JEGYZÕKÖNYV
az Ágazati Érdekegyeztetõ Tanács
2008. július 14-én megtartott ülésérõl

Az Ágazati Érdekegyeztetõ Tanács ülését megnyitom. Nagy tisztelettel köszöntöm körünkben Jauernik István államtitkár urat. Gondolom, hogy õ lesz felelõs az érdekegyeztetésért. Igen?

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Tehát az õ hatáskörébe fog tartozni az érdekegyeztetés, s reméljük, hogy megtiszteli a Tanács munkáját minden egyes alkalommal, és oda fog hatni, hogy legközelebb a miniszter úr is ráérjen körünkbe eljönni. Mindenki megkapta a Tanács ülésének a napirendi pontjait. Lenne egy javaslatom, megkérdezem az érdekképviseleteket, hogy van-e más, amit a napirendi pontok közé felvennének?
Nincsen. Akkor az lenne a javaslatom, hogy az 1. és a 3. napirendi pontot, ha egymásután tennénk, mert valamilyen módon összefüggnek ezek a napirendi pontok, és a 2. kerülne aztán a 3. után. Jó? A napirendi pontok munkáltatói oldaláról történõ elõadók itt vannak. Tisztelettel köszöntöm Önöket. Az Érdekegyeztetõ Tanács ülését megnyitom.
Az 1. napirendi pont: Tájékozató az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság állományába tartozó közalkalmazottak 2008. évi béremelésérõl. Itt kettõ elõadó van. Az egyik Bartók Péter fõosztályvezetõ-helyettes, a Pénzügyi Erõforrás-gazdálkodási Fõosztálytól, illetve Kivágó Tamás az OKF gazdasági fõigazgatója. Melyikük kezdi? Parancsoljon.

Kivágó Tamás úr, pv. dandártábornok, fõigazgató-helyettes, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság:
Szeretettel köszöntöm az Érdekegyeztetõ Tanács minden megjelent tagját. A feladataim      közé tartozik a közalkalmazotti béremelésrõl egy tájékoztatás. Mindenki elõtt ismert, hogy tavaly decemberben az OKÉT megállapodásban rögzítette a közszféra béremelését, melyben a közalkalmazottak bérfejlesztése is szerepelt. Úgy szólt az OKÉT megállapodás, hogy bér tábla/tábla átlagos 5 %-os illetményemelésben kell részesíteni a közalkalmazottakat. A Kormány ennek a 60 %-át finanszírozza. Az OKÉT megállapodás után egyeztettünk a nálunk érdekelt szakszervezetekkel, s megállapodtunk abban, hogy várunk a bérfejlesztés végrehajtásával, egészen addig, ameddig a kormányrendelet ─ ami az OKÉT megállapodásban rögzítve is van, hogy erre a Kormány rendelet ad ki, és egy tényleges felmérés is fog történni ─ meg nem megjelenik. Megjelent a 48/2008-as kormányrendelet III. hónapban, ezek után megállapítottuk, hogy a visszapótlásban mintegy 42 millió forintnyi hiánya lenne az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóságnak, mely fedezettel a Fõigazgatóság nem rendelkezett. Itt természetesen hozzátenném azt is, hogy az elmúlt 2 évben lefolytatott ÁSZ vizsgálat mindig megállapította, hogy a Fõigazgatóság a rendelkezésére bocsátott személyi juttatás elõirányzatát jelentõsen túllépte. Elsõ évben 170 millió forinttal, az elmúlt évben már csak 70 millió forinttal léptük túl, de ezt az ÁSZ rögzítette, hogy megsértettük az Áht-ben rögzített 19 §-t. Ennek értelmében az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság fedezet nélküli kötelezettségvállalást nem kívánt tenni, így a bérhiány pótlása ügyében a Minisztériumhoz fordultunk. A Minisztérium kezdeményezte ennek a bérhiánynak a biztosítását a Pénzügyminisztériumnál a Minisztérium tavalyi évi maradványa terhére, amelyet a Pénzügyminisztérium elutasított az elmúlt hónap vége fele, arra hivatkozással, hogy egy maradvány terhére hosszú távú kötelezettségvállalást az államháztartási törvény alapján nem lehet vállalni. Június 3-án ülésezett a Katasztrófavédelmi Érdekegyeztetõ Tanács, ahol megállapodtunk abban, hogy július 1-jétõl végrehajtjuk januári hatállyal visszamenõlegesen ─ úgy, ahogy a kormányrendeletben és az OKÉT megállapodásban van ─ a közalkalmazotti béremelést, természetesen annak a mértékéig, amit a Kormány finanszíroz, azaz az 5 %-nak a 60 %-ig. Ezt július 1-jén minden közalkalmazott a fizetésével megkapta. A bérhiány továbbra is fennáll, természetesen a Minisztériummal együttmûködve keressük annak a lehetõségét, hogy ezt hogy tudjuk az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság költségvetésébe berakni. Vannak elképzelések, hogy a Minisztérium egyensúlyi maradványa terhére a Pénzügyminisztériumhoz fordulunk e kérdésben, illetve a 2009. évi költségvetés tervezése mentén megpróbáljuk az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóságnak a komplett bérhiányát rendezni. Én arra kérném a szakszervezetek jelenlévõ képviselõit, hogy ezt a rövid beszámolómat fogadják el. Köszönöm szépen.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen. Megkérdezem Bartók Péter urat, hogy van-e kiegészítenivalója?

Bartók Péter úr, fõosztályvezetõ-helyettes, ÖM Pénzügyi Erõforrás-gazdálkodási Fõosztály:
Én is tisztelettel köszöntök mindenkit. Igazából én csak megerõsíteni szeretném a Kivágó fõigazgató-helyettes úr által elmondottakat, tehát a tárca kiemelt feladatként kezeli ennek a fedezetnek a biztosítását, és az egyensúlyi tartalék mentén kezdeményezzük a Pénzügyminisztérium, illetve a Kormány felé. Illetve pont azért, amit tábornok úr elmondott, a Pénzügyminisztérium ez a hosszú, tehát a több éves kötelezettségvállalás maradvány terhére történõ meg nem valósíthatóságával indokolta a maradvány terhére történõ biztosítását, ennek a forrásigénynek. Éppen ezért a 2009-es tervezés mentén tudjuk ezt biztosítani hosszútávon. Természetesen ismerve a Kormány álláspontját illetve a sarokszámokat. Ennek megfelelõen tudjuk képviselni ezt az igényt. Köszönöm szépen.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen. Bartók úr egy kérésem, ha lehetne, tessék magyarra lefordítani, amit az elõbb elmondott, és úgy, hogy mindenki számára ez tökéletesen érthetõ legyen, hogy egyáltalán mit kíván a Minisztérium tenni ebben az ügyben, mit tud tenni a Pénzügyminisztérium, vagy mit nem. Elnézést!

Bartók Péter úr, fõosztályvezetõ-helyettes, ÖM Pénzügyi Erõforrás-gazdálkodási Fõosztály:
A Kormány hatásköre a fejezet egyensúlyi tartaléka feletti döntés, amelyet a Minisztérium kezdeményez a Pénzügyminisztérium felé, a Pénzügyminisztérium elõterjeszti a Kormánynak, és ezen elõterjesztés keretében kezdeményezzük, hogy a bérfejlesztéshez szükséges többletforrás biztosításra kerüljön. Ez az egyik része, ami az idei évben rendezné a szükséges forrásokat, a másik része pedig, a tervezés mentén, az ÖM fejezet tervezése mentén kívánjuk biztosítani, és ezt kezdeményezzük a Pénzügyminisztérium felé. Tehát folyamatosan keressük a megoldást, azt követõen is, hogy a maradvány terhére a Kormány úgy döntött, illetve a Pénzügyminisztérium úgy döntött, hogy nem tudja ezt biztosítani. Ettõl függetlenül továbbra is keressük ennek a megoldását.

 Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen. Megkérdezem az érdekképviseleteket? Akkor így menjük elébb, jó? Tessék.

Terjéki László úr, tûzoltó tagozatvezetõ, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Köszönöm szépen, gyakorlatilag a Kivágó úr által elmondottakkal én is nagyrészt egyetértek, hisz a folyamat majdnem így zárult, így ment végig. Csak hozzá szeretném tenni, hogy a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete már tavaly év decemberében jelezte elõször, hogy amennyiben ezekkel a kondíciókkal lesz végrehajtva a béremelés, úgy a Katasztrófavédelem közalkalmazottainak a 3 %-ot nem fogja elérni a bérnövekménye, már pedig ez a nem egészen 3 % az akkori megállapodásokkal szerintem nincs éppen egészen összhangban. Aztán szeretném tovább folytatni, hogy az is nagyon érdekes a Katasztrófavédelem tekintetében, hogy a kormányzatnak az álláspontjával szerintem másik ellentétes folyamatot is elindítottak, s itt ez a folyamat pedig az, hogy addig amíg a kormányzat mindig azt mondta, hogy a kiváló munkáért valamilyen többlet juttatás, nálunk pont az ellenkezõje történt. Aki idáig jól dolgozott, és megfelelõ módon jobban eltérítették, az kevesebb béremelést kapott, mint aki rosszul dolgozott. Itt nem fix összegben, itt százalékban mondom, hiszen, aki rosszul dolgozott, és mondjuk pont 100 %-on állt, az megkapta az 5 %-ot, aki meg el volt térítve, mert jól dolgozott évek óta, az meg mondjuk 2 – 2,5 %-os béremelést kapott. És ez generálisan az egész Katasztrófavédelem közalkalmazotti állományára elmondható. Aztán szeretném még hozzátenni, itt a 15.000,-Ft-os egyszeri juttatással kapcsolatban, hogy újabb büntetésben részesültek a katasztrófavédelmi dolgozók közalkalmazottai, hiszen 2007-re az egyszeri kis értékû juttatásokból most 2008-ra el lett véve, tehát úgy tudom, hogy kevesebb lesz. Már pedig, ha kevesebb lesz, most ha jól tudom, csak egyszer lesz, míg a tavalyiban egyszer 5.000,- és egyszer 4.000,- Ft volt, most pedig egyszer 6.000,- Ft lesz. Ez azt jelenti, hogy kapnak, igaz, 15.000,- Ft bruttót, ugyanakkor 4.000,- Ft nettóval kevesebb kis értékû juttatást kapnak, szintén mindenki. Ezt összegzem, én azt mondom, hogy a közalkalmazotti állományunk tényleg hatalmas nagy tûrõképességrõl tett tanúságot, hiszen nem szaladgáltunk sajtóhoz, sehova, hanem próbáltuk szakmán belül, minisztériumi szinten lerendezni ezt a dolgot, úgy, hogy gyakorlatilag még júniusban sem kapták meg a január óta esedékes béremelést, de türelmesen vártuk, várták, mert mi azt mondtuk, hogy az ígéretek megvannak, és ezeknek az ígéreteknek elõbb járjunk a végére. Most az az érzésem, hogy van egy újabb ígéret, amely ígéret mögött alapvetõen én nem tudom, hogy mennyi lehetõség van, hogy ez be is következik. De ha nem következik be, akkor joggal teheti föl ez az állomány azt a kérdést, hogy Magyarországon a fegyveres és rendvédelmi közalkalmazottak között miért egyedül õket büntetik, miért egyedül ez az állomány az, amely nem kapja meg azt, amit beígértek nekik? Köszönöm szépen.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Köszönöm.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
Köszönöm. Én mindjárt az elején elõre bocsátanám, hogy a szakszervezetünk nem tudja elfogadni a Kivágó úr által elmondottakat. Tehát tudomásul vesszük, amit elmondott, de annak tartalmi oldalát nem tudjuk elfogadni, hiszen a forrásokat meg lehetett volna talán találni belsõ forrásokból is, akár dologi átcsoportosítással. Egy csomó javaslatot tettünk, amelyre igazából olyan válaszokat kaptunk, hogy nem megvalósítható, mert ellentétes ezzel-azzal a törvénnyel. Én úgy gondolom, hogy tisztességesebb lett volna megoldani ezt a problémát valamilyen belsõ forrásból, feltárni valami forrást rá, nem pedig az eltérítésbõl elvenni az embereknek még a 3 % kipótlását is, mert gyakorlatilag a 3 % kipótlását is az eltérítésbõl vették el. Nem szeretném megismételni az elõttem szólót, hogy ez egy büntetés tulajdonképpen, mert a jobb dolgozók kapták a vezetõi eltérítést, és a jobb dolgozók, ezt a vezetõi eltérítést is ebbõl sínylették meg , tehát úgy mondanám, hogy ez a 3 % is úgymond virtuális volt sok esetben. Mert virtuális emelést kaptak az emberek, van aki nullát kapott, tehát úgynevezett 0 %-ot. Én egyébként azt nem tudom elfogadni, mint szakszervezeti vezetõ és mint azokért a közszolgákért felelõsen gondolkodó ember, aki tulajdonképpen a katasztrófavédelemnek a védelmét élvezem, mint állampolgár, ha netán tán valami katasztrófa volna, és ezek a közalkalmazottak ott dolgoznak nap mint nap a hivatásosokkal együtt, hogy az a hivatásos állomány, aki egyébként jobb anyagi helyzetben van, pontosan azért mert a köztisztviselõi illetményalap 5 %-os megemelésével megkapta az 5 % járandóságot. Itt a közalkalmazottak ebbõl a bértábla beállásból adódóan nem kapták meg az 5%-ot pedig õk jóval kevesebbet keresnek, jóllehet ugyanazt teszik sokszor, mint a hivatásosok. Ezért én azt mondom, hogy az egy nagyon furcsa álláspont megint, hogy csak az Önkormányzati Minisztérium területén lévõ, az a 900 dolgozó, akinek 42 millió forintból meg lehetne oldani a 2 %-os problémáját, ez egy ekkora gondot jelent egy Minisztériumnak! Ez egy óriási probléma, én magam is tanácstalanul állok, hogy hónapok óta csak beszélünk egymás mellett, és nem történik semmi. Ugyanazokat a mondatokat hallom, olvasom. Egy miniszteri intézkedés, ami két hetet ír elõ egy egyeztetésre, úgy történik meg, hogy három hét múlva a tényekkel találkozunk, minket be se vonnak ebbe az egyeztetésbe, és a forrását se keresik ennek a pénznek. Tehát én a magam részérõl nem tudom elfogadni ezt, és arra kérem a Minisztériumot, hogy igenis, felelõsen nézzen már utána ennek a dolognak, mert ez egy felháborító helyzet! Hogy ezek az emberek, akik dolgoznak, tavaly se kaptak bérfejlesztést, idén se kapnak bérfejlesztést, és jövõre elvesznek tõlük 8,3 %-ot. Ilyen felelõsen kérem, hogy gondolkodjanak, hogy ezeknek az embereknek milyen bért adnak, amikor van 80.000,- Ft bruttó bérük sok esetben! És a minimálbér alatt dolgozik némelyik, amikor felveszi a nettó bérét. Én ezért nem tudom elfogadni ezt, amit elmondott a fõigazgató-helyettes úr, mert forrást se keresnek ezekre a problémákra, ezért nem tudom elfogadni. Keressék meg a forrást! Nem igaz, hogy egy ekkora költségvetésnek 42 millió problémát okoz! Köszönöm.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Tessék.

