy annál kevesebb idõ van hátra és szolgálati viszonya a törvény 56. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontja, 56. §-a (2) bekezdésének c) pontja, az 59. §-a (1) bekezdésének c) vagy e) pontja alapján, illetõleg egészségi, pszichikai alkalmatlanság miatt felmentéssel szûnt meg,
b) a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) 1. §-ának a) pontja szerinti egészségkárosodása (a továbbiakban: egészségkárosodás) a 40%-ot elérte, de még nem rokkant.

(5) A hivatásos állomány tagja részére a szolgálati nyugdíj 50 %-át kell folyósítani, a felsõ korhatár, vagy az egészségkárosodás 40 %-os mértékének eléréséig, ha 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idõvel rendelkezik és
a)  a felsõ korhatár eléréséig több mint 5 év van hátra és szolgálati viszonya a törvény 56. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontja, 56. §-a (2) bekezdésének c) pontja, az 59. §-a (1) bekezdésének c) vagy e) pontja alapján, illetõleg egészségi, pszichikai alkalmatlanság miatt felmentéssel szûnt meg;
b) a felsõ korhatár eléréséig kevesebb, mint 5 év van hátra és a szolgálati jogviszonya közös megegyezéssel szûnt meg.

 A felsõ korhatár, vagy az egészségkárosodás 40 %-os mértékének elérésétõl a szolgálati nyugdíjat teljes összegben kell folyósítani.”

(2) A Hszt. 182. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(7) Nem folyósítható a szolgálati nyugdíj

a) a felsõ korhatár elérése vagy megrokkanása elõtt annak, akit
aa) hivatásos szolgálattal összefüggõ kifogásolható életvitele miatti alkalmatlansága, továbbá méltatlanná válása miatt felmentettek, vagy
ab) az 56. § (5) bekezdés b) pontja alapján azért mentettek fel, mert a részére felajánlott hivatásos szolgálati beosztást vagy nem hivatásos munkakört alapos ok nélkül nem fogadta el,
ac) akinek a szolgálati viszonya az 53. § b), f), g) pontja, illetve az 59. § (1) bekezdésének d) pontja alapján szûnt meg,
b) annak, akinek a szolgálati jogviszonya közös megegyezéssel szûnt meg és a felsõ korhatár eléréséig több mint 5 év van hátra. ”

36. §

A Hszt. 183. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
 
„(1) A szolgálati nyugdíj összegét a szolgálati viszony megszûnését közvetlenül megelõzõ 365 nap (szökõév esetén 366 nap) alatt a szolgálati viszony keretében elért, a kifizetés idõpontjában hatályos jogszabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló illetménynek és illetmény jellegû juttatásoknak az elért jövedelembõl levont egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével, továbbá a fennmaradó összegre képzett személyi jövedelemadó összegével csökkentett összege havi átlaga alapján kell megállapítani. Az így megállapított szolgálati nyugdíj nem haladhatja meg – a 182/A. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – a hivatásos állomány tagja utolsó havi – nem rendszeres pótlékok nélkül számított – illetményének a személyijövedelemadó-elõleg összegével, valamint a tárgyhónapban hatályos egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék mértékével csökkentett összegét. Amennyiben az utolsó havi illetmény után nyugdíjjárulék- illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettség nem áll fenn, a csökkentés során ezen kötelezettségek mértéke helyett a magánszemélyek különadójának mértékét kell figyelembe venni.”  

37. §

(1)    A Hszt. 245/D. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(2) A vezetõi kinevezés visszavonása esetén - amennyiben az nem a 123. § (1) bekezdés g) pontja szerinti fenyítés végrehajtása miatt történik - az érintett részére a kinevezés visszavonásával egy idõben az adott fegyveres szervnek az állományilletékes parancsnok irányítása alá tartozó valamely szervezeti egységénél - feltéve, hogy felajánlható munkakörrel rendelkezik - a rendfokozatának megfelelõ másik vezetõi vagy más beosztotti munkakört kell felajánlani. A felajánlott munkakör elfogadásáról, vagy elutasításáról a hivatásos állomány tagja a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. Amennyiben a hivatásos állomány tagja a munkakör elfogadása vonatkozásában a meghatározott 5 munkanapon belül nem tesz nyilatkozatot, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott beosztást elutasította volna.”

(2) A Hszt. 245/D. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(5) A vezetõi kinevezésrõl történõ lemondás esetén az (1) bekezdés szerinti idõtartam alatt az adott fegyveres szervnél – feltéve, ha felajánlható munkakörrel rendelkezik – a hivatásos állomány tagja részére végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelõ munkakört kell felajánlani. Felajánlható munkakör hiányában az errõl szóló értesítés kézhezvételét követõ 5 munkanapon belül a hivatásos állomány tagja lemondását visszavonhatja. A hivatásos állomány tagja a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a hivatásos állomány tagja a felajánlott beosztását elfogadja, új beosztásának megfelelõen kell besorolni, illetményét megállapítani és részére folyósítani. A szolgálati viszonyról történõ lemondásnak kell tekinteni, ha a fegyveres szerv nem tud megfelelõ beosztást felajánlani, illetve a hivatásos állomány tagja a vezetõi kinevezésrõl történõ lemondást követõen a végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelõ felajánlott beosztást nem fogadja el.”

38. §

A Hszt. 248. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„248. § A miniszter a fegyveres szerv hivatásos állományú tagját határozott vagy határozatlan idõre – beleegyezésével – a minisztériumba, a rendvédelmi oktatási intézményekbe, továbbá a rendészetért felelõs miniszter a rendõrség állományából a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatához (a továbbiakban: RSZVSZ) szolgálatteljesítésre berendelheti. A berendeléssel betölthetõ szolgálati beosztásokat a miniszter határozza meg. A berendeltre a 43-44. §-ok szabályait a következõ eltéréssel kell alkalmazni:
a) szolgálati viszonyára a fegyveres szerv hivatásos állományára vonatkozó szabályok az irányadók;
b) a foglalkoztatásával összefüggõ költségek a minisztériumot, az RSZVSZ-t, illetve a rendvédelmi oktatási intézményt terhelik;
c) a munkáltatói jogkört
ca) a rendészetért felelõs miniszter gyakorolja a rendõrség állományából a miniszter által vezetett minisztériumba berendelt személlyel szemben,
cb) a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter gyakorolja a polgári védelem, valamint az állami és önkormányzati tûzoltóság állományából a miniszter által vezetett minisztériumba berendelt személlyel szemben,
cc) a rendészetért felelõs miniszter gyakorolja a szolgálati viszonyt érintõen, a rendvédelmi oktatási intézmény vezetõje gyakorolja az egyéb munkáltatói jogok tekintetében a rendvédelmi oktatási intézményekbe berendelt személlyel szemben,
cd) a rendészetért felelõs miniszter gyakorolja a szolgálati viszonyt érintõen, az RSZVSZ vezetõje gyakorolja az egyéb munkáltatói jogok tekintetében az RSZVSZ-hez berendelt személlyel szemben;   
d) a berendelés megszüntetése után - ha az nem fegyelmi okból vagy alkalmatlanság miatt történt - az érintett részére az eredeti fegyveres szerv szervezeti egységénél a végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelõ, de legalább a berendelést megelõzõ besorolásával azonos szolgálati beosztást kell biztosítani. Amennyiben ilyen beosztás nem biztosítható - de egy éven belül az várható -, akkor egyetértésével rendelkezési állományba helyezhetõ. Ebben az esetben az érintettet a berendelését megelõzõ szolgálati beosztásának megfelelõen kell besorolni és részére az adott beosztásból eredõ pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani;
e) ha a hivatásos állomány tagja számára a d) pont szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, illetve alacsonyabb beosztást nem fogad el és rendelkezési állományba helyezésére sem kerül sor, akkor az érintett szolgálati viszonyát az 56. § rendelkezései alapján felmentéssel meg kell szüntetni.”

