Technikai jellegû dolgainkat rendezzük az elején, hogyha szabad ezt javasolni. Ha egyetértés lesz benne, akkor javaslom, hogy készüljön hangfelvétel, és egy emlékeztetõ a megbeszélésrõl. Ennek a technikai feltételeit elõkészítettük. 

 

Árok Kornél úr, területi ügyvivõ, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
Szószerinti jegyzõkönyvet szeretnék kérni.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Ennek nincs akadálya. Tehát hangfelvétel és szószerinti jegyzõkönyv készül a mai megbeszélésrõl. Van-e más javaslat, van-e más jellegû -? Akkor ebben, úgy látom, hogy egyetértés van. Következõ ilyen technikai jellegû dolog: Rajnai Zsolt úr közöttünk van. Õ nem szakszervezeti vezetõ, hanem a Hivatásos Önkormányzati Tûzoltók Országos Szövetségének az elnöke. Egyetértés van-e, hogy õ részt vegyen-e a mai megbeszélésen, mert ez úgy indult, hogy a szakszervezetekkel folytatjuk a megbeszélést?

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Kérdésem van. A munkáltatót képviseli, vagy kit képvisel?

Rajnai Zsolt úr, elnök, Hivatásos Önkormányzati Tûzoltók Országos Szövetsége:
Ez jó kérdés, azt gondolom, hogy azokban a kérdésekben, amikrõl ma itt várhatóan szó lesz, a tûzoltóságokat képviselem, a tûzoltókat. Ha a peres eljárásokról beszélünk, akkor természetesen a másik oldalon ülök, az alperes oldalán.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Természetesen semmi kifogásom nincs az ellen, hogy részt vegyen az érdekegyeztetésben. De miután most a peres ügyek vannak napirenden, ilyen meghasonlott állapotban, akkor inkább a munkáltatói oldalon kéne most pillanatnyilag helyet foglalnia! Ne haragudjon!

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Akkor csak az ülésrendben javaslom azt, hogy váltsunk. Lehet, hogy a középre kellene. A harmadik oldalon, de nagyon messze van, hogyha javasolhatnám, ez itt a harmadik oldal hely, jó? Már csak azért, hogy ne szakszervezeti oldalon legyen, hogyha lehet! Egy szövetségi elnöknek, aki a Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóságok Szövetségének az elnöke, akkor -. Annyit kérnék még, hogy mivel hangfelvétel készül, a szokásnak megfelelõen a nevet mindig mondjuk be, hogy be lehessen azonosítani a jegyzõkönyv készítésénél. Következõ ilyen kérdéskör a sajtó nyilvánosság kérdése. Itt volt sajtó-érdeklõdés, múltkor nem beszéltük meg. Döntsünk ebben a kérdésben, hogy becsukjuk az ajtót, vagy hagyjuk nyitva és, ha a sajtó érdeklõdik, akkor bejöhet? Ezzel kapcsolatban nekünk nincs javaslatunk, csak döntsük el ezt a kérdést!

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Bejöhet, mert … Sokkal jobb nyilvánosan csinálni, mint titokban, mert annak nem jó a vége!

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Elsõként tájékoztatásra kerüljön sor a szombathelyi tûzoltósággal kapcsolatos jogerõs bírósági ítélet végrehajtásáról! Második témának a pótlékokkal kapcsolatos szakszervezeti kérések, ezek jelenlegi helyzetérõl, és ennek a kérdésnek a megbeszélése. Harmadik: a munkaidõ-perekkel kapcsolatos kérdések. Külön. Kérdezem a másik oldalt, mit vegyünk még föl a mai megbeszélés témái közé, vagy ebbe minden belefér? Tessék!

Árok Kornél úr, területi ügyvivõ, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
A múltkori SZÉF ülésen elhangzott, hogy az Igazságügyi Minisztérium a ruhapénzt felemeli a Rendõrség, illetve a büntetés-végrehajtásban dolgozók részére. Szeretném, ha ezt a témakört egy kicsit átbeszélnénk, ha a tûzoltóságok részére is ez az emelés megtörténne. Mint negyedik. Köszönöm.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Errõl mindenképpen szót akarok váltani, de szerintem a Hszt-ben lévõ pótlékokkal kapcsolatos kérdéskörben tudom érinteni, ha oda betesszük, mert összetartozó dolgok. Úgy látom, hogy ezt elfogadja, Árok Úr? Fõtitkár asszony!

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Én csak reagálni akarok. Bocsánat, visszavonták.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Jó. Tehát akkor ezt a három témát! Tessék!

Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete:
Államtitkár Úr, azt szeretném kérdezni, az elõzõ tárgyaláson szó esett a költségvetéssel kapcsolatos témában, hogy várjuk meg azt, amit -, mert a SZÉF-en benyújtottam, hogy a minisztérium, nem az ÖM, hanem a Pénzügyminisztérium válaszolja meg, hogy miért annyi, amennyi. Várjuk meg azt a választ, a Pénzügyét, és akkor folytassunk tovább valamit, vagy esetleg tudná-e Államtitkár Úr, néhány gondolatot a felvetett problémával kapcsolatosan elmondani? Köszönöm szépen.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Igen. Tudok rövid tájékoztatást adni a jövõ évi költségvetéssel kapcsolatos jelenlegi helyzetrõl, a munkánkról. Erre akkor majd vagy a legvégén, vagy lehet, hogy menet közben is sort kell, hogy kerítsek. De errõl fogunk ma szólni. Úgy gondolom, hogy a mai megbeszélésnek ilyen tematikát adva, rá is térhetünk a konkrét elsõ témára. Mindenki elõtt ismert, hogy a szombathelyi tûzoltók keresetével kapcsolatban jogerõs bírósági ítélet született. Azt is valamennyien tudjuk, hogy ez az ítélet felülvizsgálati kérelemmel folyik tovább, de ennek semmiféle halasztó hatálya nincs a bírósági döntés végrehajtására. Szombathely város polgármestere megkereste miniszter urat levélben, hogy ennek a bírósági ítéletnek a  Szombathely város által fönntartott tûzoltóság nem tud eleget tenni. Nem így kapták a pénzt. Miniszter úrhoz fordult a polgármester úr. Múltkor is beszéltünk róla, hogy az a megoldás, amit akkor ígértünk, ez van folyamatban. Konkrétan az, hogy az önkormányzati miniszter reményeim szerint a mai napon alá tudja írni azt az elõterjesztést, amelyben a Szombathelyi Önkormányzatot visszatérítendõ 152 millió Ft támogatásban részesíti, a visszafizetésnek a határideje 2009. június 30-a. A jogcím a mûködésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása. Ennek a technikai formája az, hogy egy támogatási kérelmet kell az önkormányzatnak benyújtani, amelyben bizonyítja azt, hogy olyan körülmény merült föl, amely a mûködését lehetetlenné teszi. Ez a támogatási kérelem a tegnapi napon, reggel megérkezett a Minisztériumba. Döntés is született róla vezetõi szinten, tehát ennek megfelelõen megy az elõkészítés. Azt gondolom, hogy a holnapi, legkésõbb a hétfõi napon ennek az összegnek az átutalása meg fog történni. Polgármester úrral fölvettük a kapcsolatot a levél megérkezése elõtt is, meg azután is, többször. Szombathely város van olyan helyzetben, hogy a mûködési hitelkerete terhére ezt a kifizetést határidõben tudja teljesíteni, azelõtt is, mielõtt az önkormányzati pénz odaér. Ennek csak egy-két napos átfutási idõeltérése lehet. A ma reggeli információk szerint a Szombathelyi Tûzoltó-parancsnokságon megkezdõdött a számfejtése a járandóságoknak. Reményeim szerint, ha az átutalás is megtörténik, legkésõbb hétfõi napon a folyószámláján mindenkinek ott lesz ez az összeg, amely információim szerint 152 millió Ft. A helyzet valamennyiünk elõtt ismert, hogy a Szombathelyi Tûzoltóságnak kell a bíróság ítéletét végrehajtani. Õ tud eleget tenni, Szombathely város polgármestere, Ipkovich György úr hétfõn azt mondta, hogy a kifizetésnek pénzügyi akadálya nincs, tehát csak technikai akadálya lehet. Én most pontosan nem tudom, hogy mettõl számolják azt a 15 napot, amin belül ki kell fizetni. Azt sem tudom teljesen pontosan, hogy az utalás napja, vagy a folyószámlára megérkezésnél van a tizenötödik nap. Azt gondolom, hogy ebben a környezetben amit Gyenesei István miniszter úr tehetett, és a Minisztérium munkatársai, amit tehettek, azt mi mindent megtettünk, és bízom benne, hogy megfelelõ, nyugodt légkörben a kifizetések megtörténnek.

Hócza György úr, szervezeti ügyvivõ, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
Államtitkár Úr, örülünk annak, hogy ilyen gyorsan kifizetésre kerül ez az összeg. Azzal viszont nem értünk egyet, hogy ez visszatérítendõként van megjelölve, hiszen az Önkormányzati Minisztérium azt mondta, ha jogerõs ítéletek születnek, akkor helyt fog állni. Itt most úgy látjuk, hogy az önkormányzatokra fogják ráterhelni ezt a dolgot, holott az államnak kellene tulajdonképpen ezt megfizetni.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen, itt nem néztem a papíromba, egy indoklás kell, hogy miért visszafizetési kötelezettséggel. Ahogy a múltkori, és korábbi beszélgetésen is megegyeztünk, illetve a Minisztérium nevében ígéretet tettünk, ha a jogalapot illetõen a pereknek egy végsõ megoldása lesz, abban az esetben a kormányzati döntés meg fog születni, minden érintett önkormányzatra, így Szombathelyre vonatkozóan is. Ennek megfelelõen a Szombathelyi Önkormányzat az akkori döntésnek megfelelõen meg fogja kapni a vissza nem térítendõ támogatását, amibõl vissza tudja fizetni ezt az összeget, és akkor tulajdonképpen helyén van a dolog. Csak ilyen megoldást lehet elképzelni, és ha az a helyzet van, hogy a Kormánynak kell helytállni, akkor egységesen tud helytállni, tehát Szombathelyet nem lehet kihagyni az akkori döntésbõl. A határidõben is azért mondtunk június 30-át, mert abban azért nagyon bízunk, hogy legkésõbb erre az idõpontra megszületnek ezek a döntések. Elnézést, jogos volt a fölvetés!

Árok Kornél úr, területi ügyvivõ, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
A magyar bírói gyakorlatot ismerve, nem valószínû, hogy 2009. június 30-ára mindenhol megszületnek az ítéletek, tehát gyakorlatilag addig az önkormányzat pénze áll ebben az egész dologban, hogyha jól értem, hisz visszafizetik a 152 milliót Szombathelyen.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Nem fog a tûzoltók, vagy az önkormányzatoknak pénze benne állni. Most mi legkésõbb hétfõn elküldjük a szombathelyi önkormányzatnak a 152 millió Ft-ot. 2009. június 30-áig ez a pénz ott van. Ha addig nem születik döntés, akkor a szombathelyi polgármester fogja kérni a visszafizetés átütemezését. Szeretném most is jelezni, hogy ha a végsõ megoldás elõtt születik hasonló jogerõs bírói ítélet a pénzeket illetõen, akkor az Önkormányzati Minisztérium … nem lehet kiszámítani, most nincs abban a helyzetben, de nem lehet tudni, hogy mikor kerül bármelyik per abba a helyzetbe. Tehát ha tûzoltóságnak kell fizetnie hamarabb, mint ahogy a kormánydöntés megszületik, akkor az Önkormányzati Minisztérium, Gyenesei István miniszter úr mindig ezt a megoldást fogja követni. Ezt javasolja, ez az általános és egységes szabály. Tehát, ha lesz jogerõs ítélet, amire fizetni kell a tûzoltóságnak, és még nem születik meg az a kormánydöntés, addig mindig elõleget fog biztosítani a kifizetéshez, és az önkormányzatnak adja az elõleget, amely biztosítja, hogy a tûzoltóság tudjon fizetni.