Zentai Ferenc úr, fõtitkár, Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Én azzal kezdeném, hogy az az érzésem, hogy Önkormányzati Minisztérium vezetése jelen pillanatban, illetve most már második éve visszaélnek a dolgozók, illetve a szakszervezetek jóhiszemûségével. Amióta ez a Minisztérium létezik, tehát, hogy megváltozott a Minisztérium, azóta az OKF-nél dolgozók ─ szinte minden dolgozóra igaz, nem csak közalkalmazottra ─ minden esetben rosszabbul járnak. Elmúlt alkalommal elmondtam részletesen a másik oldaltól kapott táblázat alapján, hogy mindenben lényegesen alacsonyabb juttatás jut a Katasztrófavédelemnek. Azt kérdeztem, hogy mért vagyunk mi a megtûrt emberei, vagy a szegény emberei a szervezetnek, hiszen állítólag ugyanolyan dolgozók vagyunk? Visszaél a Minisztérium azzal, hogy a Katasztrófavédelem rendvédelmi szerv, ezért nem lehet különbözõ tüntetéseket, egyebeket szervezni. Elhiszem, hogy ez így könnyû dolog, csak kérdezem én, hogy akkor mi lesz, hogyha az állomány nem fogja végrehajtani a feladatait, ami szükséges volna? Hát az a 3 % is, és az, hogy január óta nem kaptuk meg, most nagy nehezen sikerült, hibásan, mert volt olyan, akinek pl. újra kellett számolni az egészet, mert egyszerûen rossz volt, amit kiszámoltak. Beküldenek hozzám olyan bérfejlesztési adatlapot, amin rajta van, hogy egyszerûen nulla lett az emelése. Aztán volt olyan, akinek kevesebb lett a pénze, mint amennyi eredetileg volt, a béremelés után. Szóval, egyszerûen elképzelhetetlen ez! Az elõzõ évben ugyanezen a fórumon vitatkoztunk pl. a lakástámogatás összegének eltûnésérõl. Mennyi ideig tartott az, amire a Közgazdasági Fõosztály megtalálta, hogy állítólag az IRM elvitte a pénzt például? Szóval egyszerûen nem értem meg azt, hogy folyik itt a pénzügyi munka? Nem, ez számomra teljesen nem világos! Pl. beszélünk most arról, hogy béremelés. Mért nem beszélünk pl. a három évenkénti kötelezõ emelésrõl? Ebben a teremben legutoljára 4.700,- Ft-ban állapodtunk meg a közalkalmazottak vonatkozásában, hogy mindenki háromévente, ugye a KJT elõírja háromévente a kötelezõ emelést. Ebben az évben nem hogy 1.000,- Ft-ot , de egy fillért nem  kapott egyetlen közalkalmazott se, a béremelés ilyen összege mellett, amirõl szó van. Tehát összességében én azt mondanám, hogy így az ez évi béremelést szakszervezetünk teljes egészében elutasítja, semmiképpen nem tudom elfogadni, az elõbb említett júliusi OKF-en történt érdekegyeztetésen is elmondtam, hogy ezt elõlegnek tekintem, és a II. félévben mindenképpen januárig visszamenõleg kérem, hogy valamilyen módon a Minisztérium oldja meg, hogy jusson pénz az OKF részére! Köszönöm szépen.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen. Van-e még? Tessék.

Terjéki László úr, tûzoltó tagozatvezetõ, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Elnézést. Egy kiegészítés még itt, amit Zentai úr elmondott, és ez a kötelezõ elõrelépésre vonatkozik. Gyakorlatilag aki most ugrott elõre, az könnyen nagyon rosszul jár, hiszen mindenki tudja, hogy a Lamperth Mónika miniszter asszonnyal volt egy három éves együttmûködési megállapodásunk, amely azt mondta ki, hogy aki ugrik, az kap 4.600,- Ft-ot  pluszban. Tavalyi évben gyakorlatilag ez már nem volt életben, de még mindig, mint ahogy bármelyik rendvédelmi szerv ragaszkodott hozzá, hogy ha valaki ugrik, ezt a pénzt kapja meg teljes egészében. Idén viszont, aki most ugrott, annak a kormányzat csak 60 %-ban finanszírozta meg, a maradék 40 %-át pedig szintén az eltérítésbõl csökkentették. Tehát ha ez jövõre lesz helyrehozva, akkor lesz a 3 évbõl egy ciklus, amelyik nem kapta meg 100 %-ban  a kötelezõ elõlépéshez szükséges pénzt. Köszönöm szépen.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Egy kérdésem lenne a Pénzügyminisztérium jelenlévõ képviselõjéhez, hogy mennyiben engedik meg a jogszabályok, hogy dologiból személyi juttatásra legyen átcsoportosítva?

Dr. Kõvári Gáborné asszony, osztályvezetõ, PM Központi Költségvetési Fejezetek Fõosztálya Rendvédelem Pénzügyi Igazgatási Osztály:
Sajnos dologiból valóban nem lehet átcsoportosítani. Abban azért sajnos kénytelen vagyok Talabér úrnak bizonyos mértékig igazat adni, hogy azért mind a minisztériumnak, mind a testületnek a költségvetésébõl hát 40 millió forint, azt lehet, hogy valahogy már meg kellett volna oldani. Köszönöm.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Örülünk, hogy ez a Pénzügyminisztérium véleménye. Tessék.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
Köszönöm. Én a kötelezõ elõresorolással kapcsolatban szeretnék még tisztázni egy tényt. A kötelezõ bértábla elõresorolás január 1-jén járt volna az állománynak. Ezt nem tette meg az OKF. Nem sorolta elõre az embereket, és a 60 %-al együtt kapták meg az emberek. Tehát ilyen módon az OKÉT megállapodást is átlépte az OKF. Az OKÉT megállapodásban az van leírva, azt mondja a második pont: „az OKÉT Szakszervezeti és Kormányzati oldal megállapítja, hogy az egyéni keresetek 2008. évi alakulásában fontos szerepet töltenek be még a következõk”, az az úgynevezett 5 % fölött, s ide van írva, „a helyi döntéseken megvalósítható keresetnövekedések”. Tehát ezt nem lehet beszámolni, ezeket az úgynevezett, egyszeri, kis értékû, stb., valamint azt írja le, hogy „az illetményrendszerekben szereplõ kötelezõ elõmenetelek megvalósulása”. Ilyen módon ezt januárban meg kellett volna lépni, most pedig júniusban kapták meg a kötelezõt, úgy, hogy a kötelezõ része volt annak az úgynevezett 5 % 60 %-ának. Ilyen módon itt is azok, akik nem kapták meg idén, olyan hátránnyal indulnak, hogy jövõre, aki megkapja a kötelezõt januárban, az még arra megkapja a plusz fejlesztését, aki meg idén kapta meg, az a 60 %-ban kapta meg. Szabálytalanul!

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Hadd kérdezzek valamit a Kivágó úrtól, hogy ugye mindenütt, az egész rendvédelem területén késõbb történt meg mind a kötelezõ elõresorolás, mind pedig a bértábla emelkedés, hiszen a bértárgyalások késõbb kezdõdtek? Legyen szíves nekem elmondani, hogy a kötelezõ elõresorolásnál is megkapták-e a kollégák a 60 %-ot, és a kötelezõ elõresorolásra emelték rá a másik 3 %-ot, vagy hogy volt ez?

Kivágó Tamás úr, pv. dandártábornok, fõigazgató-helyettes, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság:
Természetesen a kormányrendeletnek megfelelõen hajtottuk végre a béremelést. Elõször végrehajtottuk a kötelezõ elõresorolást, utána pedig a tábla tábla szerinti bértételt is megnéztük. Tehát aki elõreugrott, megkapta az 5 %-nak a 60 %-át, és utána megkapta a tábla/táblának ugyanúgy az 5 %-nak a 60 %-át. Ez két részletben történt, ezt a személyzeti parancsok így tartalmazzák és így szól az a körlevél is, amelyiket kiadtunk a végrehajtásra.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen. Tehát magyarul, kétszer csökkentették a munkáltatói döntés részét. Egyszer csökkentették a kötelezõ elõresorolás 40 %-ával,  és egyszer pedig csökkentették az
5 %-os bértábla emelés 40 %-ával. Tehát így precíz, elnézést. A jegyzõkönyv számára kértem a nyilatkozatot is, meg azt is, hogy precizírozzuk. Tessék, Zentai úr!

Zentai Ferenc úr, fõtitkár, Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Itt egy dolog van, ami nem így van. Tudniillik én nem ezt mondtam. Én azt mondtam, hogy a 4.700,- Ft anno emelést, az idén, meg tavaly nem kapta meg senki. Most viszont annyi volt ez a kötelezõ elõresorolás, hogy nem tudom én, a 12-es sorból a 13-as sorba került valaki, mert egyet ugrott, de egy fillért nem kapott rá. Ez így van!

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Elnézést. A tábornok úr a következõt nyilatkozta az elõbb. És én azt hiszem, hogy miután ezt jegyzõkönyv fogja tartalmazni, ez utolérhetõ, a tábornokot is utol lehet érni, a valóságtartalmával. Tehát, kötelezõen elõresorolták a kollégát egy másik fizetési osztályba, abban a Kormány biztosította az elõresorolás 60 %-át, 40-et leemeltek a munkáltatói döntés részébõl. Aztán besorolták tábla szerint, kapott még 5 %-ot a táblába, ezt megkapta 60 %-ban, a többit leemelték a munkáltatói döntés részébõl. Még egy, és azt hiszem így korrekt, ez a része. A másik pedig, szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét, hogy 2006. június 9-én megszûnt a Belügyminisztérium. És a belügyminiszter által aláírt mindenféle kötelezettségvállalás, amely a közalkalmazotti kört érintette a Belügyminisztérium területén, az megszûnt. Megszûnt, nem csak itt az Önkormányzati és akkori Területfejlesztési Minisztériumnál, hanem megszûnt az Igazságügyi és Rendészetinél, illetve a Miniszterelnöki Hivatalnál. Ezt mindenki megszívta ─ elnézést a jegyzõkönyv számára ─, mert azóta egyetlen egy miniszter nem volt hajlandó olyan tartalmú ─, egyetlen egy miniszter ─ és én nem csak az önkormányzati miniszterekre, akik jönnek-mennek, mint az igazságügyi miniszterek, akik jönnek-mennek ─, nem volt hajlandó megkötni, amely kötelezõen elrendeli a háromévenkénti béremelésnek a mennyiségét. Az egy másik ügy, hogy abban a körben, ahol kollektív szerzõdést lehet kötni, kell lenni annyi szabadságának egy mindenkori parancsnokságnak, hogy a saját bérmegtakarítása terhére, annak a körnek, akinek semmiféle más jutatási rendszere nincs, mint amit kollektív szerzõdésben meg tud vele állapodni, hogy ott plusz juttatási rendszer legyen. Azt mindenki elismeri a mai napig is, hogy a közigazgatásban lévõ közalkalmazottak a legrosszabbul fizetett közalkalmazotti kör. Mert egyrészt középfokú végzettséggel rendelkeznek nagy többségében, kivéve a pedagógusok, meg az egészségügy, az egy másik vircsaft, és nincsen pótlék rendszerük. Megkérdezem, hogy ehhez a napirendhez van-e kérdés? Parancsoljon!

Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete:
Azt szeretném megkérdezni Elnök Asszonytól, hogy azt mondta, hogy a Belügyminisztérium megszûnésével megszûntek az addig kötött egyezségek. Ami itt a kezemben van, az az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummal kötött megállapodás. Akkor ez is megszûnt?

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Hát az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium nem kötelezte el magát a 4.700,-Ft-os emelésre. Nem tudom, melyikre gondolsz?

Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete:
Az Érdekegyeztetõ Tanács ügyrendjére.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Azt gondolom, hogy nem.


Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete:
Most jogutód, vagy nem jogutód, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium jogutód volt-e vagy sem, ez itt a kérdés?

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Most ezt milyen témában kérdezed? Amennyiben fenntartották a miniszterek az ágazati érdekegyeztetõ tanácsot, abban az értelemben jogutódnak tekinthetõ. De a kötelezettségvállalás tekintetében, hogy õk kötelezettséget vállalnak arra, hogy 3 évenként 4.700,- Ft-tal emelkedik a közalkalmazotti körnek a bére, abban biztos, hogy nem. Mert erre a költségvetésnek kell fedezetet biztosítani. És a Belügyminisztérium, azt mindannyian tudjuk, akik ezen az oldalon ültünk, sokszor úgy vállalt kötelezettséget a parancsnokságok helyett, hogy utána a parancsnokságoknak, az országos szervezeteknek kellett kigazdálkodni, amit a miniszternél mi kiharcoltunk. Azért legyünk egymással õszinték, hogy ez így történt.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
Én annyit szeretnék még kérdezni, hogy egy olyan határozat, amely 2007. évben besorolt egy közalkalmazottat, mennyiben kötelezi a munkáltatót arra, hogy arra tegyen 5 %-ot, és ne pedig virtuálisan emelje a pénzeket? Mert itt most azt történt, hogy kaptak 2007-ben egy határozatot a közalkalmazottak, hogy ennyi a bérük 2007. évre. Ami két tételbõl áll: áll a bértáblából és áll az úgynevezett munkáltatói eltérítésbõl. Most ebben az évben, a munkáltató virtuális béremelést hajtott végre, mert elvette a munkáltatói eltérítést, tehát felrúgott egy bérmegállapodást, ami egyébként ugye, határozatban, az egyénre vonatkozóan egy kötelezettségvállalás a munkáltató részérõl, és egy besorolás egyúttal. És ehhez képest idén csak virtuálisan, ide-oda rakosgatta a pénzeket. Bocsánat a hasonlatért. Én úgy gondolom, hogy ebben az évben, 2008. évben közalkalmazotti nem béremelés volt, hanem bérelemelés a közalkalmazottaktól. Azért ezt szeretném hozzátenni, és szeretném azt is hozzátenni, hogy a Rodolfo ezt tisztességesebben tette, mert õ azt mondta: csalok. Itt meg arról hallunk, hogy nem csalunk, hanem a kormányhatározatot halljuk vissza folyamatosan, hogy azt tették meg. Ezek az emberek nem kaptak pénzt, van, aki nulla forintot kapott ebben az évben végeredményében. Köszönöm.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Szeretném megkérdezni a tábornok urat, hogy elõfordulhatott-e a Katasztrófavédelem területén, hogy valaki egy fillér béremelést, bértábla emelést nem kapott, illetve, hogy valakinek kevesebb lett a bértábla emelés után a keresete?

Kivágó Tamás úr, pv. dandártábornok, fõigazgató-helyettes, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság:
A személy szerinti vizsgálata most folyik nálunk, hogy a közalkalmazottak személy szerint milyen béremelést kaptak. Ez kell természetesen ahhoz is, hogy, ha esetlegesen valamilyen formában a II. félévben tudjuk kompenzálni a dolgokat, akkor erre szükségünk van. Elméletileg kizártnak tartom, hogy valaki ne kapott volna legalább 3 %-os bruttó béremelést. Természetesen, hogyha evvel adósávot ugrik, akkor elõfordulhat, hogy a béremelése valamelyest kevesebb lesz, de hogy 0 Ft-ot kap, azt teljesen kizártnak tartom.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Én akkor azt javasolnám, levezetõ elnökként, hogy várjuk meg, míg az egyéni felmérések megtörténnek a Katasztrófavédelem területén, a legközelebb a Katasztrófavédelmi Érdekegyeztetõ Tanács ülésére vigyék be ennek a felmérésnek az eredményét. És adjon tájékoztatást a munkáltató a következõ Ágazati Érdekegyeztetõ Tanács ülésén, hogy elõfordulhatott-e ilyen eset, hogyan korrigálták, vagy nem. Ehhez képest van még? Tessék.