39. §

(1) A Hszt. 271. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(1) A hivatásos állomány tagjának állományilletékes parancsnoki beosztásba történõ kinevezéséhez 5 év, az alapfeladatot ellátó vezetõi beosztásba történõ kinevezéshez 3 év tûzoltó-szakmai gyakorlat szükséges. Nem minõsül tûzoltó szakmai gyakorlatnak a Hszt. 3. § (3) bekezdésében felsorolt munkaköri feladatok végzése.”

(2) A Hszt. 271. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A készenléti jellegû beosztásokban szolgálatot teljesítõk esetében, amennyiben a szolgálatteljesítési idõ – a heti 48 óra figyelembevételével – eléri a hathavi keretre megállapított szolgálatteljesítési idõt, a 87. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaktól eltérõen túlszolgálat csak rendkívüli eset (baleset, elemi csapás, vagy súlyos kár) megelõzése, elhárítása, illetve következményeinek felszámolása, valamint arra való felkészülés céljából rendelhetõ el.”

40. §

    A Hszt. 272. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A hivatásos önkormányzati tûzoltóra a 49. § ((1) bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható.”

41. §

A Hszt. 300. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„300. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a – 342. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározottaktól eltérõen – a miniszter utasításban állapítja meg:
a) személyügyi igazgatás rendjét, az elõmenetel, a teljesítményértékelés, a minõsítés és a szolgálati jellemzés készítésének szabályait, valamint a munkáltatói intézkedések kiadásának rendjét;
b) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végzõ szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel kapcsolatos eljárást;
c) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyekben az idegen nyelv használata szükséges, illetõleg ahol idegen nyelv ismerete a szolgálati beosztással járó feladat, továbbá a ritka és a kettõnél több nyelv használatáért adható kiegészítõ nyelvpótlék mértékét, valamint ahol - a 104. § (5) bekezdésében meghatározott nyelveken túl - más nyelv után is az ott meghatározott mértékû nyelvpótlék adható;
d) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyeknél a szolgálati viszonyban töltött idõ számítása a 329. § (1) bekezdésében meghatározott szorzószámok alkalmazásával történik;
e) a fegyelmi, valamint a méltatlansági eljárás rendjét, illetve a fegyelmi jogkört gyakorló elöljárók körét.
(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a 342. § (2) bekezdésében, valamint a 72/A. §-ban meghatározottaktól eltérõen a fõigazgató utasításban állapítja meg:
a) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek betöltéséhez a 72. §-ban meghatározott iskolai végzettségen (szakképesítésen) túl magasabb iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése, illetve szaktanfolyam elvégzése szükséges;
b) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek pályázat útján tölthetõk be, a pályázat kiírásának és elbírálásának rendjét;
b) a fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelõsségével kapcsolatos eljárások részletes szabályait, megállapításának módját, mérséklésének és mellõzésének részletes szabályait;
c) a részben vagy egészben készenléti jellegû beosztások, valamint az ügyeleti és készenléti szolgálatok körét;
d) a szolgálatteljesítési idõ és a túlszolgálat szolgálatszervezéssel összefüggõ szabályait, a túlszolgálat elrendelésének és a pihenõidõ kiadásának a rendjét, a nyilvántartás szabályait;
e) ) a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjait érintõ szakmai képzési, át- és továbbképzési és vezetõképzési rendszerét.
 (3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter a kihelyezett állományra vonatkozó különös szabályokat utasításban állapítja meg.”

42. §

A Hszt. a következõ 304/A. §-sal és azt megelõzõ alcímmel egészül ki:

„Szolgálatteljesítési idõ

304/A. § A büntetés-végrehajtási szervezetnél egészségügyi tevékenységet végzõ hivatásos állományú tag szolgálatteljesítési idejére a 84. §-ban, a 85. § (1) bekezdésében, a 86. § (1)-(5) bekezdésében, a 87. §-ban, valamint a 88. § (2) bekezdésében foglaltak helyett az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseirõl szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: egészségügyi tevékenységre vonatkozó törvény) 12-13. §-át és 15-16. §-át kell alkalmazni.”  

43. §

A Hszt. 306. §-a a következõ (2)  bekezdéssel egészül ki és a § jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:

„(2) Az egészségügyi tevékenységet végzõk ügyeleti feladatellátásának, egészségügyi ügyeletének, készenlétének díjazására az egészségügyi tevékenységre vonatkozó törvény 13/A. §-ában foglalt rendelkezés irányadó.”

44. §

(1) A Hszt. 308. §-ának b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[A 2. § alkalmazásában:]
„b) állományilletékes parancsnok: az országos parancsnok és a középfokú szerv parancsnoka, kivéve a regionális nyomozóhivatal parancsnoka,”

(2) A Hszt. 308. §-ának d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[A 2. § alkalmazásában:]
„d) helyi szerv: a Vám- és Pénzügyõrségrõl szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet által meghatározott alsó fokú szervek,”

45. §

A Hszt. 314. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
 
„(3) A Vám- és Pénzügyõri Iskola tanfolyami képzésére, továbbképzésére, valamint a vám- és pénzügyõrség bármely szervezeti egységénél megtartott oktatásra, tanfolyamra, képzésre történõ vezénylés esetén a 49. § (3) bekezdése irányadó.”

46. §

A Hszt. 315. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
 
„315. § A vám- és pénzügyõrség hivatásos állományú tagjának a 62. §-ban foglaltakon kívül meg kell térítenie a megkezdett alapfokú és középfokú szaktanfolyamoknak az országos parancsnok által megállapított költségeit, valamint az általa megkezdett olyan tanfolyamok tandíját is, amelyet helyette a vám- és pénzügyõrség fizetett ki, ha szolgálati viszonya 10 éven belül a 62. § (1) bekezdésében meghatározott ok miatt szûnt meg. 5 évet meghaladó hivatásos szolgálat esetén a fenti költségeknek a le nem töltött évekre esõ hányadát kell megfizetni.”

47. §

A Hszt. 319. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„319. § A hivatásos állomány alapfokú, illetve a középfokú szaktanfolyamot kiváló eredménnyel elvégzett tagja – állománycsoportján belül – eggyel magasabb rendfokozatba elõléptethetõ.”
 
48. §

A Hszt. 320. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(1) A 84. § (4) bekezdésének alkalmazásában folyamatos szolgálatnak minõsül az alsó fokú szerveknél, valamint az állandó ügyeletet, õrfeladatokat, járõrszolgálati tevékenységet ellátó szerveknél a váltószolgálat. A szolgálatteljesítési idõt e szerveknél negyedéves keretekben kell meghatározni.”

49. §

A Hszt. 321. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
 
„(2) A parancsnoki, illetve vezetõi beosztású hivatásos állomány tagját a szolgálati idõ után járó pótszabadság helyett vezetõi pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke:
 a) osztályvezetõi illetményre jogosult vezetõ                12 munkanap,
 b) fõosztályvezetõ-helyettesi illetményre jogosult vezetõ            13 munkanap,
 c) fõosztályvezetõi illetményre jogosult vezetõ                14 munkanap,
 d) országos parancsnok, valamint országos parancsnok-helyettes        15 munkanap.”