Árok Kornél úr, területi ügyvivõ, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
Még egy kérdésem lenne. A Minisztérium a megítélt összeget fogja vissza nem térítendõként odaadni az önkormányzatnak második ütemezésben, vagy az Önök által kiszámolt összeget? Hisz ez még kétes volt a múltkori megbeszélésünkön.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Erre nem tudok választ adni, mert nincs elõkészítve, és a legutóbbi megbeszélésen, –  itt a mai harmadik napirendként fogunk errõl beszélni – nem tudjuk ma megmondani, hogy mi lesz az a számítási módszer, amely szerint ki fogjuk számolni, hogy az önkormányzatoknak mennyi pénz jár. Ma ─ személyes megítélésem szerint ─ elképzelhetõ, hogy ez az összeg eltér. Egyet tudok mondani, hogy az én szakmai álláspontom az, hogy ha fizetni kell, akkor a Szombathelyi Önkormányzat is ugyanolyan számítás szerint kell, hogy kapja a támogatást, mint ahogyan valamennyi önkormányzat, ahol tûzoltóságot tartanak fent. Tehát elképzelhetõ, hogy ott eltérés van. Én azt gondolom, hogy erre a kérdésre akkor lehet visszatérni, ennek van magyarázata azért -, szólhatunk róla, akkor szólok is róla. Miniszter úr nevében én írtam Szombathely polgármesterének. Én tájékoztattam a szombathelyi polgármestert arról, hogy megítélésünk szerint a szombathelyi tûzoltóparancsnok úr nem idõben tett eleget annak a kötelezettségének, hogy jelentenie kellett volna az OKF felé, hogy per van. A szombathelyi tûzoltóparancsnok a perben nem kifogásolta az összeget, sõt a jegyzõkönyv szerint ─ a bírósági ítéletbõl kiderül, ami itt van ─ mindig megerõsítette, hogy ezt az összeget közösen dolgozták ki. Ma a szombathelyi parancsnok úr ─ a polgármester úrtól kapott tájékoztatás szerint ─ másképpen látja már a dolgot, de ez szombathelyi ügy. Ebben nem tudok mit tenni. Nekem az a véleményem, hogy nem kellõ gondossággal járt el a perben a szombathelyi parancsnok úr, és akkor nem volt meg az Önkormányzati Minisztériumnak a lehetõsége, hogy mint beavatkozó, ott az álláspontját kifejtse. Csak ennyi tájékoztatásul, ezt írtam meg a szombathelyi polgármesternek. Tehát a válasz, hogy mennyit fog kapni a Szombathelyi Önkormányzat, ezt pontosan nem tudom, de elképzelhetõnek tartom, hogy a mostani 152, és az akkori között valamekkora eltérés lesz. Ezt annak függvényében, hogy vagy miben egyezünk meg, vagy a bíróság jogerõsen mit fog mondani, hogy hogyan kell kiszámítani. Ha az lesz az ítélet, hogy úgy kell kiszámolni, mint ahogy Szombathelyen, akkor egyezik. Nagy Gábor is jelentkezett!
          
Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete:
Köszönöm a szót Államtitkár Úr! Azért teszem föl a kérdést, hogy erõsítsük meg ezen a tárgyalási napon is azt, hogy ismerve a Katasztrófavédelmi Fõigazgatóságnak az álláspontját, amely arról szól, hogy pereskedõ és nem pereskedõ, mind kapja meg a pénzt, ha perelt, ha nem perelt! Elõzõ tárgyalásokon is elhangzott, hogy amennyiben tisztázódik az, hogy most mit és mennyit kell fizetni, vagy egyáltalán fizetni kell, akkor a jogalapot a Kormány megteremti arra, hogy a nem pereskedõk is megkapják ezt. Akkor is elmondtuk, hogy fölöslegesnek tartjuk, hogy ugyanazon munkáltatótól, egy kisebb városi parancsnokságról 80 fõ indítson, a fõvárosban meg kb. 1400 ugyanaz a panasz beérkezzen, ugyanabban, és ezt így vigyük tovább. Amikor ugyanarról szól az egész téma! Nyilvánvaló, hogy ha a jogszabályt nézzük, akkor az 1400-ból 1396-nak elévülne. De mondom, ez az indokolás volt a részünkrõl, hogy azért nem, mert már egyébként is volt olyan bírósági perünk, ahol azt mondták, hogy nekik elég, ha egy viszi végig. Akkor, ha lehetséges, erõsítsük meg, vagy ne erõsítsük meg, hogy azon parancsnokságok, ahonnan indult per, de csak egy-két fõvel indult, azok is megkapják teljes egészében a megítélt pénzösszeget, illetve a késõbbiekben kiszámolt pénzösszeget!

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Fõtitkár asszony!

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Egy kicsit csalódott vagyok, a mai napot illetõen. Megmondom, hogy miért: semmivel sem tartunk elõbbre, mint ahogy tartottunk az elõzõ értekezleten. Ott abban állapodtunk meg, hogy mielõtt idejövünk, egy pár ember szakértõként összeül, és megpróbál két kérdésben megegyezni -. Megint ott tartunk, hogy a két kérdés még mindig nyitott. Az egyik a bíróságra van utalva, amely azt mondja, hogy a jogalap tekintetében meg kell várni egy jogerõs döntést, hogy 40 óra, 48 óra, vagy akárhány óra. Ez a jogalap. És utána maradt még egy vitás kérdés a múltkor is, hogy mi számít bele. Itt maximálisan eltérõek a vélemények, hogy a túlórát mi után kell számolni. Hogy számolni kell a végzett munka után, a táppénz, a betegállományban töltött idõ után, a szabadság után, a felmentési idõ után. Gyakorlatilag abban maradtunk, hogy megpróbálunk összeülni, és megegyezni. Az nekünk teljesen természetes, amit az Államtitkár Úr mondott a Minisztérium nevében, hogy ha lesz egy döntés ─ és én már azt hiszem, hogy csak egy jogegységi döntés lehet bizonyos kérdésben, mert annyira eltérõek a vélemények ─, akkor az mindenkit érint. Azokat is, akik nem nyújtottak be szolgálati panaszt. De ha csak a jogalap tekintetében kérnek jogegységit, és hogy mi után számoljuk a túlórát, abban a kérdésben senki nem kér jogegységit, akkor az alap tekintetében utána ugyanúgy el fognak kezdõdni a problémák a perekben, és akkor megint csak egy-kettõ-három pert kell indítani, ha ebben még nem születtek jogerõs döntések. Ez a véleményem.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen. Azt gondoltam, hogy ez a Szombathely napirend egy nagyon gyors tájékoztató dolog lesz. Amit Fõtitkár Asszony mondott, ez a harmadik kérdéskörben elõjön, és lesz rá javaslatunk. Nagy Gábor Úrnak is ugyanezt tudom mondani. Továbbra is meg tudjuk erõsíteni, amit Nagy Gábor Úr mondott. Ennek ellenére továbbra sem tudjuk azt mondani, hogy a tûzoltók vonják vissza. Ez mindenkinek a saját felelõssége, saját döntése, hogy hogyan ítél. A szakszervezetek tudják figyelemmel kísérni a folyamatokat. Ennek megfelelõen tudnak tanácsot adni a tûzoltóknak. Köszönöm szépen. Nem tudom Szombathellyel kapcsolatban -?

(…)
Szombathellyel kapcsolatban, nem ehhez kapcsolódó ….

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Szombathelyet akkor ezzel így lezárom. Nincs más információnk, ugye? Köszönöm szépen. Akkor másodikként, ez a pótlékoknak elnevezett témakör. Természetesen kapcsolódik költségvetéshez, Hszt. módosításhoz és sok mindenhez. A szakszervezetek a legutóbbi, és az azt megelõzõ ÁÉT ülésen is jelezték a pótlékok emelésére és változtatására vonatkozó igényüket. Legutóbb konkrétan a közterületi pótlék bevezetését kezdeményezték, és a veszélyességi pótlék 45 %-ról 100 %-ra történõ emelését. Az ÁÉT ülésen Babák úr ennek a pénzügyi vonzatát kiszámolta, ismertette. A legutóbbi megbeszélésünkön a problémát és a véleménykülönbséget az jelentette, hogy amíg én személyesen nem voltam teljesen tájékozódva, addig a szakszervezeteknél volt egy olyan elõterjesztés, ami az IRM-ben készült, bizonyos pótlékok emelésére, mégpedig úgy, hogy a 2008. évi költségvetési törvénnyel párhuzamosan történjen. Arról tudom tájékoztatni a szakszervezeti vezetõket, hogy a 2009. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosítása ─ ezt ilyen saláta törvénynek nevezik, mert sok törvény módosítása szerepel benne, amely a költségvetéssel összefüggésben van ─, ezt a törvény-javaslatot még nem nyújtotta be a Kormány. Az elképzelhetõ, hogy a mai Kormányülésen erre sor kerül. A legutóbbi megbeszélésünk után az IRM-tõl kaptunk megkeresést, hogy van-e ilyen javaslatunk, mert nekik ebbe a törvénybe volt javaslatuk, hogy beleteszik. Megtörtént a államtitkári egyeztetés. A Rendõrséget érintõ pótlék bármilyen nemû módosítása nem szerepel a törvényjavaslatban. A törvényjavaslatban a államtitkári egyeztetések után ─ azért mondom mindig, mert folyamatosan változtatták ─ az államtitkári egyeztetés után benne szerepel a Hszt-nek a módosítása, három témakörben. Az egyik: hogy a különféle juttatásokat folyószámlára kell utalni. Ez egy technikai jellegû módosítás. Elõveszem, hogy pontosak legyünk, és nehogy félreértés adódjon. Tehát, tudom az eredetit is mondani, de a következõ fog három helyen is belekerülni: „illetményt a törvényes magyar pénznemben kell megállapítani és havonta utólag, a tárgyhónapot követõ hó 5. napjáig kell e törvény rendelkezése szerint kifizetni”. A 306-os §, az már nem. És azt mondja: „szolgálati viszonyukra tekintettel megilletõ valamennyi pénzbeli juttatás kifizetése az Mt. 154/A. §-ban meghatározott módon történik”, ez az utalás. Tehát az egyik kérdéskör ez. Van ezen kívül még kettõ bekezdés a Hszt. módosítást illetõen. Az egyik a 306. §-t, a másik a 322. §-t érinti. A 306. §. a büntetés-végrehajtásra vonatkozó különös szabály, a 322-es a VPOP-re vonatkozó különös szabály. Mind a kettõnél pótlékot érint. Jelentõs vita van azon, hogy ezt a Kormány be fogja-e benyújtani, vagy nem. De ilyen papírral lehet találkozni, elõttem is itt van. Ebben a BV-seknél, mert, hogy úgy tudom, Önök is úgy tudják, hogy kimaradtak 2005 végén. Nekik akkor semmilyen pótlék nem volt. Tehát egy ilyen szintre hozás. És ehhez hasonló ügy a VPOP-nál. Egyik mögött sincs költségvetési láb, tehát pénz mögötte nincs. Mind a két szervnek magának kell kigazdálkodni ezt a pénzt. Ez a módosítás szerepel az államtitkári értekezlet utáni anyagban. Pótlékokkal kapcsolatban, továbbiakban! Amikor megkeresés érkezett, és amikor volt lehetõségünk, akkor az OKF-fel egyeztetett javaslatot vittünk az Államtitkári Értekezletre. Az Államtitkári Értekezleten nem sikerült a törvényjavaslatba beletenni a mi javaslatunkat. A mi javaslatunk az volt, hogy a tûzoltóknál is legyen egy pótlék-rendezés. Ennek a költségvetési nagyságát próbáltuk úgy belõni, ami nem egy durva dolog, aminek láttunk valamekkora esélyét, ilyen 800 millió Ft-os nagyságrendben. Nincsen költségvetési fedezet, ezért aztán költségvetési fedezet nélkül ezt a pótlékot nem lehetett befogadni. A pótlékra az a szakmai javaslatunk, hogy egy új tûzoltó bevetési pótlékot hozzunk, és ne a közterületit vezessük be, és ne a veszélyességit emeljük meg! Ennek az a szakmai magyarázata, hogy a mai Hszt-ben a közterületi csak a rendõrökre vonatkozik, de az általános szabályoknál van benne. A veszélyességi, mindenkire vonatkozik, és általános szabálynál van benne. Most ebben a kérdésben nem kell nagyon gyorsan döntenünk, és nagyságrendben 0,75–ös szorzóra tettünk javaslatot. De ez a szám, meg a mérték is mindenkori pénzügyi függõ dolog. Ez a javaslat már nem megy most a Kormány elé, csak elmondtam, hogy amikor ennek most helye volt, és nagyon gyors, mert hétfõ reggel 8 órakor érkezett a dolog, és délig kellett visszajelezni, akkor ezt a javaslatot fogalmaztuk meg. Természetesen ennek semmi következménye nincs, mert ennek a végén az lesz a javaslatom, hogy ebben ne kezdõdjenek meg, hanem folytatódjanak egy másmilyen formában a kidolgozásának a munkálatai.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Teljes jelent … teljes …
 
Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Igen.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
… ki megy, …

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Így van.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
… az arra az idõszakra, ….