Terjéki László úr, tûzoltó tagozatvezetõ, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Egy kérdésem, kérésem van. Nem tudom, hogy teljesíthetõ-e? Ha jól emlékszem, 4 évvel ezelõtt, amikor a közalkalmazottaknak az az egyszeri, 5 évvel ezelõtt, 2002-ben volt egy ilyen béremelés, akkor a szakszervezetek megsegítették a munkavállalót abban, hogy kértünk bizonyos fajta szûk adatokat, név nélküli adatokat, amelyekbõl ki tudtuk mi is pontosan számolni azt, hogy mennyi, milyen mértékû béremelések voltak. Ugyanazt a táblázatot, az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság a rendelkezésünkre tudná-e bocsátani, természetesen a friss adatokkal? Még egyszer, (KAZETTAFORDÍTÁS) név nélkül kérjük, hogy mindenfajta jog megmaradjon. Emlékeztek erre a táblázatra, egy eléggé…

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Tábornok úr?

Kivágó Tamás úr, pv. dandártábornok, fõigazgató-helyettes, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság:
Ezt meg tudom ígérni a szakszervezeteknek, hogy ezt rendelkezésre bocsátjuk, amikor az egyéni felméréssel végére értünk, ez valamikor augusztus vége felé lehet, mert nálunk is kezdõdnek a szabadságolások, természetesen, akkor ezt oda fogjuk adni a szakszervezetek részére.

Terjéki László úr, tûzoltó tagozatvezetõ, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Köszönöm szépen.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
A Katasztrófavédelem területén mûködõ érdekképviseletek nevében tisztelettel arra kérem Államtitkár Urat, hogy szíveskedjen megvizsgáltatni, hogy mekkora terhet jelentene az Önkormányzati Minisztériumnak ennek a 42 millió Ft-nak a biztosítása? Nem hisszük el, mi érdekképviseletek, hogy megrázná a Minisztérium költségvetését, mondjuk ezt akkor, amikor Önöknek tudnia kell, hogy mindenhol a rendvédelem területén dolgozó közalkalmazottak az 5 %-os táblaemelést megkapták, és ott nem fordulhatott elõ, hogy azt az évek óta megszerzett vívmányt, hogy a munkáltató által biztosított döntés részéhez hozzányúlt volna bármely munkáltató. Hiszen azt mondják, hogy ez a végzett munkának az eredménye, s azok a közalkalmazottak, akik több évtizede dolgoznak a pályán, nem érdemlik meg, hogy miután a költségvetés nem biztosította a részükre ezt az 5 %-os táblaemelést, hogy a miniszter ne segítse ki õket. Csütörtökön a miniszter úr ígéretet tett arra, hogy megvizsgáltatja, és megpróbálja valamilyen módon ezt az anomáliát feloldani. Én azt hiszem, hogy ezzel az 1. napirendi pontot lezárhatnánk, áttérnénk a 3. napirendi pontra, amely így szól: Tájékoztató a veszélyességi pótlékra vonatkozó szabályok módosításának állásáról a Katasztrófavédelem területén. Elõadó: Szabó Lajos. Akkor a tábornok úr. Bocsásson meg.

Kivágó Tamás úr, pv. dandártábornok, fõigazgató-helyettes, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság:
Köszönöm a szót, Elnök Asszony. A veszélyes katasztrófavédelmi beosztás pótlékát a 140/1996-os kormányrendelet, illetve a miniszter 20/1997-es rendelete szabályozza, amely meghatározza, hogy mely beosztásokban jár per pillanat veszélyességi katasztrófavédelmi pótlék. Ez a helyi szerveknél a körzeti polgári védelmi parancsnokság kirendeltség hivatásos állománya, a vezetõi beosztásban levõk kivételével. Területi szerveknél a polgári veszélyhelyzet kezelési vagy mentés-szervezési osztályok állományában a kiemelt fõreferens, kiemelt fõelõadó, fõelõadó. A központi szerveknél a polgári veszélyhelyzet-kezelési, valamit a mentés-szervezési fõosztályok állományából a kiemelt fõreferens, kiemelt fõelõadó és a fõelõadó. Jelenleg 157 fõ részesül a helyi szerveknél veszélyességi pótlékban, illetve 11 fõ státusz a központi szervnél részesül veszélyességi pótlékban. 2006-ban az érdekvédelmi szervezetekkel történt egyeztetés után került kiadásra a 24/2006-os fõigazgatói intézkedés, amely a végrehajtást konkrétan szabályozza. Jelenleg is ez alapján a fõigazgatói intézkedés alapján tevékenykedünk. Erre szükséges fedezetet akkor természetesen megkaptuk a Minisztériumtól. Azóta történtek természetesen némi változások, és hát gondolom, itt annak mennénk elébe, a szakszervezetek kérdésére, hogy az ADR ellenõrzõ hivatásos állományú beosztottak miért nem kapnak veszélyességi pótlékot? Természetesen ehhez az kell, hogy egy következõ katasztrófavédelmi érdekegyeztetõ fórumon, az érintett szakszervezetek tegyék le javaslatukat. Azt a Fõigazgatóság meg fogja vizsgálni, és amennyiben egyetértünk ezekkel a javaslatokkal, akkor ezt a két jogszabályt, amelyet említettem, a 140-es kormányrendelet, illetve a 20/1997-es BM rendeletet mindenféleképpen változtatni kell. Ehhez a változtatáshoz akkor neki kell majd látnunk, úgy hogy ez mindkét fél számára elfogadható legyen. Addig a jelenlegi jogszabályok és a 24/2006-os fõigazgatói intézkedés alapján folyósítjuk természetesen továbbra is a veszélyességi pótlékot. Köszönöm szépen.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen. Talabér úr!

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
Én természetesen azt hiányolom ebbõl a szóbeli tájékozatóból, hogy a szakszervezetek, többek között a PVDÉSZ, több alakalommal kezdeményezte azt, hogy terjesszék ki a veszélyes katasztrófavédelmi pótlék intézmény rendszerét a közalkalmazottakra. Ugyanis én úgy gondolom, hogy ez csak a hivatásosokra vonatkozik, hiszen a Hszt-ben lett rendezve. De úgy gondolom, hogy a veszélyes katasztrófavédelmi beosztások azok nem csak a hivatásos beosztások, hanem azok a közalkalmazotti beosztások is, akik feltétlenül ilyen helyen elõfordulnak. Én úgy gondolom, hogy azóta az  OKF nem tett semmit ebben az ügyben, hiszen fel sem mérte azt, hogy hány olyan közalkalmazott van, aki veszélyes katasztrófavédelmi pótlékban részesülhetne azért, mert olyan beosztást lát el, ami közvetlen katasztrófa veszélyt jelent számára. Tehát veszélyt jelent. Mert hiszen a SEVESO 1. 2. sorolású üzemek területe, ahol ilyen üzemek mûködnek, oda annak a közalkalmazottnak kötelezõ bemennie, gyakorlatot szerveznie, részt venni a szemléken, a bejárásokon, veszélyes helyekre bemenni, és így tovább, amelyek a munkakörénél fogva elõírások. Mi azt is javasoltuk, hogy vagy vegyék ki a munkaköri leírásából, akkor ne menjen oda, vagy ha nem veszik ki, akkor részesüljön ebben a pótlékban. A mai napig nem történt erre semmiféle intézkedés. Ezen kívül a 20/1998-as BM rendelet úgynevezett veszély-elhárítási terv készítését írja elõ a területi szerveknek. Számos olyan terület van, ahol a közalkalmazott szemlére van kötelezve, arra, hogy kimenjen, megszemlélje, hogy igaz-e az, amit a ─, ha nincs is felsõ küszöbös, meg alsó küszöbbe, de veszélyes mennyiséget meghaladó dimenziókat tárol a területen. Ki kell menni ellenõrizni, ki kell menni  a technológiát ellenõrizni. Mi az, ha nem veszély? Bocsánat! És ezek az emberek, nem hogy nem kapják meg a bérfejlesztésüket, de még pótlékokat se kapnak. Tehát én azért mondom, hogy ez egy abszurd helyzet, hogy a közalkalmazottakra ki se terjesztik, nem is foglalkoznak ezzel a problémával, holott elõírás, munkaköri kötelességük ezeket megtenni. Én annyival szeretném kibõvíteni ezt, hogy igenis, vizsgálja meg az OKF és a Minisztérium, hogy hol szükséges ez? Mert mi megmondjuk, hogy melyik az a terület, ahol van ilyen kötelezettség. Terjesszék ki rájuk ezt! Vagy pedig mondják azt, hogy nem kell kimenni. De az, hogy kimennek, és semmit nem kapnak, azt abszurdnak tartjuk! Köszönöm.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen. A témát kezdeményezõ BRDSZ?

Terjéki László úr, tûzoltó tagozatvezetõ, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
A fõigazgató-helyettes úr nagyon szépen összefoglalt sok mindent, de azt hiszem, a lényeget kihagyta. Mielõtt még ez a rendelet tervezet elkészült volna, már akkor erõteljesen jeleztük, hogy ebben a konstrukcióban, ez így nem lesz jó. És azért nem jó, mert nem a tevékenységet végzõ kapja a pótlékot, tehát aki ténylegesen, kék lámpával, megkülönböztetõ jelzéssel kimegy egy káresethez, veszélyes anyagok jelenlétében beavatkozik, nem õ kapja, hanem az kapja, aki egy osztálynak az adott székében ül. Vagyis ez szerintünk teljesen rossz. Ezt még a rendelet elfogadása elõtt jeleztük, és akkor azt a választ kaptuk, pontosan az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság részérõl, illetve a Minisztérium részérõl, hogy örüljünk, hogy ennyi van, mert nincs több pénz. S azóta mi nagyon-nagyon sokszor kezdeményeztük ennek a módosítását, próbáltuk volna kiterjeszteni egy bizonyos értelemben, és mindig azt a választ kaptuk, amire én azt mondom, hogy a legnagyobb lényeg, hogy nincs rá pénz és minden kezdeményezésünk egyelõre lepattant. A minisztériumi vezetõk az utóbbi idõben eléggé gyakran váltották egymást, mindegyiknél ezzel kezdtünk, hogy szeretnénk, hogyha a katasztrófavédelmi veszélyességi pótlékban végre történne érdemi elmozdulás. Legutóbb Tatár úr ígérte meg, hogy 2009. januártól, ugye akkor még a VFCS-rõl volt szó, hogy a VFCS-sek kapják, vegyi felderítõ csoport, ugyanakkor most már az ADR-t végzõkkel is kiegészül ez. Ha jelen pillanatban a közalkalmazotti állomány béremelésére nincsen fedezet, elfogadható, akkor én megkérdezem, megint egy üres ígérettel leszünk szembesítve, vagy pedig valami úton-módon ennek a plusz fedezete és a forrását a 2009. költségvetésben az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság ki tudja majd harcolni? Köszönöm szépen.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen. A kolléga jelentkezett.

Simon Tamás úr, fõtitkár, Ifjúsági és Sportminisztériumi és a Minisztériumhoz Tartozó Költségvetési Szervek Szakszervezete:
És csak felhívom a kollégáknak a figyelmét arra, hogy más úton is meg lehet ezt közelíteni, és jobb eredményt lehet elérni. Az Ágazati Érdekegyeztetõ Tanács az nem mindenható, mint tapasztaltátok. De van egy olyan bizottság minden költségvetési szervnél, hogy Esélyegyenlõségi Bizottság. Az Esélyegyenlõségi Bizottságot, ha összehívjátok, és jelzitek ezt az anomáliát, egy perc alatt kaptok rá egy megoldást, hogy igen, ez nem lehet, törvénybe ütközõ, és után jöttök ide, sokkal jobb helyzetbe lesztek.

Terjéki László úr, tûzoltó tagozatvezetõ, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Köszönjük a javaslatot.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Köszönjük a javaslatot. Bár nem hiszem, hogy az Esélyegyenlõségi Bizottság fontosabb fórum lenne, lehet, hogy az, de ez magán ─, lehet. Kösz! Van-e másnak ebben a kérdésben hozzászólása, véleménye? Én a magam részérõl nem tudom, hogy hány éve hallom ezt a problémát. És igazából, soha, senki nem vette a fáradtságot, hogy meg is oldja ezt a kérdést. Ha itt körbenézek, elég sok kolléga ül itt, aki százszor és százegyedszer is felvetette, nem csak ott az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóságon, mert minden ott kezdõdik, hanem végsõ kétségbeesés, ami itt folytatódik. Hát teljesen hiábavaló sokszor. Akkor megkérdezem, hogy továbbléphetünk-e?  Megköszönöm az 1. 3-nak, válaszol még, tábornok úr?

Kivágó Tamás úr, pv. dandártábornok, fõigazgató-helyettes, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság:
Terjéki úrnak csak annyit szeretnék, hogy a VFCS-ben rögzített, illetve akik VFCS-ben dolgoznak, annak jelentõs tömege ugye a Mentés-szervezés és a Polgári Veszélyhelyzet-kezelési Fõosztály kiemelt fõreferensi, fõelõadói, illetve elõadói állományából kerül ki, tehát õk részesülnek veszélyességi pótlékban.

Terjéki László úr, tûzoltó tagozatvezetõ, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Helyesen fogalmazott a tábornok úr. Jelentõs része. Visszakérdezek. Ugyanazt a tevékenységet végzi, csak egyik az egyik osztályon van. Kap plusz 20.000,- ft-ot, a másik a másik osztályon van, mert van egy kisebbik része, aki netán mondjuk a hatósági osztályon van, van egy kisebbik része, aki mondjuk a személyzetin van, mert megvan neki a megfelelõ képessége, és van ilyen is, és ezek pedig nem kapják meg, miközben teljesen ugyanazt a tevékenységet végzik a VFCS-n. Köszönöm.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Az a kérésem, hogy ezt a vitát viszont most itt nem, hanem a KÉT-en folytassuk le!

Kivágó Tamás úr, pv. dandártábornok, fõigazgató-helyettes, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság:
KÉT-en, így van!

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:

Így van? Talabér úr?

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
Én elmondtam a problémát, de nem kaptam rá semmilyen választ! Tehát szeretnék azért kapni választ, ha nem a Minisztériumtól, akkor az OKF-tõl, de én úgy gondolom, hogy elsõsorban a Minisztériumtól kéne kapni valamilyen választ erre a kérdésünkre, hiszen az OKF-nek a forrásai nyilván behatároltak, nyilván azért nem tudja ezt meglépni, mert nincsen forrása. Tehát gondolom, és én itt azért szeretném ezt kihangsúlyozottan elmondani, van azért a munkáltatónak olyan felelõssége, hogy elmondhatta volna ezt a problémát. Nem tudom, hogy a Minisztérium tud-e errõl a problémáról? Mert ha nem közvetítette a fõigazgató úr ezt a problémát a Minisztérium felé, akkor valószínû az, hogy csak ígérgettek nekünk. Ha közvetített, akkor a Minisztérium miért nem tett ebben az ügyben semmilyen lépést? Hát mi most itt ülünk, elmondtuk a problémánkat. Mondjuk, Tiborc kisírta magát, elmehet haza. Hát nem akarunk Tiborc szerepet játszani! Nem kisírni akarjuk magunkat, hanem megoldásokat akarunk hallani itt! Mert ez a fórum lassan már csak arra jó, hogy csak elsírjuk magunkat, a jegyzõkönyvben pedig néhány tõmondatban megemlítik azt, amit elmondunk. Mi megoldásokat szeretnénk! Ezek az emberek azt várják tõlünk, hogy megoldásokat kapjanak. Semmit nem kapnak! Kapnak egy jegyzõkönyvet, amiben le van írva a probléma, felvetettük, kaptunk rá némi választ, de semmi megoldásra nem törekednek! Hát én úgy gondolom, hogy azért a munkáltatónak vannak kötelezettségei! Nem csak behajtani, meg ISO-t, meg minõségbiztosítást elõírni az embereknek, hanem ehhez biztosítani a feltételeket! Nem lehet egy embert több tonna ammóniához kivezényelni védõeszköz nélkül, veszélyességi pótlék nélkül, és közben azt mondani, hogy ha nem tetszik, elmehetsz máshova dolgozni! Mert ez nem munkáltatói kötelezettség, kérem szépen! Ami itt folyik, az most már lassan az embereknek csak a megfélemlítése, nem a bérezése! Az embereknek bért, tisztességgel megszolgált bért kell fizetni! Ezek nem közszolgák, a pejoratív értelemben, ezek az emberek, hanem úgy közszolgák, hogy azért valamit kellene, hogy kapjanak ezért a munkáért. Köszönöm.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Köszönjük szépen Talabér úrnak az eszmefuttatását. Államtitkár Úr?

