A Rendvédelmi Szervek Tárcaközi Érdekegyeztetõ Fóruma
Alapszabálya
(Megállapodás a Kormány és a hivatásos jogviszonyban foglalkoztatottak országosan reprezentatív szakszervezetei között.)
A Rendvédelmi Szervek Tárcaközi Érdekegyeztetõ Fóruma (a továbbiakban: RSZTÉF) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) hatálya alá tartozó szervek országos ágazatközi fóruma.
Az RSZTÉF mûködésének célja – a Hszt. 35. § (3) bekezdésére figyelemmel– a Kormány és a hivatásos (szerzõdéses) jogviszonyú foglalkoztatottak törekvéseinek és érdekeinek egyeztetése, az álláspontjaik feltárása, a kölcsönös tájékoztatás, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, a véleményezési jog biztosítása, ajánlások kialakítása, megállapodások elfogadása a hivatásos (szerzõdéses) állományt érintõ jövedelmi, szociális és munkaügyi kérdésekben, amelyek meghatározzák, vagy befolyásolják élet-és szolgálatteljesítési körülményeiket, illetve foglalkoztatásuk feltételeit.
I.
Az RSZTÉF tagjai
(a továbbiakban: felek)
I.1. Az RSZTÉF tagjai:
- a Kormány megbízásából a Belügyminisztérium által vezetett tárgyalócsoportja;
- a hivatásos jogviszonyban foglalkoztatottaknak a Hszt. 34. § (2) bekezdés szerinti, országosan reprezentatív szakszervezeteinek tárgyalócsoportja.
I.2. A tárgyalócsoportok munkáját a soros ügyvivõk vezetik. A tárgyalócsoport nevében a soros ügyvivõ jogosult nyilatkozattételre, szavazásra, megállapodás aláírására. A soros ügyvivõket a tárgyalócsoportok tagjai az általuk meghatározott módon és idõtartamra maguk választják.
I.3. A soros ügyvivõ személyérõl, személyének változásáról a felek egymást írásban értesítik.
I.4. A plenáris üléseken a tárgyalócsoportokat alkotó szervezetek 1-1 állandó és 1-1 szakértõi hellyel rendelkeznek.
II.
Az RSZTÉF hatáskörébe tartozó ügykörök
II.1. Az RSZTÉF hatáskörébe a hivatásos jogviszonyban foglalkoztatottak élet-és szolgálatteljesítési körülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök tartoznak.
II.2. E tárgykörök különösen:
- a hivatásos szolgálati (szerzõdéses) viszonnyal összefüggõ kérdések;
- a központi és a társadalombiztosítási költségvetésnek a hivatásos szolgálati viszonyban állókat érintõ rendelkezései;
- a hivatásos jogviszonyban foglalkoztatottakra vonatkozó, éves és hosszabb távú kormányzati foglalkoztatás- és bérpolitika kérdések.
III.
Az RSZTÉF jogosultságai
III.1. Az RSZTÉF a hatáskörébe utalt tárgykörökben az alábbi jogosultságokkal rendelkezik:
- tájékoztatás kérése és konzultáció tartása;
- véleményezés, javaslattétel, ajánlás kiadása;
- döntéshozatal.
III.2. Tájékoztatás kérésre és konzultáció megtartására jogosult:
- az RSZTÉF a hatáskörébe tartozó tárgykörökben készült tervezetek, statisztikai adatok, számítások, elemzések megismerése céljából;
- az RSZTÉF megállapodások végrehajtásának áttekintésére;
- a felek kölcsönös érdeklõdésére számot tartó, ilyen céllal napirendre tûzött kérdések érdekében.
III.3. Véleményezési jogot gyakorol:
- a hivatásos állomány illetményalapjának kialakításáról;
- a hivatásos jogviszonyban foglalkoztatottakra vonatkozó törvények és kormányrendeleti szintû végrehajtási rendeletek tervezeteirõl és módosításairól;
- az elõmeneteli (életpályarendszer) és az illetményrendszer, valamint a minõsítési és teljesítményértékelési rendszer továbbfejlesztésérõl.
III.4. A jogszabály véleményezésének lezárását követõen a tervezet elõterjesztõje köteles a tárgyalócsoportok véleményének összefoglalását a döntéshozó (Kormány, Parlament) részére a döntéshozatal elõtt olyan idõpontban rendelkezésre bocsátani (az elõterjesztésben ismertetni), hogy a felek álláspontjának mérlegelésére a jogalkotás, a döntés során lehetõség legyen.
III.5. Ajánlást tesz:
- az Országgyûlésnek, a Kormánynak, valamint a hatáskörébe tartozó területeken mûködõ ágazati érdekegyeztetõ fórumoknak a hivatásos állomány nagyobb csoportját érintõ intézkedései tekintetében;
- az elõmeneteli és illetményrendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetés tervezéséhez;
- a tárcaszintû érdekegyeztetés területeire és továbbfejlesztésére.