Jauernik István úr, ÖM államtitkára:
Igen. Azért mondom, hogy akkor ebbe túlságosan ne menjünk bele, mert a következõ javaslattal élek: arra az idõre, amikor tulajdonképpen bevetésben van, ehhez hasonló pótlék. Nem teljesen ugyanaz, megítélésünk szerint nem lehet teljesen egységes szabályt hozni minden rendvédelmi szervre, és akkor ebbe talán nem is menjünk most bele! Az a javaslat, hogy, a múltkor itt fölolvasott Csire Péter úr egy levelet, hogy a Hszt-nek megy az IRM kebelében egy átfogó -, sõt, akkor az IRM azt írta, hogy új Hszt. Tehát akkor arról tudom tájékoztatni a szakszervezeti vezetõket, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a felelõse annak, hogy a Hszt. átfogó felülvizsgálatát elvégezze, és, ha az a döntés születik, akkor új Hszt-t készítsen elõ. Ilyen munka folyik. Azt is meg tudom erõsíteni, amit múltkor mondtam, hogy az Önkormányzati Minisztérium képviseli a Katasztrófavédelmet illetõen ebben az elõkészítõ ─ vagy munkacsoport ez ─ munkabizottságban  magát. Tehát az ÖM ott van. Ennek ellenére az a miniszter úrral folytatott egyeztetés után a döntés ─ és a MEH-hel, Csizmár Gáborral, aki a érdekegyeztetés felelõse, vele egyeztetve az a javaslatunk, amit a múlt héten is elmondtam ─, hogy létre kell hozni a Minisztériumon belül egy munkacsoportot, amely a Hszt. felülvizsgálatáért felel. Ennek a vezetõjének Csire Péter urat jelölte ki miniszter úr,  a Jogi Fõosztály és az OKF szakemberei képviselik a minisztériumot. A másik oldalon egy rövid idõn belül kérnénk a személyi javaslatokat, hogy kik lesznek a tagjai ennek a munkacsoportnak. A munkacsoportnak az a feladata, hogy a katasztrófavédelemmel kapcsolatos kérdésekben a Hszt-t nézze végig, benne a pótlék-kérdést is. Tegyen javaslatot arra, hogy módosítás, új Hszt., és szövegszerûen, elõször természetesen egy koncepció, majd -, tehát párhuzamosan dolgozzunk az IRM-mel, sõt, nekünk hamarabb kell menni, hogy az IRM-nél folyó munkát megfelelõen tudjuk befolyásolni. Tehát ez a javaslat, és ezért mondtam azt, hogy, most, ezen a pótlékon -, mert ennek a mostani javaslatunknak nincs a további munkára semmilyen következménye, csak egy gondolkodásmódot vagy egy lehetséges variációt jelezhet Önök felé. Jó ez a javaslat, meg tudunk-e ebben egyezni? Elõször Fõtitkár Asszony jelentkezett!

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Annyit tájékoztatásul, hogy október 27-ére kérte elsõ körben az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a koncepcionális javaslatokat egy új Hszt-re. Mert nem a Hszt-t kívánják módosítani, hanem egy teljesen új Hszt-t kívánnak alkotni. Eléggé felgyorsultak az események, hozzáteszem, mert ezt nekünk decemberre jelezték, de most kell október 27-ére leadni. Túri szakállamtitkár úr szerint kifejezetten arra kell, hogy irányuljon, hogy milyen életpálya rendszert tudnak kialakítani, milyen legyen az illetményrendszere az új Hszt.nek, milyen legyen az új nyugdíjrendszere, hogy ne érje meg kimenni a rendszerbõl, tehát, hogy úgy érje meg, hogy a nyugdíjkorhatár eléréséig próbáljanak meg a kollégák dolgozni. És elõre közölte, hogy a szakszervezetek helye is szerepel a rendvédelemben. Erre is kérnek egy általános koncepciós javaslatot. És elõre közölte a szakállamtitkár úr, hogy egyáltalán nem gondolkodik jelenleg a Kormány és az IRM vezetése sem abban, hogy sztrájkjogot adjanak a rendvédelemnek. Hiszen ehhez nem a Hszt-t kell módosítani, hanem a sztrájktörvényt, mert a sztrájktörvény zárja ki a rendvédelmi szerveket ebbõl. Tehát itt mindenfélét lehet kitalálni adott esetben, de egy biztos, hogy ezt a pótlék rendszert, ami jelenleg van a szolgálati törvényben, nem kívánják a továbbiakban fenntartani. Viszont ha adnak helyette más, sokkal komolyabb dolgokat, akkor meg lehet állapodni. Tehát október 27. Azért szólok csak, hogy nekünk ennyi a határidõnk!

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Október 27-éig a Minisztériumtól is kértek anyagot, de azt gondolom, hogy akármennyire is fölgyorsul a dolog, ez egy elég fajsúlyos kérdés. Ha most meg tudunk állapodni, akkor itt is megkezdõdik a munka, és a Minisztérium azt az álláspontot szeretné képviselni az IRM-nél, amelyben itt közös nevezõre jutunk. Tessék!

Hócza György úr, szervezeti ügyvivõ, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
Az elején a bevetési pótlékra reagálnék, az számunkra elfogadhatatlan! És csak ennyi. Az IRM-ben az új Hszt. alkotásról az elsõ tárgyaláson, mint kívülálló, részt vettem. Nem hívtak meg bennünket, tûzoltókat, csak az IRM egy-két szakszervezetét. Véletlenül keveredtem oda, de a véleményemet akkor is kifejtettem. Akkor hallottunk elõször errõl az új Hszt-rõl. A Túri úr elmondása szerint ez kb. másfél évet venne igénybe. Mi már részt vettünk sok ilyen hasonló, Vadász-féle, Sárközi úr-féle törvénymódosítási bizottságosdin. Ez, szerintünk, a tipikus idõhúzásra megy ki. Tehát, valószínû, hogy részt veszünk benne, de nem látjuk értelmét annyira, hogy egy új Hszt-t hozzanak ezért létre, a mostani is megfelel, csak egy kicsit rendbe kellene tenni, a mi véleményünk szerint.
Még egy reagálás, az Államtitkár Urat kérdezném, tehát a tûzoltók akkor ne is számítsanak most pótlékra? Semmiféle pótlék-emelés nem lesz a tûzoltóknál, amit kiértettem az Ön szavaiból? Köszönöm.  

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Hogy az Önkormányzati Minisztériumnak az-e az álláspontja, hogy kell-e új Hszt,. vagy módosítani kell, ebben a munkacsoport, ha elvégzi a munkát, akkor tudunk álláspontot kialakítani. Ma nincs olyan önkormányzati minisztériumi álláspont, hogy új Hszt. kell, de az sincs, hogy nem kell. Az IRM-nek lehet, hogy van ilyen álláspontja, hogy új kell, nekünk ebben a helyzetben nincs ilyen álláspontunk. Egyet tudunk, hogy a Hszt. több ponton megérett arra, hogy módosításra kerüljön. Tehát a kérdést aktuálisnak tartjuk. Annak eldöntése, hogy új, vagy módosított, és, hogy milyen hosszú idõt vesz igénybe, én erre sem tudok nyilatkozni. Én azt szeretném, ha az érintettek felgyorsítanák a munkát. Ez a munkacsoport Csire Péter vezetésével dolgozna, és eljutnánk egy belátható idõn belül arra, hogy ezekben a koncepcionális kérdésekben tudjunk valamit mondani.
A jövõ évi költségvetéssel kapcsolatban, illetve a pótlékkal. A tûzoltóknak van pótléka jelenleg is. A mostani anyagban, a költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatban nincs benne. Miniszter úrnak van elõterjesztése, és ha más miniszternek a Kormányülésen lesz javaslata, tudom tájékoztatni Önöket, hogy akkor az önkormányzati miniszternek is lesz javaslata. Ez a Kormányülésen el fog dõlni. A jövõ évi bérfejlesztéssel kapcsolatban a harmadik kérdéskörben hadd szóljak! Csire Péter!

Dr. Csire Péter úr, fõosztályvezetõ, Humánerõforrás és Civilkapcsolati Fõosztály:
Köszönöm szépen Államtitkár Úr! Ha ez a dolog ennyire felgyorsult, és a munkacsoportot megalakítjuk, amire nyilvánvalóan minél hamarabb sort kell keríteni, akkor mielõtt továbblépnénk, néhány dolgot kéne tisztázni! Nyilvánvalóan azt, hogy a munkacsoport milyen létszámmal, milyen tagokkal alakuljon meg, mikor. Valószínûleg minél hamarabb, maximum a jövõ héten meg kéne alakulnunk. Nyilván miniszter urat is errõl tájékoztatnunk kell, és a 27-ei határidõ ezek szerint minket is köt. Jó lenne, ha már abban tudnánk leülni a jövõ héten, három munkanap, és az azt követõ hétfõrõl van szó, ezek szerint. Nyilván ott egy ügyrendet, egy munkatervet össze kéne állítani! Kérhetem-e azt, hogy kik lennének a résztvevõk, javaslatokat a munkacsoportra egyelõre? Ezt egy hétfõ, vagy keddi határidõvel. A szakszervezet … jó, azt is lehet, mert hétfõ vagy kedden legalább egy informális összejövetelt kéne tartanunk, ahol a megalakulásról, vagy a megalakulás idõpontjáról konkrétan döntenénk, illetõleg esetleg már a javaslatokat is egyeztetni tudnánk. Akkor kedden találkozzunk, vagy hétfõ délután! Hogyha javasolhatom Államtitkár Úrnak ezt! Jó? Nézzünk majd kölcsönösen egy idõpontot, és akkor én fogok mindenkinek szólni, ha ez megfelelõ!

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen. Picit elõztél meg, mert, de úgy látom, hogy egyetértés van ebben, hogy ezt kell csinálni, csak szeretném hallani, hogy… (kazettacsere)

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Egyetértés van benne. Nagy Gábor! És utána jön az, amit a Péter mondott, a határidõ, pontosan.

Nagy Gábor úr, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete, elnök:
Köszönöm a szót Államtitkár úr! Csak jelezni szeretném, hogy a jövõ héten egyrészt szerdán ünnepi sorozatok vannak mindenütt, másrészt hogy utána meg egy négy napos ünnep jön. Tehát képtelenség itt 27-éig bármit is összeállítani. Nem a munkacsoport megalakításáról beszélek, én inkább azt javasolnám, hogy valami olyan átirattal éljünk az IRM irányába, hogy adjon haladékot, mert még a koncepció kidolgozását sem lehet elkapkodni. Hiszen már most fölvetõdnek olyan kérdések, hogy a tûzoltók egyáltalán mért vannak a Hszt. hatálya alatt?

(…)
…

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Egy pillanat! Elõször megkérdezem, hogy ebben egyetértés van-e, hogy ennek megfelelõen csináljuk-e a katasztrófavédelemmel kapcsolatos Hszt. fölülvizsgálatot? Fõtitkár asszony?

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Ne haragudjon Államtitkár Úr, közel másfél éve mást sem csinálunk, mint a Hszt-t vizsgáljuk felül! Ezért a BRDSZ-nek az a javaslata, hogy hétfõn effektív munkára üljön össze ez a bizottság! Aki tud, érdekképviselet, delegáljon tagot, és az a tag vigye magával azokat a koncepcionális javaslatokat, amelyeket másfél éve elkészítettünk!

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Ezzel ellentétes vélemény van-e? Nincs. Azt gondolom, hogy ebben most, itt, megállapodtunk. Akkor hétfõn, és Csire Péter megkapta a megbízást. Nem szabnék határt annak, hogy ki kívánja képviseltetni magát. Fõtitkár asszony itt nem szakszervezetet mondott, hanem érdekképviseletet. Itt én egyértelmûen a Szövetségre gondoltam. Abban se szeretnék határt szabni, hogy egy fõ vagy kettõ, meg szakértõ. Csire Péter csinált már ilyet, tehát tudja ennek a módját. Megfelelõ szakmai háttérrel, sok minden a fiókban ott van. Kicsit fel kell gyorsítani a dolgot, de Nagy Gábor úrnak meg tudom ígérni, hogy nem fogunk lemaradni semmirõl. Elõttem is itt van Túri András szakállamtitkár úrnak a levele. Tehát nem megy el a hajó anélkül, hogy mi ne tudnánk fölszállni rá. Most már folyamatos egyeztetésben vagyunk. Jó. Péter, van-e valami még?

Dr. Csire Péter úr, fõosztályvezetõ, Humánerõforrás és Civilkapcsolati Fõosztály:
Erre nincs. Hétfõn délután egyeztetünk, és kedden megpróbálunk összejönni valahol.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Akivel személyesen nem tudunk, annak telefonon, rugalmasan, a munka hatékonysága legyen a fõ szempont. Tessék parancsolni!

Árok Kornél úr, területi ügyvivõ, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
Államtitkár Úr mondta, hogy a ruhapénzre ebben a pontban térünk ki!

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Igen. Elmondtam, hogy ebben a törvényjavaslatban nem szerepel a Rendõrség ruhapénze. Tehát, a javaslat nem épült be a törvény-javaslatba.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Már csak azért nem, mert költségvetési felülvizsgálat történt, és ettõl a perctõl kezdve nem fogadtak be mindent.