50. §

A Hszt. a következõ alcímmel és 321/A. §-sal egészül ki:

„Illetménykiegészítés

321/A. § A vám- és pénzügyõrségnél a 103. § (2) bekezdés c) pontja, valamint a (3) bekezdés c) pontja alkalmazása szempontjából a legalább megyei illetékességû középirányító szervvel azonosnak tekintendõ a regionális nyomozó hivatal, valamint a regionális ellenõrzési központ.”

51. §

 A Hszt. 324. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A hivatásos állomány felsõfokú és középfokú végzettségû tagját 10 év elteltével az állományilletékes parancsnok a 82. § (4) bekezdés szerint minõsíti, a minõsítés alapján kinevezheti a következõ beosztási kategória elsõ fizetési fokozatába. Ha az érintett a következõ beosztási kategóriához elõírt szakirányú végzettséget megszerezte, a kinevezésére 10 év letelte elõtt is sor kerülhet.”

52. §

A Hszt. 329. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(1) A szolgálati nyugdíj és a nyugdíj mértéke szempontjából az alábbiak szerint kell a szolgálati viszonyban eltöltött idõt számítani:
„a) 2-szeresen a hivatásos állomány azon tagjainak, akik háborús, rendkívüli vagy különösen veszélyes körülmények között külföldön teljesítenek szolgálatot, valamint a Rendõrségnek a terrorcselekmények elhárítására létrehozott szervezeti egységénél tényleges terrorelhárítói feladatokat teljesítõknek,
b) 1,5-szeresen a helikopterek hajózó állományának, a tûzszerészeknek, búvároknak, az a) pont alá nem esõ, nemzetközi szerzõdés alapján békefenntartói tevékenységet folytatóknak, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományából a tartós külföldi szolgálatot teljesítõknek,
c) 1,2-szeresen a földfelszín alatt szolgálatot teljesítõknek, a fogva tartottakkal közvetlenül folyamatosan foglalkozó állomány tagjainak, valamint a fokozott igénybevétellel járó beosztásokban szolgálatot teljesítõ végrehajtói feladatot ellátó állománynak.

53. §

(1) A Hszt 342. § (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:]

„c) a vezetõi alapmunkaköröket, az abban elérhetõ rendfokozatokat, betöltésükhöz szükséges alap végzettségi (képesítési) követelményeket, a besorolási osztályok beosztási kategóriáihoz rendelt alapbeosztásokat, és az egyes beosztások besorolásának általános szabályait; az illetménypótlékra jogosultság és megállapításának általános feltételeit;
d) a fokozottan veszélyes beosztások meghatározását a 85. § (2) bekezdése és a 92. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, a fokozottan veszélyes és az egyéb veszélyes beosztások meghatározását a 254. § (2) bekezdése, a 293. § (1) bekezdése, a 306. § és a 322. § (1) bekezdésének l) pontja alapján, valamint a szolgálati idõ kedvezményes számítására jogosító, fokozott igénybevétellel járó szolgálati beosztások meghatározását – azonos megnevezésû szolgálati beosztások esetén a szakterület vagy az ellátandó feladat megjelölésével – a 329. § (1) bekezdés c) pontja alapján, valamint a jogosultság megállapításának szabályait;”.

(2) A Hszt. 342. § (1) bekezdése a következõ i) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:]

„i) a nemzeti szakértõként az Európai Unió intézményeiben alkalmazott hivatásos állomány tagja jelölési eljárásának rendjét, a részére, továbbá a nemzetközi szervezetben vezényléssel szolgálatot teljesítõ részére nyújtható juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások fajtáit, mértékét, azok megállapításának, kifizetésének, elszámolásának rendjét.”  

(3) A Hszt. 342. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap a fegyveres szervet irányító miniszter, hogy rendeletben részletesen szabályozza:
1.    a szolgálati viszony létesítésének, módosításának, megszüntetésének eljárási rendjét, a személyügyi igazgatás rendjét, azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek pályázat útján tölthetõk be, a pályázat kiírásának és elbírálásának rendjét, az elõmenetel, a teljesítményértékelés, a minõsítés és a szolgálati jellemzés készítésének szabályait, a visszavétel, az áthelyezés, a megbízás, a berendelés, a fegyveres szerven belüli vezénylés eljárási rendjét, a munkáltatói intézkedések kiadásának rendjét, a beosztási kategóriákba történõ besorolás és az elõresorolás rendjét, az illetménykiegészítésre jogosító szervek, szervezeti egységek meghatározását,
2.    a miniszter és az országos parancsnok munkáltatói jogkörében nem szereplõ, alacsonyabb szintû munkáltatói jogköröket és a jogkört gyakorló elöljárók körét;
3.     az illetmény, illetményjellegû juttatások, egyéb juttatások megállapításának, folyósításának valamint a költségek viselésének szabályait, a végkielégítés kifizetésének rendjét;
4.    az illetménypótlékra jogosító beosztást, tevékenységet, az illetménypótlék tényleges mértékét e törvény szerinti alsó és felsõ határ között, azokat a szolgálati beosztásokat, amelyekben az idegen nyelv használata szükséges, illetve, ahol az idegen nyelv ismerete a szolgálati beosztással járó feladat, továbbá a ritka és a kettõnél több nyelv használatáért adható kiegészítõ nyelvpótlék pótlék mértékét;
5.    a Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló 1991. évi XXXI. törvény hatálya alá nem tartozó egyes elismerések adományozására jogosultak körét, az elismerésben részesítés feltételeit és rendjét;
6.    a ruházati ellátások rendszerét, módját, fajtáit, eljárási rendjét, a ruházati ellátásban közremûködõk és az ellátásra jogosultak feladatait, felelõsségét, a ruházati ellátással, valamint az ellátásra jogosultság megszûnésével összefüggõ elszámolás rendjét és okmányait, a ruházati ellátási normák kialakítását, kiadását és tartalmi követelményeit, a tervezett viselési (használati) idõt és annak módosítását, az egyenruha, a rendfokozati és a fegyvernemi jelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját, az egyenruha és a rendfokozat viselése eltiltását a nyugállomány tagjainak esetében;
7.    a szolgálatteljesítési idõ és a túlszolgálat szolgálatszervezéssel összefüggõ szabályait, az õr-, ügyeleti, a részben vagy egészben készenléti és a készültségi szolgálatok körét, a túlszolgálat elrendelésének és a pihenõidõ kiadásának a rendjét, a nyilvántartás szabályait, a szabadság nyilvántartásának és kiadásának rendjét, valamint a hivatali munkarendtõl eltérõ szolgálati idõbeosztás esetén szabadságként kiadandó szolgálati napok kiszámításának módját;
8.    a más keresõ foglalkozást nem folytatható vezetõk körét, a más keresõ foglalkozás bejelentésével, engedélyezésével, az összeférhetetlenség megszüntetésével és tilalma megszegése következményeivel kapcsolatos eljárást;
9.    az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végzõ szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel, a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást, valamint a szolgálati lõfegyver ideiglenes bevonásának szabályait;
10.    a megváltozott egészségi állapotú hivatásos állományúak felülvizsgálatának eljárási rendjét, a felülvizsgálatot végzõ szervek és a felülvizsgálatban közremûködõk kijelölését, az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség, valamint a csökkentett napi szolgálati idõ megállapításának, engedélyezésnek és kiadásának szabályait, az egészségügyi alapellátás igénybevételének módját és az igénybevevõk körét, továbbá a társadalombiztosítási szabályok szerinti ellátáson kívüli kiegészítõ, térítéses egészségügyi szolgáltatás, valamint a szolgáltatás térítésének módját;
11.    a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások fajtáit, mértékét, a jogosultság feltételeit, az azokban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, az elszámolás, a visszatérítés és – visszatérítési kötelezettség esetén – az elengedés részletes rendjét, a természetbeni ellátás mértékét és feltételeit, az abban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, illetõleg a kiadás, az elszámolás, a visszatérítés rendjét, a kedvezményes üdültetésben, az üdülési hozzájárulásban részesítés rendjét, feltételeit;
12.    a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjait érintõ szakmai képzési, át- és továbbképzési és vezetõképzési rendszerét, valamint a rendészeti szakvizsgára vonatkozó szabályokat;
13.    a fegyelmi, valamint a méltatlansági eljárás rendjét, illetve a fegyelmi jogkört gyakorló elöljárók körét;
14.    a fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelõsségével kapcsolatos eljárások részletes szabályait, megállapításának módját, mérséklésének és mellõzésének részletes szabályait;
15.    a nyugellátások, baleseti ellátások megállapításának eljárási rendjét, az eljáró szerv kijelölését;
16.    a kérelem és a panasz elbírálásának rendjét;
17.    a szociális és kegyeleti gondoskodás, támogatás formáit, nyújtásának eljárási rendjét és feltételeit, mértékét, a személyi állomány elhunyt tagja kegyeleti minõsítésének rendjét, valamint az ellátások pénzügyi feltételei biztosításának módját; a nyugállományúakkal kapcsolatos személyügyi feladatok ellátásának rendjét;
18.    az irányítása alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állománya részére szolgálati és kiegészítõ igazolványok valamint a szolgálati azonosító jelvény rendszeresítésével, azokkal történõ ellátás rendjével összefüggõ szabályokat.”

