|
Gyenesei István önkormányzati miniszter televíziós nyilatkozatára reagálva a Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete és a Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete az alábbi nyílt levelet tette közzé.
Tisztelt Miniszter Úr!
A Magyar Televízió Nap-Kelte mûsorában 2008. október 27-én tett kijelentései ellen tiltakozunk! Önt a mûsorra felkészítõ tanácsadók félrevezették, ellenõrizetlenül tett kijelentései sértik a Tûzoltót és a Tûzoltó hivatását!
Ön valótlant állított azon mondatával, amely szerint "ezt csak az egyik szakszervezet vitatja a másik három szakszervezet, nem vitatja"!
Ezen nyílt levél írói egybehangzóan kijelentjük, hogy a Tûzoltók heti munkaidejének rendezése közös ügyünk.
Tisztelt Miniszter úr!
Az irányelv nem ismeri a készenléti, illetve a részben készenléti jellegû munkakör fogalmát, alkalmazása során - a munkaidõ fogalma szempontjából - a készenléti illetve a részben készenléti munkakör azonos az egyéb munkakörökkel.
Az irányelv kifejezetten nem különíti el a rendes és rendkívüli munkaidõ fogalmát, ezért azok mértékét sem határozza meg. A tagállamok hatáskörébe tartozik, hogy ilyen megkülönböztetést tesznek-e, és milyen mértékben határozzák meg azok tartamát.
Az irányelv 6. cikk b) pontjában foglaltakra figyelemmel egyetlen kötöttség, hogy a - rendes és rendkívüli - munkaidõ tartama 7 napos idõtartamokban (munkaidõ keret esetén átlagosan számolva) a túlórával együtt sem haladhatja meg a 48 órát.
A Hszt. a rendes munkaidõ általános mértékét heti 40 órában határozza meg, ezért alkalmazása során az ezt meghaladó munkavégzés minõsül túlmunkának (túlszolgálatnak), minden munkakörben.
Miniszter Úr!
A munkaidõ: az az idõtartam, amely alatt a munkavállaló dolgozik, a munkáltató rendelkezésére áll, és tevékenységét vagy feladatát végzi a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelõen.
A pihenõidõ: az az idõtartam, amely nem minõsül munkaidõnek, 24 órás szolgálati idõ egyetlen perce sincs kivonva a munkaidõbõl és pihenõidõnek minõsítve.
Az Ön által tett kijelentés "Akik 40 órát dolgoznak ma Magyarországon azok a 48-al szemben, azok az 5x8 órát végigdolgozzák, a tûzoltók esetében ennek a 48 órának a 2x24 órának a nagy része, ha úgy tetszik felkészüléssel, pihenéssel, sporttal telik", azt sugallta, hogy a Tûzoltó munkaideje a sportolással, a pihenéssel és a semmittevéssel telik. A Tûzoltók pihenésnek tartott idõ alatt is készenlétben, azaz azonnali cselekvõképes állapotban állnak, nem tudva, hogy kettõ perc múlva hova vonulnak, onnan visszatérnek-e éppen és egészségesen vagy megrokkannak, netán koporsóban szállítják el.
A Tûzoltó, szolgálati idejében, szigorú függelmi rendben teljesíti szolgálatát, jogszabályban és parancsnoki intézkedésben meghatározottak szerint napirendi pontok alapján tölti szolgálati idejét, amelynek része a kötelezõ sportfoglalkozás.
Köteles fizikai állapotát karban tartani, azt évente, jogszabályban rögzítettek alapján ellenõrzik, és amelyrõl jegyzõkönyv készül. Nem megfelelés esetén szolgálati viszonyának megszüntetésére is sor kerülhet. A tûzoltók, egyéb feladatai közé tartozik, mindazon fenntartási, felújítási, karbantartási munkák elvégzése melyre az "Önkormányzati Tûzoltóság" megalakulása óta sem biztosítanak fedezetet, a mûködési költségeket mesterségesen alul tervezik, hiszen a tûzoltók úgy is megcsinálják ha nem akarnak embertelen körülmények között dolgozni. 1995-óta nem hajtották végre a vagyonátadást az önkormányzatok részére, folyamatosan törvényt sértenek, a vegyes tulajdonok miatt nem történnek felújítások, az épületek jelentõs része az ingyenmunka ellenére is egyre rosszabb állapotba kerül.
Miniszter Úr!
A Tûzoltó az elmúlt években, jelentõs illetményemelésben részesült?
"Olyan jelentõs fizetésemelésre is sor került az elmúlt években, ami azt jelzi, hogy a társadalom figyelme az erõteljes, mi magunk is fontosnak tartjuk"
A Tûzoltó nem részesült egyéb illetményemelésben, csak amit a köztisztviselõi illetményalap lehetõvé tett, szemben más rendészeti szerv állományával.
Utoljára 2001-ben volt "jelentõs" illetményemelés, amikor a közszféra 50%-os illetményemelésérõl beszélt az ország. Akkor a tiszti, fõiskolai, egyetemi végzettségûeknél közel 100%-os az állomány kilencven százalékát kitevõ tiszthelyetteseknél 13%-os !! illetmény emelés valósult meg. Azóta sok esetben még az inflációt sem fedezõ emelgetések voltak, melyet még szinten tartásnak sem lehet nevezni.
"Tûzoltók esetében 25 éves munkaidõ után és ebbe beleszámít a szakközépiskola is nyugdíjba mehetnek. 39 éves korában nyugdíjba megy, nagyon kevés az a tûzoltó, aki egyébként az 57 éves felsõ korhatárig 16 %-a, aki akkor megy nyugdíjba."
A törvény felületes ismerete estén Ön is tévedhet, kérjük, olvassa el az 1996.évi XLIII. Törvény /HSZT/ 182-183 §-át mely a nyugállományba helyezés feltételeit szabályozza.
Tömeges nyugállományba menekülés valamennyi fegyveres és rendvédelmi ágazatban, nem csak a tûzoltóságoknál a felelõtlen kormányzati magatartás eredménye mellyel bizonytalanságban tartják a mai napig az állományt. Ezen kollégák 80%-a, a mai napig dolgozna, ha biztosították volna õket a törvény változatlanságáról. E felelõtlen magatartás vezetett oda, hogy a legjobban képzett kollégák a bizonytalan helyett a kevésbé elõnyös de biztos lehetõséget választották.
Tisztelt Miniszter Úr!
Amennyiben tanácsadói által összeállított válaszokat adott kérjük, sürgõsen cserélje le Õket, mert kellemetlen helyzetbe hozzák Önt.
Ha a saját véleményét fejtette ki, akkor Ön nem elég tájékozott.
A tûzoltók csak deklarációkban vannak elismerve a tárcán belül, valójában nem képviselik érdekeiket, fogalmuk sincs, milyen körülmények között végezzük tevékenységünket. Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete |
