Kezdölap arrow Jogszabály arrow Jogiszabályok arrow 4/2007. KPJE jogegységi határozat (szakközépiskola)
4/2007. KPJE jogegységi határozat (szakközépiskola)
2007. December 18.
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSÕBB BÍRÓSÁGA

4/2007. KPJE

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !


A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bíróságának Jogegységi Tanácsa a Polgári Kollégium vezetõje által indítványozott jogegységi eljárásban meghozta a következõ

jogegységi határozatot:

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati idejébe a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolákban töltött tanulmányi idõt az 1019/1976. (VI.24.) MT határozat 12.e) pontja alapján szolgálati idõként be kell számítani.

Indokolás:

I.
A Legfelsõbb Bíróság Polgári Kollégiumának vezetõje az 1997. évi LXVI. törvény (Bszi.) 29. § (1) bekezdésének a) pontja és a 31. § (1) bekezdésének a) pontja alapján jogegységi határozat meghozatalát indítványozta abban a kérdésben, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati ideje számításánál a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolákban töltött tanulmányi idõ szolgálati idõként elismerhetõ-e.
Az indítvány megtételét az indokolta, hogy az elsõ-, és másodfokú bíróságok döntései - elsõsorban az 1019/1976. (VI.24.) MT határozat (a továbbiakban: MT határozat) többféle értelmezése miatt - a megjelölt kérdésben nem egységesek.

II.
A Legfelsõbb Bíróság az Mfv.II.11.019/2006/6. számú ítéletével a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Mf.21.507/2006/3. számú ítéletét hatályában fenntartotta. A döntés indokolása szerint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) hatálya alá tartozó felperesek szakmunkásképzést folytató szakközépiskolai tanulóként 1981-1985-ig, illetve 1978-1982-ig tartó tanulmányaik eredményeképpen szakmunkás munkakör betöltésére képesítõ bizonyítványt szereztek. Az iskola igazolása szerint ösztöndíjban részesültek. A felperesek szolgálati idejét a szolgálati viszonyuk létesítésekor kellett megállapítani, a szolgálati idõbe - egyebek mellett - be kellett számítani minden olyan idõt, amely a munkaviszonyban álló dolgozókra irányadó szabályok szerint munkaviszonyban töltött idõnek számít [1971. évi 10. tvr. 33. § (2) bekezdés d) pont].

Az MT határozatot értelmezve az ítélkezõ tanács arra következtetett, hogy az a szakmai képzés rendje, és a tanulók jogállása tekintetében a szakmunkástanulókkal azonos társadalombiztosítási jogállást biztosított a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolák tanulóinak [1975. évi II. törvény (a továbbiakban: Tbtv.) 10. § (1) bekezdés e) pont, 1974. évi 24. tvr. 2. § (4) bekezdés]. Az azonos társadalombiztosítási jogállás azt jelentette, hogy a szakmunkástanulókra kiterjedt a társadalombiztosítás; az iskola, a vállalat a járulékot megfizette, az adatszolgáltatást teljesítette. Ezt bizonyítja az MT határozat elõterjesztésében szereplõ költségszámítás, a II. rendû felperes gyakorlati képzését biztosító vállalat nyilatkozata, és az a korabeli okiratmásolat, amely igazolja, hogy a II. rendû felperes társadalombiztosítási nyilvántartó lapját 1982. április 13-án a Társadalombiztosítási Igazgatóságnak átadták. Az ítélet utalt arra, hogy a döntés nem ütközik a KK 35. számú állásfoglalással módosított KK 27. számú állásfoglalásba, miután az az 1945. elõtti, és az azt követõ évekre minõsítette a szakiskolai tanulók tanulmányi idejét.

A Gyulai Munkaügyi Bíróság a 3.M.363/2007/4. számú ítéletével a felperesnek a szakközépiskolában 1981. szeptember 1-jétõl 1985. július 13-áig folytatott tanulmányok szolgálati idõkénti elismerésére irányuló keresetét elutasította. A döntést azzal indokolta, hogy megítélése szerint az MT határozat nem jogszabálynak, hanem az állami irányítás egyéb jogi eszközének minõsül [1974. évi 24. tvr. 1. § (1) bekezdés, 2. § (1) és (2) bekezdés]. Az MT határozat tartalmát, különösen annak II. pontját csupán kormányzati elhatározásnak lehet tekinteni, és figyelemmel arra, hogy a bíróságok a jogszabályok alapján kötelesek ítélkezni, az MT határozat 12.e) pontját bírósági döntést megalapozóként nem lehet megjelölni.