III.6. Döntési jogosultságot az RSZTÉF a saját szervezetével, mûködésével és munkaprogramjával kapcsolatosan (pl. Alapszabály) gyakorol.
IV.
Az RSZTÉF mûködése
IV.1. Az RSZTÉF, illetve a tárgyalócsoportok a jogosultságaikat elsõdlegesen a plenáris üléseken gyakorolják. A fórum feladatkörének ellátását – az elõzõn kívüli – eseti szakértõi és soros ügyvivõi konzultációk segítik.
IV.2. A plenáris ülés összehívását bármely tárgyalócsoport – a soros ügyvivõjén keresztül - kezdeményezheti, illetve javaslatot tehet napirendjére.
Az indítványozott téma napirendre tûzésére csak írásbeli elõterjesztés alapján kerülhet sor. A plenáris ülés legkorábban az elõterjesztés tárgyalócsoportok részére történõ átadását követõ 8. munkanapra, folytatólagos tárgyalás esetén az 5. munkanapra hívható össze. Az RSZTÉF üléseinek idõpontját és napirendjét a soros ügyvivõk elõzetesen egyeztetik. Az ülések végleges napirendjérõl a felek az ülésen döntenek.
IV.3. Az RSZTÉF ülésének elnöki tisztét a tárgyalócsoportok felváltva töltik be. A levezetõ elnök feladata az ülések munkarendjének meghatározása, az Alapszabály elõírásainak érvényesítése. A levezetõ elnök a napirendhez nem szólhat hozzá, véleményt nem nyilváníthat.
IV.4. A plenáris üléseken elsõként a soros ügyvivõ fejti ki tárgyalócsoportja álláspontját. A további körökben a tárgyalócsoportok tagjai is jogosultak álláspontjuk kifejtésére legfeljebb 5-5 perces idõtartamban.
IV.5. A tárgyalócsoportokat 1-1 szavazat illeti meg. Megállapodás a felek igen szavazatával jön létre.
IV.6. Az RSZTÉF üléseinek emlékeztetõjét a tárgyalócsoportok soros ügyvivõi aláírásukkal hitelesítik.
IV.7. Az RSZTÉF titkársági teendõit a Belügyminisztérium látja el. A Titkárság feladatkörébe tartozik az ülések megszervezése, a dokumentumok tárgyalócsoportokhoz való eljuttatása, az ülések tárgyi feltételeinek biztosítása, az emlékeztetõk elkészítése és a tárgyalócsoportok részére történõ megküldése. A plenáris ülések hivatalos jegyzõkönyve a helyszínen készített hangfelvétel, melynek elkészítésérõl, megõrzésérõl az RSZTÉF Titkársága gondoskodik.
V.
Vegyes rendelkezések
V.1. Az RSZTÉF plenáris ülései a felek konszenzusától függõen zártak vagy nyilvánosak. A nyilvános ülésrõl a soros ügyvivõk elõzetesen állapodnak meg.
A zárt plenáris ülésrõl a tárgyalócsoportok – a témától függõen, a soros ügyvivõk megegyezése szerint – a sajtót tájékoztathatják.
V.2. A szakértõi ülések, valamint az ügyvivõi konzultációk nem nyilvánosak, ezekrõl a tárgyalócsoportok sajtótájékoztatót nem tarthatnak.
V.3. Az RSZTÉF-ben elfogadott megállapodás a tárgyalócsoportok döntése alapján a Magyar Közlönyben jelenik meg. A közzétételrõl a Titkárság gondoskodik.
VI.
Záró rendelkezés
VI.1. Jelen Alapszabály felülvizsgálatát, módosítását, vagy felmondását bármelyik tárgyalócsoport írásbeli elõterjesztés alapján kezdeményezheti. Az elõterjesztésrõl kötelezõ a tárgyalás a plenáris ülésen.
Elfogadta: az RSZTÉF 2002. november 21-i ülése
Aláíróként:
A Kormány felhatalmazásából:
Pál Tibor
a Belügyminisztérium politikai államtitkára
A hivatásos jogviszonyban foglalkoztatottak
országosan reprezentatív szakszervezetei:
Dr. Bárdos Judit
Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók
Szakszervezete fõtitkára
Hegyes András
Büntetés-végrehajtási Dolgozók
Országos Szakszervezeti Szövetsége elnöke
Nagy Gábor
Fõvárosi Tûzoltóság
Szakszervezete elnöke
Balázs László
Független Rendõr
Szakszervezet ügyvivõ fõtitkára
Horváth József
Határõr Szakszervezet fõtitkára
Kertész László
Hivatásos Tûzoltók Független
Szakszervezete elnöke
Zentai Ferenc
Katasztrófavédelmi Dolgozók
Szakszervezete fõtitkára
Dr. Szakács László
Nemzetbiztonsági Hivatal
Érdekképviseleti Szervezete elnöke
Powell Pál
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
Érdekképviseleti Szervezete elnöke
Talabér Zoltán
Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi
Szövetsége elnöke
Heles Károly
Vám-és Pénzügyõrség Független
Szakszervezete elnöke
|
Hírek 