54. §

(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2009. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) A (4) bekezdés 2010. január 2-én lép hatályba.
(3) A Hszt. 53. §-át megelõzõ az „A szolgálati viszony megszûnésének esetei” alcím helyébe az „A szolgálati viszony megszûnésének egyéb esetei” alcím, a Hszt. 61. § (3) bekezdésében „a 60. § szerinti” szövegrész helyébe „a 60. § és a 60/A. § szerinti” szöveg, a Hszt. 62. § (1) bekezdésében „az 53. § b), e)-f)” szövegrész helyébe „az 53. § b), f-g)” szöveg, a Hszt. 113. § (1) bekezdés b) pontjának „váratlanul” szövegrésze helyébe az „indokoltan” szöveg, a Hszt. 254. § (2) bekezdés a) pontjának tizenkettedik gondolatjeles bekezdésében „a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (a továbbiakban: RSZVSZ)” szövegrész helyébe „az RSZVSZ” szöveg, a Hszt. 7. számú mellékletének VII. alpontjában a ”fizetés nélküli szabadság,” szövegrész helyébe az „illetmény nélküli szabadság,” a Hszt. 326. § (1) bekezdésének az „a beszámított szolgálati idõt szolgálati” szövegrésze helyébe az „a beszámított szolgálati idõt – így a szakmunkásképzést végzõ szakközépiskolában folytatott tanulmányi idõt is, amennyiben a képzés szakmunkásként való foglalkoztatásra adott, vagy adhatott volna jogosultságot és ennek beszámítása 2009. március 6-ig megtörtént – szolgálati” szöveg lép.
(4) A Hszt. 61. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
 „(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat értelemszerûen alkalmazni kell a 43. § szerinti vezénylés, az 59/A. § alapján fegyveres szerven belül történõ áthelyezés, valamint a 60. § és a 60/A. § szerinti áthelyezés esetén is.”
(5) Hatályát veszti a Hszt. 40. § (1) bekezdés „katonai vagy” szövegrésze, a Hszt. 42. § (2) bekezdés g) pontjának „valamint” szövegrésze, a Hszt. 55. § (4) bekezdése, a Hszt. 57. § (6) bekezdése, a Hszt. 170. § a) pontjában a „munkavállalói járulékot és számított jövedelemadó elõleget” szövegrész, a Hszt. 176. § (2) bekezdésének „és kifizetése” szövegrésze, a Hszt. 245/P. § (4) bekezdésének „2008. január 1-jétõl” és „illetve vezetõi kinevezést csak az kaphat” szövegrésze, a Hszt. 306. § ötödik gondolatjeles bekezdése, a Hszt. 317. §-a, a Hszt. 320. § (2) bekezdése, a Hszt. 323. §-a, a Hszt. 324. § (1) bekezdésének az „, illetõleg a felsõfokú” szövegrésze, a Hszt. 324. § (2) bekezdése, valamint a Hszt. 342. § (3) bekezdése.

55. §

(1) Ez a törvény – a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2009. szeptember 2-án hatályát veszti.
(2) A Hszt. 325. § (2) bekezdése 2009. december 31-én hatályát veszti.
(3) Az 54. § (2) és (4) bekezdése 2010. január 3-án hatályát veszti.  
(4) Ez a § 2010. január 3-án hatályát veszti.



Az 1. §-hoz és a 2. §-hoz

    
    Az értelmezõ rendelkezések között a kinevezés újbóli meghatározásával egyértelmûvé válik, hogy a vezetõi beosztásba helyezés és az elsõ tiszti rendfokozat megállapítása is kinevezésnek minõsül. Ez egyértelmû jogszabályi (fogalmi) hátteret biztosít a tiszthelyettesi állománycsoportba tartozók esetében, a szükséges képesítés megszerzését követõ tiszti beosztásba és rendfokozatba történõ kinevezésre.

A belföldi szolgálati kiküldetés értelmezõ rendelkezések között történõ definiálása a jogalkalmazást segíti (2. §). A kiküldetést a Hszt. jelenleg is használja ?111. § (1) bekezdés?, de annak definícióját nem adja meg. A kiküldetés pontatlan szabályozása következtében több alkalommal is jogvitára került sor. Az értelmezõ rendelkezések pontosítása a jogviták megelõzését szolgálja.

A 3. §-hoz és a 4. §-hoz

    A tervezet bevezeti a változó szolgálatteljesítési helyre létesített szolgálati viszonyt, ezáltal létrehozhatók olyan szolgálati beosztások, amelyek elve mobilak, tehát a hivatásos állomány tagjai egy központi egységbe kerülnek (szolgálati hely), és a szolgálatteljesítési helyük mindig a fegyveres szerv igényeinek megfelelõen változik (változó szolgálatteljesítési hely kvázi változó munkahely). Ennek a ténynek a kinevezési okmányban szerepelnie kell, a kinevezés elfogadásával a hivatásos állomány tagja tudomásul veszi, hozzájárul, hogy folyamatosan változó szolgálatteljesítési helyen látja el szolgálati feladatait.  

A tervezet lehetõvé teszi a hivatásos állomány tagjának az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) Hivatalához, továbbá az ügyészséghez vezénylését, valamint pontosítja a nemzeti szakértõként foglalkoztatottakra vonatkozó, a nemzetközi együttmûködés keretében, illetve az egyéb nemzetközi szervezetben történõ szolgálatteljesítés szabályait. Az OIT Hivatalához vezénylés szabályozása az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 1. § (3) bekezdésével összhangban történik. A meghatározott feladat ellátására ügyészséghez vezénylés lehetõségének megteremtése a nyomozó hatóság tagja ügyész általi igénybevételének /a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 28. § (5) bekezdése/ munkajogi hátterét kívánja biztosítani. A nemzetközi szervezetben történõ szolgálatteljesítésre a Hszt. hatályos szabálya nem elégséges, tekintettel arra, hogy rendszeresen elõfordul a szolgálat érdekével egybeesõ feladatok ellátására, a kölcsönös segítségnyújtás elõmozdítása, illetve a tapasztalatok átadása érdekében a Vám Világszervezetnél – amelynek a Vám- és Pénzügyõrség, mint a Magyar Köztársaság vámigazgatási szervezete is tagja – álláspályázatok, ösztöndíjprogramok, tanulmányutak meghirdetése, melyek sem Európai Uniós szakértõi feladatnak, sem NATO, EU missziónak nem tekinthetõek.