Jauernik István úr, ÖM államtitkára:
Tisztelt Tanácskozás! Én a végén szerettem volna hozzászólni, de itt most már kénytelen vagyok, megszólítottak többször. Elsõ alkalommal ülök itt az Ágazati Érdekegyeztetõ Tanács ülésén. Igyekeztem felkészülni a Tanács munkájából, a legutóbbi ülés jegyzõkönyvét elolvastam, meg hát megnéztem, a kollégák idekészítették nekem a tanács mûködésével kapcsolatos együttmûködési megállapodást, ügyrendet és sok egyéb ilyen dolgot. Ennek ellenére természetes, hogy sok mindenben most ismerkedem itt ezzel a munkával. Magával a problémával nem most ismerkedem, mert az elõzõ beosztásomban, mint bizottsági elnök sok kérdéssel találkoztunk 1994 óta. Én azt gondolom, hogy eredményes, és ne ─ nem tudom, Talabér úr hogy mondtad ─ csak siránkozás legyen, vagy meghallgatás, és utána ne történjen semmi. Ebben, hogy tényleg változás legyen, és ne ez legyen, ahhoz én azt gondolom, hogy mind a két oldalnak kell azért egy kicsit másképpen hozzáállni. Szóval én ma itt azért, ebben a két konkrét kérdésben, aminek a napirendjét tárgyaltuk, azért azt látom, hogy nem mindig pontosan fogalmaz mindenki. Nem szeretnék senkit megbántani, de most csak a második napirendnél kezdjük, a veszélyességi pótléknál. Valóban, van ez a veszélyességi pótlék. Aki ezen az oldalon ül, az is pontosan tudja, hogy ebben az évben a költségvetési helyzet, meg a jogszabály módosításnak az átfutási ideje, elmondta Kivágó tábornok úr, hogy kell egy miniszteri rendeletet, meg egy kormányrendeletet módosítani. Ebben, úgy gondolom, egyetértés van. Ennek, hogy ez átmenjen, azért kell idõ.  De hát realitása annak van, hogy 2009. január 1-tõl. Ez az egyik része a dolognak. Ebbõl én azt értettem ki, hogy Kivágó Tamás azt mondta, hogy készek, az együttmûködésre. Itt azt hallom, hogy van ─, visszatérek arra, persze, mert az a lényeg! Van olyan, akinek talán nem is kellene adni, másnak meg inkább kellene adni. Ugye Laci, ezt mondtad, hogy ─?

Terjéki László úr, tûzoltó tagozatvezetõ, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
…

Jauernik István úr, ÖM államtitkára:
Na most, ezt meg kell nézni, mert, hogyha valakinek nem olyan a munkaköre, ahol veszélyességi pótlékot kell fizetni, akkor oda ne fizessünk, mert mért adjunk oda, aki nem találkozik veszélyhelyzettel, vagy veszélyes anyaggal munkakörénél fogva. Ebben nagyon sokat tud segíteni ez az oldal, hogyha azt mondja, hogy ez a munkakör az, ahol erre nemigen van szükség. A pénzre mindenkinek szüksége van, de nem veszélyességi pótlék. A másikban pedig, hogy sokkal jobban kellene az ADR-es ellenõrzésnél, vagy szakmailag én nem tudom még pontosan, hogy hová. Tehát akkor van az a megoldás, hogy van erre valamennyi költségvetés, és akkor rendezzük át a dolgot, ennek nem kell, a másiknak, ennek semmi akadálya nincs, van egy csomó munka vele, hogy elõterjesztés, elkészül, leegyeztetjük és mehet. Ez az egyik része a dolognak, pénz kérdése, amikor pénz az ablakban. Ugyanazt a ─ nem tudom ─ 50-60 millió Ft-ot más személyek kapják, mint eddig. Ennek is sok értelme van ám, mert az irritáló, hogyha valaki felveszi a 20.000,- Ft-ot, aki nem találkozik veszélyhelyzettel egy évben egyszer se, a másik pedig többször. Van a másik része a kérdésnek, 2009-tõl, hogy mi legyen? A költségvetésnek, én azt látom itt a Minisztériumban, hogy még a legelsõ fázisában se vagyunk. Miniszter úr, õ is ugyanolyan új ebben a házban, mint én, hogy csak nézzük, hogy milyen ütemek vannak, meg hogy? Tehát, még nem vagyunk ott. Na most eljutunk rövidesen oda, mert szeptember végére a költésvetési törvényt be kell terjeszteni, tehát idõben vagyunk. Akkor viszont azt kell megnézni, és azt tudom mondani ennek az oldalnak, hogy ez-e a fontosabb probléma? Mi a legfontosabb probléma? Ha lesz valamennyi plusz pénz, én bízom benne, hogy valamennyi plusz pénz lesz, ezt a problémát oldjuk-e meg? Ez-e a legfontosabb kérdés? Ha ez a döntés, hogy ez a legfontosabb probléma, akkor ezt megoldjuk, akkor odateszünk még valamennyi pénzt, hogyha mindenki azt gondolja, hogy ez a legfontosabb. De itt is van egy oldal, meg az OKF is leteszi, hogy szerinte mi a legfeszítõbb kérdés. Mert abból a pénzbõl kell gazdálkodni, meg kihozni, amely majd a költségvetésben benne van. Na most, ez az elsõ napirendnek se egy nagyon nagy tétel, a 42 millió Ft. Itt elhangzott, hogy miniszter úr is talán tett ígéretet, én nem hallottam, miniszter úrtól, nem tudom, hogy milyen ígéretet, az biztos, hogy megnézzük, hogy milyen lehetõség van. Itt az OKF azt mondja, hogy gyakorlatilag ki van feszítve, és nem a 42 millió Ft, hanem éppen az, hogy személyi elõirányzat, amit az ÁSZ mindig kifogásol. Azért ez is egy olyan érdekes dolog, hogy lehet, hogy erre van még pénz, vagy meg lehet spórolni, a másikon nincs. Meg kell nézni, én erre tudok ígéretet tenni, hogy megnézzük. Azt is tudom mondani, hogy mivel itt az urak között, akik itt ülnek kb. 4 ugye az, aki a Katasztrófavédelmi, ugye jól számoltam, hogy négy szakszervezetet érint ez a kérdés…

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Hármat.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára:
Vagy hármat, mondjuk. Tehát velük kell leülni. Én azt fogom majd javasolni ─ nem tudom, mikor van ennek sora, vagy menete ─ hogy egy belátható idõn belül üljünk le, és nézzük meg ezt a kérdést, mert azért itt elhangzott, hogy elvettek, meg nulla forint. Én pl. azt nem tudom elképzelni, hogy nulla forint legyen, mert a 60 %-nak ─, mindegy, van egy megállapodás, a szakszervezettel valamikor 97-ben került ─, az 2008-ban meg lett erõsítve. Ennek a megállapodásnak a része a 15.000,- Ft is. Én azt gondolom, hogy ez a megállapodás az, ami a minimum. Ezen nem lehet vita, a Kormány és a szakszervezeti megállapodás között.  Ezen túl lehet mindenrõl beszélni, meg lehet ígéreteket számon kérni, meg ígéreteket kicsikarni. Tehát azt gondolom, hogy abba azért nem hiszem, hogy érdemes belemenni, most hogy elvettek vagy nem vettek. Mert ugye lehet azt is mondani, hogy elvettek, de ha úgy fogalmaznánk, hogy nem adták oda az 5 %-ot, akkor lenne az igaz. Mert amire nem volt papír, aláírás, hogy 5 %, én emlékszem arra a megállapodásra, ott nem az volt, hogy 5 %, hanem ez elég bonyolultan volt megfogalmazva, meg szépen, de az volt, hogy tábla/tábla kérdése. És azért volta a tizenharmadik havi is behozva, hogy mindenki az 5 %-ot megkapja. Ez a 60 % azért jött bele, hogy akinek el van térítve, már lényegesen magasabb, az is kapjon valamennyit, legalább a 60 %-ot. Ez a Kormány és a Szakszervezetek közötti megállapodás. Hogy egy ágazaton belül, ettõl eltérõ megállapodás van, vagy eltérõ megoldást tudnak hozni, ez már egy más kérdés. Ezt le kell ülni, meg kell beszélni, hogy hogy lehet csinálni. Tehát én azt nagyon remélem, hogy nincs olyan, hogy valakinek kevesebb a pénze. Persze, hogy ha nem lett volna ez a megállapodás, és a soros elõléptetés, annak nem lett volna most semmi. Mert a tábla/tábla, akinek már 20 %-kal fölötte van, annak most nem lenne semmi soros. De ez nem azt jelenti, hogy elvettek, hanem nem adják oda. Tehát a pénzt illetve ez pontosan ugyanaz, de hát azért nem ugyanaz a jogszabályban, nem ugyanaz a kötelezettségben. Azt meg fogják kapni, azt meg fogjuk nézni, hogy ha olyan van, hogy valakinek csökken, az elméletileg nem lehet, de gyakorlatilag ilyen van, akkor azt korrigálni kell! Na most a másik része ennek a dolognak, én azt szerettem volna a végén javasolni, hogy akkor nézze meg ez testület, az Ágazati Érdekegyeztetõ Tanács, hogy a ─ most van egy Önkormányzati Minisztérium ─ régi ígéretekbõl, a régi megállapodásokból, mi az, ami élõ, mi az, ami nem élõ.  Mi az, amit tud vállalni az Önkormányzati Minisztérium, és mi az, amit nem tud vállalni! Én megértem azt, hogy a rendvédelmi szervek egy család, és nagyon nézik a katasztrófavédelmisek, hogy a rendõröknél mi történik. De hát a közalkalmazottak is egy nagy család, és azért ha a közalkalmazotti családot nézzük, abban azért ez nem egy rendkívüli dolog, hogy valaki csak az 5 %-nak a 60 %-át kapta! Hát ezt Önök is tudják! Pl. az önkormányzati körben, ami ugyanehhez a Minisztériumhoz tartozik, ahol eltérítés volt fölfele, ott ugyanez a helyzet, és én tudok olyanról, hogy nem adták oda az 5 %-ot. Persze, ott van eltérítés, ahol az önkormányzat is jobb pozícióban van, és a jobb pozícióban lévõ önkormányzatoknál is az a jellemzõ, hogy odaadták. Én azt el tudom fogadni, hogy a rendvédelmi szerveken belül ilyen megkülönböztetés ez nehezen viselhetõ, de jogilag én azt gondolom, hogy még nem lehet azt mondani erre, hogy itt bármilyen megállapodás sértés történne, hogyha csak a 60 %. Ha van olyan megállapodás, itt kolléga mondta, hogy ebben valahol itt van a 4.700 Ft. Én ezekben a papírokban már nem látom a 4.700,- Ft-ot leírva. Tehát mindenképpen az a javaslatom, egyrészt, hogy tekintsük át most már ─, a Minisztérium nem csak nevében változott, hanem a feladatkörében is változott, és sok mindenben. Tekintsük át, ezeket, az ügyrendet, megállapodást, mind a két oldal, hogy a korábbi ígéretekbõl mi az, amit szeretne ez az oldal is tartani, és azt gondolja, hogy olyan ígéretek voltak, amiket kell tartani tovább, és akkor ezt leülünk, megnézzük, megbeszéljük. Illetve a mi oldalunkon, a Minisztérium is megnézi, hogy mit lehet csinálni. Én azt gondolom, hogy a Katasztrófavédelmi Érdekegyeztetõ Tanácsnál, tehát azzal a 4 szakszervezettel leülünk és megpróbálunk megállapodásra jutni. Mikor lesz ez, hogy egy belátható idõn belül, mikorra tudjuk összehozni? Kinek kell azt összehívni, ezeket nem tudom. Tábornok úr?

Kivágó Tamás úr, pv. dandártábornok, fõigazgató-helyettes, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság:
Nekünk, munkáltatónak kell összehívni.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára:
Ez az OKF.

Kivágó Tamás úr, pv. dandártábornok, fõigazgató-helyettes, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság:
Az OKF-nek.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára:
Elnézést, tanulom a szakmát.

Kivágó Tamás úr, pv. dandártábornok, fõigazgató-helyettes, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság:
Augusztus vége, amikortól kéri a szakszervezet.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára:
Akkor mennyi legyen? Tatár úr meddig van szabadságon?

Kivágó Tamás úr, pv. dandártábornok, fõigazgató-helyettes, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság:
Tatár úr szabadságon van 25-éig, az péntek.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Július vége, az tökéletesen megfelel!

Jauernik István úr, ÖM államtitkára:
Az jó? Ebben akkor meg tudtunk egyezni. Tehát, hogy akkor ezt a kérdést ennél részletesebben…

Kivágó Tamás úr, pv. dandártábornok, fõigazgató-helyettes, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság:
Az péntek. És addig szabadságon van a fõigazgató.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára:
Pillantat, mert jegyzõkönyvet kell ─, és az is elhangzott ─ nekem rossz a fülem ─, hogy pl. a jegyzõkönyvben csak néhány tõmondat. Én itt elolvastam, hogy szó szerinti jegyzõkönyv készül.

Kivágó Tamás úr, pv. dandártábornok, fõigazgató-helyettes, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság:
Szó szerinti, így van!

Jauernik István úr, ÖM államtitkára:
Tehát amit itt bekiabálva mondunk, azt is megpróbálják betenni a jegyzõkönyvbe, ami nem egyszerû dolog. De készül errõl jegyzõkönyv. Szerintem van ennek súlya, megadjuk. A két oldalon múlik, hogy súlya lesz ennek a jegyzõkönyvben, az itteni megállapodásnak. Tehát abban egyeztünk meg, hogy még július hónapban, a tábornok úrék össze fogják hívni. Ott kell összehívni?

Kivágó Tamás úr, pv. dandártábornok, fõigazgató-helyettes, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság:
Igen.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára:
Jó, tehát július hónapban történjen meg, egyeztessük itt az idõpontot. Köszönöm szépen.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Köszönöm. De maximum 1 perc.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
Megköszönöm az államtitkár úr által elmondottakat. Két dolgot szeretnék javítani, én a tartalmi érdemlegességre mondtam azt, hogy igazából az az egy-két tõmondat, ami válasz, az nem jelent semmi konkrét választ az embereknek. A tartalmi oldalra értettem. A másik a 4.700,- Ft kötelezõ bérfejlesztés, kötelezõ elõresorolás, amit itt a kolléga elmondott. Ha jogutód Minisztérium az ÖTM és az ÖM, akkor fel kell mondani egy megállapodást, nem pedig azt mondani, hogy nem. És még egy utolsót. Nem kaptam választ a közalkalmazotti veszélyességi pótlékra, holott a közalkalmazottaknál két éve mondjuk ─ mióta megjelent a Hszt-ben ─, hogy a közalkalmazottakra hozhatna az OKF is belsõ intézkedést. Nem is tett kísérletet rá. Tehát pénzforrásokat se kért. Erre szerettünk volna választ kapni.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Közalkalmazottak részére pótlékot csak miniszter állapíthat meg, az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság nem. Egy perc.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
De elõterjesztést sem küldött.

