Kezdölap arrow Hírek arrow SZÉF arrow RSZTÉF jegyzőkönyv
RSZTÉF jegyzőkönyv
2006. January 02.
Rendvédelmi Szervek Tárcaközi
    Érdekegyeztető Fóruma
              Titkársága
       Belügyminisztérium

Szám: 23-28/8/2005.



J E G Y Z Ő K Ö N Y V
a Rendvédelmi Szervek Tárcaközi Érdekegyeztető Fóruma
2005. december 1-jén megtartott üléséről


Juhász Gábor úr, BM politikai államtitkára, levezető elnök:
Csókolom, jó napot kívánok! Úgy látom, hogy ez egy igazán nagy érdeklődésre számot tartó ülés. Talán abban a rövid időben, amióta itt én szolgálatot teljesítek, azóta még ennyien nem is voltunk ebben a teremben. Úgyhogy, ebben a felemelő, nagy érdeklődésre számot tartó lélektani pillanatban sok szeretettel köszöntök mindenkit, mivel mindnyájan itt vagyunk, ezért feltételezem, hogy a meghívót mindenki megkapta, és a benne lévő napirendi ajánlást is mindenki megkapta. Kérdezem, hogy a napirendhez észrevétel, kérdés van-e? Esetleg más javaslat?

Powell Pál úr, munkavállalói oldal soros ügyvivő, elnök, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete:
Tisztelettel köszöntök én is mindenkit, az érdekképviseleti oldalnak nincsen más napirendi pontra javaslata.

Jenei Zoltán úr, munkaadói oldal soros ügyvivő, BM közgazdasági helyettes államtitkára:
Elnök úr, a munkáltatói oldalnak sincs.
Juhász Gábor úr, BM politikai államtitkára, levezető elnök:
Köszönöm szépen, akkor ezt a napirendet tárgyaljuk. Az előzetesen kiküldött meghívóban a napirendnél szóbeli előadóként Zsinka András úr volt megjelölve. Látom gondterhelt arcán, szorgalmasan készült erre a szóbeli előterjesztésre. András, parancsoljon!

Zsinka András úr, főcsoportfőnök, BM Humánpolitikai Főcsoportfőnökség:
Tisztelettel köszöntöm én is a Rendészeti Szervek Tárcaközi Érdekegyeztető Fóruma minden résztvevőjét, Államtitkár Urat. Kedves Kollégák! Tehát, a mai napon azért jöttünk össze, hogy a Hszt., mint beterjesztett módosítási törvényjavaslatról beszéljünk, amelyet egyébként előzetesen írásban már a kollégáknak véleményezésre megküldtünk, még mielőtt a Kormány ebben a kérdésben döntött volna, hogy a Parlament elé terjeszti.
Szeretném elmondani bevezetőül, hogy az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács a mai napon, az RSZTÉF ülésével egyidőben tárgyal a köztisztviselők és a közalkalmazottak 2006. évi keresetnövekedéséről és a Hszt. vonatkozásában van egy olyan kormányzati ajánlás, hogy az illetményalap mértéke, és annak hatályba lépése vonatkozásában az OKÉT hozza meg a döntést. Az RSZTÉF-hez utalta viszont a további 2006. évi bérpolitikai intézkedéseket, amelyek a rendvédelmi szervek vonatkozásában a Hszt. módosítási javaslatban kerültek megfogalmazásra.
Csak röviden, inkább ilyen gondolatébresztőként elmondanám, hogy a 2006. évi előzetes bérpolitikai döntésnek megfelelően, a rendvédelmi szervek hivatásos állománya a közszféra átlagát jelentősen meghaladó keresetnövekedésben fog részesülni a Kormány döntése szerint. Ennek megfelelően várhatóan, az OKÉT döntésétől függően, január 1-jétől a jelenlegi 35 ezer forintról 36.800 forintra emelkedik az illetményalap, a Hszt. hatálya alá tartozó valamennyi rendvédelmi szervnél. Tehát, a Rendőrségnél, Határőrségnél, polgári védelemnél, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóságnál, a Vám- és Pénzügyőrségnél, a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományánál, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya tekintetében. Tehát, mintegy 60 ezer fő illetményét érinti az illetményalap növekedése vonatkozásában. Egy másik javaslat is szerepel ebben a Hszt. módosítási előterjesztésben, amely a jól képzett, jelentős szakmai tudással rendelkező, tapasztalt hivatásos állomány elismerését, ennek a minőségi állománynak a pályán tartását szolgálja. Tartalmazza a javaslat, hogy január 1-jétől bevezetésre kerül, pontosabban visszaállításra kerül a szolgálati időpótlék, magyarul a korpótlék, a teljes rendvédelmi szektor vonatkozásában. Ez a korábbi szándékaink szerint ütemezetten, magasabb összeget célzott meg. A jelenlegi tervezet annyit tartalmaz, hogy ebben az ütemben 4.600 forinttól 9.200 forintig terjedő összeggel nőhet a bruttó illetmény az érintett állománynál, aki legalább 10 év ténylegesen hivatásos szolgálatban eltöltött idővel rendelkezik. Ez a 60 ezer főből mintegy 31.500 főt érinthet a mi előzetes felmérésünk szerint. Tehát, ezen két, úgynevezett további bérelem, az 5 %-os illetményalap emelkedés, illetve a korpótlék, ez a rendvédelmi szektor egészére vonatkozik, a 60 ezer hivatásos közül jelentős létszámot érint. Ezen kívül a Kormány szándékai szerint a rendvédelmi szervek közül a Rendőrség és a Határőrség kiemelésre került, és az átlagot meghaladó megterheléssel járó, végrehajtó szolgálatot ellátó állomány vonatkozásában egy további differenciált illetményemelést tervez bevezetni január 1-jétől. Egyik ilyen pótlék megnevezése az úgynevezett közterületi pótlék, ez a Rendőrség hivatásos állományából mintegy 11 ezer főt érint. Ennek mértéke a tűzoltók veszélyességi pótlékához hasonló mértékű, amely jelenleg az illetményalap 45 %-a. Tehát, a 36.800 forintos illetményalap vetületében ez 16.560 forintos mértéket jelent bruttó illetménynövekedésben.
A kapcsolódó szabályok rendezik, hogy tételesen melyik szolgálati beosztásban dolgozó kollégákra vonatkozik ez. Ennek munkapéldányát egyébként már a szerveknek előzetesen, a nulladik változatként kiküldtük. De ez csupán annyit jelent, hogy én a személyzeti szervektől kértem véleményt a belügyi ágazatban, hogy segítsék a munkánkat, segítsék annak a jogszabályi tervezetnek az előkészítését, amit reményeim szerint ezen a héten – mint kapcsolódó szabályt – ki tudjuk küldeni a tisztelt jelenlévő szakszervezeteknek is.
Ami szintén ehhez kapcsolódik, a Határőrség határrendészeti pótléka. Ez pedig mintegy 8.500 főt érintene, szintén 16.560 forintos bruttó illetménynövekedéssel. Ezen szervezeti egységnél is csak az alapfeladatot ellátó kollégák részesülnének ebben a pótlékban. A titkársági, jogi, igazgatási, ellenőrzési, felügyeleti, közgazdasági, technikai, műszaki, ellátási, informatikai, személyzeti, képzési, egészségügyi, kommunikációs – sorolhatnám még – ezeket a beosztásokat ellátók nem alaptevékenységet látnak el, ezért rájuk ennek a pótléknak a bevezetése gyakorlatilag őket nem érintené. Zárójelben jegyezném meg, hogy osztályvezetői szintig jelentkezne ez a pótlék, és a határőr igazgatóságok tekintetében, csak példaként esetleg mondhatom, hogy a határvadász századoknál, az idegenrendészeti központokban, a határőrizeti, határforgalmi kirendeltségek végrehajtó beosztottait célozná ez a pótlék.
A helyi szervek vonatkozásában, amelyik csak elsősorban, illetve kizárólag a belügyi szerveket érintené, ezeknek a vezetőit, akik főosztályvezetői besorolású vezetők, pl. a 153 rendőrkapitány, vagy a 105 önkormányzati tűzoltóparancsnok – részükre a vezetői pótlékot 10 százalékpontos pótlékemeléssel javasoljuk a törvénytervezetben. Ami azt jelenti, hogy a főosztályvezetői besorolások vonatkozásában, függetlenül attól, hogy milyen szintű szervezetnél dolgozik, egységesen 30 %-os vezetői pótlék illeti meg a főosztályvezetői besorolású vezetőket. A nyomozói pótlék, amely egyébként jelenleg is egy, a Hszt. 254. §-ba telepített pótlékfajta, az illetményalap 20 %-ban van a hatályos szabályban, ennek 45 %-kal történő megemelésére kerül sor, és a Rendőrség állományából, valamint a Határőrség állományából érintene, mintegy 12 ezer főt.
A veszélyes katasztrófavédelmi beosztás pótléka a tűzoltókhoz hasonlóan 45 %-os mértékű veszélyességi pótlékként kerülne a mintegy 200 fős katasztrófavédelmi vonulós állomány részére megállapításra, akik a kollégákkal együtt vonulnak, vegyi felderítők, stb., őket érintené ez a pótlék. A törvényjavaslat tartalmazza továbbá a tűzszerész pótlék növelését, amely a jelenlegi óránkénti 9 %-ról az illetményalap 15 %-ára emelné ezt a pótlékfajtát.
Mindösszesen megállapítható, hogy ezek az úgynevezett, további bérintézkedések, amelyet az OKÉT az RSZTÉF tárgyalási körébe utalt, ez átlagosan bruttó 7 %-os illetményemelkedést eredményez a rendvédelmi szektor vonatkozásában. A Rendőrség és a Határőrség hivatásos végrehajtó állománya viszont 14 %-os mértékű illetményemelkedésben részesülhet. Tartalmazza a javaslat továbbá azt is, hogy végre a tűzoltók vonatkozásában elindultunk az uniós előírások irányába, így a 2003/88/EU Irányelv által megfogalmazottak első ütemét próbáljuk elérni, hogy a heti szolgálatteljesítési időt 54 óráról 52 órára csökkentenénk. A jogszabály tartalmazza ennek ütemezett bevezetését a 48 órát illetően, és ennek a szükséges forrásait mindenképpen próbáljuk biztosítani. A törvényhez érkeztek módosító indítványok, amelyeknek az értékelése jelenleg folyik, ezekről tételesen most nem tudnék beszámolni. Körülbelül ennyit szerettem volna elmondani első gondolatként. Köszönöm szépen.

Juhász Gábor úr, BM politikai államtitkára, levezető elnök:
Köszönöm szépen. Ugye, annyiban más ez talán, mint az előző évek gyakorlata, hogy az illetményalap emelés kérdésében a Kormány javaslatának megfelelően, a jelen társasághoz tartozó munkavállalói oldal – ha mondhatom így – egy lépéssel előrébb van, és egy szép szakmai sikerrel beljebb van a dolgozói követelések kielégítésében. Ez persze, mit sem von el abból a vehemenciából, amivel most nekilátunk egyeztetni ezt a – különben meglehetősen gáláns – javaslatot, aminek ugye, hosszas előélete volt. Az előéletében az itt ülők jelentős része a BÉT köreibe is tartozik. Következésképpen, ott év eleje óta próbáltunk a pótlékokban valamilyen előrelépést elérni. Ez más, mint amiben eddig gondolkodtunk, szerintem is. Biztos vagyok benne, hogy sokkal szélesebb kört érint, és abban is biztos vagyok, hogy nem feltétlen mindenki jár jobban, ahhoz képest, mint ami akkor, mintegy 7 milliárdos összegben szereplő javaslatban volt. Ugyanakkor maga a javaslat, az mutatja a Belügyminisztérium elkötelezettségét a hivatásosok felé, hiszen valószínűleg nem túl sok gyakorlati példa van arra, hogy egy tárca a saját költségvetéséből 1 milliárd 147 millió forintot odaad másoknak – most idézőjelbe téve – „csak azért, hogy ők is kapjanak”. Nem tipikus viselkedési forma, de hát, mégis ez azt mutatja, hogy nemcsak a belügy fejezetébe tartozók iránt érzünk felelősséget, hanem az összes többi hivatásos felé is. Én úgy gondolom, hogy ez annyit majd mindenképpen ér, hogy amikor Powell úr előadja majd a véleményét, akkor ezt a fajta, nevezzük nagylelkű eleganciának, amivel próbáljuk megoldani mindenki problémáját, ezt valamilyen módon majd érzékelhetjük mi is a szavakból. És feltételezem, hogy a munkaadói oldal mást hozzáfűzni nem kíván ehhez, amit Zsinka úr elmondott. Így gondolom én most, hogy Ön következik.

Powell Pál úr, munkavállalói oldal soros ügyvivő, elnök, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete:
Köszönöm a szót. Az oldal jobb véleménye szerint szerencsésebb lett volna, hogyha nem pótlékrendszerben gondolkozunk béremelés tekintetében, hanem egységesen valamilyen százalékos megállapodás születik, és a rendvédelmi dolgozók egészére kiterjed, mert, azért van hiányérzetünk ennél az ajánlatnál. Nem szeretnék hazabeszélni, de például a polgári titkosszolgálatoknak semmiféle pluszjuttatást nem juttat, valamint úgy érezzük, hogy azért különböző szolgálati ágakat is egymásnak feszít a mostani ajánlat.
Lenne egy-két kérdésem is ehhez. Zsinka úr említette, hogy 36.800 forintra emelkedik január 1-jétől a köztisztviselői alap. Ezt „kormánypénzből”, forint-fillérre megkapja minden hivatal, vagy valamilyen kigazdálkodásos formában történik ez, amit nagyon nem szeretnénk, mert az én információim szerint, pl. az én hivatalomnál csak 36.400 forintos tervezési lehetőség volt. 400 forint is úgy érzem, hogy pénz, és én úgy tudom, hogy a többi szolgálatoknál is különböző ilyen jellegű problémák vannak.
Szerettük volna a Hszt. módosításával kapcsolatos anyagot kézhez kapni. Én úgy érzem, hogy a jövő héten, vagy egy hét múlva megkapott anyag az már egy kicsit távolinak tűnik, hogyha most erről beszélünk. Szeretnénk javasolni, hogy erre egy munkabizottság alakuljon, a 140-es Kormányrendelettel kapcsolatban, és utána ide az ülésre, ennek a munkabizottságnak az eredményét behozni, és itt megvitatni.
Kérdésként merül még fel, hogy itt van nálam a módosító javaslat, az első oldalon a vezetői beosztás illetménytáblának a táblázata. Itt a fővárosi polgári védelmi igazgató véletlenül került ki, vagy tudatosan, hogy nem került be az illetményalap szorzója ebbe az anyagba? Egyelőre csak ennyi lenne.

Juhász Gábor úr, BM politikai államtitkára, levezető elnök:
Köszönöm szépen. Akkor először nézzük a kérdéseket. Ugyanakkor, ugye, az Országgyűlés előtt lévő módosító indítványra azért autentikus választ a benyújtóktól lehet kapni. Az nem lehet más, mint úgy látom, két természetes személy, országgyűlési képviselő. Ez alatt értem azt, amikor konkrétan két aláírás van, úgyhogy praktikusan úgy hiszem, hogy legalább a számát, hogy tudják megkeresni a másik oldalon, és azt kéne jelezni.