(…)
… úgy volt intézve …

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Igen, értem a bizalmatlanságot, azért itt van a törvény-javaslatnak az a változata. Azért mondtam el, hogy ez a három pont szerepel benne, pénzügyi feltétel nincs mögötte. Rendõrséget érintõ módosítás nincs benne. Ez nem öröm számunkra, mert, ha a rendõröknek van valami, az esélye, akkor annak az esélye, hogy a tûzoltóknak is legyen valami, nagyon jó. De ha a rendõröknek nincs, akkor senkinek nincs. Költségvetésre visszatérünk. Második kérdéskört úgy gondolom, hogy lezárhatjuk. Kérek mindenkit a hatékony, lehetõ jó szakmai javaslat összeállítására. Itt térek arra ki, hogy a korábbi javaslatunknak nincs ide következménye.
Harmadik pontként, a perekkel kapcsolatban. Szeretném tájékoztatni a jelenlévõket, hogy Gyenesei miniszter úr az ügyben egyeztetõ megbeszélést hívott össze, átbeszéltük a perek állását. Miniszter úrnak az volt a szándéka ─ ennek tudom, hogy sajtóban is, itt-ott hangot adott ─, hogy ha lehet, és amennyire lehet, gyorsítsuk fel az ügyeket. Ennek átnézését alaposan megtettük, továbbra sem láttunk arra lehetõséget, hogy addig bármilyen döntés születhessen, hogy tudjunk menni a Kormányhoz, amíg nincs vagy jogegységi döntés, vagy nem áll elõ az a helyzet, hogy minden ítélet egy irányba mutat. Ez a „minden ítélet egy irányba mutat”, ez a Borsod megyei ítélet, ami felülvizsgálati szakban van. Ha a felülvizsgálat eredménye az, hogy azt visszaadják, vagy elutasítják, itt megint mindig feltételes módban kell mondani, akkor közeledünk ennek az állapotnak az eléréséhez. Mert amit mi mondunk, hogy ha nincs egymással ellentmondó ítélet, akkor egyértelmû a helyzet. De erre ma még mindig nem tudunk -, Fõtitkár Asszony bólogat, tehát õszerinte akkor se lesz lehetõségünk, hogyha ez elõáll, csak a jogegységi döntés után. De akkor, ha lesz a borsodi ügyben, megint lesz egy döntési pont. Amiben mi megegyeztünk, és ez a Minisztérium álláspontja, hogy van folyamatban 40 órára is pereskedés. A 40 órás perekkel kapcsolatban, nem gondoljuk azt, hogy az egész ügyet annak a lezárásáig meg kellene várni. Ha 48 órára van olyan helyzet, hogy tudunk dönteni, akkor 48 órára születik döntés, függetlenül a 40 órás perektõl. Ez szerintem mindenképpen tisztább viszonyt, és egyértelmûbb helyzetet teremt. Tehát nem fogjuk azt mondani, hogy amíg van 40 órás per folyamatban, addig 48 órára nem számolunk. Érthetõ és elfogadható a szakszervezetnek ez az álláspont, ami szerintem mindenképpen gyorsítja a helyzetet? Meg szerintem egy barátságos lépés, és egyértelmûen bizonyítja, hogy nem az idõhúzásra törekszik a Minisztérium és itt senki. Tessék!

Árok Kornél úr, területi ügyvivõ, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
Gondolom az, hogy mi elfogadjuk vagy sem, ez a Minisztérium álláspontját nem befolyásolja. Azonban azt szeretném elmondani, hogy a Borsod megyei elutasító ítéletben egyetlen egy tûzoltó perelt és nem a szakszervezettel, egy különálló per. Nem ugyanezt a dolgot kérte, ugyan munkaidõvel kapcsolatos, de õ pl. nem az európai csatlakozás idõpontjától, hanem korábban kérte, és nem az EK irányelvekre hivatkozik ebben a perben. Úgyhogy jelen állapot szerint a 135 perben, ami van, és az EK irányelvre hivatkoznak, van 48 órás döntés, illetve van 40 órás heti munkaidõre döntés. Egyébként tegnap Kaposváron is jogerõs közbensõ ítélet született, 48 óra féléves munkaidõ-kerettel. Tehát jelen esetben csak ez a kétfajta döntés van. Ugyanakkora a három legfelsõbb bírósági határozat is abba az irányba mutat, hogy a 48 óra féléves munkaidõ-kerettel lesz a meghatározó döntés a bíróságoknál, akik kérnek legfelsõbb bírósági ítélethozatalt.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Ez nem ellentétes a mi véleményünkkel, nem befolyásolja. Ahogy Nagy Gábor is mondja, hogy minden tûzoltó, vagy egy tûzoltó, és itt, a Borsod megyei ítéletben, az nem egy tûzoltónak a gondja, hanem a bíróság ítélete. Amit elmondott, hogy hogyan kell a kérdést megítélni. Az ellentétes a szombathelyi ítélettel. Itt a Jogi Fõosztály? Jogi Fõosztályunknak nagyon határozott véleménye az, hogy ez a két ítélet, és ahogy levezetik az ítéletet, ez van egymással ellentétben. Ezért szeretnénk, ha minél hamarabb lenne ebben valamilyen döntés. Ha jóváhagyják a Borsod megyeit, akkor abban a percben tudjuk a jogegységit megkérni. Ha pedig visszaküldik, attól függ, hogyan küldik vissza, akkor tudunk megint lépni.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Nekem egyik oldalam fõtitkár, a másik a jogász. Azt hiszem, hogy most teljesen mellékes körülménnyé fog válni, hogy a jogalap tekintetében van megállapodás. Megmondom azt is, hogy miért. Mert, vagy jogegységi döntés lesz a jogalap tekintetében, 40-48 óra, folytathatjuk. A kifizetett összegek jogalapja tekintetében, hogy mire jár és mire nem, vagy megállapodni kell, vagy egy egységes bírói ítélkezési gyakorlatnak kell, hogy bekövetkezzen. Mert, ha nincs egységes bírói gyakorlat, hogy mire állapítok meg túlórát, vagy nem lehet megállapodni az érintettekkel, az ebben a kérdésben nagyon nagy problémát vet fel, ez megint azt fogja jelenteni, hogy húzódik az idõ. Majd ebben a kérdésben is egy jogegységit kell kérni, mert különbözõ tartalmú ítéletek születnek. Hogy egyik helyen csak a munkában töltött idõt veszik figyelembe, másik helyen figyelembe veszik a betegállományt, a szabadságot, a felmentési idõt. Akkor ezek az ítéletek is egymással ellentétesek, s ennek alapján hogyan fog dönteni a miniszter? Én csak kérdezem, megvan a jogegységi a jogalap tekintetében, és nincs egységes álláspont a kifizetett összeg, a pénzügyi jogalap tekintetében. A kettõ különbözõ! Van egy jogalap, a munka, hogy mikortól számít, hogy mi számít, és van egy jogalap, a pénzügyi jogalap. Ebben azért csak le kéne ülni valamilyen módon vagy egyezkedni, vagy pedig kimondani, hogy erre is kell kérni egy jogegységi döntést.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Fõtitkár Asszony elõreszaladt egy kicsit, mert itt a jogalapnál én megálltam, innen kell folytatnom. Ugyanezt fogom javasolni, csak visszatérek a múlt heti megbeszélésünkre. Még a jogalapnál, tehát itt a szándékaink ismertek, szeretnénk gyorsítani. Abban vezetõi szintû döntés született, tehát a 40 órával kapcsolatos kérdés. Akkor mehetünk tovább? Nem? Tessék.

Hócza György úr, szervezeti ügyvivõ, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
Még ne menjünk tovább, a 40 órát vesézzük ki egy kicsit. A Minisztérium álláspontja, úgy látom, hogy a 48 óra az alap munkaidõ a tûzoltóknál. Nem értjük, hogy ezt miért 48, hiszen tudjuk, a magyar törvények 40 órában határozzák meg a heti munkaidõt. Nem értjük, illetve még konkrét választ nem kaptunk a Minisztériumtól, hogy milyen alapon dönti õ el, hogy nekünk a 48 jár, illetve a Minisztérium többi dolgozója, vagy az OKF részére csak 40 óra. Tehát itt már egy jogsértés van! A minisztérium kezdeményezhet Hszt. módosítást, hogy heti 40 óra. Ez csak feles törvény, igaz az Államtitkár Úr nyilatkozott, hogy 2/3-os, de ez feles törvény. Úgyhogy bármikor meg tudja szavazni az MSZP frakciója, ha ez lenne a hajlandóság. De mi azt látjuk, hogy egyáltalán nem akarják megoldani, sõt a bíróságok felé csak jogegységi döntés ebbõl, utána jogegységi döntés abból, nem látjuk a végét. Miért kell a tûzoltónak 48 órát dolgozni alapmunkaidõben? Erre keressük a választ, szerintem. És még erre nem kaptunk a Minisztérium részérõl. Köszönöm.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Értem. A Magyar Köztársaságban a hatályos törvényeket kell betartani. Nem a Minisztérium álláspontja a 48 óra, a 48 óra a Hszt-ben van leírva. Keresem itt a paragrafust, valaki biztosan … 84. §-ban. De a jelenlévõk pontosan ismerik. Ott leírja az (1) bekezdése a 84 §-ban, hogy 40 óra, és utána rendelkezik a készenléti jellegû munkakörökre, hogy 48 óra lehet. A lehetõsége megvan, hogy a tûzoltóknál ennél kevesebb legyen. Hogy miért 48 óra, ennek egyértelmûen költségvetési, törvényi indoka van. Az elmúlt három év alatt 6 órával csökkent a tûzoltóknak a munkaidõ elõírása. Ennek a pénzügyi vonzatát pontosan látjuk. Több mint 1000 tûzoltót kellett felszerelni, kiképezni és fizetni. Nem tudom, hogy a szakszervezetek azt szeretnék-e, hogy még újabb ─ hogyha 40 óra lenne ─ 8 órával csökkenjen a munkaidõ? Ez újabb 1200 tûzoltó, vagy 1000 tûzoltó. Ennek a pénzügyi vonzata, a mai bérrel is több, mint 4 milliárd Ft. De ettõl a tûzoltónak biztos, hogy nem lesz több a zsebében. Én ma is azt látom, hogy a tûzoltó nem azért elégedetlen, mert az elmúlt 3 évben, igaz, hogy 2-2 órával kevesebbet kellett dolgozni, de én azt is nagy eredménynek tartom, hogy ekkor a bére ugyanúgy emelkedett, mint a többi rendvédelmi szervnél, meg a közszolgálatban. Amikor be volt fagyasztva, úgy volt befagyasztva, amikor emelkedett, úgy emelkedett és ezután is. Ezt a szakszervezetnek el kell dönteni, hogy ebbe az irányba megy-e a követeléseivel, avagy esetleg egy másik irányba. Én, a költségvetés helyzetét látva, amennyire kell, ahhoz értve, nagyon határozottan tudom mondani, hogy most annak költségvetési fedezetét, hogy újabb 1000 tûzoltónak teremtsük meg a bérét és a felszereléshez szükséges kiadásokat, nem látom. Átnéztük az európai munkaidõt. Itt van a kimutatás, az OKF megcsinálta. Biztos Önöknél is megvan. Tudunk adni belõle, megvan a forrása, hogy hol van. Nem érzékelem azt, hogy a magyar tûzoltók munkaideje kilógna a szabályozásból. Érdekes módon, van, ahol 40 óra, de szabadság nélkül. Ez is egy helyi sajátosság, hogy mért szabadság nélkül számolják a munkaidõt, holott Magyarországon egyértelmûen mindenkinek szabadsággal együtt van heti, havi, évi munkaidõ-kerete. Tehát nem tudom most, elõvehetném a papírt, hogy van-e olyan, ahol 40 óra szabadsággal együtt? Úgy tudom, olyan nincs. Van olyan megoldás, Önök tudják, a cseheknél pl., hogy a munkaidõ egyik része 24 órában munkaidõ, a másik része pedig nem munkaidõ, csak hogyha riasztás van. Sokféle megoldás van, én amennyire ismerem, nem lóg ki az európai gyakorlatból a magyar tûzoltóknak a munkaideje. És nem lóg ki az európai gyakorlatból a nyugdíjba vonulási lehetõsége és az egyéb járandóságai, ha a Magyar Köztársaság GDP-jéhez nézzük, akkor szerintem ez arányos. És az utóbbi 3 évben több mint 4 milliárd Ft-tal nõtt, itt van elõttem egy másik kimutatás, hogy 2000 óta mennyivel nõtt Magyarországon, és most csak a hivatásos önkormányzati tûzoltóságról beszélek, tehát a Hszt. hatálya alá tartozóknak, mennyivel nõtt, amit az adófizetõk pénzébõl ide fordít a Magyar Köztársaság. Ennek mérlegelésével, tehát a kérdésre, hogy ne menjünk tovább, a 40 órára szerintem Magyarországon, biztos, hogy a magyar törvényeket kell végrehajtani. Ez lehetõvé teszi a 48 órát, tehát a törvényi lehetõség megvan. Ennek csökkentése pénzügyi okok miatt nem reális ma, megítélésem szerint. A 48 óra vitatása, hogy az uniós elõírással ellentétes, vagy nem, mert ilyen bírósági kereset is van, ha jól tudom, akkor viszont megint a magyar jog és az uniós irányelv közötti vita van. Akkor ezt a 40 órára, itt keresik a tûzoltók az igazukat, és a bíróság mondja. Csak maradjunk, és ne menjünk még át a forintra!