Zentai Ferenc úr, fõtitkár, Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Egyetlen kérdésem volna Államtitkár Úrhoz. A tagjaim azt kérdezik tõlem, hogy a Kormány miért mondja azt, hogy 5 % a béremelés? Miért kommunikálja a Kormány az 5 %-ot, ha következetesen csak 3 %-ról beszélünk, mert azóta, amióta most is itt tárgyalunk csak 3 %-ról beszélünk. Rajtam azt kérik számon, hogy ezt kérdezzem meg, és errõl beszéljünk! Köszönöm.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Ez benne van az OKÉT és a Kormány közötti megállapodásban. Mást most államtitkár úr nem fog tudni neked, Feri, mondani, mint ami a megállapodásban benne van. Átlag 5 %, ez egy
5 %-os bértábla emelés. Az 5 %-os bértábla emelést megcsinálta az OKF is, a legnagyobb tragédia az, hogy a rendvédelmi szerveknél egyedülálló módon elvette a munkáltatói döntés részébõl a maradék kettõt. Itt a probléma errõl szól. Hiszen a Kormány csak 60 %-ot finanszírozott meg. Államtitkár úr, egyetlenegy megjegyzés. A közigazgatásban a volt Belügyminisztérium területén dolgozik a legtöbb közalkalmazott ma Magyarországon. Ide számít az Önkormányzati Minisztérium, és ide számít az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium valamint a Miniszterelnöki Hivatal. Ez egy évvel ezelõtt még durván egy 9.000 közel 10.000 közalkalmazottat jelentett. Ma már a rendõrség területérõl nagyon sokat elbocsátottak, tehát mindösszesen egy 7000 közalkalmazott. De akkor is ezen a területen dolgozik. Tehát magyarul, nem ugyanaz, mint a pedagógus, nem ugyanaz, mint az önkormányzat, és lehetne sorolni. A másik pedig, hogy ugyanezeknek a közalkalmazottaknak a béren kívüli juttatási rendszerének teljesen negatív módon történik a megállapítása, s egyáltalán nem hasonlítható egy önkormányzatnál dolgozó más típusú közalkalmazottal, vagy 
köztisztviselõvel.  Köszönöm szépen. Tábornok úr!

Kivágó Tamás úr, pv. dandártábornok, fõigazgató-helyettes, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság:
Nekem lenne egy kérdésem, kérésem a szakszervezetek felé. Július vége elõtt kérném minden szakszervezettõl írásban a Személyzeti Fõosztályunkra, hogy a veszélyességi pótlék ügyében milyen érintett kört látnának szívesen, konkrét javaslatokat kérnénk szépen.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Köszönjük szépen. Mindenki megkapja. (KAZETTAFORDÍTÁS) Tájékoztató az ÖM részvételérõl a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításának folyamatáról, folyamatában. Matlag úr, Öné a szó.

Dr. Matlag Géza úr, osztályvezetõ, ÖM Humánerõforrás és Civilkapcsolati Fõosztály:
Köszönöm szépen. Tisztelettel köszöntöm az Érdekegyeztetõ Tanács jelenlévõ tagjait. Egyszerre vagyok könnyû és nehéz helyzetben is, ugyanis törvényrõl beszélünk. A törvény elõkészítési folyamata az egyfajta értelemben belsõ munka, tehát nem kerül úgy a nyilvánosság elé. Én a részletekbõl nem tudok így beszámolni, de átfogó képet természeten tudok adni. A Kormány megtárgyalta a 2008. év II. félévi munkatervét, és ebben szerepel a Hszt módosítása. Tehát egyrészt mindenképpen foglalkozni fogunk mi is, az Önkormányzati Minisztérium részérõl a Hszt. módosításának a kérdésével. Annyit mindenképpen lehet róla tudni, hogy semmifajta generális változtatás, úgynevezett közszolgálati összevonású törvénytervezet nem készül. Apró módosításokról van szó. Hozzáteszem, hogy maga a Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság is több ízben javasolta a törvény bizonyos részeinek a módosítását. Ezeket, mind az Önkormányzati Minisztérium, mind természetesen a Hszt-nek a gazdája, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium megkapta, illetve továbbítottuk a részére. Ezzel kapcsolatban hadd jegyezzem meg, hogy mind az itteni Jogi Fõosztály, mind természetesen az IRM Jogi Fõosztálya, amennyiben úgy ítélik meg, hogy aktuálisan további felvetéseket, módosítást, javaslatokat terveznének kezdeményezni, szívesen látjuk természetesen tehát, és kérjük is, hogyha van ilyen, küldjék meg. Arra értelemszerûen nem tudok ígéretet tenni, hogy ez magában a jogalkotás folyamatában megvalósul, de hogy mérlegre tesszük, abban biztos vagyok. Úgy, hogy én ennyit tudok így tájékoztatásul errõl mondani. Köszönöm szépen.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen Matlag úrnak a tájékoztatását. Megkérdezem a munkavállalói oldalt, hogy van-e kérdés. Tessék, parancsolj!

Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete:
Köszönöm a szót Elnök Asszony! Tisztelettel arra szeretném kérni a Minisztériumot, mivel most már tisztán egy Önkormányzati Minisztériumról beszélünk, hogy amikor a Hszt. módosításra kerül, akkor vegye figyelembe, hogy a Tûzoltóság az Önkormányzati Tûzoltóság, az az önkormányzat intézménye. Tehát amikor a Hszt módosításokat benyújtják, akkor ennek megfelelõen történjenek a módosítások. Köszönöm szépen.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Ajaj! Megkérdezem tisztelettel Nagy Gábor urat, hogy mit ért ez alatt?

Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete:
Én nagyon szívesen kifejtem. Tehát a katasztrófavédelmi törvény, az felügyeleti jogkört biztosít ─ egy 2/3-os törvény ─ a Katasztrófavédelemnek a Tûzoltóságok felett. Ezzel szemben folyamatosan 50 %-os törvényekkel irányítási jogkört biztosítanak a Katasztrófavédelemnek. Köszönöm.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Jó. Itt befejeztük ezt. Tessék, Talabér úr!

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
Köszönöm szépen. Nekem az lenne a kérésem, mint szakszervezeti oldalnak, hogy tudtuk mi ezt, hogy folyik egy Hszt. módosítási folyamat, hiszen ennek volt tavaly egy egyes üteme, idén egy kettes üteme folyik. Azt is tudjuk, hogy az IRM a gazda, csak nem tudjuk, hogy fogja össze ezt, igazából minket nem is nagyon keresnek meg a módosításokkal kapcsolatban. Egy tájékoztató volt mindössze az elmúlt félév során, amely tájékoztatóban annyi volt, hogy összeült egy bizottság, de igazából ennek a bizottságnak semmilyen ─, hogy mondjam, se a fejét, se a törzsét, se a végtagjait nem látjuk. Meg nem látjuk azt se, hogy folyik ez a folyamat? Én azt kérem a Minisztériumtól, hogy keresse meg az IRM-et, mint törvénygazdát és az IRM-nek az a bizottsága, ami ezzel foglalkozik, tájékoztassa az ÖM-et, hogy hol tart ezzel a munkafolyamattal és akkor tudjuk, hogy egyáltalán hova tegyünk javaslatot, mert az sem tudjuk, hogy eddig mit tettek? Nem tudjuk, hogy milyen javaslatok futottak be, melyeket fogadtak be, melyeket nem fogadtak be? Én úgy gondolom, hogy akkor tudunk autentikus munkát végezni, mert amivel már foglalkozott más, azzal nem szeretnénk foglalkozni, mert akkor egy sor párhuzamos munka folyna. Jó lenne tudni, hol tartanak, mondják meg, mit várnak, meddig várják, határidõket kérünk, hogy meddig van a befogadás a javaslatokra, mert az sem tudjuk, hogy meddig van a befogadás. És, hogy egyáltalán melyik az a bizottság? Piros Attila úr már elment, más ennek a munkafolyamatnak az átfogója, szeretnénk tudni, hogy õ hogy látja, átvette-e ezt, intézi-e, irányítja ezt a munkacsoportot? Tehát egy ilyen kérésünk lenne mindenképpen.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Köszönjük szépen, Hócza úr!

Hócza György úr, szervezeti ügyvivõ, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
Matlag úrtól szeretnék kérdezni. Úgy vettem ki a szavaiból, hogy nyitva van a Hszt.?

Dr. Matlag Géza úr, osztályvezetõ, ÖM Humánerõforrás és Civilkapcsolati Fõosztály:
Nem minden része!

Hócza György úr, szervezeti ügyvivõ, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
Nem minden része. Igen, de februárban volt  elõször szó róla, akkor a HTFSZ átküldte a javaslatait, azóta már kétszer átküldtük a Hszt módosító javaslatainkat, csak ennyit szerettem volna, akkor úgy látom, hogy megvan. Tehát még várnak tõlünk esetleg, vagy ─, mert nekünk van a fiókban bõven! Köszönöm.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Matlag úr, a kérdésem a következõ, hogy számításba veszi-e a bizottság, hogy ma a Parlament elé bevinni egy törvénymódosítást, fõleg ilyen jelentõségû törvényt, ez egy eléggé kétséges és kérdõjeles ügy? Hogy egyáltalán miért frusztrálják a szolgálati viszonyban állókat egy esetleges nyugdíjrendszer módosításával, a szolgálati törvény alapján, miután ez napirendre került és újságban is megjelent. Vajon nem javasolja-e ez a bizottság, vagy nem célszerû-e javasolni az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban, hogy tegyék el a szolgálati törvénynek az ilyetén való módosítását, hiszen biztos, hogy a Parlamenten keresztül ez nem fog átmenni?

Dr. Matlag Géza úr, osztályvezetõ, ÖM Humánerõforrás és Civilkapcsolati Fõosztály:
Köszönöm a szót. Távol álljon tõlem, hogy a jogalkotás folyamatának a részleteirõl szakszerû és kimerítõ válaszokat adjak! De néhány támpontot azért én is mondanék. Nem hiszem, hogy a nyugdíjrendszer átalakítása 2008-ban szóba kerülhetett volna. Én biztos, hogy nem említettem itt, ebben a körben. Tudom, hogy több helyen, többször, sõt illetményváltoztatásról is fölröppent a hír, én azt mondom, hogyha hiteles választ akarunk kapni, tényleg, éljünk azzal a lehetõséggel, kérdezzük meg a házigazdát, az IRM-et! De hozzáteszem, és erre én is utaltam, azt hiszem, ebben mindannyian járatosak vagyunk, hogy elõkészítés alatt álló törvényekrõl konkrét tények szempontjából nem lehet, vagy nem tudunk beszámolni. Amikor be van nyújtva már a Parlament elé, akkor válik a törvényjavaslat nyilvánossá. A másik válaszom természetesen az, hogy a megküldött javaslatok, azok itt vannak nálunk is, de ugyanúgy megtalálhatók az Igazságügyi Minisztériumban. Én a javaslatok szempontjából, azt tudtam mondani, hogy ha további javaslatok vannak, tehát az eddig elküldötteket nem kell ─ ha szabad így mondanom ─  megismételni. Azok nem kerültek süllyesztõbe, mindazonáltal, mondom, az új javaslatok szempontjából van erre lehetõség. A nehézség az ott van, hogy egyik oldalról a Piros Attila úr távozott, és nem azért, hogy a személye távozott, de további változások is elképzelhetõk az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban, adott esetben a jogi területen is. Én amikor az idejövetelrõl a felkészülés szempontjából konzultáltam, akkor, hadd ne mondjam hogy kivel beszéltem, mint fõosztályvezetõvel, de mondta, hogy lehet, hogy az új SZMSZ megjelenésével már más feladatot fog kapni. Tehát, mozgásban van az egész rendszer. Hogy visszatérjek újból a Hszt-hez, abban viszont biztos vagyok, hogy a Hszt. alapvetõ módosítását, beleértve a nyugdíjrendszert, nem hiszem, hogy ebben az évben bárki is javasolná, vagy kezdeményezné. Természetesen ez a magánvéleményem. De ha az a döntés születik, hogy keressük meg az IRM aktuális, ezzel a témával foglalkozó szervezetét, bizottságát, személyét, lássuk! Lássuk, mit mondanak!

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen. Államtitkár Úr!

Jauernik István úr, ÖM államtitkára:
Ehhez is egy gondolatot. A Parlament jogalkotási tervében, a II. félévben nem szerepel. Azt gondolom, hogy ez elég egyértelmû. A Kormány munkatervében nem szerepel. Ott szerepel?

…

Jauernik István úr, ÖM államtitkára:
Most van elõkészítés alatt, ha szerepel, akkor is az a kis módosítás, így az a nagy módosítás, amire nagyon sokan várnak, az nem szerepel, tehát, ezt tudjuk megerõsíteni. Mi az a kicsi, azt az IRM-nél megnézzük, hogy hol tartanak a munkával. Azt Önök tudják, akik ezen az oldalon ülnek, hogy van egy munkaanyag, vannak javaslatok, s mikor törvény lesz belõle, akkor már általában nem ismer rá a kezdeményezõ se, hogy mi volt. Ennek utána tudunk nézni, de a felelõs tárcája az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium. Én azt gondolom, hogy itt a következõ ülésre ─, vagy nem tudom, milyen technikát válasszunk, hogy errõl mindenképpen tudjuk tájékoztatni az oldal résztvevõit, illetve a következõ ülésre errõl tudunk tájékoztatást adni. Tehát, hogy ha ez így merült föl, akkor a következõ napirendi pontokat is meg tudjuk fogalmazni, vagy azok közül egyet.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Parancsolj!

Dr. Matlag Géza úr, osztályvezetõ, ÖM Humánerõforrás és Civilkapcsolati Fõosztály:
Elnézést. Gyakorlatilag, hogyha megkapjuk a fölhatalmazást, megkeressük az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot. Ezt a tájékozatót, amennyiben ez nyilvános, nem muszáj a következõ alkalommal behozni, megküldjük az érintett feleknek, ahogy szokásos, írásban. Tehát, ha kívánják, meg lehet tárgyalni, de mivel nem mi vagyunk úgymond ennek az anyagnak a készítõi, ennek a tartalmát tovább tudjuk csak adni. Magyarul, föl tudnánk csak olvasni.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Én azt javaslom államtitkár úrnak, itt az elõbb mondtam, hogy azért egyszerûbb lenne, és az életünket is megkönnyítené a legközelebbi tanács ülésén, hogy ha egy szakértõi bizottság összeülne, az Önkormányzati Minisztérium összehívja az érdekképviseleteket, akinek van véleménye a szolgálati törvénnyel kapcsolatban, amit gondolná, hogy változtatni kellene rajta, az mondja el élõ szóval, ott adja be írásban. Teljesen fölösleges órákig húzni itt azzal az idõt, hogy adott esetben milyen paragrafusát kellene módosítani a törvények. Egyszerûbb, ha ezt egy szakértõi bizottság végzi. Parancsoljál!

Árok Kornél úr, területi ügyvivõ, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
Tavaly decemberben beadtuk ezeket a javaslatokat, minden szakszervezet itt, az akkori ÖTM-be. Majd februárban Piros Attila úr egy ígéretet tett, hogy összefésülik ezeket a javaslatokat, és egy komplett, egységes formában ezt megkapjuk. Tehát fölösleges most újra beadni az összes javaslatot. Jó lenne látni ezt az összefésült anyagot, és ehhez, majd a kapcsolódó javaslatokat hozzá lehetne tenni.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Szomorúan értesítelek, hogy Piros Attila jelenleg az Országos Rendõr-fõkapitányság hivatalvezetõje, és nem feladata az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban a szolgálati törvény módosítása. Tehát az, hogy õ jelen pillanatban mit fésült és hogyan, talán az íróasztal fiókjában megtalálható, de hivatalosan nem adta rendelkezésre, egyetlen egy ─, legalábbis az érdekképviseleteknek. Én jóindulatúan javasoltam a szakértõi bizottságot, semmi mást. Parancsolj.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
Én eredetileg is azt szerettem volna, hogy lássunk már valamit, mert küldtünk javaslatot. Ezért én azt javasolnám, hogy egy következõ ÁÉT-en, ami gondolom egy hónapon belül elképzelhetõ, hogy összejön, hívjuk meg az IRM-et, hiszen õ a törvénygazda. Én azt szerettem volna most is látni, hogy itt ül az IRM, mint törvénygazda, és elmondja hogy áll ez a helyzet. Mert õ az autentikus, mert õ a törvénygazda. Köszönöm.

