Szám: 410/2008.

Budapest

Tisztelt Miniszter Úr!

 A 2007. november 13-án kelt levelemre, Igazságügyi és rendészeti miniszterként adott válaszát tisztelettel megköszönöm.
Sajnálattal vettem tudomásul, hogy a politikus és nem az állampolgári jogok elkötelezett híve válaszolt

Miniszter Úr írta:

 „Önök számára is ismert, hogy éppen a szolgálati idõ csökkentése érdekében az elõzõ években jelentõs létszámfejlesztésre biztosítottak költségvetési fedezetet. Ez a létszámfejlesztés 2007. évben is folytatódott.”

Tisztelt Miniszter Úr!

 Dr. Tatár Attila tû. altábornagy, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgató nyilatkozata, amelyet 2005. február 23-án az Országgyûlés Rendészeti Bizottsága elõtt tett, arról szólt, hogy az elkövetkezõ 5 évben 600 fõvel indokolt növelni a Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóságok létszámát. Mind mondta ez a többlet kezeli a meglévõ szolgálatszervezési feszültségeket, biztosítja a mûszaki eszközök kezeléséhez szükséges létszámot, viszont nem oldja meg az érdekképviseletek által képviselt munkaidõ-csökkentést.

Továbbiakban egyszerû szántani mûvelettel kiszámolható, hogy a 2005. és 2007. években végrehajtott létszámfejlesztés a munkaidõ csökkentéséhez, vagy a szolgálatszervezési feszültségek megoldásához, a mûszaki eszközök kezeléséhez szükséges létszám lett biztosítva a 2005. február 23-ai állapothoz viszonyítva.

2002.02.01. és 2007.11.02. között a létszám növekmény 565 fõ!

A munkaidõ csökkentéséhez szükséges létszámfejlesztés nem történt!

Tisztelt Miniszter Úr!

Ön írta jelentéseiben:

OBH 3182/2003. sz.

- „Figyelemmel arra, hogy a Hszt.-ben meghatározott illetményrendszer és ebbõl következõen a jövedelem azonos a 24/72 órás váltásos rendszerben és a hivatali szolgálati rendben foglalkoztatottakéval, a tûzoltók által teljesített többlet munkaidõ sem szabadidõben, sem illetményben nem kerül megváltásra.”

Majd, 2006.október 18.-án keltezett OBH 5389/2005. sz. jelentésében, akkor amikor a

fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosító 2005. évi CLXXIX. törvény 10 hónapja hatályban volt és amelyben megfogalmazódik, hogy három évi ütemezéssel a heti szolgálati idõ fokozatos csökken, Ön tehát a módosítást ismerte, mégis az alábbi megállapítást tette:

- „ A Hszt. pusztán lehetõségként határozza meg a heti 40 óránál több, de heti 48 (ezévben 52) órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idõ megállapítását ”

.- ” Fel kívánom hívni a figyelmet arra is, hogy nem az okozza az elõbbiek szerint feltárt alkotmányos joggal összefüggõ visszásságokat, hogy a háromváltásos szolgálati rendben a heti szolgálatteljesítési idõ nem 40 óra, hanem az, hogy a jelentõs többlet szolgálati idõ ellenére illetményalapjuk megegyezik a heti 40 órás szolgálati rendben dolgozó, a Hszt. hatálya alá tartozó személyekével, és a háromváltásos szolgálati rendben teljesített többlet munkaidõ sem szabadidõben, sem illetményben nem kerül maradéktalanul megváltásra.”

Ön a válaszában ezen tények orvoslásáról egyetlen szóval sem tesz említést!

- Nem ismerek olyan erõfeszítést, amely a többlet munkaidõ illetményben vagy szabadidõben történõ megváltására tennének, viszont tömeges perek vannak folyamatban a munkaügyi bíróságokon.

- Nem ismerek, Ön, mint igazságügyi és rendészeti miniszter által elõterjesztett olyan módosító javaslatot, amellyel javasolja az Országgyûlés elnökének, hogy fontolja meg a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény olyan módosítását, amely megszûntetné a tûzoltók szolgálati rendjének és a Hszt. hatálya alá tartozó más hivatalos állományú személyek szolgálati rendjének ma létezõ eltéréseit.

- Nem ismerem azt a javaslatot sem, amellyel Ön, mint igazságügyi és rendészeti miniszter, javasolja az önkormányzati és területfejlesztési miniszternek – a munkaidõ-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK Irányelv rendelkezéseire is figyelemmel – a Hszt. olyan módosításának együttes kezdeményezését, hogy a részben vagy egészben készenléti jellegû beosztásokban az alapilletmény 1 szolgálatban töltött órára vetítve megegyezzen a hivatali munkarendben szolgálatot teljesítõk alapilletményével.

Elõzõ levelemben nem tettem említést az OBH 4047/2006. sz. jelentésrõl, bár az az Ön regnálása idején készült, de miniszteri kinevezése miatt azt már nem Ön írta alá.

A jelentés a munkarend és túlszolgálat vonatkozásában az alábbi megállapítást teszi:

„A hatósági igazgatási területen a heti szolgálatteljesítési idõ 40 óra (hivatali munkarend). A tûzoltási, mûszaki mentési feladatokat ellátó (készenléti) állomány heti szolgálatteljesítési ideje 24/48 órás bontásban (háromváltásos munkarend) legfeljebb 52 óra.