Az 5. §-hoz

A tervezet megteremti a lehetõséget az egészségügyi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlan hivatásos állományú tag nem hivatásos beosztásban – azaz eltérõ státuszon – való foglalkoztatására a felsõ korhatár eléréséig.

A 6. §-hoz

    A tervezet egyrészt a fegyveres szerven belüli vezénylés idõtartamának növelését és elrendelésének megkönnyítését szolgálja, másrészt az Európai Unió intézményeibe nemzeti szakértõként, továbbá külföldi szolgálatra vezényelt hivatásos állományú tag vonatkozásában megteremti az eltérõ pénzbeli és természetbeni ellátás, továbbá nemzeti szakértõ esetén a jelölési rend kormányrendeletben történõ szabályozásához szükséges törvényi alapot.

A 7. §-hoz

A társadalombiztosítási nyugellátás szabályainak tervezett módosítása szerint az öregségi nyugdíjkorhatár fokozatosan emelkedik, e fokozatosság alapján 65 év lesz. Erre figyelemmel indokolt a Hszt. szerinti hivatásos szolgálati jogviszony felsõ korhatárát a társadalombiztosítási nyugellátás szabályai szerinti öregségi korhatártól 5 évvel alacsonyabb életév betöltésében meghatározni, ezáltal biztosított a társadalombiztosítási változások automatikus követése.

A 8. §-hoz

A Hszt. VII. Fejezetét a szolgálati viszony megszûnésének további esetével, a nyugállományba helyezéssel egészíti ki. Nyugállományba helyezésre felsõ korhatár elérése miatt – de akár azt követõen is – bármelyik fél kezdeményezésére (a hivatásos állomány tagjának kérelme, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró döntése alapján) kerül sor. E módosítással megszûnik az az automatizmus, amelyet a Hszt. a felsõ korhatár eléréséhez fûz, s a felsõ korhatár eléréséhez kapcsolódó jogkövetkezmény kiváltására a jogviszony egyik alanyának aktusa szükséges. Amennyiben a jogviszony megszûnését egyik fél sem kezdeményezi, úgy a törvény erejénél is beáll a megszûnés, de csak az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor.   

A 9. §-hoz

Az egészségügyi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság esetén kötelezõvé teszi a szabályozás a másik hivatásos szolgálati beosztás, ennek hiányában másik nem hivatásos beosztás felajánlását.

A 10. §-hoz

    A tervezet védettséget biztosít a szolgálat felsõ korhatárának elérését megelõzõ 5 évben azáltal, hogy ilyen korúak létszámcsökkentés és átszervezés miatti felmentését kizárja, amennyiben a hivatásos állomány tagja még nem szerezte meg a szolgálati nyugdíjjogosultságot. Ez a rendelkezés a foglalkoztatás biztonságát növeli a szabad piacon nem, vagy csak nehezen értékesíthetõ szakmai tapasztalat birtokában, a munkaerõ-piaci kínálat szempontjából kritikus életkorban lévõ hivatásos állományú tag számára.  

A 11. §-hoz

A tervezet szerint a szolgálati viszony a törvény erejénél fogva az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor szûnik meg, a szolgálat felsõ korhatára és az öregségi nyugdíjkorhatár között bármelyik fél kezdeményezése szükséges a nyugállományba helyezéshez.


A 12. §-hoz

A tervezet az áthelyezés szabályait pontosítja. Az áthelyezéshez kapcsolódóan a rendeltetésellenes joggyakorlás és a joggal való visszaélés kiküszöbölése érdekében a tervezet – a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 14. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéshez hasonlóan – elõírja, hogy az áthelyezéshez való hozzájárulást az áthelyezõ fegyveres szerv nem tagadhatja meg, ha annak idõpontjáig több mint négy hónap áll rendelkezésre. A négy hónapos idõtartam alatt az áthelyezéssel összefüggésben indokolt alkalmassági (nemzetbiztonsági, egészségügyi stb.) vizsgálatok elvégezhetõk.

A 13. §-hoz

    A tervezet biztosítja a Magyar Honvédség állományába történõ áthelyezés lehetõségét.

A 14. §-hoz

A Hszt. „Eljárás a szolgálati viszony megszûnése esetén” alcíme kiegészül a nyugállományba helyezésre vonatkozó rendelkezéssel, mivel errõl a szolgálati viszony megszûnésének egyéb esetei (pl. lemondás, felmentés) körében nem indokolt külön-külön rendelkezni, elegendõ a közös szabályok között eljárási szabályként elhelyezni. A nyugdíj megállapítására a Hszt. 182. §-ának rendelkezése az irányadó, amelyre elegendõ utalni.

A 15. §-hoz

    A Hszt. 64. §-ának módosítása megteremti a visszavétel lehetõségét abban az esetben is, ha a szolgálati jogviszony megszüntetésére egészségügyi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt felmentéssel került sor. A hivatásos állományba visszavétel esetén nem folyamatos a szolgálati jogviszony, hanem kvázi új szolgálati viszony létesítésérõl van szó. Erre figyelemmel a tervezet kiterjed az életkori követelményekre, továbbá megteremti a próbaidõ kikötésének lehetõségét, ha a szolgálati viszony megszûnése és a visszavételre irányuló kérelem benyújtása között legalább egy év eltelt.

Visszavétel esetén kötelezõvé teszi a szolgálati nyugdíj folyósításának szüneteltetését.

A 16. §-hoz

A tervezet meghatározza, hogy a hivatásos állomány tagja iskolai rendszerû oktatáson, képzésen kívüli részvételre is kötelezhetõ, ezáltal pl. az adott fegyveres szerv által szervezett belsõ képzésen való részvételre is kötelezhetõ a hivatásos állomány tagja.

Az alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében a tervezet a felmérések, szûrések, vizsgálatok teljesítésével bõvíti a hivatásos állomány tagjának kötelességeit. A hivatásos állomány tagja csak olyan felmérés, szûrés, vizsgálat részvételére kötelezhetõ, amely az alkalmasság megállapításához szükséges és azt jogszabály, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában miniszteri utasítás elõírja.




A 17. §-hoz

A módosítás a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) vonatkozó rendelkezéséhez hasonlóan a szolgálatmentesség körét kiterjeszti az emberi reprodukciós eljárással összefüggõ vizsgálat idõtartamával, így támogatva azokat, akik a fejlett orvostudomány segítségét veszik igénybe a gyermekvállalás érdekében.

A szolgálatmentesség körének bõvítésével a tervezet egyértelmû helyzetet teremt a tanúzás vonatkozásában is. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 8. §-ának (2) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaságban az alapvetõ kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Ennek megfelelõen mind a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, mind a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek akár hatósági kényszer alkalmazása árán is biztosítják a tanúk jelenlétét a tárgyaláson, generálisan így téve kötelezõvé a tanúskodást. A tanúzás következésképpen egyértelmûen kötelezettség.