III.
A jogegységi tanács nem nyilvános ülésén a legfõbb ügyész képviselõje kifejtette, hogy az MT határozat 12.e) pontja, a Tbtv. 10. § (2) bekezdése alapján a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati idejébe a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolában töltött tanulmányi idõt - abban az idõszakban, amikor az MT határozat hatályban volt -, be kell számítani. Az ezzel ellentétes érvelést az 1974. évi 24. tvr. 2. § (2) és (4) bekezdéseivel, a Tbtv. 10. § (2) bekezdésével ellentétesnek minõsítette, továbbá utalt arra, hogy az Alkotmánynak az érintett idõszakban hatályos 30. § (2) bekezdése alapján az MT határozatról nem történt intézkedés.

IV.
A felmentési idõ, a végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke és a leszerelési segély szempontjából szolgálati viszonyban töltött idõnek kell elismerni a törvény hatályba lépése elõtt fegyveres szervek állományában hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött és a beszámított szolgálati idõt [Hszt. 326. § (1) bekezdés].

A szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött idõnek kell tekinteni a sor-, a tartalékos, a póttartalékos, a továbbszolgáló, és szerzõdéses katonai, a fegyveres szerveknél, valamint a Magyar Honvédségnél hivatásos szolgálati, továbbá a katonai és rendvédelmi oktatási intézményeknél 1998. január 1-jét megelõzõen hallgatói (növendéki) viszonyban töltött idõt [Hszt. 328. § (1) bekezdés]. A jogszabály (2) bekezdése értelmében a szolgálati nyugdíj mértéke szempontjából az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a szolgálati idõbe be kell számítani a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti szolgálati idõket is. A Hszt. 1996. szeptember 1-jén lépett hatályba [332. § (1) bekezdés].

Mindezek alapján a jogegységi tanácsnak arról kellett állást foglalnia, hogy a kinevezési jogkör gyakorlójának milyen jogszabályok alapján kell megállapítania a beszámított szolgálati idõt. Ezzel összefüggésben eldöntendõ, hogy a felvetett kérdésben munkaügyi jogvita keretében kell-e határozni, avagy a szolgálati idõ megállapítása kizárólag az erre hatáskörrel felruházott nyugdíjmegállapító szervek feladata.

1. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint az önkormányzati tûzoltóság szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseirõl és a személyügyi igazgatás rendjérõl szóló 9/1997. (II.12.) BM rendelet 56. § (1) és (2) bekezdése értelmében a szolgálati idõ megállapítása, és kérelemre történõ módosítása a munkáltatói jogkör gyakorlójának hatáskörébe tartozik. A döntés ellen benyújtott kereset elbírálása a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik [Pp. 349. § (1) bekezdés].
A Hszt. hatályáról szóló 1. §, illetve a törvény 326. és 328. §-ai alapján megállapítható, hogy a jogalkotó
- miután a Hszt. hatálya alá esõ jogviszonyok sajátosságai az általánostól jelentõsen eltérõ rendelkezéseket indokolnak - egy jogszabályba foglalta a szûkebb értelemben vett munkajogi, illetve a társadalombiztosítási-nyugdíjbiztosítási rendelkezéseket. A szolgálati idõ tartamát a kinevezéskor írásba kell foglalni, ez pedig a munkáltató munkajogi aktusának minõsül, függetlenül attól, hogy annak alapjául a Hszt. rendelkezése folytán társadalombiztosítási jogszabályok is szolgálnak.

2. A Hszt. hatályba lépését megelõzõen hatályban volt 1971. évi 10. tvr. 33. § (1) bekezdése szerint a szolgálati idõt a hivatásos állományba vétel napjától kell számítani. A 33. § (2) bekezdés d) pontja beszámítani rendeli az (1) bekezdésben meghatározott idõn felül azt az idõt, amely a munkaviszonyban álló dolgozókra irányadó nyugdíjbiztosítási szabályok szerint jogszerzõ idõnek számít.