Powell Pál úr, munkavállalói oldal soros ügyvivő, elnök, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete:
T/18107/9.

Juhász Gábor úr, BM politikai államtitkára, levezető elnök:
Köszönöm szépen. És akkor kérdezném, hogy ki ad választ forrás kérdésében? Az jó, akkor ebben maradjunk. András, parancsoljon!

Zsinka András úr, főcsoportfőnök, BM Humánpolitikai Főcsoportfőnökség:
Én a Jenei úrnak azért visszaadnám a szót a forrás tekintetében. Viszont a Powell úr megállapításával én is maximálisan egyetértek. Az a pótlékrendszer, ami jelenleg a Hszt-ben van, ezt már több éve tervezzük, hogy ezt meg kellene változtatnunk. Viszont az a kormányzati szándék, és az a miniszterelnöki kijelentés, hogy a rendőröket és a határőröket szeretnék kiemelten kezelni, ezt más módon nem tudtuk megvalósítani, ezért kellett a pótlékrendszerhez hozzányúlni. Úgyhogy erről talán röviden ennyit.
A másik, hogy nem kaptak más szervek pluszjuttatást. De, kaptak! Ahogy Államtitkár Úr is elmondta, a belügyi ágazat átadott más rendvédelmi szerveknek forrásokat annak érdekében, hogy például a korpótlékot be tudjuk vezetni. És ennek a korpótléknak a bevezetése eredményezi azt, hogy a közszféra 4,7-es emelkedésének átlagától jelentősen eltérően, azért egy 7 %-os illetményátlagot érhetnek el a rendvédelmi szektorban dolgozó, minden egyes hivatásos.
A munkabizottság összeállítását Államtitkár Úr, én javaslom, hogy fogadjuk el a Powell úr részéről, ilyen vonatkozásban a 140-es kimunkálásában közösen tudunk együttműködni, és azt hiszem, hogy a legjobb kapcsoló szabály így készülhet el. A polgári védelmi igazgató kimaradt. Az alapvető cél az volt, a jelenlegi hatályos Hszt-ben is az szerepel, hogy a budapesti rendőrfőkapitány, és a Fővárosi Tűzoltóság parancsnoka, amelyek azért, azt tudjuk, hogy a mi kis országunkban, azért egyközpontú ország ez jelenleg, és meghatározó, és kiemelkedő jelentőségű és fontosságú feladat például a BRFK vezetője részéről 10 ezer ember irányítása, igazgatása. Tehát a polgári védelmi igazgató így nem került be ebbe a körbe. Viszont, ha és amennyiben a módosító indítványokban ez szerepel, akkor megfelelő módon megvizsgáljuk, és azt hiszem, hogy a jövő héten a Kormány dönteni tud arról az ajánlati sorról, amelyet idáig benyújtottak a képviselők. Köszönöm szépen.

Jenei Zoltán úr, munkaadói oldal soros ügyvivő, BM közgazdasági helyettes államtitkára:
A jövő évi béremelésnek a forrása két tételből tevődik össze. Amiről most tárgyalunk, ez a szolgálati törvénynek a pótlékrendszeréhez kapcsolódó módosítási csomag. Ennek az előirányzati forrása részben az érintett szervezeteknél már eleve támogatásként megjelent, egy részét pedig, ahogy itt már elhangzott, módosító indítvány, és kormányszintű támogatással átcsoportosítottuk. A másik része, ami a közalkalmazotti előresoroláshoz, új táblához, a köztisztviselői illetményalap emeléshez kapcsolódik, ennek a területnek a forrását a Kormány úgy tervezte megteremteni, hogy valamennyi minisztériumnál egy 3 %-os államháztartási tartalék címszó alatt futó részt képezett. Ez a Belügyminisztériumnál is megtörtént. A Belügyminisztérium fejezeti sorai között van egy ilyen tétel, ennek ez a hivatalos neve. De maga a célja a jövő évi béremelésnek a forrását megteremteni. Ez 7 milliárd forint fölötti tétel. Néhány más cél is van ezek között, de túlnyomó része, 95 %-a jövő évi béremelés forrásául szolgál. A Kormány a Parlament jóváhagyását követően fenntartja magának a jogot arra, hogy ezekről az összegekről valamennyi minisztériumnál rendelkezzen. Erről fog rendelkezni a Parlament számára. Én nagyon bízom abban, és a mostani számítások ezt mind alátámasztják, hogy akár a január 1-jei hivatásos állományt érintő köztisztviselői illetményalap emelés, illetve még a másik 2-3 területen végrehajtásra kerülő alapbéremelésnek a forrását a belügyi szervek tekintetében ebből mi biztosítani tudjuk. Nem kérdeztem meg a másik három tárcát, hogy ez náluk hasonlóan van-e, a tervezés az ugyanígy zajlott ott is, ott is létre kellett hozni ezt az államháztartási tartalékot, mint a belügyi intézményeknél. Amennyiben a Kormány, gondolom, hogy januárban erről kedvezően dönt, és más célra nem kell felhasználni ezt a forrást, abban az esetben az illetményalap változáshoz szükséges fedezetet mi biztosítani tudjuk. Tehát, hogyha valamelyik belügyi szervezet arról nyilatkozott, hogy ők az illetményalap változásnak a forrását nem látják a költségvetésükben, abban igazságuk van, és nem is kell, hogy lássák, hiszen ehhez a fedezetet nekünk majd a jövő évben kell belső átcsoportosítással végrehajtani. Köszönöm.

Juhász Gábor úr, BM politikai államtitkára, levezető elnök:

Kérdezném, hogy a nemzetbiztonsági szakszolgálatok érdekképviseletének problémájára nem akarnánk-e ismertetni a 18107/5-ös irományszámon, bizonyos Tóth András MSZP által benyújtott indítványt? Mert csak azért kérdezem, mert, hogyha azokat tetszenek ugye ismerni, amint kiderült, hogy csak tudják a számát is, akkor ezt is kellene, hogy ismerjék. Ebben meg éppen az van, hogy Önöknél a közterületi pótlék 45 %-os módon kerüljön bevezetésre, és ha nem tévedek, akkor nem is a belügyi források, hanem a tárca saját költségvetési keretének terhére. Ezt azért mondom, mert ugye, ha módosító indítvány szintig tárgyaljuk ezt, és úgy gondolom, hogy az ezt benyújtó szocialista politikus ott egy meglehetősen befolyásos képviselő, ezért minden bizonnyal nem megalapozatlan a benyújtott módosító indítvány, akkor ne tegyünk úgy, minthogyha tényleg Önök itt kimaradnának ebből a szórásból, például ebben a kérdéskörben. Igaz, az eredeti előterjesztésben nem szerepel, hát azért mondtam itt némi vidámsággal, de mivel szemmel láthatóan kik, ha nem Önök igazodnak el jól a módosító indítványok körében, ezért kérem akkor ezeket is tartsuk szem előtt. Kérdezem, hogy akar valaki hozzáfűzni ehhez valamit? Most úgy tűnik nekem, hogy nem akar. Vagy mégis? Mégis. Tessék!

Dr. Buzálné dr. Szabó Mária asszony, irodavezető, Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Iroda:
Köszönöm a megszólítás miatt, és akkor ehhez a módosító javaslathoz kapcsolódnék, hogy igen, észleltük, hogy valóban a nemzetbiztonsági ágazat semmiféle pótlék formájában nem jutna egy pluszforráshoz az illetményét illetően, és a nemzetbiztonsági szakszolgálat problémája legfőképpen az, amit a módosító javaslat orvosolni próbál, mert jelen pillanatban akciópótlékot kapnak azok a kollégák, akik közterületen látnak el feladatokat. És a benyújtott törvénymódosítás mintájára készítettük mi el ezt a módosító javaslatot. Ugyanolyan illetménypótlékot adnánk a szakszolgálatnak ezen állománya részére, emlékeim szerint talán ez egy olyan 320 főt érint. Tehát, néhány száz főt érintene ez a módosító javaslat, és az akciópótlék helyébe lépne. Gyakorlatilag egy számítást könnyítene meg, mert ugye, most ezt külön órákra tartják nyilván, számfejtik, stb., ez egy könnyebb, egyszerűbb megállapítása lenne, és nyilvánvalóan pótlékként működne tovább.

Powell Pál úr, munkavállalói oldal soros ügyvivő, elnök, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete:

Én is csatlakoznék irodavezető asszonyhoz, ez nem pluszjuttatás lenne, hanem valaminek a kiváltása, ami megszűnik, és ahelyett lenne ez az elem beemelve. Ezért mondtam én azt, hogy a titkosszolgálatok semmiféle pluszjuttatásban nem részesülnek, mert az akciópótlék megszűnik ennek az állománynak. De hogy valami miatt kompenzálva legyenek, ezért ment a javaslat az Államtitkár Úrnak, és ezért került be a módosító javaslatba.
Szeretném kérni Államtitkár Urat, miután a tájékoztatót azt most kaptuk, egyezzen bele abba, hogy az érdekképviseleti oldal röviden, az itt lévő elnökök elmondják a véleményüket az előterjesztett anyaghoz.

Juhász Gábor úr, BM politikai államtitkára, levezető elnök:

Az a helyzet, én szívesen beleegyezek, de azért szoktak az oldalak szóvivőket megnevezni, hogy elmondják a véleményüket. De amennyiben így gondolják, akkor avval kell szembenézni, hogyha a túloldalon is úgy gondolják, hogy tárcánként valaki mondja el, hogy mit gondol, akkor jó esetben négyig biztos, hogy itt ülünk. Tehát, ha ennek ellenére fenntartják a véleményt, én egy bólogatást el tudok fogadni, hogy mindenki szeretné elmondani, akkor csak azt kérném, hogyha lehet, hogy mindenki próbáljon, mondjuk 3-5 perces időkeretben gondolkodni, az talán a dolgot előrefele viszi. Melyik legyen, a 3 vagy az 5?

Powell Pál úr, munkavállalói oldal soros ügyvivő, elnök, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete:

Három.

Juhász Gábor úr, BM politikai államtitkára, levezető elnök:
Akkor ebben a 3 percben haladjunk, és akkor kérem, hogy Önök kezdjék el. A kormányoldalról pedig akkor ugye minisztériumonként... Nem valószínű? Judit, parancsoljon!

Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete nevében először is szeretném elmondani, hogy az összes szakszervezet jelen pillanatban szolidáris a más szakszervezetek, tehát, a nem rendvédelmi szervek szakszervezetei szolidárisak a rendvédelmi szervekkel, és egyetlenegy szakszervezet sem emelte fel a szavát az ellen, hogy most, 2006 évben a rendvédelmi szervek kiemelt béremelést kapjanak. A tisztesség úgy kívánja, hogy ezt elmondjam, mert így korrekt.
A másik. Szeretném elmondani, hogy a legutolsó benyújtott törvényjavaslatot azért nem láttuk. És sokkal egyszerűbb lett volna az életünk, ha mellétették volna rögtön a 140-es Kormányrendeletnek a módosítását, hiszen a részletek a 140-es Kormányrendeletben rejtőzködnek, és a legtöbb problémát a szakértői bizottságon a 140-es Kormányrendelet módosítása fogja képezni. Ezért arra kérem Önt, Államtitkár Úr, hogy hasson oda, hogy ez a szakértői bizottság sürgősséggel üljön le. Ha sürgősséggel összeül, és megállapodik valamiben, akkor már a plenáris ülésre a kész anyagot tudjuk hozni, hogy a törvény parlamenti elfogadásával egyidejűleg a Kormány meg tudja alkotni a 140-es Kormányrendeletnek a módosítását, hiszen elméletileg 2006. január 1-jén ennek hatályba kéne, illetve mind a kettőnek, hozzá még a minisztérium belügyi rendeletmódosításának is hatályban kellene lenni. Nagyon sok módosító javaslataink vannak, itt nem tudom most a 3 percben előterjeszteni, de a jogászkollégák szívesen vesznek részt a szakértői bizottságban. Köszönöm.

Zentai Ferenc úr, főtitkár, Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Alapvető problémám pontosan ugyanez, azt szerettem volna megkérdezni, mikor kapunk egyáltalán tájékoztatót arról, hogy például mit jelent ez a veszélyes katasztrófavédelmi beosztás? Tudniillik én számoltam. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 10 %-a az állománynak részesül plusz pénzben. Tehát, gyakorlatilag nálunk sem történik semmi más, mint pontosan ugyanazt fogja mindenki megkapni, amit a teljes rendvédelmi szerv. Tehát, végülis a katasztrófavédelemnél nem jelent plusz pénzt, tehát csak annyit jelent, amennyit mindenki megkap. Úgyhogy, végülis itt van egy olyan probléma, ami az oldalszóvivő részéről is elhangzott, hogy végülis a szolgálati ágak egymásnak feszítését szolgálja ez így, mert már most is olyan hangok vannak, hogy miért különböztetik meg ekkora különbséggel a határőr, illetve a rendőr kollégákat. Úgyhogy, eléggé nagy az elkeseredettség nálunk, hogy az olvasottak, hallottak alapján, gyakorlatilag a katasztrófavédelemnél nem történik az egységes bérfejlesztésen kívül semmi plusz. Tehát, azt várnám, hogy a 140-est minél előbb megkapjuk, és egyáltalán tudjam azt, hogy kiket kell érteni ezen a veszélyes katasztrófavédelmi beosztáson. Én tudom azt, hogy van nekünk egy veszélyhelyzeti felderítő csoportunk, de az nem ennyi ember. Az kevesebb. Tehát, kik azok, akik még ebből részesülnek majd? Ezt szeretném majd tudni. Köszönöm szépen.

Szegeczki Vince úr, Független Rendőr Szakszervezet:
Pongó úr megbízott a helyettesítésével. Egyrészt örülünk annak, hogy a Rendőrség egy bizonyos ága kiemelt bérnövekedést érhet el, igaz, hogy ezt pótlékokkal és attól tartunk, hogy a pótlékok tárgyalásán ugye, az volt a célunk, hogy csökkenjenek a pótlékok mértékei, nehogy abba a hibába essünk a későbbiek során, hogy azután a pótlékokat pedig elkezdjük leépíteni. A másik. Aggódunk azzal, hogy ez a bérnövekmény létszámleépítésben esetlegesen hogyan kell, hogy megjelenjen. Meg fog-e jelenni? A rendőri állománynál már így is súlyos, a végrehajtói állománynál, jelentem a súlyos...