Hócza György úr, szervezeti ügyvivõ, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
Csak egy megjegyzésem van, akkor jövõ héten leváltunk még egy államtitkárt, vagy bárki mást, és akkor csak idõhúzás. Azt látjuk, hogy erre megy ki ez a játék.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Ez egy nemkívánatos megjegyzés volt a részemre, megmondom egész õszintén, mert itt nem egy embernek a függvénye egy szolgálati törvénynek a megalkotása, meg a megváltoztatása, hanem egy alkotó csoport dolgozik ezen, és jelen pillanatban, akkor inkább fogadjuk el a Matlag úrnak azt a javaslatát, hogy megkeresi az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot és elküldi mindenkinek. És, ha nem tetszik valami, akkor a következõ Tanács ülésére, ismételten. Egyetértetek ezzel, így? Köszönöm szépen. Munkáltató oldal is?

…
Igen.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Köszönjük szépen. Következõ napirendi pont. Ez a 2008. évi támogatási szerzõdések.

Dr. Szebeni Andrea asszony, ÁÉT titkár, ÖM Humánerõforrás és Civilkapcsolati Fõosztály:
Üdvözlöm a ÁÉT jelenlévõ képviselõit és a munkáltatói oldal megjelent képviselõit is. Elöljáróban annyit szeretnék emlékeztetõül összefoglalni, hogy az érdekképviseleti szervek támogatásának elosztási szabályait az idei évre vonatkozóan a 6/2008-as utasítás tartalmazza, ami a fejezeti kezelési elõirányzatok felhasználásának rendjérõl szól. Ennek is pontosabban a IV. fejezete, amely a szakszervezetek támogatása elõirányzatot tartalmazza. A költségvetési törvény alapján ebben az évben ÖTM, illetve most már az Önkormányzati Minisztérium a szakszervezetek támogatására 15 millió Ft-ot fordíthat. Arra való tekintettel, hogy a tavalyi hasonló tárgyú utasítással ellentétben az idei utasítás már nem tartalmaz olyan szabályt, hogy a támogatás összegét az érdekképviseletekkel egyetértésben kellene felosztani, úgy tartottuk korrektnek, hogy a Minisztérium vezetése felé egy olyan javaslatot tegyünk, ami megegyezik a tavalyi gyakorlattal, ami akkor a szakszervezeteknek az egyetértését is bírta. Tehát e szerint minden, az utasításban rögzített feltételeknek megfelelõ szakszervezet alanyi jogon kapna 500.000,- Ft támogatást, és a fennmaradó összeg pedig létszámarányosan kerülne felosztásra. Csak emlékeztetõül, az idei évben annyit változott a támogatásra jogosult szakszervezetek köre, hogy nem úgy jelöli meg az utasítás, hogy az ÁÉT-ben résztvevõk, hanem a Minisztérium és felügyelete alá tartozó intézmények vonatkozásában reprezentatív szakszervezetek részesülhetnek a támogatásban. Az utasítás megjelenése után megkerestük az ÁÉT munkavállalói oldal tagjait, és kértük a hiteles taglétszám igazolást. Ennek a kötelezettségnek a szakszervezetek nagy része eleget tett. Három szakszervezettõl hiányzik még a taglétszám igazolás. Ezt nem tudom, hogy mennyiben esetleg adminisztrációs hiba, vagy koncepciózus. Azt kell, hogy mondjam, hogyha megállapodunk egy záros határidõben, és addig nem érkeznek be, akkor azok a szakszervezetek csak az 500.000,- Ft alanyi jogon járó támogatásra lesznek jogosultak. Illetõleg még egy gond van, hogy a Pénzügyi Erõforrás-gazdálkodási Fõosztály jelezte felénk, hogy egy kivétellel, a pénzügyi elszámolások beérkeztek, de nem tartalmaztak a beszámolók szakmai beszámolót. Ezt is most már részint pótolták a szakszervezetek, egyetlen egy hiányzik. Arról szeretném még tájékoztatni az Érdekegyeztetõ Tanácsot, hogy a Pénzügyi Erõforrás-gazdálkodási Fõosztály augusztusra intézkedett a pénz lehívásáról tehát, ha addig meg tudjuk kötni a támogatási szerzõdéseket, akkor augusztus hónapban sor kerülhet a támogatások kifizetésére is. Köszönöm, én ennyit szerettem volna.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Köszönöm. Itt közben súgtak nekem, miután a tanács ülésére került ez a napirend, ezért szeretnénk, szeretnék az érdekképviseletek tudni, hogy melyik az a három szakszervezet aki nem szolgáltatott adatot, illetve melyik az a szakszervezet, aki nem számolt el a támogatással.

Dr. Szebeni Andrea asszony, ÁÉT titkár, ÖM Humánerõforrás és Civilkapcsolati Fõosztály:
A közigazgatási hivatali szakszervezetnél hiányzik még mind a pénzügyi, mind a szakmai beszámoló.  Szakmai beszámolóm adminisztratív hiba folytán még a HTFSZ-tõl sem volt meg, de most megkaptam. Egyébként pedig nincs taglétszám igazolásom az Ifjúsági és Sportminisztériumhoz tartozó szakszervezet, tehát az ISMSZ-tõl, szintén az MKKSZ ─, tehát a közigazgatási hivataloktól és a Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezetétõl.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Köszönöm. Tessék, parancsoljon.

Dr. Földvári Béla úr, elnök, MKKSZ Közigazgatási Hivatalok Dolgozóinak Országos Szakmai Tanácsa:
A taglétszám igazolást egy régióból nem tudtam beszerezni, ez az akadálya, hogy még nem tudtam beküldeni, de találkoztam személyesen a július 1-jei minisztériumi ünnepségen a szakszervezeti vezetõ kolléganõvel. A héten meg fogom kapni, úgyhogy tudom ezt pótolni. A beszámolóról pedig annyit, hogy a múlt évben egyáltalán nem  használtunk föl egy fillért sem a támogatásból. Nagyon röviden, ezt igazoltatni fogom az MKKSZ fõtitkárával, és beküldöm a héten, szintén.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen. Ez egy érdekes szituációt vet fel, mert ha valaki ─ megítélésem szerint ─ nem használja fel a támogatás összegét, akkor vissza kell küldeni a költségvetés számára.

Dr. Földvári Béla úr, elnök, MKKSZ Közigazgatási Hivatalok Dolgozóinak Országos Szakmai Tanácsa:
Akkor kiegészíteném azzal, hogy az OSZT ülésének egyes költségeit az MKKSZ átvállalta. Amit mi rendezünk, általában nyár végén, szeptember hónapokban szoktunk tartani nagyobb létszámmal a Minisztériumból, a Miniszterelnöki Hivatalból, MKKSZ vezetése részérõl hívott elõadókkal egy nagyobb konferenciát. Ennek szoktak nekünk külön költségei lenni, amit mi állunk, mi viselünk. De a múlt évben decemberben kaptuk meg a támogatást, ezért nem mertük megcsinálni, ezt az önköltséges, tehát saját költségünket, költségvetésünket terhelõ értekezletet. Köszönöm.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Tessék, Csire úr!

Dr. Csire Péter úr, fõosztályvezetõ, ÖM Humánerõforrás és Civilkapcsolati Fõosztály:
Csak javasolni szeretném, hogy haladjunk a dologban elõre, mert nagyon kellemetlen volt tavaly, ígéretet tettünk arra, hogy ebben az évben ezt elkerüljük. Tehát a jogi norma megvan, lényegében tisztáztuk az összes kérdést az elosztási elvekre, a pénz megvan, most már csak technikai kérdés az, hogy magunknak szabjunk egy határidõt. Annál is inkább, mert úgy tudom, hogy kabinetfõnök úr már a 28-ai héten van. Õ és én magam jegyeztem ellen a szerzõdéseket. Hogyha 28-áig rendelkezésre áll minden adat, akkor elõ tudjuk készíteni a szerzõdéseket, és akkor azon a héten, ha befáradtok, alá tudjuk írni mind a két oldalról, akkor két héten belül szerintem utalható a pénz. Hogyha ebben meg tudunk állapodni, aki eddig ezeket nem tudja pótolni, akkor ─, ne hozzuk egymást abba a kellemetlen helyzetbe, hogy csúszik megint hónapokat a dolog. Ezt javasolni szeretném irányotokba.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen. Parancsoljon.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
Köszönöm szépen. Pontosan azért, amit a Csire úr mondott, hogy ne essünk megint ugyanabba a problémába, hogy az év végén kapjuk meg ezeket a pénzeket, már tavaly is javasoltuk, hogy határidõhöz legyenek kötve ezek a dolgok. Idén sem határidõhöz kötöttek, tehát ezért fordulhat elõ az, hogy némelyek a határidõt nem tartották be. Én azt gondolom, hogy jogvesztõ az, ha valaki egy határidõt nem tart be. Ez egy olyan dolog, aminél határidõt kell szabni. Én most javasolom, hogy 10 nap határidõvel legyen meg. És a többi eset, ha valaki nem teljesíti, fizesse vissza azt a pénzt, mert ez van egyébként a szerzõdésben is, hogy aki nem teljesítette azt, amit kellett, annak vissza kell fizetni, aki nem tartotta be a normál beszámolót, annak vissza kell fizetni. Akkor ezt hajtsuk végre következetesen! És aki meg nem küldi meg a létszámigazolását 10 napon belül, az pedig csak az 500.000,- Ft-ot kapja meg alanyi jogon, a többit meg aki tisztelettel és tisztességgel megtette év eleje óta ─, ez egy kötelezettség, hat hónap, ez a hetedik, hogy rendelkezésre állt, hogy egy taglétszám igazolást megküldjön. Azt pedig, ha 10 napon belül nem teljesíti, zárjuk ki belõle.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Kedves kolléga, tessék!

Simon Tamás úr, fõtitkár, Ifjúsági és Sportminisztériumi és a Minisztériumhoz Tartozó Költségvetési Szervek Szakszervezete:
Én a következõ javaslatot tenném, mert tavaly december valamikor kaptuk meg ezt a pénzt. Tehát ezt reálisan ─ most mindegy, hogy elszámoltuk, nem számoltunk el ─ elkölteni a szabályok szerint abban az évben nem lehetett. Most a kolléga valamiért túllépte ezt a szokásos határidõt is, és én azt gondolom, hogy adjunk neki egy határidõt, amíg elszámol ezzel a pénzzel, és függesszük fel az 500.000,- Ft-ját, illetve a tagarányos pénzét. A tagarányos mennyi, volt tavaly tagarányos pénze is?

Dr. Csire Péter úr, fõosztályvezetõ, ÖM Humánerõforrás és Civilkapcsolati Fõosztály:
Volt, de nem tudjuk elosztani addig a többit, mert ahhoz kell igazodni a többieknek is.

Simon Tamás úr, fõtitkár, Ifjúsági és Sportminisztériumi és a Minisztériumhoz Tartozó Költségvetési Szervek Szakszervezete:
Mikorra tudnál elszámolni?

Dr. Földvári Béla úr, elnök, MKKSZ Közigazgatási Hivatalok Dolgozóinak Országos Szakmai Tanácsa:
10 napon belül.

Dr. Csire Péter úr, fõosztályvezetõ, ÖM Humánerõforrás és Civilkapcsolati Fõosztály:
Egy embernél…

Simon Tamás úr, fõtitkár, Ifjúsági és Sportminisztériumi és a Minisztériumhoz Tartozó Költségvetési Szervek Szakszervezete:
10 napon belül elszámolsz, akkor a 10 nap az még egy elfogadható, csak akkor a következõ évre is mondjunk egy határidõt, hogy január 31-éig, addig kell elszámolni, tehát, hogy legyen egy reális határidõ.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Elnézést. Benne van a szerzõdésben!

Simon Tamás úr, fõtitkár, Ifjúsági és Sportminisztériumi és a Minisztériumhoz Tartozó Költségvetési Szervek Szakszervezete:
Jó, hát szerzõdésben nem láttam ugyan, a tavalyit már elszámoltuk.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
De ebben benne lesz, ebben a szerzõdésben.

Simon Tamás úr, fõtitkár, Ifjúsági és Sportminisztériumi és a Minisztériumhoz Tartozó Költségvetési Szervek Szakszervezete:
Jó, de a tavalyit már elszámoltuk, az idén mikor lesz az elszámolási határidõ?

Dr. Csire Péter úr, fõosztályvezetõ, ÖM Humánerõforrás és Civilkapcsolati Fõosztály:         
Év végéig?

…
Január vége?

Simon Tamás úr, fõtitkár, Ifjúsági és Sportminisztériumi és a Minisztériumhoz Tartozó Költségvetési Szervek Szakszervezete:
Jó. És akkor hívjuk fel a kolléga figyelmét is, hogy ezt vegye figyelembe a tervezésénél, mert a többieket hozza kellemetlen helyzetbe ezzel. Köszönöm.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Tisztelettel arra kérjük a Közigazgatási Hivatalok OSZT vezetõjét, hogy július 25-ig, és mindazokat, akiknek hiánypótlásuk van, július 25-én 14 óráig szíveskedjenek a hiánypótlást teljesíteni. Ellenkezõ esetben a rendelkezésre álló iratok alapján dönt a minisztérium vezetése, ezt megteheti egyébként, hiszen nem szükséges az érdekképviseleteknek az egyetértése.

…
De, egyetértés…

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
De ebben egyetértés van, persze. És akkor én azt kérem, hogy augusztus hónapban szíveskedjenek az érdekképviseletek részére a meghatározott összegeket mindenkinek átutalni egytõl egyig, és aki nem teljesít, az a következõ szankciót fogja kapni. Kérem szépen, egyebek kategória. Megkérdezem a munkavállalói oldalt, hogy kinek van egyebek? Tessék, Hócza úr!

Hócza György úr, szervezeti ügyvivõ, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
Akkor elkezdeném sorolni. Sajnálom, hogy a Miniszter Úr nincs körünkben! A munkaidõ perekkel kapcsolatban szertettem volna úgymond kezességvállalást kérni tõle is, mint ahogy Lamperth Mónika miniszter asszonytól is kaptunk ilyet. Mivel most már az új Minisztériumot nem köti a megállapodás, akár szóbeli, akár írásbeli. Hogy amennyiben a perek állása úgy alakul, akkor a Minisztérium tudja-e biztosítani azt a garanciát, hogy a tûzoltók részére, amennyiben pozitívan fog a bírósági döntés megszületni, akkor ezt az összeget kifizeti, tehát biztosítja a túlóra perekkel kapcsolatban?

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Államtitkár Úr nincs teljes egészében ezekben az ügyekben benne, tehát magyarul, azt kéri a Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete, hogy ha jogerõs bírói ítéletek születnek pozitív irányban, akkor a minisztérium vezetése, az önkormányzatok tekintetében biztosítsa a perek által megállapított igények kielégítését forintális alapon, tehát a költségvetési részét. Parancsoljon, Államtitkár Úr!