A fentiekbõl következõen a Hszt. személyi hatálya alá tartozók esetében a szolgálati idõ megállapítása részben a rájuk irányadó speciális (Hszt, 1971. évi 10. tvr.), részben az általános ("munkaviszonyban álló dolgozókra irányadó") szabályok szerint történik.

3.a.) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. tv. (Tny.) 37. § (4) bekezdése alapján a biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelõzõ idõtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati idõként figyelembe venni. Szolgálati idõként kell figyelembe venni azt az idõt, amely az 1997. december 31-én hatályos rendelkezések szerint szolgálati idõnek minõsül [Tny. 38. § (1) bekezdés g) pont].
A Tbtv. 10. § (1) bekezdés e) pontja alapján a szakmunkástanulók a biztosítottak körébe tartoznak. A törvény szerint a nyugdíjra való jogosultság - egyebek mellett - a biztosítotti jogviszony fennállásától függött. A Tbtv. 54. § (1) bekezdés c) pontja a szakmunkástanuló-viszonyban töltött idõt szolgálati idõként határozza meg. A Tbtv. 1976. június 24-én hatályban volt 10. § (2) bekezdése alapján a Minisztertanács a biztosítottak körét kiterjesztheti.
E felhatalmazás alapján jött létre az 1019/1976. (VI.24.) MT határozat, amely a Magyar Közlönyben közzétételre került, és amelynek rendelkezéseit 1977. január 1-jétõl kezdve kellett alkalmazni.
Az MT határozatnak a szakközépiskolában folyó szakmunkásképzésrõl szóló II. rész 12.e) pontja a következõket tartalmazza: "A szakmunkásképzést folytató szakközépiskolák tanulóinak társadalombiztosítási jogállása megegyezik a szakmunkástanulókéval". A záró rendelkezések 14. pontja értelmében a Minisztertanács felhatalmazást adott a tanulók juttatásaival összefüggõ, az állami költségvetést terhelõ költségekrõl való rendelkezések meghozatalára.

b.) A Tbtv. 10. §-ának a tárgyalt jogkérdés megítélésénél irányadó (2) bekezdése alapján tehát a biztosítottak körének kiterjesztése a Minisztertanács hatáskörébe tartozott.
Az Alkotmánybíróság a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jat.) hatályba lépése elõtt alkotott jogszabályok alkotmányossága vizsgálatáról kialakított gyakorlata értelmében valamely kötelezettségnek MT határozatban való elõírása önmagában nem sértette a jogalkotás akkori rendjét. A jogszabályok kihirdetésérõl és hatálybaléptetésérõl szóló 1974. évi 24. tvr. 2. § (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben közzétett MT határozatok kötelezõek az ország egész területén a természetes és jogi személyekre, valamint a külföldön tartózkodó állampolgárokra. Az Alkotmánybíróság MT határozatot akkor semmisített meg, ha az ellentétes volt magasabb szintû jogszabállyal, vagy a Jat. valamely rendelkezésével [45/1991. (IX.10.), 11/1994. (III.2.), 61/1995. (X.6.), és a 49/1996. (X.25.) AB határozatok].

Formai szempontból tehát nem kifogásolható, hogy a szakmunkástanulók és a szakmunkásképzést nyújtó szakközépiskolai tanulók azonos társadalombiztosítási jogállása a Minisztertanács határozatával valósuljon meg, a jogalkotó tehát ezen aktusával közvetlenül is kiterjeszthette a biztosítottak körét a Tbtv. már említett felhatalmazása folytán.

c.) Az MT határozat egyes rendelkezéseinek egybevetése, illetve együttes értékelése alapján az állapítható meg, hogy a Minisztertanács jogalkotói szándéka kettõs volt, a szakmunkás munkakörök ellátásához szükséges szakmai ismeretek azonos színvonalúak legyenek a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolában és a szakmunkásképzõ iskolában, másrészt alakuljon ki egy olyan társadalmi réteg, amelynek tagjai hasznos szakmával rendelkeznek, továbbá képesek és alkalmasak a felsõfokú tanulmányok folytatására [I.5., I.6., II.11.a) pont; a Minisztertanács részére az MT határozat tárgyában készített elõterjesztés B/1. pont]. E célok elérése érdekében az MT határozat II.12. pontja egyes minisztereknek és szerveknek adott felhatalmazást a kérdéskör együttes rendeletben történõ szabályozására.