(KAZETTAFORDÍTÁS)

... az, hogy a szolgálatot nem tudják ellátni éppen azokon a területeken, ahol kiemelt cél volt a „látható rendőrség”, és a kapitányságok erősítése. A kommunikációt kicsit félresikerültnek tartjuk, hiszen arról szóltak a híradások, hogy a 15 %-os átlagos béremelkedést idéz elő ez a kiemelt bérfejlesztés a Rendőrségnél. Ugye, látjuk azt, hogy nem minden állománycsoportot fog érinteni, éppen a pótlékrendszer eltérő megállapítása miatt. De, ez egy kicsit sánta dolog, és a közvéleményt, ez úgy érezzük, félrevezeti. Volt a 7 milliárdos csomagban ugye, – amiről tárgyalások folytak – olyan javaslataink, amelyek nem kimondottan és közvetlenül bérjellegű kifizetéseket tartalmaztak, hogy akkor ebben a kérdésben tovább tudunk-e lépni, vagy pedig azt az egész csomagot akkor tekintsük úgy, hogy már nem tárgyalási alap? Köszönöm. Nagyon röviden, hogy beleférjek a 3 percbe.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgárvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
Tisztelettel néhány szóban elsősorban arra térnék ki, hogy a 7 % átlagot azt gyakorlatilag egy tisztességes bérfejlesztésnek tudjuk elfogadni. Azonban a problémánk szintén a pótlékrendszeren nyugszik, hiszen a pótlékrendszer eltérően valósítja ezt meg, ezt az átlag 7 %-ot, van, ahol jóval több, van ahol ennél jóval kevesebb. Így nálunk, amit már a Zentai úr is mondott, ez a veszélyes katasztrófavédelmi dolgozó kör lenne az, amit jó lenne tisztázni, hogy ez az a néhány fő, akik a veszélyhelyzeti felderítő csoportban vannak, vagy pedig ennél jóval több? Én annak idején, mikor a kommunikáción keresztül kijött az, hogy eltérő mértékben a Rendőrség, Határőrség egy magasabb pótlékba kerül be, miniszter asszonyt megkerestem egy levéllel, amire mai napig nem kaptam választ. Abban kértem a miniszter asszonyt, hogy a polgári védelemnél, azaz a katasztrófavédelem hivatásos állományánál, gyakorlatilag a helyi szerveknél, hiszen azok ugyanúgy ellátnak területi feladatot, egy ugyanilyen területi pótlékkal lehetne ezt gyakorlatilag kompenzálni, és akkor belügyön belül nem kerülne ilyen diszkriminatív módon az állomány egymással szembe állítva. Mi is úgy gondoljuk, hogy a pótlékrendszert, végülis a pótlékrendszer az nem alkalmas arra, hogy kezelje normálisan a béreket. Ezt valahogy normális bérekkel kéne megoldani. Egyre inkább abba az irányba haladunk, hogy a pótlékrendszer szétszabdalja az egyébként egységes, 96-ban egységesen bevezetett bérrendszert a fegyveres és rendvédelem területén. Ezeket talán különösen azok, akik nem a BM tárca alá tartoznak, tudnák igazán most elmondani. A másik oldala pedig a forrásoldal, ami gondot jelent számunkra. Már most halljuk különböző helyekről, hogy a jövő évi létszámcsökkentésnek vannak bizonyos előszelei. Amikor legutóbb megkérdeztük, hogy rendelkezésre áll-e a forrásoldal, akkor azt a választ kaptuk, hogy fejezeti tartalékként ez rendelkezésre áll. Ami tulajdonképpen egy 3 %, ugye 7 milliárd, ez csak a pótlékalapra elegendő, ami a pótlékok rendszere, hiszen ezt tárgyaltuk. Akkor hol van az illetményalapnak az emelése, az tulajdonképpen még további 5 %-ot jelentene ebben a dologban. Mi bízunk benne, és reméljük, hogy további létszámcsökkentésre nem kerül sor, hiszen azt a sok feladatot, amit ma már ellátnak ezek a szervezetek, létszámcsökkentéssel már nem tudják tovább megoldani. Ha ez létszámcsökkentéssel megoldható, akkor viszont át kell tekinteni a feladatokat, és valahol a feladatok rendszerében is vissza kell venni a feladatokból. Hiszen már a helyi szervek olyan mértékű túlmunkában vannak, hogy én egyetértek azzal, hogy minőséget kell nyújtani, de ahhoz nyilván kell objektív és szubjektív feltételeket is biztosítani. Köszönöm, ennyit szerettem volna elmondani.

Kajsza Zoltán úr, elnök-ügyvivő, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:
Köszönjük szépen a tájékoztatást, de ezt ebben a formában, és az ilyen jellegű bérfejlesztéseket szakszervezetünk nem tudja elfogadni. Hiszen, ez semmi mást nem tesz, minthogy az egyes ágazatok közötti feszültségeket generálja és fejleszti. Azt is szeretnénk megköszönni, hogy az előterjesztésben rendre mindig a tűzoltók veszélyességi pótlékának mértékére próbálták felemelni a többi pótlékot. Egyet hiányoltunk belőle, hogy amikor a tűzoltók bármiféle pótlékot kaptak, azt mindig a bérfejlesztés részeként kapták meg, míg ezek a pótlékok az átlagos bérfejlesztésen felüli fejlesztésekként valósulnak meg.
Valamint nem értünk egyet a munkaidő csökkentéssel sem, hiszen igaz, hogy hivatkoznak itt az európai uniós jogszabályokra, hogy megtesszük az első lépéseket ez irányban. De tessék elolvasni az európai uniós jogszabályokat. Az európai uniós jogszabályok nem ezt írják le. Sőt, országgyűlési képviselői javaslatok vannak bent a Parlament előtt módosító javaslatként. Mondom a számát: T/18107/3-as módosító javaslat, ahol egyértelműen leírják, hogy az Európai Unióban a magasabb óraszámhoz a dolgozó előzetes beleegyezése szükséges. Ez sem valósul meg ezzel a törvénytervezettel. Köszönöm szépen.

Nagy Gábor úr, elnök, Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete:

Államtitkár Úr, teljes mértékben egyetértek Kajsza úr szavaival. Köszönöm.

Hegyes András úr, elnök, a Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetsége:

Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Érdekegyeztető Fórum! Megköszönve Zsinka úr tájékoztatóját, ehhez a formációhoz ragaszkodva, talán azzal kezdeném, és én szeretném kihasználni a lehetőséget időben, hogy elmaradt október 21-én egy ilyen jellegű RSZTÉF összejövetel. Majd október 27-én kaptunk egy tervezetet az Ön által most felsorolt Hszt. módosítással kapcsolatosan. Szívesen hallottam volna bármit is az általunk benyújtott véleményekkel kapcsolatban, hogy egyáltalán ezt valamilyen formában tudták-e akceptálni, valamilyen formába került-e, ez az Ön szavaiból nem derült ki. Itt, ha szabad, egy kritikai megjegyzést is tennék. 2002-ben aláírtunk egy megállapodást ebben a körben, ami arról szól, hogy a Rendvédelmi Szervek Tárcaközi Érdekegyeztető Fóruma Alapszabálya. Ennek a III. részében, és csak költőileg teszem fel a kérdést, ha elolvassuk az ott leírtakat, enyhén szólva, időn túl vagyunk. Merthogy, ismereteink szerint a híradásokból azt látjuk, hogy gyakorlatilag a költségvetés tárgyalása eljutott abba a stádiumba, ahol már csak a fejezetek közötti átcsoportosításnak a lehetősége van. Tehát, ha szabad azt mondani, egy kritikai megjegyzést tennék az RSZTÉF normál működésével kapcsolatban. Mi azért írtuk alá közös elhatározással ezt a Megállapodást, hogy az érdekegyeztetés rendszere, a társadalmi párbeszéd gördülékeny, egyenes legyen. Én ennek alapján már nehezen tudom a benyújtott módosító indítványok és egyebek keretében látni bármilyen elmozdulási lehetőséget. Ami a büntetés-végrehajtást, mind rendvédelmi szervezetet illeti, de gondolom, hogy más, belügyhöz nem tartozó kollégáim is hasonló véleményt fognak megfogalmazni. A korábbi álláspont, és egy egységes Hszt., amely most már kizárólag - azt lehet mondani, hogy - a rendvédelmi szervek vonatkozására készült, elég furcsa dolog, hogy ebben politikai primátus alapján, bizonyos szervezetek így kiemelésre kerülnek. Tudomásul lehet ezt csak venni, egyetérteni nem lehet ezzel a kérdéssel.
Ami a szolgálati időpótlékot, és itt az egyeztetés hiányára azért célzok, hogy volt egy rendkívül jó módszer, hiszen valamennyien küszködünk, mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalon olyasmin, hogy a szolgálati törvény I., II. besorolási osztályainak a végességét jelenti. Bizonyos beosztásokban megreked, tehát a pályakép, a karrierkép nem igazán. Nem igazán látok arra lehetőséget, pl. a szolgálati idő pótlék vonatkozásában, hogy azt örömmel vettem, hogy a 15 éves szolgálati idő elismerése következményeként sikerült az előterjesztésben 10 évet rögzíteniük Önöknek, de ez még mindig nem oldja meg az I. és II. besorolású kategóriában azt a részét a dolognak, amit korábban a szolgálati idő pótlék jelentett ennek az állománynak, amely a másik részében a jelen állapotokat is tükrözné. Azt hiszem, hogy nem egyedül a büntetés-végrehajtási szervezet az, ahol a végrehajtó állomány az évek során rendkívüli mértékben megfiatalodott. Tehát, különösebben nagy megkötő erőt nem jelent egy majdan 10 év múlva bekövetkező, azoknak, akik már ezt megérték, természetesen ez egy öröm. Mi részünkről ez egy elég kevés kört érintő, tehát, nem az állomány jelentős részét érintő intézkedés. Kétségtelen, hogy valamit jelent a jövőre nézve. De nem volt mód arra, hogy ezen fórum keretében például az alternatív megoldási lehetőségekről szót váltsunk.
Azután, amit én nem hallottam Zsinka úr tájékoztatójából, - de lehet, hogy ez az én figyelmetlenségem - kiterjesztésre került például az 1,2-es szorzó használata a törvényjavaslat alapján, amely mondjuk a mi esetünkben is a kor változását illetően, javaslatként mi szerepeltettünk olyasmit, hogy, ami a mostani joggyakorlásban előfordul, azt hiszem, hogy a jelenlévőknek talán nem mondok újdonságot, a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, a profil változása kapcsán, hogy ez nem egészen az 1,2-es kategóriába tartozó. Tehát, semmi olyasmit nem látunk, hogy a mi véleményünk visszaköszönne a továbbiakban. Röviden összefoglalva az általam elmondottakat. Nehezményeztem, és most is nehezményezem a szervezetünk személyzete szempontjából a Rendőrség és Határőrség kiemelését ebből a rendvédelmi környezetből. És ezt azzal támasztanám alá, hogy nemkívánatos átvándorlást fog eredményezni, ahelyett, amire ez a Hszt. készült annak idején, ami átjárhatóságot biztosított, kvázi azonos feltételek mellett. Ez rontani fogja a helyzetet, és nem akarom a jövőt előre idézni, amikor majd 560 főt kéne júniustól szépen felvenni a két, magánerővel készülő börtön személyzete szempontjából, hogy ez majd a személyzeti munkában nagy könnyebbséget fog jelenteni. A magunk részéről egyetlenegy alkalommal sem volt módunk valamiféle primátust kapni a megítélésben, mi mindig csak a legutolsó részen. Nem nyugtatott meg Jenei úrnak a hozzászólása sem, a 3 %-os forrásbiztosítás ügyében. Itt arra célzok, hogy ebben az esztendőben 4,5 % többlet mellett a 1,5 %-ot létszámleépítésben kellett biztosítania a büntetés-végrehajtásnak. Ez 159 főnek a bérét jelentette, és, ha a meglévő állományra biztosítjuk a többletet, akkor fejlesztési lehetőség továbbra sincsen, és elég nehéz problémát jelent a büntetés-végrehajtás szakmai munkájának zavartalan ellátásában. Köszönöm szépen.

Heles Károly úr, elnök, Vám- és Pénzügyőrség Független Szakszervezete:
Én egyetértek a Miniszterelnök Úrnak azon szándékával, amit a rendvédelmi szférával kapcsolatban jelentett be. Az átlagos 7 %-kal is egyetértek, azonban annak megvalósulásával, ily módon történő megvalósulásával, sőt, a korábbi előterjesztett törvénytervezethez képest változott helyek, például a megyei rendőrkapitányságok vezetői pótlékának 30 %-ra történő emelése a korábban megküldött tervezetben nem is szerepelt. De nem is ez a lényeg, mert ezt is támogatjuk, mert ahol pénzt lehet adni embereknek, ott nem az a dolga a szakszervezetnek, hogy elvegye. Hanem meg szeretném kérdezni a levezető elnök úrtól, hogy a Belügyminisztérium felügyelete alá nem tartozó rendvédelmi szervek hol kezdeményezhetik a Hszt. módosításával kapcsolatos előterjesztéseket, és azt hogyan véleményezhetik. Mert nem véletlenül, a Vám- és Pénzügyőrség dolgozóiról, hivatásos állományáról, kivéve ezt a szolgálati időpótlékot, és az illetményalapot, ugye, az most átkerült az OKÉT hatáskörébe, tehát már nem is itt működik. Hol lehet kezdeményezni, hogy egyáltalán a véleményünket le tudjuk írni, mert én úgy gondolom, hogy a határőr pótlékkal egyetértek, csak ott mellette ott dolgozik egy vámtisztviselő, aki ugyanazt a munkát – nem szó szorosan, hanem fizikálisan értem – végzi, és pótlékban nem ugyanazt kap. A területi pótlékkal is egyetértek, de az én kollégáim ugyanúgy az utcán teljesítenek, és járnak szolgálatba, mint az a látható rendőrség, akit én teljes mértékben azt mondom, hogy finanszírozni kell. Ugyanerre gondolok – most ne csak a vámosokról beszéljek – a törvénynek következetesen végig kellene vinnie az egyes fejezetekben, mert a vezetői szabadságoknál nevesítik a Belügyminisztérium szervein belül a pótszabadságok elnevezéseit, és hogy kit illet meg. Miért nem vezetjük ezt végig az összes rendvédelmi szervnél? Ott is főosztályvezetői besorolású az a régióparancsnok, nem kell odaírni, hogy régióparancsnok 14 nap, oda kell írni, hogy főosztályvezető, ahogy a rendőrségnél van, főosztályvezetői. Tehát, legyünk egységesek, ha már egy egységes törvényről, és külön fejezetekről szól ez a történet. De az én kérdésem az az elnök úrhoz - mert akkor tudunk folytatni tulajdonképpen mindent, ha megadja a választ -, hogy én, most a Vám- és Pénzügyőrség szakszervezetének elnöke, kihez forduljak, hogy a Hszt. módosítást azt kinél kezdeményezzük? A Miniszterelnök Úrnál, vagy kinél kell ezt kezdeményezni, mert ezek szerint nem ezen a fórumon kell a vámosoknak kezdeményezni, hanem az egy valamilyen másik fórumon. Köszönöm.