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Államtitkár Úr, itt segítsen nekünk szakszervezeteknek, hogy nekünk legalább ezt ne kelljen most kifizetni, megkaphatnánk ezt az anyagot magyarul, amirõl Ön beszélt? Hiszen ez nagyon fontos lenne, hogy mi is tudjuk tanulmányozni ezeket az anyagokat.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Természetesen, összeszedjük!

Rajnai Zsolt úr, elnök, Hivatásos Önkormányzati Tûzoltók Országos Szövetsége:
Államtitkár Úr azt mondta, hogy a hatályos magyar jogszabályokat kell betartani. Mi ezt gondoltuk, a tûzoltó-parancsnokok, akik ezt betartva, most az alperesi oldalon ülünk, és ellentétes ítéletek születnek a bíróságok részérõl. Tehát igazából elbizonytalanítja az embert, hogy akkor most mit is kéne tenni? A 40, vagy 48 óra kérdésében elõbb-utóbb úgyis születik valami álláspont, bár az én megítélésem szerint itt most egy kicsit a szakszervezet álláspontja kettõs, hiszen a tegnapi, Kaposváron lezajlott per is arra mutat, hogy elõször a 40 órát, most visszavonják, most már csak 48 órát követelnek. Ma meg itt hallom a 40 órát. Tehát elõször el kell dönteni, hogy mi a követelés, és akkor annak megfelelõen lehetne lépni. De ami a számunkra lényeges lenne, elhangzott, még az elsõ napirendi pontnál, hogy Szombathely nem járt el teljesen körültekintõen. Nagyon szívesen tette volna, egy éve ismert az, hogy mi a szakszervezet követelése. Hát egy év alatt nem sikerült még leülni, és azoknak a szervezeteknek, akik ebben érintettek, megbeszélni, hogy a jogalap tekintetében sikerül-e közös nevezetõre jutni, vagy nem. Egy éve itt tartunk! Ugyanott. Ma ugyanarról beszélünk, mint amirõl megtehettük volna egy évvel ezelõtt is. Ezeket a kérdéseket 3 oldalban megfogalmazva egy évvel ezelõtt Babák úrnak eljuttattam az OKF-re, és örültem volna neki, hogyha ezeket már akkor, egy kicsit elébe menve az eseményeknek, megtárgyaljuk. Ma úgy látom, hogy ugyanott tartunk, mint egy évvel ezelõtt.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Árok Úr!

Árok Kornél úr, területi ügyvivõ, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
Rajnai úrnak volt itt egy felvetése, hogy a szakszervezet megosztott a 40, illetve a 48 órában. Nem, nem megosztott a szakszervezet. A 40 órás munkahetet szeretnénk bevezetni. Azonban mind a legfelsõbb bírósági döntésekbõl, mind a bírónõnek az eddigi tárgyalásaiból számunkra az jött le, hogy a 40 órás ítélet ott, számunkra elérhetetlen. Azért kértük a 48 órás heti munkaidõre a perirat módosítását, hogy ne legyünk részbeni pervesztesek se, tehát perköltség ne terhelje a felperest. Akár így, akár úgy született volna ítélet, tehát, ha módosítjuk, ha nem, a tûzoltókra, ─ a kaposvári tûzoltókról beszélek ─ a 40 óra csak akkor él, ha a Legfelsõbb Bíróság jogegységit hoz 40 órában. Abban az egyetlen egy esetben tudjuk a 40 órát érvényesíteni a Kaposvári Tûzoltóság állományára.
A másik dolog, Államtitkár Úr mondta, hogy Magyarországon magyar törvények. És itt hozta a Hszt. 84. §-át. A 84. § lehetõséget ad 48 órára, azonban azt nem mondja, hogy ezt ingyen kell tennünk. Az Alkotmány az ingyen munkát tiltja, hogyha jól tudom. Ugyanakkor mondta azt, hogy a többi szervezettel hasonlóan, a tûzoltóknak a különbözõ juttatásai is ugyanúgy emelkedtek. Való igaz, de ezért hetente 8 órával többet dolgoznak. Ugyanakkor felhozta a cseheket és különbözõ nyugat-európai, illetve európai országokat. Valóban, hasonlóak a körülmények, de akkor szeretnénk, hogyha a keresetek is hasonlóak lennének az ott dolgozókhoz!

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Rajnai úrnak szeretném elmondani, hogy gyakorlatilag itt egy éven keresztül folytak a tárgyalások az érdekképviseletek és a Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság között, és pontosan azért születtek a perek, mert nem tudtak, nem lehetett megegyezni a jogalap kérdésében. Mert, hogyha a jogalap kérdésében meg lehetett volna egyezni a két fél között, akkor nem kellett volna peresíteni. Ennyi a történet, egyébként.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Zsolt!

Rajnai Zsolt úr, elnök, Hivatásos Önkormányzati Tûzoltók Országos Szövetsége:
Nagyon örülök neki, hogy folytak egyeztetések, csak úgy látom, hogy az maradt ki az egyeztetésbõl, aki az alperesi oldalon ül. Jó néven vettük volna, ha ezekbe az egyeztetésekbe esetleg bennünket is megkérdeznek, mert akkor már korábban fölvetettük volna ezeket a kérdéseket. És talán lehetõsége lett volna akkor a szombathelyi parancsnoknak is igazodni valamihez, amihez most nem tudott.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Babák Úr!

Babák László úr, pv. ezredes, OKF Humán Fõosztály, fõosztályvezetõ
Köszönöm Államtitkár Úr! A szombathelyi elsõ napirendi ponthoz térünk vissza többször, és muszáj megnyilvánulni ebben a kérdésben. Itt arról van szó, hogy 2007. május 11-én az akkori miniszter úr utasítására adtunk ki egy körlevelet, és adatszolgáltatást kértünk a jogszabályra hivatkozva ─ a Hszt-ben van ilyen lehetõség ─, hogy minden tûzoltó- parancsnok jelezze, hogy valamilyen per indult munkaidõben, vagy bármi más ügyben ellene. Ezt a szombathelyi parancsnok elmulasztotta. Ez az egyik kérdés. Közben elindult Szombathelyen a per, és õk, a szakszervezet ottani képviselõivel összeállítottak egy anyagot, és a tûzoltó-parancsnok általa nem ismert számítási módokhoz adatokat szolgáltatott, amit úgy ismert el a bíróság elõtt, hogy valamennyi végeredménnyel egyetértését nem is vitatja. Ugyanakkor késõbb, a másodfokú tárgyaláson, már próbálkozott azzal, hogy módosítsa a keresetét, kiegészítse, de ez már nem lehetséges a pernek ebben a stádiumában. Hiába vette észre késõn, hogy rossz számítási módot alkalmazott a szakszervezet ─ álláspontunk
szerint ─, természetesen alá nem támasztott összegek jöttek ki. Tudjuk jól, hogy kb. kétszeres összegekrõl beszélünk, ekkor már nem lehetett vele mit kezdeni. A parancsnok úr azt is megtette, hogy a másodfokú tárgyaláson meg se jelent, az ügyvédet otthagyta. Mivel már nem avatkozhatott be az ÖM, ahogy Államtitkár úr is említette, és az OKF sem, az elsõ fokú ítélet után már ez nem lehetséges. Egyedül vergõdött ott egy ügyvédnõ ebben az ügyben, és nem tudta azokat a fogásokat megtenni, amit lehetett volna esetleg még … a felkínált helyzetben. Ezért aztán egy jogerõs ítélet született, úgy, hogy nem is vitatta a parancsnok ezt az összeget. Tehát errõl van szó, itt nem arról van szó, hogy egyeztetés. Hanem vállalt egy kötelezettséget a parancsnok, az által, hogy aláírt egy ilyen egyezséget.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Szerintem ne menjünk vissza Szombathelyre! Én teljesen elfogadhatónak, megérthetõnek tartom, hogy a szakszervezet a 40 órás heti szolgálati idõért küzd. Ezzel semmiféle gondom sincs. Akkor van gondom, ha úgy jön a megfogalmazás, hogy a 48 óra törvénytelen. Sokszor elhangzik ilyen, itt ma nem hangzott el ilyen. Tehát ebben egyetértés van, az szerintem jó, meg tisztázza a dolgot, tehát ma a lehetõsége megvan a 48 órának a részben vagy egészben készenléti jellegû beosztásokban. És én úgy tudom, hogy nem vitatják a tûzoltók, azok, akik vonulós beosztásban vannak, hogy az õ munkaidejük készenléti jellegû a Hszt. szerint. Korábban ez nem volt, tehát a szakszervezeti követelés, hogy miért harcolnak a szakszervezetek, abba belefér ez a dolog. Az nem fér bele, ha valaki azt mondja, hogy a 48 óra törvénytelen. Lehet vitatni, hogy a 48 óra az uniós irányelvvel összhangban van-e, de akkor már a vita nem a végrehajtás, hanem a uniós irányelv és a magyar Hszt. közötti vita, ugyanúgy, mint a 48 órában is. Ebben egyetértés van-e? Nincs. Tessék mondani!

Hócza György úr, szervezeti ügyvivõ, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
Egyetértés van. Az az egyetlenegy kivétel van a kettõ között, hogy az EU irányelv azt mondja, hogy a heti munkaidõ 48 óra lehet, és ennek kell tartalmazni a túlmunkát. És ez a túlmunka nincs átültetve a Hszt-be. Köszönöm.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Igen. Köszönöm szépen.

Nagy Gábor úr, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete, elnök:
Köszönöm a szót, Államtitkár Úr! Én azt szeretném, ha letisztáznánk, hogy most a szakszervezetek ─ ami kint volt  köztudatban ─ a tényszerû 40 órás munkahetet követelik, vagy azt követelik, hogy az alap-munkaidõnek a 40 óra legyen elfogadva, és természetesen, 48 órába futhat az a hét, csak a 40 és a 48 óra közötti idõtartam az az illetményben jelenjen meg! A másik, amit mondott Államtitkár Úr, hogy a Hszt. megfogalmazza a készenléti jellegû munkaköröket. Ez valóban így van, hogy a 84. § (2) bekezdésében ez megjelenik, csak nem definiálja, hogy mi a készenléti jellegû munkakör a Hszt. vonatkozásában. A Munka Törvénykönyve definiálja. A készenlétre vonatkozó dolgokat, hogy mit ért készenléten, a 11/1997-es belügyminiszteri rendelet fogalmazza meg. Csak ott is az az érdekes, hogy ha a laktanyában töltöm a készenlétet, az tulajdonképpen ugyanazt jelenti, már a miniszteri rendelet alapján, mint ha otthon lennék készenlétben. Márpedig a kettõ között óriási különbség van!

 Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Az elõbb megegyeztünk, hogy a Hszt-nek az áttekintését megkezdjük, fölgyorsítjuk. Ezek azok a kérdések, amiket szerintem, el kell varrni. Örülök, hogy itt a beszélgetés során sok minden felszínre jött. Azt gondolom, hogy a szakszervezeti vezetõknek, szakszervezeti tagoknak, jól kell megválasztani, hogy mi a céljuk, mit szeretnének elérni, hogy utána ne legyen csalódás! Tehát, ha egyértelmû, hogy kereset-jövedelem célt fogalmaznak meg, hogy ahhoz milyen irány, út vezet, ezt is ki kell Önöknek jelölni! De, ha munkaidõ irányba megyünk el, nem jogellenes Magyarországon, ha mondjuk, a munkaidõ csökken, és emellé pl. nincs mellé téve bérfejlesztés. Tehát a szakszervezetnek vannak eszközei, hogy milyen lehetõségei vannak, egy jó stratégiát kell megválasztani, hogy mit tud elérni. Most csak arra mondtam, hogy pl. ─ ebben ugye egyetértünk ─ a lehetõség megvan, pénz kérdése. Az, hogy mit tud az Önkormányzati Minisztérium, vagy az OKF javasolni, milyen közös javaslatot tudunk letenni, és, hogyha van pénz, azt mire fordítsuk, milyen problémák megoldására, ez egy nagyon fontos kérdés. Hogy a munkaidõ probléma, vagy a pótlék, vagy bárminél. Én értem a szakszervezetet, hogy ahol esélyét látja a sikernek, arra megy, meg mindenütt frontot tart, de ez Önöknek a dolga, míg ilyen tisztázó beszélgetés talán még hozzá is segíti a jó cél megfogalmazásához.  Kellene haladnunk a forintra!  Tábornok Úr!

dr. Tatár Attila úr, tû. altábornagy, OKF fõigazgató:
Csak röviden, ennek a napirendi pontnak a végén. Annak nagyon örülök, hogy azért az elhangzott, hogy valóban nem jogsértõ ez a jelenlegi helyzet, hiszen négy évvel ezelõtt, amikor a szakszervezetekkel mi leültünk, akkor egy jogszerûtlen helyzetet hárítottunk el azzal, hogy a 48 órában közösen meg tudtunk egyezni. Ezt a Parlament elfogadta, azzal a többséggel, azzal a szavazati aránnyal, ami volt akkor. És az is nagyon lényeges szempont volt, hogy ─ és tulajdonképpen ez a mondandóm lényege ─ akkor mi meg tudtunk állapodni abban, hogy a 48 órát nem pénzben, hanem létszámban váltjuk meg. Hiszen a jogalkotónak a szándéka is nagy valószínûséggel abba az irányba mutatott, hogy itt a veszélyes munkakör okán a rekreáció, és a fizikai-pszichikai állóképesség fontos, hogy meglegyen. Ezért a munkaidõt is másképpen kellene limitálni, és nem pénzben megváltani, hasonló leterheltség mellett. Én is csatlakoznék az elõbbi gondolathoz abban, hogy el kéne dönteni, és nem kéne szemérmesnek lennünk ─ errõl beszéltem a legutóbbi szakszervezeti országos fórumon ─, hogy végig kéne a szakmának tárgyalni, hogy valóban mint szeretnénk. A szakszervezet pénzt szeretne, többlet-forrást szeretne a tûzoltónak adni, és annak egyik módját látja ebben. Vagy valóban a munkaidõ csökkentés kapcsán a 40 óra az, ami fizikálisan és pszichikailag vállalható egy szolgálat-szervezéssel. Én most erre nem is akarnék itt választ adni, mert jó lenne ezt külön megtárgyalni, de azt gondolom, hogy elkerülhetetlenek ezek a tisztázó egyeztetések. Függetlenül attól, hogy majd a Legfelsõbb Bíróság a tekintetben mit fog mondani, hogy mi a jogszerû, a 48 vagy a 40 óra. Értem én is azt a fajta lehetõséget, amit ebben a konstrukcióban a szakszervezet lát, de egy kicsit szélesebbre kell nyitni az optikát, és azzal is tisztában kell lenni, azokat az elemeket is végig kell vizsgálni, hogy a rendszer egészét tekintve akkor milyen változások következhetnek be. És ennek csak az egyetlen, nagyon egyértelmû következménye, ami itt már szintén elhangzott, hogy ezzel a megoldással, ha létszámot növelünk ─ márpedig az a logikus, hiszen eddig is ezt tettük ─,  nem lesz több pénze a tûzoltónak. Rosszabb helyzetben lesz, mint most. És akkor én se gondolnám ezt tovább. A többi szakmai kérdésrõl, ami nem csak a szolgálat-szervezés, a mûködési területek, és a szervezeti struktúrák összetételérõl még nem is beszéltem. Tehát senki nem a tûzoltóság ellen van, én is azt gondolnám, hogy a legoptimálisabb megoldást kéne ebben megtalálni, és egy olyan konszenzusra jutni, ami a további lehetõségeket, hogy úgy mondjam, be is szûkítené.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Nézzük a konszenzus kérdését, hogyha lehetne. A jogalapot körbejártuk, akkor a „mennyibe”! Fõtitkár Asszony már fölvetette, hogy a kilátás nem a legjobb ebben a kérdésben. A múlt heti megbeszélésünkön az ügyvéd úr, aki jelen volt, elég kategorikusan azt mondta, hogy nem lát lehetõséget a megegyezésre. A miniszter úrnál folytatott megbeszélésen is határozottan fölmerült, hogyan lehet felgyorsítani ezt a kérdést. Hogy mennyit kell fizetni ─ a jogalap megvan, de akkor hogyan kell kiszámítani, azt az összeget, ami az egyes tûzoltóknak jár ─, ebben úgy tûnik, hogy jelentõs eltérés van a felek álláspontja között, bár nem biztos még az se, hogy mi a felek álláspontja. Én újból kezdeményezem, hogy folytassunk ebben tárgyalást! Csak ebben a kérdésben, és szakmai tárgyalást, hátha közelednének az álláspontok egymáshoz! Úgy tudom, hogy van valamilyen számítási módszer, de nem egyféle módszer van, hanem többféle. Tehát ma úgy tûnik, hogy a 48 órára elképzelhetõ, hogy lesz egy érvényes döntés. Akkor, hogy kinek, mennyi? Mert van közel 8000 tûzoltó, ismerjük az adatokat, nézek Babák Úrra! Tehát, pontosan ismerjük az adatokat, ezek föl vannak mérve. Mit kell figyelembe venni, mit nem kell, hogyan kell kiszámítani ezt az összeget? Végigbeszéltük ezt a kérdést, hogy van-e olyan jogi helyzet, hogy ha van egy megállapodás, mondjuk, közöttünk, annak van-e kötelezõ érvénye az egyes tûzoltóra? Itt a jogászok elég egyértelmûen mondták, hogy nincs. Tehát bármelyik tûzoltó vitathatja, és elmehet a jogerõs bírósági döntésig. Ennek tudatában is azt gondolom, ha lenne egy megegyezés, akkor tudnánk gyorsítani valamit az ügyön. Lehet, hogy ebben a kérdésben is valamilyen bírósági döntés születne. De hogyha ezek a bírósági döntések egyirányúak, lenne néhány, nem, …  még nincs, de ha lenne ilyen, akkor lenne az Önkormányzati Minisztérium abban a helyzetben, hogy készíthetne kormány-elõterjesztést. Amíg nincs ilyen bírósági döntés, és egymással ellentétes ítéletek vannak, addig nem látom, hogy mit tudunk csinálni! Csak azt, hogy indítsuk el ezt az egyeztetést, mi készen állunk erre. A jövõ hetet nem vállalom, de a jövõ hét utáni héten próbáljuk megbeszélni! Tudniillik, ha a folyamatban levõ pernél, a tûzoltókat képviselõ ügyvédek hasonló véleményt mondanának, mint amit a beavatkozóként résztvevõk, akkor aránylag elég gyorsan lehetnének egyirányú bírósági ítéletek. Tehát mindenáron nem fellebbeznénk, ha a számunkra elfogadható számítási módokat ítélné meg a bíróság. A másik oldal majd eldönti, hogy fellebbeznek-e vagy nem. Fõtitkár Asszony!

 Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Jogilag látok egy megoldási lehetõséget. Ha a jogalap tekintetében megszületik a jogegységi döntés, akkor a miniszter dönthet úgy, hogy az õ saját hivatalos számításai alapján kielégíti a tûzoltóknak a túlóráját, és minden egyes tûzoltó, ha nem fogadja el ezt a számítási metódust, és azt mondja, hogy nekem még ennyi járna, azt külön lehetne peresíteni. Tehát gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a 8000 tûzoltó egyszer megkap mindent, mert akkor egységes a számítás. És utána pedig részleteiben lehetne. De ez nem rajtunk múlik, mert a tömegper a HTFSZ-nél van. Ebben a kérdésben nekik kell válaszolni. Én csak jogilag mondtam el, mint lehetséges jogi megoldást.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
A jogi megoldáshoz még egyszer vissza kell térni arra, hogy a tûzoltók nem az Önkormányzati Minisztériummal, nem az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatósággal, nem az önkormányzattal, hanem a tûzoltóparancsnokokkal szemben pereskednek. Ebben a helyzetben ezt mindenképpen figyelembe kell venni. A múlt heti megbeszélésen elfogadták, megértették, hogy az önkormányzati miniszter, a Minisztérium, csak az önkormányzatokat tudja megtámogatni, és tudja a feltételét biztosítani annak, hogy a pénz rendelkezésre álljon a tûzoltó-parancsnokságokon. Még egyszer, mi nagyon szeretnénk ahhoz ragaszkodni, hogy Magyarországon minden tûzoltóra nézve egységes számítási mód legyen. Ez Szombathelyen már nem biztos, hogy megvalósul, de aminél még lehet, mi mindent megteszünk, hogy lehetõleg egységes számítási mód szerint kerüljön kiszámításra a forint.

Rajnai Zsolt úr, elnök, Hivatásos Önkormányzati Tûzoltók Országos Szövetsége:
Államtitkár Úr, örülök neki, hogy ezt mondta, hogy itt a tûzoltóparancsnokok azok, akik az alperesek ebben az ügyben. Ezért amennyiben a szakszervezet egyetért ezzel, hogy történjen egy ilyen egyeztetés, külön szeretném kérni, hogy részt vegyünk mi is ezen az egyeztetésen, hiszen mi vagyunk azok, akiket ez közvetlenül érint. Egyébként a HÖTOSZ részérõl mondhatom, hogy mi nagyon szívesen vennénk egy ilyen egyeztetést. Ezt már régóta hiányoltunk is!

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Azt gondolom, hogy nem akadályozta semmi, eddig sem, hogy a tûzoltóparancsnokok vagy a HÖTOSZ és a szakszervezet egyezkedjen! Mi ebben sosem voltunk más véleményen, lehet, hogy ez is segítette volna az eddigi munkát is, ha már ilyenekre került volna sor.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Kérdezem, mint gyakorló parancsnokot, hogy a Parancsnok Úrnak mi a véleménye a pénzügyi jogalap tekintetében? Tehát Ön szerint mi után jár túlóra?

Rajnai Zsolt úr, elnök, Hivatásos Önkormányzati Tûzoltók Országos Szövetsége:
Nekem meggyõzõdésem, hogy a teljesített munkanapok arányában lehet túlszolgálatot elképzelni. Megítélésem szerint a felmentési idõ, az iskolára vezénylés, a betegszabadság alatt nem tud képzõdni túlszolgálat. Ez az én személyes véleményem.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen. Nézek a HTSZF képviselõi felé, mert a múltkori megbeszélésen nagyon merev volt az álláspont. Lazult-e ez a merevség?

Árok Kornél úr, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete, területi ügyvivõ:
Erre nem szeretnék reagálni, mert az álláspontok úgy látom, hogy egyáltalán, egyik pontban sincsenek összhangban, tényleg le kell ülni és megbeszélni ezeket a dolgokat!
 
Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Mit kell azalatt érteni, hogy leülni és megbeszélni?

Árok Kornél úr, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete, területi ügyvivõ:
Amit a Parancsnok Úr mondott, hogy a HÖTOSZ, HTFSZ, akár OKF-fel, akár a Minisztériummal, tehát egy ilyen négy pá….(kazettafordítás)

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Én egy olyan megbeszélésre nem szívesen megyek, munkaidõben sem, meg munkaidõ után sem, ahol az egyik fél tudja, hogy nem fog megegyezni. A múlt héten is ez hangzott el, hogy nem lehetséges. Legalább annak a látszatát tegyük már meg, hogy esetleg mégiscsak lehet megegyezés!

Árok Kornél úr, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete, területi ügyvivõ:
A látszatot megtehetjük, bár épp a tegnapi kaposvári tárgyalásra szeretnék ismételten visszacsatolni, ahol az OKF-nek a jogi képviselõje még mindig ott tart, hogy a jogalapot kétli, az egésznek a jogalapját, amikor legfelsõbb bírósági döntések vannak! Úgy gondolom, hogy amíg õk a jogalapot vitatják, addig nem tudom, hogy a pénzbeli megegyezés hogy születhet meg!

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
A pénzbeli megegyezés is akkor fog megszületni, ha a jogalap kérdése eldõlt, addig elõkészítõ megbeszéléseket tudunk folyatni. Múltkor is hangsúlyoztam, hogy itt mindennemû megnyilatkozás, megegyezési szándék nem jelentheti azt, hogy ez egy ráutaló magatartás lenne a jogalap elismerésére. Ha elindul egy per, amíg az le nem zárul, ha volt egy álláspontja az OKF-nek, meg a Minisztériumnak, mi továbbra is azt gondoljuk, hogy az álláspontunk nem változott. Továbbra is azt gondoljuk, hogy Magyarországon a magyar Hszt. az, amelyiket be kellett tartani. Az európai uniós szabály, az irányelvnek az alkalmazása, ez lehetett törvényhozói feladat, vagy lehetett elmulasztani, de az OKF és az Önkormányzati Minisztérium, nem tehetett mást, mint ezt alkalmazta. Abban lehet, hogy el lehet marasztalni majd az Önkormányzati Minisztériumot, vagy az OKF-et, hogy nem tett javaslatot a irányelv magyar jogba történõ átültetésére. Legfeljebb ez állhat meg, de azt gondolom, hogy ez se áll meg, mert elég sok tárgyalás volt, hogy hogyan kell átültetni. De az alkalmazás tekintetében azt gondolom, hogy nekünk egy dolgunk lehetett, hogy amíg nem módosul a Hszt., addig eszerint kell, de azt gondolom, hogy ebben nincs vita, úgyhogy szeretnénk, ha vissza tudnánk térni ahhoz, hogy van-e értelme annak, hogy elõzetesen a számítás módszereiben egyezzünk meg?