Az Alkotmány XII. fejezete rendelkezik az alapvetõ jogokról és kötelezettségekrõl; kötelezettségként csak a honvédelmet és a közteherviselést nevesíti, a tanúzást nem. A tanúzásnak, mint állampolgári kötelezettségnek a kérdése – többek között – azért bír relevanciával, mert az Mt. és a Hszt. szerint akkor illeti meg a munkavállalót a távolléti díj, ha állampolgári kötelezettségének tesz eleget.

    Tekintve, hogy a kérdést az Alkotmány nem rendezi, másrészt a tanúzás nem csak magyar állampolgárokat terhel, a tervezet a jogalkalmazás során jelentkezõ jogértelmezési problémák megoldása, és ezzel is a tanúvallomás megtételére vonatkozó kötelezettség teljesítésének elõmozdítása érdekében egyértelmûvé teszi, hogy a tanúzás idõtartamára a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól mentesül, és ez a körülmény távolléti díjra való jogosultságot alapoz meg.

A 18. §-hoz

    A Hszt. 342. § (2) bekezdésének f) pontja felhatalmazást ad a miniszternek, hogy meghatározza azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek betöltéséhez a 72. §-ban meghatározott iskolai végzettségen (szakképesítésen) túl magasabb iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése, illetve szaktanfolyam elvégzése szükséges, viszont ennek nincs meg a törvényi alapja, mivel a Hszt. nem ír elõ magasabb végzettségre (szakképesítésre) vonatkozó követelményt. A tervezet e hiányosságot pótolja azáltal, hogy megteremti a felhatalmazó rendelkezés törvényi keretét. A Hszt. 72/A. §-a szerinti szabályozás mellett a 342. § (7) bekezdésében foglalt felhatalmazás elegendõ a rendeleti szabályozáshoz, a 342. § (2) bekezdés f) pontjának második gondolatjeles bekezdése szerinti felhatalmazás fenntartása szükségtelen.

A 19. §-hoz

Az utóbbi idõszak tapasztalati azt mutatják, hogy szükséges egyértelmûen elkülöníteni a tanulmányi szerzõdés és a kötelezés fogalmát, illetve, hogy ez a két tényezõ kizárja egymást, hiszen a képzésre kötelezés, mint egyoldalú munkáltatói intézkedés kizárja a felek egyezõ akaratnyilatkozatán alapuló tanulmányi szerzõdés kötését. Így a tervezet az Mt. rendelkezéseihez hasonlóan egészíti ki a hatályos szabályozást, továbbá a késõbbi szolgálati jogviták elkerülése érdekében meghatározza, hogy kötelezés esetén írásba kell foglalni annak lényegi tartalmi elemeit is.

A 20. §-hoz

    A tervezet korlátozza az alkalmassági vizsgálatra kötelezés körét, ezáltal a hivatásos állomány tagja az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasság felmérése, megállapítása során kizárólag olyan vizsgálatra kötelezhetõ, amelyet az alkalmasság megállapítása érdekében a miniszter rendeletben, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében utasításban meghatároz.

A 21. §-hoz

Az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasságra vonatkozó adatok a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. § 2. b) pontja alapján különleges adatok. A különleges adatok akkor kezelhetõk, ha az adatkezeléshez az érintetett írásban hozzájárul, vagy azt törvény elrendeli /Avtv. 3. § (2) bek./. Az Avtv. rendelkezésére figyelemmel a tervezet tartalmazza az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasságra vonatkozó adatok kezelésének célját, az adatok körét, továbbá meghatározza az adattovábbítás törvényi kereteit. Az egészségi, pszichikai, fizikai vizsgálatra vonatkozó egészségügyi adatot kizárólag az alkalmassági eljárásban résztvevõ orvos, illetve orvosi bizottság kezelheti, illetve kizárólag a részére továbbítható. Ennek megfelelõen az állományilletékes parancsnok az eljárásban résztvevõ orvos, orvosi bizottság részére az egészségügyi adatot továbbíthatja, de az adat tartalmát nem ismerheti meg. Kivételt képez ez alól, ha az alkalmassági vizsgálatot az állományilletékes parancsnok kezdeményezi, mely esetben az alkalmassági vizsgálat megindulása elõtt tudomására jutott adatokat jogosult kezelni is és továbbítani is. Amennyiben szolgálati viszonnyal összefüggõ jogvitában az eljáró bíróság számára indokolt az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasságra vonatkozó adat ismerete, úgy az a bíróság részére – a bíróság eljárásához indokolt mértékben - továbbítható.
    
A 22. §-hoz

    A tervezet a gyermek neveléséhez kapcsolódó, eddig a hivatásos állomány nõ tagja részére biztosított kedvezményt az egyedülálló apára is kiterjeszti.

A 23. §-hoz

    A tervezet a szolgálatteljesítési idõtõl és a túlszolgálattól elkülönítve, külön alcímben határozza meg a készlet fogalmát, ezzel is kifejezve, hogy a készenlét nem része a szolgálatteljesítési idõnek.

A 24-28. §-hoz

A szabadságra vonatkozó szabályok pontosítása az egyértelmû jogalkalmazást segíti. A Hszt. 90. § (2) bekezdésének g) pontjában – az azt megelõzõ pontok által meghatározott rendszerre figyelemmel – a pótszabadsághoz szükséges szolgálati idõ tévesen került meghatározásra. Az egyértelmû végrehajtást segíti annak rögzítése, hogy a pótszabadság soron következõ fokozata elõször abban az évben jár, amelyben a hivatásos állomány tagja eléri az ott meghatározott szolgálati idõt, továbbá, hogy a gyermek után járó pótszabadság igénybevételére vonatkozó döntésrõl írásbeli nyilatkozat szükséges.

A tervezet 26. §-a a tartós igénybevétel utáni pihentetés szabályait pontosítja, az igénybevétel tartós jellegét legalább 14 napos igénybevétel alapozza meg.

    A tervezet 27. §-a a beteg gyermek ápolása céljából a gyermek 1 éves koráig biztosított egészségügyi szabadság igénybevételét a jogosultak döntésére bízza (választás alapján az anyát vagy az apát illeti meg az egészségügyi szabadság).
    
    A tervezet pontosítja a szabadság engedélyezésére jogosultak meghatározását.

A tervezet az egészségügyi szabadság idõtartamára járó díjazás rendszerét alakítja át oly módon, hogy a távolléti díj teljes összegének folyósítását az egészségügyi szabadság elsõ 30 napjára, továbbá szolgálati kötelmekkel összefüggõ sérülés, baleset, betegség miatti egészségügyi szabadság idõtartamára tartja fenn, ezen kívül az egészségügyi szabadság 31. napjától a távolléti díj 80 %-ának megfelelõ díjazás jár.

A 29. §-hoz és a 30. §-hoz

    A Hszt. a költségtérítések, a kedvezmények és a támogatások teljeskörû felsorolását nem tartalmazza, s a 342. § (2) bekezdés e) pontja szerinti felhatalmazás alapján azok szabályait (feltételeit, mértékét, azokban való részesítés rendjét) a miniszter rendeletben szabályozza. A költségtérítések, kedvezmények, támogatások törvényi alapja a felhatalmazó rendelkezéshez képest hiányos, mely hiányosság megszüntetése érdekében a tervezet lehetõvé teszi a fegyveres szervet irányító miniszter számára, hogy a Hszt.-ben nem nevesített költségtérítéseket, szociális, jóléti és kulturális kedvezményeket, támogatásokat rendeletben állapítson meg, azok fajtáinak, mértékének, feltételeinek, rendjének szabályozásával.