Juhász Gábor úr, BM politikai államtitkára, levezető elnök:
Bocsánat, a kérdésre viszonylag egyszerűen lehet válaszolni. A törvénygyártásnak a módja közismert, a törvényeket a törvényhozók hozzák. Ez ugye, azt jelenti, hogy országgyűlési képviselő kezdeményezhet törvényt önálló indítvánnyal, parlamenti bizottság kezdeményezhet törvényt szakbizottság önálló indítványával, ezen kívül pedig a Kormány kezdeményezhet döntéssel. Rajtuk kívül más nem kezdeményezhet. Vagyis, aki szeretné, hogy módosuljon egy róla szóló valamilyen törvény, ezt kétféle módon teheti meg. Abban az esetben, ha ő egy ilyen szervezetszerű működésnek valamilyen módon részese, mint például Önök is, erre működteti ez a Kormány az érdekegyeztetésnek egy hihetetlen széles rendszerét, éppen azért, hogy a vélemények megismerhetősége biztosított legyen. Szeretném hozzátenni, hogy amennyire én emlékszem, ez nem a kormányok általános szokása, hanem, vannak, akik erre érzékenyebbek, meg vannak, akik kevésbé. Ezen kívül törvényt módosítani azon a három helyen lehet kezdeményezni, amit elsoroltam. Vagyis, a legbiztosabb, – ha a véleményemet kérdezi – ha sikerül a Parlamentbe legalább egy képviselőt bejuttatniuk, akkor lesz egy olyan, akihez közvetlenül fordulhatnak. Bár, ez önmagában nem jelent még garanciát, hiszen, egy képviselői önálló indítvány napirendre kerülése a Kormány támogatása nélkül, vajmi kevés sikerrel szokott bírni, mert általában ugye a kormánypártok kikérik a Kormány véleményét az indítványok körében. Vagyis, summa-summarum, a véleményüket az érdekegyeztetés rendszerén belül tudják elmondani. Ugyanakkor, ugye az a helyzet van, hogy ennek a törvényhozásra az égvilágon semmilyen közvetlen kényszerítő körülménye nincsen, hanem a Kormány álláspontjának kialakítását lehet ilyen módon befolyásolni. Kielégítő volt? Vagy úgy érzi, hogy valamilyen részében nem volt pontos?


Heles Károly úr, elnök, Vám- és Pénzügyőrség Független Szakszervezete:

Számomra amit Ön elmondott, az teljes mértékig kielégítő. És én tulajdonképpen nem ezt kérdeztem, mert én tudom, hogy hol kell lobbizni, meg kit kell megszerezni. Általában egy kormánypárti képviselőt kell megszerezni, mert akkor lehet, hogy van esélyem, hogy a módosító javaslat egyáltalán napirendre kerüljön. Attól még nem biztos, hogy ezt be is fogadja. Én azt kérdeztem, hogy van egy RSZTÉF Alapszabály, ami egyértelműen leírja, hogy a Hszt. módosításával kapcsolatos összes dolgot a belügyminiszter, a Kormány megbízása, a belügyminiszter. Én ezt kérdeztem, ami most nincs, mert most nincs, most ugyan itt ülünk, de a kívülállókkal ez előzetesen, ugye nem történt meg. Hogy most hol, tehát direktben a Miniszterelnök Úrnak kell írni, hogy az RSZTÉF-en a kívülálló szervek is bekerüljenek a módosítás halmazába, vagy pedig nincs erre megoldás, csak ilyen egyéni képviselős dologban? De kielégített az Ön válasza, tudom, hogy mi a következő lépés a mai nap után. Köszönöm.

Tajti István úr, elnök, Nemzetbiztonsági Hivatal Érdekvédelmi Szervezete:
A Nemzetbiztonsági Hivatal munkavállalói nem tudják elfogadni, hogy ebből a kiegészítő bérjuttatásból teljes mértékben kimaradtak, tekintettel arra, hogy alaptevékenységük sok esetben, sőt, alapvetően megegyezik, csak másképp hívják, mint, ami ez más szolgálatoknál ez megtörténik. Ilyen szempontból várjuk ennek a hibának a helyrehozását.
Három kérdésben tettünk javaslatot a Hszt. módosításban. Mi is kiemelten fontosnak tartjuk ennél a szolgálati rendszernél elmaradt, és kiszámítható életpályának a megteremtését. Úgy gondoljuk, hogy a szolgálati időpótlék ezt a hiányt jelenleg pótolni nem tudja. A rendszerváltásból fakadóan ez az állomány cserélődött le leginkább. A 10 évtől tervezett bevezetés így mintegy 70 %-át ejti ki a mi rendszerünkből. Szeretném felhívni a figyelmét arra a kollégáknak, hogy amennyiben már elértük azt, hogy az a törekvés, hogy a „látható rendőrséget” teremtsük meg, úgy gondolom, hogy kicsit megfordítva a helyzetet, a nem látható nemzetbiztonságot is meg kéne teremteni. Legalábbis nem úgy, ahogy az elmúlt időszakban sajnos ez porondon volt. A továbbiakban úgy gondolom, hogy további egyeztetést kell folytatni a Nemzetbiztonsági Érdekegyeztető Fórum keretében. Úgy gondoljuk, hogy a Miniszterelnöki Hivatal tartalékkeretében lévő pénzösszeg valamilyen módon ezen a helyzeten még segíteni tudna, ezért kérésünk, hogy a tárgyalásokig ez a pénzösszeg, ez a tartalékfedezet elvonásra ebből a szektorból ne kerüljön. Köszönöm szépen.

Juhász Gábor úr, BM politikai államtitkára, levezető elnök:

Azt kérném, hogy aki válaszol ugye, itt felvetődött az, hogy a különböző minisztériumok felelősségi körébe tartozó kollégáknál ugye, ez a javaslat ez így-úgy megoszt. Amikor válaszolunk, akkor kérném, hogy arra is térjünk ki, hogy az ezen szándék előtti állapot, az milyen különbségeket tesz a különböző minisztériumoknál dolgozó kollégák esetében, mert úgy gondolom, hogy a kérdés akkor vizsgálható korrekt módon, ha bizonyos értelemben az előzményeit nézzük. Mert nagyon csalódnék, ha eddig ilyen hihetetlenül egyformák lettek volna a bérezési viszonyok a különböző minisztériumoknál. Úgy látom, hogy még egy kérdés lemaradt. Powell úr, parancsoljon!

Powell Pál úr, munkavállalói oldal soros ügyvivő, elnök, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete:
Én azt szeretném megkérdezni, hogy a Hszt. módosításában az itt ülő minisztériumok képviselőivel történt-e egyeztetés? És ha velük történt, akkor mi miért nem kaptuk meg azt az anyagot, amit ők megkaptak, amit ők véleményezhettek?

Juhász Gábor úr, BM politikai államtitkára, levezető elnök:

És akkor még azt kérném, hogy a válasz közben azt a kérdést precízen válaszoljuk meg, hogy ez a bizonyos mai napi ülésünk ez miért nem ez előtt került sorra, hiszen ez így konkrétan egy igény volt. Illetve, a munkabizottság kérdéskörében pedig annyiban szeretném szűkíteni a válaszolás dolgát, hogy, mivel minden oldal támogatta, ezért úgy tekintem, hogy ebben a munkabizottságban megegyeztünk, és a munkabizottság az elkezdi a munkát, mihelyst lehet. Parancsolj!

Jenei Zoltán úr, munkaadói oldal soros ügyvivő, BM közgazdasági helyettes államtitkára:

Köszönöm Elnök Úr! Megpróbálom elkezdeni a válaszadás sorát, és majd kérem a kollégáimat, hogy ezeket egészítsék ki, hiszen volt néhány olyan, ami egy-egy intézmény, ezért a társminisztériumhoz kapcsolódott. Nagyon sokféle válasz, megjegyzés, észrevétel elhangzott, és én egy kicsit szeretnék visszakanyarodni a nyárvégi állapothoz. Azért úgy gondolom, hogyha kicsit őszinték akarunk lenni, hogyha akkoriban elhangzik egy felelős ígéret arra, hogy mondjuk a közszférában várható béremelésnek a kétszeresét meghaladó jövedelemnövekmény lehet a hivatásos szektorban, akkor talán mi magunk sem hisszük el. Ha elhangzott volna akkor egy olyan ígéret, hogy tisztelt miniszter asszonyok, urak, üljetek le, rendelkezésetekre áll 15 milliárd forint címzetten, osszátok el egymás között, és azt szabadon felhasználhatjátok, akkor elképzelhető, hogy a szolgálati törvénynek a belső módosítási tartalma sem ilyen lett volna. Tehát, az egyik mellette szól, a másik ellene. Én tisztában vagyok azzal, hogy ez a benyújtott törvénymódosítási javaslat nem teremt teljes békét. Ettől még azért én nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy akár a közalkalmazottakat, akár a köztisztviselőket tekintem, a hivatásos állomány messze kiemelkedő béremelésben részesül. Nem hangzott még el, azt is azért csak hozzá kell tenni, hogy az adótörvények változása miatt ez nettóban még további 1,5-2 %-os reálérték emelkedést is jelent. Tehát, volt egy nyárvégi helyzet, amikor Miniszterelnök Úr rendelkezett arról, különféle szempontok alapján ezt a Teve utcában is kifejtette, hogy miért tartja fontosnak azt, hogy a hivatásos állományúak, a Hszt. alá tartozók az átlagot meghaladó mértékben részesüljenek béremelésben. Én messze tiszteletben tartom egy ilyen esetben a döntéshozó szándékát arra, és a rendelkezését is, hogy nevesít bizonyos szempontokat, amit az előterjesztésnél, igenis be kell tartani. Hiszen, hogyha meghatározott és kinyilvánított szempontok alapján rendelkezik a többletről, vállalja annak a súlyát, hogy más államigazgatási szektorhoz képest kiemelt javadalmazást ad, akkor teljesen logikus az, hogy megjelöli ennek a címzett területét is. Nem nagyon szeretnék visszamenni az akkor elhangzottakhoz, de azért azt szeretném itt is megismételni, hogy ami végül is a Parlament elé került, az akkor elhangzott politikai döntésnek már némiképp módosított tartalma. Annyit talán elárulhatok, hogy a legelső körben igazából csak a rendőri állományról volt szó, és folyamatosan bővült az érintetti kör. Folyamatosan bonyolítottuk, a különféle változatokat gyártottuk, épp azért, hogy némiképp kiegyenlítődjön, hogy ne legyen ilyen, az első körben megfogalmazott, ma már tapasztalt rés az érintett intézmények, a különféle ágazatokban dolgozóknál, hanem próbáljunk minden egyes területre valamekkora juttatást adni, de úgy, hogy az eredeti politikai szándék ne sérüljön. Rengeteg egyeztetés volt, rengeteg tárgyalás, nagyon sokféle változatban gyártottuk, hihetetlen pénzügyi elemzéseket, hatásvizsgálatokat készítettünk. De, miután a szándék teljesen egyértelmű volt számunkra, nem nagyon találtunk más módszert, minthogy a szolgálati törvény pótlékrendszeréhez nyúljunk hozzá. Persze, hogy egyikünk sem szereti, egyszerűsíteni kellene, rengeteg bajunk van vele, most nem akarom csak a bérszámfejtők nyűgét-baját ide idézni, vagy felsorolni azokat a különféle pereket, amelyeket elveszítettünk, vagy megnyertünk, vagy ennek a szerencsétlen gépjárművezetői pótléknak az össze-visszaértelmezését. Rengeteg baj van a Hszt. pótlékrendszerével. De miután megszületett a döntés arról, hogy egy ilyen többletforrást kapnak a Hszt. hatálya alá tartozók, és nevesítette a döntéshozó azt, hogy milyen címzett célterületnek kell messze az átlagot meghaladó javadalmazást adni, egyszerűen nem találtunk más megoldást, mint magát a pótlékrendszert. Csak így tudtunk megfelelni az elvárásoknak. Ebből is következően messze egyetértek vele, és akár holnap reggel 8 órakor meg kell kezdeni a szakértői egyeztetést arról, hogy a két idézett rendeletnek mi legyen a módosító tartalma. Hihetetlen kevés ez a 3-4 hét, ami előttünk áll. Nagyon sok tárgyalást, egyeztetést, pontosítást kell lefolytatni. Szeretném a lehető legszűkebben hagyni azokat a réseket, amit aztán majd különféle értelmezések miatt nem tudunk betömködni. Legyen minél szűkebb az a rész, amit majd magyarázatokkal kell kitölteni. Rengeteg kérdés nekem is eszembe jutott, az osztott munkaidő, a vezénylés, a hóközi áthelyezés, mi van, hogyha egyszer bűnügyi, aztán majd közterületi munkát végez, mi van akkor, ha visszakerül a rendőrkapitányságra, átkerül a megyére, rengeteg buktatója van. Mindezeket, amennyire csak lehet, jogszabály szintjén, illetve belső, értelmező, állásfoglaló anyagokban a következő egy hónap során tisztázni kell, hogy január 1-jével valóban már ennek a mindenki számára reményeim szerint egyértelmű pótlékrendszernek megfelelően tudjunk dolgozni.
Forrás, illetve létszámleépítés. Még egyszer szeretném pontosítani. Tehát, ami az intézményeknél van, az a pótlékrendszernek a fedezete. A 3 %-os, nálunk lévő fejezeti tartalékból – majd az Igazságügyi Minisztérium nyilatkozik, hogy náluk ez pontosan hogyan van – a 3 %-os fejezeti tartalékból kell az illetményalap változásnak a forrását megteremteni. Tehát, úgy, csak fordítva, mint ahogy te mondtad, én nagyon remélem, hogy ez a kettő együtt elegendő a belügyi szerveknél. Nem tagadom, a különféle dologi előirányzatoknál, működtetésnél, valamennyi belügyi szervezetnél én is forráshiányt látok. Próbáljuk ezt majd valahogy rendezni, ingatlanértékesítéssel, más formában, átütemezésekkel, de a jelenleg meglévő állomány javadalmazásához szükséges forrás részben az intézményeknél, illetve, hogyha a teljes összeg nálunk marad, akkor 3 %-os fejezeti tartaléknak a felhasználásával rendelkezésre fog állni. Semmilyen belső rendelkezésünk, utasításunk, irányításunk azért nem volt, hogy a bérfedezet előteremtéséhez létszámcsökkentést kellene végrehajtani. Sőt, az teljesen egyértelmű volt, hogy a hivatásos állományt, főleg a végrehajtó hivatásos állományt ez nem is érintheti. Tehát, hogyha valamelyik szervezet mégis kezdeményezett volna ilyet, ez nem fordulhat elő. Volt létszámcsökkentés, ez érintette a közalkalmazotti állományt a Határőrségnél, volt olyan, amiben viszonylagos viták után egyezségre jutottunk, hogy hogyan kerül majd lebonyolításra, de ezeknek egyik eleme sem történt azért, hogy a bérhez szükséges fedezetet előteremtsék. Mondom, nem tagadva azt, hogy működtetés egyéb területen azért lehetnek gondok a következő időszakban.
Közvélemény félretájékoztatása. Én azért ezt nem hiszem. Tehát, az elég nyilvánvaló mindenki számára, én ezt bármerre járok, tapasztalom, hogy látja, tudja az ország, hogy a hivatásos állomány már messze az átlagot meghaladó mértékű béremelésben részesül. Hogy ennek milyen belső összetétele van, hogy ezt ki mennyire ismeri, ez szerintem nekünk sokkal fontosabb, mint a nyilvánosságnak. Én inkább azt tartom nagyon lényegesnek, épp a Kormányrendelet és a belügyi rendelet, vagy a többi rendeletnek az egyértelműsítésével, hogy az érintett dolgozók kapjanak erről mindenről tájékoztatást. Tehát, ők ne értsék félre azt, hogy itt mi hangzik el. Hiszen, olyannal már találkoztam, hogy elhangzik a 45 %-os valami, és akkor ebből azt hiszi, hogy az ő számára 45 %-os béremelés lesz. Tehát, képesek a mi saját dolgozóink összeadni ezeket a juttatásokat, vagy egy elemét ennek kiemelni, ezért kell nagyon gyorsan tisztázni azt a vezetőknek, személyzeti szerveknek, pénzügyeseknek fontos feladata az, hogy nehogy emiatt legyen majd csalódás az érintetteknél. Tehát, személyre lebontva, szervezetre, területre lebontva be kell mutatni, hogy ez a Hszt. módosítás, illetve majd a végrehajtási rendeletek pontosan az ő számukra mit jelentenek. Ez sokkal fontosabb. Szerintem a nyilvánossági oldala, az rendben van.
Tűzoltók, szolgálati időrendszer. Figyelembe véve az elmúlt években folytatott vitáinkat, harcunkat, meg azt, ahol most tartunk, én úgy gondolom, hogy ezen a fórumon ezt mi nem tudjuk megoldani. Tiszteletben tartom most is azt, amit említettetek. Tudom, hogy mennyire egyértelmű az érintett szakszervezetek álláspontja. Én úgy gondolom, hogy magának a Hszt. pótlékrendszernek a bevezetését ez nem érinti. Valóban, arra jó lenne minél előbb egy mindenki számára megnyugtató megoldást találni, de az feltehetőleg nem ez a fórum.
RSZTÉF időpontja. Talán elmondhatom, hogy valóban kezdeményeztünk egy ilyen tanácskozást, és az utolsó pillanatban én is azt támogattam, hogy halasszuk el. Ennek két nagyon egyszerű oka van. Az egyik az, hogy hihetetlen kevés időnk volt a lebonyolításra, a másik pedig az, hogy a munkaadói oldal sem volt egységes. Tehát, nem tudtunk volta egy egységes álláspontot megfogalmazni, épp az előbb elhangzottak, meg, ahogy folyamatosan változott a tartalom, az érintetti tárcák köre, kinek, milyen formában adunk szolgálati időpótlékhoz forrást. Egyszerűen nem tudtuk arra az időpontra kialakítani az egységes munka…