Jauernik István úr, ÖM államtitkára:
Igen, köszönöm szépen. A miniszter, ha itt lenne, azt gondolom, hogy õ se vállalhatna erre. Magyarország jogállam, vannak törvények. A Tûzoltóság mûködtetésének a finanszírozási kérdése elég egyértelmûen le van szabályozva, hogy ha itt kötelezettség van, akkor annak megfelelõen helyt kell állni. Nem a miniszternek, hanem a Kormánynak. Én tudom, hogy a munkáltatónak kell, csak a tûzvédelmi törvény szerint a Tûzoltóságok mûködési kiadásait kötött normatívában a központi költségvetés fedezi. Ezek nem voltak betervezve. Hogyha ez lesz a döntés, akkor ezt a Kormány elé fogjuk vinni, és akkor ennek megfelelõen fogjuk tenni. Azt gondolom, hogy miniszter úr sem tudna itt többet vállalni. Ha lesznek ilyen jogerõs bírósági ítéletek, akkor a hatályos jogszabályok szerint fogunk eljárni. Azt gondolom, hogyha ez így konkrétan megnyugtató, nem az önkormányzatoknak kell kiizzadni ezt a pénzt.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Szerintem a kérdés erre irányult. A másik. Én nem látok itt a Jogi Fõosztály részérõl egyetlen egy vezetõt sem, aki jogkérdésre tudna válaszolni igazából, amely a perekkel kapcsolatban felmerült. Tisztelettel arra kérjük Államtitkár Urat, hogy legközelebb, az Érdekegyeztetõ Tanács ülésén, ha ilyen kérdés szerepel, akkor ott a másik oldalon üljön már egy ─.  Ez nem a Katasztrófavédelmi Igazgatóságra vonatkozik, hanem a Minisztériumnak a Jogi Fõosztályáról beszélek.

Szabó Lajos pv. ezredes, fõosztályvezetõ-helyettes, OKF Humán Fõosztály:
Az az igazság, hogy én hoztam a jelenlegi perek állását. Abban a helyzetben, hogyha belép, akkor az OKF beléphet, bevonhatja magát bizonyos perekbe és be is vonta több alkalommal. Tehát nem az Önkormányzati Minisztériumnak a Jogi Fõosztálya képviseli a pereket.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Még egy kérdésünk lenne, amit nem tett föl senki, hogy felülvizsgálati kérelmet a jogerõs bírói ítéletek ellen elõterjeszt-e valaki a munkáltatói oldal részérõl? Tehát, most gyakorlatilag mind a Minisztérium, mint pedig az OKF, mint beavatkozó?

Szabó Lajos pv. ezredes, fõosztályvezetõ-helyettes, OKF Humán Fõosztály:
Jelen pillanatban másodfokú közbensõ ítéletig jutottak el, legalábbis az én nyilvántartásom szerint. I. fokon túl vannak. Illetve van Legfelsõbb Bírósági ítélet is, ami gyakorlatilag, ha jól emlékszem, nincsen még konkrétan.

…
Dombóvár…

Szabó Lajos pv. ezredes, fõosztályvezetõ-helyettes, OKF Humán Fõosztály:
Dombóvár, Paks és Gyulán jött ez szóba.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Elõterjesztettek magyarul felülvizsgálati kérelmet?

Szabó Lajos pv. ezredes, fõosztályvezetõ-helyettes, OKF Humán Fõosztály:
Igen.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Akkor az a kérésünk a Kormány irányába, hogy ha és amennyiben a felülvizsgálatai kérelem pozitívan dönt a tûzoltók tekintetében, akkor nem kelljen már több ezer pert végigvinni, hanem a Kormány döntsön abban a kérdésben, hogy, jogerõs felülvizsgálati kérelem esetén, pozitív irányú döntés esetén igenis, a Kormány álljon helyt ezekben a kérdésekben!

Jauernik István úr, ÖM államtitkára:
Tételesen naprakész én nem tudom mondani, hogy vagyok, de azt tudom, hogy nagyon sokféle per van, és nem minden ugyanaz. Tehát nem lehet egységesen állást foglalni. Tehát én azt nem tudom ígérni, hogy ha van egy valamilyen döntés, akkor az országosan egyforma legyen, mert nagyon sokféle dolog van. Ugyanígy a költségvetéssel kapcsolatban is, amit én az elõbb mondtam, ez arra vonatkozik, amikor az OKF, vagy a Kormány, vagy a Minisztérium. Nem pedig amikor az önkormányzat nem megfelelõ munkaügyi döntése miatt került bíróság elé egy ügy. Tehát a perek tekintetében azt gondolom, hogy amikor az önkormányzat hoz olyan döntést, akkor az önkormányzatnak kell helyt állni. Amikor pedig itt más jogszabályoknál a Kormány, akkor a Kormány fog helytállni.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Hócza úr!

Hócza György úr, szervezeti ügyvivõ, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
Csak egy kis reagálás, kiegészítésként. A Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezetének jelen pillanatban kb. 4200 pere van beadva, ugyanabban a tárgykörben. Tehát itt nincsenek különbözõ perek. Amit mi kérünk, az teljesen ugyanaz, egyforma perek.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Tejéki úr!

Terjéki László úr, tûzoltó tagozatvezetõ, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Hogy jól értsem! Lamperth Mónika miniszter asszony mondta még annak idején, hogy nem kell mindenkinek pereskedni. Tehát kimondottan az volt a kérése, hogy ne pereskedjünk. És sok tûzoltóság ezért nem is kezdett el pereskedni, mert az volt az ígéret, hogyha meglesz a jogerõs ítélet, akkor az mindenkire, akár pereskedett, akár nem, (KAZETTAFORDÍTÁS) … hatállyal vonatkozni fog.  Itt most lehet, hogy én értettem rosszul, de akkor mégis kell majd nekik pereskedni, hogy megkapják?

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Tökéletesen jól értetted!

Jauernik István úr, ÖM államtitkára:
Itt biztos segítség ─, legalább hányféle, legalább háromféle ügy van?

Szabó Lajos pv. ezredes, fõosztályvezetõ-helyettes, OKF Humán Fõosztály:
Igen, valójában háromféle.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára:
Ezeket gondolom, külön kell venni, és nem azt a négyezer ügyet. Tehát lehet, hogy van kb.4000 ilyen ügy, meg van 200 emilyen ügy, meg van 26 amolyan ügy. Nagyságát tekintve, és darabszámban ezek az arányok forintálisan lehet, hogy egészen más arányok jönnek ki. Én ezeket az ügyeket veszem külön-külön. Az egy típusú, egy jellegû ügyek, az persze egy. De nem csak egyféle van. Lehet, hogy ez a szakszervezet csak egyféle ügyet mozgat, de bíróság elõtt van több téma.

Szabó Lajos pv. ezredes, fõosztályvezetõ-helyettes, OKF Humán Fõosztály:
Csak egy gondolattal, és tényleg nem az idõhúzás miatt. Gyakorlatilag most három tipikus kimenet van. Az egyik, amikor már 40 órán felül is már túlóraként minõsíti, 48 órán felül minõsíti túlóraként, illetve van olyan is, aki az 54 órát is helybenhagyta, hogy nem túlóra.
Tehát elég nehéz most ebben az ügyben továbblépni így.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Itt azért van egy javaslat, és azt hiszem, rögtön kiderül, hogy mi, mennyi. Én azt szeretném kérni, ha megvalósítható lenne, az érdekképviselet részérõl: miután teljes kimutatással rendelkeztek arról, hogy milyen típusú perek, milyen igényperek vannak a bíróság elõtt, ezért csináljatok már egy olyan összefoglalót, hogy a 4.700 perbõl 1.500 erre terjed ki, 1.500 arra terjed ki, és 1.200 pedig amarra terjed ki! Egyszerûbb lenne. Parancsolj!

Árok Kornél úr, területi ügyvivõ, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
Összes per egyre terjed ki. Heti munkaidõ 40 óra. Ettõl el lehet térni, háromváltásos rendszerben dolgozóknál, heti 48 óráig. Az alapmunkaidõ 40 óra, az e feletti túlmunka. Köszönöm.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Nagyon egyszerû, van még evvel kapcsolatban valaki?

Terjéki László úr, tûzoltó tagozatvezetõ, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Továbbra is arra szeretnék választ kapni, hogy lesz egy jogorvoslat, felülvizsgálat, tehát egy végsõ ítélet. Az kiterjed-e mindenkire, vagy nem. Ez egyetlen egy kérdés. Teljesen mindegy most, hogy a három kimentbõl melyiket fogják, de egyet fognak csak elfogadni. Ha most azt mondják, azt a választ kapjuk, hogy mindenkinek külön kell vizsgálgatni, akkor az embereinknek azt mondjuk, hogy azonnal adják be, hiába mondták idáig, hogy nem kell beadni. Ha viszont elfogadja a Minisztérium, és mindenki meg fogja kapni ezt az ítéletet, akkor továbbra is azt mondom, hogy várakozó állásponton vagyunk.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Kísértetiesen kezd hasonlítani ez az ügy, a rendõrség területén a szakközépiskolai évek elismeréséhez. Tehát ott is kezdetben a szakközépiskolai évekre terjedt ki a kereseteknek a 90 %-a, majd születtek különbözõ ítéletek, majd született egy jogegységi döntés. Így is, meg úgy is. Na most aztán azért túl mohók voltak a kollégák, és lám, a magyar bíróságnál mindent el lehet érni. Most már kezdték kiterjeszteni, nem azok, akik megkapták, hanem akik nem kapták meg, visszamenõleg, egészen 1974-re, a szakközépiskola, bizonyos szakmák elismertségét. Most pedig megint ott tartunk, ahol most ti tartotok, ezekben az ügyekben, hogy százféle fajta bírói ítélet született. A jogegységi egy dolog, ott nagyon tisztességes volt a Kormány, mert a jogegységi döntés után mindenkinek kérés nélkül elismerte a szakközépiskolai éveket, visszamenõleg megkapták az elmaradt jubileumi jutalmat, nyugdíjba, teljesen mindegy, hogy mit, kiszámították, több milliárd forintba került a Rendõrségnek, illetve a Kormánynak. Ezt kérdeztük, Államtitkár Úr! Hogy ha születik egy olyan ítélet, vagy adott esetben, … ha kell, akkor egy jogegységi döntés. A jogegységi döntést a Minisztériumnak kéne megkérni, akkor kérje meg a Minisztérium ezt a jogegységit! Ha folyamatban van, akkor pedig meg kell várni, hogy szülessen egy  jogegységi döntés, és akkor mindenkit ki lehet elégíteni. Akkor hiába mondja az önkormányzat, hogy nem a Kormány kötelessége az önkormányzatok részére ezt a pénzt biztosítani. Igen, ez a költségvetésükben nem szerepelt, akkor valószínûleg biztosítani kell nekik a Kormány részérõl. De parancsoljon a Pénzügyminisztérium képviselõje!

Dr. Kõvári Gáborné asszony, osztályvezetõ, PM Központi Költségvetési Fejezetek Fõosztálya Rendvédelem Pénzügyi Igazgatási Osztály:
Köszönöm Judit. Addig teljesen egyetértünk, hogy elõször is meg kell várni a jogegységi határozat, illetve meg kell várni elõször az érvényes döntéseket, utána lehet kezdeményezni a jogegységit, és utána van fizetési kötelezettség. Na, de azért még egy apróság. Szóval azért arra térjünk vissza, hogy itt a munkáltató nem a központi költségvetés, illetve nem a központi kormányzat, hanem az önkormányzat a munkáltató, minden esetben. Tehát az egy más kérdés, hogy a Kormány esetleg juttat, vagy nem juttat ─ most végletekbe megyünk ─ az önkormányzatnak, de a fizetésre kötelezett az az önkormányzat. Még egyszer mondom, amit a Judit mondott, hogy legeslegelõször, ha valaki kér jogegységi határozatot, azt kell megvárni, és annak a ─ hogy mondjam ─ hát a betûjét. Pontosan úgy, mint a szakközepeseknél, hogy tényleg a betûje szerint lehessen eljárni, a jog szerint, hogy mennyi évre visszamenõleg lehet kérni, milyen pótlékokkal, milyen kamattal, kinek jár, kinek nem jár. Tehát ennek volt annak az egy darab jogegységi határozatnak is 38 apró kis belsõ kérdése, amit nem ─, most nem 38, teljesen mindegy, amit végig kellett írni, és a munkáltatóknak végig kellett küzdeni. Most ebben az esetben szintén ugyanaz van, hogy azért tényleg, a jogot végig kell várni, és akkor utána, ha van egy jogegységi határozat. Most akkor még egy dolog van, ha jól tudom, jog szerint nem kötelessége végrehajtani a munkáltatónak, tehát még azzal is tisztában kell lenni. Azért a szakközépiskolánál is, meg egyébként is azt hiszem, ebben az esetben sem az a célja a Kormánynak, hogy ne hajtson végre egy ilyen határozatot, ha megvan, de tessék szíves lenni megvárni a végét! Köszönöm.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Azt nem szeretjük, ha azzal fenyegetnek minket, hogy nem kötelessége egy jogegységi döntést végrehajtani a munkáltatónak! Jó, ténykérdés, vagy nem ténykérdés, én nagyon szívesen venném, ha a 4.700 per lezajlana! Mert gyakorlatilag akkor egész egyszerûen kötelessége az ítéletnek eleget tenni a munkáltatónak. Meg lehet ebbe bolondítani egy önkormányzatot is, ha adott esetben 100- 120 tûzoltónak több tíz, százmillió forintot kellene visszamenõleg megfizetni. S megnézném a Kormánynak azt a szándékát, hogy meg akarja-e bolondítani a saját önkormányzatait? Ez egy másik, ez politikai kérdés, és a politika az meg nem tartozik ide. Hócza úr tovább, másik egyebek!

Hócza György úr, szervezeti ügyvivõ, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
A következõ kérdésem lenne a tizenharmadik havival kapcsolatban. 2009-ben van-e már kialakult álláspontja a Minisztériumnak? Kapjuk havi lebontásban ugyanígy tovább 2009-ben esetlegesen? Be fog épülni a bérbe? Vagy visszatér a 2004 elõtti kiosztási mód, csak év végén fogják megkapni akkor a kollégák?

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Nem kell ehhez pénzügyi osztályvezetõnek lenni. Jogszabály szerint 2009 decemberében jár a tizenharmadik havi. Egyébként a kérdés annyiban jogos, és ezt mi is feltettük máshol, hogy vajon elviseli-e a rendvédelem, hogy 8, 3 % bruttó keresetcsökkenése lesz a rendvédelmi szerveknél dolgozó összes munkavállalónak? A kérdés ez, semmi más. Hiszen mindösszesen be van ígérve egy 5 %-os illetményalap emelkedés, illetve egy közalkalmazotti táblaemelkedés. És ha az ideit nézzük, és ugyanígy hajtják végre a közalkalmazottit, akkor az egy tragikus állapot lesz. De, nem az én válaszomat várod. Akkor megkérdezem Önt!

Bartók Péter úr, fõosztályvezetõ-helyettes, ÖM Pénzügyi Erõforrás-gazdálkodási Fõosztály:
Igazából ezt csak megerõsíteni tudom, az elmondottakat. A megállapodásnak megfelelõen, természetesen, és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelõen történik ezeknek a folyósítása és számfejtése.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Más, parancsoljon Államtitkár Úr!

Jauernik István úr, ÖM államtitkára:
Szóval, amikor a szakszervezet aláírta a megállapodást, ezt írta alá!

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Mi azt tudjuk, sajnos.

Jauernik István úr, ÖM államtitkára:
Ennek a megállapodásnak voltak elõnyei, hátránya is. 2009-re ez egy munkavállalói oldalról nem elõnyös része volt a dolognak Mindent újra lehet tárgyalni. A Kormány, amíg nincs újra megegyezés, addig a megállapodás szerint szeretné a dolgokat intézni.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Tisztelt Államtitkár Úr! Tájékoztatom Önt, hogy a kérdés úgy szólt, hogy vagy eltörlik a tizenharmadik havit, vagy pedig visszaáll a rend. Tehát akkor nem nagyon sok választási lehetõsége volt a munkavállalói tárgyaló delegációnak. Csak az, hogy álljon vissza a rend, a kifizetés decemberre, mert különben eltörölték volna a teljes tizenharmadik havit. Úgyhogy ez azért egy kétesélyes parti volt. Hócza úr!