Árok Kornél úr, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete, területi ügyvivõ:
Véleményem szerint mindenképp van annak létjogosultsága, hogy elõzetesen üljünk le, és beszélgessünk ezekrõl a dolgokról!

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Mi úgy jöttünk ide, ezt is mondtam, hogy mi szeretnénk ezt. Ez a minisztériumi álláspont. A Szövetség is ezt mondja, akkor egy ilyen, egy-kettõ-három-négy oldalú, ebben nem tudom, hogy kell a minisztérium annyira -? Babák Úr?

Babák László úr, pv. ezredes, OKF Humán Fõosztály, fõosztályvezetõ:
Államtitkár Úr, van egy határidõ, kényszerítõ körülmény, november 7-én van egy tárgyalás, ahol már összegszerûségrõl van a vita elsõ fokon. Az alpereseknek nyilatkozni kell arról, hogy mit tartanak jogszerûnek. Tehát ezen a határidõn belül lehet tárgyalni.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
A jövõ héten nem, de utána való héten akkor egy ilyen tárgyalást össze tudunk hozni!

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Mindenképpen szükségesnek tartanánk, hogy a Minisztérium képviselõje jelen legyen!.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Rendben. Én azt gondolom, hogy az lenne most a legjobb, ha az alperesek hívnák össze ezt a dolgot!

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Igen, ez se lenne rossz egyébként!

Rajnai Zsolt úr, elnök, Hivatásos Önkormányzati Tûzoltók Országos Szövetsége:
Nincsen akadálya!

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Akkor a 27-én kezdõdõ hétre, addig föl tudunk készülni, mind a két fél, hátha tudjuk a bíróságot olyan irányba befolyásolni, ami egy jó döntést fog eredményezni. Tudniillik, ha a felperes is, meg az alperes is hasonló véleménnyel van, akkor, akkor a Bíróság már ritkán dönt másképpen. Itt szívesen adunk helyet ennek, meg össze is hívjuk, akkor maradunk ebben! Mint fontos szereplõje, ha alperesek, többen jöttök, annak sincs különösebb akadálya. Aki jól benne van ebben a dologban szakmailag, tehát majd eldöntöd, hogy egyedül vagy többen. Jó!

Árok Kornél úr, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete, területi ügyvivõ:
Az OKF képviselõihez lenne egyetlen egy kérdésem. Az eddig lefolytatott perek, illetve ítéletek következményeként a további perekben fenntartják még mindig a jogalap elutasítását?

Babák László úr, pv. ezredes, OKF Humán Fõosztály, fõosztályvezetõ:
Az elsõ napirendi pontnál Államtitkár Úr is elmondta, hogy mi még a Legfelsõbb Bíróság olyan döntését várjuk, ami a négy beadott felülvizsgálati kérelemre választ ad. Addig, amíg ezek a válaszok nem jönnek meg, addig mi nem térhetünk ettõl el. Hiszen még abban reménykedünk, hogy esetleg más döntés is születhet. Addig ettõl nem tudunk eltérni.

Árok Kornél úr, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete, területi ügyvivõ:
Tábornok Úr hozzászólásához szeretnék egy kicsit reflektálni. Szakszervezetünk véleménye az, hogy a 40 órát, mint alapmunkaidõt, azt szeretnénk mindenképpen. A 40 és a 48 köztit, ez véleményünk szerint politikai döntés, hogy ezt szabadidõben, vagy összegszerûségben váltják meg a tûzoltónak. De ezt a 8 órát szeretnénk mindenképpen, ha valamilyen módon kompenzálnák.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Itt szeretném elmondani, hogy az OKF benne van, de a jogi felelõsség a jogalapos pereknél az Önkormányzati Minisztérium Jogi Fõosztályánál van. Tehát együttmûködnek, de a döntési kérdés az itt van a Jogi Fõosztályon. … Tudom, hogy hol az egyik, hogy a másik van, szakmai kérdések eldöntésében együttmûködünk, de a végsõ szó a jogalapot illetõen itt, a Jogi Fõosztályon születik meg. Azért tartottam ezt fontosnak elmondani, mert én nagyon remélem, hogy bárki van ott, akár OKF, akár a Jogi Fõosztály, egyféle véleményt képviselnek, és egy egyeztetett véleményünk van ez ügyben. Tisztelt Tanácskozás, akkor abban állapodtunk meg, hogy a 27-ével kezdõdõ héten a „mennyi” kérdésében egyeztetõ megbeszélés lesz, ahol a érintett tûzoltó-parancsnokokat képviselõk, a szakszervezeteket képviselõk, a Minisztérium és az OKF illetékesei vesznek részt. Két dolog, ígértem a költségvetést, és van nekem még egy másik anyag is, a költségvetésrõl. Szerintem. Igen, tessék!

Hócza György úr, szervezeti ügyvivõ, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
Még ehhez a témához tartozik, ha mi innét elmegyünk, egy sajtónyilatkozatot fogunk majd tenni a HTFSZ részérõl, amiben a mai tárgyalásról fogunk nyilatkozni. Hogy ne érje Önöket váratlanul!

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Természetesen, ezt a múltkor is megbeszéltük, úgyhogy ezzel kapcsolatban csak annyit, a múltkor is csak annyit kértünk, hogy ha lehet, akkor a sajtónyilatkozatok olyanok legyenek, ami az ügy megoldását elõsegíti. Konkrétan úgy fogalmaztam, hogy a másik oldalt ne hozzuk olyan helyzetbe, mi se, meg Önök se, hogy olyanokat kelljen mondani, ami a tûzoltó szakma presztízsét esetleg rontja. Biztos vagyok benne, hogy eddig is, meg ezután is ez ugyanígy lesz! Hogy mire célzok, pl. itt a sztrájkkal való fenyegetés kérdését mondom. Itt a kollégáktól kértem egy ilyen anyagot, hogy is állunk ezzel, a tûzoltók sztrájkjával. Szívesen átadom, hogy a sztrájktörvény és a Hszt. miket mond, de én ebbõl nem akarnék gondot csinálni. Hogy mi volt az az egy olyan sajtónyilatkozat, amire a múltkor is, meg most is utalok, ha lehet, akkor a szakma presztízsét azt ne rontsuk.

Hócza György úr, szervezeti ügyvivõ, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
Amennyiben szükséges, akkor minden jelenlévõnek biztosítani tudjuk azt a nyilatkozatot, amit az MTI-nek személy szerint én adtam, abban szó sincs arról, hogy mi sztrájkolni szeretnénk, csak nem zárkózunk el egy sztrájk lehetõségérõl. Tehát mindenhol úgy volt megfogalmazva. A mai nyilatkozatban is az lesz, hogy nem sikerült megállapodnunk semmilyen kérdésben, … tulajdonképpen, és nem titkoljuk, már a 40 órában sem tudtunk  megállapodni, a pótlékokban sem tudtunk megállapodni, semmiben sem. A sztrájkbizottságnak továbbítjuk ezt a dolgot, és majd kidolgozza a következõ lépést.

(Hangzavar) … sztrájkbizottság, …sztrájkjog, …bizottságnak

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Hát lehet így is! Akkor maradjunk ebben! Én eddig három dologban azt hittem, hogy megegyeztünk, ha Önök azt gondolják, hogy nem egyeztünk meg, akkor itt valaki nem volt itt! Én azt hittem, hogy abban megegyeztünk, hogy a Hszt. fölülvizsgálatára munkacsoport, Önök delegálnak. Abban is megegyeztünk, hogy a jövõ héten a „mennyi”-ben is leülünk. Nem tudom, hogy mit vártak, de hogyha ez Önöknek azt jelenti, hogy nem egyeztünk meg semmiben, mondják Önök ezt! Akkor majd én is fogok valamit mondani, ha eléggé felmérgelem magam. Pedig nem szeretném.

Hócza György úr, szervezeti ügyvivõ, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
Elnézést. Ezek szorosan nem tartoznak a követeléseinkhez. Tehát, a mi követelésünk: a heti 40 óra, illetve veszélyességi pótlék 100 %-ra történõ emelése. Tehát ez a Hszt. bizottság csak egy másodlagos a mi részünkrõl. Úgyhogy …

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Én az elején azért mondtam, hogy egyezzünk meg dolgokban! Szerintem itt beszéltünk a pótlékokról, de hogyha Önök azt kérték volna, hogy csak a pótlékról beszéljünk, akkor így is lehet a tárgyalást folytatni. Ne haragudjanak, de tényleg azt várták, hogy ide jövünk, és akkor holnaptól kezdve 100 % lesz a veszélyességi pótlék? Ebben a helyzetben, amikor a költségvetéssel kapcsolatban arról tudom Önöket tájékoztatni, hogy amit tetszenek látni a TV-ben, meg az újságban olvasni, hogy igen komoly, világméretû gazdasági válság van. A Magyar Köztársaság Kormánya is ─ ebben az ellenzék is nagyon nagy mértékben egyetért ─ a költségvetést, az adótörvényt visszavonta, új költségvetés lesz. Arról tudom Önöket tájékoztatni, hogy a minisztériumi fejezeti elõirányzatokból másfél százalékkal kisebb összeg van, a fejezeti elõirányzatoknál 12 %-os visszalépést kell végrehajtani. Ebben a helyzetben, nem tudom, lehet, hogy Önöknek van igazuk. Szakszervezet ezt teheti! Én azt hittem, hogy annak van realitása, hogy megpróbálunk megegyezni, olyan javaslatokban, aminek ma van realitása.

Hócza György úr, szervezeti ügyvivõ, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
Hát ha egy kicsit keményebbre vesszük ─ az Ön szavaival élve ─, ha Önök tényleg azt várták tõlünk, hogy most mi itt beadjuk a derekunkat erre az, úgymond, mismásolásra amit hallhattunk a pótlékokról, hogy ide megyünk, oda megyünk, ilyen államtitkári értekezlet. Uram, 1992 óta, mikor az Antall kormány az uniós csatlakozásokról beszélt, már akkor beadtuk a kérelmünket a heti 40 órára, azóta nem sikerült megállapodni? Azóta csak másodlagos állampolgároknak érezzük magunkat, és akkor mi vagyunk így ledegradálva, csak a tûzoltók? Egyszer végre már pontot kellene tenni erre! És itt a Minisztérium részérõl semmi törekvést nem látunk, csak azt, hogy „mert a törvényt nem sértjük”! A rendõröknél 2006-ban miért tudták bevezetni az uniós irányelveket, a heti 40 órás -? Megszüntették ott is ezeket az órákat! Csak a tûzoltóknál? És mindig csak a nehéz gazdasági helyzetre hivatkozunk? Van a Petrétei úrtól nyilatkozatunk, megállapította Takács Albert ombudsman, hogy ez törvénytelen, jogsértõ, hát akkor hol vagyunk még mindig? Nehéz gazdasági helyzet? A tûzoltóknak majd megmagyarázzuk, hogy ennyi van a zsebedben, és akkor majd, többet nem adnak! Ez a Minisztérium álláspontja? Hát mi azt vártuk itt, hogy most döntés fog születni valamilyen szinten! De köszönöm szépen! Nem kívánok többet!

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
A mai 10 órától folytatott megbeszélés szerintem teljesen mást mutatott, mint amit Ön most itt összefoglalóan elmondott. Nem kívánom kommentálni az Ön összefoglalóját. Költségvetésrõl tartsunk-e? Nincs értelme. Értettem. Köszönöm szépen!

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
…Van, elnézést Államtitkár Úr, tessék beszélni…

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Akkor egyebekben …

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Költségvetés …

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Nem akarok, el tudom tölteni az idõt mással is….

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Ne, nekem, én mondtam, hogy nincs, fiúk, szeretnék hallani…ne tessék megsértõdni!

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Egyebekben. Van-e valami?

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Nekem lenne egy kérdésem, elnézést!

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Fõtitkár Asszony!

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Mennyire változott az ismert költségvetés, vagy mennyire fog változni a visszahívással a tûzoltóság részére biztosított költségvetési keret?

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Melyik tûzoltóságról beszéljünk, a hivatások önkormányzatiról, vagy a köztestületi, önkéntes tûzoltóságról?