A 12. pont a)-d)-ig határozta meg azokat az elveket, amelyeket az említett célok elérése érdekében alsóbb szintû jogszabályok által kell megvalósítani. A 12.e) pont mindezektõl elkülönülve, az említett jogalkotói szándéknak megfelelõen, tartalma szerint normaként rendelkezett az érintett tanulók társadalombiztosítási jogállása azonosságáról. Az ekként önálló normatartalommal bíró 12.e) pontot a meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és fogalomrendszer alapján úgy kell értelmezni, hogy a szakmunkásképzést nyújtó szakközépiskolai tanulóviszonyban eltöltött idõ a szakmunkás tanulóviszonyban eltöltött idõvel azonosan a biztosítottak körébe tartozást, és egyben a szolgálati idõ megszerzését is jelentette [Tbtv. 54. § (1) bekezdés c) pont].
Az MT határozatban kifejezésre jutó jogalkotói szándékból következõen a szakmai képesítés megszerzésére irányuló, illetve a szakközépiskolában folytatott tanulmányok alapján megszerezhetõ szakmunkás-bizonyítványok között nem lehetett különbség. Önmagában abból, hogy a szakközépiskolát elvégzõ tanuló érettségi bizonyítványt is kaphatott, nem következhet a szakmai ismeretek elsajátítása céljából azonosan eltöltött tanulmányi idõk társadalombiztosítási jogállás szempontjából eltérõ minõsítése.

Az MT határozat 12.e) pontja a társadalombiztosítási jogállás meghatározásakor nem tett különbséget a szakmunkásképzést nyújtó szakközépiskolában tanulmányokat végzõk között annak alapján, hogy melyik évfolyamon tanulnak, ennélfogva a szakmunkástanuló-jogviszony teljes idõtartamát szolgálati idõként kell figyelembe venni.

Az 1977. január 1-jén hatályba lépett, a munkaügyi miniszter és az oktatási miniszter által meghozott 14/1976. (XII.1.) MüM-OM számú együttes rendelet 1. számú mellékletében határozta meg a szakközépiskolában oktatható szakmákat. A jogszabályt - az említett mellékletre is kiterjedõen - a 24/1977. (XII.28.) MüM-OM számú együttes rendelet módosította. A 22/1986. (VI.20.) MT rendelet a 23. § (3) bekezdésében - egyebek mellett - hatályon kívül helyezte az 1019/1976. (VI.24.) MT határozat 12.e) pontját. Az MT rendelet 23. § (3) bekezdésének utolsó mondata szerint az MT határozatban foglaltakat a már megkezdett tanulmányokra továbbra is alkalmazni kell.
A fentiekben kifejtett indokok alapján a jogegységi tanács a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében úgy határozott, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagja szolgálati idejének megállapításakor a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolában töltött tanulmányi idõt az 1019/1976. (VI.24.) MT határozat 12.e) pontja alapján [figyelembe véve az MT határozat felhatalmazására meghozott (módosított) 14/1976. (XII.1.) MüM-OM számú együttes rendeletet] szolgálati idõként kell elismerni [Bszi. 27. §, 29. § (1) bekezdés a) pontja és 32. § (4) bekezdése].

Budapest, 2007. december 17.

Dr. Lomnici Zoltán s.k. a jogegységi tanács elnöke
Dr. Tallián Blanka s.k. elõadó bíró
Bauer Jánosné dr. s.k. bíró
Dr. Murányi Katalin s.k. bíró
Dr. Buzinkay Zoltán s.k. bíró
Dr. Wellmann György s.k. bíró
Dr.Tálné dr.Molnár Erika s.k. bíró
A kiadmány hiteléül: (Varga Imréné) tisztviselõ
 
< Előző   Következő >
[ Vissza ]
FTSZ
 

Online felhasználók


Tûzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux w
PHP: 5.2.17
MySQL: 10.5.12-MariaDB-0+deb11u1
Idő: 02:06
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1138
Linkek: 75

Archívum