(KAZETTACSERE)

… volt egy lebonyolítási időszaka, ehhez legfelsőbb szintű miniszteri egyeztetésekre is szükség volt, ezt követően tudtuk kialakítani. Néhányan mosolyognak, ez van, el kell ismerni őszintén, ez miatt nem tudtuk ezt lebonyolítani. Én is tudom, hogy az lett volna a normális, az lett volna a korábban vállaltaknak megfelelő, hogyha előzetes alkudozás, egyeztetés zajlik, de hihetetlen hosszú és bonyolult volt. Ezt követően pedig épp azért, hogy január 1-jével hatályba léphessen, el kellett indítani a törvényhozói munkát. Nem volt más lehetőségünk.
Ugye, elhangzott, hogy a helyi érdekegyeztetés még folyik. Ennek a fórumnak az a feladata, hogy a szolgálati törvényhez kapcsolódó rendelkezéseket, javadalmazásokat beszélje meg, vitassa, tárgyalja. Messze nem zárja ki azt, és gondolom, hogy mindenhol majd a következő hetekben el is kezdődik, hogy bármilyen egyéb juttatásról, a helyi érdekegyeztetés lefolytatódjon. Nálunk is két hét múlva körülbelül megkezdődik a BÉT szakértői körében az alkudozás arról, hogy jövőre milyen juttatásokat lehet még adni. Ezek, én úgy gondolom, hogy kiegészíthetik a Hszt-ben lévő javadalmazási rendszert. Szerintem azért egy-egy munkáltatónak, hogyha forrása van hozzá, elég nagy a mozgástere, sokféle javadalmazást lehet még adni, de a Hszt. az én véleményem szerint a törvénnyel valószínűleg ezzel a jelenlegi tartalommal fog keresztülfutni. Én ennyit szerettem volna hozzáfűzni, Elnök Úr. És kérem az érintetteket, hogy reagáljanak a felvetésekre, lehet, hogy Zsinka úrhoz is kapcsolódott még kérdés. Ugye elhangzott, talán a forrásoldalról a Pénzügyminisztériumnak kellene néhány szót megerősíteni, a büntetés-végrehajtástól, kérek mindenkit, hogy reagáljon, és azt hiszem, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalnál is az egyeztetésekről néhány szót mondani. Köszönöm.


Juhász Gábor úr, BM politikai államtitkára, levezető elnök:

Nosza, egy bátor folytatót keresünk. Parancsoljon!

Dr. Kővári Gáborné asszony, osztályvezető, Pénzügyminisztérium:

Ha már megszólíttattam, bár eredetileg azt hittam, hogy majd sorban megyünk, de gyakorlatilag teljesen mindegy. (Közbeszólás) Köszönöm a megtiszteltetést. Sok hozzáfűznivalóm a forráshoz nincsen, mert ezt gyakorlatilag Zsinka úr is és Jenei úr is egybehangzóan elmondta, hogy az egyik forrás. Egy apró tisztázandó dolog, hogy a 3 %, az nem a bérnek a 3 %-a, hanem az adott tárca teljes támogatási keretének a 3 %-a. Tehát, ami a bér 5 %-ára „fussa”, csúnyán mondtam, de ennyit azért a pontosság miatt. (Közbeszólás) Tehát, azért ezt a pontosítás kedvéért. Ez az egyik.
A másik, egy dologra nagyon szeretnék reagálni, hogy, vagy szeretném azért valahogy egy kicsit a figyelmet felhívni, hogy ugye, ahogy az Elnök Úr is utalt rá, illetőleg Államtitkár Úr is utalt rá, hogy ugye, különböző testületeknél különbözőek a bérezések. Vagyis, ugye, eleve a Hszt-nek azért vannak különös részei, mert a testületek nem ugyanazok. Na most, akkor, amikor elvárjuk azt, hogy én is az utcán állok, meg te is az utcán állsz, meg én is veszélyes vagyok, meg te is – nem kívánom ezt sorolni – ennek egy része igaz. De van a másik része is, hogy ugye, a másiknak meg van olyan, ami nekem nincs. Szóval, azért ezt az apróságot legyünk szívesek egy kicsit szem előtt tartani. Ami nekem – hogy mondjam – nagyon fáj, vagy kicsit hiányolom tulajdonképpen, de valószínű ez is az a probléma, hogy iszonyatosan sok volt a munka, és szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a köztisztviselőnek nem jár túlórapótlék, sem. Az már nem fért bele a munkába, bár nagyon jó lett volna, hogy az átlagkeresetek alakulását is le lehessen tenni testületenként. Tessék? (Közbeszólás) Én is. Pár évvel ezelőtt egyébként, amikor szintén volt egy illetményfejlesztéses, ugye, hosszú meneteken át tartó tárgyalás, ebből is kiindultunk. Most, sajnos ez nem történt meg. De, én azért azt hiszem, hogy van Önök között olyan kapcsolat, ha már úgyis hivatkoznak arra, hogy ugyanazt csinálja, amit én, hogy körülbelül sejtik, hogy, hogyan fognak alakulni most a testületek közötti keresetalakulások. Én nem azt mondtam, hogy ezzel a Hszt. javaslattal minden kérdés meg van oldva. Sőt, maradt még probléma. Sőt, azt is tudnám mondani, hogy pláne, ugye nő létemre hadd mondjam azt, hogy nincs az a pénz, amit ne lehetne elkölteni. Tehát, persze, lehetne még több. De, azért visszatérve arra, hogy ha jól számolom, tehát a 7 %-os fejlesztést azt mindenki megkapja, szinte. Az, hogy a politikai szándék éppen mit privilegizált, illetve azt sem tudom, hogy még egyszer mondom, ha keresetalakulást nézek, akkor nem vagyok benne biztos, hogy ez most nagyon erős differenciálást, vagy éppen egy közelítést, egy felzárkózást takart. De, még egyszer mondom, ezt pontos számok tükrében, vagy hiányában nem tudom megmondani, csak egy kicsit a korábbi évekre visszaemlékezve, hagyatkozva említeném ezt talán meg.
Röviden ennyit. De még egyszer mondom: a finanszírozást megerősítettük, létszámcsökkentésről nem volt szó. Az, hogy a Hszt. körében teljes finanszírozás van, vagy lesz, ezt idáig senki nem vitatta. Köszönöm szépen. De, ha van még kérdés, akkor természetesen szívesen válaszolok.

Dr. Kiss Katalin asszony, főosztályvezető-helyettes, Igazságügyi Minisztérium:
Én a fedezet tekintetében nem tudnék nyilatkozni, de elfogadom, amit a Julika erről mondott. A szakszervezettel történt egyeztetésről azt tudom mondani, hogy egyrészt napi munkakapcsolatban voltunk a szakszervezet vezetőjével. Tudok róla, hogy megkapták, meg mi magunk is átadtuk a szakszervezet részére az általunk megkapott tervezeteket. A miniszter úr személyesen fogadta a szakszervezet vezetőit. Tehát, az Igazságügyi Minisztérium részéről az egyeztetés megtörtént. Természetesen, az összegszerűség tekintetében azt tudom mondani, egyetértek a szakszervezettel, a személyi állományt nem fogja megnyugtatni az 5 %-os őrzési pótlék. Mi is szerettük volna, hogyha közelíthetünk az összeg tekintetében, de természetesen, a fedezetét biztosítani nem tudjuk. A büntetés-végrehajtás évek óta a működőképességének határán működik, semmiféle plusz pénze nincsen. Tehát, amennyiben kormányzati szándék nincs arra, hogy plusz pénzt kapjon az Igazságügyi Minisztérium, és ezen belül a büntetés-végrehajtás, akkor fedezetet semmi további juttatásra biztosítani az Igazságügyi Minisztérium részéről nem tudunk. Köszönöm, ennyit szerettem volna.