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Hivatásos önkormányzati tûzoltóságról.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Bízom benne, hogy az önkormányzati fejezetet illetõen, ugyanazokat a kiindulási, meg elvárási szempontokat sikerül érvényesíteni a Kormány által benyújtott törvényjavaslatban, ami volt. Ez azt jelenti, hogy az új feladatokat a központi költségvetés lefinanszírozza. Itt új feladat, a bér és járulékai kérdése. Az önkormányzatoknál van egy szintre hozott bázis-számítás. Ennél a bázis-számításnál a járulék csökkenés, ami a korábban, a ma már visszavont adójogszabályokban benne volt, ez egy 16 milliárdos tétel. Ez nem kerül kivételre. Mert nem marad el ez a feladat csökkenés, ezért ezt a pénzt bele kell tenni a rendszerbe. A bérnél, azt tudjuk mondani, hogy ugyanúgy, mint ahogyan a korábban beterjesztett törvényjavaslatban, a 2009. évi bér és ezen bér járulékainak teljes megfinanszírozására sor fog kerülni, ugyanabban a  formában, mint 2008-ban is volt. Tehát nem épül bele a normatívákba, hanem személyre, névre szólóan, kiszámolva kapják meg az önkormányzatok, és adják tovább az önkormányzati intézménynek, a tûzoltóságnak a pénzt. Tehát ez az önkormányzati pozíciót nem rontja, az új változat az önkormányzatnál dolgozó közszolgáknak a pozícióját rontja, mert egyrészt az Szja-ban az adócsökkenés elmarad, másrészt a betervezett 2 %-os reálbér növekedés, úgy tudom, hogy ma délelõtt is van egyeztetés valahol, tehát annak megfelelõen fog alakulni. Országos Érdekegyeztetõ Tanács 10 órakor kezdett egyeztetést, annak megfelelõen, hogy a jövõ évi bér mennyi lesz, önkormányzati szempontból mondom, ez meg lesz finanszírozva. Az pedig, hogy a tervezett inflációnak megfelelõ, szerintem az biztos hogy meglesz, de egy másik teremben születik benne döntés. Tábornok Úr!

dr. Tatár Attila úr, tû. altábornagy, OKF fõigazgató:
Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Kollégák! Mindenféleképpen szeretnék erre a felvetésre én is reflektálni. Úgy gondolom, hogy az elmúlt évekre visszamenõlegesen is igaz az az állítás, hogy amikor kellett, amikor szükség volt rá, akkor nagyon komolyan és nagyon korrektül tudtunk tárgyalni, és meg is tudtunk egyezni bizonyos feltételekben. Ehhez persze az kellett, hogy a felek reálisan felmérjék, hogy mire van lehetõségük, hol tudnak kompromisszumokat kötni, és hol nem. Én nagyon nem szeretném, hogyha ilyen jelzõkkel, hogy „mismásol” a Minisztérium vagy az OKF, soha nem tettük, és a jövõben sem fogjuk! Nagyon bízom benne, hogy nem is lesz ilyen megnyilatkozása a szakszervezetnek az ügyeket illetõen! Ha nem jöttünk volna javaslatokkal, akkor talán ez az állítás igaz lenne! Amit itt az Államtitkár Úr a bevezetõjében is elmondott, volt arra vonatkozóan elképzelésünk, hogy a pótlékokkal, a kialakult helyzettel összefüggésben mi az, amit érdemben most meg lehet lépni, meg is tettük. Lehet, hogy ez nem a legjobb, nem a leginkább elfogadhatóbb, de nem ismerem egyébként, hogy mi volt az a racionális érv, ami mentén a szakszervezet a pótlékokkal kapcsolatos álláspontját kifejtette, hogy legyen 100%, meg területi pótlék. Utóbbit nem is nagyon tudom értelmezni, a mi szolgálat-szervezési rendjeinkben. Az szerintem gyenge érv, hogy a másik rendészeti szervnél van olyan szervezeti ág, ahol 150 %-a, a területi pótlék mellett létezik, és van. Ezért gondoltuk mi, hogy erre való … valamit lehetne az ügyben kezdeményezni. Ez nem csak ötlet szinten volt, hanem el is ment a maga útján egészen addig a döntéshozatali szintig, amikor is sajnálatosan ez nem sikerült. Tehát nem „mismásolunk”, hanem vannak ötleteink. Ami akkor éppen, ennyi idõ alatt racionálisan kivitelezhetõ lett volna. Talán azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy nem véletlen a Hszt-ben ez a lépésváltás, bár nem a gyorsítás vonatkozásában természetesen, hanem, hogy végre az IRM is érzékeli, hogy a rendészeti szervek vonatkozásában egységes szabályozásra van szükség, mert a tûzoltó, a polgári védelem, ez ugyanúgy rendészeti kategóriába tartozó szerv, és nem lehet kihagyni ebbõl a szabályozásból. És az sem véletlen, hogy nyilvánvalóan a Rendõrségnek azok a „farvízen” történõ próbálkozásai, ami itt a pótlékok kapcsán fölvetõdött, kikerült ebbõl a tervbõl, és nagyon bízom benne, hogy innentõl kezdve együtt és egységesen fog ez a kettõ mûködni! Mindezt csak arra mondtam, hogy a „mismásolást” feltételezésem szerint Hócza Úr is csak a jobbító szándék és a hevültség okán említette! Én szeretném, ha a jövõben is meg tudnánk maradni azon keretek között, amikor normálisan, értelmesen, az összes feltételeket figyelembe véve tudnánk jó kompromisszumokat kötni a tûzoltók érdekében.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Köszönöm. Nagy Gábor kért szót.

Nagy Gábor úr, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete, elnök:
Köszönöm a szót, Államtitkár Úr! Visszatérve a költségvetésre, a problémát mi ott látjuk, hogy a jelenleg bent lévõ javaslatban, vagy majd a bekerülõ javaslatban, gondolom, hogy azok a számok, amik a személyi normatívát  taglalják, és úgy fogalmaz, hogy a 2008-as évnek megfelelõ számadatok vannak benne. Abban a számban, és abban a számban, amit mi számolunk, van 123.000,- Ft/fõ eltérés. Azaz több mint 1 milliárd Ft-ot meghaladó hiány van a személyi oldalról. Nem, a dologi oldalról, a jelenleg bent lévõ javaslatnál. A bent lévõben azt mondja, hogy 3.995.000, most nem tudom hány Ft. A mi számolásunk, és hadd mondjam, hogy a HÖTOSZ-nak a nyári számításai hasonlóak voltak, néhány forint eltéréssel, az pedig 4.116.000,-Ft. Tehát ez durván 123.000,- Ft különbség lehet per fõ. Ha ez nem kerül be, akkor ugye jövõre az … növekedéssel, kíváncsi leszek arra a parancsnokságra, amelyik maradéktalanul végre tudja hajtani azokat a feladatokat, amelyek egyébként a normatívájában szerepelnek! Hangsúlyozom, a normatívájában, mert az adott parancsok felelõs gazdaságilag a városi tûzoltó-parancsnokság tevékenységéért. És neki kell kigazdálkodnia a normatívából a normatívában bent lévõ egyéb dolgokat.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Van a hivatásos önkormányzati tûzoltóságoknak egy elõirányzata, ez ebben az évben 35, 4 milliárd volt. Ez a következõ évben 38 és fél milliárd Ft, itt lehet, hogy a tizedes vesszõkben tévedek. Ez a fõszám. Ez egy elég jelentõs növekedést mutat, de természetesen tudjuk, hogy van jelentõs létszámbõvülés is. Hogy melyik normatívára, hogyan, melyik önkormányzati tûzoltóságra hogyan szór ez a pénz, ezen lehet vitatkozni, szerintem, hogyha az elkövetkezõ idõben ennek a pénznek egy szakmai, másmilyen elosztására születik javaslat, akkor annak van realitása. Annak a személyi normatívának, ami most csak ennek a 38 és fél milliárd
Ft-nak az elosztására vonatkozik, tehát a tûzoltóságok közötti elosztására vonatkozik, hogy ez mennyit takar, meg mennyit fed le, ez nagyon sok mindentõl függ. Ön is tudja, hogy ahol egy fiatal állomány van, és mondjuk éppen nincs jubileumi jutalom, ott lehet, hogy ez a pénz bõségesen elég. A tûzoltó-parancsnokok tudják, hogy egy idõsebb állománynál összejön egy csomó jubileumi jutalom. Akkor lehetséges, hogy ez a pénz éppen annyit nem fed le. De összességében, én azzal tudok elszámolni Önöknek, hogy ami 2008-ban volt, annak a növekménye 2009-ben ott van. Hogy egyes normatíva, egyes tûzoltóságoknál fedezi, vagy nem fedezi, erre találjunk egy olyan megoldást, ami jobban biztosítja ezt. Most nem térünk el az eddigi normatívától, nem tudtunk kidolgozni egy jobb elosztási módszert. A költségevetési fõszámokra van egy javaslat, van egy GDP, ebbõl olyan szépen le lehet vezetni, meg az infláció, ez a dolog. Tehát én azon már nem tudok, hogy ez a 38 és fél milliárd áll rendelkezésre. De csak szeretném mondani, hogy ez az a szám, ami egy nagyon erõs növekedés az utóbbi 8 évben, és ez nem látszik a tûzoltók borítékán, és a tûzoltóknak átutalt pénzben. Nekem is ez a gondom. Itt van ez a papír, 2001-ben ez 18 milliárd volt. Most 38 milliárd. A magyar adófizetõknek ennyivel többe kerül a tûzoltóság, és ez egy nagyon szomorú dolog, hogy ez nem látszik a tûzoltók jövedelmi helyzetén, pozícióján. Ebben benne van az, hogy egy elég jelentõs infláció volt, és hogy most 8000 tûzoltó látja el ugyanazt a feladatot és még nem beszéltünk az önkéntes tûzoltóságokról. Nagy Gábor Úr!

Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete:
Köszönöm a szót Államtitkár Úr! Azért szeretném érezni abban a 35 és fél milliárd Ft-ban, meg a 38 milliárd forintnyi különbözetet, a 35 milliárd 450 millió Ft-ban nincs benne az a pénzösszeg, ami az idei bérfejlesztés bérösszege volt. Ez ebben a 35 milliárdban nem szerepel. Valóban a 38 milliárdban már szerepel egy 75.000,-Ft-os növekménnyel az idei, hangsúlyozom, az idei évi normatíva, illetve szerepel benne  a 486 fõnek az illetménye, illetve ami a dologi kiadás-növekmény. Most is azt mondom, hogy az idei évi, hangsúlyozom az idei évi, ami bázisul kell, hogy szolgáljon 2009-re, abból 123.000,-Ft/fõ hiányzik. Köszönöm.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Végéhez közeledünk, de hogyha még van, akkor -? Nem. A mai megbeszélést ezzel lezárom. Aktuális egy következõ megbeszélés, most munkacsoportokban, egyrészt van a Hszt-s, és van a „mennyi Ft-ban”. Ez a kettõ van.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
A „mennyi Ft” is sürgõs.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
A „mennyi Ft” is a 27-én kezdõdõ héttel, akkor megyünk. Abban az a javaslatom lesz, hogy amikor a két munkabizottságnak van valamilyen anyaga, akkor egy hasonló megbeszélésnek látnák-e értelmét? Igen.

Hócza György úr, szervezeti ügyvivõ, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
Elnézést a hevességemért, és köszönöm a HÖTÖSZ és az OKF részérõl, hogy tárgyalni kívánnak velünk. Mi is azt szeretnénk. Reméljük, hogy érdemben tudunk majd döntéseket hozni, és itt hangsúlyozva, hogy érdemben. Egy tájékoztatót szeretnék a Tábornok Úrnak mondani. 2005-ben, a Belügyi Érdekegyeztetõ Tanácson elfogadtunk egy tervezetet, egy megállapodást a bérfejlesztésrõl. Abban szerepelt elõször a veszélyességi pótlék 100 %-ra történõ emelése. Amiért kimentünk Brüsszelbe, ezt elvették. Azóta mi folyamatosan ezt kérjük, tehát ide vezethetõ vissza ez a pótlék kérelem. Mi ezt jogosnak érezzük egy kicsit. Köszönöm.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára, levezetõ elnök:
Egyetlen egy kiegészítéssel: valamikor következik ÁÉT ülés. Lehet, hogy az lesz a következõ kör, ahol fogunk találkozni, mert szinte mindenki ott van az ÁÉT-ben, de ott a polgár-védelmiek is ott vannak. Ahhoz igazítjuk és, hogyha a munkacsoportokban van bárminemû elõrehaladás, vagy olyan állapot, akkor azt ide hozzuk. Köszönöm szépen. További szép napot, jó munkát mindenkinek!