Berki Erzsébet – Fodor T. Gábor – Nacsa Beáta – Neumann László: Összehasonlító elemzés a köztisztviselõi, a szolgálati és a hivatásos katonai jogviszonyra vonatkozóan Zárótanulmány Budapest,2007
pdf MEGNYITÁS
TARTALOM Bevezetés 4 I. Kollektív jogok a közszférában 6 1. A kollektív munkajog rendelkezései 6 1.1. A köztisztviselõkre vonatkozó kollektív munkajogi rendelkezések 6 1.2. Az 1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról 10 1.3. A 2001. évi XCV. törvény a magyar honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról 13 1.4. A közszolgálati jogviszonyban és a szolgálati jogviszonyokban gyakorolható jogok összehasonlítása 16 2. Két kiemelt terület 21 2.1. Érdekegyeztetés a közszféra vizsgált területein 21 2.2. A sztrájkjog és annak gyakorlása a közszolgálatban 27 II. A közszféra kollektív munkaügyi kapcsolataira vonatkozó ILO egyezmények és azok gyakorlata 31 1. A releváns ILO Egyezmények 31 1.1. A 2000. évi LXXIII. törvénnyel kihirdetett 151. ILO Egyezmény 32 1.2. A 2000. évi LXXIV. törvénnyel kihirdetett 154. ILO Egyezmény 34 1.3. A konkurálni látszó 151. és 154. egyezmények alkalmazása Magyarországon 35 2. A közszolgálati kollektív tárgyalások rendszerét meghatározó ILO alapelvek és joggyakorlat 36 2.1. Általános megállapítások 36 2.2. A hazai gyakorlat jellemzése 36 2.3. ILO jogértelmezés a közszolgálati érdekviták megoldására 39 III. A Szociális Karta rendelkezései és az azoknak való megfelelés 40 1. Az Európai Szociális Karta rendszere 40 2. A Karta 5. és 6. cikkeinek tartalma és esetjoga 41 2.1. A szervezkedési jogról szóló 5. cikk 41 2.2. A kollektív alkuhoz való jogról szóló 6. cikk 46 3. A Szakértõi Bizottság megállapításai a magyar helyzetrõl 51 3.1. Az 5. cikk végrehajtásának az értékelése 52 3.2. A 6. cikk végrehajtásának az értékelése 52 4. A magyar jogi szabályozás értékelése 55 4.1. A Szakértõi Bizottság által kifogásolt problémák 55 4.2. További kérdések 58 IV. A közszféra kollektív jogai néhány fejlett országban 61 1. Kollektív jogok és a kollektív viták megoldása az Egyesült Államokban a közszférában 61 1.1. A federális szektor 61 1.2. Az egyes államok szabályozási megoldásainak áttekintése 67 2. Munkaügyi kapcsolatok és munkaharc a közszférában Franciaországban 71 2.1. A közszolgálat jogi szabályozásának rendszere és változásai 71 2.2. Érdekviták megoldása a közszolgálatban 75 3. Néhány mediterrán ország gyakorlatának összefoglalása 80 4. A skandináv országok példája, különös tekintettel Svédországra 84 4.1. A kollektív alku jellegzetességei, változási trendjei a skandináv országokban 85 4.2. Kollektív tárgyaláshoz és a sztrájkhoz való jog szabályozása a közszférában 87 4.3. A konfliktuskezelés szabályozása, avagy az állami beavatkozás formái és lehetõségei 88 4.4. A sztrájkjog gyakorlásának szabályai 91 4.5. A közszolgálat és a fegyveres testületek a munkaügyi kapcsolatokról szóló skandináv hírekben 92 4.5. Következtetések 95 5. A vizsgált országok szabályainak összevetése a magyar szabályozással 96 V. A szociális partnerek véleménye és javaslatai 99 1. A partnerek 99 1.1. A Hszt. és a Hjt. hatálya alatt 99 1.2. A Ktv. hatálya alatt 106 2. A partnerek álláspontja a vizsgált kérdésekben 109 2.1. Kapcsolattartás a felek között, a szakszervezet szerepe 110 2.2. A konzultáció szintjei és témái 113 2.3. A kollektív jogok érvényesülése, illetve ezek sérelme, a vitás kérdések kezelése 114 2.4. A kollektív jogok korlátozása/bõvítése, a törvények módosítása iránti igény 118 Összegzés 121 1. A legalapvetõbb szakszervezeti jogok 121 1.1. Gyülekezési jog 121 1.2. Egyesülési jog 121 1.3. Információs és konzultációs jogok 122 2. Az állam kettõs szerepben 123 2.1. Az állam szerepe, a megállapodás puha mûfaja 123 2.2. A kollektív szerzõdéskötés feltételei: partnerek és jog 124 3. A munkaügyi viták szabályozása és az alkalmazott eljárások 126 3.1. A kifogás kontra actio popularis 126 3.2. Az érdekvita szabályozása és rendezése 127 4. A sztrájk szabályozása 128 Felhasznált irodalom 132 |