Juhász Gábor úr, BM politikai államtitkára, levezető elnök:
Úgy látom, hogy a válaszok mintegy 6 perccel rövidebbek voltak, mint ilyen értelemben a kérdések és észrevételek. Ami még itt nyitva maradhatott, ez a lesz-e rendőr létszámleépítés? Ami a rendőrlétszám végrehajtó állományt illeti, azt a fogyást, ami különben tapasztalható, azt ugye az iskolások belépése minden év kora nyarán valamelyest visszahozza. Vagyis, az jó szívvel és felelősen kijelenthető, hogy végrehajtó állományban semmilyen rendőrlétszám leépítés szóba se került. Az viszont szóba került, hogy, hogy oldjuk meg azt a problémát, hogy a Rendőrség különben létszámában is bővülő új alakulatai, mint például az Autópálya Rendőrség, az hogy kerülhet feltöltésre. Tehát, épp az ellenkezője foglalkoztatja ma a Belügyminisztérium vezetését.
Ami a kommunikációt illeti. Ugye, a kommunikációban az egész dolog miniszterelnöki, parlamenti beszédet követően akkor látott először írásban napvilágot, amikor egy nagysikerű, kellően megalapozott, és a belső hálózatra feltett levél formájában értesítették az itt dolgozókat arról, hogy ez körülbelül mit takar. Aki, akkor azt olvasta, meg most is itt van, az láthatja, hogy valószínűleg árnyalatnyi különbségek az akkori tájékoztatás, és a mostani valóságok között vannak. Ilyen a kommunikáció. Ugyanakkor, amikor megítéljük, hogy az akkor, – így utólag a tények ismeretében – hogy milyenre sikeredett, akkor kérem azt a bátorságot is, ha úgy tetszik, díjazni, hogy valamilyen megoldást kellett keresni arra, hogy na, és akkor mégis, egy Parlamentben elhangzó, nyilván számok nélküli, nyilván a maga konkrétságában nem is értelmezhető, hiszen ez nagyon sok-sok oldalas, mint látjuk, ugye ilyen pótlék-dzsungelben valamilyen igazságot kereső munka, ilyen általánosság szinten, ahhoz képest született szerintem időben, egy tájékoztatás, amelyet összességében talán úgy lehet értelmezni utólag, hogy lesz ilyen. És azt, hogy konkrétan milyen lesz, azt pedig most látjuk.
A polgári védelem részéről felmerült feladatokat át kell tekinteni. Ez így van. Nemcsak a polgári védelemnél, hanem a katasztrófavédelem területén mindenütt. És nemcsak a feladatokat kell áttekinteni, hanem konkrétan még a szerállásokat is át kell tekinteni. Azt is, hogy hány embert foglalkoztatunk, milyen szeren, milyen időpontban. Azt is, hogy az a rendelet, amely a tűzoltóságok minimális létszámát szabályozza, az kellően megalapozott és áttekinthető-e, nem tartalmaz-e belső ellentmondásokat és igazságtalanságok-at? És azt tudom Önöknek mondani, hogy minden bizonnyal, még hétfőn, vezetői értekezleten ezt a kérésüket fogom tolmácsolni, hogy az OKF teljes területén tekintsük át, hogy milyenek a feladatok. Hányan, milyen szeren, mivel, konkrétan, mivel foglalkoznak és, ugye, a tűzoltóságnál van még egy érdekes kérdés, hogy a megalakuló új köztestületi tűzoltóságok vonulási területei, és az eddig ott különben meglévő hivatásos tűzoltóságok vonulási területe közötti problémák, miszerint ugyanarra a területre most már majd ketten lesznek, hogy ezt a kérdést hatékonyság szempontjából hogyan lehet felülvizsgálni.
Ami a tűzoltó szakszervezeti véleményét illeti, hogy nem fogadják el, az kár, merthogy a parlamenti lobbiban az Önök problémáinak a megoldásáért harcoltunk a legtöbbet, mintegy 1,5 milliárdot sikerült ugye, erre szerezni. Ezzel én nem akarnám mondani, hogy lehetnének hálásabbak is, mert ez nem az a kategória. De azt azért állítanám, hogy amire Önök hivatkoznak, az egy ajánlás. És ebben az ajánlásban a Belügyminisztérium valószínűleg csaknem erején felül, de az első lépéseket megteszi. Az, hogy Önök ezt olyan mértékig tartják elfogadhatatlannak, hogy így az egész mostani béremelési javaslatra azt mondják, hogy elfogadhatatlan, és hogy csak feszültségeket próbál megoldani, akkor kérem, hogy a saját álláspontjukat próbálják meg felülvizsgálni. Hiszen, amit Önök akarnak például, éppen Kajsza úr nyilatkozata alapján, az 36 milliárdba kerül. Az azt jelenti, hogyha ennek a pénznek, amiről most itt beszélünk összesen, a duplája lenne, a maguk igényei még akkor is kielégítetlenek lennének. És persze én tudom, hogy egy harcias férfinak lehetnek adott esetben nagystílű igényei, de higgyék el, hogy ezeket az igényeket mindig a pénzügyi realitások keretein belül kell valamilyen módon elképzelni. Ezért én úgy hiszem, hogy a Belügyminisztérium jó úton jár, amikor az ajánlások dolgában is, nemcsak a direktívák, no, azok kötelezőek különben, nemcsak a direktívák, hanem az ajánlások dolgában is tesz egy lépést, és ugye, mintegy három éven belülre céloztuk meg, hogy munkaidő dolgában arra a szintre jutunk.
Ami a BV-ben a megkötőerőt, illetve a generációváltást jelenti, ez az NBH részéről hangzott el. A rendőröknél is az átlagéletkor 31 év, mondanám. Tehát, így a gyakorlatban azzal kell szembenézni, hogy gyakorlatilag a Hszt. hatálya alá tartozók döntő többsége, aki vonulós, vagy közvetlen beosztotti munkát végez, az mindenki hihetetlen módon fiatal. Teljesen kicserélődöttnek tekinthető az állomány. De ez igaz a tűzoltókra, és másokra is. Azért mondom, hogy mindenütt szembe kell ezzel nézni. És ennek ugye, két hozadéka van, egyrészt hiányzik a tapasztalat, ez a szakmai hozadéka, másrészről pedig ugye, az életkezdés minden nehézségei közepette ezek a jobbára – már bocsánat – fiatal emberek, viszonylag keveset keresnek. Ezért én úgy gondolom, hogy ebben a szolgálati időpótlék, az mindenképpen egy nemes gesztus. És ne feledkezzünk el arról sem, hogy a szolgálati időpótlék bevezetése valójában a nyugdíjba meneteli hajlandóságot hivatott csökkenteni, ami, ilyen tizenezer forint tud lenni a nyugdíjkorhatár környékén, ami én úgy gondolom, hogy azért lenne fontos, mert Önök is tudják, hogy ma tőlünk nyugdíjba menni az sok esetben jövedelmezőbb dolog, mint megmaradni a saját állásunkban. Ezért aztán úgy hiszem, hogy ezt kérem is Kővágónét, hogy ne is hallja, még végül fenn a PM-ben meghallják, hogy gyakorlatilag ugye, az a helyzet van, hogy ez az utolsó vívmányocskánk, amit őrzünk a Duna Palota mellett – már bocsánat, hogy ezt mondom –de azért ezen üljünk. És én úgy gondolom, hogy amikor arról van szó, hogy ugye, miben különbözünk mi – ha mondhatom így, hivatásosok, már hogy Önök – az összes többiektől, akkor ez ugye, az életünket és vérünket, vagy testi épségünket kockáztatandó hajlandóságban különbözünk, és ezt díjazza így a társadalom. Vagyis, a fiataloknak valóban nem jelent sokat, ugyanakkor azoknak a tapasztalt kollégáknak, akiknek néha a szép szó kevés, lehet, hogy ez a 15 ezer forint az elég lesz. És azért, aki ezt kapja, az szerintem boldogan fogja hazavinni.
Ami azokat az elképzeléseket illeti, amelyekről konzultációt folytattunk, azokról csak magánvéleményem van. Azért mondom, mert ugye, ez ebben a házban egy kategória. Az a magánvéleményem, hogy ha rajtam múlott volna, akkor valószínűleg ennek a pénznek azt a felét, amiben már megegyeztünk Önökkel, akkor azt váltottuk volna valóra. Mert hiszen erről szólt az elmúlt félévünk. De, hölgyeim és uraim, nem így alakult. Részben, nagy részben azt is valóra váltjuk, hiszen azok is, illetve döntően azok fognak ezekből a pótlékokból kapni, akiket Önök is preferáltak. Ugyanakkor ugye, egy más megközelítésben, mivel az eredeti szándékaink meg eredetinek tűnő lehetőségeinknek mintegy a duplájáról lehet szó, ezért úgy gondolom, hogy érdemes ebben kompromisszumot vállalni, hogy nem teljesen, de duplája értékben. Ez egy ilyen vállalható csere az én megítélésem szerint. És úgy gondolom, hogy amikor erről beszélünk, akkor, ha saját magunkat el kell helyezni, hogy a többiekhez képest hogyan jártunk, akkor ebben részben a Jenei úr, részben az Önök hozzászólása segít saját magunkat elhelyezni, hogy a közszférában dolgozókhoz képest hogy jártunk mi fegyveresek, vagy hivatásosok, inkább így mondom.
Végezetül azzal zárnám, hogy több hozzászólásban is felmerült, hogy milyen szép lenne, ha egységesen kiterjedne mindenkire, és hogy a szolgálati ágak között is valamilyen harmónia kialakulna. Hölgyek, urak, szerintem ilyen jellegű igazságos bérrendszer az elkövetkezendő néhány száz évben nem várható reálisan. Az, hogy időről-időre egy-egy szolgálati ágból, amely ilyen politikai preferencia tárgya lesz, mint ahogy eddig is tárgya volt, mert ugye, van ennek történelme. Abban én biztos vagyok, és összességében úgy hiszem, hogy az ilyen fajta érdekegyeztetések azok többek között arra jók, hogy történelmi rövid idő távlatában ezek a preferenciák egymásutánisága azért kiegyenlítődést eredményezzen. De, én biztos vagyok benne, hogy úgy, ahogy jelentős szakadékok nincsenek ebben a szektorban az elmúlt 15 évben, és persze sose volt egyenlőség az elmúlt 15 évben sem, de mondhattam volna elmúlt 50 évet is, tehát, teljesen mindegy ilyen szempontból, a következő 50 évben is ez minden bizonnyal így lesz. Most a kormányzati szándék, ahogy Jenei úr elmondta, elég világosan indult. Úgy indult, hogy Rendőrség. Ehhez képest állunk most itt, ahogy vagyunk, és azért a bevezetőmben is hangsúlyoztam, hogy szerintem páratlan módon 1 milliárd 147 millió forintot ad a Belügyminisztérium más tárcáknak azért, hogy az Önök dolgozóinak ezekben a pótlékokban fedezet legyen. Amúgy meg – némi iróniával mondom a hangomban – mint belügyminisztériumi tisztségviselő, egy tárcának sem volt megtiltva, hogy a saját költségvetéséből áldozzon többet. Vagyis, a tárcáknak ez a több mint 1 milliárd forint, ez egy ajándék pénz, már bocsánatot kérek. Arról van szó, hogy így próbáltuk megoldani, hogy viszonylag kevés ellenzője legyen a mi – különben sikerre vitt – elképzelésünknek. És azt hiszem, hogy ettől nincsen ennek szabatosabb megfogalmazása, inkább áldoztunk másoknak is, csak menjen a dolog. Vagyis úgy gondolom, hogy egy ilyen kiélezett költségvetési helyzetben ez azért egy relatív, szép eredmény mindenképpen. Ezt azért tartom fontosnak hangsúlyozni, mert, hogyha netán egy-egy ilyen egyeztetés után az derül ki, hogy a javaslat az a szakszervezetek nagy részének nem is elfogadható, meg úgy egyáltalán semmi, akkor úgy gondolom, hogy ilyen fajta vélemény csak akkor alakulhat ki, hogyha az e minősítést használók azok nem érzik, hogy valójában milyen körülmények között, milyen szeletet sikerült a béremelések tortájából kihasítani a hivatásosok számára. Úgy gondolom, hogy ezt a kollégák a munkáltatói oldalon tudják tanúsítani, hogy meglehetősen vérre-menő, hosszas, ezen pénzösszegek töredékéért folyó egyeztetések folytak az idén. Merthogy, ilyen a helyzet. Arról már nem is beszélve, hogy láthatják, hogy a belpolitikában a költségvetési hiány az tétel lett. Ki-ki ide tudja hozni a saját pártjához tartozó uniós funkcionáriusokat, hogy elmondja, hogy akkor ez most szerinte jó, vagy nem jó. Így nézünk ki. Mert amúgy meg ugye, választások lesznek, ezt nyilván Önök is tudják – ezt csak úgy megjegyzem – hiszen ez is a belügy felelősségi körébe tartozik különben, hogy a lebonyolításuk gyors, törvényes, és szakszerű legyen. Ennyivel szerettem volna kiegészíteni. Vagyis úgy gondolom, hogy a kérdések nagy részét sikerült megválaszolni, és úgy zárnám ezt a blokkot, hogy ez a bizonyos bizottság, amire Judit tett javaslatot, Zsinka úr is egyetértett vele, úgy tekintem, hogy ezt megalakítottuk, az megy úgy, hogy teljesen önállóan életre kél a bizottság, és végzi a maga dolgát. Úgy látom, hogy megy. Kérdezem, hogy ezek után maradt-e olyan kérdés nyitva, amelyről még külön most beszélnünk kellene?

Powell Pál úr, munkavállalói oldal soros ügyvivő, elnök, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete:
Sok mindenben egyetértek Államtitkár Úrral, de egy megjegyzést azért fűznék hozzá, a kommunikációhoz. Miniszterelnök Úr először azt jelentette be, hogy a rendvédelmi dolgozóknak lesz egy jelentős béremelkedés. A rendvédelmi dolgozókba az itt jelenlévő mindenki beletartozik. Utána lett szűkítve a kör, és utána lett nyitva az olló. Először ezt mindenki úgy értelmezte, hogy a rendvédelmi dolgozók összes területén meglesz ez a jelentősebb emelés. Azt, hogy a televízióban vagy a sajtóban nyirbálták meg, vagy vágták össze, azt nem tudom, de én is így hallottam a Miniszterelnök Úrtól, amikor bejelentette, hogy a rendvédelmi dolgozóknál jelentős béremelés lesz 2006-os évben. Ez lenne az egyik.
A másik felvetésem, vagy kérdésem az lenne, hogy a titkosszolgálatoknál elhangzott felvetésre nem kaptunk választ, hogy milyen formában lehetne esetleg az ott zárolt összeg megtartása, hogy a tárcánknál maradjon, ez lenne az egyik felvetés.
A másik, ami nem szorosan ide kapcsolódik, de szerintem az itt lévő érdekképviseleti elnököket, meg főleg a tagokat nagyon érdekli a 13. havi juttatásnak az esetleges állása, vélemény, hogy hol áll ez az ügy. Köszönöm szépen.

Juhász Gábor úr, BM politikai államtitkára, levezető elnök:
Bocsánat, van még jelentkező? Az egyik része viszonylag egyszerűen megválaszolható. A zárolt összegekről minden tárcánál ilyen módon a zárolt összegekről a Kormány dönt. Eleve így döntött a Kormány, és nem is szokás ezen változtatni. Talán a belügyi fejezetben annyi különbség van, hogy a tervekben, fejezeti ilyen célú pénzeszközök után aztán egy módosító indítvány hatására forráspénzt próbálnak a béremeléshez mintegy 15 milliárd forint összegben, ha nem csal az emlékezetem, de ez is úgy megy, hogy a Kormány dönt róla.
Ami a 13. havi béremelés dolgát illeti, ott pedig az Igazságügyi Minisztériumtól megkérném dr. Jobbágy Zsuzsanna főosztályvezető helyettes asszonyt, hogy mondja el nekünk, hogy a legújabbak szerint hogy állunk.

Dr. Jobbágy Zsuzsanna asszony, főosztályvezető-helyettes, Igazságügyi Minisztérium:
Teljességben mondjuk el, hogy, hogy állunk. Tekintettel arra, hogy a zárszámadási törvénybe bekerült az a törvénymódosítás, ami megítélésünk szerint rendezi a 13. havi illetménynek a kérdését. Tehát, arra szeretnék visszakérdezni, hogy milyen terjedelemben adjam meg ezt a tájékoztatást, hogy, hogy állunk, vagy vannak olyan konkrét kérdések a 13. illetmény szabályozása kapcsán, ami bekerült a zárszámadási törvénybe, amire esetleg választ várnak a jelenlévő szakszervezetek képviselői? Összességében, hogy mit tartalmaz a törvényi szabályozás, vagy azon belül az egyes kérdések szabályozása hogyan néz ki?

Juhász Gábor úr, BM politikai államtitkára, levezető elnök:
Precizírozzák szerintem a kérdést.

Powell Pál úr, munkavállalói oldal soros ügyvivő, elnök, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete:

A 2004. évi egyhavi juttatás, ami nem lett kifizetve a közszférában, erre szeretnék választ kapni.

Dr. Jobbágy Zsuzsanna asszony, főosztályvezető-helyettes, Igazságügyi Minisztérium:
Megítélésünk szerint a 2004. évi tekintetében is tartalmaz megfelelő szabályokat a zárszámadási törvénynek a rendelkezése. Az egész törvényi szabályozás, ami bekerült a zárszámadási törvénybe, azt a koncepciót tükrözi, és szerintem ez ki is jön a törvényszövegből, hogy megítélésünk szerint, ami 2005. januárjában kifizetésre került, és az a törvényi szabályváltozás, ami 2004. februárjával hatályba lépett, ugye az megváltoztatta a 13. havi illetmény-nek a funkcióját. 2004. februárjában hatályba lépett szabályozással egy nulladik havi illetménnyé változott át ez az egész szabályrendszer. Tehát, amit 2005. februárjában kifizettek, az a 2005. évi nulladik havi illetmény volt. Tehát, megítélésünk szerint 2004. év vonatkozásában nincsen 13. havi illetményre való jogosultsága senkinek. Ezen az Alkotmánybíróság döntése sem változott, erre részleteiben is ki lehet térni, de a lényeg, ami a szabályozás, illetőleg az alkotmánybírósági döntés kapcsán elmondható, az röviden ez. Ettől függetlenül úgy döntött a Kormány, vagy nem a Kormány, hanem a törvényhozó, tehát a Parlament, hogy mégiscsak juttatásban részesíti 2004. év tekintetében is azokat az embereket, akiknek 2004. évben megszűnt a jogviszonya, és e tekintetben a zárszámadási törvény 38. § 4)-5) bekezdése tartalmaz bizonyos rendelkezéseket.
Ha visszatérünk arra, hogy miért gondoljuk úgy, hogy 2004. évben nem volt jogosultság, arra természetesen azt lehet elmondani, hogy a törvény úgy szólt, ami belépett 2004. február 1-gyel, hogy az ilyen különböző jogviszonyban lévő személyek minden naptári évben egyhavi külön juttatásra jogosultak, amennyiben január 1-jén jogviszonyban állnak, és a kifizetés iránt január 16-án kell intézkedni. Ez a rendelkezés 2004. február 1-jén lépett hatályba. Na most, ehhez képest ugye, a január 1-jei jogviszonyban állás, mint a jogszerző feltétel, az értelemszerűen csak 2005. január 1-je lehet, tehát, ehhez képest a kifizetés is csak 2005. január 16. lehet. 2004-ben nem lehetett megszerezni a január 1-jei jogszerzést, tekintettel arra, hogy február 1-jén lépett hatályba a törvény. Amennyiben a jogalkotó nem ezt akarta volna mondani, hanem a jogalkotó mondjuk azt akarta volna kimondani, hogy csak az időarányosságot szünteti meg, tehát azoknak biztosít 13. havi illetményt, akik teljes évben jogviszonyban állnak, sőt, még egy további feltételt is szab, hogy január 1-jén is jogviszonyban álljon a személy, akkor úgy fogalmazta volna meg ezt a szabályt, hogy a tárgyévet követő január 1-jén is jogviszonyban áll, és a tárgyévet követő január 16-án intézkednek a kifizetés iránt. Vagy, ha netán a jogalkotó azt akarta volna más megfogalmazásban kimondani, hogy a 2004. január 1-jét tekinti jogviszonyban állásnak, és az egy utólagos kifizetés a 2004-ben, teljes évben jogviszonyban töltött idő alapján, akkor úgy fogalmazta volna meg, hogy minden naptári évben jogosult, ha január 1-jén jogviszonyban áll, és a kifizetésre a tárgyévet követő év január 16-án kell intézkedni. Na most, abban a szabályrendszerben sehogyan nem jelent meg a tárgyév fogalma, sehogyan nem jelent meg semmilyen más, a tárgyévre utaló rendelkezés. Tehát, mi abból indulunk ki – és ez volt az eredeti, és a mostani álláspontunk is – hogy ez csak a 2005. évi nulladik havi, a 2005. naptári évre járó juttatást jelent, amire 2005. január 16-án kifizetés is történt. Na most, az Alkotmánybíróság megsemmisítette ugyan a január 1-jei jogviszonyban állásra vonatkozó feltételt, de január 1-jei hatályba lépéssel nem visszamenőlegesen, 2004. február 1-jére, hanem 2005. január 1-jei visszamenőleges hatállyal. Tehát, ebből is az következik, hogy ez csak 2005. évi juttatásként értelmezhető még ebben a vonatkozásban is. Na most az, hogy az indokolásban az Alkotmánybíróság arról szól, hogy itt tulajdonképpen azokat érintette igazából ez hátrányosan, akinek a jogviszonya megszűnt 2004-ben, erre hivatkozással, vagy erre gondolva mondta ki a törvényalkotó, hogy azért 2004-re is biztosít a megszűnt jogviszonyosok esetében egyhavi külön juttatást, vagy annak időarányos részét. És ezt fogalmazza meg a törvény 38. § 4) és 5) bekezdése.

Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakaszervezete:
Államtitkár Úr, először is szeretnék Öntől kérni szó szerinti jegyzőkönyvet a mai RSZTÉF ülésről, mert gondolom, hogy a hölgy itt velünk szemben egy kormányzati álláspontot képvisel a 13. havi juttatást illetően. Ha pedig kormányzati álláspontot képvisel, akkor az összes folyamatban lévő perünkbe ezt be kívánjuk csatolni. Magyarul ez azt jelenti, hogy a Kormány 2004. évre nem kívánja a jogszabály szerinti egyhavi külön juttatást, amelyet a Hszt. és a köztisztviselői törvény is rögzít, kifizetni. Tehát, ez egy nagyon lényeges dolog. A másik pedig, azt szeretném megkérdezni, hogy akkor 2006. január 16-án mit kapunk?


Dr. Jobbágy Zsuzsanna asszony, főosztályvezető-helyettes, Igazságügyi Minisztérium:

Én nem kormányzati álláspontot képviselek, én egy, megítélésem szerint egy helyes törvény értelmezést, és egy helyes jogértelmezést képviselek, és az az álláspontom és a Kormánynak is az az álláspontja, hogy 2004. évre nem keletkezett jogosultság. Tehát, abból a törvényi szabályozásból, ami bekerült, meg abból az alkotmánybírósági döntésből, ami ezen a szabályon aztán változtatott, nem következik, hogy 2004. évben…

(KAZETTAFORDÍTÁS)

… formában, bármilyen összegre, bármilyen részben jogosultság keletkezett volna. A 2006. január 16-ai kifizetés az azt jelenti, hogy mivel visszatérünk a 13. havi illetmény eredeti funkciójára, tehát, magyarul, hogy a tárgyévben jogviszonyban töltött időt ismerjük el utólag, egy későbbi kifizetéssel, ez azt jelentette volna, hogy 2006. január 1-jével minden törvénybe belép a 13. havi illetmény eredeti funkciójának megfelelő szabály, ezért csak 2007. január 16-án került volna sor ennek alapján először kifizetésre. Annak érdekében, hogy ne következzen be, hogy 2006. január 16-án a közszféra, mondjuk 800 ezer ember tekintetében semmiféle kifizetésre nem kerül sor, ezért a törvény kimondta, hogy azok esetében, akiknek a jogviszonya 2005-ben folyamatosan fennáll, visszamenőlegesen alkalmazni rendeli azokat a szabályokat, amiket egyébként 2006. január 1-gyel léptet be. Tehát, magyarul, a 2006-os kifizetés pusztán azt a célt szolgálja, hogy legyen kifizetés 2006. január 16-án, és ne szembesüljünk azzal, hogy csak 2007. január 16-án fognak 13. havi illetményt kapni. Ez nem tudom, hogy miért ilyen mosolyogtató. Mert, hogyha belegondol abba, hogy a 13. havi illetménynek az a funkciója, hogy az előző évben, a köz szolgálatában eltöltött időt utólag honorálja – mert az volt eredetileg is a funkciója – akkor egy 2006. január 1-jén hatályba lépő szabályból csak 2007. január 16-án lehet kifizetés. Tehát, a visszamenőleges alkalmazás – ismétlem még egyszer – azt szolgálja, hogy 2006. január 16-án is hozzájussanak a külön juttatáshoz.

Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakaszervezete:
Nem a kötözködés miatt. Mi itt jogászok vagyunk hölgyem, tehát valamennyit értünk azért a jogszabályokhoz is, és magához a törvénykezési rendhez is. Itt több száz, ha nem több ezer per van a Belügyminisztériumban, ha Ön nem tudná, és gyakorlatilag az igazságügyi miniszter utasította el a jogegységi döntésnek a kérését, mert nem tartotta szükségesnek, hogy a magyar királyi bíróságok egységes ítélkezési gyakorlatot folytassanak ebben a kérdésben. Jelen pillanatban 3-4 különféle jogerős ítélet született ma Magyarországon ugyanebben a kérdésben. Azok közül csak egy pici a szegmense annak, aki azt mondja, hogy kérem szépen, a Kormány nem is akart adni 2004-re egyhavi különjuttatást. Ezt összesen 2 vagy 3 bíróság merte kimondani. A többi azért nem meri kimondani, mert 800 ezer közszolgától nem merték feltételezni, hogy nem kíván adni egyhavi különjuttatást a Kormány. Tehát, hogy nem ezért született a Kormány magyarázata arról szólt, hogy egységesíteni akarja a kifizetést. Ugyanakkor a bíróságok, akik ezeket az eltérő ítélkezési gyakorlatot folytatják, 2005. január 16-a előtt fizették ki azt az egyhavi külön juttatást, ami nem jár senki másnak, csak a bíróságoknak. Szóval azért itt valami rendet kellene abban a kérdésben tenni, mert a belügyminiszter arra vár, a miniszter asszony, hogy szülessen egy legfelsőbb bírósági döntés, mert ugye, a jogegységi döntést Önök elutasították maguktól, az nem kell, hogy mi lesz, mi van a 13. havi perekkel. Lehet, hogy nekünk az összes perköltséget Önökhöz kéne beterjeszteni, az Igazságügyi Minisztériumba, hiszen az Önök hibájából nem született meg a jogegységi döntés. Amely végre mondja ki valaki, hogy mi történik. Azt a jogszabályt senki nem vonta vissza, nem az Alkotmánybíróság, de a Parlament sem, hogy minden évben a Hszt. hatálya alá tartozóknak és a köztisztviselőknek egyhavi külön juttatás jár. Ez nem feltételes mód, ez kogens szabály, ez kötelező a munkáltatóra nézve. Tehát, semmiféle kegyet nem gyakorolnak kormányzati szinten, hogy 2006. január 16-ával kiadják az egyhavi külön juttatást 2005-re. Mert a maximális jóindulat bennünk megvolt, mert Önöknek csak annyit kellett volna tenni a jogalkotási gyakorlatban, hogy kimondani, hogy kérem szépen „sorry”, törvénykezési hiba történt. Nem így gondoltuk, ez így sült el, ezért a 2005. január 16-án kifizetett egyhavi külön juttatást 2004-re kell tekinteni, még akkor is, ha más adójogszabályok alá esik. Ez lett volna a korrekt, és a tisztességes eljárás mindenkivel szemben. Ezért bejelentem, hogy a BRDSZ nem vonja vissza a kereseteit, hanem továbbra is arra buzdítja a kollégákat, hogy mindaddig, míg egységes döntés vagy a Parlament részéről, vagy pedig az Igazságügyi Tanács részéről nem születik meg, addig mindenki adja be az egyhavi külön juttatás iránt a keresetét.

Powell Pál úr, munkavállalói oldal soros ügyvivő, elnök, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete:
Elnézést, én egy mondatot szeretnék hozzászólni. Megdöbbentem az itt elmondottaktól, mert információink szerint az IM-nek a beadványa teljesen más volt, amit a PM rúgott le az asztalról. Ezek után ezt a jogértelmezést meglepve hallom, és ha csodálkozik, pont az igazságügyi miniszter úr mondta a múlt héten egy fórumon, hogy Önök készítettek egy beadványt a Pénzügyminisztérium felé, ami másról szól, és a PM nem fogadta el. Köszönöm szépen.

Juhász Gábor úr, BM politikai államtitkára, levezető elnök:

Kérdezném, hogy ki kíván még ebben a kérdésben véleményt nyilvánítani? Parancsoljon, és megadnám a lehetőséget a megválaszolásra. Ahhoz kérnék mindenkit, hogy a saját maga indulataitól és vérmérsékletétől függetlenül maradjon csak a tárgyilagos hangnemnél. Köszönöm. Parancsoljon.

Szegeczki Vince úr, Független Rendőr Szakszervezet:
Köszönöm a szót Elnök Úr. A Független Rendőr Szakszervezet nevében kérem, hogy ettől a résztől, amit a dr. Jobbágy Zsuzsához feltett kérdés, és az arra érkezett válasz, szó szerinti jegyzőkönyvet kérnék szépen. És hasonlóan dr. Bárdos Judit főtitkár asszonyhoz, azt tudom mondani, hogy az ekképpen elgondolt egyhavi különjuttatás bődületes mennyiségű munkaügyi pert fog zúdítani nem az Igazságügyi Minisztériumra, hanem a szaktárcára, a Belügyminisztériumra. Köszönöm. Ez elég tárgyilagos volt, és indulatmentes, remélem.

Juhász Gábor úr, BM politikai államtitkára, levezető elnök:
Igen. Bejelenteném, hogy minden ülésről szó szerinti jegyzőkönyv készül, erről is, és ezt a rendkívül érdekes részt szó szerint lehet majd benne olvasni. Parancsoljon!

Dr. Kővári Gáborné asszony, osztályvezető, Pénzügyminisztérium:
Elnézést, csak egy mondat erejéig. Úgy is mondhatnám, hogy, hogy szokták ezt mondani a (közbeszólás) nem a személyes megtámadtatásra, hanem, na jó nem tudom. Tehát, ugye, arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ugye, egy napirendről volt szó, én ezt valahogy egy másik napirendnek érzem egy kicsit. A másik pedig azért az, hogy ugyan a Pénzügyminisztérium is meg volt említve itt a másik oldalon egy fél szó erejéig, én nem tudok a kérdésre válaszolni, és mivel úgy tűnik, hogy nincs hivatalos kormányzati álláspont itt e tekintetben, én azt a javaslatot tenném, hogy ezt függesszük fel ezt a témát.

Juhász Gábor úr, BM politikai államtitkára, levezető elnök:
Hölgyek, urak, mindenki rám nézett, mint aki kormányzati álláspontot hivatott képviselni. Nincs a Kormánynak egy olyan kérdéskörben álláspontja, amely jelenleg a Parlament előtt van. Ha nem tévedek, a dolog úgy áll, hogy az indítvány benyújtásra került, a végszavazáson nem esett még túl, talán. Túl esett? Túlesett. Akkor ki van hirdetve. (közbeszólás) A zárszámadási törvény kihirdetésekor a dolog törvényerőre lépett, vagyis, innentől fogva a jogszabály maga megtestesíti azt, ami benne van. Ha nem tévedek, akkor az Igazságügyi Minisztérium képviseletében itt lévő hölgy, kedves Zsuzsa, próbálta elmondani, hogy az Igazságügyi Minisztérium szerint ezek mit is jelentenek, ami ott benne van a módosító indítványban, amely azóta elfogadásra került. Abban az esetben, hogyha a jogértelmezés, ami ugye, ebben az esetben nem egy egyedülálló, eltér az általa ismertetett jogértelmezéstől, megvan a konfliktus megoldásnak a hagyományos forrása, az, amit Bárdos Judit be is jelentett, hogy ők továbbra is pereskedni kívánnak. Tisztelettel jelezném, hogy az egy tény, hogy a belügyminiszter jogegységi döntés ügyében írt levelet az igazságügyi miniszternek. Az is tény, hogy kezdeményeztük az Igazságszolgáltatási Tanács egy tagjánál informális konzultációban, hogy esetleg legyen ebben valamilyen jogegységi döntés. De ugye, ennek az az oka, hogy a bíróságok meglehetősen szórt jogerős ítéleteket hoztak, és mi úgy gondoltuk, hogy ennek ez a legegyszerűbb módja, hogyha történik benne valamilyen egységes bírósági iránymutatás, amely aztán utána ugye, a helyi bíróságokra nézve kötelező. De nem történt így, és ugye, ez nem kormányzati álláspont, vagy szakszervezeti álláspont, adott esetben igazságügyi jogértelmezés, avagy bírói jogértelmezés kérdése, ez egy helyzet. A szó szerinti jegyzőkönyv fogja tartalmazni a Zsuzsa minden mondatát arra nézve, hogy ő hogyan értelmezi, természetesen, aki nem így értelmezi, annak az a lehetősége, amely eddig is az ő lehetősége volt, bírósághoz fordulhat. És amennyiben a BRDSZ úgy dönt, hogy valamennyi tagját felkéri, hogy forduljon bírósághoz, így nyilvánvaló módon az illetékek kérdéskörében a bíróságok jövedelme minden bizonnyal jól megugrik a jövő évben, de ez is egy szakmai siker. Ugyanakkor én azt kérném önöktől, hogy mielőtt, tehát, ilyen kollektív buzdítás van egy-egy témakörben, azelőtt jól járják körbe, mert ahogy ugye lehet látni, az elmúlt időszakban – én nem jogi végzettségű vagyok, hanem közgazdasági is, de abból csak az jön ki, hogy egy ide, egy oda – tehát attól függően, hogy melyik bíróság ítélt ebben a kérdéskörben, ugye szórtak az ítéletek. Na de, ha nem változik semmi, ha jogegységi döntés nem lesz, akkor ezután is szórnak majd az ítéletek, mert miért tennék másképp, mint ahogy eddig volt. Ezt csak azért mondom, hogy egy kicsit bizonytalanítsam önöket ebben a határozott álláspontjukban, hogy mindenki forduljon bírósághoz. De természetesen egy jogszabály értelmezésében a Kormánynak nem lehet önálló álláspontja. Ilyen értelemben úgy tekintjük, mint egy tájékoztatót, és természetesen, a szakszervezetnek pedig az egy joga, hogy egy ilyen kérdésben vitatják vagy nem vitatják, vagy értelmezik így, vagy értelmezik úgy. Parancsoljon, Judit!

Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakaszervezete:
Ennek az a pikantériája, hogy a miniszter asszony azt ígérte, hogyha jogerős bírói ítélet születik, akkor nem szükséges minden egyes kollégának külön keresetet indítani ugyanebben a kérdésben, hanem kifizeti az összes érintettnek. Legjobb tudomásom szerint ugyan a főkapitányok a II. fokú jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, és fizetési halasztást is kértek. De, akkor tisztelettel arra kérem a minisztérium vezetését, hogyha még a választásokig megszületik természetesen a felülvizsgálati kérelemben egy pozitív jogerős döntés, akkor ne kelljen a 60 ezer belügyi munkavállalónak külön peresíteni, hanem a miniszter asszony az ígéretének megfelelően, akkor pedig szíveskedjen a minisztérium vezetése ennek helytállni. Köszönöm szépen.

Juhász Gábor úr, BM politikai államtitkára, levezető elnök:
Tisztelettel bejelenteném, gondolom nem túl nagy meglepetés, hogy a Belügyminisztérium jogkövető. Ehhez a kérdéskörhöz? Meggondolták magukat, mert az előbb megkérdeztem, hogy van más egyéb még? Akkor, Zentai úr, parancsoljon!

Zentai Ferenc úr, főtitkár, Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Köszönöm. Az Igazságügyi Minisztérium képviselőjéhez lenne egyetlen kérdésem, hogy akkor végül is most 2006. január 16-án milyen címen kap az állomány 13. havit? Erre lennék kíváncsi. Kap-e, és ha kap, akkor milyen címen kap? Köszönöm szépen.

Juhász Gábor úr, BM politikai államtitkára, levezető elnök:
Zsuzsa, annyira sajnálom, hogy ritkán jár ide. Ugyanis az az igazság, hogy ezt a nagyon kedves, barátságos, ámbár intenzív érdeklődést, amit sikerült kiváltania a nagysikerű hozzászólásával, ezt jobbára mi kapjuk meg. Így most, hogy csak oldjam a légkör feszültségét, meg kell mondanom, hogy némi örömmel tölt el, hogy meg tetszett érkezni, és szívesen látjuk máskor is. Tessék parancsolni! Gondolom, erre a kérdésre meg tudja ismételni részben azt, amit az előbb elmondott.

Dr. Jobbágy Zsuzsanna asszony, főosztályvezető-helyettes, Igazságügyi Minisztérium:

Tehát, január 16-án azért kerül még egyszer sor egy 13. havi illetmény kifizetésére, mert az a bizonyos zárszámadási törvény elrendelte a 2006. január 1-től hatályban lévő szabályoknak visszamenőleges alkalmazását 2005-re azok tekintetében, akiknek a jogviszonya 2005-ben 12 hónapig folyamatosan fennáll. Ha úgy tetszik, ez azt jelenti, hogy az, akinek folyamatos jogviszonya van, 2005-re duplán kap juttatást, mert egy juttatást már megkapott januárban, és most a visszamenőleges alkalmazás eredményeképpen 2006. január 16-án még egyszer kap egy juttatást.
Ha már így tette fel, és ezt ilyen örömmel nyugtázta, hozzátenném, hogy 2004-re csak azt tudom elismételni, mind a korábbi jogszabályok megfelelő értelmezése alapján, mind az Alkotmánybíróság döntése alapján, hogy 2004-re nem keletkezett jogosultság 13. havi illetményre. A bíróságok is különbözőképpen értékelik, nyilvánvalóan az államigazgatáson belül is nagyon sokan különbözőképpen értelmezték ezt a szabályt. Ezt az értelmezési vitát is értelemszerűen le kellett zárni, mert amikor az Alkotmánybíróság döntése megszületett, akkor valahogy egységes álláspontot kellett kialakítani abban a kérdésben, hogy mind a korábbi szabályt hogyan értékeljük, mind az Alkotmánybíróság döntését hogyan értékeljük. Ebből következően a jövőre nézve milyen szabályozást alakítunk ki. Ezt el kellett dönteni ezt az értelmezési kérdést. Mi úgy döntöttük el, ahogy mindig is teljes meggyőződésünkből értelmezni tudtuk ezt a szabályt, mert ez szerintünk mindig is ezt jelentette, úgyhogy a szabályok ennek megfelelően lettek kialakítva. De, hangsúlyozom, hogy az eredeti elképzelésben még az is benne volt, hogy 2004. évre még azok sem fognak kapni időarányos juttatást, akiknek megszűnt a jogviszonya, mert, hogy nem teremtődött jogosultság a korábbi szabályozás alapján. Az, hogy végül is ex grácia juttatásként mégis kaptak a törvényi szabályozás alapján juttatást, ez kifejezetten csak azért következett be, mert így van az alkotmánybírósági indokolásban is, és hangsúlyozom, hogy az alkotmánybírósági döntéseknek mindig a rendelkező része az érdekes, és nem annyira az indokolása. Az indokolásból nem keletkezik semmiféle jogosultság. Mivel az indokolás külön kiemelte, hogy azoknak, akiknek 2004-ben megszűnt a jogviszonya, azok tulajdonképpen hátrányt szenvednek ennek a szabályozásnak az eredményeképpen, ezért mondta ki a törvény, a jogalkotó ezért mondta ki, hogy mégiscsak kapnak juttatást, de beleírta a törvény szövegébe, hogy „e törvényi rendelkezés” alapján. Tehát, ezzel kifejezésre juttatta, hogy a jogcímet ez a törvényi rendelkezés teremtette meg, a zárszámadási törvény teremtette meg, mert nem volt korábban semmiféle jogosultsága ennek a személyi körnek erre a juttatásra. Tehát, hangsúlyozom, hogy annak a szövegrésznek, ami benne van a zárszámadási törvényben, hogy „e törvényi rendelkezés” alapján, ez egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy ex grácia, most keletkező, e törvénnyel keletkező juttatásról van szó, és nem valaminek az utólagos kifizetéséről, hanem egy új jogcímről.

Juhász Gábor úr, BM politikai államtitkára, levezető elnök:
Hölgyek, urak, szerintem ettől részletesebben az Igazságügyi Minisztérium interpretációjában ennek a kérdésnek a háttérelképzeléseiről bővebben már nem lehet itt hallani. Mivel a nézeteltérések rendezésének a fóruma az nem ez, ezért én arra kérném Önöket, hogy, ha még esetleg új kérdésük van, amire esetleg a hölgy tud válaszolni, akkor azt tegyék fel, amennyiben ugye, eltérő véleményük van, azt más fórumokhoz kell beterjeszteni, úgy gondolom. Viszont szemmel láthatóan ebben a kérdésben a szakszervezetek, vagy legalábbis egy részüknek az álláspontja, meg a vélelme, az más, mint amit Zsuzsa elmondott, de a nézetkülönbségeket már ismerjük, arra ne térjünk ki, úgyhogy, ha csak kérdés van.

Powell Pál úr, munkavállalói oldal soros ügyvivő, elnök, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete:
Én nem kérdést szeretnék, hanem egy észrevételt tenni. Én nagyon szomorúnak tartom azt, hogy akár a PM, akár az IM dolgozott ki egy ilyen állásfoglalást, a köztisztviselői szférának az érdekképviselőit nem vonták be, és képesek arra, hogy a perek több száz, vagy több ezer, mert a köztisztviselői szféra, mi a SZEF-hez tartozunk, ott is már a pereken gondolkodnak. Nem hiszem, hogy valamilyen tárgyalás formájában, mi itt az RSZTÉF-en már év elején felvetettük ennek a kérdéskörnek a tisztázását. Ugyanúgy a köztisztviselői érdekképviseletek. Nem hiszem, hogy meg kéne várni azt, hogy több ezer, több tízezer per legyen, mert nemcsak a BRDSZ fog perelni, hanem a Pedagógus Szakszervezet, és sorolhatnám az összes többi érdekképviseletet. Nem hiszem, hogy ez bármelyik félnek jó lenne. Köszönöm szépen.

Juhász Gábor úr, BM politikai államtitkára, levezető elnök:
A Zsinka úr jelezte, hogy ő még hozzá szeretne szólni ehhez.

Zsinka András úr, főcsoportfőnök, BM Humánpolitikai Főcsoportfőnökség:
Kedves kollégák, azért néhány tényadatot hadd mondjak el. Tulajdonképpen a dr. Jobbágy Zsuzsanna a jogi szakvéleményét elmondta. Ha technikailag tekintjük a kérdést, én egy egyszerű nevelő szociológus vagyok, úgyhogy, tehát, nem vagyok jogász. Viszont a rendőrök minden tárgyévet követően kaptak egyhavi juttatást. 2005-ben nulladik haviként, de a 2004. évi tárgyévi juttatásként kaptak egyhavi juttatást. 2003-ban is kaptak, a 2003. évre 2004-ben kaptak januárban egyhavi juttatást, 2005-ben nulladik haviként ugyan, de 2004-re is tekinthetjük technikailag, mint egyhavi juttatást. És ahogy a Jobbágy Zsuzsanna elmondta, 2006. január 16-án tulajdonképpen már az új rendszernek megfelelően, tárgyévi juttatásként az előző évi közszolgálati teljesítményért megkapják a rendőreink az egyhavi juttatást. Tehát, ilyen értelemben sérelem nem született. Mert, akik folyamatosan az állományban vannak, azok 2005-re kettő juttatást kaptak. Kaptak egy nulladik havit, ami megfelel a 2004. évi tárgyévinek, és kapnak 2006. január 16-án egy 2005. évi tárgyévi javadalmazást.
Ami a bíróságokat illeti, tehát valóban a belügyi ágazatból volt a legtöbb ilyen panasz és keresetlevél. Viszont kettő bíróságon adtak jogerősen helyt a kollégáink panaszainak, és öt bíróságon elutasító ítélet született jogerősen. Hadd mondjam el azt is tájékoztatásul, hogy az alkotmánybírósági döntés, és a zárszámadási törvény kihirdetett szabályának ismeretében, éppen az orosházi határőrök vonatkozásában egy jogerős elutasító ítélet született. Tehát, mindezen szabályok ismeretében, amelyről a Zsuzsa itt az imént beszélt. Tehát, én azt szeretném csak javasolni, hogy, valóban higgadtan közelítsük ezt a kérdést. Az én megítélésem szerint technikailag a hivatásos állományt nem érintette hátrány, és az ítéletek gyakoriságát azt nem kívánom most ismertetni, de csak két bíróságon adtak jogerősen helyt a keresetnek, és öt bíróságnál pedig elutasító ítélet született. Köszönöm szépen.

Juhász Gábor úr, BM politikai államtitkára, levezető elnök:
Hölgyek, urak, ha megbocsátanak, ezt a témát, a tárgyalását ezt lezárnánk. Ugye, annyiban szeretném fixálni a jelenlegi helyzetet, hogy ugye, a bíróságok pályáján a munkavállalók, munkaadók 2:5 arányban állnak jelenleg, és úgy látom, hogy a második félidő az most fog kezdődni, és némi érdeklődéssel várjuk, hogy mi fog történni. Mindenki, remélem én, erősen hisz a maga igazában. Ez segít, hogy ezen az úton, és ezt a mérkőzést játsszuk tovább a bíróságok pályáján, különben ez nem lenne. Kérdezem, hogy ezen kívül van-e olyan kérdés, amelyet a mai ülésünkön feltétlenül meg kellene, hogy tárgyaljunk. Ha nincsen, bocsánat. Tessék megnyomni azt a gombot!

Dr. Jobbágy Zsuzsanna asszony, főosztályvezető-helyettes, Igazságügyi Minisztérium:
Ez nyilvánvalóan úgy érthető, hogy akinek folyamatos jogviszonya van, az hatásában úgy néz ki, hogy minden évben megkapta a külön juttatást. Tehát, amit az előbb elmondott, hogy 2004-ben megkapták a 2003. évit, ugye 2005. januárjában a 2005. évi nulladik havit kapták meg, de mégis volt januárban egy egyhavi kifizetés, nyilvánvaló, hogy 2006. januárban, ez ugyan megint 2005. évi, a visszamenőleges alkalmazás, akkor is van kifizetés, és 2007-ben is lesz. Tehát, hatásában ez azt eredményezi, hogy valóban, minden évben a folyamatos jogviszonyban állók megkapják az egyhavit. Köszönöm szépen.

Juhász Gábor úr, BM politikai államtitkára, levezető elnök:
Én magam is úgy érzékeltem, hogy nem pénzügyi jellegű sérelmük van a szakszervezeteknek, hanem jogi, mégpedig elvi jogi, amelyet itt nyilván az asztal körül nem is tudunk most, hiszen az elvek azok nagyon fontos dolgok, mint tudjuk. Így, ezért én úgy gondolom, hogy ezzel a zárással ezt a kérdést a mai napi ülésünkön lezárhatjuk. Minden bizonnyal lesz még olyan ülés, amin ez majd szóba kerül. Azt a véleményem fenntartom, hogy mivel 2:5 arányban a munkaadók vezetnek a bírósági perekben, csak óvatosan tessék biztatni a tagokat, hiszen ugye, ez a bekövetkezési gyakorisága az igazuknak.
Hölgyeim és uraim, mivel a mai napra kitűzött valamennyi témát kimerítően megtárgyaltuk, tulajdonképpen úgy hiszem, hogy a többi érdekegyeztetéshez képest mi egy emeltebb színvonalú és hangulatú érdekegyeztetést tudtunk ma folytatni az összegek tekintetében mindenképpen, az egész állami szektorban, ezért mindenkinek megköszönöm a mai napi részvételt. Zsuzsannának külön, hogy a különben a belügyi vezetésnek kijáró tiszteletből most egy kicsit magára vállalt, és a mai napra mindenkinek békés hazautat kívánok. Amikor az a bizonyos bizottság, amelynek a megalakulásáról döntöttünk, olyan anyagot tud letenni az asztalra, amelyet itt képesek vagyunk elfogadni, akkor a következő ülés összehívásáról a bizottsági munka előrehaladásának függvényében gondoskodom. Köszönöm szépen, viszontlátásra!


2005. december 13.


Dr. Korbuly András
titkár


Készítette: Antal Katinka Beatrix

 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tűzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux s
PHP: 5.2.17
MySQL: 5.5.31-0+wheezy1-log
Idő: 09:58
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1133
Linkek: 76