Hócza György úr, szervezeti ügyvivõ, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
Köszönöm a választ. Újabb kérdésem volna, 2004-es. Azt hiszem 2004-ben volt egy BM megállapodásunk, amikor a veszélyességi pótlék 100 %-ra történõ emelését belekalkuláltuk a szakszervezetekkel megegyezve a BM juttatásokba, amit a Kormány egy kis húzással eltörölt. És akkor vezették be a Rendõrségnél a közterületi pótlékot. Tehát a rendõrök megkapták, amiért mi kimentünk Brüsszelbe, ezért mi nem kaptuk meg ezt az emelést. Holott a szakszervezetek megegyeztek. Most újra napirendre szeretném hozni. A tûzoltók kérik a veszélyességi pótlékuk 100 %-ra történõ emelését.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
A válasz az OKF-é.

Szabó Lajos pv. ezredes, fõosztályvezetõ-helyettes, OKF Humán Fõosztály:
Megpróbálok rá válaszolni, bár csak az emlékeimben, és a jegyzetemben kutakodok, ugyanis ilyen irányú megállapodás az emlékezetem szerint aláírva nem történt. Ugyanis volt arról szó, hogy lesz egy megállapodás, de nem került aláírásra. Azért nem került aláírásra, mert két fele volt ennek az egésznek. Hogy lesz a 45 %-os, illetve veszélyességi pótlék százaléka fölmegy 100 %-ra, és ennek volt egy másik oldala, amit kértek a tûzoltóságtól, a tûzoltó szakszervezetektõl, hogy akkor ez hogyan alakuljon. Na most ez a másik oldal nem jött így be. Illetve több egyéb feltétel miatt nem került aláírásra. Erre tisztán emlékszem, hogy nem volt hivatalosan aláírva.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Én azt kérem, hogy akkor tessenek szívesek lenni elõvenni az iratokat, és a legközelebbi tanácsülésre ezt a kérdést visszahozni, hogy miért nem történt meg ennek a valamilyen módon történõ végrehajtása?

Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete:
Tehát szeretném, ha tisztáznánk ezt. 2005. szeptember 4-én a Zsinka fõosztályvezetõ úr tette azt az ajánlatot, hogy amennyiben elfogadjuk azt, amit a munkaidõ csökkentéssel végül is keresztül vertek a parlamenten, akkor 100 %-ra emelik. Ugye ez egy kicsikét zsaroló politika volt. Köszönöm szépen.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Én azt hiszem, inkább hozzuk vissza ide a tanácsülésre. Hócza úr? Befejezted? Mennénk sorba. Kinek van „Egyebek” kategória? Tessék!

Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete:
Köszönöm Elnök Asszony! Csak szeretnék visszatérni egy picikét a túlórára, mert akkor is szót kértem, csak túlléptünk. Azt mondta a Csire fõosztályvezetõ úr, hogy a Minisztérium nem érintett a perben. Én úgy tudom, hogy a mi perünkben alperesként ott van a Minisztérium. És pontosan ezzel kapcsolatosan szeretném az Államtitkár Úrnak kizárólagosan a véleményét kérdezni csak, nem vitát nyitni. Hogy Ön egyetért-e a Minisztérium azon álláspontjával, hogy a tûzoltónak 48 óra az alap munkaideje és plusz 450 órát túlóráztatható? A másik kérdésem az a létszám elosztással kapcsolatos, az a 986 fõ, ami 2007-2008-ban történt, amihez, ha én jól tudom, a költségvetési törvény a munkaidõ csökkentésbõl eredõ létszámtöbbletre adta a pénzt, illetve erre adja a létszámot is. Ezzel szemben ─ nem tagadva a kategóriába sorolás szükséges áttekintését ─ jelentõs része a kategóriába sorolás létszámigényére lett felhasználva. Ezzel kapcsolatosan a fõvárosi tûzoltóparancsnok 2007. õszén OKF-tõl 27 fõ növekményt kért, egyetlen fõt nem kapott a fõváros. Bocsánat, a fõigazgató úr azzal az állítással, hogy az FTP parancsnoka írásban 2007 tavaszán kijelentette, hogy nem kér létszámot. Csak fõigazgató úr mindig elfelejti hozzátenni, hogy közben 2007 õszén változott a jogszabály, ami szigorította a párhuzamosítást és a különleges szerekre való létszámot. Tehát létszám többletet igényelt, ezt sem kapta meg a fõváros. Illetve van egy 64 fõ eltüntetve a rendszerben, ami ugye tudjuk, hogy egy város, nem akarom kimondani a város nevét, nem ez az érdekes, készenléti létszámmal nem rendelkezõ önkormányzati tûzoltóságát akarja létszámra feltölteni. Erre két levél íródott a Minisztériumba, mind a kettõ egyébként a miniszter úrhoz. De két válasz érkezett. Az egyikben azt jelentette ki Virág szakállamtitkár úr, hogy a köröztetés során módosult a jogszabály, ezért már az a 64 fõ sehol, tehát Hajdúszoboszlót el kell felejteni. Persze hogy kimondom, miniszter úrnak a fõvárosi fõpolgármester által írt levél, válaszlevélben meg az fogalmazódik meg, hogy igenis, Hajdúszoboszló megkapja azt a 64 fõ létszámot. Nekem nem az a problémám, hogy Hajdúszoboszló kap 64 fõt. Nem az a problémám, hogy a kategóriába emelés ebbõl a létszámból lett végrehajtva, hanem az, hogy ugyanakkor meg a háttérben elkezdõdik egy olyan szakmai munka, amelyik tovább akarja csökkenteni a rajok létszámát. Párhuzamosítva vonulnak szerek az országban. Egy fõvel vonulnak szerek. Amikor ebbõl a létszámból, ebbõl a 986 fõbõl, illetve még a 64 fõbõl ezt a problémát is föl lehetett volna számolni! Ezzel kapcsolatosan szeretném a véleményét kérdezni az Államtitkár Úrnak, köszönöm!

Jauernik István úr, ÖM államtitkára:
Három kérdés is volt. Az elsõ, hogy a Minisztérium álláspontjával egyetértek-e? Nem tudom, hogy a Minisztériumnak milyen álláspontja van. Akkor majd megnézem azt, hogy ─, nem tudom, hogy ki írta alá? Azt látni kell egy ilyen állásponthoz. A második kérdés, hogy a költségvetési törvényben lévõ pénzt mire lehet fölhasználni? Én meg vagyok gyõzõdve róla, hogy a költségvetési törvény szerint történik a fölhasználás. A túlóra kérdését kell rendbe tenni. Köszönöm szépen a segítséget. Elmúlt évben is, meg ebben az évben is. Igyekeztünk a törvényben elég rugalmas szabályt fogalmazni. Tudatosan történt a létszám ─, különbözõ hivatásos önkormányzati tûzoltóságok közötti létszám-arányokat beállítani pontosan. Néhány évvel ezelõtt a fõváros és egyes vidéki települések között a feladattal korántsem volt összhangban a létszám. Vannak itt, akik emlékeznek, pl. Kunszentmártonban, ahol én lakom, hogyan jött létre 96-ban a tûzoltóság? Úgy, hogy összedobták a Szolnok megyei tûzoltóságok a létszámot. A fõvárosban egy egészen más létszám volt. Ezt a jogalkotói minõségemben tudom mondani, hogy az volt a jogalkotói szándék a központosított elõirányzatnál megtervezett pénzzel, hogy egyszerre lehet csak megcsinálni. Mert egyébként elvenni pénzt, vagy elvenni létszámot nagyon nehéz tûzoltóktól. Most volt egy olyan alkalom, amikor létszámbõvítés volt, amikor a munkaidõ miatti létszámbõvítést kellett végrehajtani. Hogy van olyan település, vagy van olyan tûzoltóság, ahol nem növekedett, a másik helyen meg jelentõsen növekedett. Tehát ez egy olyan, jó idõben végrehajtott feladat volt, amit szerintem csak így lehetett megcsinálni. Tehát nem volt Magyarországon pl. tûzoltó létszám elbocsátás. Úgy volt a fejlesztés, hogy hát többé-kevésbé konszenzus. Konkrétan a fõváros esetében, a létszámmal én azt gondolom, hogy Tatár Attila el tud azzal számolni, hogy a besorolás, veszélyeztetettség, meg szerállományhoz megvan a létszám. Van itt egy tartalék, a kötelezõ tartalék. Önök jobban tudják, mint én, hogy mennyi ez. Hogy ez a tartalék is arányosan álljon rendelkezésre mindenütt. Végén vagyunk ennek a dolognak, át lehet tekinteni, hogy rendben van-e mindenütt. Fejlõdnek a szerek is. Én azt gondolom., hogy azzal a pénzzel tisztességgel el tudunk számolni, hogy mire volt fordítva, tûzoltók képzésére, fölszerelésére, a létszám bõvítésére. Mi volt a harmadik kérdés? Hajdúszoboszló. Hajdúszoboszlónál valószínû olyan probléma van, hogy pl.2008-ról, vagy 2009-rõl beszélünk. Ismereteim szerint 2009-re jóvá van hagyva, hogy Hajdúszoboszlón hivatásos önkormányzati tûzoltóság. Eddig is volt, csak készenléti szolgálat nem volt, lesz készenléti szolgálat. 2008-ban ilyen nem. Lehet, hogy valakik hallottak, vagy mondtak valamit, hogy ebbõl a pénzbõl lesz Hajdúszoboszló, de az nem ebbõl a pénzbõl lett, meg nem is ebbõl volt. Mert Hajdúszoboszlón majd ez év december 1-jétõl, vagy jövõ év január 1-jétõl.

…
Képzésre volt, azt hiszem….

Jauernik István úr, ÖM államtitkára:
Ezt Önök pontosan tudják, hogy ki kell képezni a tûzoltót, hogy január 1-jétõl készenléti szolgálatot tudjon biztosítani. Tehát Hajdúszoboszlóról, igen, 2009. január 1-jétõl ott készenléti szolgálat lesz. Beleértve abba a teljes állományi létszámba, ami a hivatásos vonulós tûzoltókat érinti.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Milyen, még ehhez ─?

Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete:
Ugyanehhez szeretnék csak visszakérdezni államtitkár úrhoz!

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Igen?

Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete:
Hangsúlyozom, nekem nem ez a problémám, hogy Hajdúszoboszló kap, vagy nem kap, hanem nem abból a létszámból kellett volna biztosítani. Belsõleg a HÖTOSZ anyagaiban köröztetett anyagokban pontosan 550 fõ van szerepeltetve. Amirõl szó volt mindig elõtte, hogy 550 fõ, ott el van dugva szépen 64 fõ. Ez a 64 fõ Hajdúszoboszlóra van tartalékolva, 4 fõ közalkalmazott, 60 fõ. Azt szeretném kérdezni, hogy preferálva van a köztestületi tûzoltóság. Akkor Hajdúszoboszlón föl fogják számolni a köztestületi tûzoltóságot, azt, amit minden más városban egyébként preferálnak?

Jauernik István úr, ÖM államtitkára:
Igen, természetesen. A köztestületi tûzoltóság meg fog szûnni. Azt gondolom, hogy ez nem lehet kérdés. Ezt Ön sem gondolta komolyan, hogy marad a köztestületi is! A köztestületit átveszik, ezen dolgoznak a kollégák, hogy ott ne legyen felmondási idõ, ne legyen végkielégítés. Úgy fogják átvenni azokat, akik alkalmasak, akik ki voltak, ki vannak képezve. Hajdúszoboszlónak ─ ugyanúgy, mint más településeknek ─ az újonnan belépõ tûzoltók kiképzését abból a pénzbõl kellett fedezni. Ez egy pénzbõl van fedezve, és ez belefért biztos a jogszabályba. De hogyha Önnek más a véleménye, akkor megbeszéljük ezt. Állok elébe!

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Köszönjük szépen. Tessék!

Simon Tamás úr, fõtitkár, Ifjúsági és Sportminisztériumi és a Minisztériumhoz Tartozó Költségvetési Szervek Szakszervezete:
Nekem három apróság van. Az egyik, hogy mi nem értettünk egyet tavaly se a taglétszám igazolással, kvázi idén se fogunk adni igazolást. Tehát nem kell várni arra. A másik az, hogy van egy élõ szerzõdésünk a Minisztériummal, a mai napig nem mondta föl, de nem is fizetett semmit nekünk erre a szerzõdésre. Ezért szeretnénk egy személyes tárgyalást kérni államtitkár úrtól vagy miniszter úrtól ebben az ügyben. A harmadik pedig az, hogy ez egy ágazati egyeztetõ értekezlet, de igazgatáson belüli elvi egyeztetés nincs. Szeretnénk kezdeményezni, már két éve próbáljuk ezt elérni, hogy ahogy az itt lévõ ágazati képviselõknek a saját költségvetési szervüknek a vezetésével van állandó kapcsolatuk, hogy itt a minisztériumon belül a háromszázvalahány dolgozóval kapcsolatban is legyen ilyen állandó egyeztetés, mint igazgatási szinten. Köszönöm.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Az utóbbival ─ a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének fõtitkáraként ─ egyetértek, mert hiszen vannak olyan problémáink, amelyek kifejezetten a minisztériumi köztisztviselõi kart érintik, és azok pedig nem tartoznak, azt elõbb meg kéne elsõ fokon próbálni ─ idézõjelbe teszem az elsõ fokot ─ a Minisztérium által létrehozott érdekegyeztetõ tanács ülésén rendezni, ahol a mindenkori munkáltató a miniszter, illetve az államtitkár úr képviseli a munkáltatóját. Megkérdezem a kollégákat, tehát egyrészt tudomásul vesszük, hogy megint nem kéred az állami támogatást, ez az egyik, mert nem adsz le létszám igazolást, akkor rád nem kell várni?.

…
500.000,- Ft…

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Az 500.000,- Ft fölötti az a taglétszám, errõl szól a történet. Államtitkár Úr, szíveskedjenek megbeszélni azt a függõ jogi helyzetet, egy követelése van az érintett érdekképviseletnek a minisztérium vezetése irányába. Ez egy hozott követelés, egy hozott, kvázi szerzõdés nem teljesítése, de ez jelen pillanatban nem ide tartozik, hanem oda. Van-e még „Egyebek” kategória? Államtitkár Úr, kíván-e még szólni?

Jauernik István úr, ÖM államtitkára:
Én udvariatlanul mindig belebeszéltem, úgyhogy köszönöm szépen a tanácskozást. Azt gondolom, hogy a következõ ülésen már tudom, hogy mi a pálya. Megfelelõen felkészülünk. Az hangzott el, hogy augusztus végéig, én talán inkább a szeptember elejét javasolnám. Augusztus 20-ai ünnepség után azért fel kell állni, meghívókat kiküldeni. Az ügyrendnek megfelelõen készítjük elõ a következõt. Addig, aki még nem volt szabadságon, annak jó szabadságot, aki pedig volt már, annak meg egészségére! És jó munkát kívánok mindenkinek!

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
Tájékozatom az Érdekegyeztetõ Tanács ülését, hogy a következõ ülést a munkáltatói oldal vezeti, legnagyobb bánatomra, hogy nem én leszek. Én mindenkinek nagyon jó szabadságot kívánok és merem remélni, hogy mindazok a kérdések, amelyek felmerültek, mire idekerülnek ismételten, már megoldást is nyernek, legalábbis a munkáltató választ ad a kérdésekre. Köszönöm. Jó szabadságot!