A 31. §-hoz

A Hszt. 115/A. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a szolgálati viszony egészségügyi, fizikai, pszichikai alkalmatlanság miatt történõ megszüntetésekor az állami kezességvállalású hitelt felvett hivatásos állományú tag kötelezett a kezességvállalási díj megfizetésére. A tervezet a fegyveres szervbõl önhibáján kívül, egészségügyi okból kivált hivatásos állományú tagot mentesíti a kezességvállalási díj megfizetése alól.

A 32. §-hoz

A tervezet az egységes fogalomrendszer alkalmazása érdekében a „fegyelmi büntetésben” kifejezést „fegyelmi fenyítésben” kifejezésre pontosítja, továbbá a tanácsosi és a fõtanácsosi cím megvonásáról a büntetõjogi jogkövetkezményekre figyelemmel is rendelkezik.

A 33. §-hoz

Az Alkotmánybíróság a 2009. április 8-án kelt 536/B/2003. számú határozatában megállapította, hogy az Országgyûlés az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében meghatározott, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát sértõ mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elõ azáltal, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó személyek katonai vétségét elbíráló fegyelmi eljárásban nem teremtett lehetõséget a tanú személyi adatainak zárt kezelésére. Az Országgyûlés jogalkotói feladatának 2009. december 31. napjáig köteles eleget tenni. Erre figyelemmel a tervezet elõírja a fegyelmi eljárás során a tanú vagy jogi képviselõje kérésére a tanú személyi adatai zártan történõ kezelését.

A 34. §-hoz

A tervezet kiegészíti a Hszt. fegyelmi eljárásának szabályait azzal, hogy amennyiben külön jogszabály alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye (közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések esetköre), úgy fegyelmi eljárásban ugyanazon cselekmény miatt fenyítésként pénzbírság nem alkalmazható.


A 35. §-hoz

A teljes összegû szolgálati nyugdíj folyósítását korlátozza a rendelkezés, azáltal, hogy a felsõ korhatárt megelõzõ 5 évben vagy a 40 %-os egészségkárosodás elérése esetén teszi lehetõvé a teljes összegû nyugdíj folyósítását.

Közös megegyezéssel történõ jogviszony megszüntetése esetén amennyiben a felsõ korhatár eléréséig több mint 5 év van hátra úgy kizárja, amennyiben kevesebb mint 5 év van hátra 50 %-os mértékre csökkenti a szolgálati nyugdíj folyósítását.

A tervezet felsõ korhatár elérése vagy a megrokkanás elõtt kizárja a szolgálati nyugdíj folyósítását, ha a hivatásos állomány tagjának felmentésére egészségi, pszichikai vagy fizikai okból eredõ alkalmatlanság miatt azért került sor, mert nevezett a részére felajánlott hivatásos szolgálati beosztást vagy nem hivatásos munkakört alapos ok nélkül nem fogadata el.   

A 36. §-hoz

A szolgálati nyugdíj összegét maximálja, oly módon, hogy nem haladhatja meg a hivatásos állomány tagja utolsó havi – nem rendszeres pótlékok nélkül számított – illetményének a személyijövedelemadó-elõleg összegével, valamint a tárgyhónapban hatályos egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék mértékével csökkentett összegét. Amennyiben az utolsó havi illetmény után nyugdíjjárulék- illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettség nem áll fenn, a csökkentés során ezek helyett a magánszemélyek különadójának mértékét kell figyelembe venni.

A 37. §-hoz

A joggal való visszaélés gyakorlatban elõfordult esetkörének megelõzését szolgálja a munkakör elfogadására vonatkozó nyilatkozat megtétele hiányában a hivatásos állományú tag „hallgatásának” megítélése. A vezetõi kinevezés visszavonására irányuló intézkedés ellen szolgálati panasz benyújtása esetén a szolgálati panasznak halasztó hatálya van, így a hatályos szabályozás mellett a munkáltató tehetetlen, ha a felajánlott beosztásra vonatkozó nyilatkozat megtételét a hivatásos állomány tagja megtagadta. A tervezet ezért kimondja, hogy ha a hivatásos állomány tagja a munkakör elfogadásáról a törvényben elõírt 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, azt a felajánlott beosztás elutasításának kell tekinteni.

A Hszt. 245/D. § (5) bekezdése a vezetõi kinevezésrõl történõ lemondás jogkövetkezményeit szabályozza. A vezetõi kinevezésrõl történõ lemondáskor a hivatásos állomány tagja számára nem ismert, hogy van-e megfelelõ felajánlható beosztás, így a vezetõi kinevezésrõl történõ lemondó nyilatkozata nem értelmezhetõ úgy, hogy szolgálati viszonyáról is le kívánt mondani. Mivel a felajánlható beosztás hiányáról való tudomásszerzéskor válik ismertté a vezetõi kinevezésrõl történõ lemondás tényleges jogkövetkezménye, ezért a hivatásos állomány tagjának indokolt lehetõséget biztosítani arra, hogy a jogkövetkezmény ismeretében lemondását visszavonhassa. Az egyértelmû és egységes jogalkalmazás érdekében a vezetõi kinevezésrõl történõ lemondás esetén indokolt szabályozni azt is, hogy – a vezetõi kinevezés visszavonásának esetével ellentétben – az érintett nem részesül még további 6 hónapig vezetõi illetményben, hanem az új besorolásának megfelelõ illetményre jogosult.

A 38. §-hoz

    A tervezet a berendeléssel érintett szervek körét a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatával egészíti ki, ahol az állomány jelentõs része ténylegesen berendeltekbõl áll, továbbá kiegészíti a munkáltatói jogkör gyakorlására vonatkozó szabályokat.

A 39. §-hoz

    A tervezet a tûzoltóság hivatásos állománya vonatkozásában az állományilletékes parancsnoki és az alapfeladatot ellátó vezetõi beosztáshoz szükséges szakmai gyakorlat idõtartamát eltérõ mértékben, 5 és 3 évben határozza meg, s pontosítja, hogy mely munkaköri feladatok nem minõsülnek a vezetõi kinevezéshez elõírt tûzoltó-szakmai gyakorlatnak.

    A tervezet a szolgálatteljesítési idõnek a heti 48 óra figyelembevételével számított hathavi keretére tekintettel az általános szabályoktól eltérõen határozza meg a tûzoltóság készenléti jellegû beosztásban szolgálatot teljesítõ állománya vonatkozásában az elrendelhetõ túlszolgálatot. A tûzoltóságoknál készenléti jellegû beosztásokban, ennél fogva a Hszt. 84. § (2) bekezdésében foglaltak alapján heti 48 óra szolgálatteljesítési idõkeret elõírásával foglalkoztatott hivatásos állományúak számára csak rendkívüli helyzetben (baleset, elemi csapás, vagy súlyos kár megelõzése, elhárítása következményei felszámolása, valamint arra való felkészülés céljából) rendelhetõ el túlszolgálat. A tûzoltóság készenléti jellegû beosztásokban foglalkoztatott tagjai vonatkozásában az Irányelv 6. cikkében elõírt 48 órás heti korlátot már maga a szolgálatteljesítési idõ is eléri, így ez az Irányelv 22. cikkének alkalmazásával, azaz az opt-out igénybevételével léphetõ túl.

A 40. §-hoz

    A Hszt. 49. § (1) bekezdése tartalmazza, hogy a benne foglalt szabály a hivatásos önkormányzati tûzoltóra nem vonatkozik. Figyelemmel arra, hogy ez általános szabálytól való eltérõ rendelkezés, a Hszt. XX. fejezetében való elhelyezése indokolt. A tervezet ezt a rendszertani pontosítást tartalmazza.