A hivatali munkarendben dolgozók túlszolgálatának szabadidõvel történõ ellentételezése mindenütt megoldott.

Ezzel szemben a készenléti szolgálatot adó állomány esetében a tartósnak tekinthetõ létszámhiány, és a Hszt. módosításával csökkentett szolgálatiidõ-keret a gyakorlatban nem teszi lehetõvé a túlszolgálat szabadidõvel történõ megváltását. 2006. év II. félévében a túlszolgálat pénzbeli megváltására szolgáló források, vizsgálatunk idején még nem voltak ismertek. Ez pedig a készenléti állomány vonatkozásában felvetette a tulajdonhoz , az egyenlõ munkáért egyenlõ bérhez, valamint a pihenéshez és szabadidõhöz való jog közvetlen sérelmének veszélyét.

Mindez azért érdemel különös figyelmet, mert 2007. évben heti 50, 2008. évben pedig heti 48 óra lesz a készenléti szolgálatot ellátók legmagasabb heti megengedett munkaideje. Ez pedig az állománytábla módosítása nélkül könnyen az állomány folyamatos, ellentételezés nélküli túlszolgálatához vezethet.

Az OKF fõigazgatójával folytatott személyes megbeszélés során egyértelmûvé vált, hogy jelentõs és sürgõs létszámfejlesztésre van szükség a Hszt. módosítása nyomán végrehajtandó heti szolgálatiidõ-csökkentéssel összefüggésben. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója ezzel szemben – a szentgotthárdi õrssel összefüggésben – a következõkrõl tájékoztatta Körmend HÖT parancsnokát: „Bízva a Parancsnok Úr mûködési területe iránti elkötelezettségében, saját hatáskörükben lehetõség van évi 450 óra túlszolgálat elrendelésére, esetleg 24/24 órás szolgálat elrendelésére, melynek fedezetét saját finanszírozásból – pl. a tartós betegállományban lévõk társadalombiztosítás általi finanszírozás miatt keletkezett tartalékból – kell biztosítani.” Úgy vélem, hogy a rendszeres, „üzemszerû” túlszolgálat ellentétes lenne magával a túlszolgálat jogintézményével, kifejezetten a szolgálati idõkeret csökkentése ellen hathat, ami – elsõsorban – a pihenéshez és szabadidõhöz való joggal összefüggõ visszásságot okozhat.”

Miniszter Úr írta:

„Hasonlóképpen elmondható, hogy az elmúlt években a technikai fejlesztésre, beleértve a tûzoltók védelmét szolgáló felszereléseket is, ugyancsak jelentõs összegeket fordítottak központi és uniós forrásokból.”

Tisztelt Miniszter Úr!

Önt nem megfelelõen informálták, a Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóságok technikai fejlesztése, beleértve a tûzoltók védelmét szolgáló felszereléseket is, a biztosítók és az önkormányzatok által önrészként befizetett pénzösszegekbõl történik, erre a célra a központi költségvetés egyetlen forintot sem biztosít.

Uniós forrásokból eredõ pénz, a 2000-es években, a tûzoltóság technikai fejlesztésére nem érkezett.

Kérem Önt, hogy jelölje meg az elmúlt évek költségvetési törvényeiben azokat a fejezeteket ill. azokat a sorokat, amelyek a Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóságok technikai fejlesztéséhez – a biztosítók és az önkormányzati pénzeken kívül - biztosították a pénzügyi fedezetet.

Kérem Önt, hogy hozza nyilvánosságra azt az Európai Uniós pályázatot, amelyben a Magyar Köztársaság – mint az Európai Unió tagállama - pályázott a Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóságok technikai fejlesztéséhez szükséges Uniós pénzekre, mennyi pénz érkezett, abból mennyi lett felhasználva!

Tisztelt Miniszter Úr!

Újra kérem Önt, mint az Állampolgári Jogok Országgyûlési Biztosa volt általános helyettesét, jelenleg igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy javaslatai végrehajtására a vonatkozó törvények és egyéb jogszabályok módosításának kezdeményezését szíveskedjék megtenni, annak érdekében, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalmával összefüggõ alkotmányos visszásság, a pihenéshez, a szabadidõhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz való joggal összefüggõ visszásság közvetlen veszélye, mind a tûzoltók, mind pedig az elsõdleges mûködési és a segítségnyújtási körzet lakóinak az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében biztosított élethez és testi épséghez való jogát, az Alkotmány 70/D. § (1)-(2) bekezdéseiben biztosított lehetõ legmagasabb szintû testi és lelki egészséghez való jogát, valamint az állampolgárok Alkotmány 13. § (1) bekezdésben biztosított tulajdonhoz való jogát közvetlenül veszélyeztetõ helyzet megszûnjön , továbbá az állam maradéktalanul tegyen eleget az Alkotmány 8. § (1) bekezdésében elõírt objektív alapjogvédelmi kötelezettségének.

Tájékoztatom Miniszter Urat, hogy levelem az Interneten közzé teszem.

Budapest, 2008. január 9.

Tisztelettel:

Nagy Gábor
elnök