A 41. §-hoz

    A tervezet a felhatalmazó rendelkezések módosításával konkrétan meghatározza a nem törvényi szintû jogalkotás kereteit, amellyel összefüggésben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában tartalmazza az egyes szabályozási tárgykörökhöz kapcsolódó eltérõ szabályozási szinteket.

A 42. §-hoz és a 43. §-hoz

    A tervezet a büntetés-végrehajtási szervezet orvosi és egészségügyi tevékenységet folytató hivatásos állományú tagjai szolgálatteljesítési ideje, valamint ügyeleti és készenléti díjazása körében megteremti az összhangot az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseirõl szóló 2003. évi LXXXIV. törvény rendelkezéseivel.

A 44-51. §-hoz

Magyarország Európai Uniós csatlakozásának idõpontjában a vámtörvény hatályon kívül helyezésére került sor, s a szervezeti átalakítás során a Vám- és Pénzügyõrség szervezete kormányrendeleti szinten lett meghatározva. A szervezet-átalakításokkal összefüggésben a Hszt. XXIII. Fejezetének felülvizsgálata is indokolttá vált. A tervezet tartalmazza a Vám- és Pénzügyõrség hivatásos állományára vonatkozó értelmezõ rendelkezések pontosítását, az illetménykiegészítés speciális szabályait, a vezetõi munkakörök jelentõs változására figyelemmel a vezetõi pótszabadság meghatározását a vezetõi tábla szerint, továbbá a folyamatos szolgálat meghatározását, tekintettel arra, hogy az Európai Uniós csatlakozás következtében váltószolgálat szervezése nemcsak a határvámhivataloknál, hanem a megváltozott feladatrendszer miatt más alsó fokú szerveknél pl. jövedéki alosztályoknál is indokolt.

A Hszt. nem tartalmaz konkrét rendelkezéseket arra vonatkozóan, hogy a Vám- és Pénzügyõri Iskola tanfolyami képzésein, illetve a Vám- és Pénzügyõrség bármely szervezeti egységénél megtartásra kerülõ oktatásokon való részvétel – figyelemmel arra, hogy ezek nem minõsülnek iskolai rendszerû képzéseknek – hogyan (vezénylés, esetleg berendelés) történik, így nem tisztázott a munkáltatói jogkör gyakorlásának kérdése sem. A tervezet rendezi egyrészt azt a kérdést, hogy a fenti képzéseken való részvétel vezényléssel történik, másrészt azt a problémát, hogy ki és milyen tekintetben gyakorolja a munkáltatói jogkört a képzésen résztvevõ hivatásos állományú tag vonatkozásában.

Korábban a szaktanfolyami képzés kötelezõ jelleggel bentlakásos képzésként kerül megtartásra a vám- és pénzügyõrség képzõ intézményében, a Vám- és Pénzügyõri Iskolán, mely bentlakási követelmény alól a helyben, Budapesten lakó munkatársak sem képeztek kivételt. Ez a rendszer megváltozott, a helyben lakó munkatársak bejárnak a szaktanfolyamra, így az õ kiképzésüknek a költsége nem bentlakásos szaktanfolyami költségként, csak képzési költségként jelentkezik. A Hszt. 315. §-ának módosítása az országos parancsnokhoz telepíti a tanfolyami költség megállapításának jogkörét, mely jelenleg is így történik, leadott hatáskörben. A Vám- és Pénzügyõrség által szervezett elõképzõ tanfolyamok és a szaktanfolyamok költségeit az a személy is viselje, akinek a tanfolyam/szaktanfolyam befejezése elõtt szûnik meg a szolgálati viszonya. A Vám- és Pénzügyõrség jellemzõen a tanfolyamok megkezdésekor fizeti az átvállalt tandíjat, nem a tanfolyamok elvégzésekor.

Az 52. §-hoz

    A tervezet 52. §-a a szolgálati idõ kedvezményes számítására vonatkozó szabályokat pontosítja, ezáltal a 2-szeresen számított szolgálati idõ vonatkozásában a terrorelhárítók körét konkretizálja, a 1,5-szeres szorzóra jogosított körbõl az ejtõernyõsöket és az aknakutatókat mellõzi (azok nevesítése okafogyottá vált), továbbá a tartós külföldi szolgálatot teljesítõ jogosulti kört szûkíti. A módosítás hatálybalépésekor le kell zárni a kedvezményes szorzóval számított szolgálati idõket, és onnantól kezdve már csak a szolgálati nyugdíj és annak mértéke vonatkozásában kell figyelembe venni.

Az 53. §-hoz

    A tervezet részletezi a felhatalmazó rendelkezéseket annak érdekében, hogy egyértelmû legyen a rendeleti szabályozás tárgyköre és kerete. A kedvezményes szorzók vonatkozásában pontosítja a Kormány részére szóló felhatalmazást, amelynek kimerítése esetén a kormányrendeletbõl egyértelmûen megállapítható, mely szolgálati beosztások jogosítanak a szolgálati idõ 1,2-szeres számítására. A hatályos kormányrendeleti szintû szabály bizonyos esetekben pótlékokhoz köti a kedvezményes szorzók alkalmazását, ugyanakkor a pótlékra jogosultak körét – ezáltal áttételesen több esetben a kedvezményes szorzók alkalmazását is – a fegyveres szervet irányító miniszter határozza meg. A szolgálati idõ kedvezményes számításához kapcsolódó jogviták jelentõs része az 1,2-szeres szorzó vonatkozásában „a fokozott igénybevétellel járó beosztásban szolgálatot teljesítõ végrehajtói feladatokat ellátó állomány” kritérium tényleges tartalmi megítélésével függ össze, ami sok esetben eltérõ értelmezéssel jár. A Kormány számára szóló felhatalmazás szigorú értelmezésével kormányrendelet szintjén indokolt egyértelmûen meghatározni az 1,2-szeres kedvezményre jogosító szolgálati beosztásokat, ezáltal megelõzve a további jogvitákat.

A nemzeti szakértõre vonatkozó jelölési rend, továbbá a nemzeti szakértõ részére biztosítható, a Hszt.-ben foglaltaktól eltérõ juttatások, támogatások, költségtérítések, kedvezmények szabályozására – a köztisztviselõkre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban – kormányrendeleti szinten kerül sor.  

Az 54. §-hoz és az 55. §-hoz

    A tervezet 54. §-a a hatálybalépésrõl, valamint egyes rendelkezések módosításáról, illetve hatályon kívül helyezésérõl rendelkezik. A módosítások közül a Hszt. 326. §-ára vonatkozó a 23/2009. (III. 6.) AB határozatra figyelemmel az annak közzétételéig szolgálati idõként elismert tanulmányi idõ beszámításának törvényi alapját biztosítja, míg a többi leginkább pontosító és technikai jellegû. A hatályon kívül helyezések között szintén van alkotmánybírósági döntéssel összefüggõ [Hszt. 170. § a) pontját érintõen] rendelkezés, továbbá egy rendelkezés a nyugállományba helyezés, mint szolgálati viszony megszûnési jogcím bevezetéséhez kapcsolódik.

    A tervezet 55. §-a egyrészt hatályon kívül helyezõ rendelkezést tartalmaz, amely a Hszt. 325. § (2) bekezdését a tervezet hatályba lépését követõ három hónap elteltével helyezi hatályon kívül, elegendõ idõt biztosítva ezáltal az 1,2-szeres szorzóra jogosító beosztások kormányrendeleti szintû meghatározására, másrészt önmagára vonatkozó hatályvesztésrõl rendelkezik.